Tisztelt "zenebaratmonika"! Tetszett írni 2021.február 27-én, hogy "A Theater Hagen 2021. 02. 07-én 16 órától vetíti Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje több dalát". Tisztelettel érdeklődöm: magát az előadást hol lehet ennek alapján megtekinteni? A színház honlapján csak egy másfél perces előzetes érhető el. Szíves felvilágosításáért előre is köszönettel.
A Theater Hagen 2021. 02. 07-én 16 órától vetíti Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje több dalát, mindez azután történik, hogy ugyanennek az operettnek a livesstream előadása elmaradt a Komische Oper Berlinbő, még 2020. dec. 30-ánl. Egyébként az operettet már feltették a repertoárra Hagen-ben, de kb. 2 előadás volt, utána a Covid miatt bezárták a színházat.
Azért is örömteli esemény ez, mivel ez az operett az 1980-as évek vége óta sehol sem volt repertoáron Magyarországon, holott német nyelvterületen a Bál a Savoyban után a legnépszerűbb Ábrahám operett.
www.theaterhagen.
A L ' Isola disabitata c. Haydn opera (A sivatagi sziget) ebből a darabból is lesznek részletek. Mindenesetre majd holnap kiderül mi is a pontos műsor.
Marilyn Forever" Gavin Bryars c. művéből is lesznek részletek.
Az ingyenes betekintés az alábbil linken érhető el:
DIE EINSAME INSEL (L'ISOLA DISABITATA) / MARILYN FOREVER / DIE BLUME VON HAWAII Einblicke in Musiktheater-Produktionen der Spielzeit 2020/21 Im September und Oktober 2020 konnten zwei Musiktheater-Neuproduktionen Premiere feiern: Der Doppelabend mit den Opern L’isola disabitata (Die einsame Insel) von Joseph Haydn und Marilyn Forever on Gavin Bryars (Regie: Magdalena Fuchsberger, Holger Potocki) sowie die Operette Die Blume von Hawaii von Paul Abraham (Regie: Johannes Pölzgutter). Dieser Stream bietet durch die Präsentation von Highlights die Möglichkeit, einen besonderen Einblick in diese Neuinszenierungen zu gewinnen. Zudem kommen einzelne Künstler*innen, die an den Produktionen beteiligt waren, zu Wort wie die Gesangssolist*innen Angela Davis, Richard van Gemert, Alina Grzeschik, Dramaturgin Rebecca Graitl sowie Generalmusikdirektor Joseph Trafton und Intendant und Dramaturg Francis Hüsers. Mit: Maciej Bittner, Angela Davis, Richard van Gemert, Alina Grzeschik, Alexander von Hugo, Insu Hwang, Sebastian Joest, Anton Kuzenok, Maria Markina, Kenneth Mattice, Wolfgang Niggel, Matthew Overmeyer, Penny Sofroniadou, Bernd Stahlschmidt-Drescher, Götz Vogelgesang; Mitglieder des Chors und Balletts Hagen; Philharmonisches Orchester Hagen, Leitung: Rodrigo Tomillo, Joseph Trafton
[...] „– Klasszikus operaének szakon végzett, több operában énekelt már szólószerepet. Olvastam, hogy az operettet semmivel sem tartja könnyebb műfajnak, mint az operát.
– Minden műfaj nehéz a maga nemében. Ám talán az operett az egyik legnehezebb. Mégpedig azért, mert magas színvonalú énektechnikai tudást igényel, miközben prózai színészként is meg kell felelni, illetve táncolni is tudni kell. Nagyon összetett műfajról van szó, de épp emiatt szerettem meg igazán. Kihívás volt számomra az operett világa, ugyanis táncolni nem tanultam és a prózai jeleneteknél meg kellett tanulnom, milyen hanglejtéssel, hangsúllyal beszéljek. Ám amikor egy jó rendezővel és koreográfussal dolgozik az énekes-színész, akkor sokkal könnyebben áthidalja ezeket a nehézségeket.”
Vannak újságcikkek és van a valóság, ami nem mindig fedi egymást...
Ebben az esetben: a Zenebona nemcsak Ábrahám Pál (1892-1960) hangszerelése volt, hanem felerészben Kemény Egoné (1905-1969) is. Pályájuk szinte teljesen egyszerre indult a Fővárosi Operettszínházban, 1928-ban Kemény Egon Ábrahám Pál mellett állandó karmestere lett a mai Budapesti Operettszínháznak.
Lakatos László neve Kemény Egon zeneszerzővel kapcsolatban is megjelent ebben az időben, valószínűleg a Kikelet ucca 3. librettoját írta volna meg, a pesti operett szövegírója Bródy István lett, a verseket Harmath Imre írta. Karmester: Ábrahám Pál.
A Fővárosi Operettszínház uidonsága.
Végre: operett az — Operettszínházban. Operett, mégpedig ízig-vérig, valódi jazz-operett. Szövegben is, zenében is. A librettó modern és nívós. A zene: friss és üdítő. Lakatos László, a rutinos, jószemű Bródy István ötletét teljes estét betöltő librettóvá szélesítette. Librettót Nem is, — sokkal több: fordulatos. pergő ütemű. mulatságos — vígjáték. Önmagában is teljes és önmagában is siker. Lakatos László, a színpad nagyszerű ismerője, ebben a librettóban valami egész kedves játékot rejtett el, s a cselekmény fordulatainak szövevényében bújtatja, csillogtatja, fejleszti, rejti, sűríti tovább, hogy végül is egy frappáns ötlettel, fölényesén keresse ki és adja élénk a megoldást. Bájos fintorok, nevettető tréfák, piruettek, bukfencek, és egészséges, maró szatíra keverednek egybe ebben az érdekes szövegkönyvben, amely mintha egyben enyhe paródiája is volna a divatos francia operettek már-már egészen szokványossá váló szövegkönyveinek. Él ez a cselekmény, még akkor is, amikor bátor tréfálkozással az életnek pontosan a visszáját mutatja.
A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzszáru. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál. Ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb 12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat, amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért
A színház áldozattal állt a szerzők mellé; Szereposztásban, kiállításban és rendezésben is a tőle telhető legjobbat adta. Az együttes játéka elsőrangú.Fejes Teri játéka diszkréten finom, franciásan pikáns, éneke kedves, táncai nagyszerűek Mellette, ugyancsak az első vonalban: Gomba szögi Ella hatásosan szövi át és aknázza ki humoros szerepének minden lehetőségét. Ez a fiatal, talentumos művésznő Seraphne szerepében egyik legszebb sikerét aratja. Az ügyes és fejlődő Zilahu Irén mellett Szokolay Olly tánca nagyon hatásos. Kabos Gyula Kertész Dezső, Vendrey Ferenc, Radó Sándor és Sarkáéi Aladár, az operett férfi kvintettje: kitünő. Nagy Jenő és Kerékgyártó Olga nevét kell még feljegyeznünk. Gara díszletei hatásosak. Szabolcs Ernő rendezése ízléses.
A Zenebona főpróbájának sikerét teljes mértékben pecsételte meg a bemutató est hangos nagy sikere, amelynek során, az egyes felvonások végén számtalanszor hívták a lámpák elé a szerzőket és a szereplőket.
Többekben is felmereült a kérdés, vajon ki hangszerelte a Maya c. operettet, hisz Fényes Szabolcs még csak 18 éves volt. Keresgélésem során találtam egy választ erre magától a zeneszerzőtől:
Magyarország, 1932. 05. 18. 11. oldal
A Beöthy emlékérem zeneszerző jelöltje nyilatkozik az érem kiadása körül keletkezett bonyodalmakról. Megírtuk már, hogy a Beöthy emlékérem odaítélését elhalasztották, mert a kitüntetés szabályzatát a színpadi szerzők nem készítették el. Most hogy elkészült ez a tervezet, rövidesen kiosztásra kerül ez az irodalmi kitüntetés. A Beöthy emlékérem zeneszerző jelöltjét, Fényes Szabolcsot, a Maya szerzőjét azzal vádolták a bizottságban, hogy nem is reflektálhat a díjra, mert nem. maga hangszerelte a darabját. Beszéltünk Fényes Szabolccsal, aki egyébként öccse Fényes Annuskának, a háborús évek híres gyermekszubrettjének. A komponista a következőket mondotta:
— A bizottságban elhangzott vádakkal szemben az az igazság, hogy a műveimet magam hangszerelem. Igaz azonban, hogy a Maya hangszerelésénél technikai segítséget vettem igénybe, de ezt csak azért, mert két hét alatt hoztuk ki a darabot. A legnagyobb komponisták is kivétel nélkül segéderőket vesznek igénybe a hangszerelésnél, azonban ezek a zeneszerző utasításai szerint dolgoznak.
— Egyébként most fejeztem be Manolita című új operettemet, amelynek szövegét Harmath Imre irta.
Nagy Ibolya:Ez a hét legyen Szinetár hét…. annál is inkább, mert február 8-án hétfőn töltötte immár 89. születésnapját Szinetár Miklós, akinek tavaly megjelent könyvéből a " Szinetár Miklós 88" -ból idézek néhány részletet.
Az új Ábrahám-operett bécsi bemutatója
A „Mese a Grandhotelben" című új Ábrahám-operettnek szerdán este volt a bemutató- főpróbája a bécsi Theater an dér Wienben. Kiküldött tudósítónk erről a következőket telefonozza:
Sok diadalt aratott már Ábrahám Pál muzsikája sok országban, de a tegnapi theatre paré-főpróba, a „Marchen im Grandhotel“ ünnepi bemutatója megkoronázta a sikerek sorozatát. A reggeli lapok kivétel nélkül a legnagyobb elragadtatással számolnak be a Grünwáld— Löhner Beda által „operettesített" Savoir-darab Theater an dér Wien-beli főpróbájáról.
Előkelő közönség, Dollfuss kancellár felesége, — akinek jótékony „Mutter- tag“-akcióját szolgálta a theatre páré bevétele, — Miklas szövetségi elnök felesége, Schuschnigg és Stockinger miniszterek családjai, a bécsi haute volée tagjai tapsoltak az előadásnak. A kritika hangsúlyozza, hogy Ábrahám Pál, a hangszerelés mestere, a melódiák gazdag kincsesbányájának művésze páratlan zsenialitással érvényesítette a zenei ■ modern hangszereit. Szállodaszalonokban történik a cselekmény: zongorának juttat nagy szerepet s énekes-kvartettet illeszt bele pompásan hangszerei közé. A mai lapok csaknem minden számot megneveznek, felsorolnak, mint legszebbet, óriási sikere volt a „Jonny“ bársanzonnak, a nagy bécsi keringőnek s a dialógusokat aláfestő kísérőzenének. Preminger igazgató rendezői keze alatt Liáné Haid, Oscar Karlweis, Bársony Rózsi és Halmay Tibor a párok. Utóbbiak tánca a legmagasabb iskola. Nagyszerű volt az ugyancsak magyar Bob Cray táncmester, aki sztepptáncos boy- csoportot tanított be. Kórus, zenekar, kiállítás — tökéletes, úgyhogy a siker — teljes.
8 örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a bécsi nagy színházi esemény, az új Ábrahám-operett átütő nagy sikere, ismét egyszer — magyar siker.
Utóiratom:
Ezt az Ábrahám operettet már nem lehetett az ismert okok miatt színrevinni Németországban, de még Bécsben igen, és 1936-ban a budapesti Kamaraszínházban és Szegeden is színre került (utóbbiban Mozihercegnő címmel)
Oper oder Operette? Warum nicht einfach beides? Das Ensemble des Gärtnerplatztheaters steht exemplarisch-vielseitig dafür, dass man das eine lieben kann, ohne auf das andere zu verzichten. Freuen Sie sich auf eine Auswahl der schönsten Arien, Duette und Ensembles aus beiden Gattungen – neben Richard und Oscar Straus(s) auch aus der Feder von Wolfgang Amadeus Mozart, Richard Tauber, Ruggero Leoncavallo, Giuseppe Verdi, Franz Lehár, Gioachino Rossini und Gaetano Donizetti.
Anna Agathonos (görög), Mária Celeng(szlovákiai magyar), Daniel Gutmann(osztrák), Lucian Krasznec,(román) Maximilian Mayer, Matija Meić(horvát), Ludwig Mittelhammer, Jennifer O'Loughlin(amerikai), Levente Páll (erdélyi magyar), Gyula Rab(magyar), Camille Schnoor(francia-német), Timos Sirlantzis(görög), Anna-Katharina Tonauer (osztrák), Alexandros Tsilogiannis(görög)
ÁLLÍTÓLAG HÉTFŐN LEVESZIK, TEHÁT MA ESTIG PRÓBÁLJÁTOK MEGNÉZNI, 3 MAGYAR, 3 GÖRÖG, 1 ROMÁN ÉNEKES IS VAN A SZEREPLŐK KÖZÖTT
Operák mellett Oscar Strauss Varázskeringőjét és több Lehár dalt is énekelnek.
Helyesbítés: SZFE jeles művész-hirdetői, reménybeli Kossuth-díj várományosai között a minap tévesen említettem Kerekes József nevét. Természetesen a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet új oktatójára, SzarvasJózsefre gondoltam, aki természetesen a Nemzeti Színház jeles művésze. A sajnálatos névcseréért az érintettek szíves elnézését kérem.
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
"Isten áldd meg a magyart jókedvvel, bőséggel - hangzanak nemzeti himnuszunk kezdő sorai, melyet 1823-ban ezen a napon fejezett be Kölcsey Ferenc, és 1989 óta 32. alkalommal ünnepeljük január 22-én a Magyar Kultúra Napját.
Egyre nagyobb szükségünk van nemzeti himnuszunk fohász soraira, hiszen sajnálatos módon az egész emberi társadalomban fogyatkozóban van a jókedv. A Budapesti Operettszínház a magyar kultúra egyik zászlóshajója. A magyar operett a magyar kultúrának, az egyetemes kulturális paletta rangos helyén való elhelyezkedésének a biztosítéka, a jókedv letéteményese. Ahhoz, hogy a műfaj életben maradjon, és magas színvonalon szolgáljon lelki- szellemi táplálékául az embereknek, a fáklyát vinni és továbbadni szükséges. Ezt a fáklyát vitték az elmúlt évtizedekben, viszik és adják tovább azok a nagyszerű kollégák, akikre az Operettszínház Örökös Tagja cím odaítélésekor a választás esett."
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója ezekkel a sorokkal nyitotta meg a díjátadó gálát, ahol ünnepélyes keretek közt is átvehették kitüntetésüket a színház újonnan Örökös Tagnak választott díjazottjai. Az ünnepség - a szabályokat betartva - szűk körben, a Kálmán Imre Teátrumban került megrendezésre.
Örökös Tag címet kapott: Kapeller Anasztázia, Benkóczy Zoltán, Rónai Pál és Sárdi Mihály
Néhány évvel ezelőtt magas színvonalú, kétnapos előadássorozatot szervezett a Színművészeti Főiskola (pontos mai nevét mindenki tudja) a Budapesti Operettszínházban. A második napon hallgatóként voltam jelen.
Az említett intézmények akkori vezetői illetve illetékesei nagy problémaként tárgyalták, hogy megszűnt a "Színművészetin" az operett-musical színészképzés és sajnálkoztak, hogy ennek újraindítására nincs is remény.
Amennyiben jól értem az alábbiakat, ez a szakmai igény valósul most meg.
Inkább Társművészetek-topikba illene, de ha már SZFE-képzés itt került elő: bájos-csábos hirdetések (!) ömlenek bizonyos internetes portálok felől. SZFE-t reklámozzák leendő felvételizőknek, nem is akárkik: olyan jeles, nagy művészek, mint pl. Kerekes József vagy Tóth Auguszta. Lasszó nincs a kezükben, de még jól jöhet, ha nem lesz brutális túljelentkezés.
Gyönyörű, (a szóismétléstől és a szótag kihagyástól eltekintve) lényegre törő ez az idézett mondat:
a hiánypótló képzés által lehetőség nyílik arra, hogy a Budapesti Operettszínház felsőfokon képezzen műfajspecifikus előadóművész-utánpótlást.”
Ha elgondolom, hogy Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván (csak férfiakat említettem és csak néhányat) vajon kapott-e az Operettszínháznak megfelelő, „felsőfokú műfajspecifikus” képzést?
Az MTI közleménye még arra is utal: "a hiánypótló képzés által lehetőség nyílik arra, hogy a Budapesti Operettszínház felsőfokon képezzen műfajspecikus előadóművész-utánpótlást." A szakot zenés színész specializációként hirdetik meg.
Az Operettszínház főigazgatója indít osztályt az SZFE-n (forrás: 444.hu)
Operett- és musicalszínész osztályt indít a Színház és Filmművészeti Egyetemen a Budapesti Operettszínház, hogy utánpótlást képezhessenek az intézménybe.
Az osztály vezető tanára Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas operaénekes lesz.
A színház több színésze is részt fog venni a diákok képzésében, többek közt Homonnay Zsolt Honthy-díjas operett- és musicalszínész-rendező, Nádasi Veronika musicalszínész, valamint Földes Tamás Kaszás Attila-díjas színművész. (MTI)
Köszönöm, ismerem. Csak azért nem linkeltem be, mert ez egy hosszabb részlet: Valentin dala előtt hangzik el Valentin és Lauretta szerelmi kettőse is...
Sajnos a Mezzo csatornát nem tudom fogni. A Classica TV van a "csomagomban"... De talán a YouTube-on keresgélve rátalálok az előadás felvételére. Addig is örömmel várom a Te meglátásodat a lausanne-i Szép Heléna-producióról.
"89. születésnapi köszöntése mellett, ebben a rövid beszélgetésben is sok dologról esett szó. Először a tavaly megjelent könyvéről érdeklődtem, amit mindenkinek szívből ajánlok, aztán az élet dolgairól, a terveiről ( Víg özvegy film ), a múlt évi rendezéséről és mindenről, ami éppen foglalkoztatja."
A Kemény Egon - Nóti Károly - Halász Rudolf: Fekete liliom című nagyoperett (Bemutató: Fővárosi - ma: Budapesti - Operettszínház, 1946.) főszereplőjeként emlékezem meg a díváról. Zia spanyol grófkisasszony szerepét alakította a frivol jelenettel induló siker-darabban.
Rátonyi Róbert Operett című könyvéből idézem:
Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatorna első két videójaként jelent meg a Fekete liliom Karády Katalin gramofon felvételeivel valamint válogatás látható a nagyoperettről megjelent számos vagy inkább számtalan :-) ismertetőből.
Nagy Ibolya: „1960. február 2.-án, azaz ma 61 éve hunyt el az egyik legnagyobb magyar operettszerzőnk, Huszka Jenő, aki mint hegedűs csodagyerek, már 5 éves korában a nyilvánosság elé lépet. Felnőttként egyszerre iratkozott be a Zeneakadémiára és a jogi egyetemre.”
"Unokájával Huszka Zsuzsával beszélgetek, aki bár inkább "inkognitóban" szeret maradni, de mostanában szívesen feszegeti saját határait. Családi történetekről lesz szó, de emellett akár eszünkbe juthat a múlt századforduló izgalmas világa is. Mert aki a XX. század elejének históriáját kutatja, csak tisztelettel és elérzékenyülten forgathatja a sárgult lapokat."
Nagy Ibolya: „Sokan tudjuk, érezzük ebben az országban hogy az Operett, mint műfaj, mint zene: volt, van és lesz! Nem beszélve a Daljátékokról, ami sok esetben a történelmünk nagyjait emeli színpadra. Így tette ezt Kemény Egon is a Hatvani diákjaiban és a Komáromi farsangban. Minderről a szerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetek.”
Nagy Ibolya: „A Mosoly muzsikusai- Vásári Mónikával beszélgetek erről a nehéz, de számára mégis különösen aktív időszakról, és egy titkos operett szerepálmáról... Tartsanak velünk.”
Nagy Ibolya: „ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG, a ma 86 éves MEDGYESI MÁRIÁT, a sugárzó és máig energikus operett énekesnőt, a műfaj egyik legendás képviselőjét, akinek most visszaemlékezését hallhatjuk. Csodás élet, és pálya, óriási szív és érzelemvilág, ami a mai napig nem kopott."
Nagyon jó felvétel a „mieinké” is - igaz, kissé „megkurtítva” van:
PAUL ABRAHAM (1892-1960): Viktoria und ihr Husar.
Catalogue Number: 06K109
Label: Videoland Klassik
Reference: VLD 143
Format: DVD
Description: This Hungarian composer fell into writing operettas kind of accidentally, having had serious works performed in the 20s before being appointed conductor of the Budapest Operetta Theatre in 1927. Viktoria (1930) was his first complete work in the genre and used jazz and other popular dance styles in its score. English subtitles. Frigyes Harsányi (bass), Zsuzsa Kalocsai, Marika Oszvald (sopranos), Tibor Szolnoki (tenor), Ballet, Choir and Orchestra of the Budapest Opera Theatre; László Makláry. 4:3 picture format. Dolby Digital 5.0. NTSC region 0. 106 min.
Csak a zenét hallgattam meg, arra voltam kíváncsi. Bühnenpraktische Rekonstruktion der Musik von Henning Hagedorn und Matthias Grimminger - nagyszerű zenei átdolgozás mai színpadi előadáshoz. Az eredeti partitura alapján készült nagyrészt, Henning Hagedorn munkája. Örülök, hogy ha nem is teljes mértékben, de megmaradt Ábrahám Pál zenéje (és Kemény Egon zenekari hangszerelése) - századunknak is.
Holnap lesz egy éve, hogy a DUNA TV bemutatta Hogy volt!? Ábrahám Pál című emlékműsorát. A lipcsei világpremierről is szó volt (1931).
A hölgyek ne ijedjenek meg! A 47. perctől az Ungarland, Donauland dallamára a meztelen férfi ugyan föl-föllebbenti törülközőjét és a világ elé tárja a magyarokat idéző, mélyenszántó mondanivalót, de nyugalom, testszínű alsót hord ! Bilincsként zárul szivárványszínű gyűrű a darab végén a színházi logo-ra.
Az alábbi linken még ingyen nézhető Ábrahám Pál: Viktória c. operettje a München-i Gartnerplatztheateater-ből, mely librettója kissé módosítva volt, főként a vége. Kiváncsi vagyok a véleményekre erről és az előadásról.
1958. évi október hó 4-én szombaton, 5-én vasárnap és 6-án hétfőn este 7 órakor, vasárnap délután 3 órakor is
HÁZY ERZSÉBET
ÉS
UDVARDY TIBOR érdemes művész
a Magyar Állami Operaház művészeinek vendégszereplésével
LEHÁR: A VÍG ÖZVEGY
Operett 3 felvonásban
Szövegét írta: LEON VIKTOR és STEIN LEO
Karmester: VÁRKONYI SÁNDOR
Rendező: SALLÓS GABOR
Hanna - HÁZY ERZSÉBET
Zéta Mirkó - Balázs Andor
Valencienne - Olgyai Magda
Danilo - UDVARDY TIBOR
Rosillon - Tarján Tamás
Cascada - Juhász József
St. Brioche - Virágh Rezső
Bogdánovics - Dani Lajos
Sylvia a felesége - Németh Ilona
Kromov - Nagy László
Olga - Virágh Ilona
Prisics - Kovács Emil
Praskovia - Remete Hédi
Nyegus - Tóth Béla
Horti Lilla és Boncsér Gergely "románcát" kommentálja Mona Dániel A cigánybáró két szereplőjére értve, de úgy, mintha a két művész egymásratalálását fejezné ki célzatosan - és félreérthetően...
Különben az előbbi beírásom linkjére kattintva a közvetítés visszanézhető- és hallgatható az időskálán: 10:25 perctől.
Ifjabb Johann Strauss nagyoperettje, A cigánybáró népszerű részletei hallhatók ma az Opera zongorakísérettel című, ingyenes, koncertszerű keresztmetszeteket bemutató sorozatában. Az adás 20.00 órától látható az Operaház Facebook-oldalán és az Origó.hu-n.
Az OperaSzerda ma esti közvetítésében a cigánybáró, Barinkay Sándor szerepét Boncsér Gergely énekli, aki 2018-ban Szinetár Miklós rendezésében debütált ebben a szerepben
Partnerei a koncertszerű előadásban Horti Lilla (Szaffi), Wiedemann Bernadett (Czipra), Szvétek László (Zsupán), Rőser Orsolya Hajnalka (Arzéna), Bátki Fazekas Zoltán (Carnero gróf), Farkasréti Mária (Mirabella) és Haja Zsolt (Homonnay lovag).
Az est művészeti vezetői: Tóth Erika és Lázár Katalin, zongorán közreműködik: Tóth Sámuel Csaba, vezényel: Kocsár Balázs.
BESZÉLGETÉS RUTTKAY OTTÓVAL, a Csiky Gergely Színház igazgatójával
„Meghívtuk vendégszerepelni a felújításra kerülő Víg özvegybenHázy Erzsébetet és Udvardy Tibort. Reméljük, elfogadja meghívásunkat a két neves fővárosi művész.”
És ha már a Kodály osztálynál tartunk, ő és Weiner Leo tényleg később végzett.
Budapesti Hírlap, 1906. október(26. évfolyam, 269-299. szám)1906-10-23 / 291. szám
(Fiatal zeneszerzők.) Hat fiatal zeneszerzőnek, a Zeneakadémia végzett növendékeinek zenekari munkáit mutatták be ma este az Operaházban. Ez az évről-évre ismétlődő hangverseny egyik kedves és jelentős ünnepi estéje az intézetnek; igen helyes és kegyeletes dolog volt, hogy a hangversenyt október 22-ón, Liszt Ferencnek, a Zeneakadémia megalapítójának születésenapján tartották meg, jó volna ezt az eljárást állandóvá tenni. A szélesebbkörü zenei publikum is nagy érdeklődést tanúsít a legfiatalabb zeneszerzőgárda bemutatkozása iránt, elvégre első sorban a komponisták kezébe van letéve zenei kultúránk fejlődése. A próbatételek művészi eredménye ellen soha sem volt kifogásunk. Koessler János, a Zeneakadémia zeneszerzés-tanára olyan kiváló zenetudós és professzor, hogy mostanság alig találnánk hozzáfoghatót Európában, s mindig olyan szeretettel és lelkiismeretességgel vezette a rábízott osztályt, hogy fiatal zenészeink kifogástalan, elsőrendű dologbeli készséggel hagyták el az iskolát. A zeneakadémia idegen, német szelleme ellen panaszkodunk évek óta, minden alkalommal, szünetlenül ismételve hitvallásunkat, meggyőződésünket, hogy mindaddig nem lesz értéke, igazi jelentősége a zenei tanításnak Magyarországon, mig faji karaktert nem viszünk a művészetbe, mig az ifjakat rá nem neveljük a magyar művészet szeretetére, a magyar művészi ideál keresésére. A mai koncerten nagy gyönyörűségünk volt abban, hogy törekvésünket, programunkat megvalósulni láttuk. Végre magyar szellem köszöntött a fiatal muzsikusok közé. Nem a külsőségben, a sallangban keresik a magyarosságot, de a lényegben, az alaphangban, a temperamentumban; nem az az előre megfontolt szándék vezérli őket többé, hogy ők most magyarosan fognak írni, de vérmérsékletük sugalja nekik önkéntelenül a sajátos faji ritmust, dallamalakulást, harmonikus fordulatot. Hat fiatal szerzőnek tapsolt a közönség, tehetséges valamennyi. A tehetségek eltérő fejlődése is bizonyítja, hogy alaposan megváltozott a szellem a Zeneakadémiában. Előbb a Brams-stilus egyenruhájában bujtattak ott mindenkit. Ma egyéni.fejlődést tapasztaltunk. Antalffy-Zsiross Dezső, kinek egy uvertürjét hallottuk, derűs, eleven, temperamentumos zenét ir. Témáit néha elaprózza, részlethatásokat keres, de mindig érdekes és tartalmas. Kodály Zoltán küzd még a kifejezésformákkal, súlyos gondolatainak nem tudja még a kellő plasztikát adni, de erős, igazi poéta. Formális készség, kedvesség, invenció dolgában elsőrendüek a Weiner Leó munkái. Egy szerenádját és egy szkerzóját mutatták be. Ez az alig húsz éves fiatalember kész mester. Teknikája teljesen modern, formái klasszikusan tökéletesek. Dallam ömlik végig minden taktusán s a hol a kontrapont ördöngős játékait is űzi a zenekar, ott is könnyed, kecses, vidám. S milyen lelemónynyel aknázza ki a pattogó magyar ritmusokat! Nagyon jól tenné a filharmóniai társulat, ha Weiner müveit saját koncertjein is előadná. Szirmai Albert dr.-nak egy ballet-szvitjét hallottuk: ragyogóan hangszerelt, franciás muzsika, és cupa grácia és finomság. Zsakovecz Nándor saját hegedükoncertjét játszotta el virtuóz készséggel. A koncert Vieux- temps modorában tartott komoly, formás munka. A mostani napok aktualitását szolgálta az utolsó szám: Szendrei Aladár Rákóczi-uvertürje. Kuruc nótáknak bravúros tudással, hatalmas zenekari apparátussal való földolgozása. A fiatal szerzők munkáit a filharmóniai társulat adta elő. Kerner István azzal a szeretettel tanította be és dirigálta a darabokat, melylyel minden vérbeli művész segíti és diadalra juttatja fiatalabb müvésztársait. (k. a.)
A Zeneakadémia Olvasóköre május közepén jótékonyczélu hangversenyt rendez. A műsor az intézet zeneszerző növendékeinek kompozícióiból van összeállítva. Ez alkalommal Bartók Béla, Heidlberg Albert,Kálmán Imre, Lavotta Rezső, Rédl Pál, Kasics Ozmán dr., Szirmai Albert és ifjabb Toldy László orgona-, zongora-, kamarazene- és vonós-zenekari munkái kerülnek előadásra. Jegy négy és két koronáért kapható az Olvasókör helyiségében (Andrássy-ut 67.). Előjegyzéseket elfogad Kálmán Imre, az Olvasókör elnöke.
**Fiatal zeneszerzők hangversenye. Az Országos Magyar Zeneakadémia olvasóköre ma jótékony hangversenyt rendezett az intézet nagytermében. Hét számból állott a műsor és az előadott darabokból kitűnt, hogy a zeneakadémián ma is van egy pár jelesebb komponáló tehetség. Ezek közé tartozik: Kálmán Imre akitől az intézet vonós zenekara — Hubay Jenő vezetése alatt — nagyon csinos Scherzandót mutatóit be, Redl Pál, akinek a Fugáját és Menüettjét Braun Paula zongorázta, Hadd Elek. aki egy színesen instru mentált Intermezeóval szerepelt, Szirmai Albert, aki Farsangi képek cimü színes és ötletes szerzeményét maga játszotta zongorán, Heidelberg Albert és különösen Bartók Béla, ez a briliáns fiatal virtuóz, akinek a Sonátája, elsőrangú zeneszerzői kvalitásokat árul el. Dr. Basics Ozmán három dala és ifjabb Toldy László vonósnégyes részlete szintén tetszett a hallgatóságnak. A dalokat Sternheim Malvin énekelte sok hévvel és nagy hatással.
Megjegyzés:
Itt már szerepel Szirmai neve. Kodály talán később végzett, passz.
(Fiatal zeneszerzők.) Hat fiatal művész végezte el tavaly a zeneakadémián a zeneszerzés kurzusát. Ezeknek a munkáit mutatta ma be a hangverseny keretében, a filharmonikus zenekar közreműködésével és Kerner István vezetésével. A kormányt a hangversenyen Berzeviczy Albert dr. kultuszminiszter és Kadocsa-Lippich Elek dr. osztálytanácsos képviselte. Általánosságban a véleményünk ezekről a koncertekről nem változott meg. Meglepő a talentumok sokasága és figyelemreméltó az egyes növendékek kitűnő készültsége. Koessler János és Szabó Xavér tanítványai a modern zeneszerző technika teljes ragyogó vértezetével fölfégyverkezve hagyják el az iskolát. Sajnos, ennek a nagy dologbeli tudásnak nincsen semmilyen nemzeties bélyege. Akárcsak a marseillei vagy hannoveri konzervatórium vizsgálatán lettünk volna. Mivelhogy magyaros irányban nem vezetik őket, a zeneakadémián tanuló fiatal muzsikusok a különböző modern stílusok útvesztőjébe tévednek. Ki a németek, ki a franciák nyomdokába jár. Hol ennek, hol annak a mesternek a modorára ismerünk rajta. Mily könnyű volna pedig a mi zeneszerző fiatalságunknak egy kis magyaros színezettel eredetinek lennie. A hideg, józan okosság is a mellett szól, hogy a magyar stílust kultiváljuk. Érdekeset, eredetit fogunk produkálni a szokásos nemzetközi formákban is. Kern kell azért a külső hatásokról, a modernség vívmányairól lemondanunk. Dohnányi és Bartók megmutatták, mennyire összeegyeztethető a nemzeti karakter a mai szinfonikus zene hatalmas apparátusával. Miért nem kerekedik felül a zeneakadémián ez az irányzat?
A mai hangverseny első száma Toldy László Szerenád-ja volt. Komoly, előkelő, kissé súlyos zene. Szerenádnak talán nagyon is súlyos. A műfaj világosabb, lazább szövést kíván. Toldy László stílusa Wagner felé hajlik, minduntalan fölbukkan benne a Trisztán és a Fibeiungok frazeológiája. Ez a hatás bénítja Toldy igen eredeti és gazdag talentumát, mely csak akkor fog teljes mivoltában kibontakozni, ha a fiatal művész melodikus invenciójának kellő helyet biztosit a harmonikus és szólambeli invenció mellett. Nagyon ötletes, csillogóan hangszerelt munka Kálmán Imre Szaturnáliá-ja. A kö- zéptétele kissé erőltetett; a kürtökben sok a fölösleges ellenpont. Az első tétel ismétlése a darab végén hosszabb záradékot kíván, viharzó, tomboló sztrettát. Bedl Pál szimfoniarészlete alapos készültségről, nem túlságosan eredeti, de fegyelmezett és előkelő tehetségről tanúskodott. Finom hangszere lési effektusokkal volt tele Radó Elek Capriccio-ja. Bartók Béla Szkerzója a lángelme merészségével odavetett nagy, egységes alkotás. A szédületes tempóban a periódusok özöne röppen el mellettünk. Csapongó és mégis öserejü logikával teremtő fantázia szedi csoportokba, formába ezt a hullámzó, pillanatonként változó anyagot. A koncepciónak ezt a szelességét és biztosságát csak a legnagyobb mestereknél találjuk. Végül Lavotta Rezső Szvit-jét játszották. A két középső tétel: a Kanzonetta és a Szkerzó elragadóan pikáns, könnyed muzsika. Delibes se írhatta volna bájosabban. Csak azt sajnáljuk, hogy a hires magyar muzsikus-család, a Lavották ivadékától is franciás zenét kellett hallanunk. A közönség tapssal és elismeréssel halmozta el a fiatal muzsikusok mindegyikét, Kerner István tanította be és dirigálta a kompozíciókat. Az a szeretettel teljes gond, melyet mindenik hatás kiélezésére, mindenik fiatalos instrumentális tapasztalatlanság elsimítására fordított, mutatta ismét az ő igaz müvészlelkét.
Megjegyzésem:
Igazából érdekes, hogy hol van Szirmay Albert, Kodály Zoltán, Jacobi Viktor? Utóbbi ha jól tudom, csak 2 évet végzett el, de ennek is utána kéne járni.
Több korabeli lap (Film Színház Muzsika; Esti Hírlap) megírta, hogy Házy Erzsébet és Udvardy Tibor meghívást kapott a kaposvári színházba, az 1958 februárjában bemutatott Víg özvegy-produkció októberi három előadásában fellépni:
"A Kaposvári Csiky Gergely Színházban szeptember 20-án a társulati üléssel kezdődött meg a munka. Lehár Ferenc nagysikerű műve, A víg özvegy című nagyoperett október 4-5-6-ánUdvardy Tibor és Házy Erzsébet vendégfelléptével kerül színre." /1958-10-03 / 40. szám, FSZM/
„A KAPOSVÁRI Csiky Gergely Színház a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című színművel kezdi az évadot. Ezt követi a „Cigánybáró’“. Készülnek a „Víg özvegy’“ előadására, amelyre meghívták vendégszereplésre Házy Erzsébetet és Udvardy Tibort, a margitszigeti Lehár-elöadás főszereplőit.” / 1958-09-24 / 224. szám, Esti Hírlap/
Egyelőre nem találtam nyomát, hogy megvalósult-e a két művész vendégfellépése a kaposvári színház Víg özvegy-előadásaiban. Annyi biztos, hogy operaházi elfoglaltságuk nem volt október 4. és 6. között (az OperaDigiTár adatbázisa szerint).
A kritikus zsebrevágja szigora és nagyképűsége több dioptriás pápaszemét. Nem röstelli megvallani, nagyon tetszett szombaton a margitszigeti szabadtéri színpad előadása.
Igaz, sok társszerzője volt a szépséges, szórakoztató estének. Hozzátartozott a felújítás káprázatos kiállítása, a tűzijáték, a hely, az emlékek varázsa. Az is, hogy az eső éppen csak szerény kísérletet tett; egy-két csepp vajon szétrebbenti-e Lehár Ferenc híveinek népes táborát? Örömünk, hogy Operaházunk vállalta a felújítást, a művészi vezetés és a művészek jóízlése, nagyobb feladatoktól izmosodott tehetsége, mind-mind tapsot érdemelt.
De bizony Lehár Ferenc zenéje is, amely nem tudni, hányadvirágzását éli, az operettkultúra fővárosában, Bécsben, Moszkvában és Londonban, Bukarestben és magyar kisvárosokban, színpadon, hangversenydobogón és lemezen. Klasszikus operettmuzsika ez, ötletes, ízléses, tetszetős, de nem tetszelgő. Bearanyozza a nem éppen elmés történetet. Nincs bajunk ezzel a „könnyű zenével”, amíg önmagánál többet nem ígér és annyi helyet foglal, amennyit megérdemel: jó szórakozás, szép szombat esti emlék.
Házy Erzsébet a legjobb operettstílus biztonságával vette birtokba a parádés címszerepet. S a legnagyobb vállalkozásokra méltó „operai” hanggal, színésznőket megszégyenítő játékkal. Nagy Lehár-bemutatók és felújítások emlékét évtizedekig szokás őrizgetni. Látjuk már magunkat, fogatlan nagypapaként, hitetlenkedő és neveletlen unokák körében. S csak meséljük, meséljük: ..Hej, én még »a Házyval« láttam a Víg özvegyet!”
Daniló szerepét Udvardy Tibor vitte diadalra. Rendkívül tartalmas művészegyéniségéből, lám, erre is telik. A szerep s a műfaj pihenhető, önfeledt kiélvezése mellett még jellemet is kölcsönöz figurájának, ötletes, mértéktartó iróniával éreztetvén a kötelező távolságot nagy képességei és a feladat között.
Koltay Valéria is kifogástalan hangteljesítménnyel, kitűnő stílusérzékkel, rokonszenves egyénisége sugárzásával forrósította a hűvös nyáréjszakát.
Ilosfalvy Róbert hangszépsége mindig főszereplő. S nem teljes a felsorolás Maleczky Oszkár választékos, emberi humorának, Fekete Pál ötletes, nagy hatású alakításának elismerő megemlítése nélkül. De sorolhatnánk akár az egész színlapot: Operaházunk különleges meglepetésről gondoskodva a legszerényebb epizódszerepeket is elsőosztályú erőkre bízta, szinte csak a gazdagság csillogtatása kedvéért. Ezért hogy a nagyképességű Szőnyi Olga jóformán görlként csillogott Don Josénak, Falstaffnak és Caniónak, azaz Kenéz Ernőnek, Palócz Lászlónak és Göndöcs Józsefnek ezúttal egy-egy mesteri másodpercért tapsolhattunk. Így a kitűnő balettművészeknek, Ugray Klotildnak, Rácz Boriskának, Havas Ferencnek és Róna Viktornak is.
A jókedvvel, lendületesen vezénylő Kerekes János mellett pedig Mikó András nagyvonalú, az élmény szerves részévé vált rendezését kell különösképpen megdicsérni. Úgy látszik, ha segít magán a rendezés, az elemek is megsegítik: még néhány csillag is versenyre kelt a parádés világítással, az orfeumkép hangulatát (és a nézőtér hőmérsékletét) a célirányos szél is jótékonyan befolyásolta.
Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)
A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa
"A magyar világsikerek útján"
A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.
Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.
A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig
Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.
A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.
A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.
Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:
1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.
Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.
„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?
Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?
Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.
A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!
Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.
A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”
[...] /Baróti Géza/
Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel.
Ha már Jacobi Viktor szóba került, találtam róla még érdekes dolgokat.
Hajdú-Bihari Napló, 1983. október 22 / 250. szám
A LEÁNYVÁSÁR SZERZŐJE
Napjainkban a rock, a musical színházi világában sokszor parentálták el az operettet mint divatjamúlt színpadi műfajt De amikor méltó szereposztásban kitűzik a Leányvásárt vagy a Sybillt, a közönség megrohanja jegyekért a pénztárakat, hogy a szép régi melódiák hallgatásakor elábrándozzék. Így történik ez minden esetben, amikor Jacobi Viktor operettjeit játsszák. A zeneszerzőnek most van a centenáriuma: 1883. október 22-én
született Budapesten. Mindössze harmincnyolc éves volt, midőn távol a hazától, New Yorkban elhunyt.
A Markó utcai főreáliskolában tanult, ahol 1901-ben érettségizett. Akkor már jól beszélt angolul és franciául, s ügyesen zongorázott. Szülei azt akarták, hogy a gazdasági életben helyezkedjék el, ezért beiratkozott a Keleti Akadémiára. Az intézet nem volt ínyére, otthagyta az iskolát, s jelentkezett felvételre a Zeneakadémián. A zeneszerzői szakon Koessler János volt akkor a professzor, aki felismerte Jacobiban a tehetséget, és szívesen vállalta tanítványának. Növendéktársai közüli Kálmán Imre és Szirmai Albert lettek legjobb barátai. Alig múlt húszéves, amikor megírta első színpadi művét, a Rá- tartós királykisasszonyt, s benyújtotta a Népszínháznak. Ebből az időből származik róla és mesteréről egy anekdota. Megkérdezték Koesslert, hogy három, a könnyebb műfaj felé orientálódó növendéke közül melyiktől várja a legtöbbet? Válasza így hangzott :
— Legtöbbet tud Szirmai Albert, legtöbbre viszi Kálmán Imre, legzseniálisabb Jacobi Viktor.
Jacobi egyik életrajzírója, Koch Lajos színháztörténész szerény, sovány embernek jellemzi Jacobit. Olyan volt, mintha arcát sohasem érte volna nap. Hajlékony, simulékony, tapintatosan alkalmazkodó. A század elejének pesti színházi világában egészen különös jelenség. Említett első darabjának témája Holger Drachmann dán mesejátékából született, de nem lett volna siker Heltai Jenő alapos átdolgozása nélkül. Jacobi néhány közepes librettó után végre megtalálta az igazit. 1911. november 14- én mutatta be a Király Színház a Leányvásárt. Fedák Sári, Király Ernő, Petráss Sári és Rátkay Márton vitték sikerre a mindmáig népszerű munkát. Aztán elkövetkezett az első világháború kitörésének éve, 1914. Február 27-én játszották először a Sybillt. amely nemzetközi tekintélyt szerzett a zeneszerző Jacobinak. A külföldi kiadók versengtek a darab jogaiért. Jacobi júliusban Angliába utazott, hogy részt vegyen operettjének londoni próbáin. Ott érte a világháború kitörése, a hadüzenet napja. A Sybill próbái azonnal megszakadtak. Rövidesen tudomására hozták, ha nem hagyja el Angliát, internáló táborba kerül. Jacobinak az utolsó órában sikerült az Olympic nevű óceánjárón Amerikába áthajóznia. New Yorkba is eljutott már a Leányvásár és a Sybill híre. Szívesen fogadták a zeneszerzőt. Komponált. sok pénzt szerzett, de gyötörte a honvágy. Ám hazáját nem tudta viszontlátni többé. 1920 végén ugyan átjött Európába a Sybill megkésett londoni bemutatójára. s Bécsben meg is látogatta barátját, Kálmán Imrét, aki meghökkenve tapasztalta, milyen vézna, beteg ember lett Jacobiból. Könyörgött neki. maradjon Ausztriában, hiszen Amerika nem való ilyen megrongált egészségű alkotónak.
Jacobi gazdag zenei vénájából még számos darabra futotta. Ilyen volt Molnár Ferenc Farkas című vígjátékának zenés változata, valamint az Almavirág, amelyet Fritz Kreislerrel együtt komponált. Akkor már halálos beteg volt, az orvosok fehérvérűséget állapítottak meg nála. A New York-i Wood- lawn temetőben egy sír márványkövére egyetlen szót véstek: Jacobi.
Kristóf Károly
Már 1930-ban is ezt kérdezték a kritikusok. Ám jött Ábrahám Pál, a fiatal magyar komponista és Szirmai Albert, Jacobi Viktor. Kálmán Imre, Lehár Ferenc nemzetközi sikerei után indián dobok, dobverő seprű, egzotikusan csörömpölő-csörgő, kereplő segítségével — a klasszikus operettzenét megújítva — megteremtette a jazz-operettet.
A „My golden Baby”, a "Nem történt semmi, csak elválunk csendben” nemcsak az operettszínpadok slágere volt Európa-szerte, de az akkoriban éppen hogy megszületett magyar hangosfilmgyártás is kapva kapott a biztos sikeren.
A Sál a Savoybant 1934- ben fiImesít ették meg először Budapesten. A német nvelvű filmet Székely István rendezte. Alpár Gitta, Bársony Rózsi és Hans Járati főszereplésével. Sok év után most ismét film készül belőle, ezúttal a Magyar Televízió számára.
A tüzesvérű. szép Tangolitát Tiboldy Mária, a Fővárosi Operettszínház primadonnája alakítja.
— A televízióban meghonosodott szokáshoz híven félórába sűrítették Ábra- hám Pál operettjének történetét — mondja —, a hangsúly most is a muzsikáé. Minden ismert, népszerű dal és kettős elhangzik benne. Korábban már játszottam, színpadon a Bál a Savoyban, vendégként Münchenben, akkor Madeleine szerepét énekeltem.
A Bál a Savoyban című revüoperetlet Rátonyi Róbert dolgozta át képernyőre. A színes televíziós kisfilmet Bednai Nándor rendezte, operatőrje Márk Iván. A többi szereplő: Berkes János. Felföldi Anikó, Bodrogi Gyula. Zsadon Andrea Némethy Ferenc. Sugár István és Löté Attila.
P. J.
Megjegyzem: jó lenne, ha a nava is feltöltené végre és láthatnánk pl. M3-on, Duna tévén.
Találtam egy érdekes cikket Jacobi Viktorról és Szép Ernő íróról, akik állítólag nagyon hasonlítottak. Mondjuk szerintem nem, de lehet hogy fiatalon igen.
Szinházi Élet 1912. 9. szám
Szép Ernő mint Jacobi Viktor.
A Leányvásár századik előadása ismét különösen aktuálissá teszi a szerzőket: Bródi Miksát, Martos Ferencet, Jacobi Viktort. A róluk keringő számos történet közül álljon itt a következő :
Makay Margit, a Vígszínház üdvöskéje, a századik előadás előtt egy este benéz a színházba. A portásszoba előtt egy borotvált arcú, alacsony termetű, elegáns fiatalember köszönt neki : kezét csókolom, Margit. Mire Makay Margit nyájasan válaszolta, hogy jó estét, jó estét, Jacobi.
Egy negyedóra múlva Makay Margit benézett egy öltözőbe. Ott is találta, akiket keresett : Varsányi Irént és Mészáros Gizát. Sőt ott találta az iménti Jacobit is. Elkezdtek diskurálni.
— Drukkol a századik Leányvásár előtt? — mondta Varsányi Irén.
— Na, ugy. Csak egytől félek. Csak ott ne legyen az az utálatos Szép Ernő. Tehetséges fiu, de nagyon kellemetlen.
— Az már igaz — mondja Varsányi.
— Bizony, nagyon kiállhatatlan ember — mondja Mészáros Giza is.
És elkezdik mindahárman közakarattal szidni Szép Ernőt. Hogy milyen kiállhatatlan, kellemetlen, ellenszenves ember. A végén Makay Margitot is megkérdezték a nők :
— Hát neked mi a véleményed róla ?
— Én bizony nem tehetek róla, de nekem nagyon ' tetszik. Nagyon kellemes, kedves, rokonszenves fiu.
Erre Jacobi Viktor fülig pirult. Makay Margit fejében pedig hirtelen egy gyanú villant fel :
— Jesszus Mária, most látom, hogy maga a Szép Ernő. Az arcukat mindig
összetévesztem ... De amit az imént mondtam, azt fenntartom . . .
Tudniillik az alacsony, borotvált arcú fiatalember csakugyan Szép Ernő volt, nem Jacobi. Makay Margit állandóan összetéveszti őket. Ezt az esetet a diamalmas Leányvásár komponistájának is elmondták, aki nagyon jól mulatott rajta — aznap este, mint többnyire minden este, a Királyszinházban volt — és megjegyezte :
— Amit komponáltam, azt szinészek sokszor eljátszották. De hogy engem játsszon el egy iró a Vigben, erre igazán ez az első eset.
A kedvedert ekezet nelkul irok, szenvedj meg te is :-) vele, szerintem mar ez is sablon, ami az operettrol irtakat illeti. Majd maskor, ekezettel bovebben.
Kedvelem az operettet, ha nem is vagyok olyan szakertoje, mint pl. Bubanat forumtarsunk ... talan megkockaztathatom a kerdest: az operett(ek) a termeszetes eletvitelrol szol(nak)? ("Felre": mi is az?) Az operettek szerzoi egy andalito alomvilagot ohajtottak teremteni muveik cselekmenyevel es zenejevel. Termeszetes eletvitel a valovilagban zajlott, zajlik, ha nem is mindig a "normalitas" menten. A valo vilagban, amirol az operettek (is) inkabb vagy nagyreszt elterelni igyekeztek a valo vilag zajaban, megprobaltatasaiban megfaradt, kikapcsolodni vagyo kozonseget es figyelmet.
Ez a jól sikerült régebbi felvétel a szép, emberi, színpadi és művészeti jövő víziója is számomra. Visszatérés a normalitásba -,ha van ilyen szó :-) - a természetes életvitelbe.
Érdekes találkozója lesz a napokban Budapesten a modern operett nagyjainak. Csütörtökön Budapestre érkezik Lehár Ferenc, aki a Giuditta bemutatóján vesz részt és néhány napig itt is marad.
Pénteken meglátogatja a Király Színházat Oscar Straus, akinek Legénybúcsú című operettjét most újították fel s aki Hollywoodból nemrégen tért vissza Bécsbe.
Szombaton, vagy legkésőbb hétfőn magával hozza az Ördöglovas új zeneszámait Kálmán Imre, aki több hétre Budapestre teszi át a lakhelyét.
Itt lesz Ábrahám Pál is: s ezzel úgyszólván teljes lesz a világ legnépszerűbb zeneszerzőinek véletlen budapesti találkozója.
Búbánat: ehhez a névsorhoz hozzáteszem Huszka Jenő zeneszerzőét is, a magyar "klasszikus" operett "atyját" - aki eleve Budapesten élt és alkotott...
Operett. Operett! Operett!! Részlet a wikipédia vonatkozó szócikkéből: "A ViktóriaÁbrahám Páloperettje, háromfelvonásos mű + előjáték. Köszönöm, nincs több kérdésem észrevételem, Good night :-))
Kedves joska141, köszönöm, hogy szólt. Bevallom, nem vettem észre, hogy már belinkelte a cikket. Higgye el, ha látom, nem veszem a fáradságot ilyesmire. A kultúra és a politika kapcsolatát szükségtelen nekem összehangolni (nem is tettem), mert ez már jól érzékelhetően megtörtént, az Operettszínházban és máshol. Szétválasztani pedig, amit mint írja, ön megpróbált: lehetetlen. Üdv. ED
A mai világban óvatlanság egyszerűen megmaradni az adott témánál, jelen esetben az "Operett, mint színpadi műfaj" kérdéskörénél, ezért tisztelettel kijelentem, hogy a beírásom végén belinkelt pazar kis operettrészlet kizárólag a témaindító kedves Búbánat és a láthatóan elhivatott operett-rajongó kedves zenebaratmonika örömére kíván szolgálni.
Kijelentem továbbá,
- hogy a választott operarészlet címével (Vik... etc.) jelen esetben nem kívánok állást foglalni egyik párt vagy politikai szereplő mellett avagy szemben;
- örömmel látom, hogy a férfiak és nők aránya az operettrészletben 50 - 50 %, ami nagyon helyes, bár a karmester nemét is figyelembe véve a kívánatos állapot felborul, és ez akár aggályos is lehet;
- sajnálatos látni, hogy a párok csupán az egyetlen avítt gender-elvet képviselik, ami eléggé különös, főleg szokatlan mai modern korunkban;
- felháborító, hogy csak white person -szereplőket látunk, pedig black artists matter, az akkori Budapesten pedig bizonyára élt néhány african-american man and woman (remélem, óvatos fogalmazásommal nem hagytam ki a férfitársadalom által sárbatiport lelkületű asszonyságokat);
- a szerző nevével (Ábr... etc.) nem kívánok állást foglalni a Bibliát vagy a Koránt illető vallási szempontok mellett avagy ellenében;
- a szövegben előforduló "sárga" -szót csak a villamosokra értelmezem, a "veszedelem"-kifejezést idegennek tartanám a mű szellemétől;
- a turulmadár szó hallatán semmi fasisztoid vagy extra-magyaroid képzet nem támad föl elmémben;
- az 1:07 -kor feltűnő lábemelésnél a fehérnemű megjelenítését (noha amúgy szemre egészen OK) szexistának és megengedhetetlennek tartom, ezért mélységes felháborodásomban vagy húszszor ellenőriztem, hogy vajon jól láttam-e (jól, szerencsére...).
Kérem az operettrészlet megtekintőitől, hogy nézzék el nekem, ha valami további lényeges szempont kimaradt volna felsorolásomból, ami az alábbi részlet polkorrekt értelmezéséhez feltétlenül szükséges lett volna:
Tisztelt „Edmond Dantes”! Megtisztelő számomra, hogy ezen Fórum 4594.számú hozzászólásomban részletezett, elérési helyre mutató, Apáti Bence interjú ismertetésemhez új szempontokat vetett fel.
Ön sokkal jobban tudja összehangolni a kultúra és politika kapcsolatát, amit én legalábbi megpróbáltam szétválasztani.
Figyelem, a főcím és a "lead" senkit ne tévesszen meg: az alábbi interjú Apáti Bencével, mint a BudapestiOperettszínházbalettigazgatójával készült. Az interjúba épített -esetleges- politikai tartalom is a portál "kultúra" rovatának részét képezi..
"ApátiBence: Abaloldaliösszefogáshamvábaholtötlet
SZILLÉRY ÉVA
2021.01.08. 19:29
Ha 99,9 százalékban liberális gyerekek lépnek ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem kapuin, akkor arra következtetünk, hogy az intézmény ilyen gondolkodást vár el a tanulóktól. Nincs ezzel semmi gond, csak nem kellene letagadni, és úgy tenni, mintha nem létezne ilyen agymosás a Színművészetin - állítja Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója. A balettművész, aki pár éve publicistaként is dolgozik, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel kapcsolatos vitákról is beszél, és arról, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás eleve hamvába holt ötlet. (Apáti Bence mától egyébként az Origónak fog publicisztikákat írni, rendszeresen. Első írását már olvashatják is.)"
A teljes beszélgetés itt olvasható: https://www.origo.hu/kultura/20210106-apati-bence-szerint-az-szfeugy-nem-lesz-hatassal-a-valasztasokra.html
A soroksári Fedák Sári Színház is csatlakozott az online előadások sorához. Megtekinthető náluk Ábrahám Pál Viktória és Bál a Savoyban c. operettje, valalamint egy operettgála 1790 Ft--ért, ami bankkártyával fizethető a neten, tehát egész kedvező áron. 48 órán keresztül lehet megtekinteni az előadásokat.
Apáti Bence az Operettszínház balettigazgatója új internetes helyen – Origo – fogja a jövőben megjelentetni a publicisztikai írásait. Ebből az alkalomból készült vele az alábbi interjú:
Az első Origo-interjú és publicisztika első részében Apáti Bence nagyon elismerően ír az Operettszínház pandémia alatti, sikeres működéséről. Arról, hogy ilyen nehézségek között is sikerült a balettigazgatói poszthoz fűződő előzetes elvárásait maradéktalanul megvalósítani, a színház működését Kiss B. Attila főigazgatóval együtt, egy új pályára állítani, amit természetesen a társulat már nagyon várt és örömmel fogadott.
Az interjúban keverednek a szakmai és politikai megnyilvánulások, amit Apáti Bence természetesen megengedhet magának. Én próbálom tartani magam a Fórum politikamentes voltához, ezért nem minősítem az interjú egyik részét sem.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom, a megfelelő tanulságok levonására.
A lezárásokkal az Operettszínház előzetesen meghirdetett évada is megváltozott:
- A Mosoly országa 2021. január 29-re kitűzött bemutatóját a színház novemberre halasztja.
- A jelenlegi állás szerint a 2021. március 29-i Nine musical-bemutató változatlan időpontban kerül színpadra,
- 2021. második felében még egy bemutatóval készül a Budapesti Operettszínház: A hegedűs a háztetőn várhatóan egy májusi előbemutató után nyáron lesz látható a Margitszigeti Szabadtéri színpadon, és ezt követően ősztől kerül repertoárra az Operettszínházban.
