A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.
Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri
színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor
"A mosoly muzsikusai! Papp Magda 100 - zenés beszélgetés, emlékezés"
Nagy Ibolya podcast műsora a Youtube-on
(2021. május 7.)
Pótlások:
Telefonbeszélgetések – a vonal túloldalán:
Farkas Pál - zongoraművész
A beszélgetések között elhangzó zenék:
- Bartók Béla: Annyi bánat a szívemen – népdalfeldolgozás (Papp Magda, zongorán kísér: Farkas Pál)
- Bartók Béla egy másik népdalfeldolgozása (Papp Magda, zongorán kísér: Farkas Pál)
Nagy Ibolya a műsora végén még felhívja a figyelmet Klemen Terézia - Margitay Zoltán szerzőpárosnak tavaly ősszel megjelent Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja című, gazdag képanyagot is tartalmazó könyvalbumára .
Két hónap eltelte után jelentkezett új podcast műsorával a mikrofon előtt, a YouTube csatornán Nagy Ibolya énekesnő, operettprimadonna, a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője.
"100 éve, 1921. március 10-én született Kolozsváron–Nagyvárad máig legendás csillaga, énekesnője, Papp Magda.
Lehár Ferenc,világhírű zeneszerzőnk 1870. április 30-án, 150+1 éve, Komáromban látta meg a napvilágot. Mindketten Magyarországon, és mégsem. Magyar művészek, és mégsem!? Magyar sors, és mégsem? Az elmúlt zűrzavaros évszázadban minden a feje tetejére állt....
Papp Magda : Erdély-szerte ismert hangverseny-énekesnő, operett-primadonna, sanzonénekesnő, magánének tanár volt. Idén 100 éve, azaz 1921. március 10-én született Kolozsváron. Énekesnői diplomáját 1943-ban szerezte meg a M. Kir. Kolozsvári Zenekonzervatóriumban, ahol előbb Zsembery Elvira (zongora), majd Mihályffy Irén (ének főtanszak - akadémiai osztály) irányításával végezte tanulmányait. 1944-től a nagyváradi zeneiskola magánének tanára. Koncerténekesnői pályáját 1947-ben önálló dal- és áriaesttel kezdte Nagyváradon. Tanári hangversenyek, filharmóniai és kamarazenei hangversenyek, irodalmi műsorok mindenkori meghívottja. A nagyváradi róm. kat. Székesegyház Ének- és Zenekarának állandó szólistája. Az 1954-1955-ös évadban a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. Családi okok miatt tér vissza Nagyváradra. 1955-1975 között a Nagyváradi Állami Magyar Színház tagja, húsz operett és daljáték főszerepét magába foglaló repertoárral. Színházi karrierjének évei alatt is állandó vendége a hangversenyeknek, irodalmi műsoroknak. Különösen nagy figyelmet szentelt a kortárs hazai zeneszerzők énekhangra írt műveinek bemutatására. Számos ősbemutató fűződik nevéhez. Előadóművészi tapasztalatait a hetvenes évek derekán nagysikerű sanzon-estek alkalmával gyümölcsöztette. Az 1982-ben megjelent nagylemezén (Szállunk a nyárból…, Electrecord, Bukarest) dalokat és sanzonokat énekel. A 2003-ban megjelent CD-jén dalokat, sanzonokat, népdal feldolgozásokat énekel. (Erdélyi hangok 2., Kriterion, Kolozsvár). A kolozsvári, bukaresti, budapesti rádió máig őrzi felvételeit. A bukaresti TV több műfajban örökítette meg művészetét. Egész pályafutása alatt tanárként hivatásának tekintette a tehetséges fiatal énekesek pályára segítését. Többen közülük világhírű művészekké váltak. 1959-ben Munka érdemrenddel, 1967-ben Kulturális érdemrenddel tüntették ki. Élete utolsó két évét Békéscsabán, gyermekeinél töltötte. Az 1990/1991-es tanévtől a Békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola magánének tanára volt. 1992. május 25-én hunyt el Békéscsabán. 2007.május 25-én újratemetik, hamvait a nagyváradi Rulikowski temetőben, és a művésznő halálának 15. évfordulója alkalmából jótékonysági emlékestet szerveznek a színházban, majd november 1-én ünnepélyesen felavatják síremlékét.
Főbb szerepei: Rosalinda (J. Strauss: Denevér), Arzéna, Szaffi (J. Strauss: A cigánybáró), Szilvia (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), Francia királykisasszony (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Zórika (Lehár Ferenc: Cigányszerelem), Liza (Lehár Ferenc: A mosoly országa), Glavari Hanna (Lehár Ferenc: A víg özvegy), Lucy (Jacobi Viktor: Leányvásár), Rolla (Szirmai Albert: Mágnás Miska"
Telefonbeszélgetések – a vonal túloldalán:
Papp Magda leánya: Banner Zoltánné Papp Mária
Nemlaha György, író, zenei dramaturg,
Pánti Anna operaénekesnő,
Papp Magda egyik unokája: Banner Géza - az MTVA műsorvezetője
A beszélgetések között elhangzó zenék:
- Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – Szaffi dala (Papp Magda)
- Eva Dell'Acqua: Villanelle (Papp Magda)
- Ifj. Johann Strauss: Tavaszi hangok – részlet (Papp Magda, kísér Bíró László szalonzenekara)
- Bartók Béla: Annyi bánat a szívemen – népdalfeldolgozás (Papp Magda előadásában)
- Bartók Béla népdalfeldolgozása (Papp Magda előadásában)
- Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője áriája (Papp Magda - 1947-es felvétel)
- Dr. Szalay Elemér - Ady Endre: Nem adom vissza (Papp Magda, zongorán kísér: Horváth Magda)
- Szirmai Albert – Heltai Jenő: Nagymama (Papp Magda, zongorán kísér: Farkas Pál)
- Lehár Ferenc: A mosoly országa – Tea-kettős (Papp Magda és Belényi Ferenc) – 1966
- Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Zórika dala (Papp Magda)
Huszka Jenő zeneszerző születésének évfordulója van ma.
Ebből az alkalomból áthozom ide egy másik topicból, az oda 17 évvel ezelőtt beírt, részben személyes vonatkozású írásomat:
Hadd elevenítsek fel egy epizódot édesapám és Huszka Jenő kapcsolatából.
Ez azért is lényeges, mert Huszka Jenőné Arányi Mária férje életrajzi könyvében
("Szellő szárnyán..." sajtó alá rendezte Rácz György, Zeneműkiadó,1980. második kiadás) kicsit - talán a költői szabadsággal élve - másképpen adja elő az 1944. december 13. napjának történéseit. Megfordítja a tényeket: könyvében úgy állítja be, hogy férjét tartóztatták le a nyilasok és hurcolták el a Kapás utcai gyűjtőbe, s ekkor megpróbált egy ügyvéd útján utána érdeklődni és tenni valamit az érdekében: 230-231. oldal.
Ezzel szemben édesapám (az a bizonyos ügyvéd) visszaemlékezéseiben leírta a tényeket:
„…Ugyancsak 1944-ben több zsidó üldözöttet sikerült megmentenem. Így többek között a híres Huszka Jenő zeneszerző feleségét és annak húgát /Arányi Máriát és Elzát/. Őket ugyanis a Kapás utcai nyilas börtönbe vitték a „sárga” csillag nem viselése miatt, zsidó kinézésük folytán. Dr. Huszka Jenő személyesen bízott meg engem – ajánlásokra – a nyilas börtönben való közbenjárással, azzal, hogy felesége és annak húga „mentesek” a zsidótörvény hatálya alól. Ugyanis az átadott fotókópiák bizonyítása szerint a férje /Dr. Huszka Jenő/ őskeresztény származású, tehát mentes a felesége és annak húga a csillag viselése alól. A nyilas börtön vezetője elkérte tőlem a honvédségi védői igazolványomat és közölte velem, hogy „Nem szégyelli-e magát, hogy keresztény létére zsidó ügyet vállal el?” Majd hozzáfűzte, hogy másnap menjek el hozzá a döntésért. Egyúttal az igazolványomat visszatartotta. Másnap remegve mentem fel a börtön igazgatójához a döntése megtudakolása céljából. Ekkor meglepetésemre közölte, hogy visszaadja igazolványomat, mert ügyfeleimet azonnal szabadon bocsátja. Beszélgetési engedélyt kértem a foglyokkal. Ezt is megadta. Lementem a cellába és közöltem velük a kedvező hírt. Védenceim ezekután arra kértek, hogy a szabadon bocsátásukkor kísérjem őket a lakásukig. /A foglyok elengedése rövidesen megtörtént./ Azt is kérték még, hogy belém kapaszkodhassanak az úton, nehogy újra lefogják őket. Ennek is eleget tettem, s a Fő utcai lakásukig kísértem el őket. Másnap megjelent irodámban Dr. Huszka Jenő, kultuszminiszteri tanácsos, a zeneszerző. Megköszönte eredményes tevékenységemet, s átadott egy családi aranyórát, valamint 40 svájci frankot, mondván, hogy ’a pengőnek most nincs sok értéke….’
Eddig a visszaemlékezés. Természetesen én ezt a változatot hitelesebbnek érzem, mint a könyv szerzőinek írását. Apám az aranyórát abban a nehéz időkben és később is megőrizte egészen az ötvenes évekig, amikor aztán pénzzé tette. Még egy dokumentumot őrzök, amit Huszka halála után, 1960-ban az özvegy küldött a családunknak, egy fekete szegélyes felébe hajtott kis kártyát. Elülső oldalán a keze írásával a címzés, és bélyeg, és a feladó, a belsejében a nyomtatott szöveg: A mélységes gyászunkban kifejezett részvétet hálásan köszöni:
1960. február hó” Hozzá kézzel írta még: „Együttérző szavait emlékeim között megőrzöm. Szeretettel Huszka Jenőné”.
Ezek a családi vonatkozású emlékeim is talán megmagyarázzák, hogy miért az egyik legkedvesebb operett komponistám Huszka. És úgy gondolom, hogy a történeti igazságot is szolgáltam azzal, amikor feltártam a régmúlt történéseinek egy valós epizódját, ami talán más megvilágításba helyezi a Huszka-család életének egy sorsdöntő pillanatát, mint amit – az özvegy és a szerkesztő közreműködésével – az említett életrajzi könyv vonatkozó fejezete feldolgoz és elmesél.
Más.
A hatvanas években Salgótarjánban laktam, és gyerekként kórházba kerültem. de már kívülről fújtam az operetteket, sőt, nagy élvezettel forgattam az Operák könyvét is, amelyet megőriztem, hiszen benne van apám dedikációja, amit karácsonyra kaptam tőle. A kórházi ágyon olvasgattam, amikor új beteget helyeztek el kórteremben. Emlékeim szerint egy középkorú férfi volt az illető, aki folyamatosan ugyanazt a Huszka- dallamot dúdolta, fütyülte, amit akkortájt a Petőfi rádióban is sűrűn hallani lehetett: Bob herceg belépőjét Ilosfalvy tolmácsolásában. (Akkor készült el ugyanis a Rádió Dalszínháza részéről Rácz György vagy Bitó Pál ? szerkesztésében az operett új teljes rádiófelvétele.) Persze, hogy megismertem. Mondtam is a betegtársamnak, hogy nagyon örülök a szerencsének, mert ugyan nagy köztünk a korkülönbség, de gyerek létemre én is ezt a slágert fújom éjjel és nappal, örülök, hogy idekerült, van közös témánk, amiről beszélgetni tudunk. Ezen a betegtárs úgy meglepődött, hogy szinte elállt a a lélegzete, de aztán nagyon gyorsan összebarátkoztunk, s amig ott volt mellettem, alaposan kitárgyaltuk Huszkát és a Bob herceget. Nagyon őszinte, tiszta szeretettel emlegette az akkor pár éve elhunyt nagy magyar zeneszerzőt, a magyar operett legendás megteremtőjét.
Bíztam abban, hogy a tavaly ősszel elmaradt két operettgála most tavasszal mégis megvalósul, de semmi újabb hír, pedig Lehár- és Huszka-évfordulók esnek április hónapra.
Reméltem, hogy a november 11-i Lehár Gála a Budapesti Operettszínházban még ebben a színházi évadban pótlásra kerül; Lehár Ferenc születésének évfordulóján, április 30-án azonban La Mancha lovagját hirdetik (online), de az ugyancsak elmaradt Huszka Gálának sincs új dátuma: a magyar operett „atyja” 1875. április 24-én született, az idei naptárban ezen napon a Csárdáskirálynő online előadása szerepel.
A megvásárolt jegyeimet még nem váltottam vissza vagy át más online előadásra. Talán nem törlik végleg a gálákat, és ha nem az évad végén, akkor az új évad kezdetén csak sikerül szabad napot találniuk a Huszka- és Lehár-gálára, hiszen az Operettszínház művészei is nyilatkozataik szerint nagyon készültek ezekre az operett-koncertekre!
„Dénes Viktor 2019 szeptemberében mutatkozott be először a Budapesti Operettszínházban Kálmán Imre legismertebb operettjében, a Csárdáskirálynőben. Októberben pedig – immár a társulat tagjaként – újabb Kálmán-remekműben, a Marica grófnőben lépett színpadra. A fiatal színésszel a Csárdáskirálynő online közvetített előadásfelvétele kapcsán ültünk le beszélgetni, az interjúból pedig az is kiderül, hogyan lesz egy, az utóbbi években főként prózai szerepeket játszó színészből táncoskomikus.”
[…]
„– A Budapesti Operettszínházban szintén egy operett, A mosoly országa lesz a következő bemutatód. Musicalekben is részt vennél szívesen?
– Igen, szeretném kipróbálnám magam, bár a musical teljesen más attitűdöt és habitust igényel. Gyerekkoromban hegedültem, az is közelebb áll a klasszikus zenéhez, talán ebből is fakad, hogy az operettet sokkal jobban értem.
– Hol és miben láthatunk még téged a jövőben?
– Ebben a helyzetben minden bizonytalan, de ahogyan te is említetted, terv szerint A mosoly országa lesz a következő bemutatóm az Operettszínházban, emellett előkészítem egy-két rendezésemet, de ezekből lehet, csak a következő évadban lesz valami. Emellett forgatok is, a TV2-n debütáló Doktor Balatonban lesz egy nagyobb szerepem. Ez egy 80 epizódból álló napi sorozat, de ha sikeres lesz, akkor elképzelhető, hogy berendelik a második évadot.”
„A táncoskomikusok szerepálmával, a Csárdáskirálynő Bónijával indult a zenés színházi karrierje, most pedig a Marica grófnő Báró Zsupán Kálmánjaként hódítja meg a női szíveket a Budapesti Operettszínház virtuális színpadán. Dénes Viktorral prózáról és operettről, valamint Marica sosemvolt vőlegényéről beszélgettünk.”
Sajnos a Színházi Élet, ami rengeteg operett librettóját leközölte, a Hawaii rózsájáét pont nem, pedig pont ez az Ábrahám operett érdekelne a legjobban magyarul, mert németül ismerem a dalokat mind, de magyarul csak párat hallottam belőle. Jó lenne pár dal, pl. a Van egy díványbabám is nagy kedvenc, de sehol se találtam meg magyarul, pedig még Jonas Kaufmann is énekli.
Nem ott kezdődött Ábrahám Pál nemzetközi karrierje! Nem lenne szabad a fantáziát adatok nélkül szabadjára engedni...
Klaus Waller írja, hogy a "32-es baka vagyok én...." óriási sikere a német filmváltozatban tette a dalt ismertté Németországban, és ezután lett csak Ábrahám Pál neve is némileg ismert.
*Németországi és nemzetközi karrierje 1930-ban kezdődött, Kemény Egon zeneszerzőt magával vitte, ezidő alatt (1930-1933) csak az Ábrahám-műveken dolgoztak.
Van még egy érdekes cikk a Zenebonáról, valójában már itt kezdődött egy dallal Ábrahám nemzetközi karrierje:
8 Órai Ujság, 1928. szeptember 13. 8. oldal
(Saját tudósítónktól.) Olyan ez, kérem, mint a mese. Mintha csak Andersen találta volna ki. A szegény jó fiú, aki hirtelen aranyhegyekhez jut. Az egyszerű muzsikus, aki összemuzsikálja magának a világ minden szeretetét, népszerűségét, pénzét.
Egyszer volt, hol nem volt, — mondaná Andersen, — volt egyszer egy kisfiú, aki gimnazista korában már muzsikát komponált. Komoly muzsikát; mert Grieg és Mozart voltak az ideáljai. A kisfiú édesapja eleintén azt mondta, hadd mulasson a gyerek és azt se bánta, hogy a fia beiratkozott a zeneakadémiára és amit eddig ösztönszerűen csinált, most megtanulta mesterségszerűen is. Komponált sülteket és sanzonettákat, szimfóniákat és fugákat és boldog volt, hogy egyszer-másszor művészek előadásában hallhatta is a muzsikáját...
Ámde egy bús napon, — folytatná Andersen úr, — beborult az ég búzakék boltozatja, vihar támadt és fúriák repültek a levegőben. Kitört a háború, a nagy világégés, a végtelen vérözön. A muzsikusnak is el kellett mennie s amikorra hazajött, az édesapja azt mondta, hogy elég volt a muzsikából, most pedig lássunk kenyér után ...
És Ábrahám Paliból egy éjszakán át Ábrahám Pál lett és mesterséget kezdett. (Mert az Andersen-mesét most én folytatom és elárulom, hogy az a fent említett kis muzsikus senki más, mint Ábrahám Tali . . . nem, Ábrahám Pál.) Szóval: kenyeret keresett; — de nem talált. Müvészlelke nem tudott kiigazodni az üzleti számadások labirintusában és Ábrahám Pál belebukott a dologba. S akkor aztán jöttek a szomorú, nagyon szomorú napok. A Gond és a Bánat és a végtelen nyomorúság. Nyomorgott és nem szökött meg sem a nyomorúság, sem pedig a vállalt kötelezettségek konzekvenciái elől. Fizetett, ahogy tudott. Nem alkudott le semmit az adósságaiból, hanem fizetett, fizetett, fizetett: nem mint egy kereskedő, hanem mint egy katonatiszt. És fizet még most is; pedig egy kis bohémséggel, hogy kijátszhatta volna a hitelezőit! ...
Közben visszament szépen a zongorájához, meg a hegedűjéhez és — ott megtalálta ismét a Szívét és a Kedvét. Megint muzsikált, megint zenét csinált, de most már vidám, pattogó, táncos muzsikát. Megcsinálta a „Zenebonát ‘ -1 . . .
És most jön az, amire Andersen kollégám azt mondaná, hogy — a jóság diadala. Ábrahám Pali a „Zenebona" egyik számát, a „Párizs, Párizs"-!, eladta Rózsavölgyiek útján a világhírű ,,Uis masters voice“ grammofonvállalatnak. A nagy gramofon-vállalatok pedig minden szezőn elején bemutatják Londonban új slágereiket, mint ahogy a filmtársaságok a nagy filmeket mutatják be. Az idén a múlt héten volt ez a háromnapos londoni bemutató, amelyen a világ minden nagy zeneműcége jelen volt és tegnap távirat jött Rózsavölgyiékhez a „His master voice“ -tói, hogy Ábrahám Pál „Párizs' ‘ -dalának volt a bemutatón a legnagyobb sikere; a zenemükereskedök nyomban egymillió példányban megvették a „Párizs"című dal lemezeit cs a „His master voice" négy újabb dalt rendel Ábrahám Pálnál! ...
E hírre nagy öröm támadt a művészi berkekben, mert Ábrahám Palit mindenki szereti és az örömöt csak fokozta as a hiteles számszerű adat, hogy Ábrahám Pál nyolcszázezer pengőt kap rövidesen a világhírű londoni társaságtól...
Most nem tudom: Andersen mulasztott-e, vagy én mulasztottam el elmondani azt is, hogy ez az Ábrahám Pál nemcsak nagyon szerencsés ember, hanem rendkivül tehetséges, kitűnő muzsikus is egyben; embernek pedig: kedves, udvarias, finom és — bölcs, mert hiszen Diogenes nyugalmával dolgozott és dolgozik napi húsz pengőkért és ebédeli a kis menüket szerényen a Royalban; abban a biztos tudatban, abban a szent hitben élvén, hogy jönni kell egyszer egy ilyen sikernek, egy ilyen táviratnak ... És valóban meg is jött. Akárcsak a mesében! . . Faragó Jenő.
A "Zenebona" mint az első jazz-operett témáját az Előzményben olvasható bejegyzésekben már a rádiós operett-fórumon tárgyaltuk, illetve korábban már Kemény Egon zeneszerző fórumán is többször.
"Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb 12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat,amelyekből három hatásos finálét is épített."
Hozzáfűzöm, hogy Kemény Egon (1905-1969) zeneszerző 1928-ban már a Fővárosi Operetszínház állandó karmestere, első nagyoperettjét "Kikelet ucca 3." címmel 1929. áprilisában mutatta be sztárszereposztással a színház. Ábrahám Pál legjobb barátjaként zeneszerző alkotómunkája mellett hat és fél éven át volt zenei munkatársa, éppen a "Zenebona" jazz-operett volt az első közös hangszerelésük, amelyet a Fővárosi Operettszínház megbízásából fele-fele részben végezték el.
Kemény Egon zeneszerző 1928-tól két évtizeden át legismertebb zeneszerző-kollégái felkérésére szinte megszámolhatatlan operett-, film-, betétdal-hangszerelést készített, ezek nagy része sláger lett. Elsőként Ábrahám Pál kérte fel "Az utolsó Verebély-lány" című operettjének zenekari hangszerelésére. A bemutató után a legismertebb, legsikeresebb sláger a világhírűvé lett "32-es baka vagyok én..." című induló hangszerelését Kemény Egon készítette.
TEGNAP ESTE mutatta be az Andrássy úti
Színház a Húzd rá, Offenbach cimű jazz-operett-paródiát,
holnap este mutatja be a Fővárosi Operettszinház a Zenebona cimü jazz-operettet és
néhány hét múlva a Városi Színház hozza a közönség elé a Húzd rá, Johny cimű jazzoperát.
Az előkelő bárokból és a kikötői füstös lebujokból a jazz tehát nálunk is bevonult a színpadra.
A síró hegedűknek és a zengő csellóknak másodrendű szerep jut immáron az orchesterekben, a kövérre hízott szakszok és a karcsú pistonok átvették a zenekar parancsnokságát.
Nem lesz érdektelen, ha a Fővárosi Operettszínház holnap esti premierjével kapcsolatosan felsorolom rendre a Zenebona hangszereit, amelyek kisérni fogják a színészek játékát.
A Fővárosi Operettszinház új jazz-operettjének karmestere: Ábrahám Pál, a fiatal és nagyon tehetséges komponista, akinek pálcáját tizennégy muzsikus szeme kíséri.
A zenekarban két zongorista ujjai szaladoznak serényen a fehér és fekete billentyűkön, négy szakszofonos, egy szoprán, egy tenor és két alt szakszofonos fújja teli tüdővel szakszofonját. Van két bendzsós, két muzsikus, aki ezüst pistonon játszik, egy posaunos és egy szuzafonos. Az egy dobos kezében tizennyolc hangszer táncol, együtt vagy felváltva. Ő ad lelket a charleston cintányérnak, a kínai dobnak, a török dobnak, az indiai dobnak, a nagy dobnak, a kis dobnak, a pergő dobnak, a fadobnak s azon kívül sok tréfás jazzhangszernek, amelynek az a hivatása, hogy viccekkel fesse alá a muzsika menetét. A szuzafon Londonból való. Nálunk ez a hatalmas hangszer most először jelenik meg színházi zenekarban. Legutoljára szuzafont akkor láttunk, amikor annak idején a Renaissance Színházban a csokoládé-gyerekek vendégszerepeltek.
FELMEGY A FÜGGÖNY és megkezdődik a Fővárosi Operettszinházban Bródy István, Lakatos László, Harmath Imre és Ábrahám Pál,valamint tizennégy zeneszerző tettestárs operettjének: a Zenebonánakházi főpróbája.
A görlök, akik itt a római kórust helyettesítik, mindjárt az első taktust eltévesztik. Hasztalan integet szegény Ábrahám Pál, a házmester, a huncut és mindig jókedvű kisasszonyok rá sem is figyelnek és mindenki a maga módja szerint járja a táncot.
— Miért nem figyeltek? — kiált rájuk Szabolcs, a rendező.
— Kire figyeljünk? — szól közbe az egyik görlice.
— A mellékelt Ábrahámra — hangzik Harmath Imre válasza.
A ZENEBONÁNAK tizenhét slágerszáma van.
Öt számmal szerepel a zeneszerzők között Ábrahám Pál, a többi muzsika idegen és részint gramofonlemezen, részint rádión, részint pedig kotta segítségével jutott el hozzánk.
Ábrahám Pál számain kívül, amelyek vadonatújak, a többi zeneszám már mind kiállotta a tűzpróbát, sőt van közöttük egy, a „Thats my hap hap happines"Howard Johnson, Charles Tobies és AL. Shermann munkája arról nevezetes, hogy Londonban a velszi herceg is táncolt már mellette. A nagy eseményt a lapok másnap megírták és a kottakereskedők aznap huszonhétezer kottát adtak el a szerencsés angol zeneszerzők pompás muzsikájából. Nálunk Kukoricacső a címe,Fejes Teri és Kertész Dezső táncolják.
MOST SZERIÖZ SZÁM KÖVETKEZIK: Ábrahám PálIde simulj című gyönyörű dala, Zilahy és Kabos éneklik.
A hegedűk, a jazz-zenekarban száműzött szegény hegedűk a szerzői muzsika világában uralkodni akarnak. Sírnak és kacagnak, és minden erejükkel azon vannak, hogy lebírják a fúvós hangszereket, amelyeknek öblös torkára szordinót parancsol a karmester pálcája.
Az uralkodás sikerül is, de csak néhány pillanatig, mert a főrendező már beleszól az ellágyult zenekarba:
— Uraim! Mi van itt, hisz ez nem jazz-operett. Ez nem Zenebona!
— Hát mi? — kérdezik a kíváncsi muzsikusok.
— Úri muri.
MOST SZOKOLAY OLY és Vendrey Ferenckettőse következik. A Madonna című gyönyörű zeneszámot, amelyet Katsche dr. az ismert bécsi zeneszerző komponált, ragyogó tehetséggel járja Szokolay Oly. A nézőtér bennfentes közönsége megismételteti a számot. Vendrey tata azonban fáradt és a muzsika sebes menetét nem tudja tánclépésekben kísérni. Elmarad vagy öt taktussal:
— Mit csinálsz tata? — kiált fel hozzá a színpadra Bródy István, az egyik szerző.
Kedélyes választ ad:
— Elmegyek a tempó mellett.
AZ EGYIK SZÖVEG, hogy színészi nyelven fejezzem ki magam, sehogyse akar rámenni a muzsikára. Harmath Imre, a poéta vagy több szót irt eggyel, vagy kevesebbet, de nem stimmel az egész.
Heccelik is Harmathot emiatt a színészek.
— No hiszen jó kis szöveget írtál — mondja
neki Kabos.
Radó Sándor meg így védi meg a költőt:
— Higyjétek meg, nem rossz ez, csak hát éppen — Harmath-rendű.
Pesti Napló, 1928. március 3. / 52. szám
A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzszám. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál. Ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb 12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat,amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért.
Bemutatja a Fővárosi Operettszínház március 2.-án pénteken este 8 órakor
Pénteken, március 2-án, este 8 órakor eredeti magyar újdonságot mutat be a Fővárosi Operettszínház. A darab címe:
ZENEBONA
Szerzői: Lakatos László és Bródy István.
Műfaja;
3 felvonásos vidámság sok muzsikával.
Vagyis: a Zenebona teljesen új műfaj, amit legjobban talán így lehetne nevezni:
jazz-operett.
Tudniillik a Zenebona vidám és ötletes komédia,
a mai erkölcsök és a mai nők színpadi karikatúrája
és ezt a friss ütemű, minden ízében eredeti, furcsa mai darabot
elejétől végig a jazz kíséri
és illusztrálja.
De a jazz itt nem betét. Ebben a darabban megszűnt a régi zenekar
és helyét elfoglalja
az önálló jazz zenekar, két zongorával, saxophonnal, sousaphonnal, bandzsóval, az összes jazz fúvóhangszerekkel és jazz karmesterrel.
De nemcsak a zenekar új,
új stílus a szövegben, a versekben, a muzsikában, a táncokban, a díszletekben — ez a Zenebona.
Muzsikája:
tizenkét teljesen új sláger, a zenei világtermés java. Ábrahám Pál dirigálja ezt a zenét, amelyhez Harmath Imre irt brilliáns verseket.
Az előadásról annyit, hogy
zenés darabnak még nem volt ilyen szenzációs előadása.
íme a névsor:
Fejes Teri, Zilahy Irén, Gombaszögi Ella, Szokolay Olly, Kabos Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Vendrey Ferenc, Radó Sándor.
Az újszerű díszletek: Gara Zoltán művészi
munkája. Rendező: Szabolcs Ernő
Huszka Jenő régi daljátékénak bemutatására vállalkozott az Országos Kamaraszínház.
Egyelőre, hosszú nyári sorozatban a "Rózsa Ferenc” művelődési otthon színpadán indul útra a "színház nélküli színház” új produkciója. Az "Aranyvirág” annak idején egzotikusnak tűnő operettként megbukott. A felújítás sikert hozott. Ám, nem a milliomoslány kalandja a nápolyi halásszal, s nem a halászlegény szerelmesének egynapos csillogása a milliomosfiú oldalán — nem a friss ötletek ellenére is sablonos operettmese győzedelmeskedik, hanem a rendkívüli dallamos és népszerű muzsika. Ez megszerkesztettségében is áramló varázsával, a dalok szépségével és fináléinak operai megépítettségű drámaiságával hódít. Ezt a zenét, a "klasszikus” címkével ellátott régi operettmuzsikát számon tarthatjuk kulturális értékeink közt.
Az Országos Kamaraszínház — amelynek az a rendeltetése, hogy a giccs-brigádok helyett vándoroljon alkalomszerű társulataival — gondos, a lehetőségeihez képest gazdag kiállítású előadásban, Bercsényi Tibor illúziót keltő díszletei közt hozza a közönség elé Huszka Jenő operettjét Orbók Endre rendező — aki Király Dezső társaságában Martos Ferenc szövegkönyvének szatirikus átdolgozását is végezte — gyors ütemű játékot prezentál, jellemzett, karakterisztikus figurákat állít a színpadra.
Hogy kórus és tánckar nélkül is sikerül igazi operettlégkört teremtenie, köszönhető Huszka Mária zenei vezetésének, aki néhány más Huszka-operettből való dallal tette vonzóbbá a partitúrát. Jól bevált a kis létszámú Stúdió-zenekar szerepeltetése.
A szereplők köréből, a színpadi légkör megteremtésével is Ladomerszky Margit tűnik ki. S a szubrettszerepben Galambos Erzsi (aki groteszk bájával is Bársony Rózsira emlékeztet). Aranyvirág koloratúr-énekesnőt megkívánó primadonna szerepében Lehoczky Évát halljuk-látjuk; hibátlan énekléssel, de még nem primadonnai varázzsal. A milliomoslányban Rafael Márta, a halászlegény szerepében Borvető János is szép éneklésével győz. Soós Lajos, a nyegle, rossz modorú milliomost elfogadhatóan alakítja, bár az operett nem az ő területe. Jellegzetes és jó Képess Jyózsef, Baracsi Ferenc, Kolozs Margit, Kéry Gyula és Bordás Dezső.
A bemutató közönsége nagy tapssal köszöntötte az ősz Huszka Jenőt, aki a társulat tagjaival megjelent a függöny előtt.
Ingyenes online-előadás és Színházi Világnap a Budapesti Operettszínházzal!
2021-03-22
Gyönyörű daljátékkal készül a Budapesti Operettszínház az idei Színházi Világnapra, mely második alkalommal járványügyi zárás alatt valósul meg. Az Operettszínház mégis közel hozza nézőihez a színházi élményt ezen a különleges napon: Március 27-én 19:30-tól ingyenes online-előadásként lesz látható a János vitéz. Bozsik Yvette rendezésében egy igazi Petőfi-mesevilág tárul elénk!
Legyen részese Ön is a közös ünneplésnek a színház Youtube-csatornáján, ahol akár üzenhet élő chatben kedvenc művészeinek az előadás közben!
A Színházi Világnapot 1962 óta ünneplik március 27-én. Célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra - fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. A jelen helyzetben talán fontosabb az összetartozás érzése, mint valaha.
A Nemzetközi Színházi Intézet felkérésére minden évben a szakma egyik kiemelkedő művésze vagy alkotója megfogalmazza üzenetét a színházkedvelők számára. Idén ez a megtisztelő feladat Helen Mirren Oscar-díjas színésznőre jutott, akinek üzenetét a Budapesti Operettszínház képviseletében a Csillag-díjas Nádasi Veronika és a Jászai Mari-díjas Homonnay Zsolt tolmácsolásában hallhatják a nézők az online-előadás közvetítése előtt.
Könnyed érzelmi világgal átszőtt történet, sok humorral fűszerezve, azaz az operett. A hazánkban is több mint 150 éves múltat maga mögött tudó műfaj, a mai napig nagy sikernek örvend, fiatalok és az idősebb korosztály körében egyaránt. Ebben a Ridikülben az operett titokzatos világába kalauzoljuk el nézőinket, és a műfaj jeles képviselőivel nyerhetünk bepillantást a függöny mögé. A beszélgetés során megtudhatjuk, ők mikor találkoztak először ezzel a műfajjal nézőként, és hogyan kerültek az operett színpadára. Kiderül hogyan készülnek egy darabra, egyáltalán hogyan áll össze egy-egy előadás? Mennyiben különbözik a prózai színházi daraboktól a felkészülés folyamata? Melyek voltak karrierjük legfőbb állomásai, és vannak-e kedvenc szerepeik? Akikkel felelevenítjük az emlékeket, és a nagy sikereket: Dolhai Attila színművész, Homonnay Zsolt színművész, Langer Soma musical- és operetténekes és meglepetés-hölgyvendégünk, akinek a nevét egyelőre nem árulhatjuk el.
Most már elárulni lehet: a meglepetés-hölgyvendég a stúdióban Kékkovács Mara musical-operettszínésznő volt.
„A Családvarázs sorozat következő részében Oszvald Marikát és lányát, Krisztát láthatják, akik a család fontosságáról, családi kapcsolatokról mesélnek. A Művésznő hangsúlyozta, nem a "vaskalapos szigor", inkább az őszinteség jellemzi kapcsolatukat, valamint a védőoltás fontosságáról is beszélt, hiszen rengeteg feladat vár rá a közeljövőben - szakmájában és családja körében egyaránt!"
Tisztelt „Búbánat”! Köszönöm, hogy ezen a fórumon is elérhetővé tette a Szolnoki Tiborral készült interjút.
Olvasva az interjút, visszaemlékezve az előző hónapokban történt színházi igazgatóváltásokra, őszintén meglep Szolnoki Tibor „naivitása”. Remélheti-e egyetlen pillanatig is, hogy Ő lehetne a befutó? Figyelembe kell venni a másik két pályázó Szolnokon beágyazottságát, támogatottságát, különösen egyikük vonatkozásában.
Szolnoki Tibor részére némi bíztatást mégis adhat, hogy a belinkelt interjú a Magyar Nemzet című napilapban jelent meg, nem pedig a Népszavában.
Szolnoki Tibor Jászai-díjas színművész, aki közel harminc éve alapította feleségével, Zsadon Andrea magánénekessel az Operettvilág Együttest, amelyet azóta is vezetnek, megpályázta a Balázs Péter után megüresedő direktori széket a szolnoki Szigligeti Színházban.
– Kőszínházban, állandó társulattal, biztos anyagi háttérrel, szép és jó színházat szeretnék csinálni. A kemény privát színházi élet évtizedeinek munkája és eredményei okán vállalkoztam a megméretésre – kezdte bevezetésként Szolnoki Tibor.
Ezzel választ kaptunk arra, miért is adta be pályázatát, ám az is érdekelt, vajon 29 évvel ezelőtt, miért hagyták el Zsadon Andreával az együttest, amelynek sztárjai voltak?
– Mert más színház működött az operettszínházban, rossz darabválasztással, hamis színészi játékkal, ráadásul nem szeretett minket az igazgató. Én pedig úgy tanultam, oda megy az ember, ahol szeretik – árulta el a színész, s azt is: a magánegyüttes rengeteg tapasztalatot adott, no és rengeteg pénzbe került.
Ezt könnyű elképzelni, lévén az operett az egyik legdrágább színházi műfaj, márpedig az Operettvilág Együttes nagyoperettekkel járta be Európát.
– Feleségemmel azok közé tartozunk, akik mernek nagyot álmodni. Mindig zenekarral, kórussal, balettművészekkel, igényes díszlettel, jelmezzel, tervezőkkel és rendezővel állítottuk ki az előadásokat – magyarázta a színész, akinek neve összeforrt az operett műfajával, ennek ellenére Balázs Péter – miként fogalmazott – fantasztikus munkáját kívánja folytatni.
– Azon a népszínházi úton haladva tovább, amelyet ő megteremtett, amely népszínházi formának része az operett is, de természetesen helyet kell kapjon a musical, a gyermekelőadás, a dráma – sorolta, megjegyezve: és esetleg az opera, hiszen az énekművészek pompásak, akár a zenészek.
– Balázs Péter 100,7 százalékos látogatottsággal büszkélkedhet – kanyarodott vissza a szolnoki együttest tizennégy éve vezető direktor munkájához, mint mondta: követné a hagyományokat, ugyanakkor nem zárkózna el az újítások elől sem.
– Kreativitás és hagyományápolás a pályázatom fontos elemei – hangsúlyozta, majd kifejtette: színészközpontú színházban gondolkodik, nem rendezőcentrikusban, amelyben a kosztümös darabokat nem farmerben játszanák, nem fordítanák újra Arany János Shakespeare-szövegeit, az operettbonviván férfi, míg a -primadonnát nő alakítaná.
– A táncoskomikus nem hülye, a szubrett nem mórikálja magát – mint ahogy eddig sem tette ezt ebben a színházban. Úgy ábrázolnánk embert, ahogy a nagy művek azt megkövetelik, hiszen nem véletlenül maradtak fenn a mai napig – így Szolnoki Tibor, megjegyezve: nem a rendezőhöz kell művet keresni, hanem a műhöz rendezőt találni, aki hitelesen állítja azt színpadra, nem újragondolva, saját olvasatában.
– A Szín-Mű-Hely kamaraszínház adna otthont az újat kereső, kísérletező alkotásoknak. Nem rombolni, továbbra is építeni szeretnék Szolnokon.
– Vélhetően a „haladó” kritikusok az ön által vázolt színházat maradinak, nem pedig modernnek bélyegeznék – vetettem közbe.
– Azért, mert korhű jelmezekben játszódik egy előadás és a színész eszköztára modern, az a mai korra is érvényes emberi problémákat és megoldást is tartalmaz. Nem kívánok modernkedni, ellenben azokat a műveket szeretném hitelesen tolmácsolni, amelyeket jeles szerzők írtak – jelentette ki a színművész.
Ennek szellemében tervez az első évadban Molnár Ferenc-bemutatót, musicalt, klasszikus operettet, gyermekdarabot, magyar dráma premiert, ez utóbbit Hunyady Sándor tollából, illetve egy klasszikus világirodalmi előadást.
A további pályázók: Kiss József tizenkét éven keresztül művészeti vezetőként dolgozott Balázs Péter mellett, Barabás Botond pedig tizenhét esztendeje a Szigligeti Színház színésze. Szolnoki Tibor szintén kötődik a városhoz és teátrumához, amennyiben vendégként évek óta főszerepeket játszik Szolnokon.
– Ismerem a közönséget, imádják a színházat, rendszeresen megállítottak, szóba elegyedtek velem – idézte fel Szolnoki Tibor, hozzátéve: ismeri a színtársulatot, remek művészek, akik szolgálják a színházat, szolgálják az előadást, szolgálják a közönséget.
– A néző szeret sírni, nevetni, ezért a színészi érzelmeket nem kell palástolni.
Katarzist kell adni a közönségnek, hogy bölcsebben, gondtalanabbul jöjjön ki a színházból – magyarázta a színművész.
Sajnos, mivel benne járunk a koronavírus-járvány harmadik szakaszában, nem kerülhettük el, hogy szót ejtsünk arról, miként érintette a pandémia az Operettvilág Együttest.
Mint megtudtam: a háromszintes művészház bérleti díját folyamatosan fizetniük kell, hiszen itt tárolják az elmúlt évtizedek produkcióinak díszleteit, kosztümeit is. Az univerzális épületről Szolnoki Tibor így beszélt:
– Színházi alapképzést nyújtunk fiataloknak, nyári táborokat is tartunk. Próbatermünk, balett-termünk, énektermünk – azaz a Kálmán Imre zeneszoba, amelynek falát a világhírű komponista életét bemutató kiállítási anyag díszíti – nyitva áll más társulatok előtt is, segítve felkészülésüket.
"Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk."
Így van: az időskálán 43:17 – 1:06:46 között ismertetik a Hawaii rózsája operett új produkcióját, benne az előadás felvételéről néhány ének-zenei részletet láthatunk.
A legvégén van a Hawaii rózsája, ez inkább ismertetés, elején Ábrahám Pálról beszél, majd a darabról, közben részleteket játszanak be. A legelső részben egy ismeretlen Mozart opera és utána egy Marilyn Monroe életéről szóló musical/operett megy.
Tisztelt "zenebaratmonika"! Tetszett írni 2021.február 27-én, hogy "A Theater Hagen 2021. 02. 07-én 16 órától vetíti Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje több dalát". Tisztelettel érdeklődöm: magát az előadást hol lehet ennek alapján megtekinteni? A színház honlapján csak egy másfél perces előzetes érhető el. Szíves felvilágosításáért előre is köszönettel.
A Theater Hagen 2021. 02. 07-én 16 órától vetíti Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. operettje több dalát, mindez azután történik, hogy ugyanennek az operettnek a livesstream előadása elmaradt a Komische Oper Berlinbő, még 2020. dec. 30-ánl. Egyébként az operettet már feltették a repertoárra Hagen-ben, de kb. 2 előadás volt, utána a Covid miatt bezárták a színházat.
Azért is örömteli esemény ez, mivel ez az operett az 1980-as évek vége óta sehol sem volt repertoáron Magyarországon, holott német nyelvterületen a Bál a Savoyban után a legnépszerűbb Ábrahám operett.
www.theaterhagen.
A L ' Isola disabitata c. Haydn opera (A sivatagi sziget) ebből a darabból is lesznek részletek. Mindenesetre majd holnap kiderül mi is a pontos műsor.
Marilyn Forever" Gavin Bryars c. művéből is lesznek részletek.
Az ingyenes betekintés az alábbil linken érhető el:
DIE EINSAME INSEL (L'ISOLA DISABITATA) / MARILYN FOREVER / DIE BLUME VON HAWAII Einblicke in Musiktheater-Produktionen der Spielzeit 2020/21 Im September und Oktober 2020 konnten zwei Musiktheater-Neuproduktionen Premiere feiern: Der Doppelabend mit den Opern L’isola disabitata (Die einsame Insel) von Joseph Haydn und Marilyn Forever on Gavin Bryars (Regie: Magdalena Fuchsberger, Holger Potocki) sowie die Operette Die Blume von Hawaii von Paul Abraham (Regie: Johannes Pölzgutter). Dieser Stream bietet durch die Präsentation von Highlights die Möglichkeit, einen besonderen Einblick in diese Neuinszenierungen zu gewinnen. Zudem kommen einzelne Künstler*innen, die an den Produktionen beteiligt waren, zu Wort wie die Gesangssolist*innen Angela Davis, Richard van Gemert, Alina Grzeschik, Dramaturgin Rebecca Graitl sowie Generalmusikdirektor Joseph Trafton und Intendant und Dramaturg Francis Hüsers. Mit: Maciej Bittner, Angela Davis, Richard van Gemert, Alina Grzeschik, Alexander von Hugo, Insu Hwang, Sebastian Joest, Anton Kuzenok, Maria Markina, Kenneth Mattice, Wolfgang Niggel, Matthew Overmeyer, Penny Sofroniadou, Bernd Stahlschmidt-Drescher, Götz Vogelgesang; Mitglieder des Chors und Balletts Hagen; Philharmonisches Orchester Hagen, Leitung: Rodrigo Tomillo, Joseph Trafton
[...] „– Klasszikus operaének szakon végzett, több operában énekelt már szólószerepet. Olvastam, hogy az operettet semmivel sem tartja könnyebb műfajnak, mint az operát.
– Minden műfaj nehéz a maga nemében. Ám talán az operett az egyik legnehezebb. Mégpedig azért, mert magas színvonalú énektechnikai tudást igényel, miközben prózai színészként is meg kell felelni, illetve táncolni is tudni kell. Nagyon összetett műfajról van szó, de épp emiatt szerettem meg igazán. Kihívás volt számomra az operett világa, ugyanis táncolni nem tanultam és a prózai jeleneteknél meg kellett tanulnom, milyen hanglejtéssel, hangsúllyal beszéljek. Ám amikor egy jó rendezővel és koreográfussal dolgozik az énekes-színész, akkor sokkal könnyebben áthidalja ezeket a nehézségeket.”
Vannak újságcikkek és van a valóság, ami nem mindig fedi egymást...
Ebben az esetben: a Zenebona nemcsak Ábrahám Pál (1892-1960) hangszerelése volt, hanem felerészben Kemény Egoné (1905-1969) is. Pályájuk szinte teljesen egyszerre indult a Fővárosi Operettszínházban, 1928-ban Kemény Egon Ábrahám Pál mellett állandó karmestere lett a mai Budapesti Operettszínháznak.
Lakatos László neve Kemény Egon zeneszerzővel kapcsolatban is megjelent ebben az időben, valószínűleg a Kikelet ucca 3. librettoját írta volna meg, a pesti operett szövegírója Bródy István lett, a verseket Harmath Imre írta. Karmester: Ábrahám Pál.
A Fővárosi Operettszínház uidonsága.
Végre: operett az — Operettszínházban. Operett, mégpedig ízig-vérig, valódi jazz-operett. Szövegben is, zenében is. A librettó modern és nívós. A zene: friss és üdítő. Lakatos László, a rutinos, jószemű Bródy István ötletét teljes estét betöltő librettóvá szélesítette. Librettót Nem is, — sokkal több: fordulatos. pergő ütemű. mulatságos — vígjáték. Önmagában is teljes és önmagában is siker. Lakatos László, a színpad nagyszerű ismerője, ebben a librettóban valami egész kedves játékot rejtett el, s a cselekmény fordulatainak szövevényében bújtatja, csillogtatja, fejleszti, rejti, sűríti tovább, hogy végül is egy frappáns ötlettel, fölényesén keresse ki és adja élénk a megoldást. Bájos fintorok, nevettető tréfák, piruettek, bukfencek, és egészséges, maró szatíra keverednek egybe ebben az érdekes szövegkönyvben, amely mintha egyben enyhe paródiája is volna a divatos francia operettek már-már egészen szokványossá váló szövegkönyveinek. Él ez a cselekmény, még akkor is, amikor bátor tréfálkozással az életnek pontosan a visszáját mutatja.
A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzszáru. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál. Ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb 12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat, amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért
A színház áldozattal állt a szerzők mellé; Szereposztásban, kiállításban és rendezésben is a tőle telhető legjobbat adta. Az együttes játéka elsőrangú.Fejes Teri játéka diszkréten finom, franciásan pikáns, éneke kedves, táncai nagyszerűek Mellette, ugyancsak az első vonalban: Gomba szögi Ella hatásosan szövi át és aknázza ki humoros szerepének minden lehetőségét. Ez a fiatal, talentumos művésznő Seraphne szerepében egyik legszebb sikerét aratja. Az ügyes és fejlődő Zilahu Irén mellett Szokolay Olly tánca nagyon hatásos. Kabos Gyula Kertész Dezső, Vendrey Ferenc, Radó Sándor és Sarkáéi Aladár, az operett férfi kvintettje: kitünő. Nagy Jenő és Kerékgyártó Olga nevét kell még feljegyeznünk. Gara díszletei hatásosak. Szabolcs Ernő rendezése ízléses.
A Zenebona főpróbájának sikerét teljes mértékben pecsételte meg a bemutató est hangos nagy sikere, amelynek során, az egyes felvonások végén számtalanszor hívták a lámpák elé a szerzőket és a szereplőket.
Többekben is felmereült a kérdés, vajon ki hangszerelte a Maya c. operettet, hisz Fényes Szabolcs még csak 18 éves volt. Keresgélésem során találtam egy választ erre magától a zeneszerzőtől:
Magyarország, 1932. 05. 18. 11. oldal
A Beöthy emlékérem zeneszerző jelöltje nyilatkozik az érem kiadása körül keletkezett bonyodalmakról. Megírtuk már, hogy a Beöthy emlékérem odaítélését elhalasztották, mert a kitüntetés szabályzatát a színpadi szerzők nem készítették el. Most hogy elkészült ez a tervezet, rövidesen kiosztásra kerül ez az irodalmi kitüntetés. A Beöthy emlékérem zeneszerző jelöltjét, Fényes Szabolcsot, a Maya szerzőjét azzal vádolták a bizottságban, hogy nem is reflektálhat a díjra, mert nem. maga hangszerelte a darabját. Beszéltünk Fényes Szabolccsal, aki egyébként öccse Fényes Annuskának, a háborús évek híres gyermekszubrettjének. A komponista a következőket mondotta:
— A bizottságban elhangzott vádakkal szemben az az igazság, hogy a műveimet magam hangszerelem. Igaz azonban, hogy a Maya hangszerelésénél technikai segítséget vettem igénybe, de ezt csak azért, mert két hét alatt hoztuk ki a darabot. A legnagyobb komponisták is kivétel nélkül segéderőket vesznek igénybe a hangszerelésnél, azonban ezek a zeneszerző utasításai szerint dolgoznak.
— Egyébként most fejeztem be Manolita című új operettemet, amelynek szövegét Harmath Imre irta.
Nagy Ibolya:Ez a hét legyen Szinetár hét…. annál is inkább, mert február 8-án hétfőn töltötte immár 89. születésnapját Szinetár Miklós, akinek tavaly megjelent könyvéből a " Szinetár Miklós 88" -ból idézek néhány részletet.
Az új Ábrahám-operett bécsi bemutatója
A „Mese a Grandhotelben" című új Ábrahám-operettnek szerdán este volt a bemutató- főpróbája a bécsi Theater an dér Wienben. Kiküldött tudósítónk erről a következőket telefonozza:
Sok diadalt aratott már Ábrahám Pál muzsikája sok országban, de a tegnapi theatre paré-főpróba, a „Marchen im Grandhotel“ ünnepi bemutatója megkoronázta a sikerek sorozatát. A reggeli lapok kivétel nélkül a legnagyobb elragadtatással számolnak be a Grünwáld— Löhner Beda által „operettesített" Savoir-darab Theater an dér Wien-beli főpróbájáról.
Előkelő közönség, Dollfuss kancellár felesége, — akinek jótékony „Mutter- tag“-akcióját szolgálta a theatre páré bevétele, — Miklas szövetségi elnök felesége, Schuschnigg és Stockinger miniszterek családjai, a bécsi haute volée tagjai tapsoltak az előadásnak. A kritika hangsúlyozza, hogy Ábrahám Pál, a hangszerelés mestere, a melódiák gazdag kincsesbányájának művésze páratlan zsenialitással érvényesítette a zenei ■ modern hangszereit. Szállodaszalonokban történik a cselekmény: zongorának juttat nagy szerepet s énekes-kvartettet illeszt bele pompásan hangszerei közé. A mai lapok csaknem minden számot megneveznek, felsorolnak, mint legszebbet, óriási sikere volt a „Jonny“ bársanzonnak, a nagy bécsi keringőnek s a dialógusokat aláfestő kísérőzenének. Preminger igazgató rendezői keze alatt Liáné Haid, Oscar Karlweis, Bársony Rózsi és Halmay Tibor a párok. Utóbbiak tánca a legmagasabb iskola. Nagyszerű volt az ugyancsak magyar Bob Cray táncmester, aki sztepptáncos boy- csoportot tanított be. Kórus, zenekar, kiállítás — tökéletes, úgyhogy a siker — teljes.
8 örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a bécsi nagy színházi esemény, az új Ábrahám-operett átütő nagy sikere, ismét egyszer — magyar siker.
Utóiratom:
Ezt az Ábrahám operettet már nem lehetett az ismert okok miatt színrevinni Németországban, de még Bécsben igen, és 1936-ban a budapesti Kamaraszínházban és Szegeden is színre került (utóbbiban Mozihercegnő címmel)
Oper oder Operette? Warum nicht einfach beides? Das Ensemble des Gärtnerplatztheaters steht exemplarisch-vielseitig dafür, dass man das eine lieben kann, ohne auf das andere zu verzichten. Freuen Sie sich auf eine Auswahl der schönsten Arien, Duette und Ensembles aus beiden Gattungen – neben Richard und Oscar Straus(s) auch aus der Feder von Wolfgang Amadeus Mozart, Richard Tauber, Ruggero Leoncavallo, Giuseppe Verdi, Franz Lehár, Gioachino Rossini und Gaetano Donizetti.
Anna Agathonos (görög), Mária Celeng(szlovákiai magyar), Daniel Gutmann(osztrák), Lucian Krasznec,(román) Maximilian Mayer, Matija Meić(horvát), Ludwig Mittelhammer, Jennifer O'Loughlin(amerikai), Levente Páll (erdélyi magyar), Gyula Rab(magyar), Camille Schnoor(francia-német), Timos Sirlantzis(görög), Anna-Katharina Tonauer (osztrák), Alexandros Tsilogiannis(görög)
ÁLLÍTÓLAG HÉTFŐN LEVESZIK, TEHÁT MA ESTIG PRÓBÁLJÁTOK MEGNÉZNI, 3 MAGYAR, 3 GÖRÖG, 1 ROMÁN ÉNEKES IS VAN A SZEREPLŐK KÖZÖTT
Operák mellett Oscar Strauss Varázskeringőjét és több Lehár dalt is énekelnek.
Helyesbítés: SZFE jeles művész-hirdetői, reménybeli Kossuth-díj várományosai között a minap tévesen említettem Kerekes József nevét. Természetesen a Sinkovits Imre Színházművészeti Intézet új oktatójára, SzarvasJózsefre gondoltam, aki természetesen a Nemzeti Színház jeles művésze. A sajnálatos névcseréért az érintettek szíves elnézését kérem.
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
Peller Károly rövid, pár perces epizódokból állóötletes ismeretterjesztő sorozata a YouTub-on, Operett Tudor címmel!
Szakértők segítségével kalauzolja el a nézőket az operettek sajátosan varázslatos világába, ahol megismerhetjük a történelmi hátterét, főbb jellemzőit és az állandó szerepköröket, ismert művészek közreműködésével!
"Isten áldd meg a magyart jókedvvel, bőséggel - hangzanak nemzeti himnuszunk kezdő sorai, melyet 1823-ban ezen a napon fejezett be Kölcsey Ferenc, és 1989 óta 32. alkalommal ünnepeljük január 22-én a Magyar Kultúra Napját.
Egyre nagyobb szükségünk van nemzeti himnuszunk fohász soraira, hiszen sajnálatos módon az egész emberi társadalomban fogyatkozóban van a jókedv. A Budapesti Operettszínház a magyar kultúra egyik zászlóshajója. A magyar operett a magyar kultúrának, az egyetemes kulturális paletta rangos helyén való elhelyezkedésének a biztosítéka, a jókedv letéteményese. Ahhoz, hogy a műfaj életben maradjon, és magas színvonalon szolgáljon lelki- szellemi táplálékául az embereknek, a fáklyát vinni és továbbadni szükséges. Ezt a fáklyát vitték az elmúlt évtizedekben, viszik és adják tovább azok a nagyszerű kollégák, akikre az Operettszínház Örökös Tagja cím odaítélésekor a választás esett."
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója ezekkel a sorokkal nyitotta meg a díjátadó gálát, ahol ünnepélyes keretek közt is átvehették kitüntetésüket a színház újonnan Örökös Tagnak választott díjazottjai. Az ünnepség - a szabályokat betartva - szűk körben, a Kálmán Imre Teátrumban került megrendezésre.
Örökös Tag címet kapott: Kapeller Anasztázia, Benkóczy Zoltán, Rónai Pál és Sárdi Mihály
Néhány évvel ezelőtt magas színvonalú, kétnapos előadássorozatot szervezett a Színművészeti Főiskola (pontos mai nevét mindenki tudja) a Budapesti Operettszínházban. A második napon hallgatóként voltam jelen.
Az említett intézmények akkori vezetői illetve illetékesei nagy problémaként tárgyalták, hogy megszűnt a "Színművészetin" az operett-musical színészképzés és sajnálkoztak, hogy ennek újraindítására nincs is remény.
Amennyiben jól értem az alábbiakat, ez a szakmai igény valósul most meg.
Inkább Társművészetek-topikba illene, de ha már SZFE-képzés itt került elő: bájos-csábos hirdetések (!) ömlenek bizonyos internetes portálok felől. SZFE-t reklámozzák leendő felvételizőknek, nem is akárkik: olyan jeles, nagy művészek, mint pl. Kerekes József vagy Tóth Auguszta. Lasszó nincs a kezükben, de még jól jöhet, ha nem lesz brutális túljelentkezés.
Gyönyörű, (a szóismétléstől és a szótag kihagyástól eltekintve) lényegre törő ez az idézett mondat:
a hiánypótló képzés által lehetőség nyílik arra, hogy a Budapesti Operettszínház felsőfokon képezzen műfajspecifikus előadóművész-utánpótlást.”
Ha elgondolom, hogy Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván (csak férfiakat említettem és csak néhányat) vajon kapott-e az Operettszínháznak megfelelő, „felsőfokú műfajspecifikus” képzést?
Az MTI közleménye még arra is utal: "a hiánypótló képzés által lehetőség nyílik arra, hogy a Budapesti Operettszínház felsőfokon képezzen műfajspecikus előadóművész-utánpótlást." A szakot zenés színész specializációként hirdetik meg.
Az Operettszínház főigazgatója indít osztályt az SZFE-n (forrás: 444.hu)
Operett- és musicalszínész osztályt indít a Színház és Filmművészeti Egyetemen a Budapesti Operettszínház, hogy utánpótlást képezhessenek az intézménybe.
Az osztály vezető tanára Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kossuth-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas operaénekes lesz.
A színház több színésze is részt fog venni a diákok képzésében, többek közt Homonnay Zsolt Honthy-díjas operett- és musicalszínész-rendező, Nádasi Veronika musicalszínész, valamint Földes Tamás Kaszás Attila-díjas színművész. (MTI)
Köszönöm, ismerem. Csak azért nem linkeltem be, mert ez egy hosszabb részlet: Valentin dala előtt hangzik el Valentin és Lauretta szerelmi kettőse is...
Sajnos a Mezzo csatornát nem tudom fogni. A Classica TV van a "csomagomban"... De talán a YouTube-on keresgélve rátalálok az előadás felvételére. Addig is örömmel várom a Te meglátásodat a lausanne-i Szép Heléna-producióról.
"89. születésnapi köszöntése mellett, ebben a rövid beszélgetésben is sok dologról esett szó. Először a tavaly megjelent könyvéről érdeklődtem, amit mindenkinek szívből ajánlok, aztán az élet dolgairól, a terveiről ( Víg özvegy film ), a múlt évi rendezéséről és mindenről, ami éppen foglalkoztatja."
A Kemény Egon - Nóti Károly - Halász Rudolf: Fekete liliom című nagyoperett (Bemutató: Fővárosi - ma: Budapesti - Operettszínház, 1946.) főszereplőjeként emlékezem meg a díváról. Zia spanyol grófkisasszony szerepét alakította a frivol jelenettel induló siker-darabban.
Rátonyi Róbert Operett című könyvéből idézem:
Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatorna első két videójaként jelent meg a Fekete liliom Karády Katalin gramofon felvételeivel valamint válogatás látható a nagyoperettről megjelent számos vagy inkább számtalan :-) ismertetőből.
Nagy Ibolya: „1960. február 2.-án, azaz ma 61 éve hunyt el az egyik legnagyobb magyar operettszerzőnk, Huszka Jenő, aki mint hegedűs csodagyerek, már 5 éves korában a nyilvánosság elé lépet. Felnőttként egyszerre iratkozott be a Zeneakadémiára és a jogi egyetemre.”
"Unokájával Huszka Zsuzsával beszélgetek, aki bár inkább "inkognitóban" szeret maradni, de mostanában szívesen feszegeti saját határait. Családi történetekről lesz szó, de emellett akár eszünkbe juthat a múlt századforduló izgalmas világa is. Mert aki a XX. század elejének históriáját kutatja, csak tisztelettel és elérzékenyülten forgathatja a sárgult lapokat."
Nagy Ibolya: „Sokan tudjuk, érezzük ebben az országban hogy az Operett, mint műfaj, mint zene: volt, van és lesz! Nem beszélve a Daljátékokról, ami sok esetben a történelmünk nagyjait emeli színpadra. Így tette ezt Kemény Egon is a Hatvani diákjaiban és a Komáromi farsangban. Minderről a szerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetek.”
Nagy Ibolya: „A Mosoly muzsikusai- Vásári Mónikával beszélgetek erről a nehéz, de számára mégis különösen aktív időszakról, és egy titkos operett szerepálmáról... Tartsanak velünk.”
Nagy Ibolya: „ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG, a ma 86 éves MEDGYESI MÁRIÁT, a sugárzó és máig energikus operett énekesnőt, a műfaj egyik legendás képviselőjét, akinek most visszaemlékezését hallhatjuk. Csodás élet, és pálya, óriási szív és érzelemvilág, ami a mai napig nem kopott."
Nagyon jó felvétel a „mieinké” is - igaz, kissé „megkurtítva” van:
PAUL ABRAHAM (1892-1960): Viktoria und ihr Husar.
Catalogue Number: 06K109
Label: Videoland Klassik
Reference: VLD 143
Format: DVD
Description: This Hungarian composer fell into writing operettas kind of accidentally, having had serious works performed in the 20s before being appointed conductor of the Budapest Operetta Theatre in 1927. Viktoria (1930) was his first complete work in the genre and used jazz and other popular dance styles in its score. English subtitles. Frigyes Harsányi (bass), Zsuzsa Kalocsai, Marika Oszvald (sopranos), Tibor Szolnoki (tenor), Ballet, Choir and Orchestra of the Budapest Opera Theatre; László Makláry. 4:3 picture format. Dolby Digital 5.0. NTSC region 0. 106 min.
Csak a zenét hallgattam meg, arra voltam kíváncsi. Bühnenpraktische Rekonstruktion der Musik von Henning Hagedorn und Matthias Grimminger - nagyszerű zenei átdolgozás mai színpadi előadáshoz. Az eredeti partitura alapján készült nagyrészt, Henning Hagedorn munkája. Örülök, hogy ha nem is teljes mértékben, de megmaradt Ábrahám Pál zenéje (és Kemény Egon zenekari hangszerelése) - századunknak is.
Holnap lesz egy éve, hogy a DUNA TV bemutatta Hogy volt!? Ábrahám Pál című emlékműsorát. A lipcsei világpremierről is szó volt (1931).
A hölgyek ne ijedjenek meg! A 47. perctől az Ungarland, Donauland dallamára a meztelen férfi ugyan föl-föllebbenti törülközőjét és a világ elé tárja a magyarokat idéző, mélyenszántó mondanivalót, de nyugalom, testszínű alsót hord ! Bilincsként zárul szivárványszínű gyűrű a darab végén a színházi logo-ra.
Az alábbi linken még ingyen nézhető Ábrahám Pál: Viktória c. operettje a München-i Gartnerplatztheateater-ből, mely librettója kissé módosítva volt, főként a vége. Kiváncsi vagyok a véleményekre erről és az előadásról.
1958. évi október hó 4-én szombaton, 5-én vasárnap és 6-án hétfőn este 7 órakor, vasárnap délután 3 órakor is
HÁZY ERZSÉBET
ÉS
UDVARDY TIBOR érdemes művész
a Magyar Állami Operaház művészeinek vendégszereplésével
LEHÁR: A VÍG ÖZVEGY
Operett 3 felvonásban
Szövegét írta: LEON VIKTOR és STEIN LEO
Karmester: VÁRKONYI SÁNDOR
Rendező: SALLÓS GABOR
Hanna - HÁZY ERZSÉBET
Zéta Mirkó - Balázs Andor
Valencienne - Olgyai Magda
Danilo - UDVARDY TIBOR
Rosillon - Tarján Tamás
Cascada - Juhász József
St. Brioche - Virágh Rezső
Bogdánovics - Dani Lajos
Sylvia a felesége - Németh Ilona
Kromov - Nagy László
Olga - Virágh Ilona
Prisics - Kovács Emil
Praskovia - Remete Hédi
Nyegus - Tóth Béla
Horti Lilla és Boncsér Gergely "románcát" kommentálja Mona Dániel A cigánybáró két szereplőjére értve, de úgy, mintha a két művész egymásratalálását fejezné ki célzatosan - és félreérthetően...
Különben az előbbi beírásom linkjére kattintva a közvetítés visszanézhető- és hallgatható az időskálán: 10:25 perctől.
