A Drezdai Operettszínház visszatette műsorára Ábrahám Pál Mese a Grand Hotelben c. operettjét, de azzal a változtatással, hogy az eredeti librettóban szereplő emigráns orosz nagyhercegnő helyett egy kitelepített, szegény spanyol hercegnő lesz a főszereplő.
Nos úgy látom, az oroszok mindenféle formában nemkívánatos szereplők lettek...még egy operettben sem foglalhatnak helyet...
A Budapest, VIII. ker., Népszínház u. 16-ban, Latabár Kálmán egykori lakóhelyén avattak emléktáblát a tiszteletére.
"A 20. század egyik legnépszerűbb komikusára többek között Peller Károly színművész emlékezett, aki hamarosan a Latabárné fia című darabban lesz látható."
Ezt a kedves történetet Márkus Alfrédről, a kitűnő „Fred“-ről mesélik, akinek nem egy pompás slágere az egész világot bejárta. Fred a múlt szombaton a Dohány utcai zsinagógába ment. Éppen Hevesi Simon főrabbi prédikált : „És mikor ezt látta az Úr, imigyen szólt: Ábrahám, Ábrahám . . .“ Fred dühösen kapott a fejéhez : — Itt is Ábrahám ?. . . — és sietve távozott a templomból.
A sláger és az eredetije
A „Kadétszerelem““ egyik slágerszámáról kiderült, hogy hőse van. Illetve nagybácsija. Amerikai nagybácsija, aki még 1926-ban megkomponálta Gyöngy Pál melódiájának az eredetijét. Amiből kiderül, hogy a közmondásnak igaza van. A vak gyöngytyúk is talál szemet.
EGY PER ÉS MÁS SEMMI Heim Imre, a fiatal slágerkomponista beperelte Eisemann Mihályt zenei plágium miatt. A tárgyalás után egy rosszmájú hírlapírótól megkérdezte valaki: — Ki volt a vesztes ? — Offenbach — hangzott a válasz.
Hogy lett Eisemann hangosfilmkomponista. Egy író- és művésztársaságban arról panaszkodott a viharosan kedves Márkus Alfréd, hogy nyolc hónapig járt-kelt Németországban és képtelen volt szerződést kapni hangosfilm-zenére. — Hogy lehet ez? — kérdezte Huszka Jenő. — Itt van például Eisemann. Hát ő hogy jutott megrendeléshez ? — Véletlenül a kávéházban ültem, — szólalt meg Eisemann Mihály. —■ Ezt nem értem, — szólt Huszka, miközben kedvelt „Sztambul”-jára gyújtott. ■—■ Tudniillik Berlinben a Hessler-kávéházba járnak a magyarok. A német színházi emberek itt keresnek szövegírót, zeneszerzőt. Én csak pár napra szaladtam ki Berlinbe, egy kicsit körülnézni. Éppen a „Hyppolit, a Lakáj” című filmhez kellett muzsika, én kéznél voltam, elvittek és félóra alatt megvolt a szerződés. — A fene egye meg! — kiáltott fel Márkus Frédi. —Ahogy én nyolc hónapig állandóan rosszkor jártam kávéházba . . .
Lázár Mária a Fészek bálon
Lázár Mária a híres Tangolita kosztümben rumbázott a Fészek bálon. Ábrahám Pál megjegyezte: - Ha tudtam volna, hogy nem tangózni, hanem rumbázni fogsz, komponáltam volna, neked egy rumbalita számot.
Szövegét és verseit M. De Saint-Rémy írta
Fordította: Romhányi Ágnes
Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező: Wieber Marianna
Vezető operatőr: Kocsis Sándor
Km. a Budapesti Multiszimfonietta és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Sándor János
Rendező: Ferkai Tamás
Szereplők:
• Berczelly István (Choufleuri, gazdag polgár)
• Rost Andrea (Ernestine, a lánya)
• Maros Gábor (Oliver, fiatal zeneszerző)
• Korcsmáros Péter (Jean, az inas)
Offenbach német szövegkönyvre komponálta a „Salon Pitzelberger” c. művét (1855) , amelynek francia adaptációja a Monsieur Choufleuri restera chez lui című egyfelvonásosa. E későbbi változatnak a bemutatója már Párizsban volt 1861-ben.
Ezt a darabot fordította le Romhányi Ágnes a Magyar Televízió számára.
Párizsban Choufleuri polgár operaestet készít elő olasz énekesekkel. Leánya, Ernestine nemrég került ki az intézetből s máris szerelmes a szomszéd zeneszerzőbe, Oliverbe. Az olasz énekesek lemondják a fellépést, helyettük Oliver, Ernestine és édesapja ad koncertet óriási sikerrel. Chouffeuri polgár természetesen titokban szeretné tartani a csalást, de Oliver megzsarolja a papát, hogy felfedi a titkot, ha nem kapja feleségül Ernestine-t. Így a papa kénytelen beegyezni a házasságba.
Az elmúlt hetekben előadásfelvételekrőlbelinkelt videókkal a világhírű angol zeneszerzőre, Sir Arthur Sullivanre és állandó szövegíró szerzőtársára, Sir William Schwenck Gilbertre valamint nevezetes operettjeikre - Trial by Jury („Esküdtszéki tárgyalás”); The Pirates of Penzance („A cornwalli kalózok”); The Gondoliers („A gondolások”); Patience, or Bunthorne’s Bride („Patience, avagy Bunthorne menyasszonya”); Iolanthe („Jolantha”) - irányítottam a figyelmet, hiszen zenés-színpadi műveiknálunk jószerivel ismeretlenek: 1945 után már nem vagy alig játsszák-játszották azokat. Csak a Magyar Rádió vállalkozott arra, hogy a hatvanas-hetvenes években bemutasson pár operettet a szerzők gazdag oeuvre-jéből, hogy eredetiben és/vagy magyar fordításban eljussanak a rádióhallgatók népes táborához. Ilyen darab volt még a csak magyar nyelven felvett „Őfelsége hajója, a Fruska” is. (H. M. S. Pinafore), amiről itt külön nem tettem említést.
A Sullivan-„sorozatom” végére hagytam viszont A Mikádó című nagyoperettet, amelynek eredeti nyelvű stúdiófelvételeiről már szóltam az „Operett a magyar rádióban...” topikban(5212. sorszám)
de ott nem a darab részleteinek zenei illusztrációira fókuszálltam, így erre - zárásul - most kerítek sort:
The Mikado or The Town of Titipu
A mikádó [avagy Titipu városa]
Operett két felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1885. március 14., London, Savoy Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: Ko-Ko főhóhéri hivatalának belső udvara (I. felv.), kertje (II. felv.) Titipuban, Japánban a XV. században.
A zeneszerző - szövegíró-szerzőpáros legismertebb és ma világszerte leggyakrabban színre kerülő, operai igényű, „klasszikus” nagyoperettje
A darab cselekményéről:
„Sullivan operettje a mesebeli Japán egy távoli tartományában, Titipuban játszódik, ahol furcsa törvények uralkodnak. Halállal büntetendő például a házasságon kívüli udvarlás. Ko-Ko Titipu fő-ítéletvégrehajtója - aki egyszer régen már megszegte ezt a törvényt, s csak annak köszönheti életét, hogy elvállalta a hóhéri állást - korrupt miniszterei segítségével szigorúan őrködik a rend felett. Szépséges gyámleányát, a fiatal Yum-Yumot készül feleségül venni. Japán Mikádójának fia, Nanki-Poo szintén Yum-Yum kezére pályázik, de - mivel megszökött a császári udvarból vérszomjas jegyese, Katisha elől és azóta szegény vándorénekesnek álcázza magát - alig van esélye, hogy Ko-Ko hozzáadja a lányát. Eközben a rettegett Mikádó, aki a faképnél hagyott menyasszony társaságában eltűnt fiát kutatja szerte Japánban, útban van Titipuba, hogy megbüntesse Ko-Kót, amiért hónapok óta egyetlen bűnös feje sem hullott porba a tartományban. Ko-Kónak sürgősen találnia kell valakit, aki önként hajlandó megválni a fejétől...”
A RádióDalszínházánakbemutatója: 1968. január27., KossuthRádió,19.30 – 22.00
Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara(karigazgató: Bódy Irma)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Békés András
Szereposztás:
A mikádó (a császár) – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, titipui előkelőség – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing, Ko-Ko másik gyámleánya – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo, Ko-Ko harmadik gyámleánya – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy, Nanki-Poo titkos imádója – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)
Ének- és tánckar: a császár kísérete, japán nemes urak és hölgyek, katonák, szolgálók, nép
A YouTube-on az operett sok külföldi színházi felvétele között rábukkantam egy nagyszabású, félig szcenikus-koncertszerű előadásra, ami egy alkalmi, mamut kórussal bővített produkció -, amely kuriózuma miatt is, talán érdeklődésre tarthat számot.
Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án
Vezényel: Mark Finch
Karnagy: Sam Burns
Rendező: Paula Chitty
Szereplők:
The Mikado/Pish-Tush – Edwin Pitt Mansfield
Nanki -Poo – Lawrence Olsworth-Peter
Ko-Ko – Mike Woodward
Pooh-Bah – David Ireland
Katisha – Vanessa Woodward
Yum-Yum – Paloma Bruce
Pitti-Sing – Sarah-Ann Cromwell
Peep-Bo – Katie Blackwell
Ping-Pong – Sian Millett
/Produced and Edited by Charlie Marshall. Concert Profits to St. Peters Hospice/
A belinkelt videókról az operett főbb részleteitfolyamatos, kronologikus sorrendben hozom(az I. felvonás fináléját előre hoztam; a II. felvonás fináléjának zenéje az előbbivel részben azonos, elhagytam a végéről.)
Saját produkciójukról – az egyszeri alkalomra létrehozott monstre előadást követően - a kórusmester a következő gondolatokat fogalmazta meg:
„Talán a valaha volt legnagyobb Mikado-produkció, teljes szimfonikus zenekarral, 200 tagú kórussal: élő, ’csak egy éjszakás’ eseményként, ifjúsági zenekarral és vegyes kórussal. Ez nem a legkifinomultabb felvétel a Mikadó-ból. Mindazonáltal ez egy nagyszerű nap kórusunk történetében, és merem hinni, hogy Sullivan örömmel hallgatta volna teljes partitúráját a hatalmas Gurt Lush Chorus támogatásával. Minden elismerés a Bristol Schools Philharmonia fiataljainak, az Opera Anywhere szólistáinak és a vendég karmesternek, Mark Finch-nek, hogy egyetlen tömegpróbán, magán az előadás napján összehozták az egészet.”
Az alábbi linken pedig az összes Gilbert and Sullivan operett
Ha már betetted ide azt a két hangzó linket a Gerolsteini kaland c. operettfilmből, akkor érdemes kiegészíteni másik két dallal, amiket Házy Erzsébet és Csongor István énekelnek a filmben. Áthozom a Házy-topicból:
Vezényel: Vincze Ottó · Magyar Állami Színházak Zenekara Gerolsteini kaland ℗ 1957 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Dalszöveg: Szenes Iván;
Zene: Patachich Iván átdolgozása
1. Antonia és Martin kettőse:
„- Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem rám talál. - Régen vártam ezt az érzést, amíg körötted kivirul a napsugár. - Pillantásod oly ismerősen száll felém, - messze álmaimban láttam én, - sokszor eljöttél te hozzám, szerelmes ábrándok virágos útján. - És most visszatértem, drágám, előtted az élet minden boldogsága vár majd rám(d)!Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem ránkragyog..."
2. Antonia kupléja
„Megértem néhány évet, láttam annyi szépet, mégse tudom, mi a szerelem? Csak napsugárban jártam, fényes palotában, mégis árnyék ül a szívemen.Tán felébreszti bennem azt az érzést, amit úgy hívnak, hogy: szerelem!...Ha megkérdem magamtól, félek is a naptól, amikor majd hív a szerelem. De legyőzve az érzést, várom a kísértést, ami úrrá lesz a szívemen..."
Megjegyzés: a filmen Martint Darvas Iván játszotta, énekhangja volt Csongor István.
öbbször megfilmesített, népszerű operett a szerelem hatalmáról, amely a házasságot is képes látszólag széttörni, majd mégis összetartani.
Egy dalmű, amelyben a múltbeli bohém ígéretet akkor kellene beváltani, amikor már lehetetlen.
Egy revü, ahol a dzsessz világában kiteljesedik a női egyenjogúság.
S adott minden kellék: álruhák, véletlennek tűnő találkozások, megcsalás és hűség drámai pillanatai, s olyan slágerek, mint a La bella Tangolita, a Sevilla vagy a Kicsike, vigyázzon egyszer nagymama lesz.
A történet rejtelmeiről:
Az álompárnak tartott Faublas házaspár hosszú nászútja után váratlanul kiderül a férj viharos múltja. Egy vacsorameghívás titkos üzenettel, együttlétről szóló, beváltásra váró csekkel, amely a Savoy Hotel bálján várja őt Tangolitával, a táncosnővel együtt. A féltékeny feleség gyanút fog, és elindul a nagyszabású társadalmi eseményre, de közben ő is veszélyes kalandok elé néz. S mindemellett előkerül Amerikából érkező barátnője, Daisy Parker, valamint Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja, akik tovább bonyolítják a félreértésekre épülő, szellemesen fordulatos történetet.
18 éven aluliak számára nem ajánlott
Az előadással kapcsolatos további érdekességeket az alábbi linken olvashatók:
Egy házasságszédelgési perről szóló darab Esküdtszéki tárgyalás címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós felvételeken.
Operett („drámai kantáta” vagy „opera comique” műfaji megjelöléssel is) egy felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1875. március 25., London, Royalty Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: London, a XIX. század vége (a mű komponálásának ideje)
A zeneszerző- és szövegíró-páros első olyan közös darabjuk, ami világsikert hozott számukra.
A cselekményről vázlatosan:
A bíróság előtt egy házasságszédelgő ügye. Az esküdtek előtt egyértelműnek tetszik az ügy: elfogultak a vonzó sértett, a felperes javára. A férfi esküdtek semmi együttérzést nem mutatnak a haszontalan alperes iránt. A tanult bíró, aki mellesleg saját élettörténetét is előadja, az esküdtszék elnöke és a felperes jogi képviselője is világosan látja az ügyet. Az alperes felajánlja, hogy feleségül veszi akár új kedvesét, akár a felperest. A bírónak tetszik a gondolat, de a felperes jogi képviselője szigorú ítéletet kér. Ugyanakkor az alperesé úgy érvel, hogy a hölgy vesztesége elhanyagolható, hiszen az alperes méltatlannak bizonyult a szerelmére. A bíró azzal oldja meg a helyzetet, hogy ő maga veszi feleségül a nőt. (Az alperes így szabad, s feleségül veheti a másik lányt.)
Megjegyzem, az operett magyar nyelvű rádiófelvételét - Blum Tamás fordításában és vezényletével - a Rádió Dalszínháza mutatta be 1965. szeptember 25-én, a Kossuth Rádióban. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre és Domahidy László énekét hallhatjuk a stúdiófelvételen. 1971-ben, Szitányi András rendezésében elkészült az operett tévéfilm változata is. („Zenés TV Színház” bemutatója)
A rövid operett mindahány részletét egy kiválasztott, mai környezetben játszódó színpadi produkció jeleneteiből válogattam össze és folyamatos, kronologikus sorrendben hozom:
Közreműködők:
Australia Opera Chorus Melbourne,
Orchestra Victoria
Vezényel: Andrew Green
Rendező: Stuart Maunder
Koreográfus: Elizebeth Hill
Felvétel helyszíne és ideje: Arts Center Melbourne, 2005
Szereposztás:
Az alperes - David Hobson (tenor)
A felperes, a menyasszonya – Ali McGregor (szoprán)
A bíró (a bölcs bíró) – Anthony Warlow (bariton buffo)
Az esküdtek elnöke – Andrew Jones (basszus)
A felperes menyasszony ügyvédje – John Bolton-Wood (magas bariton)
Az alperes védője - Richard Alexander (basszus)
Énekkar: bírósági alkalmazottak, az esküdtszék tagjai, a menyasszony kísérői, hallgatóság.
A teljesen átkomponált darab (nincs benne próza) a mindössze 35 percnyi játékidejével, a youtube-on több felvételen egészében - korhű rendezésben előadva is – ugyancsak megtalálható.
A Magyar Rádió egykori Földényi-kórusának vezető-karnagya, Földényi János mesélte el a következőket - 1965-ben(Film Színház Muzsika)
— Voltaképpen — mondja — Ábrahám Pál révén kerültem a »szakmába«. Én az Egyetemi Énekkar elnöke voltam, amikor Ábrahám ragaszkodott ahhoz, hogy a »Bál a Savoyban” című operettje előadásain — a Magyar Színházban — én legyek a karigazgató. Ezután arra biztatott, hogy alakítsak vegyeskart, Marthon Géza karnagy hívására egyre többet szerepeltünk mikrofon előtt. — Számos neves énekes került ki a kórusból. Az újabb tenorista-nemzedék tagjai közül ebben a kórusban énekeltek többek között Réti József, Tamnay Gyula, Göndöcs József, Bartha Alfonz, Korondy György. A jazztól az oratóriumig minden műfajban szerepeltünk. Most a Kőszívű ember fiai című Jókai-film felvételein működünk közre.
Ha már évfordulók, most vettem észre, hogy a magyar operett napja inkább egy szomorú évforduló, ugyanis bár valószínűleg ezen a napon, 1882. október 24-én született Kálmán Imre nemzetközileg híres operettszerzőnk, (ez egyáltalán nem biztos, mert pontosan éjfélt ütött az óra születésekor), de ezen a napon halt meg, ráadásul ugyanabban az évben, 1948-ban Lehár Ferenc és Zerkovitz Béla is. Szóval utóbbi igen tragikus esemény, egy nap két ilyen csodás zeneszerzőt elveszíteni.
Sőt ha úgy vesszük, Jacobi Viktor is majdnem ezen napon, 1883. október 22-én látta meg a napvilágot.
Másik érdekesség pedig, hogy 1870-ben Lehár és 1912-ben Fényes Szabolcs is ugyanazon a napon bújt ki a világra, mármint április 30-án.
A harmadik érdekesség, hogy a Lila akácok és a Szomorú vasárnap szerzője is majdnem egy napon született, ha nem is egy évben. Ábrahám Pál 1892. november 2-án, Seress Rezső 1899. november 3-án látott napvilágot.
Hát nem érdekes dolgok ezek? Különös? Talán mégsem olyan badarság a horoszkóp...
Mindenesetre a skorpió zeneszerzők Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Seress Rezső....ott van még az operaszerzők közül Erkel Ferenc 1810. november 7. , Ránki György, 1907. október 30. , Georges Bizet 1838. október 25. , Vincenzo Bellini 1801. november 3.
2022. 11. 02. Az m5 televízió Ábrahám Pál 130. születési évfordulója emlékére sugározza a zeneszerző egyik legsikeresebb filmzenéjét, Szép Ernő Lila akác c. művének 1934-es filmváltozatát.
1892. november 2-án, pontosan 130. esztendeje látta meg a napvilágot Apatinban (vagy Zomborban), a mai Szerbia területén, Nyugat-Bácskában Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a magyar operett egyik legjelentősebb, nemzetközileg is jegyzett és játszott alakja. Ábrahám Pál komolyzenével kezdte, Zeneakadémiát végzett zeneszerzés-cselló és karmester szakon. 1927 körül kezdett el - az abban a korban divatos- jazz-zenét és operettet írni. Ekkor az operettszínház karmestere lett, és a Zenebona c. darabbal mutatkozott be, melybe 5 dalt írt. A következő operettje Az utolsó Verebélylány már egészében az ő szerzeménye volt. Három későbbi operettjével: Viktória, Hawaii rózsája és Bál a Savoyban nemzetközi sikert ért el, különösképpen Németországban, de egész Európában játszották darabjait. Zsidó származása miatt azonban 1932. elején menekülnie kellett Németországból. Ezután is írt operetteket, melyből a legnagyobb sikert Magyarországon a Mese a Grand Hotelben, a 3:1 a szerelem javára ill. a Júlia aratta. Összesen 14 operettet és kb. 30 filmzenét szerzett. 1939-ben hagyta el Magyarországot, Franciaországba ment, onnan hajón Kubába, onnan pedig az Egyesült Államokba. Utóbbi helyen nem aratott sikert, sőt elmegyógyintézetbe került. 1956-ban egy magyar barátja segítségével Németországba, Hamburgba került, és ott halt meg 1960. május 6-án rákban.
"Egyvalamiben biztos, hogy világelsők tudunk lenni, ez pedig a magyar operett. [...] Azt az intézményt, azt a műfajt, azt a társulatot, amelyet szolgálok és azokat a nagyszerű szerzőket, akik ezt a műfajt megalkották, azokat az alkotókat, rendezőket díszlet-és jelmeztervezőket, illetve a nagyszerű művészeket, akik életben tartják és magas színvonalon, estéről estére Önök elé viszik ezt a csodálatos nemzeti kulturális örökségi "terméket", a magyar operettet, ahol csak tehetem, dicsérem. Köszönöm, Önöknek, hogy velünk együtt ünneplik a ma díjazott művészeinket" - köszöntötte Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a magyar operett napján rendezett gála nézőit.
[...]
"Ahogy kutattam Kálmán Imre és Lehár Ferenc pályáját rájöttem, hogy sok közös pont, átfedés van az életükben. Kitaláltam egy fiktív helyzetet: a két zeneszerző valahonnan a mennyből vagy a paradicsomból visszatekint a magánéletére és a zeneszerzői karrierjére, és eközben felfedezik a párhuzamosságokat" (Homonnay Zsolt)
"Beszélgethettünk volna többet is" - mondta Kálmán Imre az előadásban. "Nem értünk rá. 12 évvel előrébb voltam, mint Te. Strauss halála után be kellett tölteni az űrt. Bécs, Budapest követelte az új operetteket. Annyi dolgunk volt. Annyi darabot kellett még komponálnunk." - válaszolta neki Lehár Ferenc.
A Magyar Operett Napját 2002 óta minden évben október 24-énünneplik – két világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján.
Sir Arthur Sullivan: The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty
A cornwalli kalózok ˙[avagy a becsület rabja] címmel is ismert (a magyar nyelvű rádiófelvételen)
Opera comique (operett) két felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1879. december 31., New York, Fifth Avenue Theatre, majd 1880-ban Londonban volt, hatalmas sikerrel.
Magyarországi bemutató: 2009. március 20., Szegedi Nemzeti Színház, Kalózkaland címmel.
A cselekmény helyszíne és ideje: Cornwall sziklás partvidéke (I. felv.), egy kápolna romja holdfényben (II. felv.) Viktória királynő uralkodásának idején, a XIX. század első felében.
A cselekményről vázlatosan:
A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Megismerkedik Stanley tábornok lányaival, köztük Mabellel, és a két fiatal azonnal egymásba szeret. Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves: gyakorlatilag minden szökőévben csak egyszer van születésnapja. tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat, ami paradox helyzetet szül: további 63 évig kell szolgálnia a kalózoknál!... A saját kötelességtudatához kötve Frederic egyetlen vigasztalása az, hogy Mabel beleegyezik, hogy hűségesen várja őt.
A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley dandártábornok becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi a tábornok lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül.
A partitúra több zeneszerzőt parodizál, legszembetűnőbb Verdi (A trubadúr, A végzet hatalma) és Berlioz (Faust elkárhozása) műveinek egyes témájára utaló részek, ahogy Offenbach (A banditák) Gounod (Rómeó és Júlia) zenéjének is egyes elemeit poentírozza a szerzőpáros a helyenként burleszkszerű darabjukban, amihez bőven adagolt humor és jól hangszerelt, hol vidám, hol érzelmes, pompás ének-zenék társulnak.
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Sir Arthur Sullivan: A gondolások [avagy Barataria királya]
(The Gondoliers, or The King of Barataria)
"opera comique"
Operett 2 felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
Bemutató: 1889. december 7., London, Savoy Theatre
Magyarországon nem mutatták be.
A vázlatos cselekmény
I. felvonás
Két partiképes ifjú gondolást, Marcót és Giuseppét lelkesen köszöntenek a lányok, s egy szembekötősdi során a fiúk meg is fogják a két legkívánatosabbat: Gianettát és Tessát. A Plaza-Toro hercege és hercegnője leányukkal, Casildával és kísérőjével, egyben szerelmével, Luizzal, gondolán érkeznek meg spanyolországi utazásukról. A herceg elmeséli, hogy a leányát hat hónapos korában odaígérték Barataria gazdag királyának, aki azonban lemondott a rangjáról, hogy metodista prédikátor lehessen. A herceget ugyanakkor elrabolták és Velencébe hozták. Később a királyt megölték. A herceg és a hercegné most azért jöttek, hogy megtalálják a herceget, és hogy a leányuk Barataria királynője lehessen. Don Alhambra, a nagy inkvizítor elmondja nekik, hogy a herceg most gondolás, míg a nevelőnő, akire a gyermeket bízta, egy bűnöző banda tagja lett. A nőt azonban meg fogják találni, így megtörténhet a gyermek azonosítása. Míg a gondolások és a lányok szórakoznak, Don Alhambra bejelenti, hogy Marco vagy Giuseppe Barataria királya. Mivel nem tudja, melyik, azt mondja, együtt kell elfoglalniuk Barataria trónját, és társuralkodókként kell kormányozniuk az országot. Ezután elválnak.
II. felvonás
Három hónappal később, a baratariai királyi palotában Marco és Giuseppe két trónon ülnek, együtt uralkodnak. Aztán megjönnek a feleségeik, és tánccal ünnepelnek. Don Alhambrának nem tetszik a dolog, elmondja nekik, hogy Casildát egyiküknek megkérték, így Gianetta és Tessa szomorúan veszik tudomásul, hogy valamelyikük törvénytelen házasságban él. Izgatottan várják a nevelőnő érkezését, közben a herceg illemtanra oktatja őket. A nevelőnő elmondja, hogy az igazi herceg Luiz, akit ő ravaszul saját fiára cserélt ki. Mindhárom pár boldog.
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Sir Arthur Sullivan: Patience, or Bunthorne’s Bride
(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)
"opera comique"
Operett 2 felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre
Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház
A vázlatos cselekmény:
A színhely a Bunthorne-kastély előtti tér. A falu összes leányzója – köztük Lady Jane - Reginald Bunthorne, egy „ábrándos”, „esztétikus” költő szíve iránt eped, de ő csak az egyszerű tejeslányt, Patience-t szereti, ám viszonzatlanul. Megjönnek a faluba a 35-ös dragonyosok, akiket mélyen felháborít, hogy korábbi kedveseik egy hosszú hajú széplélek után epednek. Amikor azonban Bunthorne egyedül van, bevallja, csak pózol. Patience arról mesél Angelának, hogy négyéves korában szerelmes volt egy kisfiúba. Grosvenor költő megkéri Patience kezét, de az visszautasítja. A fejőlány felismeri kisgyermekkori szerelmesét, de rádöbben, hogy őt most szeretni hiábavaló dolog volna. Bunthorne elmeséli a dragonyosoknak, milyen nehéz helyzetben van. Úgy határoz, hogy tombolajegyeket hoz forgalomba, s a nyertesnek nyújtja kezét. Lady Jane és a lányok meg is veszik a jegyeket. Patience önzetlenségből beleegyezik, hogy hozzámegy Bunthorne-hoz, mire a dühös lányok figyelme a katonák felé fordul. Megjelenik azonban a másik költő, Grosvenor.
II. felvonás
A lányok szerelmet vallanak Grosvenornak, Lady Jane pedig elhatározza, hogy megszerzi magának a kétségbeesetten menekülő Bunthorne-t. Abban a reményben, hogy megkaphatják a lányokat, a dragonyosok is széplelkekké válnak. Bunthorne rábeszéli Grosvenort, hogy hagyjanak fel a vetélkedéssel, de elveszíti Patience-t, aki ráébred, hogy önző dolog volna, ha szeretné. Grosvenor és a lányok lemondanak szépelgő szerepükről, s most hogy Patience Grosvenort végre közönségesnek látja, a fejőlány úgy dönt, hogy mégis tudná őt szeretni. Bunthorne visszatérne Lady Jane-hez, de elhalássza előle egy nemes hadnagy. A dragonyosok feleséget választanak, Bunthorne-nak pedig nem marad más, mint hogy csodálhatja egy tulipán vagy egy liliom szépségét – minthogy (hamisan) azt állította, hogy erre vágyik. Így: "Senki sem Bunthorne menyasszonya."
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Idén november 2-án ünnepeljük Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját. Sajnos az igazgatói pályázatban szereplő Ábrahám gála nem lesz idén a Budapesti Operettszínházban, (bízunk benne, hogy a későbbiekben még sor kerül erre) viszont a youtube-ra feltöltötték az 1992-es Madách Színházban tartott 100. születésnapi interoperett gálát. Ha nem is teljes terjedelmében, de 79 perc keretében gyönyörködhetünk a csodás dallamokban. Annak idején a magyar, az osztrák és a német televízió is közvetítette a műsort.
A műsorban dalok hangzanak el a zeneszerző Viktória, a Hawaii rózsája, a Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára és a Júlia c. operettekből magyar és német nyelven, magyar művészek tolmácsolásában.
1951. május 12. – Bródy Tamás - Kerekes János: Palotaszálló – operett 2 részben
1951. szeptember 15. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Operett 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)
1951. december 22. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban
1962. február 23. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban
1962. október 5. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban
1962. november 9. – Tamássy Zdenkó: Jaj, a mama! – Zenés komédia 3 felvonásban
1962. december 30. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1963. április 12. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Daljáték 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)
A jazz-operett királya a Staatsoperben: Paul Abraham "Ball im Savoy" című műve
Hossz 15:06
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
Paul Abraham zeneszerzőt egykor a "jazz-operett királyának" nevezték. A német-cseh "Musica non grata" projekt részeként Ábrahám "Ball im Savoy" című operettjének új produkcióját adják elő a Prágai Állami Operában. Martina Schneibergová a jelmezes próba előtt találkozott néhány résztvevő művésszel.
Ábrahám Pál| Forrás: Wikimedia Commons, közkincs
Amikor Paul Abraham (1892–1960) 1932-ben Berlinben megírta a "Ball im Savoy" című operettet, népszerű és nagyon keresett zeneszerző volt. Korábban nagy sikereket ünnepelhetett a "Viktoria und ihr Husar" és a "Blume von Hawaii" operettekkel. A "Ball im Savoy"-t 1932 decemberében mutatták be a berlini Großes Schauspielhausban. A darabot, amelyet Abraham Alfred Grünwald (1884–1951) és Fritz Löhner-Beda (1883–1942) librettistákkal közösen készített, hamarosan az akkori prágai Új Német Színházban is előadták. 89 év után a jazz operett visszatér ugyanabba a színpadra – a mai Prágai Állami Operaházba. Az Állami Operaház dramaturgja, Jitka Slavíková elmondta, hogy Paul Abraham három leghíresebb operettjét mind Prágában adták elő az 1930-as években:
"Mindhárom sikeres darabot itt adták elő 1932-ben, 1933-ban és 1934-ben. A vélemények nagyon pozitívak voltak. Az Új Német Színházban a produkciók nagyon gyakran változtak, és nem maradtak sokáig a repertoárban. Ábrahám mindhárom operettjének legalább 20 ismétlése volt. Ez már azt bizonyítja, hogy közvetlen találatok voltak. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindhárom darabot az Új Német Színház új művészei próbálták ki, akiket az akkori színházi rendező, Paul Eger is eljegyzett. A filmet Renato Mordo rendezte és Emil Pirchan rendezte. Brnóból származott, és nemzetközileg elismert szcenográfus volt. A Neues deutsche Theater felszerelési vezetője volt. A karmester Paul Komlós volt."
A dramaturg örömmel tölti el Ábrahám operettjének újjáéledését a repertoárban.
"A darab ebbe az operaházba tartozik. Ábrahám az ÚjNémet Színház ismert zeneszerzője volt. Valójában évek óta tartozunk neki ezzel. Nagyszerű, hogy így tiszteleghetünk előtte."
Röviddel a "Ball im Savoy" berlini premierje után a nemzetiszocialisták megragadták a hatalmat. Ez nemcsak Ábrahám Pál, hanem minden zsidó művész számára tragédiát jelentett. Ábrahám műveit Németországban betiltották, és kénytelen volt elhagyni az országot. Először Magyarországra, majd Párizsba költözött, és onnan egy kubai megállással az USA-ba menekült. A "Jazz-operett királya", ahogy az 1930-as években hívták, szomorú sorsot kapott, életének utolsó 14 évét különböző pszichiátriai kórházakban töltötte.
Annak ellenére, hogy az eseménydús idő, amikor a "Ball in the Savoy" létrejött, a darab sok humort tartalmaz, és a régi naiv filmes vígjátékokra emlékeztet. Martin Čičvák szlovák rendező azonban sokkal többet lát Ábrahám operettjében:
"A multigener darabok és az eklektika keresett, de nem a posztmodernizmus, ami már senkit sem érdekel. Ebben a műfaji spektrumban olyan kristályos nyelvet keresünk, amely mindent egy nem banális egésszé egyesít."
"Minden műfaj benne van: az operától a nehéz darabig, amely még a színészek számára is problémákat okoz, nem csak az énekesek számára. Vannak nagy jazz előadások vagy akár zenés dalok, és nem utolsó sorban igényes táncjelenetek. Nem becsülném alá az operett műfaját. A következőket azonban szeretném elmondani: Amikor tanulmányaim után Brnóban kezdtem dolgozni, az ottani operettegyüttes éppen feloszlott. Emlékszem, hogy azt hittük, hogy az ottani operettelőadások meglehetősen elavultak – úgy tűntek számunkra, mintha egy lepkedobozból jöttek volna ki. A jelenben azt veszem észre, hogy fiatal kollégáim sok operettet adnak elő külföldön, németországban is. A társadalmi légkör kedvez ennek. A multigenerikus darabok és az eklektika keresett, de nem a posztmodernizmus, ami már senkit sem érdekel. Ebben a műfaji spektrumban olyan kristályos nyelvet keresünk, amely mindent egy nem banális egésszé egyesít."
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
A "Ball im Savoy" -ban leírt történetben a rendező szavai szerint szenvedélyes történetet lát. Ennek középpontjában egy olyan nő küzdelme áll, akit megtévesztettek, és bosszút áll.
"Ez egy Me Too-ügy, egy feminista kérdés, amely a társadalmat érinti. Egyébként ott, az ablakok alatt mutatják be."
Az operettet Jan Kučera karmester, zeneszerző és zongorista zenésen próbázta. Paul Abraham zenéjét korábban nem ismerte, a zenész szerint csak a projekt miatt ismerte meg.
"Be kell vallanom, azonnal beleszerettem a zenébe, és hagytam, hogy magával vigyen. Az első próba óta minden résztvevő beleszeretett a darabba; felkelünk a dallamokkal, és elalszuk a zenét."
Jan Kučera| Fotó: Lukáš Hurník, Cseh Rádió
Ábrahámnak az volt az ajándéka, hogy energikus dalokat írjon, amelyek nagyon emlékezetesek voltak - jegyzi meg a karmester. Mi található a zenében? Jan Kučera:
"Különböző táncokat lehet ott látni: Tangó, Passo Doble, Foxtrot, Slowfox és Waltz. A jazz jellemző volt a két világháború közötti időszakra. Ábrahám mindezeket az elemeket használja. A zenekarban vannak bizonyos típusú gitárok, két bendzsó, egy mandolin, egy történelmi ütőhangszerek az 1930-as évekből. Ezenkívül marimbát, vibrafont, xilofont és más, a húrokhoz jól illeszkedő hangszereket is megszólaltatnak."
A díszlettervet Hans Hoffer osztrák díszlettervező és rendező tervezte. A főpróba során a következő interjú készült a művésszel:
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
Mr. Hoffer, mi volt számodra a legfontosabb a "Ball im Savoy" operett színpadi tervezésében?
"A legfontosabb az volt, hogy az operett műfaja számomra nem annyira mindennapos. Egész pályafutásom során mindössze három operettet csináltam. Természetesen ismerem a régi filmet. Nagyon le voltam nyűgözve. Ezután fontos volt az igazgatóval való együttműködés. Arra a következtetésre jutottunk, hogy egy kicsit eltávolodunk a giccstől. Végül is ez az első jazz operett. Az idő szerint a színpadi dizájn is egy kicsit merészebb, mint amit az operettben megszoktál."
Többször is együtt dolgoztál Martin Čičvákkal, többek között egy prágai operaelőadáson – ez volt Verdi Macbeth című műve. De egy operett valószínűleg valami új mindkettőtök számára...
"Az operett valami egészen más. De azt mondanám, hogy nagyon komolyan vettük őket. És minden operettben nemcsak a felszínes, a karakterek bemutatása van, hanem bizonyos szomorúság is mögötte. Egy erős nő jelenik meg ebben a darabban, amely paul Abraham és akkori librettistáinak nagyon modern elképzelése volt. Bécsből jövök, és Bécsben még mindig nagyon magasan tartják az operettet. De valójában nagyon kevés esztétikai előrelépést tett. Azt mondanám, hogy ma másképp is olvashatod ezt a műfajt. A »könnyű múzsában« gyakran nincsenek olyan egyszerű történetek."
Mennyire igazítottad a színpadi tervet a Staatsoper téréhez?
"Természetesen nagyon jól ismerem Fellner és Helmer szobáit. Mert a két színházi épületet épített az egész monarchiában. Másképp használtam a helyiségeket. Ebben az esetben nagyobb valószínűséggel hozok létre kontrasztot. Mert a ház építészetének van valami operett hangulata - arany és fehér, meztelen hölgyekkel és így tovább. A színpadon inkább az új objektivitás érzése van. Megpróbáltunk az alapvető geometriai formákra összpontosítani, és nem dekorációt készíteni. Ez már létezik a nézőtéren, ráadásul az eljövendő emberek nem dekorációk, hanem a színház legszebb kiegészítői. Nem tehetünk semmit a nézők nélkül."
Paul Abraham "Ball im Savoy" című operettjének első premierjére szeptember 16-án, pénteken 19 órakor kerül sor a Staatsoperben, a második premierre szeptember 18-án, vasárnap. Mindkét előadásra még mindig vannak jegyek. Ebben a szezonban 18 ismétlés várható a játékból.
‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho
‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
‘Ein leiser Walzer klingt durch den Raum’ from Zwei Herzen im Dreivierteltakt by Robert Stolz Tenor: Jorge Franco Soprano: Rosa Dávila Piano: José Alberto Sancho ‘
Le programme, Messieurs, Dames’ from Les trois valses by Oscar Straus Baritones: Alejandro Sánchez, Marcelo Solís Piano: Ignacio Aparisi
‘Ô mon cher amant’ from La Périchole by Jacques Offenbach Mezzo-soprano: Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
‘Lippen schweigen’ from Die lustige Witwe by Franz Lehár Tenor: Jorge Franco Soprano：Rosa Dávila Piano: José Alberto Sancho
‘Nous avons fait un beau voyage’ from Ciboulette by Reynaldo Hahn Soprano: Pilar Garrido Baritone: Carlos Reynoso Piano:
José Alberto Sancho ‘Para comprar a un hombre’ from Luisa Fernanda by Federico Moreno Torroba Mezzo-soprano: Mariana García Baritone: Marcelo Solís Piano: José Alberto Sancho
‘Hier ist die Uhr, hier soll ich warten’ from Der Opernball by Richard Heuberger Soprano: Pilar Garrido Baritone: Carlos Reynoso Piano: José Alberto Sancho
‘De ci, de là’ from Véronique by André Messager Soprano: Rosa Dávila Baritone: Marcelo Solís Piano: José Alberto Sancho
‘Mia bella fiorentina’ from Boccaccio by Franz von Suppé Tenor: Jorge Franco Mezzo-soprano: Mariana García Piano: Ignacio Aparisi
‘So muss allein ich bleiben’ from Die Fledermaus by Johann Strauss Soprano: Rosa Dávila Mezzo-soprano: Laura Orueta Tenor: Jorge Franco Piano: José Alberto Sancho
‘Ô Mon Bel Inconnu ’ by Reynaldo Hahn Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Soprano: Pilar Garrido, : Rosa Dávila Piano: Ignacio Aparisi
‘Brüderlein’ from Die Fledermaus by Johann Strauss Sung by everyone Piano: Ignacio Aparisi
‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho
‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
PROGRAMME ‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho ‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
PROGRAMME ‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho ‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
Az OperaVision internetes honlap 2022. 09. 16-án nagy meglepetésre egy operett- és zarzuela gálát közvetít, amely a youtube-n is látható lesz ekkortól.
Magyar fordítás:
Az OperaVision elkötelezett amellett, hogy globális színt adjon a tehetségek következő generációjának. Itt valenciai rangos fiatal művészek programjába, a Centre de Perfeccionament del Palau de les Arts-ba utazunk egy örömteli zenés estére.
Milyen az operettszerzőkről szerzett tudásod: Léhar, Messenger, Offenbach, Strauss? Eddig jó? Mi a helyzet Reynaldo Hahnnal, Robert Stolz-cal, Oscar Straussal? Mit szólnál a spanyol lírai-drámai műfaj, a zarzuela zeneszerzőihez: Gonzalo Roig, Francisco Asenjo Barbieri? Ismerő, vagy csak kíváncsi, itt van egy dal és fiatal tehetségek estéje, amelyet ünnepelni kell.
Megjegyzem:
Mindenesetre érdekes lehet az előadás, mivel olyan operettekból is részleteket hallhatunk, amik itthon ismeretlenek. Hahn, Roig, Barbieri.... hát róluk én se hallottam sose.
Kassai Thália Színház 2023-as műsorán szerepel Gobby Fehér Gyula Az angyal álma c. ílírai zenés játék Ábrahám Pál életéről és világslágereivel
Rendező: László Sándor. Bemutató: 2023
A szerző vajdasági magyar, és eddig ó írta az egyetlen magyar nyelvű darabot a szintén vajdasági Ábrahám Pál viharos életéről. Jó lenne, ha végre Magyarországon is láthatnánk, mindenesetre magyar nyelvű lesz az ottani előadás. A darab először az Újvidéki Színházban került bemutatásra 2005-ben. A szerző szerencsére még él, így elképzelhető, hogy pár életrajzi adat módosításra kerül. Az akkori előadáson Ábrahámot KOVÁCS NEMES ANDOR alakította. Gobby Fehér Gyula: Az angyal álma | Újvidéki Színház (uvszinhaz.com) 2002-es az ősbemutató.
Németországban több Ábrahám Pál életét bemutató darabot is játszanak,
Ez azért túlzás, de egy időben az olaszoknál játszották egyik operettjét. Valójában sok jó slágert szerzett, de ez Budapestnek szólt elsősorban. Lajtai Lajos szintén.
Legegyszerűbb megnézni, hogy hány nyelven van fenn a wikipedia-n. Zerkovitz a magyar mellett esperanto és héber nyelven szerepel. Ennyi.
Idézet Lopkovitz Zerkovitz Béláról: "Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ. Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt." (wiki) Szerencsére 1938--tól ő is tiltólistára került.
Nálunk, a Magyar Királyi Operaház műsorán is szerepeltek operettek, daljátékok – bemutatók:
A repertoárra rendszeresen vissza-visszatérő A denevér, a János vitéz, a Három a kislány és a Csínom Palkó mellett ott voltak:
Buttykay Ákos: Hamupipőke (1912 - 1914 között 10 előadás)
Jacobi Viktor: Sybill (1938 - 1939 között 29 előadás)
Lecocq: Angot asszony lánya (1897 - 1904 között 9 előadás)
Lehár: A garabonciás (1943 - 1944 között 15 előadás)
Lehár: Giuditta (1934 - 19 előadás)
Lehár: A hercegkisasszony (1910 - 1923 között 23 előadás)
Lehár: A mosoly országa (1930 - 1946 között 157 előadás)
Lehár: A víg özvegy (1958 – 1959 között 34 előadás – a Margitszigeten)
Lehártól még bemutatták a Városi Színházban a Frasquitát (1925), a Paganinit (1926), a Cárevicset (1928) és a Friderikát (1930) is!
Messager: Fortunio (1907 – előadás)
Millöcker: A koldusdiák (1921-től 1958-ig 21 előadás – a Városi Színházban is)
Offenbach: A banditák (1933 – 5 előadás)
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1890 – 1892 között 28 előadás)
Offenbach: Orfeusz a pokolban /”alvilágban” (1923-tól 1958-ig 50 előadás – a Városi Színházban is)
Planquette: Rip van Winkle (1935 – 1936 között 13 előadás)
J. Strauss: A cigánybáró (1905 – 1958 között 135 előadás)
Sullivan: A mikádó (1924 – 1958 között 17 előadás – a Városi Színházban is)
Suppé: Boccaccio (1913 – 1914 között 40 előadás)
Suppé: A szép Galathea (1902 – 1905 között 12 előadás)
Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (1922 – 1958 között 91 előadás – a Városi Színházban is)
Későbbi évtizedekben az Erkel Színházban bemutatták Lehár Ferenctől a Cigányszerelmet is (1999), Millöckertől újra A koldusdiákot (1962 – 1964), Offenbachtól színre került a Kékszakáll (1981 - 1985).
Lehár Ferenc Víg özvegye pedig napjainkig a világ legjátszottabb operettje, ami operaházak repertoárjára is felkerül(t), párbeszédes és/vagy koncertszerű változatban is. A MET mellett a New York City Opera, Chicago, San Francisco, San Diego, Kairó, Amsterdam, London, Párizs, Berlin, Koppenhága, Stockholm, Róma, Velence, Barcelona, Genf, Zürich, Lyon, Brüsszel, Drezda, Prága, Pozsony, Bukarest, Kolozsvár, Tokió, Lisszabon, Szentpétervár, Graz, Belgrád, Lipcse, Dallas, Frankfurt stb, operaházaiban mutatták be, sőt az operett balett változatát előadta a Buenos Aires-i Teatro Colon is.
A másik ok, hogy a zenéjük nem üti meg az operaházi szintet, ők amolyan slágergyárosok voltak, akik az egyszerű közembereknek írtak könnyen megjegyezhető dallamokat. Ilyen kategória még Márkus Alfréd is, meg sokan mások.
Huszka Jenő már a képzettebb zeneszerők közé számít természetesen. Külföldön ennek ellenére nem ismerik a darabjait, legfeljebb a Güll Babát.
Jacobi Viktor is nemzetközileg jegyzett szerző, őt a maga korában kedvelték külföldön pl. anglia, mostanában viszont nem igen játszák már a Leányvásárt, sem a Sybillt.
Opera Națională Română din Timișoara magyarul a Temesvári Operaház 2022. szeptember 30-án műsorra tűzte Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjét és a Prágai Operaház szintén játsza ugyanezt szeptemberben.
Megjegyezném, hogy külföldön (Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Oroszország...) az operaházak játszák az operetteket, legalábbis a nemzetközileg jegyzett darabokat. Operettszínház, mint ilyen Drezdában van többe között, de nem sok helyen.
Nemzetközileg manapság is jegyzett és játszott szerzők:
Offenbach, Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Oskar Strauss, Leo Fall, Ábrahám Pál, Ralph Benatzky, Robert Stolz, Nico Dostal, Paul Lincke, Karl Millöcker, Carl Zeller, az angol Sullivan, a magyar származású Sigmund Romberg, Hervé, Werner Richard Heymann, Eduard Künneke, Fred Raymond. Néha megy Oscar Nedbal. Leon Jessel.
Eisemann és Zerkovitz nem való/k operaházba és mire a darabjaik elterjedhettek volna, jött a világháború, utána pedig a német nyelvterület kivételével felgyorsult a műfaj népszerűségének hanyatlása. Egyébként szinte semelyik operett nem való operaházba, még ha pl. A víg özvegyet néha ki is tűzik 1-1 primadonna (pl. Renée Fleming) kedvéért. Túl sok és elavult a próza bennük.
Le Vicomte Fernand de Champlâtreux – Samy Camps
Le Major, comte de Château-Gibus – Eddie Chignara
Loriot, officier - Olivier Py
A háromfelvonásos operettből itthon a Rádió Dalszínháza magyar nyelvű stúdiófelvételt készített:
Bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00
Fordította: Zágon István
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus
Zenei rendező: Beck László
Rendező: Solymosi Ottó
Szereposztás:
Denise de Flavigny – Neményi Lili
Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre
Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád
Chateau Gilbeaux, őrnagy – Egri István
A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit
Corinne – Olty Magda
Loriot, őrmester- Fekete Pál
Kapusnő – Koloss Margit
A részeg – Hlatky László
Színigazgató – Zách János
Színésznő – Darvas Magda
Valójában azok a dalok lesznek egy idővel elcsépeltek és válnak a könyökömön kijövőkké, amiknek nagyon egyszerű a dallamuk, és a refrénjük, hogy könnyen a fülünkbe megy. Ezeket egy darabig szeretjük, aztán ha túl sokat haljuk, akkor már inkább idegesítővé válnak. Legalábbis számomra. Ha meghallgatsz egy Gershwint, na az úgy van megírva, hogy bárhányszor hallgatod, nem unod meg. Ez jelenti számomra az értéket.
Mindenesetre az Eisemann és Zerkovitz dalok nem véletlenül nem kerültek be a nemzetközi operett irodalomba, mivel nem ütik meg azt a művészi értéket, hogy operaházak felvegyék repertoárba. Ettől függetlenül sok jó daluk van. A palotakoncerten inkább a nemzetközileg elismert szerzők dalai mennek.
Eisemann szokott lenni és tavaly volt két Vincze Ottó dal, de sajnos tényleg mindig ugyanazokat a dalokat hallani. Remélem idén nem azokat vágják ki, amiket még nem hallottuk a Palotakoncerten. Ilyen Ábrahám Sevilla dala, Jacobi Sybill nagyáriája, Offenbach híres baba dala....
Az is vicc, hogy Zerkovitz Bélának mindig ugyanazt az egy slágerét játszák, mintha nem lenne neki vagy 30 slágere. Röhej. Asszonykám adj egy kis kimenőt...Ábrahám Toujour lamour c. nemzetközileg híres örökzöldje miért nincs sose?
Kiss B. Attila tényleg nem játszatja a külföldi operettszerzőket, pedig benne volt a pályazatában sok minden, ami 90%-a nem valósult meg eddig.... Offenbach és Strauss és egy két opera. Ennyi a nemzetközi operett irodalom. Idén csak 2 opera volt, az egyik ugye a Hoffmann meséi.
Itthon évek óta szinte csak magyar szerzők műveiből válogatnak részleteket a producerek a Budavári Palota Oroszlános udvarában rendezendő augusztusi szabadtéri koncertek műsorába. Alkalmanként becsúszik egy-egy külföldi komponista operettjéből vett szám, de a hangsúly Lehár, Kálmán, Huszka "hármasán" van, hozzájuk olykor egy-egy Jacobi-, Kacsóh-, Ábrahám-, Zerkovitz-szerzemény társul, ez a struktúra idén sincs másképp. Ráadásul mindig ugyanazokat az unalomig ismert, ismételt, "elcsépelt" dalokat, kettősöket, együtteseket halljuk... (Hol vannak/maradnak Nádor Mihály, Buttykay Ákos, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál, Buday Dénes, Farkas Ferenc, Polgár Tibor vagy Vincze Ottó jelentős számú színpadi művének slágerei?...)
Szeretnék végre klasszikus operettek gáláját is élvezni egy-egy koncerten: Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, J. Strauss, Zeller, Millöcker, Fall, O. Straus, Ziehrer alkotásaival a középpontban! A műfajt kedvelő közönség - biztos vagyok benne - ezeket is szeretné, és legalább megismerné ha erre alkalom kínálkozik.
Évtizedekkel ezelőtt a Magyar Rádió rendszeresen rendezett és szerkesztett ilyen - klasszikus operetteket is műsorára tűző - operett-gálákat, elsősorban operaénekeseink közreműködésével.
Volt rá példa, hogy a tévékamerák mindkét koncertnapon jelen voltak, sőt: a főpróbán ugyancsak (egyszer azon is ott voltam és láttam), aztán ebből a két- három felvett anyagból "vágták össze", ami végül a televízió képernyőjére került (és nem az egyes előadott számok sorrendjében...).
Az 5192. sorszám alatt belinkelt Origo-beszámolóban sem említenek műsorvezetőt/konferansziét, csak három személyt neveznek meg, akik a nyitó esten elmondták köszöntőbeszédüket:
Dr. Vadász Dániel, az Operettissima Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Budavári Palotakoncert művészeti vezetője és producere
Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója
Sajnos csak megvágva adják le, de érdekes, hogy a szombati előadáson semmilyen felkonferálás nem volt, csak énekelték a dalokat, és a műsorfüzetből lehetett követni mik is mennek. Senki se volt ott, csak az énekesek.
A Duna TV két részben sugározni fogja a Palotakoncert felvételét ("A tizedik"), amit nyilván szerkesztett változatban láthatunk majd hamarosan a csatornán:
Végül sikerült jegyet szereznem a tegnapi műsorra, ráadásul akciósan, mert megürültek helyek. Hazahoztam a műsorfüzetet, megpróbálom begépelni a műsort.
A 4582. sorszám alatt bemásolt cikk - interjú - folytatása:
Jankovits József operetténekes: „Ragaszkodom a műfaj szabályaihoz”
„Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak”
/Magyar Fórum, 2013-06-20 / 25. szám/
Jankovits József operetténekes 1951- ben született Budapesten. Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, 1982-től a Budapesti Operettszínházban játszott. Jelenleg szabadúszó, és évek óta szerepel a Turay Ida Színház produkcióiban. Külföldön is sokszor vendégszerepelt, főként Németországban és Belgiumban. Az operák hősszerelmes, az operettek bonviván szerepeivel aratott sikert. Liszt Ferenc-díjas (1990).
Főbb szerepei: Hunyadi László (Erkel Ferenc: Hunyadi László), Don José (Bizet: Carmen), René (Lehár: Luxemburg grófja), Szu-Csong (Lehár: A mosoly országa), Józsi (Lehár: Cigányszerelem), Tom (Jakobi: Leányvásár), Rosilon, Danilo (Lehár: A víg özvegy), Rácz Pali (Kálmán: Cigányprímás), Mr. X (Kálmán: Cirkuszhercegnő), Illésházy László (Huszka: Lili bárónő), Török Péter (Kálmán: Marica grófnő), Alfréd, Eisenstein, Frank (J. Strauss: A denevér), Edvin, Feri bácsi (Kálmán: Csárdáskirálynő), John Webster (Ábrahám Pál: Viktória), Bagó (Kacsoh: János vitéz), Draskóczy (Huszka: Mária főhadnagy).
Azt hittem, hogy a müncheni színházból megyek nyugdíjba, de jött egy új direktor, és egy év múlva már nem voltam ott
Ön mostanában főleg művelődési házakban énekel. A következőt olvastam egy internetes oldalon: , Amikor egy színház profilt vált, akkor nem az számít, hogy kinek milyen sikerei voltak eddig, hanem hogy mennyire tud azonosulni az új koncepcióval. Jankovits József a hagyományos operett-játszáshoz kötődik, valószínűleg ezért távozott a Budapesti Operett Színházából.” Van benne igazság?
- Az Operettszínházat annyira szerettem, hogy semmilyen nyugati felkérés nem csábított el onnan. Amikor a Theater am Gärtnerplatz tagja voltam, előfordult, hogy egy héten háromszor is Budapestre utaztam, hogy lejátsszam itthoni előadásaimat. Azt soha nem vitattam, hogy minden színházvezető azzal dolgozik, akivel akar. Nyugaton, profi pályafutásom alatt megtanultam, hogy senkinek sincs bérelt helye. Azt hittem, hogy a müncheni színházból megyek nyugdíjba, mert szeretett a vezetőség, szeretett a közönség, de jött egy új direktor, és egy év múlva már nem voltam ott. A színházcsinálók képesek bebizonyítani azt, hogy nincs pótolhatatlan ember. Amikor az Operettszínház jelenlegi vezetése került pozícióba, akkor szó sem volt a mellőzésemről, hiszen a nevem szerepelt a pályázatban. Mindent meg is ígértek, ám meglepődve tapasztaltam, hogy nem tüntették fel a nevem a következő évad műsortervében. Ezt nem vettem tudomásul, és kikelve magamból azt mondtam: nekem jár, hogy a felújított színházban is játsszak. Abban állapodtunk meg, hogy eljátszom a Cirkuszhercegnő bonviván szerepét, és szezon végén elbúcsúzunk egymástól. Ez így is történt. Azóta nézőként sem tértem vissza. Az idézett szöveghez annyi, hogy még arra sem volt lehetőségem, hogy a profilváltásban kipróbáljam magamat.
Mit gondol, az operettet kiszoríthatja-e a musical?
- Ez egy rossz felvetés. Az operettet már több évtizede temetik, de túléli még azokat is, akik a vesztéről beszélnek. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az operett, ha hitelesen és jól játsszák, miután zenéje nemes és szép, sikert arat. Kálmán és Lehár a műfaj két óriása, így érthetetlen, hogy miért nézik le az operettet éppen idehaza, ahelyett, hogy büszkék lennénk rá, és kijelentenénk, hogy az operett hungarikum. Azon kevés exportálható műfajok közé tartozik, melyet mindig nagy sikerrel játszottak magyar társulatok külföldön. A klasszikus musicaleket, mint amilyen a My fair lady, ma szintén sokan megvetik. Ez nem más, mint sznobizmus. A musical pedig a jelen kor operettje.
Ma a bonvivánok többsége musicaleket is énekel. És a musicalszínészek operettekben lépnek fel. Ezt mennyire tartja jónak?
- Ezzel nincs semmi probléma, ha az énekes ismeri a műfaj szabályait, van stílusérzéke, és megfelelő énektudással rendelkezik. Amikor először a Broadwayn megnéztem az Operaház fantomját, akkor nagyon érdekelt, mitől olyan jók ezek az énekesek. Egyrészt a profizmustól, a színházi fegyelemtől, s legfőképpen azért, mert klasszikus énektechnikát használnak. Tehát jó énektechnikával kell énekelni, s ha valakinek ezen túl van érzéke az operetthez és a musicalhez is, akkor mind a két műfajban tökéletes lehet. Erre egy példa: Egyházi Géza jelenleg a rockopera és a musical műfajának kiemelkedő énekese, de több operettben - így a Bál a Savoyban címűben is játszik bonviván szerepet.
Kanyarodjunk vissza a múltba. Emlékszik, melyik operettet látta először gyerekkorában?
- Nyolcéves voltam, mikor a Bánk bánt láttam az Operaházban, ami abszolúte magával ragadott. Muzikális gyerekként már alsó tagozatban énekkaros voltam. De nem akartam énekes lenni, hanem erdészként képzeltem el magam. Akkor Sopronban volt az ország egyedüli erdészeti szakközépiskolája, hatalmas túljelentkezéssel. Mivel máshoz nem volt kedvem, így fordultam az éneklés felé. A hangomat nem tartottam nagyra, ezért 18 évesen úgy gondoltam, elmegyek táncdalénekesnek. Az OSZK stúdiójában Ákos Stefi és Gyarmati István voltak első tanáraim.
A legtöbb helyen sarlatánok képeznek dilettánsokat Ez még tehát nem a klasszikus ének...
- Nem az, de az alapokra nagyon jól megtanítottak, és nem került rossz helyre a hangom. Ma sajnos nagyon sok tanoda működik, és a legtöbb helyen sarlatánok képeznek dilettánsokat. A pénz nagy úr, és a tandíj miatt sokszor nem közlik azt, ha valaki tehetségtelen. Az első énektanár meghatározó mindenkinél, s ha nem jó, akkor még egy tehetséget is el tud rontani. Az én első klasszikus ének tanárom Raskó Magda volt, aki korábban operaénekesnő volt. Nagyon-nagyon sokat köszönhetek neki. Amikor elfogadott növendékének felvetettem, hogy nincs pénzem a magánúton való tanuláshoz. Édesapám ugyanis nem lelkesedett az ötletért, hogy nem mérnök, hanem énekes akarok lenni. Ő csak az első premierem után hitt bennem.
Raskó Magda korábban is hitt önben?
- Bizonyára, mert azt mondta nekem: egy évig ingyen tanítom magát, de csak azzal a feltétellel, ha minden nap jár hozzám. Három év után próbát énekeltem Pécsen és Szegeden, végül is az utóbbi helyre kerültem. A Szegedi Nemzeti Színház számomra olyan volt, mint egy főiskola, mert játszottam operettben, zenés vígjátékban és prózában is.
Melyik volt az első nagy szerepe?
- A Lili bárónő bonviván szerepe volt az igazi nagy bemutatkozásom. S azt az idegállapotot nehéz lenne leírni. Nem vagyok lámpalázas típus, mert a közönség inkább biztonságot ad. Sokkal jobban izgultam az olyan meghallgatásokon, mikor két-három ember előtt kellett bizonyítani. Ha színházvezető lennék, akkor színdarabokban nézném meg a színészeket, mert akkor derül ki igazán, hogy mit tud a művész.
A pestiszereplésekkel párhuzamosan külföldön is fellépett, főleg Németországban.
- 1982-ben volt az Operettszínház első nagy müncheni vendégjátéka. Ebben én csak a Vágyom egy nő után -t énekeltem, de mégis felhívtam magamra ezzel egy impresszárió figyelmét, így 1983-ban Nyugat- Berlinből felhívtak azzal, hogy vállalnám-e a Marica grófnőből a bonviván szerepét. Természetesen igent mondtam, de nem tudtam, mire vállalkozom, hiszen meg kellett tanulnom a német prózát. Szerencsés adottságom, hogy gyorsan tanulok, és azt hittem, elegendő a három hét a német szöveg elsajátításához. Amikor kimentem, rájöttem, hogy ez most a német szöveggel nincs így, mert egy mondat sem ragadt meg a fejemben. És akkor saját pénzemen kihozattam Raskó Magdát, aki kiválóan beszélt németül, és az első két hétben próbáltam és tanultam. De csak nem ment. Egyszer aztán annyira ideges lettem, hogy a sarokba vágtam a szövegkönyvet, és azt mondtam tanárnőmnek, menjünk haza. Ám Raskó Magda csak nézett rám, nem szólt egy szót sem. S akkor elszégyelltem magam, felvettem a szövegkönyvet, és újra nekiláttam tanulni. Mintha egy gát szakadt volna bennem át, mert ezután nagyon hamar megtanultam a német szöveget. Később kiderült, hogy a rendező azt mondta tanárnőmnek: Jóskát nagyon kedveljük, szépen énekel, de tudomásul kell venni, nem tudja megtanulni a szöveget. Erre Raskó Magda azt felelte: maga nem ismeri a Jankovitsot, és nem ismer engem. Kész lesz minden a premierre. Az eredmény: 25 előadás ment le minden hiba nélkül. Ezt követte a belgiumi meghívás, amikor szintén a Marica grófnőben kellett énekelni. Ezekben a társulatokban egyedül voltam magyar, s így rá voltam kényszerülve a nyelv megtanulására. Theater am Gärtnerplatz tagjaként pedig bekerültem a német színházi világba, egyre -másra jöttek a felkérések, a stuttgarti operaházban például a Denevér Eisensteinjét énekeltem.
Ha már itt tartunk, Debrecenben operákban énekelt. Ez nem jelentett nehézséget?
- Nem, mert eleinte nem operett, hanem operaénekes akartam lenni, és operaáriákon tanultam meg énekelni. Voltam is meghallgatásokon, de egyik sem sikerült. Az operett műfajában viszont egyre magasabbra kerültem, így nem bántam, hogy nem lettem operaénekes. A debreceni Hunyadi és a Carmen pedig lelkileg kárpótolt, mert bebizonyítottam, hogy ebben a műfajban is megálltam volna a helyem.
Az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek: szerepeljek a Turay Ida Színház produkcióiban
Miután elköszönt az Operettszínháztól hol énekelt?
- Több társulattal turnéztam külföldön, ami anyagilag biztonságot jelentett, de szakmailag nem elégített ki. Magyar énekes vagyok, és magyar közönségnek szeretek énekelni. Az évek múlásával már nem énekeltem nagy főszerepeket. Nem szoktam hazudni önmagamnak, és tudtam, hogy egy bizonyos kor után már nem énekelhetek bonviván szerepeket, így a Csárdáskirálynőben már nem Edwin, hanem Feri bácsi vagyok. Bejártam az egész világot, voltam Ausztráliában, Amerikában, Japánban, Kínában, s Európa összes országában, a közönség és a kollegák szerettek, így már különösebb ambícióim nincsenek. De itthon sem vagyok színház nélkül, mert az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek: szerepeljek a Turay Ida Színház produkcióiban. A kérésnek örömmel eleget tettem, mert jó darabokban, remek kollégákkal lehetek együtt egy színpadon. Most az a vágyam, hogy minden évben egyszer elénekeljek egy jó szerepet a Turaynál, és egyet egy vidéki színháznál. Eddig nagyon szép életem volt, és addig szeretnék színpadon lenni, a közönség számára kikapcsolódást nyújtani, amíg csak egészségi állapotom megengedi.
„Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja így búcsúzott 2021. szeptember 27-én a közönségtől, és az Operett Színház társulatától.”
Az M5 csatorna ma este 21.00 és 23.20 óra között sugározza felvételről a gálát.
- Honthy Hanna vall a publikummal való kapcsolatáról (részlet); bejátszott archív fotók és filmrészlet
A Primadonna – Honthy Hanna (1993) Szerkesztő: Nemlaha György, rendező: Szemes Katalin
- Gáspár Margit a Főv. Operettszínház egykori igazgatója emlékszik Honthyra a Luxemburg grófja neki átírt, Fleury-szerepéről, abban bemutatkozott átütő sikeréről (részlet)
- A 80 éves Honthy Hanna vall pályája elindulásáról az archív filmkockákon. A Csárdáskirálynő Cecília-szerepében (részlet)
Szinetár Miklós 90 évesen újra megrendezte, színpadra állította Lehár Ferencvilágsikerű nagyoperettjét, A víg özvegyet, ezúttal aSzolnoki Szigligeti Színház produkciójában.
Az új bemutató2022. május 20-án volt az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ színháztermében. (Épületének felújítása miatt a Színház 2020-tól az említett szükséghelyen játszik.)
Közreműködnek: a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Szigligeti Színház kórusa és tánckara, valamint a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus. Vezényel:Cser Ádám/Kanai Toshifumi
"A víg özvegy bemutatója előtt" - videointerjúk a fellépő művészekkel (YouTube) - Buch Tibor (Danilo), Lőrincz Judit (Hanna), Józan Vivien és Somogyi Lili (a két Valencienne)
Szinetár Miklós korábban azt nyilatkozta: A víg özvegy az egyik kedvenc operettje, megrendezte már az Operettszínházban, Szentpéterváron, Kazahsztánban, Veszprémben.
“A környezet, a színészegyéniségek, a társulatok színessége, a mindig elölről elkezdett alkotói munka soha nem eredményezett még egyforma bemutatókat. (…) Szeretem az operettet, nekem szívügyem ez a műfaj, de nagyon vigyáznunk kell mindig arra, hogy ne legyen cukrozott és olcsó. Az operett egy végtelenül lázadó, szemtelen, pimasz műfaj. Benne van a mese és a dráma, az egész élet, mindent kinevet, ironizál, a végleteket feszegeti. A víg özvegy egy Carpe diem darab, ennél életszeretőbb, életigenlőbb mű kevés van. Szinte az összes dala ilyen hangulatot áraszt. Sugározza, hogy minden reménytelenség ellenére az élet jó, szép és élni való. Persze, e mögött észrevehető és tetten érhető a finom szomorúság. Ami pedig az aktualitást illeti, lehet találni azt is ebben a műben, hiszen ez az operett arról szól: adott egy kis ország, amelyik eladósodott, és, hogy ebből kilábaljon, mindenre képes” – fogalmazott korábban Szinetár Miklós a darab kapcsán.
Egy idézet ebből: (nem a szövegkörnyezetből kiragadott szavak)
"Szinetár Miklós tanár úr azt mondta, hogy ez a pálya húsz százalék tehetség, húsz százalék szorgalom és hatvan százalék szerencse. De ha a két húsz százalékunkban nem teszünk meg száz százalékig mindent, akkor a hatvan százalékról nincs is mit beszélni."
Szinetár Miklós – saját szavai szerint – idei, 90.születésnapja alkalmából személyes levelet kapott a Köztársasági Elnöktől, a Miniszerelnöktől. Gálaesttel köszöntötte az Operaház, megemlékezett róla az MTV és így tovább. Csak egyetlen intézmény, annak egyetlen oktatója egyetlen szóval sem vett tudomást az évfordulójáról, arról, hogy ott töltötte eddigi életének legtöbb idejét: 51 évig tanított a SZFE-n.
Ez csak egy kis adalék Homonnay Zsolt tanár úr interjújához.
Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével készített interjú olvasható a Magyar Nemzetben. A cikkből idézek:
„– Térjünk át a tanításra! 2021-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem az operett- és musicalszak hallgatóit oktatja. Az első tanév milyen tapasztalatokkal zárult?
– Váratlanul ért a felkérés, sok kérdés, kétség fogalmazódott meg bennem a tanítás kapcsán, ugyanakkor azt gondolom, hogy a mai operett- és musicalhallgatóknak tapasztalatokon alapuló iránymutatást kell kapniuk a szakmabeliektől. Tanártársaimmal, Nádasi Veronikával, Kiss-B. Atillával és Földes Tamással rengeteg gyakorlati segítséget tudunk adni nekik a szövegtanulástól a próbákon keresztül a végső megvalósításig vezető úton, hiszen mi is ugyanezeket éljük végig mindennap. Kiss-B. Atilla főigazgató úrnak köszönhetően pedig zeneakadémiai szintű zenei és hangképzést is kapnak a hallgatók. Mindenben maximális odaadással és elvárással fordulunk feléjük, ugyanis a digitális világban rengeteg információ, inger éri ezt a korosztályt, s nehezen tudnak elmélyülni egy-egy dologban. Az igazi színpadi létezéshez azonban szükség van az elmélyülés képességére, illetve annak a megtanulására, így az első évet annak szenteltük, hogy megtanuljanak tanulni és megtanuljanak egy szereppel magukon keresztül foglalkozni. Maximalista vagyok, nem érem be félmegoldással. Azt értékelem, ha valami akkor és ott megszületik. Hasznos, tanulságos és izgalmas év van mögöttünk. A tizenhét főből álló osztálynak jó a lelkülete, munkamorálja, és nagyon jól tudják felfelé húzni egymást munkájuk során. Mámoros szeretetenergia vesz körül bennünket. Úgy gondolom, hogy most már felszállhatnak arra a hajóra, amivel be lehet fogni a szelet a vitorlába.
– Huszonöt éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az ott kapott szemléletből, értékrendből mit ad tovább a hallgatóknak?
– Azt, hogy az igazi értékteremtő művészi munka kizárólag a felkészültségben és a hozzáállásban mutatkozik meg. Szinetár Miklós tanár úr azt mondta, hogy ez a pálya húsz százalék tehetség, húsz százalék szorgalom és hatvan százalék szerencse. De ha a két húsz százalékunkban nem teszünk meg száz százalékig mindent, akkor a hatvan százalékról nincs is mit beszélni. A vizsgák során azokat a hallgatókat tudtam értékelni, akik maximálisan odatették magukat, mert én is ilyen vagyok. Ahogy az imént már említettem, fontos, hogy tanuljanak meg tanulni és hittel, elmélyülten, összpontosítva dolgozni, helytállni, fejlődni. És arra is fel szeretnénk őket készíteni, hogy itthon és külföldön is a lehető legmagasabb színvonalat legyenek képesek nyújtani.”
„– Tavasszal a Budapesti Operettszínházban megrendezte a Huszka-gálát, míg a jövő évadban a szerző Mária főhadnagy című operettjét állítja színpadra. Ezek szerint Huszka Jenő életműve különösen közel áll önhöz. Miért?
– Huszka Jenő a legmagyarabb operettszerzővé vált számomra, amikor elmélyültem az életében és a munkásságában. Játszottam már több darabjában, a Gül babában, a Bob hercegben és a Lili bárónőben. Nagyon szeretem, ahogy a klasszikus bécsi operettet magyaros dallamokkal: verbunkossal, csárdással, népdalokkal töltötte meg. A Darumadár fönn az égen című dalát Kodály begyűjtötte Erdélyben mint népdalt, holott Huszka írta. Megzenésítette Petőfi Sándor verseit, amelyeket a darabjaiba is beemelt. Emellett neki köszönhetjük a mai Artisjus jogelődjét, ő kezdett el jogdíjat fizetni a magyar szerzőknek. A Mária főhadnagy pedig azért különleges, mert nem egy meseszerű, hanem egy történelmi operett, amelyben valóságos alakok szerepelnek Lebstück Máriától Kossuth Lajosig.”
/HOMONNAY ZSOLT: A JEKYLL ÉS HYDE MINDEN EDDIGI SZEREPEMET FELÜLMÚLTA
A Győri Nemzeti Színház - „A jelen és a jövő színháza” mottó mentén szerveződött - 2022/2023-as évadában, amelyről a sajtó képviselői részletesen értesülhettek május 4-én délután a teátrum csillárszintjének elegáns kulisszái között, bemutatásra kerülLehár Ferenc klasszikus nagyoperettje is:
2023. március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy Bakos-Kiss Gáborigazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege.
A címszerepet - Glavari Hannát-Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház énekművésze alakítja.
Egy anekdota, amely azt bizonyítja, milyen jelentős hatással bírt A víg özvegy a kortársakra. Alma Mahler, a neves zeneszerző és karmester Gustav Mahler felesége így emlékezett vissza: „Egyszer megnéztük A víg özvegy című operettet, s az tetszett nekünk. Mahler meg én utána otthon táncoltunk, és emlékezetből felidéztük Lehár keringőjét. Mulatságos dolog történt. Az egyik dallamra nem tudtunk visszaemlékezni, bármennyire igyekeztünk is. Akkoriban viszont mindketten annyira a fellegekben jártunk, hogy nem tudtuk rávenni magunkat, hogy megvegyük a keringőt. Ezért mindketten bementünk a Doblinger zeneműboltba. Mahler beszélgetésbe elegyedett a főnökkel műveinek eladásáról, én pedig közben látszólag közönyösen lapozgattam A víg özvegy zongorakivonatait és egyvelegeit, míg rá nem bukkantam a keringőre és a keresett dallamra. Ekkor odaléptem Mahlerhez. Ő gyorsan elbúcsúzott, én meg az utcán elénekeltem neki a dallamot, nehogy megint elfelejtsem.”
Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettje német változata a Roxy und ihr Wunderteam nagy sikert aratott Svájcban. Július 12-én megy utoljára. Íme részletek az előadásból.
Tegnap reggel leomlott egy ház tetőszerkezete Budapest belvárosában, a VI. kerületi Ó utca és Jókai utca sarkán álló ház egyes szerkezeti elemei zuhantak az utcára. A baleset következtében súlyos sérülést szenvedett a Budapesti Operettszínház egyik táncművésze, aki éppen munkahelyére tartott. Munkatársunk jelenleg is kórházi, baleseti ellátásban részesül. Színházunk vezetése és társulata támogatásáról biztosítja, és mindenben segíti sérült társulati tagunkat és családját. A Budapesti Operettszínház Kiss-B. Atilla főigazgató kérésére ma délután imaláncot indít a Mária Rádióban, amelynek során minden nap a hallgatókkal együtt egy emberként imádkozunk kollégánk, fiatal táncművészünk gyógyulásáéért. Kérjük, és köszönjük szépen kedves nézőink csatlakozását az imalánchoz! "
95 évesen meghalt Rátonyi Róbert özvegye, Németh Margit
/ORIGO - 2022.06.19. 18:51/
Rátonyi Róbert özvegye, Németh Margit 95 éves volt, férje 1992-ben halt meg.
Halálát Oberfrank Pál jelentette be a Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál alatt, a Sissi, a magyar királyné című operett-előadás végén.
"Az operett ugyan a vidámság, a boldogság műfaja, de itt jelentjük be, hogy fesztiválunk névadójának az özvegye, Németh Margit, most este, 95 éves korában csendesen és nyugodtan távozott közölünk.Milyen furcsa az élet, hogy éppen most, amikor ezzel a rendezvénnyel ünnepeljük a férjét és a műfajt, de ne legyünk szomorúak. Isten vigyázzon rá. Lánya, Hajnalka és fia, Robi gyászolják" – közölte Oberfrank.
Lehár Ferenc A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték. A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben. Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.
A magyarországi bemutatóról így ír a Budapesti Hírlap (1906. december 21.):
Gyermekeknek való, vidám, tanulságos darab került színre ma délután a Magyar Színházban. Az újdonság címe Petykó és Palkó. Két pajkos fiú a gonosz szellem csábítására abbahagyja a munkát és megy fölkeresni a mesebeli Eldorádót, ahol mindenki csak henyél és lakmározik. A jó szellem hiába könyörög, nem hallgatnak a szavára. Sok viszontagság után végre bejutnak Eldorádóba, de hamar megutálják a dologtalan életet és a jó szellem most már győzedelmeskedik a gonoszságon. Lehár Ferenc néhány egyszerű, könnyen pergő dalt írt ehhez az élő mesekönyvhöz, amely most nagy sikerrel járja be a német színpadokat. A színház szép kiállítással és eléggé gondos előadásban mutatta be az újdonságot. A kettős címszerepet Papír Sándor és Kővári Gyula játszotta kissé túlozva, de mindvégig ötletesen és általános derültséget keltve. Tállián Anna, Bezerédi Ödön és főképpen a kis Lakos Vilma alakítása is nagyon tetszett. A nézőtér nem telt meg egészen. Azok a gyermekek, akik ott voltak, kitartó tapssal hívták a kárpit elé a szereplőket s az Operaház apró ballerináinak ügyes táncát megismételtették.
A sok hatásos szám közül különösen Petykó és Palkó katona kettőse, a bölcsődal és Károlyka dala a hintalovon, melyet a kis Lakos Vilma ad elő, számíthat zajos tetszésre.
A Magyar színházban a délutáni előadásokat Petykó és Palkó bohókás mesejátéka biztosítja, előreláthatólag huzamosabb időre, mert Lehár Ferenc kedves, fülbemászó zenéje a felnőtteknek is élvezetet nyújt.
A youTube-on rátaláltam a mesejáték néhány részletére – az oldalon több rendezésből látható jelenet:
Csakhogy, végre: (az Operettszínház mai hírleveléből)
„1998-ban az Amerikai Egyesült Államokból indulva, Európát is meghódítva ma már Magyarországon is népszerű a „Vidd magaddal a kutyádat a munkahelyre” nap, amelynek keretében a dolgozók magukkal vihetik egy napra háziállataikat.
Idén a Budapesti Operettszínház is csatlakozik a népszerű kezdeményezéshez, és 2022. június 26-án 15 órától a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán rendhagyó előadással várjuk Önöket!
Ebugatta! címmel egy látványos, zenés kutyashow keretében találkozhatnak színházunk művészeivel, akik játékos formában mutatják be kedvencük ügyességét, tudását. A sok meglepetéssel szolgáló produkció házigazdája Homonnay Zsolt lesz.”
Örülök, hogy Homonnay Zsolt egy „ízig-vérig magyar gondolkodású” szerző (Huszka Jenő) operettjének rendezése előtt időt szakít arra, hogy egy ízig-vérig amerikai életjelenség magyarországi elterjedését elősegítse.
Sajnálom, hogy nem lesz ott augusztusban a jubíleumi "TIZEDIK" BUDAVÁRI PALOTAKONCERT -gálán Fischl Mónika - aki 2013-tól kezdve minden évben (kilencszer) fellépett ezeken a koncerteken.
A neve ezúttal nem szerepel a közzétett közreműködő-fellépő énekművészek listáján.
Tegnap jelent meg a Nemzeti Filmtörténeti Emlékpark Facebook oldalán a modern feldolgozású klip az alábbi szöveggel:
Ezúton is szeretnénk megköszönni Kemény Annamáriának, hogy hozzájárult Karády Katalin élete&művészete című, időszaki kiállításunkhoz. Jóvoltából, intézményünkbe ellátogatók megtekinthetik a Fekete liliom című operett eredeti plakátját.
Zeneszerző: Kemény Egon, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott!
Főszerepben: Karády Katalin és Latabár Kálmán
Jubileum 2022-ben! Ez lesz a tizedik nyarunk, amikor a Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében felcsendülnek a legismertebb operett-dallamok és különlegességek, a műfaj sztárjainak előadásában.
2022. augusztus 5-én és 6-án este ismételten ünnepelni hívja közönségét a Budavári Palotakoncert
A jubileum alkalmából kicsit visszatekintünk, és felidézzük, Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, és további kiváló magyar zeneszerzők dallamait, a legsikeresebb, legnépszerűbb operett-áriákat, duetteket, közös számokat az elmúlt kilenc esztendőből.
Természetesen ezúttal is a Budapesti Operettszínház szólistái, balett-, ének- és zenekara működik közre, látványos showelemek és jelmezek kíséretében.
Fellépők:
Bordás Barbara
Dancs Annamari
Kiss Diána
Lévai Enikő
Lukács Anita
Oszvald Marika
Süle Dalma
Széles Flóra
Szendy Szilvi
Dénes Viktor
Dolhai Attila
Erdős Attila
Homonnay Zsolt
Laki Péter
Langer Soma
Ninh Duc Hoang Long
Vadász Zsolt
Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, valamint Balettkara
„A kiváló zeneszerző emlékét hamarosan szobor is őrzi a Budapesti Operettszínházban. Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának leleplezésére színházunk centenáriumi évadában, 2023-ban kerül sor.”
Ez továbbra sem válasz arra, miszerint Yvonne-nál lakott.
Jól hangzó mondatok vannak a cikkben, amiknek egy része az Ábrahám-biográfiában viszont pontosabban szerepel, azaz az itteniek egy része mégsem úgy történt.
Íme egy másik cikk, amit idézek: (Chicago Folks Operetta adta ki)
1939. február 28-án Ábrahám Pál felszállt a Párizsba tartó vonatra, és Budapesten hagyta feleségét, Charlotte-ot. Volt néhány előadása, és csatlakozott más, nemrég száműzött operett zeneszerzőkhöz, köztük Robert Stolzhoz és Emmerich Kálmánhoz. Ábrahám egy új nővel érkezett Párizsba, Yvonne Louise Ulrich-kal vagy Einzivel. Bemutatta Őt Robert Stolznak, és végül Stolz ötödik felesége lett. Ábrahám és Kálmán, akik egykor riválisok voltak, szolidaritást találtak közös körülményeikben. Mindketten küzdöttek, hogy megtalálják az utat egy idegen országban, és megpróbáltak egy lépéssel a veszély előtt tartani. Ábrahám küzdött a megélhetésért. A párizsi Kálmán család barátja lett, és Kálmán kisfia, Charles, aki Ábrahámot bálványozta, abban reménykedett, hogy velük lesz a New Yorkba tartó hajón. Nem így alakult. Ábrahám az egyik utolsó vízumot Kubába kapta, és 1939 végén hagyta el Franciaországot.
Miből gondolja, hogy dezimformálok Korabeli újságcikkeket idézek a legtöbbször forrás megjelölésével. Nem légből kapott információkat írok, mindig utánanézek a dolgoknak különféle internetes és egyéb helyeken. Kissé sértő, ahogy rólam beszél.
Az áthúzott szó bizony(ára) sajnálatos elírás eredménye: a "kemény" melléknév hízott nagybetűs tulajdonnévvé. Ettől függetlenül az ezzel kapcsolatban leírtakat fenntartom. A feladvánnyal nem az a bajom, hogy "nem értem", nincs ezen mit nem érteni, legfeljebb azt nem, hogy ez a vásári zenebona hogy kerülhet egy Notre Dame c. operába. off És tudod, nem szerencsés a gyakori "nem óhajtok", "befejeztem" vagy ezzel szinonim rövidre zárása eszmecseréknek. Más(ok) talán meg olyasmit nem óhajt(anak), ami neked kedves. Nem muszáj, hogy ilyetén módon elvágólag mindig tiéd legyen az utolsó szó meg még az az utáni is. Próbáld ki egyszer úgy, elfogadólag, biztosan túléled, sőőőt. Én nagyon drukkolni fogok :-)
16:00 : Budapest Magyar Állami Operaház Richard Wagner: Az istenek alkonya
18:00 : Budapest Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye) Szabó Marcell (zongora), Onczay Zoltán (gordonka), Kanyó Dávid (fuvola), Kővári Eszter Sára (ének)
Az est házigazdája: Madarász Iván zeneszerző
Liszt: 104. Petrarca-szonett, S.161/5
Bartók: Három Csík megyei népdal, BB 45b
Dohnányi: Ruralia Hungarica, Op. 32/a, 32/d
Horváth Márton Levente: Sonata da chiesa
Madarász Iván: Három történet oboára
Bella Máté: A pillangó álma
Balogh Máté: Hét hangya
Madarász Iván: Fú a szél a nádasban
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti Kamaraterem Lajkó István (zongora) "A fekete-fehér színei 2022"
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett, 104. Petrarca-szonett, 123. Petrarca-szonett
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Medtner: Szonáta-ballada, op. 27
19:30 : Budapest Nádor Terem Nagy Réka (gordonka, viola da gamba)
Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál C. Ph. E. Bach: A-dúr gordonkaverseny
J. Pfeiffer: A-dúr versenymű viola da gambára
A mai nap
született: 1797 • Gaetano Donizetti, zeneszerző († 1848) elhunyt: 1643 • Claudio Monteverdi, zeneszerző (sz. 1567) 1924 • Giacomo Puccini, zeneszerző (sz. 1858) 1957 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző (sz. 1897)
