vissza a cimoldalra
2022-05-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (603)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5402)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63289)
Opernglas, avagy operai távcső... (21365)
Társművészetek (2540)
Digitális kerekasztal (111)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7665)
Kedvenc előadók (2928)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8706)
Momus társalgó (6378)
Milyen zenét hallgatsz most? (25108)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11850)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3168)
Momus-játék (6283)
Jonas Kaufmann (2522)
Kimernya? (4538)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5127)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1519)
Franz Schmidt (4112)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2373)
W.A.Mozart (1553)
Wagner (2699)
Pantheon (3085)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (107)
musical (226)
A nap képe (2306)
Gaetano Donizetti (1007)
Balett-, és Táncművészet (6133)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Eiffel Műhelyház (IVA, 2019-04-14 12:36:48)

   
721   Búbánat 2022-04-21 19:23:56

2022. május 16. hétfő 19:00 – Verdi: A trubadúr (Debrecen) – EIFFEL
2022. május 17. kedd 19:00 – Mozart: Don Giovanni (Szeged) – EIFFEL
2022. május 19. csütörtök 19:00 – Ravel: Pásztoróra/Gyermek és a varázslat (Kolozsvár) – EIFFEL
2022. május 21. péntek 19:00 – Puccini: Bohémélet(Pécs) – ERKEL
2022. május 22. szombat 19:00 – Selmeci – Szőcs: Veron (Miskolc) – ERKEL

(Forrás: opera.hu)

A jegyvásárlásra még nincs lehetőség.

720   Edmond Dantes 2022-03-19 12:28:44

Érdekesség kedvéért, háborgóknak: ZAK műsorának böngészése közben bukkantam erre a koncertre. Úgy gondolom, ha egy nagy (de mekkora nagy!) zenekarra írt Schönberg- és Mahler-mű pódiumképes lehet kamarazenekari átiratban, akkor az a pár Pelléas is pódiumképes volt a műhelyházi kamarazenekari átiratban, "ráadásul" utóbbiban még van pár énekes szólista is.

719   takatsa 2022-03-19 00:10:34

Hú, de furcsa élmény volt a Müpa Régi zene fesztiváljának két előadása között beülni ma este 8-kor a Tündérkirálynőre. Én persze nem tartom ördögtől valónak, sőt üdvözlöm, és szeretem az Operaház barokk előadásait, de azért óriási különbség van egy profi régizenekar és az opera zenekarának hangzása között. Ez különösen az első taktusok "nyálkás" megszólalásánál volt feltűnő (amiben talán a karmester is ludas volt, a túl puha, nem karakteres mozdulataival), aztán persze belezökkent az ember, hozzászokott, mint minden más egyébhez. És persze dicsérni is lehet a zenekart, különösen a fúvósokat, a két trombitást, vagy az oboás és fuvolás hölgyet, akik blocflőtén is nagyon szépen játszottak, és a kórus nagyon jó volt, igazi barokk, purceles hangzást produkált. Jók voltak a dzsessz-zenészek is, bár nekem az a véleményem, hogy abszolút oda nem valók ehhez az operához a dzsessz betétek, Purcell megáll a saját lábán is, nem kell félni tőle. Maga a történet, amit az opera köré kerítettek kusza és szövevényes, sok helyen köszönő viszonyban sincsen a zenével, áriákkal. A rendezést pedig inkább hagyjuk, van benne néhány egészen ízléstelen jelenet is, pl. amikor a három zebra meghágja a főszereplőt. De mondom, Purcell mindent kibír, még egy magyar előadást is. Rátérve az énekesekre, Fried Péter "produkcióján" csak hüledezni lehetett, botrányos volt és megbocsáthatatlan. Én már láttam ezt a produkciót 2016-ban is, szinte ugyanezzel a szereposztással, így csak a változásokat említeném. Egy nagyon pozitív meglepetés a mezzo Balogh Eszter, Szemere Zitával nagyon-nagyon jó párost alakítottak, kettőjük produkciója tetszett a legjobban. A másik változás (sajnos) a főszereplő személyében történt. 2016-ban Baráth Emőke énekelte a Tündérkirálynőt, most pedig Rácz Rita, iszonyatosan éles hanggal, helyenként bántóan hamis intonációval. Amúgy jól játszotta azt a szerepet, amit a rendezés rá rótt, csak akkor volt probléma, amikor énekelt. Hozzá kell tennem, hogy a záró-áriájában (O let me weep) ezt-azt jóvátett, de azért nem tudta meg nem történtté tenni az addigi szereplését. (Azért most, hogy eszembe jutott, itt van ez a szépséges ária Alfred Deller előadásában). Sebaj, megyek vissza a Müpába, jövő héten DiDonato. 

718   detto • előzmény714 2022-03-08 16:48:56

A  Pelléas kedvencem, ezért minden eddigi elöadást láttam.

Az rendkivül furcsa hogy a harmadik elöadás óta NINCS DISZLET, azaz háttér vetités. Pedig a minimal rendezèsnek ez a vetités adná meg a "szimbolista" stilusát. Ezért az Operaház miért nem kér elnézést? Teljesen hülyére vagyunk vève!!( Azaz kifizetett pénzemért a felêt (?) sem kaptam!)

A zenekari kamarajelleg hakniszerü, és elfogadhatatlan.

Képzeljük el a Salomet, Kékszakállút kamara egyûttessel!

Azt sem èrtem, hogy miutàn az elöadàs után a zenekari tagok Kovâcs Jànossal az auto kijàrónál mèg mindig azon sajnâlkoznak, hogy Fried Pèter(Arkel) mèg mindig betegen ènekel, akkor ezt az elöadàs elött mièrt nem közlik a nèzökkel?Csak remêlni tudom, hogy a hangja nem sêrül végleg! Együttérzêsem a müvészúrnak!

717   Edmond Dantes 2022-03-07 13:16:43

A nemhivatalos kánon szerint a Pelléas is azok közé az operák közé tartozik, mint pl. a Wozzeck és néhány más, amit minden operaigazgató erkölcsi kötelességének érez egyszer letudni. A közönség túlnyomó részében viszont a erkölcsi megtekintési kötelezettség fel sem merül.

716   Búbánat • előzmény715 2022-03-07 11:43:34

Feltett szándékom!  A tegnapi operaélmény impulzusokat keltett bennem, olyannyira, hogy tényleg igazán kíváncsivá tett az eredeti partitúra szerinti, hamisítatlan, teljes opera megismerésére - hogy még teljesebb kép bontakozzon ki bennem Debussy zseniális alkotásáról.

Kár, hogy anno - 1963-ban - gyermekkoromban érthetően még nem voltam  "kész" és érett  az akkori OPERÁBAN  bemutatott, Házy Erzsébet/Sándor Judit és Kozma Lajos/Palcsó Sándor fémjelezte Pelléas és Mélisande-előadások megtekintésére - mert a személyes élmények mindig inspirálnak azt újra megnézni - összehasonlításra is késztetni -  ami jó esetben valami további plusszal, teljesebbel ajándékozhat meg, más szemszögből  újraértékelni a már látottakat.

715   takatsa • előzmény714 2022-03-07 09:30:07

Kedves Búbánat! Örülök, hogy "megismerkedésed" a Pelléassal ilyen sikeres volt. Javaslom, hogy egyszer majd nézd- és hallgasd meg a Debussy-féle változatot is. :)

714   Búbánat 2022-03-06 23:21:34

Claude Debussy: Pelléas és Mélisande

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem, 2022. március 6.

A ma délelőtti, forrósikerű előadás után már csak egyszer játssza az évadban az OPERA Debussy remekét (március 12-én este), nagyon ajánlom az operabarátok figyelmébe, hiszen még engem is – aki elsősorban a dallamos, romantikus „bel canto” operák kedvelője vagyok – megragadott ez a költészetében „francia Trisztán és Izoldá”-ra is hangolható zenedráma. Mellőz minden cselekményt, sőt majdnem minden történést is, csak lelki hangulatok alig észrevehető változásait akarja közvetíteni. 

A Pelléas és Mélisande című operával most ismerkedtem meg, és bár nincsenek benne áriák, együttesek, nincsen kórus (leszámítva egy rövid kis megszólalását, az is hangbejátszásról), sem balett/tánc, a rendezés és az énekszólamok csaknem nélkülözik a színpadi hatásokat: mintha félig koncertszerű előadáson lettem volna. Ami a színpadon történik, az a képzeletünkre erősen hat - pláne, hogy a mai előadáson még a háttérvetítés is hiányzott (valami technikai problémára hivatkoztak), így koncentrált figyelemmel követtem a fülemnek szokatlan, mégis valami sejtelmes misztikummal telítődött zenét:  a kis létszámú zenekar kamarazenekari hangzásvilága éppen elegendő volt ahhoz, hogy megsejtsek belőle valami nagyszerűt, szokatlant: valami kifejezés- és érzelemteli szépség sugárzott át felém, ami tényleg nem hagyja közömbösen a befogadót. Különös, egymásba érő harmóniák a zenében és deklamáló énekbeszéd a szereplők szólamaiban, ami kissé monotonnak is tűnhet majd’ három órán át hallgatni, mégis Debussy zsenije, hogy mégis úgy hat ránk Maurice Maeterlick költő lírai drámájának a komponista általi megzenésítése, szinte odaszögel a székünkhöz: kiváltja a néző-hallgatóból empátiánkat; érdekel bennünket a szereplők sorsának alakulása, felajzva várjuk a végkimenetelt – akkor is ha tudjuk, hogy milyen szomorú vég várható... Pedig tényleg a színpadon semmi „izgatót” nem látunk, csak látomások sorára asszociálhatunk: a szereplők szinte csak keringenek egy forgószínpadon egymás körül, tisztes távolságban, egymást nem érintve; olykor beleülnek a „zsinórpadlás”-féleségből leereszkedő, hintaszerű (lehet bár szék vagy fekvőhely is) alkalmatosságba; képzettársításra ad alkalmat egy oldalról beúszó, vártornyot jelképező magas, oszlopszerű alakzat, ami egyben Mélisande-nak a torony ablakából lelógó, hosszú haját is szimbolizálja. A fény-árnyék megvilágítás is része a színpadi tárgyak, szereplők „megmutatásának”, kiemelésének, cselekvés irányultságának a szinte üres színpadon.  Semmi nem egyértelmű, csak sokat sejtető, bele/oda-képzelő. Az atmoszféra fojtott, sűrű levegőjű, minden az elkövetkezendő tragédiákra sugall.  Minden hangulatteremtő zenei impresszionizmus, mely a lélek rezdüléseinek vetülete. A csend, a ki nem mondott szavak, a csodálatos hangszínek, a szokatlan dallamfordulatok lehetnek  vonzerői ennek a mára közkincset jelentő zeneműnek.

Próba kép a darabból

A darabban a szemnek és fülnek szánt komponensek értékei minden „visszafogottság” ellenére megközelítették az ideális összhangot. A francia alkotók (rendező, áthangszerelő, látvány-, jelmez-, díszlet- és világítástervezők) következetesen végig gondolt koncepciót álmodtak meg és alkalmaztak a Bánffy terem színpadára, és ehhez nagyszerű hazai operaénekes-művészeink társultak. A közös munka nyeresége: Debussy e „formabontó” operájának mostani értékes bemutatója az Eiffel Műhelyházban.

A betanító és vezénylő Frédéric Chaslin operazenekarunkból kicsiholta a komponista árnyalatos zenéjének hangulatvilágát; hozzáértő, feltehetően alapos előkészítésének, finom vezénylésének meglett az eredménye. Pelléas megszemélyesítője a hangban és egyéniségben kiforrott hatásos alakítást nyújtó Haja Zsolt volt. A másik címszerepben a tüneményes Pasztircsák Polina remekelt. Szerintem a címszereplőkkel egyenértékű nehézségű szerep Golaud, a féltékeny férjé, akinek alakját Kovács István érzékítette nem is annyira kifejező színészi eszközeivel, hanem árnyalatokban kidolgozott, vokális adottságait kamatoztatva. Kár, hogy Arkel, az agg király megszemélyesítője, Fried Péter kissé színtelen basszusával nem tudott többletet kihozni szerepéből. Genevieve, az anya rövid megszólalását – Meláth Andrea énekelt – nem tudom értékelni/minősíteni. Külön ki kell emelnem Golaud kisfiának jelmezében Karácsonyi Annát (az OPERA Gyermekkarából), ki bámulatos biztonsággal, tehetséggel énekelte nem könnyű, fontos szólamát. A doktor szerepében Kiss András mutatkozott be, míg a színfalak mögött egy pásztor énekét Pekárdy Tamástól (az OPERA Énekkari művésze) hallottuk.  

Összességében, katartikus élményt kaptam-kaptunk! Úgy érzem, a közönség megérezte, hogy itt a Bánffy teremben ilyen nagyértékű költői alkotást kap, komoly művészi előadásban.

Vastapsos, megérdemelt sikert ért meg Debussy műve ma délelőtt az Eiffel Műhelyházban.

Egy megjegyzés a végére: a zenekari árok balsarkában meghúzódva ült, „feltűnésmentesen”, Kovács János karmester, aki partitúrával a kezében végig követte az előadást. Feltételezem, a francia karmester távozása után, a jövőbeli előadásokat már Ő fogja vezényelni.

713   Edmond Dantes • előzmény689 2022-02-27 18:46:00

Kedves Cilike, jó szívvel ajánlom megtekintésre a Műhelyházban egyrészt a Pelléast, amit ma láttam (ld. ez alatt), másrészt ugyanott az emeleti nívós kiállítást híres operaházi rendezőkről, díszlet- és jelmeztervezőkről. Fülöp Zoltán külön tárlót kapott, érdemes felmenni :-)

712   Edmond Dantes 2022-02-27 16:27:59

Nem várok holnapig ... máris megkövetem tegnapi önmagamat. Nem bántam meg, hogy pár évtized csúszással ma délelőtt személyesen megismerkedtem Debussy Pelléasával (nem mellesleg Mélisande-dal). A tegnapi riasztó hírek után kellemesen csalódtam. Saját ötlettől vezérelve a fejéről a talpára (vagy a talpáról a fejére?) állítottam a darabot: nem Debussy operáját néztem meg Maeterlinck drámája alapján, hanem Maeterlinck drámáját követtem Debussy pasztell-lebegő, olykor drámává sűrűsödő kísérőzenéjével. Ezt a megközelítést tudom mindenkinek tanácsolni és mindjárt helyrebillen sok minden. Kezdve a rendezéssel: a dán Kirsten Dehlholm teljesen sallangtalan, mindenféle fizikai színházat, realista akciót mellőző rendezése számomra igenis és nagyon is köszönő viszonyban van a művel, csakúgy, mint Maja Ziska végletekig letisztult díszlete, egy élére állított hatalmas, középen lyukas korong, ami folyamatos forgásával, fény- és színhatásaival kontrasztál a szintén és szinte folyamatosan forgó színpaddal, amin a cselekmény zajlik. Azaz dehogy zajlik. Nincs itt cselekmény, majdnem ugyanúgy nincs, ahogyan Bartók Kékszakállújában nincs, csak a Pelléasban máshogyan nincs. Ez is, az is a lélek, emberi lelkek belső rezdüléseinek, izzásainak szimbólumhalmaza, amott kettőé, emitt háromé-négyé. Én még a "korhű" (?) jelmezek hiányát is könnyen elviseltem volna. (jelmez: Marta Twarowska) Ha valamit sokalltam, szájbarágósnak éreztem, az pont a (zsinór)padlásról lelógó több méternyi hosszú szőke hajfonat volt, Mélisande frizurájának kézzelfogható  jelképe, ami körül nem csak a színpad, de a fél színdarab-opera is forog. Senki ne aggódjon, jutott igazi hosszú szőke frizura a hősnő fejére is, comme il faut. Fentiek fényében el- és be tudtam fogadni a tízvalahány fős kamarazenekar ötletét és méretét. Anno Strauss kétszázlábú zenekarai után tudta harmincvalahány tagú kamaraegyüttessel húzatni a talpalávalót az Ariadnéban. Bár itt kétségkívül nem a szerző fogyasztotta le radikálisan együttesét, számomra így is jelentős, csak másképpen jelentős élményt nyújtottak az ilyetén módon bravúros szólisztikus teljesítményt nyújtó zenészek: minden elismerés megilleti őket. A szólisták közül elsőnek Kovács István erőteljes, remek hangi kondíciójú és belső izzást sugárzó Golaud-ját emelném ki: a szólam terjedelménél és a személyiség súlyánál fogva őt éreztem ma az opera főszereplőjének. A budapesti Operában három tenor (Gábor József, Palcsó Sándor és Kozma Lajos) után ezúttal Haja Zsoltra bízták Pelléast. Ismeretesen világos, magas baritonja szinte végig jól szólt, néhány magas fekvésben lehetett csak érezni, hogy ez inkább tenor avagy mostanában divatos kifejezéssel baritenor hangot kívánó szerep. Pasztircsák Polina ihletetten, átélten énekelte-szenvedte végig Mélisande-ot, színészi teljesítményre nemigen sarkallta a rendezés. Fried Péter nem viselte túl jól Arkel nagy monológját, de a zárójelenetben már a helyén volt. Geneviève nyúlfarknyi(vá húzott?) szerepében Meláth Andreát láttuk, a kis Yniold Szabó Veronika gyermekkari tag biztonságos énekével szólalt meg, az orvos Kiss András, egy pásztor Pekárdy Tamás énekkari tag volt. Frédéric Chaslin jó választásnak tűnik: sok helyen, sok mindent vezénylő, jelentős nemzetközi karriert befutott karmester, aki ma biztos kézzel irányította a kicsinységében nagy feladatot abszolváló zenekart és a szólistákat.

Debussy: Pelléas és Mélisande - Eiffel Műhelyház, 2022. február 27.

711   tollnok • előzmény710 2022-02-26 23:37:02

Igen, és a Carmenek is ott mentek - Bizet operáját pedig tudomásom szerint nem hangszerelték át, bár én most ősszel kihagytam.

710   takatsa • előzmény709 2022-02-26 17:22:44

Pedig elfér ott egy normális nagyságú zenekar is, bizonyíték rá  pl. Puccini Edgar c. operája.

709   tollnok 2022-02-26 16:21:08

Az Eiffelben valahogy több mindent áthangszerelve adnak, de vajon miért, mikor szerintem a zenekari árok mérete ezt nem fetételnül indokolja. A Dohnányi-Cremonai, és a Poldini opera is áthangszerelve ment - de miért? A Poldini opera esetében ez inkább elvett, mint hozzátett a zenei élményhez. Vajh ki találta ezt ki? És mi várható még áthangszerelve az Eiffelben?

708   takatsa • előzmény704 2022-02-26 14:03:00

Ebben picit tévedsz, mert Debussy Pelléast kifejezetten bariton szerepnek szánta, de az biztos, hogy ez egy nagyon nehéz bariton szerep, hiszen sok helyen tenor magasságokat igényel. És csak kérni tudlak téged, ahogyan másokat is, hogy töltsed le, töltsétek le a linkemet, legalább hallgassatok bele, hogy saját magatok is meggyőződhessetek róla, hogy mennyire csodálatos műről van szó, és ennek a tudásával menjetek el az Eiffelbe. Akkor át tudjátok majd élni a döbbenetemet, hogy mit műveltek ezzel a fantasztikus operával. És itt most nem egyik vagy másik énekes teljesítményéről van szó, hanem alapvető koncepcionális kérdésről, hogy szabad-e semmibe venni a szerző alapvető célját és elképzelését, szabad-e gátlástalanul meghamisítani, meggyalázni, tönkretenni egy csodálatos és teljesen egyedülálló operát, az impresszionizmus csúcsteljesítményét. Három sorral előttem ült Kovács János, jó lenne tudni, hogy az előadás közben mi járt a fejében...

707   Edmond Dantes • előzmény705 2022-02-26 13:00:29

Én sem vagyok Debussy-fan, de ha valami szép nála, az nekem -a szóló zg.darabokon kívül- pont a nagyzenekari művek különleges hangszerelése. (Faun, La mer, Images, Noktürnök)

706   Edmond Dantes • előzmény700 2022-02-26 12:56:23

Ha pedig már közönség sem lesz, akkor photoshoppal töltik meg a nézőteret...nem túl sokára.

705   Heiner Lajos • előzmény704 2022-02-26 12:53:50

Abbadoval láttam úgy három évtizede a STOP-ban, nem emlékszem a játékidőre, és a szereposztásra is csak homályosan. Debussy zenéje nem áll hozzám közel, de AKKOR AZ az előadás megfogott.

704   Edmond Dantes 2022-02-26 12:43:49

Olvasom, amit olvasok ... kellett nekem pont szabadnak lennem vas. délelőtt és jegyet váltani a Pelléasra. "Természetesen" még sosem láttam, szép début leszünk egymásnak. Már akkor elcsodálkoztam, amikor megláttam, hogy 13,45-ig tart. Úgy tudom, legalább 2h30'-2h40' a normál játékideje, 5 felv. (Till Géza szerint 3 óra, na az már tényleg sok lenne.) Ha tényleg vége van 13,45-kor, akkor jól meghúzhatták. Megjegyzem, az egyik címszerep tenor, itt bariton énekli, a másik címszerep mezzo, itt szoprán énekli, a harmadik főszerep bariton, itt basszbariton-basszus énekli ... hm. A karmester viszont nagynevű, nagy helyeken dirigál sok mindent.

703   laszloferenc • előzmény698 2022-02-26 12:10:56

egyelőre én is csak az egész estét betöltő értetlenkedésig jutottam. de kritikusként amúgy sem akarnám elvenni itt a teret a valódi fórumozóktól. :) 

702   Búbánat • előzmény697 2022-02-26 12:04:45

Van jegyem az előadásra, én is kíváncsian várom ezt az "áthangszerelt" változatot! - Házy Erzsébet  és Sándor Judit kiváló alakítása volt Mélisande; Debussy remeke a hatvanas években ment az Operaházban. E szerepben most Pasztircsák Polinára különösen "vevő" vagyok! 

701   Klára • előzmény697 2022-02-26 11:33:20

Attól még lehet rossz!

700   -zéta- • előzmény698 2022-02-26 11:32:28

Úgy tűnik az Eiffel a művészi erőkkel való takarékosság jegyében működik.

Van, amikor a zenekar szól hangfelvételről, máshol a kórus. Ha majd nem találnak főszereplőt, azt is bejátszás lemezről. Szép, új világ...

699   macskás • előzmény697 2022-02-26 11:23:38

A hangszerelésekkel mindig csak a baj van.

698   takatsa • előzmény697 2022-02-26 11:02:20

Debussyé jobb. :) De most úgy őszintén kérdem, mert látom, hogy te bennfentes vagy: egy csodálatos impresszionista nagyzenekari művel miért kell ezt tenni? Hogyan tud egy szál hegedű megszólaltatni egy teljes szólamot, hogyan tudja odavarázsolni azt a homogénen selymes és sejtelmes, pasztellszerű hangzást, ami ennek a műnek az alapja? Neked mi erről a véleményed?

697   laszloferenc 2022-02-26 09:15:15

Ez a Pelléas és Mélisande éppenséggel a karmester Fréderic Chaslin hangszerelése volt.

696   takatsa • előzmény695 2022-02-26 09:03:34

Még annyit tennék hozzá a zenekari hangzáshoz, hogy ideírom a zeneszerző által a partitúrában rögzített hangszerelést:

3 fuvola (1 piccolo), 2 oboa, angolkürt, 2 klarinét, 3 fagott, 4 kürt, 3 trombita, 3 harsona, tuba, ütősök, 2 hárfa, teljes vonóskar.

Természetesen egy szó sincsen az Operaház ismertetőjében arról, hogy a mű ilyen megcsonkított formában kerül előadásra, zenekarnak sem nevezhető formációval, önkényesen kihagyott jelenetekkel. Eleve furcsállottam, hogy egy ilyen nagy apparátust megkövetelő darabot az Eiffelbe visznek, de ez a színpadra állítás felülmúlta minden félelmemet. Nem hiszem, hogy meg merészelnének ilyet tenni Wagnerrel, Verdivel, Puccinivel, de úgy gondolják, hogy Debussyvel mindent lehet?

695   lujza • előzmény694 2022-02-26 02:11:25

Szomorú, nagyon szomorú. De nem is értem, a karmesternek nem lenne beleszólása a zenekar összeállításába? Ki találhatta ki ezt a kamarazenekart? És egyáltalán, mekkora zenekar férne el abban a nem túl nagy árokban? Én is úgy emlékszem, hogy Debussynél elég nagy zenekar van eredetileg.

És ha elolvastad a Pasztircsák Polinával készült interjút, ő említi a rendezés furcsaságát, ami neki is nehézséget okozott.

694   takatsa 2022-02-26 00:51:00

Debussy: Pelléas és Mélisande (Debussy nélkül)
Hogy én mennyire vártam ezt az előadást, azt el nem mondhatom. Már a Covid előtt beharangozták, aztán csúszott, csúszott, de végre felvirradt (vagy leáldozott?) a nagy nap. Persze leginkább Pasztircsák Polina miatt vártam, akit komplett operában már régen láttam a színpadon, és persze Debussy miatt is, mert ez a titokzatosan szépséges és egyedülálló mű az egyik kedvencem. Polinában nem is csalódtam, csodálatosan énekelt, de ne szaladjunk ennyire előre, csak szépen, sorjában. Telt ház, én a szokott helyemen, a 13. sor közepén ülök, előttem egy kétméteres óriás. Sebaj, azért látok, amit látok. Most éppen azt, hogy összesen 15 zenész hangolgat a zenekari árokban. Könnyű őket megszámolni: két (azaz kettő) hegedűs, egy brácsás, egy csellós, egy nagybőgős, réz- és fafúvósokból 1-1, két ütős, egy hárfás és egy zongorista. Mikor jönnek a többiek? Nem jönnek. Ennyi. Egy nagyzenekar helyett, még egy kamarazenekar sem.  Én hallgattam, sokszor- és sokszor ezt a művet októberben, DVD-ről, nagyzenekarral (Bécsi szimfonikusok, Billy, Dessay, Naouri, Degout, Ritter, 2010),( ha lemaradt erről valaki, akkor innen újra letöltheti, magyar felirattal). Akkor - többek között - ezt írtam erről a műről: 

Ha valaki először találkozik ezzel az operával (mint ahogyan én), mit sem sejtve, akkor alaposan fejbekólinthatja ez a zene, ami egyik oldaláról csodálatos, mindazzal a szépséggel, ami az impresszionista zenére jellemző, másrészt viszont időn- és cselekvésen túli, olyan, mintha az ember csak ülne egy tó partján és bámulna az alig fodrozódó vízre. Ez a zene nem unalmas, hanem unalmon túli, átölel, belédhatol, átfolyik rajtad, eltűnteti minden viszonyítási pontodat, megszűnik a fent és lent, vagy a múlt, jelen és jövő, és valami bizonytalan lebegésbe kerülsz, hallgatod a zenét és a duruzsoló szavakat, felolvasnak egy levelet, az időjárásról beszélnek, az árnyékokról, a napsugárról, sötét erdőről, barlangokról, a tengerről, kút mélyéről, nem történik semmi, vagy talán mégis? Valami sötét és lomha árnyék van ott a sarokban, a sötétben, ami lassan bekebelez mindent, és aztán a végeredmény: gyilkosság, két halott, szétesik minden, pedig a gyilkos is, az áldozatok is, mindenki, csupa jó, jóravaló, jót akaró ember. Minden pontosan olyan, akárcsak a mi kis életünkben. 

Jelentem, ebből a mai előadáson semmi, de semmi sem valósult meg. Mert ezt a művet nem lehet előadni egy kibővített vonósnégyessel, ehhez sokkal több hangszer kell, hogy megkapjuk azt a homogenitást, plaszticitást, ami ehhez a szépséges, impresszionista operához szükséges. Vagy elő lehet adni zongorakísérettel, és akkor az ember egyrészt hozzáképzeli a zenekart, másrészt a zongora kiegyensúlyozott és rendkívül plauzibilis hangszer, elvisz a hátán egy előadást. De egy zenekar, amiben összesen két hegedű van? Nem, és nem. Ez óriási tévedés, és meg vagyok győződve arról, nemcsak ellentétes Debussy elképzeléseivel, hanem egyenesen merénylet ellene. És akkor a rendezés: lassan körbeforgó gyűrűkre tagolt színpad, a szereplők általában állnak, vagy helyben járnak, annyira statikusak, mint egy álarcos-gólyalábas görög drámában, és az egész operában egy alkalommal sem érintkeznek: nem érintik meg egymást. "Milyen forró a kezed" - 10 méter távolságból, és hasonlók. Illetve egyszer történik testi kontaktus, amikor Golaud hajánál fogva ráncigálja Mélisande-t.  Persze ez egy lélektani dráma, de az ember test és lélek, és a léleknek is szüksége van érintésre, ezt minden rendező tudhatná Bergman óta. És...és, egy csomó szín kimaradt (legalább három), ez ebben az operában megengedhetetlen, megbontja és tönkreteszi az egymásra épülő gyönyörű konstrukciót. Hogy lehet ilyet tenni? Ideírom a rendező nevét: Kirsten Dehlholm, szégyellje magát.

A szereplők: Polina elragadó, csodaszép hang, legjobb korban, legjobb formájában, átélt szerepformálással, persze a rendező "jóvoltából" szűk térbe kényszerítve. Haja Zsolt és Kovács István férfiasan megbirkózik a szerepével, jobbak, mint amit reméltem, különösen Haja Zsoltot dícsérném ebben az iszonyatosan nehéz, magas fekvésű szerepben. Meláth Andreát régen hallottam (és szerettem), de ma, bár ne hallottam volna. Csak egy színben énekelt, a másikat eltüntették, de ez az egy szín is elég volt. Fried Péter valószínűleg volt már jobb hangi állapotban. Ettől függetlenül szép és átélt volt a produkciója, különösen a záró színben, és azt hiszem, az ő hangjának hiányzott legjobban a nagyzenekari hangzás. És akkor itt van egy nagy-nagy meglepetés: Karácsonyi Anna, gyermekkari tag, a kis Yniold szerepében. Hát ez a kislány egy csoda, óriási gratula, Debussy is szívesen hallgatta volna. Itt szokott jönni az a mondat, hogy az énekkar csodálatos, világszínvonalú volt, de ez most elmarad, mert azt a néhány énekkari  taktust felvételről játszották be, valami elképesztően torzan. Miért nem volt ott az énekkar az előadáson? (De akkor ki volt az a negyven nő, aki körbe-körbe forgott a zárójelenetben??? ) A francia karmester, Frédéric Chaslin amúgy jól vezényelt, látszott, hogy érti a zenét, az már más kérdés, hogy miért vállalt be egy ilyen produkciót. A kamarazenekar teljesítménye elismerésre méltó, nem rajtuk múlott, hogy nem szólalt meg eredeti hangzásában ez az egyedülálló impresszionista opera-remekmű.

A végén szűnni nem akaró vastaps, a karmester nem hajlandó kijönni a zenekari árokból (ő tudja miért), aztán ahogyan gyérül a taps, összeráncolt homlokkal, a kottára mutatva valamit nagyon magyaráz az egy szem csellistának (lehet, hogy holnapután már csak 14 tagú lesz a zenekar?). Hát ilyen volt a várva-várt előadás, azt hiszem, hogy ennél azért többet érdemelt volna Debussy, az előadók és talán mi is.

693   Búbánat • előzmény692 2022-02-25 10:29:42

A Bartók Rádió mai műsorán:

19.00 – 19.30  Arckép – Alkotó emberek portréja – Pasztircsák Polina énekművész

Beszélgetőtárs- szerkesztő: Kecskés Barbara

(ism. hétfő, 9.30)

692   Búbánat 2022-02-24 10:28:11

Pasztircsák Polina: „15 éve vagyok már a pályán”

Aktuális az interjú  Pasztircsák Polinával: közeleg a Debussy-opera bemutatója az Eiffel Műhelyházban. 

Az Opera honlapjáról:

"A Pelléas és Mélisande a dán Kirsten Dehlholm rendezésében, az általa vezetett Hotel Pro Forma performanszszínház koncepciója alapján, Haja Zsolt / Fülep Máté, Pasztircsák Polina és Kovács István főszereplésével látható 2022. február 25-től az Eiffel Műhelyházban. Az Opera Zenekart az előadások alkalmával a neves francia karmester, Frédéric Chaslin vezényli."

691   Klára • előzmény690 2022-02-22 19:59:41

Ez komoly kérdés volt?!

690   Edmond Dantes • előzmény688 2022-02-22 14:38:40

Márk Tivadar: azkiaz?

689   Cilike • előzmény688 2022-02-22 14:36:56

Nem kell nagyon fiatalnak lennem ( nem is vagyok). Mikor az említett úr meghalt, még kisgyerek voltam, 2-3 évvel később kezdtem egyáltalán operába járni, és akkor még egyáltalán fogalmam se volt arról,  egy darabot ki rendezett, pláne , ki tervezte a díszleteit. Őszintén szólva ez csak akkor lett számomra szempont, mikor statisztaként bekerültem az Operába.

688   lujza • előzmény687 2022-02-22 03:29:08

Fülöp Zoltán nevét nem hallottad? Akkor nagyon fiatal lehetsz! Oláh Gusztáv után ő volt a másik nagy díszlettervező, Márk Tivadarral együtt nagyon sok gyönyörű opera színrevitelt köszönhettünk ennek a párosnak. Azóta sincsenek hasonlóan gazdag szín- és formavilágú opera produkciók.

Szerintem nem lenne rossz, ha legalább az Opera dolgozói megismerkednének az elődökkel. De talán mégse egy ilyen összekötő hidat kéne elnevezni róla, inkább a gyönyörűen felújított Operaházban kéne megemlékezni valahogy a régi nagyokról.

687   Cilike • előzmény685 2022-02-21 13:58:25

:-) Eddig életemben nem hallottam a nevét... rééémes, hogy most még én is megismertem.  :-)

686   Edmond Dantes 2022-02-18 09:01:46

Ugyan még hányszor, hány egységet adnak át ünnepélyes vagy ünnepélytelen keretek közt a Műhelyházban, mikor és még meddig? Ezek a folyamatos átadások az építési költségek további emelkedését jelentik? Vagy úriemberek közt pénzről nem beszélnek?

685   lujza • előzmény684 2022-02-18 00:38:14

Meglehetősen benyalós cikk ez. De a legszomorúbb az itt beidézett mondatnak az első fele. Ki az, aki ilyet egyáltalán le mer írni? Sírni volna kedvem!

A főigazgatón pedig elharapódzott a névadási düh. Elszomorított, mikor megláttam kiírva a Műhelyház "mozdonycsarnokában", hogy Fülöp Zoltán híd egy közönséges összekötő betonhídra. Ennyit érdemel az az ember, akinek annyi gyönyörű operai díszletet köszönhetünk? Igaz, itt még a kéménynek is neve van.

684   Búbánat • előzmény683 2022-02-17 22:48:43

Próbateremláz az Eiffelben

/Népszava.hu - 2022.01.26./

"Az Erkel Színházban márciustól nem játszanak operát, az Opera Kőbányai úti Eiffel Műhelyházában viszoont újabb épületrészeket adnak át addig. Belestünk a kulisszák mögé."

683   Búbánat 2022-02-17 22:36:32

 Szinetár90 ünnepi gálán Ókovács Szilveszter főigazgató az Erkel Színház színpadán, nyilvánosság előtt,  Szinetár Miklóshoz intézett köszöntő szavaiba foglalta: 

Az Eiffel Műhelyház  egyik új próbatermét -  háziszínpad - a februárban kilencvenedik születésnapját ünneplő Szinetár Miklósról nevezik el. Minden színpad, terem kapott nevet, ezzel is szeretnék az Operához kötődő jelentős személyiségek emlékét ápolni, illetve élők esetében, mint például Szinetár, ezzel a gesztussal elismerni azt, amit az opera műfajáért tettek.

682   Edmond Dantes • előzmény680 2022-02-14 11:40:33

Volt idő, hogy őt is átkozták.

681   lujza 2022-02-14 01:44:11

Takátsa fórumtárs korábban részletesen beszámolt a Szentivánéji álomról, melynek este volt az utolsó előadása, telt házzal és nagy sikerrel. A közönség nagyrészt fiatalokból állt, és ez az előadás tényleg alkalmas volt arra, hogy akár meg is szerettesse velük az operát. Ötletes rendezésben, jól kitalált színpaddal, csupa fiatal, jó hangú szereplővel, igen élvezetesen pergő előadást láthattunk. Szeretném remélni, hogy ezt a produkciót jövőre ismét előveszik, és én szívesen ajánlom akkor mindenkinek.

680   Heiner Lajos • előzmény679 2022-02-13 20:11:30

Még szerencse, hogy ott a Puskás Öcsiről szóló remekmű, van mit néznem-hallgatnom.

679   Edmond Dantes • előzmény677 2022-02-13 19:18:35

És még mennyi mindent nem! Rheingold, Forza, Aida etc...

678   Edmond Dantes • előzmény676 2022-02-13 19:15:14

Köszönöm az alapos, kimerítő választ. Egészen kimerültem tőle. Megsúgom: soha, senkit, semmiért nem átkoztam.

677   Heiner Lajos • előzmény676 2022-02-13 18:57:56

Akkor nem szabad előadni a Rigolettot?

676   takatsa • előzmény674 2022-02-13 18:26:08

 "Eligazítást kérnék valakitől, hogy akkor most kit miért szabad-lehet-kell átkozni, mikortól és mikorig?"

Én eligazítanálak: átkozni senkit, semmikor, semmiért nem kell, nem lehet, nem szabad.

675   Edmond Dantes • előzmény672 2022-02-13 18:10:25

A vegyes profil és részben befogadó színházi profilt magam is többször javasoltam. Nem találtam fel a meleg vizet, csak tudunk a Ház 1911-1951 közötti, szintén vegyes profilú és befogadó jellegű működéséről. Mindemellett ez alatti (674) beírásom szerintem súlyosan érvényes és súlyos döntés(ek) vár(nak) a jövendő, bármilyen szinezetű kormányzatra. Kurz: érdemes-e, szükséges-e számolatlan tízmilliárdokért egy műemléknek nem tekinthető épületet vegyes profilú színházzá a pincétől a padlásig gyakorlatilag újjáépíteni vagy újból szinte teljesen felépíteni? Ha igen, akkor miért is? Ha nem érdemes, akkor miért igen? 

674   Edmond Dantes • előzmény671 2022-02-13 17:58:50

Azon töprengek, vajon milyen kormány döntene a "végleges bezárás-lebontás" ill. a "teljeskörű felújítás" mellett. 2007-ben a szociálliberális kormány záratta be az Erkelt életveszélyre stb. hivatkozva és felröppent, majd hamvába holt a lebontása és helyén üzletközpont-irodaház építése. A pusztán a felröppent hír miatti átkozódás-ökölrázás (itt is) nem csak a színház újranyitásáig, hanem nagyjából 2021 őszéig tartott. Akkor egy bennfentesnek mondható fórumtárstól nagy hirtelen arról értesülhettünk, hogy "Az Erkel egy kezelhetetlen, hodály méretű csődtömeg. Hatalmas nézőtérrel, lehetetlen kiszolgáló terekkel. Eredetileg több mint 3000, jelenleg is több mint 2000 fős nézőtérrel, (amibe most csak 1800 szék van berakva. Azaz nem a tér lett kisebb, csak kevesebb benne a szék.) Önálló színházként mindig életképtelen volt. Le kellene bontani, és építeni helyette egy praktikus színházépületet. (Ha kell egyáltalán még egy színház.)" Idézet vége. Talán nem teljesen alaptalan az a feltételezésem, hogy fentieket nem a Főigazgató, másszóval nem a döntéshozó kormányzat ellenében írta le a bennfentes művész-fórumtárs. Eligazítást kérnék valakitől, hogy akkor most kit miért szabad-lehet-kell átkozni, mikortól és mikorig? Szemünk fénye-e az Erkel vagy kezelhetetlen, hodály méretű csődtömeg? Netán mindez attól függ, ki mondja egyiket vagy másikat, ki dönt és miről?

673   tollnok 2022-02-13 17:40:29

Ma délelőtt az Eiffelben sem volt telt ház! Pedig a Hubay egyfelvonásos tényleg jó és szép darab. Érdemes megismerkedni vele és nem volt rossz előadás. A Simona néni sem, de azt annyira én nem favorizálom. A rendezés abszolút klasszikus volt és a Hubay darab kifejezettem szép, melodikus. 

672   Klára • előzmény671 2022-02-13 16:44:21

"Egy vegyes profil kialakításának meg van a realitása, és úgy gondolom, hogy egy ilyen működtetéssel sok operakedvelő is egyetértene. "

Tökéletesen egyetértek, különösen a MÁO árainak figyelembe vételével. Egyébként főzeneigazgató úr korábbi interjúiban többször vázolta azt a tervet, miszerint az  Operaház esetében elsősorban az idegenforgalomra, a külföldi látogatókra számít,  a hazai nézőket az Erkel és a Eiffel Műhelyház szolgálná ki. Az Erkel felújítása nyilván elengedhetetlen, de csak akkor van értelme súlyos millárdokat rákölteni, ha a jövőbeni működtetés elvárásai egyértelműek!

671   takatsa • előzmény670 2022-02-13 09:47:49

Így van, az elmúlt években is sok szépet láttunk az Erkelben, van mire jó szájízzel visszaemlékezni. Úgy gondolom, hogy az Erkel legfontosabb feladata az volt, hogy átvészelhetővé váljon az Operaház sok évig tartó felújítása, és ezt a feladatát teljesítette. A jelen pillanatban szerintem senki sem tudja, hogy mit hoz a jövő. Meg kell várni a választást, csak utána fog eldőlni az Erkel sorsa. Gondolom, két alternatíva lehetséges, az egyik a végleges bezárás-lebontás, a másik pedig a teljeskörű felújítás, mert nem szabad elfelejtkeznünk, az Erkel újranyitása előtt csak egy minimális állagmegóvás és az életveszélyes problémák kiküszöbölése történt, és egy normálisnak nevezhető felújítás nem 1-2 milliárdba fog kerülni. Ha a kormány a felújítás mellett dönt, akkor évekig nem lesz Erkel, utána pedig a gazdaságos fenntarthatóság figyelembevételével kell a működési profilt kialakítani. Ha ez így történne, akkor egy vegyes profil valószínűsíthető, amelyben néhány népszerű, folyamatosan repertoáron tartott opera is helyet kaphatna, az egyéb zenei rendezvények mellett. Egy vegyes profil kialakításának meg van a realitása, és úgy gondolom, hogy egy ilyen működtetéssel sok operakedvelő is egyetértene.

670   tollnok 2022-02-13 08:27:29

Az Erkel bezárása véleményem szerint Ókovács kudarca is: bemutató dömping, repertoár frissítés, játszunk minnél több operát, minnél több változatosabb műsorral. Ez ment évekig - és most hirtelen erről akar lemondani. Az egy Operában az Eiffellel kiegészítve sok mindent nem lehet egy évadban játszani. Továbbra is úgy gondolom: vannak jó előadások, rendezések, voltak szép sikerek és bizony az Erkelben is voltak teltházas szériák népszerű darabokból az elműlt években is, de azt mondani, hogy semmi sem ment félre, szerintem hazugság és szerecsnmosdatás. Az operakaland jó kezdeményezés volt, jó, hogy most van helyette Lázár Ervin. Én szerettem a Luciát, tetszett Az olasz nő Algírban bemutatója, szép teljesítmény volt a Hugenották, örültem a Karmeliták párbeszédeinek, a Sána királynőjének, a Hoffmann meséinek, a Faustból is láttam majdnem teljesen jó szereposztást, de mondjuk nem lett volna rossz a Bűvös vadász, ami a szereposztás illette, de nem ebben a rendezésben. Teljesen félrement egy nagy klasszikus, a Trubadúr felújítása, semmilyenre sikerül a Gioconda, elbaltázott volt a Nyugat lánya, Az álarcos bálnak se sikerült megfelleő szoprán főszereplőt találni legutóbb, pedig a többi énekes nagyon ott volt és hasonló malőrök és egyenetlenségek miatt sok mindent én is kihagyok már. Csak azért nem megyek el valamire, mert népszerű darabról van szó, vagy mert olyan ritkaságról, amit egyébként szeretek. Az ezred lányát is csak egyszer néztem meg, annyi elég is volt belőle. Bánk bánra évekig nem mentem, most októberben néztem újra a premier óta - megvolt az oka, a szereposztások. De nem vitatkozom: mindneki úgy látja, ahogy neki jól esik. 

668   joska141 • előzmény667 2022-02-10 09:23:20

Tisztelt takatsa! Az 50 évvel ezelőtti Szentivánéji álom Erkel Színházbeli előadáson - mint akkoriban több más előadáson is - néhai özvegy, rokkant Édesanyámmal voltam és utána hazamentünk, illetőleg hazavezettem Őt.
Természetesen minden múlt, jelen vagy jövőbeni következtetés, vélemény alkotása, különös tekintettel a szocialista brigádmozgalomra, Önnek teljesen szíve joga.

666   takatsa • előzmény663 2022-02-09 11:05:46

Én már csak ilyen vagyok, járok-kelek, dolgozgatok, mentem, ami menthető, teszek-veszek, aztán beülök Erkelbe, Eiffelbe, Müpába, és otthon is elfoglalom magamat.Hiszen annyi szépség vesz körül minket, csak ki kell nyitnunk a szemünket. Egy dologra nincsen időm: a félelemre.

665   takatsa • előzmény661 2022-02-09 11:01:19

Merjél csak vitázni, jó dolog az, pezsdíti a vért. Igazad van, elismerem: négy kattintás, egy megálló. A Lázár Ervin programot az tudja igazán értékelni, aki látja azokat a kis buksikat, ahogyan elkerekedett szemmel, tátott szájjal állnak az Erkelben, szinte körülnézni sem mernek, mert ők addig még nem láttak nagyobbat és szebbet a kis falusi, dohos kultúrházuknál. És aztán ott ülnek megigézetten, nézve a színes forgatagot, a mennyei zenét és ez az élmény egy életre beléjük vésődik. Mert van ilyen is, én láttam és saját szememmel tapasztaltam.

664   Edmond Dantes • előzmény661 2022-02-09 09:31:23

Bibó-mondás: "Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”. Nahát!

663   Edmond Dantes • előzmény660 2022-02-09 09:01:17

Kedves tőled, hogy elolvasod -amikor járok, rendszeres- zenei, színházi és más pl. olykor film- stb. élményeimről szóló beszámolóimat. Amikor ismét járok majd, ismét lesznek. Kevésbé kedves tőled -bár érthető, sőt, esetedben szinte elvárható- hogy a covidjárvány idején terelnél, hurcolnál, lőnél operai árokba operába, koncertre. Legyek fizető vatta, ha már a vezetőség képtelen (ajándékjegyes) vattával, katonákkal, diákokkal feltölteni a nézőteret. A többség velem tart, otthon marad, a kormányzat, igen:a kormányzat szinte minden korlátozást mellőző intézkedése ellenére-miatt. Tán te is többet bújsz szótárba forditgatni, feliratozgatni, feltöltögetni a pohárkát lefordított operákat ... otthon. Biztonságosabb, mint a tömött gyengén vattázott Erkel nézőterén szunyókálni ücsörögni, büféjében iddogálni. Ugye meg tudod bocsátani, ha egyelőre többnyire itthonról követem a kulturális eseményeket és operafordítói missziódat, amihez sok sikert,  jó egészséget kívánok.

Függelék Mai friss covid-adatok: 101 halott, 13.932 új fertőzött...

662   joska141 • előzmény658 2022-02-09 07:15:29

Tisztelt Takatsa! Megtisztelő volt, hogy Ön ismeretlenül le „Jóska bácsi”-zott, de átgondolva, talán Önnek a koromat illetően igaza is van.

Én kereken 50 évvel ezelőtt, 1972-ben (szinte napra pontosan) láttam-hallottam az Önt – idézem szavait - Nagyon váratlanul ért ez engem, mert megvallom, annyira nem ismertem ezt a művet, hogy talán egy hangot sem hallottam belőle eddig. – váratlanul ért Szentivánéji álom című operát, a már akkor sem a legjobb állapotban levő Erkel Színházban, természetesen telt házzal.

Arra hiába is kérném, hogy a hozzászólásai hangnemén változtasson, de kérem, hogy velem szemben a „Jóska bácsi” és hasonló formulákat mellőzni szíveskedjen. Nem hiszem, hogy köztünk olyan ismeretség lenne, ami Önt erre feljogosítaná.

661   lujza • előzmény654 2022-02-09 00:19:08

Én már alig merek vitázni Veled, de az a két kattintás lehet négy is, és az a fél megálló pontosan egy. (De azért én is le tudok sétálni ott a Kőbányai úton) Nekem nincs más bajom a Műhelyházzal, csak az, hogy az Erkelt mégse helyettesítse!

És bár tényleg hatékonyan működne az a Lázár Ervin program, és ne lenne annyi üres széksor az Erkelben! Ámbár akkor is mondhatja valaki, hogy korbáccsal hajtják be oda a diákokat. :((

660   takatsa • előzmény659 2022-02-08 21:42:25

Örömmel olvastam élménybeszámolódat, a legújabb zenei élményedről. Ezt szeretem benned, hogy megosztod velünk minden örömödet. A te írásaid a legjobb bizonyítékai annak, hogy a komolyzene nemesíti a lelket és szebbé varázsolja az életünket. 

659   Edmond Dantes • előzmény658 2022-02-08 21:24:47

A sok sületlenségből mindenből, amit itt összehordasz, én csak a covidot vállalom. A többit beszéld meg a démonaiddal vagy azokkal, akiktől hallottad, olvastad. A napi politika-billog rámsózása valami becsípődés. Ha kérsz, ajánlok jó kenyőcsöt becsípődésre. Én csak 2015 óta vagyok itt, amikor az Erkelt nemhogy nem bontották le, hanem felibül-harmadábul rendbetéve már ismét működött jó ideje, de még mindig ment az ökölrázás "azokra". Az ugye nem "politizálás" volt? Azt kell mondani, hogy az tetszik, ha azokra "politizálnak", értsd: szórják az átkokat, akiket nem szeretsz. Akiket meg (jobban) szívlelsz, szót ne merjen emelni senki fia, mert az "napi politika". Sem az Erkel lebontása, sem befogadóvá alakítása nem az én ötletem. Ha az első bek.-ben írtakat nem tudod átültetni, az (is) a te bajod. Különben citromot írtam, ló nélkül. Nem ugyanaz. Ha nem hiszed, próbáld ki mindkettőt belefacsarni a teádba!

657   Edmond Dantes 2022-02-08 14:57:14

Volt az életünknek olyan szakasza, amikor a banán, sőt a narancs és a citrom is hiánycikk volt ... meg a nyugati útlevél és valuta is: meghívó levél mellé 5$, turista útlevél mellé 70$. Ja és csak 3 évenként, ha nem "utasították el" a kérelmet. Az édesanyám 1945-ben gyalogosan vitte ki egy idős rokonát Rákoskeresztúrra. Ja, mármint a temetőbe, kordén húzva, mint Kurázsi mama. Lehet, hogy a Kőbányai úton. Milyen boldog lett volna, ha nem kell tovább mennie, csak beugrik a Műhelyházba egy príma Szentivánéji álomra. Ja, hogy akkor még meg sem írták. Kár. Sokadszorra írom: a kocsiszín és az Erkel nem csereszabatos. Nem (elsősorban) BKV- és topográfiai szempontból nem csereszabatos, hanem a mérete és a színpadi adottságai miatt.

Itt senki nem siránkozik ... vagy ha igen, akkor nem a kocsiszín lakcíme miatt, hanem az Erkel ellehetetlenülése miatt, ami 1/1 szembe megy a főigazgatói  pályázatban is (!) megfogalmazott célkitűzéssel = az Erkel népoperai funkciójának megerősítésével. Nem váratlan a mostani fordulat. Egy bennfentes művész-fórumtársunk már tavaly -minden előzmény nélkül- ijesztő füstjelet küldött az Erkelre vár(hat)ó sorsra vonatkozóan: lebontás vagy befogadó funkció. (Erkel Színház • 10868) Úgy tűnik, a projekt (hamarosan?) célegyenesbe érkezik. Tévedjek!

Az operalátogató közönség átlagéletkora, mondjuk így, nem túl alacsony. Tetszik, nem tetszik (nekem nem tetszik), a covid-járvány még tart és sokan nem kíváncsiak rá, hogy X db. oltás mellett vagy ellenére hogyan vészelnének át egy fertőzést és nem "tesznek azért, hogy az a hodály ne kongjon az ürességtől" ... vagy nem tesznek sokat. De ne áltassuk magunkat: az Erkel nem csak a járvány miatt "kong" és ami a lényeg: amit az indexben a tehetségtelen pártkáder többszörös elnök, producer és ki-tudja-mi-minden-még "interjúalany", mint orákulum kinyilatkoztat, az bizony nem mai keletű terv lehet. Vajon hogyan fogadná az Erkel kizsigerelését a nagyérdemű-nemzeti érzelmű közönség és társulat, ha ilyen tervet az ellenoldali fél indítana el vagy akár csak szóba hozna? (vö. Városháza)

656   takatsa 2022-02-08 13:48:47

Volt az életünknek olyan szakasza, amikor 150 km-re laktunk Budapesttől, de akkor sem múlt el úgy hónap, hogy a gyerekeinkkel együtt ne vándoroltunk volna fel az Erkelbe, Operaházba. Aztán hazafelé a gyerekek egy jót aludtak a mikrobuszban. Ezt csak ezért írtam le, hogy indokoljam azt a véleményemet, ha valaki siránkozik, hogy a Müpa, vagy az Eiffel nehezen közelíthető meg, az ne is menjen el operát nézni, mert igazi igénye nincs is rá. Az életben mindenért kisebb-nagyobb áldozatot kell hozni és ha valami fontos neked, akkor annyi áldozatra képesnek kell lenned, hogy kivánszorogj az 1-es villamoshoz. De mint írtam, nem kötelező operát nézni, aki nem megy el, ahelyett elmegy más, német-angol kínai. De aki nem megy el, pedig lenne számára lehetőség, az ne siránkozzon. Kiváncsi lennék arra, hogy a fő siránkozók, az elmúlt egy évben hányszor mentek el az Erkelbe, mit tettek azért, hogy az a hodály ne kongjon az ürességtől, éltek-e azzal a lehetőséggel, hogy egy világvárosban élnek, ahol karnyújtásnyira van tőlük minden lehetőség, és a leszakításukhoz még nyújtózkodniuk sem kell. 

655   Edmond Dantes • előzmény654 2022-02-08 09:49:02

A MüPa -és a Nemzeti Színház- katasztrofális tömegközlekedési megközelíthetősége talán nem kellene, hogy modell legyen. Igaz, az 1-es villamos onnan is csak fél megállónyi séta, de az 1-es sem onnan, sem az Eiffelből nem a (bel)város felé viszi az utazókat. Egyelőre még élünk néhányan a külső körúton belül... és mint írtam, egy kamaraterem nem pótolja az Erkelt, legfeljebb rétegdaraboknál. Abban egyetértek, magam is írtam korábban, hogy a 21.szd.-ban a pultos közönségszervezés már elavult, neten mindenki tud jegyet váltani, önerőből vagy kis rokoni, baráti kattintgatással.

654   takatsa • előzmény652 2022-02-08 08:58:36

Két kattintásért nem kell az interneten lógni egész nap, amúgy az öregeken kívül, akik úgyis vagy szeretik az operát, vagy nem, a fiatalok és középkorúak folyton az interneten lógnak, nézz csak körül az utcán, villamoson, bárhol, látod hogy igazam van, és őket pontosan az interneten lehet becserkészni. De sebaj, az angolok-németek-kínaiak is betöltik a termet, ők megtalálják az interneten is a hirdetéseket. Az Eiffelből a közönség döntő része gyalogosan távozik, lesétálnak fél megállót az 1-es villamoshoz, ha nincsen kedvük megvárni a 28-ast. A Müpa sincs a város közepén, oda is csak 2-es vagy 24-es villamossal lehet kijutni. Kifogás, ellenérv mindig lesz. A Lázár Ervin program keretében tavasztól is sok-sok diák jut ingyenesen operához, a vidéki iskoláknak még a buszt is ingyen szervezik. De ez a hír biztosan nem annyira izgalmas, mint az ilyen-olyan, folyamatosan gerjesztett botrányok.

653   Edmond Dantes 2022-02-08 08:16:51

Szintet lépne -nem fölfelé- a bp.-i operajátszás, ami az agglomerációval együtt 3 millió embert nem szolgál ki, ha egy kamaraszínház méretű játszóhellyel cserélné le tartósan és rendszerszinten az 1848 férőhelyes Erkelt. Ebben talán nincs vita. Mert jelenleg ez a trend látszik kibontakozni.

652   lujza • előzmény651 2022-02-08 02:04:37

Tudod, nem mindenki jár autóval. És az interneten se lóg egész nap, vagy méginkább nem jut eszébe az Opera you tube, stb. oldala. Ezeket csak a megrögzött operarajongók használják, új közönséget így nem lehet becsalogatni. Ahhoz igenis, még ma is kellenek plakátok, mások is használnak ilyet.

Mivel vannak unokáim, 2012 óta igyekeztem minél többet vinni őket az Erkelbe. Azokra az előadásokra sok-sok gyerek járt még akkoriban, és nem a nyugdíjasok. És nem korbáccsal hajtották be őket, hanem a szülők, nagyszülők, pedagógusok vitték el. Aztán a műsorok kezdtek egyre kevésbé változatosak lenni, majd a Covid végképp betett a programoknak. És azóta nem sikerült újraszervezni, sok, vonzó előadást tartani fiataloknak, de nem musicalt. És ha van egy remek Szentivánéji előadás a Műhelyházban, akkor azt nem négyszer kéne előadni, mert mire híre megy, már nem játsszák többször.

651   takatsa 2022-02-07 13:08:51

Én azt elképzelni sem tudom, hogy milyen reklám és marketing kellene, illetve, hogy mire gondoltok. Nem hinném, hogy óriásplakátokkal kellene telerakni a villamosokat, vagy repülőről kellene szórólapozni, esetleg a hajnali égboltra kivetíteni Britten nevét. Van egy informatív és jól használható honlap, két kattintással lehet jegyet vásárolni, az interneten fellelhető elég anyag, ott az operaház youtube vagy facebook csatornája, van néhány kulturális portál, mi kell még?? Amúgy teltházas előadás volt, ahogyan a négy előadás közül bármelyik, reklám ide, vagy oda. És tényleg sok külföldi volt - a környezetemben csak angol- és német beszédet hallottam -, ők vajon honnan tudtak erről és hogyan találtak oda? Valahogyan el kellene felejteni a régi közönségszervezési módszereket és nem azokat visszasírni, most más világ van - örüljünk neki. Aztán itt van a másik kifogás, hogy külváros, rossz környék, nehezen megjközelíthető, stb. Én például nagyszerűen meg tudom közelíteni, Budapest környékén lakom, fél óra alatt autóval ott vagyok, nagyszerűen és ingyenesen lehet parkolni. Ha majd az Operaházba megyek, ott - parkolás szempontjából - sokkal nehezebb dolgom lesz. És persze városépítési szempontból is minden változik, emlékszem, 15 évvel ezelőtt a Müpa is a préri közepén állt, most pedig... Aztán sok "ázsiai" van arrafelé, és még az Eiffelbe is jut belőlük elég? Nekem ugyan nem fáj ez. MIért ne jönnének? Rendesen viselkednek, csendben ülnek a széken, nem köpködnek a földre, és tapsolnak, amikor kell. És van kulturális igényük, akárcsak nekem. A lényeg: jó dolog ez az Eiffel, és egyre több a bizonyíték arra, hogy van igény az ilyenfajta "rétegműsorokra", a XX-XXI. századi, vagy barokk operákra, különösen ilyen nagyszerű megvalósításban. Én már sokszor voltam az Eiffelben, és mindig teltház-közeli előadásokat láttam. Százszor inkább ez, mint a kongó Erkel, az elnyűtt, elképesztően alacsony színvonalon előadott repertoár darabokkal, a 60 és a halál közötti hangokkal. És egy jó előadás után, urambocsá lehet örülni, nemcsak mindig és mindenen fanyalogni.

650   Klára • előzmény649 2022-02-07 10:32:37

A marketing az esetek többségében nem, vagy csak alig funkcionál! Főigazgató úr nyilatkozatai nem avval foglalkoznak, amivel kellene, és Tatjana néninek írt leveleit nem sokan olvassák!

649   tollnok • előzmény648 2022-02-07 10:29:08

Sokan elmentek a második rész vége után, mert a színlapon az állt, hogy két részben adják. Voltak külföldiek, köztük sok ázsiai, ami persze nem baj, és lévén, hogy Kőbányán voltunk, nem meglepő az ázsiaik magas létszáma. Én 2019 tavasza óta nem voltam a műhelyházban. Most tényleg azt kell mondjam: szépen rendbetették, jól funkcionál, csak éppen nagyon kiesik és a környezet, ami körbe veszi azért nem belvárosi, illetve nem hiszem, hogy akár a színpad, akár a zenekari árok tekintetében pótolni fogja az Erkelt. 

Az előadást én már ismertem, mert hat éve láttam a Shakespeare évad keretein belül. akkor a Zeneakadémián, ezért is mentem el rá ismét. A kisebb térben és színpadon bizonyos dolgok jobban érvényesültek 2016-ban, de abszolút jó volt a tegnapi előadás is. Britten zenéje sokszínű - csenbden jegyzem meg, hogy én hiányolom, hogy több Brittent hallhassak itthpn. Nekem a Lukrécia meggyalázása is nagyon tetszett - sőt, az egy kifejezetten szép opera szerintem. A rendezés pedig élettel teli, és tényleg megteremti a vígoperai hangulatot. Ez az előadás több reklámot, nagyobb felhajtást érdemelt volna szerintem. Azért a marketing nem mindig és minden esetben funkcionál jól, még akkor sem, ha a főigazgató úr szeret beszélni, nyilatkozni, leveleket írogatni Tatjana nénjénak. 

648   takatsa 2022-02-07 00:04:59

Még mondja valaki, hogy válságban van a magyar operajátszás!! Oké, vérzik néhány sebből, elismerem, de hogy válságban? Erre alaposan rácáfolt a mai előadás ( Britten: Szentivánéji álom). Mit mondjak? Egy zseniális darab, egészen fantasztikus, merem állítani, világszínvonalú előadásban. Nagyon váratlanul ért ez engem, mert megvallom, annyira nem ismertem ezt a művet, hogy talán egy hangot sem hallottam belőle eddig. Így aztán a zenei élmény hatványozottan hatott rám. Abszolút telt ház volt (persze ez máskor is előfordult már a Bánffy teremben). Az előadás előtt a hangosbemondó közölte, hogy a karmester (Török Levente) betegsége miatt Zsíros Levente fog vezényelni. De ki is ez a Zsíros Levente? Az operaház karmesterei névsorában nem szerepel, utánanéztem, 2021-ben végzett a ZAK-on. Mit mondjak, óriási kihívás lehetett egy ilyen nehézségű művet - beugróként - elvezényelni, ami nagyszerűen sikerült, nem mindennapi teljesítmény volt. Az első szünetben láttam az előtérben, ott csoszogott előttem, pálcáját lóbálva, egy kb. két számmal nagyobb frakkban (vajon ezt is lehúzta valakiről az utolsó pillanatban?). Mindenesetre aki ilyesmire képes, annak a nevét jó lesz megjegyezni. Mint írtam, ez a zene káprázatos, és az előadás: csupa fiatallal. És mindenki lelkes, mindenki jó, semmi és senki sem rontja el a varázslatot. A rendezés is tökéletes, a díszlet pedig igen ötletes: egy nagy-nagy doboz, amelynek minden fala össze-vissza hajtogatható, és az egész doboz a tengelye körül elforgatható. Összesen ennyi szükséges egy nagyszerű előadáshoz. Nem szívesen, de kiemelnék néhány nevet a nagyszerű együttesből, akik talán még a többieknél is jobban tetszettek. Itt van pl. Fürjes Anna Csenge, aki sokkal, de sokkal jobb énekes, mint amilyen a Marton Éva versenyen volt. A partnere Ninh Duc Hoang, aki egy fantasztikus tenor, amolyan belcanto hanggal, borítékolhatóan nagy jövő előtt áll. Szopránokból nagyszerű a felhozatal: Nagy Zsófia és különösen Brassói-Jőrös Andrea, de a fiúk sem szégyenkezhetnek, pl. a bariton Erdős Attila produkciója is kiváló volt, vagy ott volt a viszonylag kicsi- de rendkívül széphangó és muzikális  kontratenor Daragó Zoltán, de nem akarom folytatni a sort, hiszen - ritka az ilyesmi - mindenki nagyon-nagyon tetszett. És persze a zenekar is kiváló volt, (viszonylag kicsi zenekar, de szinte minden zenésznek szólisztikus szerepe is volt, két hárfa, rengeteg ütőhangszer, csembaló, harangjáték, és mindenféle egyéb furcsasággal).

Ezen az estén tanui lehettünk egy teljesen fiatal gárda ragyogó bemutatkozásának. Örüljünk, itt az új hullám, és nekünk nincs más dolgunk, minthogy beléjük merüljünk. Jó tudni, hogy "él magyar, áll Buda még...".  MIt írhatnék még? Jövő vasárnap lesz még egy előadás, van még néhány szabad jegy. Aki csodát akar látni, az igyekezzen, és ha már nincsen jegy, akkor kússzon be a küszöb alatt, vagy ereszkedjen le a csillárról: ezt az előadást nem szabad kihagyni. És remélem, jövőre is előkerül, jó lenne néhány évig repertoáron tartani. 

647   takatsa 2022-01-20 22:25:10

A péntek esti (8 órakor kezdődő) Ments meg Uram c. operára van két jegyem, amit ingyen, szívesen átadok. Én nagyon vártam ezt az előadást, de betegség miatt sajnos nem tudunk elmenni. Az érdeklődő privátban írjon, email-cím megadásával, és akkor elküldöm neki a pdf-et, amit kinyomtathat.

646   Búbánat • előzmény615 2022-01-14 17:08:43

OperaCafé - Sólyom-Nagy Sándor emlékkoncert

”Ünnepélyes koncerttel búcsúztatták tanítványai és pályatársai Sólyom-Nagy Sándor operaénekest decemberben, a művész születésének 80. évfordulóján... Hozzá fűződő emlékeikről pályatársain kívül özvegye is mesél az OperaCafé riportjában.”

645   Klára • előzmény643 2022-01-11 07:06:40

A nézőt  idejekorán, megfelelően kell tájékoztatni, mire számítson. Másként készül, másként ül be egy előadásra, ha evvel tisztában van  És a szünet nem csak arra  jó, hogy megmozgassuk tagjainkat, felkeressük a büfét, adott esetben másrói is szó lehet. Ha egy esemény színhelyéről a közönséget nem lehet "kiengedni, mert  nincs hova" akkor ez a színhely alkalmasságát kérdőjelezi meg!

644   lujza • előzmény643 2022-01-11 01:33:20

Ez érthető, de ezt jó előre, már az előadás előtt tudatni kellett volna a közönséggel.

643   Cilike • előzmény636 2022-01-10 18:37:36

Mert nem volt hova kiengedni a közönséget, lévén maga az esemény a mozdonycsarnokban.

642   Búbánat • előzmény641 2022-01-10 14:32:37

Ez így van!  Mára mindenhová begyűrűzött a "technika" - akarva akaratlanul...

641   Klára • előzmény640 2022-01-10 14:24:46

Ha a Mozdonycsarnok akusztijája olyan, mint a Bánffy teremé, akkor....??

Amikor a mikroport technika még nem volt kitalálva, nem kevés operaelőadást közvetített akár a rádió, akár a TV. Akkor ez még nem egyesek privát tulajdona volt, hanem közkincs, a közművelődés, közművelés szerves része. Nem hiszem, hogy az akkori nagyok közül (nem írok névsort, mert nem akarok szelektálni) bárki mikroport viselésére szorult volna, vagy hajlandó lett volna ilyesmire. Mégis, a közvetítések kiváló minőségűek, élvezhetőek voltak!

640   Búbánat • előzmény639 2022-01-10 13:10:09

A Mozdonycsarnok akusztikája kiváló, van olyan jó, mint a Bánffy-teremé. Az énekművészek hangját nem kell "megtámogatni" mikroport-technikával. Saját hangerejükkel betudják tölteni a csarnokot is. 

Jelen esetben a hangkamerás felvétel-rögzítés miatt vált szükségszerűvé a mikroport használata.

639   Kati • előzmény635 2022-01-09 22:43:34

Hangerősítő = mikroport? És ez lesz az operajátszás helye az Erkel helyett? Mikroporttal?

638   Búbánat • előzmény635 2022-01-09 20:17:37

Még annyit fűznék az elmondottakhoz, hogy a Fidelio-előadásról hang- és képfelvétel készült.  Az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában a színpadot előzetesen bemikrofonozták, továbbá kamerákkal felvették a produkciót. Ehhez szükséges technika része volt a mikroport az énekművészeken; teljes hangerejük betöltötte a nézőteret, ugyanakkor ez az alkalmazás lehetővé teszi a streamelést,  az interneten vagy YouToube-on valló egyidejű közvetítését, illetve a multimédiás, felvett és mentett anyag archiválását.  Reményeim szerint ez az egyszeri előadás idővel elérhető és megtekinthető lesz a közösségi média felületeken, a televíziós M5 csatornán és a videomegosztó csatornákon is.

637   Búbánat • előzmény636 2022-01-09 17:15:00

Csak találgatni tudtam... Talán Gábor Sylvie-nél a magyarázat? 

636   ladislav kozlok • előzmény635 2022-01-09 16:50:09

Nagyon szép írás, koszonom, kedves Búbánat. Nem értem miért nem volt szunet.   

635   Búbánat 2022-01-09 16:29:26

Beethoven: Fidelio – Eiffel Műhelyház – 2022. január 8.

Színpadra állította: Gábor Sylvie

Pavel Černoch kiváló Florestant énekelt tegnap este a Fidelióban! - pedig elég zavaró körülmények közepette kezdődött el a II. felvonást nyitó, az áriáját bevezető zenekari felvezetés; Stefan Soltész karmester idegesen, türelmetlenül többször hátrafordult a közönség felé!  Már-már úgy tűnt, elfogy a türelme és leinti a zenekart, s addig nem folytatja, amíg nem áll helyre a rend, nem csitulnak a kedélyek, amíg a Mozdonycsarnok felépített emelvényén helyet foglalt közönség körében nem marad abba a mocorgás, a jövés-menés, a zajongás. Míg Černoch nem zavartatta magát – magas szálfa termetével ott állt, mint a cövek, láncravert kézzel, miközben a zenekari szólam alatt magába mélyedve bizonyára várta, hogy elkezdhesse énekét ezekkel a szavakkal: „Gott, welch Dunkel hier!” („Istenem, micsoda sötétség van itt!”)

Erre az intermezzóra véleményem szerint nem került volna sor, ha az opera-előadást nem egyvégtében adják elő, és szünetet tartanak a két felvonás között. E helyett, amint véget ért az I. felvonás, megjelent a konferáló hölgy és bejelentette, hogy itt most ugyan szünet lenne, de mégsem lesz, azonnal folytatódik az előadás a II. felvonással. Máris beintett a karmester és az Opera zenekara játszani kezdte Florestan belépő áriája előtti részt. Eközben a közönség alig fogta fel, hogy nincs szünet (amivel nyilván nem kalkuláltak), és többen felálltak a széksorokból, hogy kimenjenek dolgukat elintézni, ezáltal is zavarva a mellettük, előttük és mögöttük ülő személyeket. A szűk helyen összezsúfolódva és csak a baloldalról távozható úton át lépcsőkön lefelé botorkálva, zajosan haladtak az egyetlen oldalsó kijárat irányába – miközben már szólt a zene. Az áldatlan helyzet tovább bonyolódott azzal, hogy a zűrzavarban egy idős hölgy rosszul lett, akit többen támogatva igyekeztek lekísérni. Kis idő múlva mindez megismétlődött, amikor az eltávoztak jöttek vissza a helyükre. Úgyhogy csak azon csodálkozom, hogy a karmester és a tenor ilyen szituációban tovább folytatták!... És milyen jól tették! 

Már az első felvonás nagy jeleneteiben, de különösen a második részben, csodás pillanatoknak voltunk tanúi, hiszen kiváló énekművészek egész sora állt rendelkezésre, akik mindegyike kitűnő hangi diszpozícióban énekelt: a  vendégként fellépő Pavel Černochot már említettem; Leonóraként Rálik Szilvia remekelt, szopránja átütő erővel zengte be a hatalmas teret; Kelemen Zoltánnak, mint Don Pizzaro, sötét, erőteljes baritonja jól érvényesült ebben a hatalmas térben (minden énekes hangerősítőt kapott),  jól élt a rendelkezésére álló minimális játéklehetőséggel is, ebben a félig szcenírozott Fidelióban, ahogyan a többi szereplőről is ugyancsak elmondható ez: Rocco-alakításával kiváltotta a közönség szimpátiáját Cser Krisztián; Marcellineként biztos pontja volt az előadásnak a tüneményesen éneklő Sáfár Orsolya; Jaquino tenorszólamával a vietnámi fiatal tehetség, Ninh Duc Hoang Long újra bizonyította, hogy az eddigi oeuvre-je részeként jegyzett, a már kiválóan abszolvált klasszikus operettszerep (A mosoly országa – Szu-Csong herceg) mellett az opera világában is otthon van. A kisebb énekfeladatok nem jelentettek gondot Gábor Gézának (Don Fernando), de az operaszínpadokon ma már „ritka vendég” Kiss-B. Atilla (a Budapesti Operettszínház főigazgatójaként) és Kováts Kolos opera-énekeseknek sem: „első és második fogoly” bemutatkozásuknak is örvendtünk.  A Magyar Állami Operaház Énekkara (a Férfikar is, és a II. felvonás végén csatlakozó Nőikarral kiegészülve) lenyűgözött produkciójukkal (karigazgató: Csiki Gábor), mely az Opera Zenekarával és a zenei irányítójukkal, Stefan Soltész karmesterrel frenetikus előadásban vitték sikerre Beethoven lenyűgöző színpadi művét, egyetlen operáját; az utolsó jelenet a megdicsőülés jelenete, amely a legnagyobb veszedelemmel is szembeszálló hitvest dicsőíti, és hirdeti, hogy az önkény – mindenkor! – elnyeri méltó büntetését. Ezt a kicsengést a szabadság eszméjéért lelkesedő Beethoven csodálatosan szép zenével ruházta fel, mely az operát az örök érvényű művek sorába emelte. Azt hiszem, akik jelen voltunk, ilyesféle gondolatok is előtörhettek belőlünk  az opera legvégén.  

Bár ennek az egyetlen Fidelio-előadásnak a két felvonás közti, említett zavaró zöngéi nem voltak ugyan „betervezve”,  arra talán mégis hasznos volt, hogy rámutasson, milyen anomáliákat idézhet elő és gerjeszthet egy rosszul „kitalált” talán jószándék: hiszen a cél, hogy a cselekmény folyamatosságát, hangulatát ne törje meg semmi kényszerítő körülmény, végül a saját csapdájába esett; ugyanakkor ha előzetesen nem, de legkésőbb a beléptetésnél figyelmeztetni kellett volna a közönséget, hogy szünet nélküli előadásra váltottak jegyet. Ezzel megelőzhető lett volna a nem létező „szünetben” kialakult „spontán” történtek.

Szerencsénkre ezt a közjátékot feledtették az Opera művészei és együttesei, valamint nagyszerű éneklésével nálunk bemutatkozott cseh tenor, mindazok, akik szívüket-lelküket beletéve végül  az ének-zenei produkciókkal emlékezetessé tették számunkra ezt az operaestét az Eiffel Műhelyházban.

634   ladislav kozlok • előzmény618 2022-01-06 09:47:48

Pavel Černoch kiválo, nemzetkozi rangú cseh tenor.  

633   Klára • előzmény631 2022-01-05 19:46:05

Leveleket irogat Édes Nénjének, majd üres óráiban beszélgetős tv műsorokban lép fel, és mond okos dolgokat.

632   Edmond Dantes • előzmény631 2022-01-05 15:05:46

A főzeneigazgató főzenei(ga)zgat. Nem ismerem a munkaköri leírását, de a piramis csúcsán biztosan nem ő, hanem a fáraó főig. áll ill. (csücs)ül ... főleg, ha utóbbi monogramja Ó.Sz(i).

631   takatsa • előzmény630 2022-01-05 14:49:33

Akkor mit csinál a főzeneigazgató? Valami csak múlik rajta is, nem? Pl. Halász Péter idejében valahogyan átláthatóbb és követhetőbb volt a műsorpolitika, vagy úgy is mondhatnám, hogy volt valamiféle koncepció. És olyan nagyszerű előadások születtek, mint pl. az Árnyéknélküli. Aztán a Ring sem volt rossz, a Walkürtől még most is borsódzik a hátam. :) Bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a periférián (az Eiffelben) még most is be-becsúszik egy-egy jobb előadás. 

630   Edmond Dantes • előzmény627 2022-01-05 14:27:39

No, az a vastaps, elnézve a jegytérképet, ölég vékonyka lesz. Abban nem vagyok biztos ill. nem osztom a véleményedet, hogy Kocsár Balázsé a felelősség. Az Operaházban, mint pl. a kormány(ok)ban, hadsereg(ek)ben, más színházakban, egyszemélyi felelősség van ... és/de MÁO-nál maradva, az csakis a főigazgatóé lehet. Avagy az ezredben, ahol Marie a lány, ő = a főig. az ezredes, sőt a marsall.

629   takatsa • előzmény628 2022-01-05 14:23:11

Ez amit Ön művel kedves Jóska, politikai fröcsögés, semmi más.Persze megteheti, miért is ne, nem kell számítania semmi ejnye-bejnyére, netán retorzióra.Csinálja csak, engem különösebben nem érdekel, csak mint tényt, megjegyzem. 

De mivel Ön - saját bevallása szerint - hosszú évek óta egyetlen egy operaelőadáson sem volt, ezért nem hiszem, hogy objetív véleményt tud formálni az operajátszás jelenlegi helyzetének  ebben a nagyon szerteágazó és komplex kérdésében.

628   joska141 • előzmény620 2022-01-05 14:00:15

Tisztelt Takatsa! Válasszuk ketté a dolgokat.

1. Van az Operaház kritikán aluli műsorpolitikája, amiről ezeken az oldalakon már számtalanszor tett említést néhány hozzászóló és én is. Mély meggyőződésem, hogy ezt a rombolást, amit Ókovács Szilveszter tett a magyar operajátszás területén az elmúlt mintegy 10 év alatt, azt csak nagyon hosszú évek, sőt évtizedek alatt lehet majd újjáépíteni.

A jelenlegi műsorpolitikából fakadnak a tátongó üres házak, az elmaradó előadások, a nagyoperák kamara jellegű előadásai és így tovább. Ne részletezzük, mert messzire vezetne.

2. Van sajnos évek óta a COVID. Az Operaház erre történő reagálása tökéletesen leképezi az ominózus régi „bon mot”-t a felcsúti kisvasút tárgyában.  (Ha támadják a kisvasutat, hosszabbítsuk meg Bicskéig). Ha terjed a COVID, tartsunk külországokból hozott résztvevőkkel is Békemenetet, sok látogatót vonzó karácsonyi vásárokat, biztos teltházas Diótörő előadásokat. Az „eredmény” (a magyar halálozási arány magasabb, mint az összes velünk határos országban) sajnos látható, tapasztalható, de ez már nem az Opera témája.

627   takatsa • előzmény626 2022-01-05 13:09:24

Erről - gondolom - Kocsár Balázst kellene megkérdezned. Tudtommal ő a főzeneigazgató, nyilván övé az ötlet és persze a felelősség is. Én különben sem szeretem az Ezred lányát, de ettől függetlenül sok sikert a Szemere-Boncsér párosnak. Vastapsot fognak kapni, ebben nem kételkedem.

626   Edmond Dantes • előzmény624 2022-01-05 12:34:48

Pontosan ... de akkor miért kellett kitűzni, pláne 4 előadást? Demoralizáló hatású egy, pláne több üres Erkel, az anyagiakról már nem szólva. Megjegyzem, még egy pl. Dessay-Flórez / Camarena / Brownlee páros sem vonzana elég nézőt 4 előadásra, "napi" helyárakkal sem.

625   Edmond Dantes • előzmény623 2022-01-05 12:29:12

Erre gondoltam, a történetet én is olvastam a Bing-könyvben. Vajon mit mondana Walter itt?

624   takatsa • előzmény622 2022-01-05 12:25:33

Egy belcanto opera 4 egymás utáni előadásban sohasem töltené meg az Erkelt (maximum valami egészen parádés szereposztásban), erre nem is számíthatott senki sem. Valahogy én sem vagyok kíváncsi a kilenc magas C-re Boncsér tolmácsolásában.

623   Heiner Lajos • előzmény621 2022-01-05 12:05:12

Legendás történet: amikor a Met felkérte Bruno Waltert a Fidelio elvezénylésére, első kérdése az volt: Ki lesz az Első fogoly? Tudta, hogy Florestan és Leonóra világsztárok lesznek - de az Első fogoly szerepét is, joggal, fontosnak tartotta.

622   Edmond Dantes • előzmény620 2022-01-05 11:57:11

Az ezred lánya-eladási számokat szinte már meg sem merem említeni. A négy előadásból háromnál (egyelőre?) kész katasztrófa a helyzet. Kisebb békemenetnyi városnyi ember kéne ahhoz, hogy jó házak legyenek. Vajon kik reméltek ennél jobbat...

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szigeti Bence (gitár),
Kiss Kata Sára (fuvola)
"Hangulatkoncert"
Händel: a-moll szonáta, op. 1, No. 8, HWV 366
Bartók: Román népi táncok, Sz. 56, BB 68
Ibert: Entr'acte
J. S. Bach: e-moll szvit, BWV 996 - IV. Sarabande
Coste: Gitárfantázia („Le Depart”), op. 31
Rózsa: Szonáta gitárra, op. 42 - III. Molto moderato, quasi canzone
Paganini: F-dúr gitárszonáta, MS 84, No. 14
Castelnuovo-Tedesco: Capriccio diabolico, op. 85

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Wenjie Zhang (hegedű)
Wenjie Zhang (hegedű) MA diplomakoncertje
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
Beethoven: 8. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 30/3
Közreműködik: Yubo Wang (zongora)
Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Közreműködik: Soós Orsolya (zongora)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Fülei Balázs (zongora)
"Hallgasson Füleire"
4. rész / Színek és illatok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Áriavizsga"
Rossini: „Cruda sorte! Amor tiranno!” – Isabella cavatinája az Olasz nő Algírban első felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Monteverdi - Bella: „Vanne, vattene omai… Amici è giunta l’ora” – Seneca recitativója és áriája a Poppea megkoronázása második felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Beethoven: „O, wär ich schon” – Marzelline áriája a Fidelio első felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Gluck: „Che fiero momento” – Euridiké áriája az Orfeusz és Euridiké harmadik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Donizetti: „Una furtiva lagrima” – Nemorino románca a Szerelmi bájital második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Donizetti: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lammermoori Lucia első felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Nicolai: „Nun eilt herbei” – Frau Fluth áriája A windsori víg nők első felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Puccini: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut negyedik felvonásából
Tuznik Natália (ének)
SZÜNET
Händel: „Dopo notte, atra e funesta” – Ariodante áriája az Ariodante harmadik felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Mozart: „Giunse alfin il momento... Deh, vieni, non tardar” – Susanna recitativója és rózsaáriája a Figaro házassága negyedik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Mozart: „Bene, io tutto farò… La vendetta, oh, la vendetta!” – Bartolo recitativója és áriája a Figaro házassága elso felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Verdi: „Sul fil d’un soffio etesio” – Nannetta áriája a Falstaff harmadik felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Verdi: „De’ miei bollenti spiriti” – Alfredo áriája a Traviata második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Verdi: „Tacea la notte placida... Di tale amor” – Leonora cavatinája A trubadúr első felvonásából
Tuznik Natália (ének)
Erkel: „Élt régen egyszer két kismadár” – Melinda áriája a Bánk bán harmadik felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Donizetti: „C’en est donc fait… Salut à la France” – Marie áriája Az ezred lánya második felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Tanárok: Prof. em. KS Marton Éva, Fried Péter, Iván Ildikó, Kertesi Ingrid
Tanszékvezető: Meláth Andrea
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Szennai Kálmán

20:00 : Budapest
Magyar Zene Háza, Előadóterem

Czene Rudolf, Kocsis Krisztián (zongora)
"Kocsis70"
Bartók-Kocsis: Két kép, op. 10, Sz. 46
Kocsis Esz-Dúr Keringő
Tchaikovsky-Kocsis: Virágkeringő, op. 71
Kocsis: f-moll Scherzo
Liszt: Mephisto Walzer, No.1 (Der Tanz in der Dorfschenke), S. 514
Brahms: Variationen über ein Thema von Joseph Haydn, op. 56b
A mai nap
született:
1830 • Goldmark Károly, zeneszerző († 1915)
1911 • Jámbor László, énekes († 1995)
1914 • Boris Christoff (Borisz Hrisztov), énekes († 1993)
1940 • Kovács Eszter, operaénekesnő
elhunyt:
1909 • Isaac Albéniz, zeneszerző (sz. 1860)
1911 • Gustav Mahler, zeneszerző, karmester (sz. 1860)
2012 • Dietrich Fischer-Dieskau, énekes (szül. 1925)