Kemény Egon műveit a Budapest I., majd a Magyar Rádió Kossuth adója mutatta be. Évtizedeken át ez a rádióadó sugározta műveit, számtalan ismétlésben, szinte naponta.
2012 óta a Dankó Rádióban hallhatjuk az operettfelvételeket, Kemény Egon zeneszerző más műfajban írt zenedarabjait gyakran műsorára tűzte Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című adásaiban.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Petress Zsuzsa életpályáját ismertette a felelősszerkesztő-műsorvezető, majd "Kemény Egon gyönyörű daljátékával, a "Krisztina kisasszony" felvételeivel" - dióhéjba rejtett keresztmetszettel - idézte fel művészetét.
A részletes műsor itt látható.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
*
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Megleptésemre a ma délelőtti műsorban is felhangzott Kemény Egon egyik felvétele, a verset Romhányi József írta: "Konty-kettős" - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte - a "Talán a csillagok" című rádióoperettből. Ez a szilveszteri darab csak egy keringő erejéig "ikertestvére" a "Májusfa" című első rádióoperettnek - Gyurkovics Mária énekelte a Májusfa-keringőt, és az óriási közönségsikerre való tekintettel a "téli változathoz" is alkottak egy operettet, amelyben Gyurkovics Mária most már a Hópehely-keringőt vitte sikerre!
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A mai műsor elején Tölgyi Krisztina megemlékező szavakkal ismertette hallgatóinak a 65 évvel ezelőtt bemutatott, a Fővárosi Operettszínházban kasszasikerrel játszott, a környező országokban is nagyon népszerű Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettet, majd a "Még nincsen senkim sem..." című vidám foxtrot táncszámot hallhattuk Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert előadásában, a rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
105 évvel ezelőtt született Simándy József operaénekes (Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.)
A Kemény Egon - Simándy József művészbarátságról 2020-ban jelent meg a Kistarcsai Kalendáriumban Kemény Anna Mária írása.
Művészi munkájuk közös sikerei Kemény Egon dalai, megzenésített versei közül most Burns költeményeit emelem ki, daljátékai: a "Hatvani diákjai" és "A messzetűnt kedves". A műveket a Magyar Rádió mutatta be a Kossuth adón, rangos helyen, mindig kiemelt műsoridőszakban. Tudomásom szerint valamennyi felvételt megőrizte a Zenei Archívom.
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A mai műsorban Harmath Imre halála napja évfordulóján a Kemény Egon-Harmath Imre szerzőpárról is megemlékezett Tölgyi Krisztina a "Kikelet ucca 3." című pesti operettet (1929) említve.
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
Harmath Imre Kemény Egonról:
„Végül pedig büszke vagyok új felfedezésemre, Kemény Egonra, aki Bródy István társaságában írt „Kikelet ucca 3” című operettünknek a zenéjét szerezte.”
Harmath Imre, Délibáb, 1929. január 5., részlet
Forrás: https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-palyaive
1927-től 1937-ig dolgoztak együtt: táncszámaikból és a "Kikelet ucca 3." című operettből a "Ma éjjel" című CD-n az 1-14 track Kemény Egon-Harmath Imre gramofonfelvétel.
Lehár Ferenc életéről gazdagon illusztrált könyv jelent meg. A szerzők: Klemen Terézia és Margitay Zoltán.
Az ország szebbnél szebb termeiben, a Felvidéken is, zenés könyv-bemutatóval hozzák közelebb a mai hallgatósághoz a világhírű zeneszerző életét.
Nagy Ibolya énekművésznő, primadonna és színésznő tehetségét és sokoldalúságát csodálhattuk meg tegnap este a Fészek Művészklub Kellér-Szalonjában.
Természetesen a könyv szerzői indították el a műsort: először Klemen Terézia emelt ki a könyvből néhány életrajzi, családi eseményt - előadásában fordulatosan követhettük nyomon a világsikerig vezető utat. Eközben Nagy Ibolya énekét élvezhettük! Klemen Terézia a zenei résznél kitért az opera és az operát megközelítő igényű Lehár-operettekre, kiemelve Nagy Ibolya művészetét, amellyel bemutatta nekünk ezeket a dalokat!
Ekkor eszembe jutott az alábbi Kemény Egon-idézet a daljáték műfajáról, ahol Lehár Ferencre hivatkozik:
„ A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár néhány operettjét jelölte –, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják.” Film – Színház – Muzsika, 1962 (g.m.)
Margitay Zoltán Lehár Ferenc műveihez és személyéhez fűzött kevésbé ismert részleteket, és ezekkel a különlegességekkel tovább színezte a műsort.
Nagyszerű program részese lehettem. Szívből gratulálok a szerzőknek és a Művésznőnek valamint további sok sikert kívánok a rendkívül érdekes, magas színvonalú könyv-ismertető turnéhoz!
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
2021. szeptember 6-án hangzott el:
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang
Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő, egy-kettő..." Bilicsi Tivadar, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00, daljáték
Tölgyi Krisztina a "Komáromi farsang" című daljáték szerzőit, témáját és főszereplőit: Házy Erzsébet(Lillla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) emelte ki ismertetőjében, majd a népszerű és egyben igen különleges katonai, császári óbesteri, mélyen átélt... szerenádot hallottuk.
2021. szeptember 7-én hangzott el (ezt részt sajnos pont nem tudtam meghallgatni, így most Búbánat fórumtárs egyes műsoradatait "veszem kölcsön" az Operett a magyar rádióban fórumból, a tegnapi részlettel együtt):
Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony
Krisztina és Eugène kettőse: Dal a hódításról „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon, ez így szokott történni rendszerint, kisasszonyom. /A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg...." Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényelt: Lehel György
A Rádió Dalszínházának bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20.25 – 22.00, rádióoperett
Tölgyi Krisztina minden bizonnyal itt is kedvesen, okosan megfogalmazott, szerző- és műismertető mondataival vezette be a fenti, a hallgatóság körében már a bemutató után kedveltté lett duettet. ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
A Fővárosi Operettszínház 65 évvel ezelőtt mutatta be a VALAHOL DÉLEN című nagyoperettet.
A Valahol Délenről több felvételsorozat készült. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet digitalizálta Fotótára felvételeit, alább Mezey Máriát látjuk Lolita szerepében. https://szinhaztortenet.hu/record/-/record/OSZMI869548
Kemény Egon zenéjével, Dalos László versével kezdődött el az idei tanév a Budapest, XVII. kerületében működő Gregor József Általános Iskolában. Az ünnepélyes évnyitón a Kicsinyek Kórusa műsorán szerepelt. Nagy érdeklődés előzte meg, ugyanis már tavaly szerették volna bemutatni, az ismert helyzet miatt a próbaidőszak is máshogy alakult. Egy a fontos, szépen hangzott! Így most még egy Kemény Egon gyermekkari művel bővült az alsó tagozatos kórus repertoárja. A zeneszerzőt több, mint négy évtizeddel ezelőtt Szabó Ágnes karnagy mutatta be zenei osztályának: a "Köszöntsük jó tanítónkat!" kerületi pedagógusnapi-sláger és szép emlékű kedvenc lett, erről ma is meggyőződhettem. Meghívást kaptam és újra örülhettem Gordos Júlia karnagy kiváló zenepedagógia munkájának, a tiszta gyermekhangoknak és Kárpáti Gábor remek kísérő játékának. A "Menjünk az iskolába!" Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában, szimfonikus zenekari kísérettel hangzott fel a Magyar Rádióban, a "Gyermekjátékok" CD-n is szerepel a digitalizált rádiófelvétel.
Alighogy véget ért az évnyitó, Tölgyi Krisztina műsorában, a Dankó Rádióban Kemény Egon szavait idézte fel a daljáték műfaji jellegzetességeiről majd a "Hatvani diákjai"-t említve felelevenítette a címszereplő Hatvani István professzor természettudományi kutatásait, utalt a Debreceni Református Kollégiumra, Bessenyei Ferenc alakítására, a zenés színmű rádiótörténeti jelentőségére. Ezután a diákok között megőrzött egyik legendával kívánt a mai tanulóknak olyan jó iskolát, mint a darabbéli, és olyan pedagógusokat, amilyen Hatvani István professzor volt. Zenei illusztrációként a debreceni dámák esetét hallottuk Hatvanival, Elmira sanzonja, Mezey Mária előadásában őrizte meg a rádiófelvétel és a CD.
Sok szeretettel sikeres tanévet kívánok!
Anna Mária
U.i. A ma használatos magyarországi naptár szerint ma Egon névnap van...
Kemény Egon zeneszerző klasszikus (komolyzene) zenei végzettsége után (Bécsi Zeneművészeti Főiskola) 1927-ben, 22 évesen Budapesten a 20. századi könnyűzene (a szakirodalomban u.n szórakoztató zeneként, "U-Musik," is szerepel) modern táncok műfajában mutatkozott be.
Első kompozíciója a "Honolulu Lulu" című charleston átütő sikert aratott, gramofonfelvétel (The Charleston Serenaders) örökítette meg, amely "agyonjátszva", de épen megmaradt! Innen indult a legújabb, az 1927-1947 közötti gramofonfelvételeit összegyűjtő Kemény Egon-CD, a "Ma éjjel" című kiadvány. A lemezre 26 felvétel fért rá, ezek közül az utolsó kettő a zeneszerző műfaji sokoldalúságába enged résnyi betekintést. Kemény Egon dalai és megzenésített költeményei emlékezetes sikert arattak, most Juhász Gyula verseit emelem ki. A nagyközönség a Magyar Rádió irodalmi műsoraiban is meghallgathatta a műveket, a bemutatók gyakran a műsorsorozatokban hangzottak el.
Nemrég a kutató munka és feldolgozás során újabb gramofonlemezt találtak az Országos Széchényi Könyvtár Hangtárában, ez lett a 25. track az új albumon: Kemény Egon - Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939) Palló Imre operaénekes, a Magyar Királyi Operaház örökös tagja előadásában hallgathatjuk meg, a Radiola Szimfonikus Zenekar kísérte.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya Előzmény
A hét vendége Kurutz Márton, vele a mai műsorban Nagy Ibolya az Operettszínházról és Karády Katalin szerepeiről is beszélgetett.
Így a műsor végén Kemény Egon: "Fekete liliom" és Ábrahám Pál: "Bál a Savoyban" című operettjeiből meghallgathattuk a "Bocsánatot kérek" című franciakeringőt, valamint a "La bella Tangolita" című tangódalt. Az előbbi Kemény Egon gramofonhangszerelése, az utóbbi valószínűleg szintén az eredeti zenekari hangszerelés (Kemény Egon), lehet, hogy ez már rádiófelvétel volt.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének felvétele a Magyar Rádió stúdiójában (1959)
(Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Bitskey Tibor)
(Forrás: Fortepan.hu, Fotó: Szalay Zoltán)
Augusztus 22. - a "Krisztinakisasszony " bemutatójának évfordulója: Magyar Rádió, Kossuth Rádió 1959. augusztus 22. 20.25
Történik: 1809-ben. Színhely: Győr. Főszereplő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Kemény Egon zenéje a Dankó Rádióban:
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A múlt héten Kemény Egon zenekari operett-hangszerelései közül ismét hallhattuk:
Buday Dénes – Halász Rudolf: Fityfiritty (1941)
„Lehet könny nélkül sírni, ha fáj a szív, csak a fájdalmat titkolni kell...” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil) - részletek, 1957, Kossuth Rádió
Továbbá Bessenyei Ferenc felvételei előtt az ismertetőben Kemény Egon: "Hatvani diákjai"-t emelte ki Tölgyi Krisztina és ismertette, hogy a daljáték indította el a rádióból énekes pályáját: szenzáció számba ment, hogy először ebben a zenés színműben (rádióváltozat) alakította a teljes (ének és próza) szerepet.
GYENES MAGDA
Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettje felvételén Magyar Rádió, 1959
A mai műsor közepén Gyenes Magdára az első rádióoperett, a "Májusfa" megemlítésével a "Talán a csillagok" Konty-kettősével emlékezett Tölgyi Krisztina miután felelevenítette a népszerű művésznő életpályáját. Kemény Egon-Romhányi József: Konty-kettős - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Dr. Rácz György.
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
NAGY IBOLYA
Most hangzott el Nagy Ibolya primadonna, énekművésznő, színművésznő születésnapi köszöntése.
Tölgyi Krisztina szép összefoglalóval ismertette zenei tanulmányait és -pályája kiemelkedő állomásait. Ezt követően három Nagy Ibolya-felvételben gyönyörködhettünk!
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ● Az elhangzott, szívből jövő születésnapi jókívánságokhoz én is sok szeretettel csatlakozom!
Nagy Ibolya legújabb felvétele tegnap jelent meg / YouTube:
Az évad legnagyobb sikere: "Csavargólány", Hódmezővásárhelyi Városi Színház. A budapesti bemutatóról Tölgyi Krisztina összeállítását hallottuk, a főszerepet Dajka Margit alakította.
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Kemény Egon zenéje a Dankó Rádióban - most csak röviden:
a múlt héten csütörtökön egyik hangszerelését hallhattuk: Erdélyi Mihály szerzeménye a "Csavargólány" c. operettből,
pénteken "Fekete liliom" című nagyoperettjéből Karády Katalin és a Durium zenekar előadásában Kemény Egon-Halász Rudolf: "Ma éjjel" című tangóját,
hétfőn hangszerelésében Honthy Hanna énekelte Buday Dénes: "Csárdás" című operettjének egyik dalát, tegnap Lavotta János emlékezetére halálának 201. évfordulóján a "Komáromi farsang" című daljátékát elevenítette fel Tölgyi Kriszta.
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
A mai műsor elején Tölgyi Krisztina a rádióoperett műfajának megteremtőjeként és egyik legcsodálatosabb zeneszerzőjeként említette Kemény Egon nevét, majd a "Komáromi farsang" egyik mostanában gyakran hallható részletét hallhattuk: Bilicsi Tivadar énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon - Erdődy János:
Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy kettő..."
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
A "Szerencsés utazás" szövegkönyve nem készült el határidőre, ezért Tamássy Zdenkó javaslatára a zenét megmentették azaz Kemény Egon már elkészült kompozícióit, nyitány, kettős, dalkeringő felvették és évtizedeken át játszotta a Magyar Rádió.
Úgy hallottam, hogy a Szerencsés utazásnak félbemaradt a szövegkönyve. Sikerült azóta befejezni? Mert engem nagyon érdekelne. Vajon honnan lehetne beszerezni?
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A mai műsor zárószáma volt: KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" Nyitány
(Magyar Rádió, rádióoperett, 1950) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
"Budapest tangót táncol" - két gramofonfelvételt hallottunk a mai adásban, Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető ismertetőjében pontosan megjelölte az elhangzott számok szerzőit és előadóit.
"Budapest tangót táncol" 1.rész, 2. rész (Összeállította: Kemény Egon) Énekli: Szedő Miklós dr., kíséri: Komor Géza Pátria Tánc Zenekara, 1936
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
* Nem hangzott el most Kemény Egon neve és rádiófelvétele sem. Mégis jelen volt a fenti 1936-os lemez számainak összeállításával! Minden bizonnyal neve a lemezcímkén is szerepelt, közismert lehetett ez a tény, diszkográfiákban is jelzik, valószínűleg ritkaság és különlegesség, rádióműsorokban is kimelték. A felvételekből a rádió számára egyveleget komponált.
Ardelao fedezte fel ezt a gramofonlemezt digitális adattárban, már évekkel ezelőtt. Az előzmény itt részletezi.
Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937-1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.
Kemény Egon első sanzonját Budapesten, 1935-ben a Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937-1942 között Darvas Zsuzsa adta elő a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel zenedarabjaival.
Az egykori Goldberger-ház földszintjén működött a Parisette Kávéház.
Budapest, V. Vörösmarty tér 4.
Forrás: web
Tegnap a Balaton-parton sokszor a fülembe csengett a Balaton-keringő dallama - Gyurkovics Mária énekelte a "Talán a csillagok" egyik koloratur-dalkeringőjét (a "Hópehely"-keringőt és a "Hóvirág"-keringőt szintén).
A "Május elsején" vidám foxtrott, máig megvan a rádiófelvétele, Rátonyi Róbert énekelte.
A "Komáromi farsang" a Dankó Rádióban!
A 2018. évi műsorban a Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár hetében ma ismét hallhattunk hat részletet a daljátékból.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A részletes műsor itt tekinthető meg.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Dubarry Kávéház, Budapest, 1930-as évek
A fotón a Dubarry kávéház terasza látható. A kávéház utcai frontján a hely kínálata olvasható igényesen kialakított reklámtáblákon (Dreher sörök, Gerbeaud sütemények).
A kávéház a Duna parttól szinte csak lépésnyire volt, a királyi várral szemben. 1938-ban, Kövessy Géza a Spolarich-kávéház volt társtulajdonosa vásárolta meg az Anna bárral együtt. Forrás: https://mandadb.hu/
Úgy adta a sors, hogy Tölgyi Krisztina szerkesztő műsorvezető tegnapi "Az a szép" műsorbeli megemlékezését követően reggel ismét hallhattuk Kemény Egon rádiófelvételeit!
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Ma a Szinetár Miklós-hét keretében a 2019. október 26-i, szombati összeállítást ismételték. A műsor elején a hét vendége pályakezdésük közös vonásait majd Házy Erzsébet szerepeinek rendezését elevenítette fel.
Ehhez a részhez kapcsolódott Nagy Ibolya szerkesztésében a "Komáromi farsang" című Kemény Egon-daljáték és műsorvezetőként megemlítette a 2019-ben megjelent Hatvani diákjai és a Gyermekjátékok CD kiadványokat is.
A részleteket ide kattintva olvashatjuk:
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang
rádiódaljáték-változatból a Nyitányt és operaénekeseink: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Fekete Pál kiváló előadásában hallhattunk szólószámokat és duettet, valamint Bilicsi Tivadar és daljátékbeli katonazenekara szerenádját. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának mai, 52. évfordulójáról és pályaívéről a Dankó Rádió Facebook oldalán, majd az "Az a szép című" műsorban Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető emlékezett meg.
Kemény Egon első sanzonjainak előadóiról sokáig nem találtam semmiféle adatot. Ez a helyzet szerencsésen megváltozott, Saásdy Alice-ról is olvashatunk már a neten. Most az egyik rádióújságban már első ránézésre két régen keresett, Kemény Egon életművéhez is kötődő 1937-es adatot találtam:
Darvas Zsuzsa fellépését a Dubarry Kávéházban
és a zeneszerző hangszerelésében Erdélyi Mihály: Sárgapitykés közlegény című operettjét
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A 2021. július 17-i, szombat reggeli műsor zárószámaként hangzott el (a 2019. október 19-i műsornap ismétlése, a hét vendége: Nagy-Kálózy Eszter) Kemény Egon: "Tangó" A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte, a Magyar Rádió felvételét hallottuk.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
* Kemény Egon 1927-ban két tangót komponált Harmath Imre versére: "Szerettelek" és "Szeretlek-e még?" címmel. 1935-től a Kemény-Harmath szerzőpár tangóit új szerzőtársak is követték: a verseket Kemény Egon zenéjére Salver Béla, Szécsén Mihály, Kulinyi Ernő, Ilniczky László írta.
KEMÉNY EGON: MA ÉJJEL című tangódalát Karády Katalin énekelte gramofonfelvételre, Halász Rudolf verse. A gramofon-CD válogatásban is megjelentek a modern tangó-táncslágerek, nem fért rá a lemezre valamennyi... https://kemenyegon.hu/ma-ejjel-524
** A tegnap elhangzott "Tangó" zenekari darab (1954).
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A mai műsor második felében Kemény Egon rádiófelvétele előtt Tölgyi Krisztina a zeneszerző 22 éves korában kezdődött karrierjét és a már akkor megmutatkozó sikereit, gazdag életművét emelte ki (most nem tudtam pontosan lejegyezni szavait). Kasszasikert aratott a Fővárosi Operettszínházban a "Valahol Délen" című Kemény-Tabi-Erdődy nagyoperett, Jutka és Rodrigo kettősét konferálta:
"Még nincsen senkim sem…” („Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…") Rodrigo és Jutka vidám tánckettőse (foxtrott) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelte, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. A Magyar Rádió felvétele.
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
*Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”. Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik a második világháború utáni években. Színhely: Venezuela, Caracas. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Koreográfia: Roboz Ágnes.
Kemény Egon zeneszerző életében még július 15-én tartották a ritka férfinév, Egon napját.
Korábbi rádióműsorokból értesültünk, hogy őt magát is megkérdezték a naptárkészítők a pontos névnapi dátumról. Bécsi születésénél fogva természetesen a német nyelvterületen ismert július 15-t adta meg. Arrafelé máig egy név szerepel ezen a napon: Egon.
(Hazánkban egy ideje szeptember 1. a hivatalos Egon-nap.)
Egon - germán eredetű férfinév, amely az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: kard(hegy) és erős, merész.
Ardelao 2019-es bejegyzését elevenítem fel ez alkalomból:
„Egon germán, ószász, közép-német eredetű név, jelentése: híres, fényes, fegyver. A művészvilágból Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a nagy közönségsikert aratott Valahol Délen című operett, számos daljáték és gyermekeknek írt kórusmű szerzője, az irodalomban Egon Erwin Kisch prágai születésű német író, újságíró ismert tulajdonosa e névnek.”
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A tegnapi műsorban is elhangzott Kemény Egon neve, az 1949-ben bemutatott "Májusfa" című, első rádióoperett zeneszerzőjeként. Tölgyi Krisztina A Rádió Dalszínháza rövid története ismertetésekor szokta újabban felelveníteni a rádióújdonságot. A "Májusfa" Kemény Egon zenei pályájának rádiótörténeti jelentőségű, fontos és nagyon sikeres alkotása volt.
Saásdy Alice színésznő, sz. 1902. (születés éve) dec. 20-án, Debrecenben. Iskolái elvégzése után Rossi Rosinánál, majd a Zeneakadémián tanult és elszerződött az Apolló színpadhoz, ahol később operettekben és főleg chansonokkal szerepelt és ez utóbbi műfajfajnak egyik legjelentősebb megtestesítője lett. Elért sikerei alapján szerepel az Emke, Palace, Faun kabarékban, a Csengery- uccai színpadon. Azután külföldre ment és négy nyelven előadott chansonjaival aratta sikereit. 1928-ban visszatért külföldről, de nem vállalt szerződést, hanem saját mátyásföldi virágkertészetében és budapesti előkelő virágüzletében folytat eredményes tevékenységet.
Forrás: Saásdy Alice - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Tölgyi Krisztina az alábbi mondatokkal vezette be a zenei összeállítást, így tájékoztatta hallgatóit:
A Dankó Rádiót, a magyar zene rádióját és Az a szép című műsorunkat hallgatják.
Kemény Egon zeneszerző gazdag életművében operetteket, rádióoperetteket, zenés játékokat, szimfonikus könnyűzenét, balettzenét, megzenésített verseket, dalciklusokokat és gyermekkarra írt műveket is találunk - és persze számos emlékezetes sanzont is. Kemény Egon első sanzonját 1935-ben a budapesti Tarján bárban Saásdy Alice énekelte. 1937 és 1942 között pedig Darvas Zsuzsa a Dubarry kávéházban, Rácz Vali a Parisette Kávéházban, Fellegi Teri a Taverna bárban lépett fel Kemény Egon zenedarabjaival.
A Magyar Rádió is több sanzon-hangfelvételt készített műveiből, amelyek sikerét – mások mellett – Neményi Lili, Lukács Margit, Mezey Mária előadása tette feledhetetlenné.
Mai "Örökzöld Kalendárium"-unkban három szerzeményt hallhatnak.
Az elsőt Psota Irén adja elő, "A néma asszony" című sanzonban a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara kíséri az utánozhatatlan színművésznőt.
Utána egy szintén feledhetetlen színésző, Sennyei Vera énekli az "Örökre drágám" című sanzont.
Végül pedig szokatlan feldolgozásban Szalóki Ági népdalénekesnő előadásában csendül fel a "Ma éjjel" című szerzemény, amit először Karády Katalin, a két világháború közötti időszak filmsztárja, a legnagyobb magyar díva énekelt el a "Fekete liliom" című operettben.
Kemény Egon dalai következnek tehát, itt, a Dankó Rádióban! ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
* 10 órakor keződik a mai műsor, a déli harangszóig tart.
** https://kemenyegon.hu/ma-ejjel-524
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
2021. július 8-án, a csütörtöki műsorban is felhangzott Kemény Egon-műrészlet, éspedig Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmének emléket állító Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang" című daljátékból.
Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy kettő..."
Lilla egyik hódolóját, a Komáromban szolgáló osztrák óbestert Bilicsi Tivadar alakította. A magyar nyelvet törve, kiváló császári-bécsi akcentussal játszotta el a szerepet.
Az induló tempóval induló "császári-katonai" fúvós-szerenád rádióslágerré vált, refrénjében énekli:
"Miért van zárva ablakod?
A kompliment' nem kaphatod!
Kiscicám,
tubicám,
imádlak!
Úgy biz' ám!"
A rádiófelvételen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ezen a héten eddig minden nap felcsendült Kemény Egon-műveiből rádiófelvétel a Dankó Rádióban, pontosan úgy, mint évtizedeken át a Budapest I, a Magyar Rádió Kossuth- majd később a Petőfi adóján is.
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Kedden: bevezetőjében Tölgyi Krisztina a zeneszerző életművének fő műfajait ismertette és most a sanzont emelte ki.
Elhangzott:
Kemény Egon-Anantole France-Tiszai Márton: A néma asszony (chanson)
Kemény Egon-Erdődy János: Örökre drágám (chanson)
Kemény Egon-Halász Rudolf: Ma éjjel (dal a Fekete liliom című operettből)
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 ismétlés Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Hétfőn: Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Nyitány
Szerdán: Kemény Egon: Tangó
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Dankó Rádió Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Tölgyi Krisztina a mai műsor elején hangulatos bevezetővel tért rá a balatoni dalokra és már hallottam is Kemény Egon-Romhányi József: "Balaton-keringő" című koloratúrszoprán dalkeringőjét, Gyurkovics Mária énekével... ez illúzió maradt, mert badacsonyi nóták következtek.
Megérzésem mégsem volt alaptalan, ugyanis néhány perc múlva, az "Operettslágerek a Dankó Rádióban" szlogen után az első rádióoperett, a "Májusfa" egyik közkedvelt operettslágereként konferálta fel Tölgyi Krisztina a vidám duettet:
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” Nagyoperett rádióra, 1949.
"Konty-kettős" "Úgy szeretném megcsodálni csodálatos kontyát..." - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A sikerszám a "Talán a csillagok"-ban hangzott el, de már a maga idején is egységet alkotott Kemény Egon "két első rádióoperett"-je:
a „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. A "Májusfa-keringő ” zenei ikertestvére a "Hópehely-keringő".
A műsoridő alatt még két alkalommal elevenítette fel az első rádióoperett nyitotta lehetőség után készült rádióperetteket és a Rádió Dalszínháza felvételeit. Nagyon helyesnek tartom, hogy összekötő szövegeiben méltóan ápolja a Magyar Rádió operettfelvételeinek emlékeit is!
84 évvel ezelőtt mutatta be a magyar rádió az első rádiódaljékot, Kemény Egon zenéjével:
A „Schönbrunni orgonák“ c. zenés hangjáték pontos szereposztása az 1937. 06. 29-i rádióműsor szerint:
Budapest I
20: „Schönbrunni orgonák.“ Zenés hangjáték egy felvonásban. Szövegét Kulinyi Ernő, zenéjét Kemény Egon írta.
Rendező Barsi Ödön.
Vezényel ifj. Stephanides Károly.
Személyek:
A császár — Csortos Gyula;
A főhercegnő — Hajós Éva;
A főherceg — Várady Lajos;
Girardi — Fekete Pál;
A színésznő — Tóth Böske;
Előzmény 1396
A korabeli cikkek eddigi kutatásaim szerint nem foglalkoztak "A színésznő" szerepével, pedig nagyon izgalmas téma lehet. Egyik legkedvesebb barátom említette Girardi partnernőjét, Pálmay Ilkát egy beszélgetésünk során. Minden bizonnyal ő volt a szerep ihletője, talán annak idején ez nem is volt titok. Szép és érdekes méltatást olvashatunk itt: http://intezet.nori.gov.hu/muhely/emlekezes-palmay-ilkara-/
"1893. január 10.-én Prokofjev: „A három narancs” premierjén melyben Girardi a partnere, újra sikere van. Az előadáson jelen van Ferenc József császár és király is."
Annál inkább foglalkoztattaCsortos Gyula visszatérte a közvéleményt:
„Csortos Gyula új szerepe. Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
Felmerül a kérdés, hogy ki alakított a rádió mikrofonja előtt Girardi szerepét: Bilicsi Tivadar vagy Fekete Pál? Később mindketten szerepeltek a "Komáromi farsang"-ban. Fekete Pál Kemény Egon gramofonslágereit is énekelte, ezek közül egy szerepel a "Ma éjjel" CD kiadványon: 16. Kemény Egon – Szécsén Mihály: Megbocsájtom minden bűnöd (1938, tangó dal) Fekete Pál, Radiola tánczenekar. Egy évvel a Schönbrunni orgonák rádiófelvétele után adta elő kiváló művészünk.
Megjegyzem még, hogy az emlékezetes siker aratott "Schönbrunni orgonák" daljáték volt a Kemény Egon-Kulinyi Ernő szerzőpár első alkotása.
Most térek rá a mai műsorra: Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezetőnek köszönheti a mai hallgatóság, hogy Kemény Egon zenei karrerjét, életművét lassacskán közelebbről is megismerheti. Ruitner Sándor, Nagy Ibolya és Erdélyi Claudia útján halad, ám saját stílusban mutatja be a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőt: zenéje mellett, mint fent is látjuk bőven van rá lehetőség, szerepekhez és szereplőkhöz is kapcsolva (az elmúlt adások egyikében az első rádióoperett, a "Májusfa" említésével is). Ma Bessenyei Ferenc - Hatvani István professzor - zenei pályafutása ismertetésekor említette és részletezte a "Hatvani diákjai" rádiótörténeti szenzációját (1955), a prózai- és énekszerep első teljes alakításának indulását, amely a Rádió Dalszínházában ezután gyakorlattá vált.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Az ismétlések sorában most megy a 2019. október 13-i műsor: Kemény Egon-megemlékezés születési évfordulója alkalmából.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban. Színhely: a Debreceni Református Kollégium. Szenzációt keltett a Magyar Rádióban és a hallgatóság körében, évtizedeken át ismert volt a rádiótörténeti újdonság, hogy a zenés színműben (a daljáték rádióváltozata, 1955) Simándy József operaénekes prózában is megszólalt. Bessenyei Ferenc a "Hatvani diákjai"-ban el is énekelte szerepét. Mindketten először ebben a darabban alakítottak prózai-énekes szerepet és utat nyitottak a Rádió Dalszínházában a teljes szerep megformálásához.
A műsorrészletben a "Hatvani diákjai" című daljátékból a CD duplaalbumban kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek) hangzottak fel, a Magyar Rádió restaurált, digitalizált, eredeti felvételei. https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
A műsor az Anna-polkával kezdődött.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Az ismétlések sorában vasárnap a 2019. október 13-i műsor következik, benne Kemény Egon-megemlékezés születési évfordulója alkalmából.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Ilosfalvy Róbert emlékére, születésnapja évfordulóján:
Említsük meg ezen a napon Ilosfalvy Róbert első daljátékfelvételét a Magyar Rádióban:
Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Csokonai Vitéz Mihály szerepét énekelte, a prózát Zenthe Ferenc mondta el. Lilla: Házy Erzsébet - prózában a szintén kiváló Korompai Vali.
Az Operaházban ekkor Rodolfo és Mimi szerepét alakította a két fiatal operaénekes. A rádiófelvételen nem csak a Csokonai-Lilla szerep szerelmi tüze lángolt a mikrofon előtt...
KEMÉNY EGON CD-i a KOSSUTH RÁDIÓ mai műsorában KALENDÁRIUM 15.32
Kemény Egon műveit évtizedeken át a Magyar Rádió Kossuth adója, a Kossuth Rádió mutatta be. Most jártam először ebben a stúdióban és külön öröm volt számomra, hogy Babucs Kriszta felkérésére a közvetlenül megjelenése előtt álló MA ÉJJEl CD-ről beszélgettünk. A hangrestaurált és digitalizált lemezen, a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat CD 4 albumán, 26 sikerszám hallható (1927-1947). A műsorban Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója nyilatkozik a Kemény Egon-gramofonfelvétel gyűjteményről és a CD elkészültéről.
Itt később is meghallgatható : https://mediaklikk.hu/musor/kalendarium/
Szeretettel ajánlom:
Anna Mária
Dankó Rádió Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A műsor első felében hallhattuk:
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen című nagyoperettjének egyik vidám dalának rádiófelvételét, Magyar Rádió
"Még nincsen senkim sem…” („Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…") Rodrigo és Jutka tánckettőse (foxtrott) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelte, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
"Összesítve": tegnap négy részlet hangzott fel Kemény Egon zeneszerzői munkásságából a Dankó Rádióban.
Ebből két saját kompozíció:
Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Nyitány
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen
Zenekari hangszerelései:
Buday Dénes – Szilágyi László – Kellér Dezső: Csárdás
Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre: Hawaii rózsája
"Kedves Hallgatóink! A mai adást a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Kemény Egon Krisztina kisasszony című operettjének Nyitányával zárjuk."
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. (1959)
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zsolnay Hédire emlékezve szerepei között Tölgyi Krisztina Ábrahám Pál és Kemény Egon operettjeit is megemlítette a tegnapi műsorban.
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsolnai_H%C3%A9di
Ábrahám Pál: Bál a Savoyban... Bébé
Kemény Egon: Fekete liliom... Paulette (Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” ( (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi - Paulette. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek)
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Még holnap is, ezen héten ismétlésben hallható:
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/09/22/tul-az-operencian-ladinek-judittal-es-molnar-laszloval-39-het/ A mai műsort Kemény Egon: "Ritka madár a szerelem" című angolkeringője (1935) nyitotta, a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Facebook - Kemény Egon zeneszerző emlékoldalán és Kemény Anna Mária oldalán, mai bejegyzés:
(Képek: saját felvételek, 2021. június 10.)
Mától a Rózsavölgyi Zeneműboltban is kapható KEMÉNY EGON: MA ÉJJEL című új, gramofonfelvétel CD-je!
Budapest., V. kerület Szervita tér 5. - a Rózsavölgyi és Társa cég Kemény Egon zeneszerzőt nyomtatott kottakiadványaival 1927-től, első művétől kezdve végigkísérte karrierje során.
A képen: Kemény Anna Mária és Szabó Norbert boltvezető - spontán kattintással :-) megörökítettük az átadás-átvétel pillanatát. A "Hatvani diákjai", a "Komáromi farsang", a "Gyermekjátékok" és a "Ma éjjel" KEMÉNY EGON-CD Rózsavölgyinél megvásárolható,
Ezennel ünnepélyesen megígérem, hogy amint jelen topikban, netán Franz Schmidt topikjában -ahová fórumtársunk ugyancsak belinkelte a kérdéses Rongyos Gárda-cikket- megjelenik egy Szamuely Tibort vagy a Lenin-fiúkat méltató, magasztaló cikk (amilyen a szóbanforgó Rongyos Gárda-írás), azonnal felemelem a hangomat ... csak lécci, szólj, mert nem biztos, hogy mindig mindent észreveszek! Újólag le kell szögeznem, hogy -ld.2217- még a Rongyos Gárdát sem minősítettem, csupán megállapítottam, hogy ezt az alakulatot sem a Nemzeti összetartozás napján sem máskor nem tartom alkalmasnak arra, hogy a Nemzeti összetartozás napjához vagy akár Kemény Egonhoz kössék. Az ausztrofasiszta, Anschluss-párti Franz Schmidthez esetleg inkább passzol, ld. erről bővebben beírásomat a F. Schmidt-topikban. Annak külön örülök, hogy 2225 sz. beírásommal sikerült szövegértési problémádat enyhítenem és mint Hamupipőke a kölest-lencsét-hamut szét tudtad választani beírásomban a Nemzeti összetartozás napját a Rongyos Gárdától. Ezek után már Szamuely sem lesz gond, meglásd: az is menni fog :-)
A rongyos gárda zavarja a lelkivilágodat, ez a vadállat nem?
Szamuely Tibor 1919. április 20-án, Húsvét vasárnapján Győrben elhangzott beszédében a következőket mondta:
„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”
Attól tartok, komoly szövegértési problémákkal küszködsz, ami a te szakmádban további kárrieredet hátráltathatja: már csaknem aggódom érted :-) Az a helyzet, tudod, hogy "nemzeti összetartozást elítélő bejegyzés", az egy dolog. Lehet, hogy te elítél(t)ed, én nem. Másik dolog, amit valóban írtam: "Nem tudom, hogy kerül Kemény Egon zeneszerző oldalára a Nemzeti összetartozás napján vagy bármikor a Rongyos Gárdát lelkesen méltató cikk." Megjegyzem, ugyanott azt írtam, hogy "A Rongyos Gárdáról nem kívánok nyilatkozni". Azaz nemhogy a nemzeti összetartozást, de még a Rongyos Gárdát sem ítéltem sem el, sem meg. Az pedig, hogy minderről (mindenről?) "neked egy másik Ferenc jut az eszedbe", az elég sokatmondó. Talán azért, mert ott voltál a születésnapi buliján. (Én nem.) Születésnapján, ami történetesen a nemzeti összetartozás napján van.Neeem, neeem, ezt az időpont-egybeesést nem tőle tudom (te talán igen), hanem a kormánysajtó egyik új öklétől, fénylő csillagától :-)
PS Remélhetőleg nem kedves smaragd fórumtársunk segítségére óhajtasz sietni ezzel a nézetem szerint elég balul elsütött-elsült beírásoddal. Ezer meg ezer beírása tanúsítja: jól elboldogul ő nélküled is -vagy tévednék?- még ha ezzel a nem túl szerencsés és mint látom, más topikba is belinkelt Rongyos Gárdázással nézetem szerint bakot lőtt is.
:-) Óriási dolog, hogy Kemény Egon életművének egy része most már négy CD albumon meghallgatható.
Várhatóan a rádió is foglalkozik majd az újdonsággal. A gramofonfelvételek lejátszása annak idején engedélyhez volt kötve, a rádióújságokban megjelentek Kemény Egon gramofonfelvételei a műsorokban (néhányat már korábban bejegyeztem, sőt bejegyeztünk!) - sok érdekes téma merülhet fel a MA ÉJJEL CD felvételeivel kapcsolatban.https://kemenyegon.hu/ma-ejjel-524
Grosschmid Sándor is Kassán született. Fasisztoid beírás lenne az emlegetése?
A nemzeti összetartozást elítélő bejegyzéseddel kapcsolatban nekem egy másik Ferenc jut az eszembe, meg a Magyarországot elözönlő, vélelmezett 23 millió "román".
Megjegyzem, hogy smaragd eddigi beírásai semmiféle politikai állásfoglalást nem tükröztek, a legenyhébb célzás is csúnya dolog arra nézve, hogy fasiszta (vagy akár kommunista) volna.
Szálasi Ferenc (is) Kassán született. Ennek alapján és ezek szerint legközelebb egy Szálasi Ferencet méltató írás megosztásában reménykedhetünk valamely topikban?
ittoff Nem tudom, hogy kerül KeményEgonzeneszerző oldalára a Nemzeti összetartozás napján vagy bármikor a Rongyos Gárdát lelkesen méltató cikk. A Rongyos Gárdáról nem kívánok nyilatkozni: a történelmi tények ismeretében, netán anélkül, ki-ki döntse el magában, hová helyezi ezt az alakulatot ... de inkább neitt. Trianonról számos jó könyv, tanulmány olvasható rangos, nívós konzervatív történészek, pl. Ablonczy Balázs jegyzésében. Legutóbb IsmeretlenTrianon. Azösszeomlásésabékeszerződéstörténetei1918–1921c. munkáját olvastam. A belinkelt cikk szerzőjét ésmunkáltatóját azonban nem sorolnám ebbe a kategóriába.
Az Országos Széchényi Könyvtár tegnap megjelentetett sajtóközleményét átvették a lapok és a KEMÉNY EGON: MA ÉJJELCD booklet oldalaival dúsan illusztrálták híradásukat:
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető
A tegnapi adás első részében Csokonai Vitéz Mihály szerelmére, Vajda Lillára emlékezett Tölgyi Krisztina. Életútja bemutatása utána a "Komáromi farsang"-ból hallhattunk vidám részletet: a gazdag Vajda Péter komáromi kereskedő háza előtt adott szerenádot Csokonai egyik riválisa:
"Karády Katalin hangja is felcsendül a közreműködésünkkel kiadott Kemény Egon-kompaktlemezen"
Kemény Egon (1905–1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző zenei és színpadi karrierjének első húsz évét eleveníti fel az a lemez, amely a zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából készült el az OSZK közreműködésével. Az eredeti gramofonfelvételeket az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának szakemberei mentették meg, akik digitalizálták és restaurálták az alkotóművész hangfelvételeit. A korai magyar dzsessz egyik meghatározó zeneszerzője műveinek egy része a nemzeti könyvtár 2021 januárjában indult Hangtár adatbázisában is meghallgatható. A Ma éjjel címet viselő korong az életmű-válogatás-CD-sorozat negyedik kiadványa.
Kemény Egon négy évtizeden át tartó pályafutása a magyar kabaré pódiumain színpadi szerzőként és a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban karmesterként indult. Az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárának gramofonlemez-gyűjteménye egyedülálló forrása a komponista műveiből készült hangfelvételeknek, az ebből válogatott dalok a most kiadott CD-n jelennek meg először. A felvételeken a legkiválóbb énekessztárok – többek között Karády Katalin, Lantos Olivér, Kalmár Pál, Sebő Miklós – és zenekarok adják elő a szerző slágerré vált dzsesszes táncdalait. A melódiák közül kiemelkednek a Fővárosi Operettszínházban bemutatott operettrészletek gramofonfelvételei.
Karády Katalin a Fekete liliom című romantikus nagyoperett főszereplőjeként lépett színpadra 1946-ban. A darabból két duettet a díva részére gramofon-hangszereléssel komponált át a zeneszerző. A lemezen hallható huszonhat felvétel közül az alkotó egyik legnagyobb sikere a Ritka madár a szerelem, de a válogatásban meghallgathatók Kemény Egon más szerzeményei is, felelevenítve a korai magyar dzsessz világát, amelybe a komponista új színeket hozott.
A CD-sorozat negyedik albuma Kemény első sikerszámával, a Honolulu Lulu (1927) című charlestonnal kezdődik, és a Rákóczi induló (1936) átiratával zárul. Kemény Egon zeneszerző magánarchívumából állítottuk össze a táncszámok kottakiadványainak címlapválogatását. A lemezen hallható modern táncslágerek digitalizált felvételei, valamint a CD-füzetben szereplő lemezcímkekollázs az OSZK Színháztörténeti és Zeneműtárában őrzött lemezekről készült. Az utolsó két szerzemény Kemény Egon zenei sokoldalúságának más irányaiba nyújt betekintést: megzenésített költeményt és nagyzenekari átiratot hallunk a ritka felvételeken. A korongon összegyűjtött művek a magyar dzsessz kezdetétől vezetnek el a zeneszerző komolyabb hangvételű alkotásaiig.
A lemezsorozat a zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária produceri kezdeményezése. 2019-ben, Kemény Egon halálának 50. évfordulóján az MTVA támogatásával adta ki a Hatvani diákok (1955) és a Komáromi farsang (1957) című rádiódaljátékokat, amelyeket a Gyermekjátékok című CD, valamint zenekari és gyermekkari kórusművek rádiófelvételei (1952–1962) követtek.
"Maszkot majd vigyék, legyen olyan kedves!" - mondta nekem az előbb taxirendelésnél a fiatal munkatársnő.
Egy másik fórumon az azonos alakú, más jelentésű igék ragozásáról volt szó a napokban, ez az eset is érdekes!
Annyiban illik ide, hogy Kemény Egon zeneszerző Bécsben németül tanult meg először, de a magyar nyelv és irodalom tisztelete áthatotta életét - karrierje során szerzőtársként is a legkiválóbbakat választotta maga mellé.
Dankó Rádió
Az a szép Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető
A délelőtti adásban Tölgyi Krisztina bevezetője:
"A Dankó Rádiót, a magyar zene rádióját hallgatják, ahol "Az a szép" című műsorunkban a Magyar Rádió háziszerzője, számtalan színpadi operett- és az első rádióoperett komponistája, Ábrahám Pál hangszerelője és barátja, slágerszerző: Kemény Egon, és Erdődy János egyik örökzöld szerzeménye következik.
A feledhetetlen színésznő, Sennyei Vera adja elő az "Örökre drágám" című dalt - a Magyar Rádió Esztrád Zenekarával, Gyulai Gál János vezényletével."
Kemény Egon - Erdődy János: "Örökre drágám" (chanson, 1958)
Természetesen a dal sem teljes, gramofonfelvételt hallunk, annak megfelelő zenekari hangszerelésben és előadásban - éppenséggel valóban az eredeti illúzióját kelti.
Ennek a felvételnek az érdekessége és értéke, hogy Kemény Egon a brácsának adta a dallamot, és ezen a felvételen - más hangszerek mellett - hangsúlyos, ellentétben az általánosan elterjedt nagyzenekari előadásokkal és felvételekkel.
Most hangzott el:
"Kedves Hallgatóink, most pedig Kemény Egon "Krisztina kisasszony" című operettjének dallamai következnek műsorunk utolsó perceiben":
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" – Előjáték
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Történik: 1809-ben. Színhely: Győr. Főszereplő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Most nem kerestem semmit, csak a programot szerettem volna megnézni, de a műsort nem ismertették. Lehet, hogy Kemény Egon-kórusművet is előadtak :
1960. április 19.
Kossuth Rádió
19.35 Ötéves a Magyar Rádió Gyermekkórusa. Részletek az ünnepi hangversenyből, hangfelvételről. Vezényel Botka Valéria és Csányi László.
*
Azért mégis belenéztem, mi ment a rádióban aznap. A tények és eddigi bejegyzéseim alapján mondhatom, hogy természetesen... Kemény Egon-művek is szerepeltek az aznapi kínálatban:
a műsor címadója egyik gyermekkari kompozíciója (1954)
KOSSUTH-RÁDIÓ
16.45 Derűvel-dallal 1. Kemény Egon-B. Radó Lili: Derűvel-dallal (Vendel utcai Tanítóképző Intézet Kodály-kórusa és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Nagy Olivér)
PETŐFI-RÁDIÓ
15.00 Szórakoztató muzsika 1. Kemény Egon: Tangó (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Kerekes János)
* A "Derűvel-dallal" a KEMÉNY EGON: GYERMEKJÁTÉKOK című CD-n is szerepel
**A "Tangó"-t a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető adásaiban elég gyakran hallhattuk!
Kemény Egon műveiből a "Valahol Délen" című 3 felvonásos nagyoperett rövid ismertetője és egy részlete szerepelt a műsorkezdő operettblokkban:
a "Valahol Délen" bemutatója 65 évvel ezelőtt, 1956. március 30-án volt a Fővárosi Operettszínházban.
"Még nincsen senkim sem..." "Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány..." a rádiófelvételen Jutka és Rodrigo táncduettjét (foxtrot) GyenesMagda és Rátonyi Róbert énekelte. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
A tegnapi műrorban ismét elhangzott a Kossuth Rádió és Petőfi Rádió műsorán évtizedeken át ismételt és közkedvelt kettős. A Dankó Rádió programjaiban is sokszor műsorba szerkesztette Nagy Ibolya, Erdélyi Claudia és Tölgyi Krisztina.
Biztos vagyok benne, hogy a rádióhallgatók nem unják meg, nagyszerű lenne újra színpadon is látni!
VALAHOL DÉLEN
A helyszín Venezuela, Caracas.Történik a második világháború utáni években. Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sennyei Vera, Rátonyi Róbert, Borvető János játszotta és énekelte a fő szerepeket. https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
Időben haladva a "Valahol Délen" Kemény Egon harmadik színpadi nagyoperettje. Tíz évvel korábban, 1946. decemberétől a "Fekete liliom"-ot tűzte műsorára a Fővárosi Operettszínház, zsúfolt házakkal ment!
A "Fekete liliom" című romantikus nagyoperett keletkezésének egyik oka lehetett - azaz a Fővárosi Operettszínház igazgatója, Fényes Szabolcs felkérésének (lsd korábbi bejegyzéseink) - Kemény Egon két kisoperettjének zeneszerzői sikere!
rövid jeleneteket, villámtréfákat, sanzonokat, táncszámokat, artistamutatványokat egy műsor keretében előadó színház.
A francia szó jelentése: változatosság. Párizsban az 1850-es években nyílt meg a Théâtre des Variétés, ami rövid idő alatt sikert ért el. Nálunk ősei az 1850-es években kávéházról kávéházra járó népénekesek voltak, akik 1865-től bohózatok előadására is engedélyt kaptak. A zenés kávéházak helyébe lépő orfeumokban ugyancsak változatos műsorok szerepeltek. A millennium évében nyílt meg a Városligetben a m. varieté első hajléka, az Olympia. A két legrangosabb varietészínház a Nagymező u. 17. alatt a Moulin Rouge és a Nagymező u. 20. alatt az Arizona volt. 1945–1950 között működött a Népvarieté, a Vidám Varieté, a Fővárosi Varieté, a Kisvarieté, a Budapesti Varieté, a Royal Revü Varieté artistakabaré vegyes műsorral.
Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető "Az a szép" című műsorában ma délelőtt Kemény Egon-gramofonfelvétellel lepte meg a hallgatóit! Kiváló bevezetőjét itt olvashatjuk:
A Dankó Rádiót, a magyar zene rádióját hallgatják.
A sokoldalú zeneszerző, karmester, Ábrahám Pál legjobb barátja és műveinek hangszerelője, a Magyar Rádió háziszerzője, Kemény Egongazdag életművéből ma a Fekete Liliom című nagyoperettjét elevenítjük fel. A darabot 1946-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház. Sokat kellett rá várni, mert Kemény Egon előző operettje, a Kikelet ucca 3. sikere után csak 18 évvel később jelentkezett saját művel. Nem csoda, hogy óriási várakozás előzte meg, így a Színház című lap már a próbákról is tudósított. Ebből a cikkből idézek:
„A Fővárosi Operettszínházba megyünk, ahol Karády Katalin formálja éppen a Fekete liliom főszerepét. Karády a Sybill óta nem játszott, karácsonyra azonban megint parádés szerepben lép a közönség elé. A Fekete liliom úgynevezett „nagyoperett“. A spanyol polgárháború idején játszódik. Karády spanyol grófkisasszonyt alakít, akibe beleszeret a nemzetközi brigád francia tisztje, akit Nagy István játszik. A tiszt azt hiszi, hogy Karády valami kis éjszakai pillangó a Fekete Liliom nevű mulatóban. Ebből adódik a bonyodalom és a sok izgalom, annyi, hogy két prózai darab is kitelne belőle. Karádyt három bonviván ostromolja: Nagy István, Gozmány György és Zentay Ferenc. Nyissunk be a színpadi vasajtón, ahol „idegeneknek belépni tilos“! Az ügyelőpult mellett kis padkán az öreg Latyi, Gombaszögi Ella és Somogyi Nusi. A színpadon Fejes Teri és Latabár Kálmán, aki éppen most agyalt ki egy hamisítatlan Latyi-viccet. A nézőtéren a szerzők, Földes Imre, Nóti Károly és Kemény Egon nevetnek a legjobban".
A Fekete liliom című Kemény Egon-operettből most a főszereplő, Karády Katalin előadásában hallgatjuk meg a Ma éjjel című szerzeményt itt, a Dankó Rádióban.
*Az eredeti Karády Katalin - Nagy István duett tangó-dalt Kemény Egon Karády Katalin részére gramofonhangszerelésbe ültette át a Durium-zenekar felvételéhez.
Victorien Sardou: Párizsiak New Yorkban
híres és szellemes művét Kemény Egon zenéjével a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be.
Fordította és verseit írta: Békés István Főszerepben Némethy Ferenc és Latinovits Zoltán
A színház igazgatója, Jákó Pál is fellépett a darabban.
* A színlap egyelőre ebben a gyorsfénykép formában érhető el, de hamarosan tökéletes dokumentum formájában is gyarapítani fogja Kemény Egon zeneszerző archívumát.
Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető
A mai műsort sajnos nem tudtam meghallgatni, így köszönettel innen veszem át: Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)
Elhangzott: Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang"
"Egy-kettő, egy-kettő..." - Kraxelstumpf óbester szerenádja Bilicsi Tivadar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényelt.
Köszönöm! Eddig még én sem találtam rá, hogy kinek a zenéjét játszották a "Te boldog Budapest“ című nyári revüben, feltételezhetően több szerző slágereit. Nagyon érdekes viszont, hogy ez volt Kemény Egon utolsó budapesti fellépése, pár nappal később már Németországban volt, és Ábrahám Pállal a "Viktória" német változatának, "Viktoria und ihr Husar", ősbemutatóját készítették elő!
Kemény Egon igen kevés zongoradarabot komponált, de már ifjú, még Kassán töltött éveiben is kitűnt briliáns zongorajátékával, zongoraművei is magas színvonalú játéktudást kívánnak meg. Külön örültem a Royal Orfeum képnek! Itt később Kemény Egon-kisoperettek is színre kerültek, az akkori Royal Revü Varieté műsorán:
Kemény Egon - Nádassy László : „Éva és a férfiak” Bemutató: 1945. december 22. Royal Revü Varieté. Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kelemen Éva, Gozmány György, Rátonyi Róbert, Kardos Magda, Soltész Any, Antalffy József, Pártos Gusztáv. Közreműködött: Chappy 15 tagú szimfonikus jazz-zenekarával. Rendező: Szabolcs Ernő.
Kemény Egon - Szenes Iván: „Kiigényelt szerelem” Bemutató: 1946. február 1. Royal Revü Varieté (Farsang 1946 – Konfetti), Igazgató: Ehrenthal Teddy. Fő szerepekben: Kardos Magda, Lugosi György, Kollár Lívia, Murányi Lili, Varga D. József, Dezsőfi László. Rendező: Szabolcs Ernő.
Színház - A Royal Revü Varieté Konfetti című előadása, MTI Zrt. Fotóarchívum
Budapest, 1946. február 7. Játszik a zenekar a Royal Revü Varieté színház Konfetti című előadásán. MAFIRT felvétel
Amikor a korabeli lapok Kemény Egon zongorajátékát méltatták. Vajon a kísérő zenét is ő komponálta?
8 Órai Ujság, 1930. 06. 03.:
— Nyári revü a Royal Orfeumban. A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Karovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, Olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.
Royal Orfeum, Budapest, Erzsébet-körút 31. (Képeslap 1912-ből)
Fontos dokumentum - gyorsfénykép a Miskolci Nemezeti Színház kiadványának Krisztina kisasszony bemutatójáról, régóta keresett színházi adatokat tartalmaz.
Az előadásról 21 színpadi felvételt őriz a MANDA adattár, ezeket egy híján már megjelenítettem fórumunkon.
Dankó Rádió
Az a szép
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető
Kellemes meglepetéssel hallgattam, hogy a mai műsor gerincét ismét a "Májusfa" emlékezete adta!
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (Bemutató: 1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte, hatalmas, emlékezetes sikerrel.
Nagy Ibolya emlékműsorban idézte fel "Túl az Óperencián" című programjában az első rádióoperett keletkezésének történetét, és ha nem tévedek Erdélyi Claudia sem feledkezett meg a Dankó Rádióban erről a rádiótörténeti témáról és műfaji újdonságról.
Örültem, hogy Tölgyi Krisztina a 72 évvel ezelőtti bemutató előestéjén újabb rövid részletekkel idézte fel az akkori rádiós időket! A "Májusfa" évtizedek múltán is igazi legenda volt és ezek szerint marad, a rádiós berkekben. Ezen a fórumon is többször felidéztük. Most, a nagy változások idején különösen figyelmesnek és tisztelettelinek találtam Tölgyi Krisztina szándékát és tettét, amivel ma, szinte sorozatszerűen ismét közelebb hozta a rádióhallgatókhoz a "Májusfa"-'t és alkotóit. Előzmény
A Magyar Rádióban 1949-ben ezekben az órákban, április 30-n vették lakklemezre a "Májusfa" című első rádióoperett, és május elsején főműsoridőben mutatták be. Óriási sikerét elsősorban Kemény Egon - Romhányi József: Májusfa-keringőjének köszönhette.
A mai műsorban elhangzott: szóljon tehát Kemény Egon csodálatos melódiáival és Romhányi József dalszövegével a Konty-kettős!
Nem csodálom, hogy Tölgyi Krisztina ismét ezt a szellemes szövegű, évődő, vidám táncduettet választotta. Gyenes Magda és Rátonyi Róbert fergeteges előadásában őrzi a Zenei Archívum.
Minden reményünk megvan, hogy Kemény Egon: "Májusfa" és a szilveszteri "Talán a csillagok" digitalizált felvételeinek egész sorát meghallgathassuk még ezután.
a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorának szerkesztő-műsorvezetője. Néhány hete ismertük meg, a program közkedvelt háziasszonya, Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető visszatértéig mutatja be az érdekesebbnél érdekesebb dalokat.
Kemény Egon rádiófelvételeit azonnal felfedezte a Zenei Archívumban és már műsorba szerkesztett néhányat. Emellett ismertetőiben is szerepel a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, egyebek mellett nemrég Romhányi József születésének 100. évfordulóján is: Kemény Egon fedezte fel és vitte be a Rádióba, vagyis gyakorlatilag ő indította el a szövegírói pályán.
A címbeli kijelentés valóban fedi Kemény Egon sokoldalú zenei munkásságát, zeneszerzői –beleértve hangszerelői – tehetségét és sikereit. Negyven éven átívelő alkotókorszaka alatt a széles nagyközönség apraja-nagyja ismerhette meg műveit: az óvodásoknak írt kis kompozícióktól kezdve a színpadi művekig terjed rendkívüli zenei műfaji sokszínűsége.
A facebookon láttam a kiírást Nemhala György honlapján, hogy Kemény Egonról is lesz operett parádé. Mikor lesz? Ma ugye Eisemann folytatás van. A többi zeneszerzőt is tudod, akiről lista készül?
"A fantasztikus komponista: Kemény Egon" - hallottam ma Tölgyi Krisztina szavait, amikor hazatérve bekapcsoltam a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorát. A szerkesztő-műsorvezető épp a "Májusfa", az első rádióoperett történetét ismertette a hallgatókkal. Sajnos a műsort nem ismétlik és nem lehet újra meghallgatni. Miként említette, Kemény Egon óriási sikert aratott zenéje nyitott utat a későbbi Rádió Dalszínháza darabjainak, a magyar szerzők rádió- operettjeinek. Most Kemény Egon - Romhányi József: "Konty-kettős"-ét hallottuk, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvételén. Mélyen érintettek az elkapott mondatok, személyesen azért is, mert pont egy órával azelőtt vettem búcsút a Magyar Rádiótól és a Pagodától, ahol a magyar rádióoperett, a "Májusfa" szülőatyjai új rádiós műfajt hoztak létre, itt, e falak között... A bejárati kapuról - rajta az évtizedeken át műsorokban sokszor hallott, jól ismert házszámmal - emlékül fényképet készítettem.
65 évvel ezelőtt mutatta be
a VALAHOL DÉLEN-t a Fővárosi Operettszínház
a mai Budapesti Operettszínház
Örültem, hogy ma ismét elhangzott egy felvétel a "Valahol Délen"-ből:
Dankó Rádió
Az a szép
Erdélyi Claudia műsora
Szerkesztő-műsorvezető: Tölgyi Krisztina
Kemény Egon-Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen"
"Még nincsen senkim sem…” Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány… kettős, foxtrot énekes táncszám, Gyenes Magda (Jutka) és Rátonyi Róbert (Rodrigo)
A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Ez a kedvesen könnyű, játékos duett az operett egyik legnépszerűbb száma lett: Jutka (a Fővárosi Operettszínházban: Gaál Éva m.v.) a Caracasba érkező magyar együttes tagja és Rodrigo, Gonzales (a Fővárosi Operettszínházban Sennyei Vera m.v. alakította) elvált férje adta elő.
A fenti táncduett előző bejegyzésemhez 2186 kapcsolódik. Roboz Ágnesre emlékezve néhány táncot soroltam fel rendkívül gazdag nagyoperettbeli koreográfiájából, most kiegészítem még a paso doble és a tangó-duett megemlítésével. A felsorolás még most sem teljes!
65 évvel ezelőtt mutatta be
a VALAHOL DÉLEN-t a Fővárosi Operettszínház
a mai Budapesti Operettszínház
Meghalt Roboz Ágnes
MTI 2021.03.24.
Életének 95. évében kedden meghalt Roboz Ágnes koreográfus, karaktertánctanár, címzetes egyetemi tanár, érdemes művész - tudatta a Magyar Táncművészek Szövetsége az MTI-vel.
Mint írják, Roboz Ágnes, a "mesternő" - ahogy a hazai és nemzetközi táncszakma szólította - az utolsó nagy mesterek egyike volt. A világ legnagyobb koreográfusaival, többek között Jiri Kyliánnal, Gret Paluccával, Hans van Manennel dolgozott együtt és leghíresebb iskoláiban tanított, megismertetve velük a karaktertáncot és a magyar néptáncot.
Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210324-roboz-agnes-meghalt.html
Roboz Ágnes 1926. június 18-án született, táncművészeti tanulmányait a Troyanoff Balett Akadémián folytatta 1938 és 1944 között, majd 1950-ben szerzett koreográfus diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol a tanszékvezető Szentpál Olga volt. Már a főiskolai évek alatt több gyár néptánccsoportját vezette és koreográfiákat készített.
A Fővárosi Operettszínház vezető koreográfusa volt 1950 és 1956 között, több nagy sikerű darab alkotója. Az 1950-ben megalakuló Állami Balett Intézet alapító tanára, a karaktertánc munkaközösség vezetője volt. (Wikipédia, részlet)
A "Valahol Délen" koreográfusa Roboz Ágnes volt. A kasszasikert hozó nagyoperettben az akkor 30 éves tehetség táncszámai is kétség kívül hozzájárultak Kemény Egon nagyszabású táncos operettje óriási népszerűségéhez. A nézők a három felvonásos nagyoperettben spanyol bolero, csárdások, csárdás tempójú táncjáték, eredeti népdalmotívumból átépített gavott, foxtrot énekes táncszám, táncduett, görlök esti zenés műsora, "Magyar Táncjáték" rendkívül látványos koreográfiáiban gyönyörködhettek.
"Gáspár Margit akkor rendkívüli társulati ülést hív össze az Operettszínházban,
AHOL A TAGSÁG KEZESSÉGET VÁLLAL MEZEI MÁRIÁÉRT.
1953-tól Mezei Mária ismét az Operett tagja. Kezdésnek két, számára írott szerepben lép fel. Az egyiket a Párizsi vendég című darabban játssza el, a másikat a Valahol délen című színműben.
Miután Mezei Mária visszatér az Operettszínházhoz"
Azt hiszem, még a Valahol Délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott.
Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal Virágkor tövisekkel”
16:00 : Budapest Eiffel Műhelyház Bátori Éva - szoprán DALDÉLUTÁN
19:00 : Budapest Eiffel Műhelyház BEETHOVEN: István király, Athén romjai
19:30 : Budapest MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Ránki Fülöp - zongora
vezényel: Kesselyák Gergely BARTÓK: Két kép
BARTÓK: II. zongoraverseny
BARTÓK: Concerto
19:30 : Budapest Zeneakadémia Christian Tetzlaff - hegedű
Concerto Budapest
vezényel: Keller András BARTÓK: I. hegedűverseny
LISZT: Két epizód Lenau Faustjából: Az éji menet, Mefisztó-keringő S 110
SUK: g-moll fantázia hegedűre és zenekarra, op. 24
BARTÓK: A csodálatos mandarin - szvit
A mai nap
született: 1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764) 1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975) 1927 • Colin Davis, karmester († 2013) 1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982) elhunyt: 1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804) 1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926) 2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)
* A színlap egyelőre ebben a gyorsfénykép formában érhető el, de hamarosan tökéletes dokumentum formájában is gyarapítani fogja Kemény Egon zeneszerző archívumát.
