Valóban értékes összefüggés, annál is inkább, mert a daljáték tervezett címe LILLA volt, és az ő személyét helyezték volna a mű középpontjába.
Kemény Anna Mária "Lavotta János alakja Kemény Egon Komáromi farsang című daljátékában" című írásában, amely a Lavottától Kodályig című tanulmánykötetben (Emlékezet, kultusz, reneszánsz fejezet 417- 443. oldal ) jelent meg a Komáromi farsang keletkezési történetével is foglalkozik.
A könyv a Rózsavölgyi Zeneboltban kapható, bemutatójának meghívója:
Bőven maradt még feldolgozni való, elsősorban zenei vonatkozásban, Kemény Egon daljátékának elemzésében.
A Magyar Nemzet tegnapi számában jelent meg egy érdekes cikk – témáját tekintve, illeszthető a Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János Komáromi farsang c. rádiódaljátéka stúdiófelvételét ismertető bejegyzéseinkhez:
„A dunaalmási temető árnyas fáinak tövében kovácsoltvas kerítéssel övezett, vörös mészkőből faragott, neogót mérműves sírkő jelzi, hogy itt nyugszik Lilla, azaz Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály szerelme. Az ápolt síremléken friss koszorúk és emlékszalagok mutatják, hogy a sír mai napig az irodalomkedvelők zarándokhelye. A sírfeliraton olvashatjuk: „Állíttatta Vajda Júlia második férje, Végh Mihály esperes, 1855-ben.” Mellette Vajda Júlia első férje, Lévai István sírköve, 1840-ből. Egy élet néhány szóban, de mit is tudhatunk erről az életről? Lilla emlékének nyomában jártunk Dunaalmáson, megismerkedve a községgel is.”
Szabó Tamás zenei szerkesztő 2022. június 21-én a "Túl az Óperencián" című műsorba szerkesztette a "Hatvani diákjai"-ból "Elmira sanzonja"-'t.
Mily véletlen... vagy talán figyelmesség? Éppen a KEMÉNY EGON:KERINGŐ RAPSZÓDIA című CD bemutatójának napján, már hajnalban!
És ezt a meglepetést még fokozta Czikora László szerkesztő-műsorvezető, aki ezúttal a szerzőket, a műcímet és az előadókat is pontosan bemondta. Mezey Mária megunhatatlan előadásában hallottuk, további részleteket a műről és a CD-bemutatóról itt olvashatunk: https://kemenyegon.hu/
Nagyon sajnáltam, hogy nem tudtál eljönni, sajnos az előző CD-bemutatókra 2019-ben sem...
Tehát nem csak a "Hóember" lett évtizedek ill. évek múlva "tradícionális"... az "Eső és napsütés" rövid részleteit, más Kemény Egon művekből is, kísérőzenének is felhasználták, azokban az évtizedekben a hallgatók és a zenei szakma tudta, hogy ki a zeneszerző.
(Most azért meglepett, hogy nem szerepel ezekben a Petőfi-Rádió programokban a zeneszerző neve. Helytelen műsorközlés.)
Végtelenül sajnálom, hogy megtisztelő figyelemfelhívásod, ill. meghívásod ellenére egészségi állapotom nem tette lehetővé, hogy ott legyek a nemrég megjelent, Keringőrapszódia c. CD bemutatóján. Éppen ezért nagyon várom a videó megjelenését erről az örvendetes, szép eseményről. Biztos vagyok abban, hogy azok, akik jelen lehettek a bemutatón, Kemény Egon zenéjét igazán értő és érző! közönséget alkottak.
Noha már hosszú ideje nem tartozom e fórum rendszeres látogatói közé, most nem tudtam elzárkózni attól, hogy az új CD kapcsán, Kemény Egon munkásságára vonatkozóan megosszam néhány gondolatomat. Különleges élmény volt számomra e CD felvételeinek a meghallgatása, némelyeknek pedig az újrahallgatása. Ifjúkoromat idézte fel például az 1958-ban komponált Eső és napsütés c. szerzemény, amelyet a rádióban nem egyszer meghallgattam. Bár a korabeli újságok rádióműsor-rovataiban nem írták ki e zenemű szerzőjének a nevét, úgy tűnik, mindenki számára egyértelmű volt, hogy kinek a kompozíciója hangzik el. 1961. 09. 15-én a Petőfi Rádió műsorában például ez áll: „14:15 Eső és napsütés Könnyű zene”. Majd 1967. 08. 07-én ugyancsak a Petőfi Rádióban hangzott el e szerzemény, de a műsor-rovatban a zeneszerző nevének a feltüntetése ismét lemaradt: „16:05: Eső és napsütés — (Könnyűzene)”. Csodálatos lenne, ha a mai fiatalok is ilyen „könnyűzenén” nevelkedhetnének fel az autórádiókból is elviselhetetlenül dübörgő, hallószerv- és lélekromboló, dumdum „zene” (?) helyett.
Megkapott, hogy a "Keringő rapszódia" című CD meghallgatása után ismét jelentkeztél, köszönöm szépen!
A KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 - Budapest, 1969) ÉLETMŰVE válogatás CD - SOROZAT keretében jelent meg az ötödik kiadvány, a dupla albumokkal együtt eddig hét lemez.
Meglepő, hogy mennyire egybecseng némely gondolatod a CD-bemutatón elhangzottakkal. A videofelvétel hamarosan felkerül "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" című YouTube csatornára. Az új CD weboldala már elkészült: megtekinthetjük Kemény Egon valamennyi,1934-től kezdődően 1961-ig, komponált nagyzenekari művét, a válogatásban szereplő művek listáját, pontos műadatokat és rövid felvétel-részleteket hallhatunk.
Te is még gyakran hallottad a "zenéjét szerzette: Kemény Egon" felkonferálásokat a Kossuth-adón... a CD-sorozat "tematikusan rendezve" hozta át a XXI. századba gramofon- és rádiófelvételeinek egy részét. Az életmű-sorozat korongjain hangrestaurálással és digitalizálással felfrissítve jelentek meg a művek.
Bizony, mennyire aggódtunk a fórum indulásakor és milyen sok felfedezést tettél! Ezúton is hálásan köszönöm aktív hozzájárulásodat az œuvre archív dokumentumainak internetesen felkutatásában és boldog vagyok, hogy Kemény Egon zenéje a Te szívedet is elnyerte!
Kemény Anna Mária kitartó kutatómunkájának, utánajárásának és nem kis anyagi terhet jelentő áldozatvállalásának köszönhető, hogy Kemény Egon műveiből immár 5, pontosabban 6 db CD-t jegyezhet a magyar zenei világ.
Még emlékszem a kezdetekre, amikor többen elveszettnek, megsemmisültnek hittük ezeket az értékes, régi felvételeket. De csoda történt. Jó részük előkerült, és az utókor is meghallgathatja, élvezheti e rendkívül sokoldalú, zseniális zeneszerzőnk remek kompozícióit. A szívemhez legközelebb talán a legutóbb megjelent CD, a Keringőrapszódia zeneanyaga áll. Ebből derül ki igazán, hogy Kemény Egon számára egyszerűen nem létezett lehetetlen. Ő minden műfajban képes volt, és képes lett volna nagyszerűt alkotni, ha Isten hosszabb életet engedélyez neki. Nem véletlenül fordult hozzá hangszerelésért számos zeneszerző-társa, akik nevére az utókor talán jobban emlékezik, mint Kemény Egonéra. Pedig Kemény Egon ízlése tévedhetetlen volt, tudása megkérdőjelezhetetlen, ötleteinek tárháza kimeríthetetlen, és a hangszerelés elvégzésével a zeneszerzés legnehezebb feladatát vállalta magára. Tette ezt pedig odaadó szorgalommal és szerénységgel, mert a tehetségek között szerénynek csak az igazán nagy lélek tud megmaradni.
Azt hiszem, Kemény Egon zenéje e különleges lélek kiáradása, csupa fény, kép, illat, mosoly és olykor kacagás.
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)
Csányi Valéria, Kassai István, Kemény Anna Mária, Pánczél Klaudia
Kemény Egon: Keringő rapszódia - zenés CD-bemutató
Szabó Tamás zenei szerkesztő egy héttel ezelőtt, hétfőn két Kemény Egon felvételt tűzött műsorra:
már reggel öt órakor a "Túl az Óperencián" című műsor
a "Valahol Délen" című nagyoperett "Még nincsen senkim sem..." című és kezdetű duettjével indult, Rátonyi Róbert és Gyenes Magda vidította fel foxtrott ritmusban a hallgatókat! Kemény Egon szerzőtársa Erdődy János volt.
Tölgyi Krisztina "Az a szép" című műsorában Fazekas Mihályra emlékezett, érdekes összeállítását Kemény Egon - Erdődy János: "A meszetűnt kedves" című daljátékából "Az első szerelem dala"-'t hallottuk Simándy József és Andor Éva előadásban, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A múlt héten két Kemény Egon rádiófelvételt hallottam (talán többet is lejátszottak... nincs műsor-ismertető, ahol pontosan megadják a számokat):
Dankó Rádió Az a szép
Tölgyi Krisztina műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Kemény Egon – Raics István: "Május elsején..." A "Szerencsés utazás" című rádióoperettből énekelte a vidám foxtrot táncszámot Gálcsiki János. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Túl az Óperencián című műsor
Kemény Egon – Romhányi József: "Konty-kettős" A "Talán a csillagok" című rádióoperettből Rátonyi Róbert és Gyenes Magda énekelte. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A minap jelent meg a Nemzeti Filmtörténeti Emlékpark Facebook oldalán a modern feldolgozású klip az alábbi szöveggel:
Ezúton is szeretnénk megköszönni Kemény Anna Máriának, hogy hozzájárult Karády Katalin élete&művészete című, időszaki kiállításunkhoz. Jóvoltából, intézményünkbe ellátogatók megtekinthetik a Fekete liliom című operett eredeti plakátját.
Zeneszerző: Kemény Egon, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott!
Főszerepben: Karády Katalin és Latabár Kálmán
Helyszín: FSZEK Ötpacsirta Szalon, Budapest VIII. kerület, Ötpacsirta utca 4.
Időpont: 2022. június 21. (kedd) 18 óra
Közreműködik:
Csányi Valéria karmester Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya Pánczél Klaudia énekművész Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, az MMA rendes tagja
A belépés ingyenes, de a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. Regisztrálni a koncertregisztracio@fszek.hue-mail-címen vagy a (06-1) 411-5011-es telefonszámon lehet a résztvevők létszámának megadásával. A regisztrációról visszajelzést küldünk. Kérjük, ha mégsem tud részt venni a rendezvényen, e-mailben jelezze.
A regisztrációhoz kötött programokhoz kapcsolódó adatkezelési tájékoztató ide kattintva érhető el.
A kórus ezúttal 90 főre bővült! Kemény Egon zenéje, Erdődy János verse az iskolások kedvence lett, szünetekben is éneklik!
A szülőkkel és a vendégekkel megtelt a hatalmas tornacsarnok és a mű óriási sikert aratott.
Ezúttal nagy szívfájdalom is ért, mert meghívásuknak most nem tudtam eleget tenni.
Videófelvételek készültek, és majd itt is megtekinthető lesz.
Megjelent a Parlando 64. évfolyamának 3. száma
Már elérhető a www.parlando.hu-n a zenepedagógiai folyóirat 2022/3. (májusi) száma 115 cikkel. Felelős szerkesztő: Zelinka Tamás
Kemény Egon műveivel két rovat írásai foglalkoznak:
TANÍTÁS MŰVÉSZETE – TEHETSÉGGONDOZÁS
Kemény Egon – Erdődy János: Játszótéri induló c. műve az „Újraéneklő Ifjúság" 2022. IV. 6-i budapesti hangversenyén (Dömötörné Gordos Júlia és Kemény Anna Mária) (pdf)
ÚJ KIADVÁNYOK AJÁNLÓJA
Kemény Anna Mária. Két CD-bemutató előtt. Kemény Egon: Ma éjjel // Keringő rapszódia
Az elmúlt héten a "Túl az Óperencián" című rádióműsorban 2022. május 12-én két
Kemény Egon-rádiófelvételt hallottam:
a "Krisztina kisasszony" című rádióoperett "Dal a hódításról" című kettősét Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ezt követte a műsor során a "Komáromi farsang" című daljátékból a Csokonait üldöző riválisok és arszlánok ötöse, az "Üldözők kara" Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin és Szabó Ernő előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Az alább három felvétel elhangzását Búbánat alábbi bejegyzésében találtam, feltehetőleg a Dankó Rádió műsorából, ezúton is köszönöm:
5126 Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)
Kemény Egon: Hatvani diákjai – Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról: "Elpirult, miért pirult?..." (Mezei Mária)
Kemény Egon: Valahol Délen – Rodrigo és Jutka kettőse (foxtrot): „Még nincsen senkim sem...” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)
2022. május 5-én nyílt meg Ózdon a Nemzeti Filmtörténeti Emlékparkban „Ne kérdezd, ki voltam” címmel a reprezentatív Karády Katalin emlékkiállítás.
Kurátora, rendezője Péter Zsolt színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa. A Nemzeti Filmtörténeti Emlékpark munkatársnője Dr. Ádám Eszter az Emlékpark kiállításainak szervezője és avatott gondozója.
Karády Katalin életútját Péter Zsolt könyvében már végigkövethettük, ezúttal komplex és interaktív rendezvényen meg is tekinthettük a díva személyes-, és a művészetéhez, szerepeihez kapcsolódó tárgyakat.
Kemény Egon: "Fekete liliom"című romantikus nagyoperettjének grafikus plakát-ritkasága most már nyilvánosan is megszemlélhető, és a "Fekete liliom" Karády-címlapjainak eredeti példányai is.
Lips Adrian festményei tovább gazdagították a díva emlékének mai megelevenítését. A sokoldalú kiállítás-bemutatót Karády Katalin filmdalaiból válogatott előadás zárta.
Érdemes megtekintéséhez a festői környezetben fekvő Ózdra ellátogatni!
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeinek új darabjai
Bensőséges átadás-átvételi eseményre került sor 2022. április 28-án: Kemény Egon "Hatvani diákjai" és Komáromi farsang" című daljátékaival, dupla CD-albumaival gyarapodott az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet audiovizuális archívuma. A zenés színművek rádióváltozataiban hazánk XVIII. századvégi kiválóságai elevenedtek meg, szerepeiket színházi- és operai csillagok alakították.
Ugyancsak Kemény Egon a zeneszerzője a "Fekete liliom" című operettnek, amelyet Karády Katalinnal a főszerepben mutatott be a Fővárosi Operettszínház 1946-ban.
A Fekete liliom-plakát Kemény Anna Mária adományának köszönhetően megtekinthető lesz a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark és az Országos Színháztörténeti Intézet "Karády Katalin élete és művészete" című kiállításán, amely 2022. május 5-én nyílik Ózdon.
A kiállítás rendezője: Péter Zsolt színháztörténész és Dr. Ádám Eszter.
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettjének, eredeti, nagyméretű plakát-ritkaságán a főszereplők színpadi jelmezben, grafikai megjelenítésben láthatók. A címszerepet, Zia spanyol grófkisasszonyt a díva, Karády Katalin alakította. A darab Fényes Szabolcs igazgató felkérésére készült, sikert aratott és beváltotta a színházigazgató reményeit. Kiváló szerzői mellett id. Latabár Árpád, és fia, Kálmán valamint további híres és kedvelt színészek, színésznők fellépése, a különleges helyszíneken játszódó korabeli cselekmény és a pompás színrevitel is emlékezetessé tette a nagyszámú előadásokat.
Az új múzeumi darabok minden bizonnyal hozzájárulnak a kutatómunka előmeneteléhez és sok örömet szerezhetnek a kiállítás-látogatóknak.
Kemény Egon rádiófelvételei közül a múlt héten hallhattuk:
Kemény Egon: Talán a csillagok – "Konty-kettős"; Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon: A messzetűnt kedves–„Az első szerelem dala”; Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
*Forrás: Búbánat bejegyzése az Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) című fórumban. Ezúton köszönöm! Én ugyanis nem hallottam, de a mai Kemény Egon felvételt igen.
Kemény Egon rádiófelvételei közül az elmúlt héten a Dankó Rádió hallgatói körében most már jól ismert vidám foxtrot táncszámot hallhattuk 2022. április 17. Húsvét vasárnapján, – a korábbi linken találtam meg, feltehetően a "Jó pihenést" című műsorba szerkesztve:
Kemény Egon – Szász Péter – Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gálcsiki János. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Május elsején láttalak meg én..." – Gálcsiki János.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
Kemény Egon rádiófelvétei közül az elmúlt héten egy rádiódaljáték- és egy rádióoperett dalbetétet hallhattunk: „Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
szerdán:
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
Elmira chansonja - Mezei Mária énekelte
pénteken:
Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gálcsiki János. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
"Május elsején láttalak meg én..." - Gálcsiki János énekelte el a foxtrot táncszámot.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
A mai nap
született:
1904 • Andor Ilona, pedagógus, kórusvezető († 1977)
Nemrég láttam meg Andor Ilona születésének mai évfordulóját.
Ez alkalomból, emlékükre szeretném felidézni Kemény Egon és Andor Ilona közötti szeretetteli, kölcsönösen tiszteletteli művészi együttműködést, amely az alábbi bejegyzésben, 2360, megjelenő művek előadásában is hallható a rádiófelvételeken és a KEMÉNY EGON: GYERMEKJÁTÉKOK című CD-n.
Szerdán, 2022. április 6-án rendezték meg budapesti általános iskolák kis- és nagykórusai részére az "Újraéneklő Ifjúság" című kórushangversenyt a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium színháztermében.
A megmérettetésben Kemény Egon – Erdődy János: "Játszótéri induló" című gyermekkari műve is részesült, ugyanis most versenyszámként szerepelt. A Gregor József Általános Iskola (Budapest, XVII.) Kicsinyek Kórusa énekelte el Dömötörné Gordos Júlia karnagy vezényletével, zongorán Kárpáti Gábor kísért.
Most jelent meg a videó felvétel A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán. Játszótéri induló
Az előadott részlet a szerzők "Játszótéren" című (dalciklus gyermekkarra kamarazenei kísérettel) művének első dala. Bemutatója 1959-ben volt, a Magyar Rádió Gyermekkarát és Kamarazenekarát Csányi László vezényelte. Megjelent a KEMÉNY EGON: GYERMEKJÁTÉKOK című CD-n. https://kemenyegon.hu/gyermekjatekok
A kórushangversenyen a zeneszerző iskolai előadásra készített ének-zongora átirata hangzott el, kiválóan és derúsen énekelték el Gordos Júlia tanítványai, és nagy sikert aratott a szakmai értékelésen is! A kórusverseny nézőterén sokan foglaltak helyet, szülők, hozzátartozók, tanárok és zenei szakemberek. (A nagy számban fellépő kórustagok színpadra állítása majd leültetése viszonylag zökkenőmentesen ment, az előadást nem zavarta.)
Kemény Egon életművében (a Magyar Rádió felkérésére komponált) a felnőtt hallgatósághoz szóló – a klasszikus zenei műfajok és -szerzők nyomán tovább haladó – dalciklusait követték a gyermekkarra, kamarazenekari kísérettel komponált dalciklus és szvit zenei formák:
Dalciklusok – a Magyar Rádió mutatta be Kemény Egon – Romhányi József: "Vidám Balaton" Dalciklus,1951. Közreműködött: Gencsy Sári, Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi kórus. Az operai zenekart Vincze Ottó vezényelte. Kemény Egon – Romhányi József: „Tavaszi ének” Keringőciklus,1951. Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus, Rádiózenekar. Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” Dalciklus,1952. Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara és a Forrai kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta” Dalciklus,1952. Közreműködött: Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre, Andor Ilona Gyermekkórusa. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Dalciklus és szvit gyermekkarra zenekari kísérettel – a Magyar Rádió mutatta be:
Kemény Egon – Erdődy János: „Játszótéren” Dalciklus(Játszótéri induló, Labda, Hinta, Homokvár, Fogócska) gyermekkarra kamarazenekari kísérettel, 1959. A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte. „Csillebérci fák alatt” szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel,1962. A Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte. „Sétarepülés” szvit gyermekkarra kamarazenekari kísérettel, 1965. Andor Ilona Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Sebestyén András vezényelte.
I. Ébred az erdő
II. Felszáll a köd
III. Favágók dala Budapesti Koncert Fúvószenekar, Hidas Frigyes vezényelt.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
* "Erdő mélye" címen jelölték, talán a teljes mű elhangzott.
Ezúttal nem a megszokott műsorokban, pontosan nem is tudom, hogy melyikben, ugyanis Búbánat linkjét vettem – köszönettel :-) – igénybe.
(Itt nem szerepelnek sem a szerzők, sem a műsorok, mondhatnánk ömlesztve vannak a felvételek, időrend nélkül, előadók és műcímek szerint, nagy vonalakban.)
25 ÉVE HUNYT EL SIMÁNDY JÓZSEF
Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész
(Kistarcsa, 1916. szeptember 18. – Budapest, 1997. március 4.) http://www.parlando.hu/2022/2022-2/Simandy_Jozsef.pdf
A fentiekhez hozzáfűzöm még:
Kemény Egon daljátékaiban nyújtott emlékezetes alakításai mellett Simándy József a zeneszerző dalait és megzenésített költeményeit is rádiófelvételre énekelte, halálának évfordulóján felidézhetjük sikereiket, művészbarátságukat:
Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk a múlt héten
Túl az Óperencián reggelente: 5:00 - 6:00
Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: D. Szabó Ágota
Tegnap, a vasárnapi adás közepén hangzott el:
Czikora László:
"Kemény Egon: Valahol Délen című operettjéből hallhattuk a kettőst."
"Még nincsen senkim sem…" Rátonyi Róbert és Gyenes Magda – Rodrigo és Jutka duettje – foxtrot táncszáma. A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
Nagy örömmel hallgattam (több kettős is van a darabban), és hozzájárult vidám napkezdésemhez az óraátállítás hangulatában...
Kemény Egon saját művét: Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”. Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik a második világháború utáni években. Színhely: Venezuela, Caracas. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Koreográfia: Roboz Ágnes.
két hangszerelése fogta közre, azaz asszociációja jutott eszembe:
előbb Ábrahám Pál "Nem történt semmi..." ("Good Night") című kettőse hangzott el.
Azután az „Archívum kincsei” rovatból Básti Lajos riportrészlete következett és a My Fair Lady „Egy finom angol úr” című számát hallottuk. Az érdekesség, amit én is csak most vettem észre, hogy Básti Lajos az első mondatot prózában adta elő: "Nem kívánok semmi mást". A magyar változat Básti Lajos valamint Tolnay Klári, Szeleczky Zita, Páger Antal egykori filmslágerével kezdődik tehát: "Nem kívánok semmi mást..." (Kemény Egon hangszerelése, slowfox, de Fries Károly - Szécsén Mihály: Azur-Express, filmrészlet, 1938). Nem is olyan ritkák az ilyesfajta utalások korábbi sikerekre.
Ma a Pasaréten rám mosolygott az idei első, kinyílott pitypang!
Megérinti az ember szívét a tavasz kezdete.
Néhány nappal ezelőtt egyik kedves ismerősöm ismét megemlítette, hogy iskoláskora dédelgetett emlékeihez tartozik ez a dalocska. Elmesélte, hogy az ének-zene tankönyvben is szerepelt, a tananyag része volt és nagyon szerették énekelni.
A KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" című CD-n az eredeti rádiófelvétel szerepel, a Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
A KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" című CD-n az eredeti rádiófelvétel szerepel, a Magyar Rádió Gyermekkarát és a Magyar Rádió Kamarazenekarát Csányi László vezényelte:
Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk a múlt héten
A vasárnapi adást a nagyzenekarra hangszerelt vidám foxtrot táncszám indította, Czikora László elhangzása után bemondta a műadatokat (megjegyzem, hogy ez így van rendjén :-)) Túl az Óperencián reggelente: 5:00 - 6:00 Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: G. Szabó Ágota
Kemény Egon - Szász Péter: Szerencsés utazás (rádióoperett, 1950) – „Május elsején láttalak meg én...” Gálcsiki János énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán ma délben volt a premier (ahogyan mostanában az új videók megjelenését nevezik), a "Mit adhat nekünk az életünk" című angolkeringő után most már a filmet is megtekinthetjük. Kemény Egon feltehetően a teljes filmzene hangszerelője volt, ugyancsak feltételezhető, hogy zenei vezetőként is közreműködött. A filmet 1938-as dátummal is láttam az interneten, elképzelhető, hogy a gyártás éve volt, és a bemutatóé 1939. Szörényi Éva Jávor Pállal egy évvel később Kemény Egon "Fűszer és csemege" című filmjének is főszereplője lett. A gyártás éve 1939 volt, a bemutatóé 1940.
Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk a múlt héten
március 3-án, hétfőn március 11-én, pénteken ismétlésben
„Túl az Óperencián” naponta: 5:00-6.00
Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: G. Szabó Ágota Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: „Komáromi farsang” – "Üldözők kara"
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Czikora László szerkesztő-műsorvezető Hlatky László életpályáját idézte fel halálának 40. évfordulóján. Zenei illusztrációként a "Komáromi farsang"-ban alakított szerepével emlékezett meg Szabó Tamás zenei szerkesztő. Hlatky László Hajós Gáspárt, Lilla vőlegényét alakította a daljátékban, amelyben Kibédi Ervin – későbbi állandó színpadi partnere – Floxi arszlán szerepét játszotta és az "Üldözők karában" mindketten énekeltek. szintén március 3-án, "Elmira sanzonja"-'t énekelte Mezei Mária a "Hatvani diákjai" című daljátékból. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. március 12., szombaton Kemény Egon – Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének színpadi (daljáték) változatára utalt Czikora László a felkonferálásnál, majd a "Dal a hódításról" című duettet hallhattuk "A hódításhoz kell egy hadsereg..." Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. március 11-én, pénteken
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás Tölgyi Krisztina Kemény Egon: „ Talán a csillagok” című rádióoperettjét ismertette röviden, megemlítve, hogy ez volt az 1949-ben létrejött új rádiós műfaj ("Májusfa") második darabja, Szabó Tamás a jól ismert és kedvelt "Konyt-kettős"t szerkesztette a műsorba: Rátonyi Róbert és Gyenes Magda adta elő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang
65 évvel ezelőtt, március 9-én mutatta be a Magyar Rádió a Komáromi farsang című daljátékot, esti főműsor-időben a Kossuth adón.
Műsorelőzetesek, riportok készültek a szerzőkkel és a szereplőkkel, szeretetteli izgalom előzte meg a stúdiókban, a Bródy Sándor utcában..., a bemutatót.
A hallgatók ezekben a percekben már kíváncsian várakoztak a rádiókészülékek mellett...
A szerzőtársaknak ez volt az első közös zenés játéka, Házy Erzsébetnek és Ilosfalvy Róbertnek, a főszereplőknek az első daljátékfelvétele, az Operában akkor Mimi és Rodolfo szerepét énekelték.
Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk a múlt héten
február 28-án, hétfőn „Túl az Óperencián” naponta: 5:00-6.00
Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: G. Szabó Ágota Kemény Egon: „Komáromi farsang” – Nyitány
A műsor zárószáma volt, az idei farsang végén, pont akkor, amikor a „Komáromi farsang” cselekménye is játszódott…, 1798-ban. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
március 3-án, szerdán „Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás Tölgyi Krisztina Kemény Egon: „Valahol Délen” című nagyoperettjének „sikerelemeiből” válogatott, egyebek mellett a dél-amerikai tüzes zene, Mezei Mária szerepe, és minderről Gáspár Margit színházigazgató emlékeivel és megemlítésével, majd a Fővárosi Operetszínházban is szereplő művészek közül a rádiófelvételről Rátonyi Róbert és Gyenes Magda „Még nincsen senkim sem” című foxtrot táncszámát, kettősét hallhattuk. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
március 4-én csütörtökön "Túl az Óperencián", Czikora László szerkesztő-műsorvezető az operett történetének jelentős eseményei rovatában részletezte azt a forradalmi újítást, amely a rádiófelvételeknél először 1955-ben nyújtotta a művészeknek a teljes ének-próza szerep eljátszását, és a hallgatóknak ennek a nagy szenzációt kiváltó újításnak a meghallgatását: a "Hatvani diákjai" című daljáték szereposztásánál kétszer is megemlített Kemény Egon zeneszerző "tettét", aki Bessenyei Ferencnél és Simándy Józsefnél is elérte, hogy alakításuk rádiótörténeti jelentőségűvé válhasson. Ezzel az érdekes bevezetővel – a „Hatvani diákjai”-t kiemelve az életműből – emlékezett meg Simándy József halálának 25. évfordulójáról.
[...] szép Lilla A tihanyi ekhóhoz Kemény Egon Komáromi farsang Berzsenyi Kodály A [...] Péter Tiszai kantáta Juhász Gy Kemény Egon A tápai Krisztus Babits Kósa [...]
Kemény Egon - Juhász Gyula: A tápai Krisztus című megzenésített költemény a "Ma éjjel" CD-n is hallható, Palló Imre előadásában a gramofonfelvételek egyik ritkasága!
Kemény Egon rádiófelvételeiből négyet hallhattunk a múlt héten, a dátummal jelölteket én is feljegyeztem, a másik kettő Búbánat fórumtársunk forrásából származik:
Túl az Óperencián egész héten, reggel: 5:00 - 6:00
Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: G. Szabó Ágota
2022. február 23. Kemény Egon – Erdődy János: Messzetűnt kedves (Daljáték, 1965)
Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") Simándy József (Fazekas Mihály), Andor Éva (Julika) kettőse
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
2022. február 24. Kemény Egon: Szerencsés utazás – „Május elsején láttalak meg én...”- foxtrot Gálcsiki János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
*A mostanában gyakran hallható, ismét kedvelt, vidám dal hirtelen egykori egyszerűsített kotta-kiadásában is feltűnt:
* Kemény Egon: Valahol Délen – Előjáték. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. Kemény Egon – Kótzián Katalin: "Mindenki tanul" Radnay György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Breitner Tamás vezényelt.
Hadd legyek az a "valaki, aki segít". Íme a teljes cikk:
Ország-Világ, 1960-02-03 / 5. szám
„Daljáték a felszabadulásról
Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Debreceni Csokonai Színház felszabadulásunk tizenötödik évfordulóján bemutatja a »Szabad szívek» című, romantikus daljátékot. Az új magyar zenés darab szövegkönyvét és verseit Békés István, muzsikáját Kemény Egon írta. A két szerző az újságíró kérdéseinek kereszt-tüzében válaszol a feltett kérdésekre. Békés István a darab tartalmáról ezeket mondja:
— A daljáték, melynek történelmi háttere a felszabadulás, Debrecenben és környékén játszódik 1944 október derekától 1945 május 8-ig. Meséje a történelmi események emlékét idézi, ám ezen belül emberi érzelmek színes szőttese. Egy fiatalember, Arató András, akinek a haladó mozgalmakban való részvétele miatt szöknie kellett a nácik elől, találkozik egy fiatal szovjet orvosnővel, Glóriával, aki magyar szülők gyermekeként a Szovjetunóban született. Az egymás iránt fellángoló forró érzelmeik és azok az akadályok, amiket a történelem parancsa és a társadalmi bonyodalmak állítanak kibontakozó szerelmük elé — ezeken a motívumokon át szövődik a történet a boldog kifejlődés felé. Természetesen sok kedves és vidám figura, fontos mellékcselekmény, rengeteg jellegzetes és sajátos helyzet színesíti a történetet, amely a romantika hangján valóságos embereket,valóságos életet igyekszik megszólaltatni. A nagy szenvedélyek daljátéki pátoszán kívül bőven kap helyet a szatíra, a mókás dal, a tánc is.
Békés István szavait aláfesti és kiegészíti a zongoránál ülő zeneszerző muzsikája: néhány sláger előjelű dal, áradóan szárnyaló duett és vígoperai méretű kórusrészlet. Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre. A vaskos partitúra titkáról: sikert remél-e a szerzőpár — egy modem ritmikájú tánckettős a válasz.
A Szabad szívek színpadi díszbemutatója április 4-én lesz a darab eseményeinek színhelyén: Debrecenben. Ugyancsak ünnepi külsőségek között fog lezajlani májusban a Miskolci Nemzeti Színház-beli bemutató is.A színpadi bemutatókat a Szabad szívek március 26-i rádióváltozatának bemutatása előzi meg.
"Elmira chansonja-'t" Mezei Mária előadásában. Évtizedeken át a rádióhallgatók egyik kedvence volt ez a dal, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Tölgyi Krisztina rövid bevezetővel, érzékletesen ismertette a "Hatvani diákjai" (Magyar Rádió,1955) rádiótörténeti jelentőségét és kiemelte, hogy ebben a daljátékban nyitott utat az őket követő későbbi előadóknak Bessenyei Ferenc és Simándy József - mindketten kiváló prózai- és ének tehetséggel is rendelkeztek, és itt, Kemény Egon darabjában ezt be is mutatták, teljes szerepüket alakították.
2022. február 15.
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
A Konyt-kettőst a "Talán a csillagok" című rádióorettből (Magyar Rádió, 1949). Idén először hangzott fel a nagy sikert aratott duett: Romhányi József szellemes szavaival fondorlatosan udvarló Rátonyi Róbert és minderre visszafogottan válaszoló választottja: Gyenes Magda előadásában. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
2022. február 16.
Túl az Óperencián egész héten, reggel: 5:00 - 6:00 Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
Majd, ha lesz egy kis időm, vagy, ha valaki segít ebben :-), megkeresem a teljes cikket az archívumban.
Kemény Egon - Békés István: Szabad szívek (1960) című történelmi daljátékáról van szó, a Magyar Rádió pályázatán első díjat nyert, továbbá sorsa hasonlóan különös, mint a "Szerencsés utazás" című rádióoperetté.
A rendkívül érdekes mű énekesfőszereplői Sándor Judit és Bende Zsolt voltak, továbbá Zentai Anna is jelentős szerepet játszott benne.
Legutóbb 2019-ben, Kemény Egon emlékműsorában hallottuk a Finálét Nagy Ibolya szerkesztésében.
(Korábbi bejegyzéseinkben címlapfotó, szereposztás is megtalálható.)
[...] és verseit Békés István muzsikáját Kemény Egon írta A két szerző az [...] duett és vígoperai méretű kórusrészlet Kemény Egon tehát kompozícióival válaszol kérdéseinkre A [...]
a rádióban két programban, természetesen megemlítem azt is, hogy szerdán a "Túl az Óperencián" című műsorban, a "Valahol Délen" című nagyoperettjéből, hangzott el felvétel:
Kemény Egon - Erdődy János: "Még nincsen senkim sem..." foxtrot táncszám Rátonyi Róbert, Gyenes Magda, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát BródyTamás vezényelte.
A televízióban a hétvégén láthattuk, szintén két alkalommal, DUNA, DUNA WORLD, az 1939-ben forgatott és 1940. január 29-én bemutatott sikerfilmjét, a "Fűszer és csemege"-'t. A bemutató naptári napja szinte egybeesik Jávor Pál születésnapjával, abban az évben töltötte be 38. életévét.
120 éve született Jávor Pál – ikonikus filmjeivel tisztelgünk a színészóriás előtt a Dunán.
Duna Televízió
Fűszer és csemege - MA 14:25-kor
Szereplők: Jávor Pál (Mácsik Márton), Szörényi Éva (Vilma), Somlay Arthúr (Puskás Aladár), Vízváry Mariska (Puskásné), Bihari József, Dénes György, Pehtes Ferenc, Petheő Attila, Simon Marcsa
Zeneszerző: Kemény Egon
Duna World: 2022. február 14. 02:25 - 03:40 azaz ma éjjel! :-)
"Az a szép" Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás A ma műsorban hangzott el Lehel György karmester emlékére:
Dal a hódításról ("A hódításhoz nem kell hadsereg...") - Eugène de Beauharnais és Krisztina kettőse, Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (történelmi témájú rádióoperett, Magyar Rádió 1959)
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
Kemény Egon – Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének
felvétele a Magyar Rádió stúdiójában (1959)
Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Bitskey Tibor
(Forrás: Fortepan.hu Fotó: Szalay Zoltán)
Tölgyi Krisztina ismertette Lehel György pályakezdését és élete végéig tartó aktív zenei munkáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén.
Ennek során megemlítette, ha jól emlékszem – Lehel György emlékirataiban használt terminológiájával – a dolgozóknak készült "operettgyár" és "brigádja" műveit. Kétségtelen, hogy a kor politikai-társadalmi hátterét tükrözik ezek a szavak, rádiós vonatkozásban pedig az a sikersorozat érthető alatta, amelyet Kemény Egon "Májusfa" (vezényelt: Majorossy Aladár) és a "Talán a csillagok" (vezényelt: Lehel György), az első két rádióoperett (1949) indított útjára. Ahány résztvevője volt a „Májusfa” létrejöttének, amit maga Kemény Egon is rádiós kísérletnek nevezett, annyiféle szép emlék maradt fent róla az alkotók és a szereplők életrajzi könyveiben, riportokban, műsorokban, a rádióújságban.
Tíz évvel később a "Krisztina kisasszony" már a Rádió Dalszínháza (itt jegyzem meg, hogy májusban lesz öt éve, hogy Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező elhalálozott), keretén belül született mű olyan szakmai és közönségsikert aratott, hogy színpadi változatát daljátékká alakítva (Kemény Egon – Kardos G. György – Erdődy János) a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be.
Lehel György Kemény Egon
Nem véletlenül eshetett Kemény Egon-műre a Lehel György-megemlékezés zenei felvétele, ugyanis több évtizedes rádiós kapcsolat fűzte egymáshoz a két művészt: szimfonikus, nagyzenekari művek és rádióoperettek, rádiódaljátékok hosszú sora!
Értékes, tömör, mégis átfogó ismertető Kemény Egon munkásságáról.
Őszinte elismerés és köszönet Kemény Anna Máriának, a szóban forgó CD-sorozat "életre hívójának". Hatalmas, áldozatos munka áll e lemezek elkészülte mögött. Nagy tiszteletet érdemelnek mindazok, akik kibányásszák, "restaurálják", és gondozzák a múlt kincseit, megajándékozván azokkal az utókort.
Meglepetésként érte a rádióhallgatókat, hogy a jelek szerint végérvényesen lezárult Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 decemberétől 2020 januárjáig tartó programja. Még két évig ismétlésben örülhettünk hetente megújuló adásainak.
Az első búcsú a "Komáromi farsang" részleteivel zárult.
Most is, az utolsó ismétlések során még felhangzottak a "Valahol Délen" (hosszabb részlet), a "Hatvani diákjai" (hosszabb részlet) és a "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" (első tétel) a Magyar Rádió felvételei: Nagy Ibolya 2018. július 23-án kezdődött, Kemény Egon halálának évfordulójához kapcsolódó, egymást követő három napon át tartó zenei megemlékezése.
Túl az Óperencián reggelente: 5:00 - 5:55 Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László
Zenei szereksztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: G. Szabó Ágota
2022. január 31-én kívánt először jó reggelt hallgatóinak Czikora László szerkesztő-műsorvezető. A "Túl az Óperencián" cím megmaradt (zenei szignál nélkül), a program szerkezete is hasonló: operett-műsor, minden héten új vendéggel, beszélgetéssel. Ez a rész teszi ki a kora reggel, öt órakor kezdődő, egész héten át tartó adás sorozat első felét, a másodikban nagyrészt a Magyar Rádió operett felvételei csendülnek fel, továbbá Czikora László operettek történetéhez és előadóikhoz kapcsolódó érdekességeket ismertet. Kertesi Ingrid operaénekesnő volt a "Túl az Óperencián" című új operett-műsor első vendége.
Művészpályájának részletei mellett a hét folyamán kétszer is megemlítette, hogy a komolyzene és a könnyűzene felosztás helyett nála is csak jó zene és rossz zene besorolás létezik.
Kemény Egon zeneszerző neve már az első héten, szerdán felhangzott, ugyanis ez a műsor rögtön a "Május elsején láttalak meg én..." című vidám, foxtrot táncszámával indult és elűzte szemünkből az álmot! A nagyzenekari kísérettel komponált dalt – a "Szerencsés utazás" című rádióoperett részlete – Gálcsiki János énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Ezt követően Czikora László kellemes ébredést és jó rádiózást kívánt a hallgatóknak.
Kemény Egon rádiófelvétele a magyar rádióban:
A farsangi időszakhoz kapcsolta Kemény Egon: "Komáromi farsang"című daljátékát Tölgyi Krisztina.
A daljáték meghatározó, első jelenete a farsangi bál, innen indul a cselekmény valamennyi szála. Kraxelstumpf császári óbester Csokonai Vitéz Mihály (Ilosfalvy Róbert) riválisa - mások mellett -, Lilla (Házy Erzsébet) kezét szeretné elnyerni és Komáromban szerenádot ad ablaka alatt.
Az alábbi részlet hangzott el január 26-án:
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő, egy-kettő..." Bilicsi Tivadar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Mozaikok a múltból
2022. 01. 27. | FITTLER KATALIN
Kemény Egon gramofonfelvételei 1927-1947
Bár egy zeneszerző frappáns megfogalmazásával élve „kortársunk a zenetörténet”, mégis, megannyi mód kínálkozik „időutazásokra”, elfeledett szerzők, előadók munkásságának felidézésével.
A zeneszerző (1905-1969) halálának 50. évfordulójára jelent meg a tervezett életműsorozat első két albuma, a Hatvani diákjai, valamint a Komáromi farsang című, „a magyar biedermeier korát bemutató” reprezentatív daljáték (mindkettő 2-2 korongon, az MTVA támogatásával), továbbá válogatás a Magyar Rádió Archívumából, Gyermekjátékok címmel. A közelmúltban vált hozzáférhető a sorozat 4. darabja (Ma éjjel), az Országos Széchényi Könyvtár Kemény Egon-gramofonfelvételeiből.
Diszkográfusok lajstromozzák a régi felvételeket, katalógusokban tájékoztatnak a múltban megjelent felvételekről – ám még a hozzáférhető példányok meghallgatása is nehézségbe ütközik, hiszen a legkevesebben rendelkeznek valamennyi típus lejátszására alkalmas készülék-gyűjteménnyel. A ténybeli tudásanyag és a tényleges élményt jelentő zeneismeret lehetőségei ritkán találkoznak, leginkább olyankor, ha – aktualizáltan vagy „pusztán” ügyszeretetből – a legáltalánosabban hozzáférhető formátumban is megjelennek, immár ritkaságnak vagy akár kuriózumnak tekintett egykori felvételek.
A kottakiadványok lehetőséget teremtenek arra, hogy időről-időre újrajátsszák az előadók a műveket – interpretációtörténeti tanulságokkal szolgálva. Ilyenkor a kompozíciók „utaznak”, előre az időben.
Az egykori felvételek újrahallgatása az érdeklődőket repíti a múltba, egyszerre tájékoztatva letűnt korok alkotói és előadói ízléséről. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy legendássá nőhettek az emlékezetben előadóművészek. Sajátos kölcsönhatás jön létre ilyenkor a népszerűség/népszerűsítés területén: amit a sztár ad elő, felértékelődve bekerül a köztudatba, s az ily módon népszerűsödött repertoár örökzölddé válik, nemritkán anélkül, hogy a hallgató leróná a tisztelet adóját a szerző(k) nevének ismeretével. Voltaképp a slágerek nagy többsége is egyetlen előadóhoz kötődik – más kérdés, hogy e darabok megkönnyíthetik a későbbi művészjelöltek érvényesülését, amennyiben el tudják fogadtatni a maguk teljesítményét, összehasonlítva az eredeti élményforrással.
Kemény Egon gazdag, sokbműfajú életművében alapvető jelentőségű a zenés színpad (operettek, zenés vígjátékok, külön kategóriában rádióoperettek és -daljátékok, nagyzenekari művek mellett szimfonikus könnyűzene, gyakori inspirációként a tánc és a vox humana, versmegzenésítéstől sanzonokon át a gyermekeknek komponált énekelnivalóig). A zenei szakma sokoldalú mestereként hangszerelőként is keresett volt – az ilyesfajta gyakorlati tevékenység néha feloldódik a produktumban, dokumentáció híján szinte ismeretlen marad a hangulatos hallgatnivaló szerzője.
Két évtized felvételeiből készült a válogatás, ékes bizonyítékát adva az elvárásokat magas szinten teljesítő tudásnak, amely pályakezdő korától jellemzője volt Kemény Egonnak. Nem véletlen, hogy a bemutató követően hamarosan megörökítést kívánt a kedvelt-népszerű számok sokasága. Felvételünk a Fekete liliom című romantikus nagyoperett tangódalától kölcsönözte, amelyet Karády Katalin népszerűsített (csakúgy, mint a Bocsánatot kérek című franciakeringő betétdalt). A hallgató örömmel ismer rá Fekete Pál hangjára egy szám erejéig. A műsorban részletek szerepelnek a Kikelet ucca 3 című, fergeteges sikerű operettből, amellyel a szerző berobbant a fővárosi zenei életbe. Charlestonok és foxtrottok sorjáznak, slowfoxok és blues, dalkeringő, angolkeringő, olasz tangószerenád és tangódalok gazdag változatossága teremt sajátos, leginkább régi filmekből ismert atmoszférát. A mintegy ötnegyed órányi hallgatnivaló Kemény Egon Rákóczi induló átiratával zárul, afféle befejező ráadásszámként, előtte viszont – meglepő kontrasztként – a dalszerzőről kapunk pillanatképet: Palló Imre énekli a Juhász Gyula versét hangokba öntő A tápai Krisztust. Lényegi kontrasztelem – az interneten olvasható műjegyzékből kitűnik: jelentős fejezet Kemény Egon életművében a daltermés. Csak reménykedhetünk abban, hogy a felvételsorozat következő programja e műfajt állítja reflektorfénybe…
Nem vitatható: a régi felvételek nemcsak digitalizálásra, hanem hangrestaurálásra is szorulnak. Ilyenkor sok múlik a technikai munkatársaknak nemcsak a tapasztalatán, hanem az ízlésén is. Korántsem egyszerű feladat a kompromisszum-kötés, mennyire legyen „kitisztítva” a felvétel, hol kell – akár a hangszín rovására is – meghúzni a határokat… Felvételünkön is ilyesfajta „trükközés” nyomát véljük felfedezni, amikor a próza tempója (amúgy kifogástalan érthetőség mellett) már-már életidegen módon hadaró, valamint a fúvós hangszerek hangjának esetenkénti „élességében”. Az apróságok azonban sohasem mennek az élvezhetőség rovására.
A kísérőfüzet a kották és felvételek montázsával, a forrásokra vonatkozó utalásaival és a szerzőről alap-információkat adó tájékoztatójával mintegy kedvcsinálóként arra inspirálja az érdeklődőt, hogy a világhálón folytassa a tájékozódást – a szerző lányának, Kemény Anna Máriának, a CD-sorozat életre hívójának köszönhetően érdekes olvasmányhoz jut a különböző felületeken, ahol lehetőség van belehallgatni valamennyi CD hanganyagába.
Fórumtársam jóvoltából már megjelent itt az alábbi kritika. Most hozzáteszem, hogy akkor, annak idején Kemény Egon 1945 előtti műveiről nem volt lehetséges szót ejteni a rádióban. Művei közül kiemelem a négytételes "Magyar szvit"-jét (1936) mások mellett Rajter Lajos is vezényelte, a "Délibáb" című magyar dal-egyveleget (1936), továbbá a "Díszpalotás" zenekari átdolgozást nagy- és szalonzenekarra (1938), valamint a "Rákóczi induló" zenekari átdolgozást (1936).
A "Májusfa", a "Talán a csillagok" és a "Szerencsés utazás" is bécsi operett volt, modern táncszámokkal. A "Hatvani diákjai" daljáték műfajban állított emléket Hatvani István professzor életének, diákjai körében játszódik a cselekmény.
ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal
Tamássy Zdenkó: KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI”
Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez.
Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná."
A „Hatvani diákjai“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában.
E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi-kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta.
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Kemény Egon felvételei közül válogatva pénteken Szabó Tamás a "Szerencsés utazás" című rádióoperettből (1950) választott egy táncszámot és Tölgyi Krisztina újra felidézte Kemény Egon két rádióműfaj-alapító operettjét, az 1949-ben bemutatott "Májusfa"-'t és a "Talán a csillagok" címűt is, továbbá utalt a műfaj rádiós kezdetére.
Elhangzott:
Kemény Egon – Raics István: "Május elsején láttalak meg én..." - foxtrot.
Gálcsiki János énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
* A "Szerencsés utazás" történetét majd megírom, most csak annyit jegyzek meg, hogy Raics István verse feltehetően a "Májusfa" sikerére építve idézte fel a hallgatók emlékeiben a május elsejéhez kötődő népi hagyományokat is, ebben a vidám, nagyzenekari kísérettel előadott dalban.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 - 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 - 2020: Nagy Ibolya
Most fejeződött be Nagy Ibolya szerkesztésében Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulójára összeállított programja, amely 2018. július 23-án, hétfőn kezdődött, majd szerdán és csütörtökön kínált válogatást a zeneszerző életművéből színpadi operett, szimfonikus könnyűzene és rádiódaljáték felvételeivel:
2018. július 23. hétfő
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” Fővárosi Operettszínház, 1956 https://kemenyegon.hu/
- "Egy szót se szólj..." Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György
- "Még nincsen senkim sem..." Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
- "Valahol Délen..." Dal, Melis György
- "A vágyakozás" („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária
- "Ha az este leszáll..." Foxtrot, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás. 1446 számú bejegyzésem
2018. július 25. szerda
KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955)
Az első tételt hallottuk.
A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 1450 számú bejegyzésem
2018. július 26. csütörtök A műsor ifj. Johann Strauss Anna-polkájával kezdődött, majd az alábbi részletek csendültek fel:
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték
Főszerepben:
Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc
Kerekes Máté – Simándy József
Amálka - Petress Zsuzsa
továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László
A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara.
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
- Kapocs dala (A verset Pálóczi Horváth Ádám költeményeiből kutatómunkája után Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus
- "Jó dolga van a diáknak..." (Jó dolga van a diáknak, tekintélye van), Földényi Férfikórus
- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” Gózon Gyula
- "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse, Petress Zsuzsa és Simándy József
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról "Csak finoman, mindig csak finoman..." Mezey Mária, Tompa Sándor 1454 számú bejegyzésem
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egonnal élete utolsó éveiben két alkalommal készített portréműsort a Magyar Rádió. A kérdező barát Ráday Imre volt, és a fiatal riporter Boros Attila. Gyermekkorával, majd bécsi zeneakadémiai tanulmányai befejezésével kapcsolatban is, a könnyű zene felé fordulásának okához fűzve Kálmán Imrét is megemlítette, atyai jóbarátját.
Így nagyon örültem az alábbi műsornak, Kálmán Imre mondatainak. Rövid ideig németül beszélt és ezután hangzott el a felolvasott szöveg.
Bartók Rádió Évfordulók
Becze Szilvia szerkesztő műsora
2022. január 10. 140 évvel ezelőtt született Kálmán Imre
Díszelőadásokkal, nagysikerű műveinek felújításával köszöntötték világszerte az 50 éves Kálmán Imrét.
A Pesti Napló, amelynek egykor zenekritikusa volt, születésnapi interjút kért tőle, amelyben a következőket olvashatjuk:
„Abban látom életem legfőbb művészi eredményét, hogy én voltam az első zeneszerző, aki a magyar népies zenét, a magyar motívumokat a színház útján bevitte a világ köztudatába. Én voltam az első zeneszerző, aki a magyaros zenét a maga szépségéért és magyarosságáért kiépítettem, kiszélesítettem, szimfonikus alapokra helyeztem, drámai szituációk illusztrálására használtam fel.
Előttem is volt magyar műzene, Brahms is, Liszt is bőségesen éltek a magyar melódiákkal, de ők egyszerűen átvettek a magyar népdalokat, a közismert magyar motívumokat és a maguk módján megharmonizálták és zenekarra orkesztrálták őket. Kacsóh Pongrác a maga ősi szépségében és naiv frissességében hagyta meg a magyar népdalt.
Én, mindenekelőtt, sohasem dolgoztam magyar népdalokkal. Egyik első művem, a Heltai Jenő szövegére írt mozi-dal tartalmaz négy taktust, és a kottán, a refrén alatt fel is van tűntetve, hogy a refrén első négy taktusa azonos az „Elmentem én a vásárra” című népdal négy taktusával.
Azóta minden, amit írtam, eredeti munkám. Magyaros motívum majdnem valamennyi, de mind tőlem való, kiépítve, kiszélesítve, szimfonikusan feldolgozva. Ez az én életem legnagyobb művészi eredménye”.
Sátoraljaújhelyen éberen és lelkesen őrzik Lavotta János emlékét, akit rövidre szabott vándorélete végén, Tállyán ért a halál. Rajta keresztül éltetik Mosonyi, Bihari, Erkel zenéjét, s a verbunkos zene XX. századi reperkussszióit.
A Lavotta János Művészeti Iskola, a szintén Lavottáról elnevezett kamarazenekar alapítványa, s újabban a Széptan Alapítvány rendezésében 1990 óta immár 12. alkalommal hívták össze a korszak zenetörténetét kutatókat. Én negyedszer lehettem Dombóvári Jánosék vendége (hisz ő a hely szelleme, Lavotta éltetője, a konferenciák spiritusrectora, szervező, előadó, zenekarvezető és hegedűs szólista), két konferencián csak férjem kísérőjeként vettem részt, tavasszal könyvbemutatóra hívtak, és a mostani – a koranyári időpont helyett a járvány miatt lerövidített és október 2-3-ra áttett – konferencia előadója is voltam.
Bevezető előadásában Dombóvári János felsorolta az eddigi konferenciák előadóit. Meglehetősen szűk körről van szó, akik a témával foglalkoznak, s hűségesen visszajárnak a hol évente, hol kétévente, vagy még hosszabb időközönként megszervezett alkalmakra. Családias összejövetelek ezek, közös étkezésekkel, hagyományos esti borkóstolással, jó beszélgetésekkel. Megindultan hallgattuk János felsorolásában, mennyien távoztak el az eddigi előadók közül az utóbbi években.
Öröm viszont, hogy a minket elhagyó idősek helyett fiatalabb emberek is jelentkeznek előadással: Flach Antal (Lavotta variációk) és Fülep Márk (Lajtha verbunk gyűjtései), valamint Fehér Éva (a Bihari, Lavotta, Csermák által alkotott „virtuóz triász”-ról) fordultak érdeklődéssel a szűkebb témához.
A konferencia visszatérő előadói, Sziklavári Károly (Lavotta korának billentyűs zenéje), Gombos László (Lavotta, a magyar Beethoven?) és Tusnády László (Lavotta és Zrínyi) tágabb összefüggésbe helyezték Lavotta zenéjét, Kemény Anna Mária pedig édesapja, Kemény Egon daljátékából idézte fel Lavotta alakját.
Néhányan más témákról beszéltünk (ez volt talán a konferencia témájában az „és túl…”): Szecsődi Ferenc....
(17. oldal, részlet)
Az elmúlt héten még egy magyar művész születésének évfordulója alkalmából csendült fel Kemény Egon-rádiófelvétel:
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Tölgyi Krisztina bevezetőjében 2022. január 6-án, csütörtökön, már a műsor elején elhangzott, hogy Fazekas Mihály születésnapi évfordulója alkalmából megemlékezést készítettek a hallgatóknak, ennek keretében játszották le:
Az első szerelem dala – Simándy József és Andor Éva Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”.Történelmi daljáték. Bemutató: 1965. május 22. Kossuth Rádió.Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
A Szilveszter-napi után már az első újévbeli műsorban, hétfőn ismét hallottunk a rádióban Kemény Egon-felvételt! Ezt követte a tegnapi. Sennyei Vera a Valahol Délen című nagyoperettben nyújtott kiváló alakítást, Gyenes Magda már gyermekszereplőként is játszott a Fővárosi Operettszínházban, a gyermekoperettet a 23 éves Kemény Egon vezényelte. Kemény Egon Wikipédia
Forrás: MTVA Archívum Valahol délen a Fővárosi Operettszínházban Sennyei Vera, Rátonyi Róbert
„Az a szép” hétköznapokon 10-12 óra között Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető
Sennyei Veráról emlékezett meg születésnapjának évfordulóján, Ungvári Tamás egyik, a Film-Színház-Muzsika című hetilapban megjelent írásából idézett és zenei illusztrációnak Kemény Egon gyönyörű (így mondta) sanzonját választotta.
Kemény Egon - Erdődy János: Örökre drágám (1957) Sennyei Vera énekelt, a Rádiózenekart Gyulai Gál Ferenc vezényelte.
Gyenes Magda születésnapi évfordulóján életpályáját, beleértve kinti sikereit is, elevenítette fel a szerdai műsorban, és a rádiófelvételek közül Szabó Tamás zenei szerkesztővel a Talán a csillagok című (1949, Szilveszter) rádióoperett egyik vidám kettősét szerkesztették a műsorba:
Kemény Egon - Romhányi József:
Konty kettős – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert. A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető mai óév-búcsúztató műsorában két Kemény Egon-dalt hallottunk:
Szilveszterhez illően – erre évek óta vártam! – a "Hópehely-keringőt" a "Talán a csillagok"-ból,
és az ezévben gyakran játszott daljátékrészletei közül: Elmira sanzonját a "Hatvani diákjai"-ból.
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
A művekhez kapcsolódó szerzőkről, előadókról itt is olvashatunk: https://kemenyegon.hu/
Kemény Egon műveiből játszotta le a rádió (MTVA) Karácsony hetében, az elmúlt napokban az alábbi felvételeket, amelynek során a zeneszerző színházi nagyoperettje, rádiódaljátéka, sanzonja és rádióoperett-nyitánya színesítette a műsorhetet, hétfőn december 20-án és:
szerdán Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorának ismétlésében vendége Lőte Attila Mezey Máriával kapcsolatos színházi emlékeit idézte fel és ehhez a részhez kapcsolódtak Kemény Egon művei, ahogy elhangzott, az ő zenei világával zárult a műsor: 1529 számú bejegyzésem
„ Földes – Nóti – Kemény: Fekete liliom (Fővárosi Operett)
Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri –, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiálllású új színész: Zentay Ferenc. – Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány”
"az új komponista"–, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt – Kemény Egon életművében a sorban második színpadi nagyoperettjéről. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott! A Fekete liliom átütő sikert aratott, annak ellenére, hogy a librettó –, mint oly sok operett esetében –, bizonyos tekintetben össztűz alá került. A kritikusok és más hangok kifogásolták a darabot nyitó mulató-helyszínt és légkört... Emellett azonban sokkal nagyobb hatást keltett a zene és a szereplők játéka. Ennek köszönhetően a színház kifizette tartozásait, megvásárolhatta a téli tüzelőt és a közönség fűtött nézőtéren élvezhette az Operettszínház sztárjainak egy spanyol grófi kastély, Párizs, egy tengerparti hotel színekben játszódó előadását.
A 75 évvel ezelőtti bemutatóról a Dankó Rádióban (MTVA) Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető Az a szép című műsorában idén már többször is megemlékezett. Tőle hallhattuk Rátonyi Róbert Operett II. című könyvéből a Fekete liliom zenéjéről a december 20-i adásban ezt az idézetet:
„Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott Kikelet utca 3. című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, hogy milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit.”
A Fekete liliom című romantikus nagyoperettről épp az említett, akkor 18 éven felülinek tartott jelenet miatt, nem készült teljes rádiófelvétel, megmaradt viszont a Zenei Archívumban a két Karády-dal, amelyet Kemény Egon hangszerelt gramofonfelvételhez. Tegnap a Ma éjjel című tangódalt hallottuk.
A Fekete liliom gramofonfelvételei az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében is megtalálhatóak, így a Ma éjjel című Kemény Egon CD-n is meghallgatható.
"A Dankó Rádió mai "Az a szép" című műsorában Tölgyi Krisztina méltó és szép megemlékezése után Kemény Egon – Erdődy János: "A messzetűnt kedves" című daljátékából "Az első szerelem dala" című duett rádiófelvételét hallottuk, Fazekas Mihály – Simándy József és Julika – Andor Éva duettjét. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth adó, A Rádió Dalszínháza, 1965."
Remélem, hogy hamarosan újra több részletet is meghallgathatunk "A messzetűnt kedves" című történelmi daljátékból, amely sztár-szereposztással Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költőjének életútját elevenítette fel.
ANDOR ÉVA
Andor Éva is egyike azoknak a kiváló operaénekesnőknek, akiknek karrierje kórusból indult. Ruitner Sándor sokszor említette, sokáig mesélte rádióműsoraiban is a kedves jelenetet – akkor még ő is fiatal zenei munkatárs volt a Magyar Rádióban – Andor Éváról, aki Andor Ilona Gyermekkórusának volt tagja, és (feltehetően 12-13 éves korától) énekelt Kemény Egon műveiben. Ezek a rádiófelvételek a Gyermekjátékok című CD-n hangrestaurált, digitalizált minőségben meghallgathatók.
A keddi adásban Tölgyi Krisztina "Örökzöld kalendárium" című műsorrészében Kemény Egon zeneszerző sanzonjait helyezte el életművében és közülük Erdődy János szerzőtársával írt "Örökké drágám..." című rádiófelvételt hallgathattuk meg – Sennyei Vera énekelte, a Rádiózenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte.
"Az a szép" Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
A mai adásban Elmira sanzonját hallhattuk Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" című rádió-daljátékából. Mezey Mária – Elmira, az arisztokrata származású, intrikus, debreceni dáma, a diáklegendákban fennmaradt egyik Hatvani professzorról szóló történetet adta elő, Ambrózy Ágoston szellemes versével. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Mikulás már tegnap meglepte a gyerekeket, a friss hólepelből hóembert gyúrhattak. Ebből az alkalomból idézem fel:
Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben”, dalciklus (Magyar Rádió, 1952).
Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara és a Forrai kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Fórum - Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (Momo, 2007-10-05 23:03:48)
2977 -zéta- • előzmény2976 2021-12-02 23:17:48
Nem, egy sor magánénekes a kórusból választódott ki.
Misura Zsuzsa, B. Nagy János, Hormai József, Perencz Béla, Begányi Ferenc, Fekete Veronika, Mészöly Katalin, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Gregor József, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Mester Viktória, csak kapásból, minden hangfaj megtalálható...
Zéta fenti bejegyzését olvasva eszembe jutott Házy Erzsébet — aki Lilla szerepét énekelte a Komáromi farsangban (1957) — a Dankó Rádió Túl az Óperencián című egyik adásában volt erről szó (Wikipédia oldala is jegyzi, Magyar Rádió Énekkara). Nagy Ibolya emlékműsorában hangzott el, vagy róla beszélgetve Klemen Terézia említette.
Nevezetes volt a Magyar Rádió berkeiben, sokáig..., a Hatvani diákjai (1955) próbáin végképp egyértelmű lett, hogy Sinkovits Imre prózában kiválóan előadja, de elénekelni nem tudja Pálóczi Horváth Ádám szerepét. Ruitner Sándor zenei rendező emlékezett meg erről a váratlan esetről, amit itt már korábban leírtam. Ő volt az, aki a Földényi-kórusban éneklő zeneakadémia hallgató Bende Zsoltot felkérte a szerepre és ő nagyszerűen el is énekelte.
Később Bende Zsolt Kemény Egon — Békés István: Szabad szívek című rádió-daljátékának férfi főszerepét énekelte (1965).
Melis György halálának évfordulója november 27-én volt, felidéztem őt gondolataimban és Kemény Egon rádiófelvételeivel emlékezem kiváló operaénekesünkre.
Kemény Egon Magyar Rádió-felvételeiből játszotta le a rádió (MTVA) az elmúlt héten:
hétfőn Tölgyi Krisztina "Az a szép" című műsorában a "Hatvani diákjai" című daljáték egyik közkedvelt dala, "Elpirult, miért pirult..." – Elmira sanzonja hangzott el Mezey Mária emlékezetes előadásában (a dal a Hatvani István professzorról fennmaradt diáklegendák egyikét eleveníti fel).
A műsor legvégén, ezúttal felkonferálás nélkül (gondolom, hogy nem fért bele a műsoridőbe) a mostanában gyakran játszott – és ezáltal a mai hallgatóknak talán most már nem is szükséges ezt a számot újra és újra bemutatni –, "Még nincsen senkim sem..." című vidám foxtrot tánckettőst hallottuk: Rodrigo – Rátonyi Róbert és Jutka – Gyenes Magda, a Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettből. A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
vasárnap Nagy Ibolya műsorának „Túl az Óperencián” (ismétlés, 2018) kezdőszámaként Kemény Egon – Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem..." című slágerkeringőjét hallgathattuk meg. Előzmény
● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
* Az eredeti gramofonfelvétel (1935) akkor még nem volt hozzáférhető, gyűjteményekben viszont megmaradtak és a három különböző "Ritka madár a szerelem" gramofonhangszerelés közül kettő a "Ma éjjel" című albumot is gazdagítja.
Dombóvári János Facebook oldaláról tudtam meg, hogy Bencsik Gábor regényt írt Lavotta Jánosról.
A könyvbemutatót ma, a Petőfi Irodalmi Múzeum elegáns Lotz-termében tartották. A szerzővel Farkas Anita beszélgetett. A zenei illusztráció a verbunkos muzsikához kapcsolódott, Dombóvári János és Szabó Márta hegedűművészek előadásával. A Sátoraljaújhelyen, Tállyán és Széphalmon létrehozott Lavotta-kultusz harminc esztendejéről is hallottunk. Dombóvári János kiemelte, hogy Bencsik Gábor: "Lavotta János utolsó délutánja" című regénye a Lavotta-irodalom része lett, legfrissebb alkotása.
A szépirodalmi mű cselekménye Lavotta életének utolsó négy órája alatt játszódik, finoman elénk tárva sorsának egyes valós eseményeit, és egykor élt személyek is szerepelnek a könyvben.
Még a bemutató előtt módom volt Bencsik Gáborral néhány szót váltani. A "Komáromi farsang" említésekor meglepetten nézett rám: érdekes, pont ma olvastam a kemenyegon.hu oldalt - mondta.
Kellemes élményt nyújtott a könyvbemutató. Lavotta János különleges személye, zenéje, és a Lavotta-kutatás sokunkra nagy hatással van.
Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk az elmúlt héten:
Tölgyi Krisztina Az a szép című műsorában a Dankó Rádióban Kulinyi Ernőről emlékezett meg és szerzőtársai között megemlítette Kemény Egont, a „Schönbrunni orgonák” című zenés hangjátékuk zeneszerzőjét.
Ez a darab volt az első rádiódaljáték a Magyar Rádióban (1937)
„Csortos Gyula új szerepe.
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.” (Rádióújság)
tegnap Nagy Ibolya műsorában, „Túl az Óperencián” – ismétlés a Dankó Rádióban, Házy Erzsébet szerepeiről, művészetéről és személyiségéről folyt a beszélgetés, majd Kemény Egon „Komáromi farsang” című daljátékából (Házy Erzsébet első daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban, 1957) hangzott fel két duett és Csokonai dala. A részleteket az Előzményekre kattintva olvashatjuk el.
Lavottától Kodályig. Zempléni verbunkos konferenciák 1990–2020. Az 543 oldalas kötetben Barsi Ernő, Bónis Ferenc, Csáky Imre, Dombóvári János, Domokos Mária, Flach Antal, Fülep Márk, Gombos László, Horkay Tamás, Ittzés Mihály, Karpyak Andriy, Kassai István, Kemény Anna Mária, Korolenko Ilona, Papp Géza, Pethő Csilla, Rakos Miklós, Sziklavári Károly, Tátrai Zsuzsanna, Tusnády László tanulmányai, valamint Elek Szilvia és Zempléni Árpád irodalmi alkotásai olvashatók. Szerk. Dombóvári János és Sziklavári Károly // Dombóvári János: Előhang
Menjünk az iskolába... - gyermekkari kórusmű kísérettel
Dömötörné Gordos Júlia és Kemény Anna Mária írásai Kemény Egon: Menjünk az iskolába c. művének tanévnyitó előadásáról a budapesti Gregor József Általános Iskolában 2021. IX. 1-én
Dömötörné Gordos Júlia
„Ami késik, nem múlik…” – tartja a közmondás, és hozzátehetem nyugodtan, hogy idővel a dolgok sok esetben csak még jobban kiforrják magukat.
A Kicsinyek Kórusa a Budapesti Gregor József Általános Iskolában ismét lehetőséget kapott, hogy Kemény Egon gyermekkari repertoárját bővítse.
A járványhelyzet sok énekes terv megvalósulását akadályozta meg az elmúlt tanévben, de szerencsére a megfelelő pillanatok mindig elérkeznek. Kemény Egon: Menjünk az iskolába című gyermekkari művét a 2021/22-es tanévnyitóra tanultuk meg.
Összkari próbára tulajdonképpen nem volt lehetőség az előző tanévben, így azok a tanévnyitó ünnepség előtti néhány napra korlátozódtak, és mindig csökkentett létszámmal zajlottak még így is.
A mű megtanulása izgalmas folyamat volt, ez pedig a zeneszerzőnek köszönhető, komponálási tehetségének következménye.
Kemény Egon művei nehezek, ismerjük el. De éppen csak annyira nehezek, hogy a gyerekek – és itt 8-10 éves, alsós, ének-zene tagozatos gyerekekre gondolok –, kellő kihívást érezzenek, amikor a művel, a saját szólamukkal foglalkoznak. Ez a tanévnyitó induló már az első tanulási szakaszban nagy érdeklődést keltett a gyerekekben, a dallam különlegességével, hangnemváltásokkal, így könnyű volt haladni. Érdekes, hogy amikor még csak a szólamok dallamával foglalkozunk, már mennyit sejtet magából a mű és a műfajából származó könnyedség.
Amikor hangszeres próbán első alkalommal éneklik a gyerekek a művet, ott nagyon sok minden eldől. „Üzembiztos” tudással énekeltek, de érezni lehetett a koncentrációt, mert nem számítottak arra, amit hallottak, a hangzatok, amellyel a zongora az éneket kiegészítette, a meglepetés erejével hatott, izgalmassá vált.
Kemény Egon a hangszerelésnek is kivételes tehetségű egyénisége volt. Nincs két egyforma gyermekkari műve, minden dallam más, rendkívül egyedi, kifogyhatatlan dallamkészletből merítő, tökéletes stílusérzékről árulkodik. A dallam mindig összhangban van a választott témával, amely nagyszerű szövegben mutatkozik meg. Mindez nagyon élvezetessé teszi műveinek előadását, a tanulás folyamatát pedig könnyíti. A jót könnyű megtanulni, pedig nehéz. Tökéletes motivációs lehetőség rejlik ebben.
A „Menjünk az iskolába” egy induló. Tempóját és műfaját tekintve is. Nem is kellett erről sokat mondanom, a gyerekeknek, mert a zongorakíséret hallatán ösztönösen ráéreztek, hogyan kell énekelni. Kemény Egon megkönnyíti a felkészítő tanár dolgát. A témák, a szövegek, a tökéletes prozódia, a mindig hibátlan ritmus, az egyszerűen megválasztott hangnem és nem utolsó sorban a tökéletesen eltalált nehézségi fok. Magas színvonal ez és minőség. Meg lehessen tanulni, de azért ne legyen könnyű! Véleményem szerint ez a legjobb motiválási eszköz egy kórus számára. A kis énekesek is tudatában vannak a tudásszintjüknek, amire méltán lehetnek büszkék.
Kemény Egon kétszer kapott Erkel Ferenc-díjat, az elsőt gyermekkari műveiért. Könnyű műfajú darabjai a klasszikus értékeket hordozzák – hiszen zenei tanulmányai először Kassán, majd Bécsben, nagyszerű zeneszerző tanárok mellett, mint például Franz Schmidt, klasszikus képzést adtak neki –, így a gyerekekhez közel kerülnek a művei. Minden kórus repertoárjában helyet kellene, hogy kapjanak.
A „Menjünk az iskolába” című művel egy olyan tanévet nyitottunk meg, amely remélhetőleg teljes lesz, énekelhetünk, koncertezhetünk újra és a hátunk mögött hagyhatjuk az elmúlt időszak nehezített tanéveit.
Közel egy év éneklési csend után csodálatos volt ismét egyben hallani a kórust, amint egy nagyszerű, aktuális, évtizedek óta elő nem adott művet énekel.
Köszönet érte.
* Előzmény - 2287 smaragd • előzmény2279 2021-10-05 05:47:10 Zelinka Tamás felelős-szerkesztő Facebook bejegyzése a "Menjünk az iskolába...!" videóhoz:
A csodás előadás látható/hallható lesz a Parlando c. internetes zenepedagógiai folyóirat (parlando.hu) a 2021/5. (októberi) számában.
Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk az elmúlt héten:
szerdán Nagy Ibolya műsorában, Túl az Óperencián - ismétlés
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” - hat zenés részletet egy jelenettel Előzmény Előzmény
pénteken Tölgyi Krisztina Az a szép című műsorában forgatta le Kemény Egon - Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéből a "Dal a hódításról" című kettőst - a történelmi tényeken nyugvó zenés játékban Rátonyi Róbert Eugène de Beauharnais szerepét alakította, a duettben a főszereplő Krisztina, színésznő volt a partnere: Petress Zsuzsa. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●
* 2018 óta CD-n is meghallgatható a daljáték, a hanghordozóváltásról Fittler Katalin írt recenziót, itt olvasható: https://kemenyegon.hu/critikai-lapok
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Nagy Ibolya Mezei Máriára emlékezett és ebből az alkalomból zenei illusztrációnak Kemény Egon – Gál Zsuzsa: "Ha visszanézek..." című sanzonját választotta.
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti Kamaraterem Banda Ádám (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Prunyi Ilona (zongora) Mozart: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378
Dohnányi: cisz-moll hegedű-zongora szonáta, op. 21
Boëllmann: G-dúr zongoratrió, op. 19
19:00 : Budapest Óbudai Társaskör Óbudai Kamarakórus
vezényel: Erdős Ákos
zongorán közreműködik: Király Miklós "Az Óbudai Kamarakórus 36. éves jubileumi hangversenye"
19:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Kriszta Kinga (szoprán), Vörös Szilvia (mezzoszoprán), Vigh Andrea (hárfa)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Kovács János Ravel: Pavane egy infánsnő halálára
Debussy: Két tánc
Saint-Saëns: Koncertdarab hárfára és zenekarra, op. 154
Debussy: La Damoiselle élue (A kiválasztott hölgy)
Ravel: La valse
