65 évvel ezelőtt mutatta be
a VALAHOL DÉLEN-t a Fővárosi Operettszínház
a mai Budapesti Operettszínház
Meghalt Roboz Ágnes
MTI 2021.03.24.
Életének 95. évében kedden meghalt Roboz Ágnes koreográfus, karaktertánctanár, címzetes egyetemi tanár, érdemes művész - tudatta a Magyar Táncművészek Szövetsége az MTI-vel.
Mint írják, Roboz Ágnes, a "mesternő" - ahogy a hazai és nemzetközi táncszakma szólította - az utolsó nagy mesterek egyike volt. A világ legnagyobb koreográfusaival, többek között Jiri Kyliánnal, Gret Paluccával, Hans van Manennel dolgozott együtt és leghíresebb iskoláiban tanított, megismertetve velük a karaktertáncot és a magyar néptáncot.
Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20210324-roboz-agnes-meghalt.html
Roboz Ágnes 1926. június 18-án született, táncművészeti tanulmányait a Troyanoff Balett Akadémián folytatta 1938 és 1944 között, majd 1950-ben szerzett koreográfus diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol a tanszékvezető Szentpál Olga volt. Már a főiskolai évek alatt több gyár néptánccsoportját vezette és koreográfiákat készített.
A Fővárosi Operettszínház vezető koreográfusa volt 1950 és 1956 között, több nagy sikerű darab alkotója. Az 1950-ben megalakuló Állami Balett Intézet alapító tanára, a karaktertánc munkaközösség vezetője volt. (Wikipédia, részlet)
A "Valahol Délen" koreográfusa Roboz Ágnes volt. A kasszasikert hozó nagyoperettben az akkor 30 éves tehetség táncszámai is kétség kívül hozzájárultak Kemény Egon nagyszabású táncos operettje óriási népszerűségéhez. A nézők a három felvonásos nagyoperettben spanyol bolero, csárdások, csárdás tempójú táncjáték, eredeti népdalmotívumból átépített gavott, foxtrot énekes táncszám, táncduett, görlök esti zenés műsora, "Magyar Táncjáték" rendkívül látványos koreográfiáiban gyönyörködhettek.
"Gáspár Margit akkor rendkívüli társulati ülést hív össze az Operettszínházban,
AHOL A TAGSÁG KEZESSÉGET VÁLLAL MEZEI MÁRIÁÉRT.
1953-tól Mezei Mária ismét az Operett tagja. Kezdésnek két, számára írott szerepben lép fel. Az egyiket a Párizsi vendég című darabban játssza el, a másikat a Valahol délen című színműben.
Miután Mezei Mária visszatér az Operettszínházhoz"
Azt hiszem, még a Valahol Délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott.
Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal Virágkor tövisekkel”
Káprázatos április! Errefelé ma hólepel fedte be a kikeleti virágszirmokat, majd enyhülés jött, kisütött a Nap és felcsillant az emberben a tavasz reménye. Délfelé hódara szállt, jégeső kopogott mielőtt nagy pelyhekben hullt volna a hó... a természeti tüneményt hófelhők, szürke gomolyagok és szikrázó napsütésben fénylő kék ég keretezte.
Minderről Gyurkovics Mária csodaszép koloratúrszoprán hangján megszólaló Kemény Egon-dalok rádiófelvételei jutottak eszembe:
Kemény Egon - Romhányi József: "Hópehely-keringő" ("Talán a csillagok", rádióoperett)
Kemény Egon - Dalos László: "Tavasz a télben", dalciklus - ebből a "Hóvirág-keringő" és a "Hóember" című gyermekkórus
végül Kemény Egon- Dalos László: "Százszorszép a május". Gyurkovics Máriát ezen a rádiófelvételen is a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kisérte, Forrai Miklós vezényelt, közreműködött a Forrai-kórus.
A "Hóember" a legutóbbi századforduló környékén újra országszerte népszerű lett, ezúttal a szerzők feltüntetése nélkül, tradicionális kategóriában adták ki lemezen - ezt a végtelenül leegyszerűsített változatot tanulták meg a kis óvodások, ezen a felvételen kiscsoportos óvodai foglalkozáson láthatjuk.
Az eredeti "Hóember" rádiófelvétel a "Gyermekjátékok" CD-n jelent meg.
A fenti Kemény Egon műveket Gyurkovics Máriával néhány héttel ezelőtt újra hallhattuk Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában.
Tegnapelőtt megérkezett a tavasz, az igazi kikelet! Varázsütésre virágba borult az aranyeső, illatoztak a mandulafák, rügylevélkék díszítették az orgonafák csúcsait és mélykék volt az ég, amikor egy játszótér mellett sétáltam el. A zöld fűben a pitypangok arany fejecskéi mosolyogtak rám. Ez a hangulat évről évre kitárja a szívemet, különösen idén érezzük, hogy az élet nem állhat meg...
Kemény Egon: „A messzetűnt kedves” című daljátékának két dalfelvétele, részletek itt:Előzmény
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő.
Fő szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva.
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Nagy Ibolya énekesnő mai bejegyzésében emlékezett Horváth Tivadar születésnapi évfordulójára. Köszönöm, én is bekapcsolódom a kiváló művész életművének felelevenítésébe.
Kemény Egon műveiben először a rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettben szerepelt: ”Májusfa” (1949).
Emlékezetes alakítást nyújtott, tehetsége sok színét felvillantotta Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) című daljátékában: Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar.
Részlet a cselekményből:
1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent.
A „Hatvani diákjai” CD megjelent, megvásárolható: kemenyegon.hu. Talán ez az egyetlen album, amin Horváth Tivadar hangja, remek előadása hallható.
Forrás: Facebook Kemény Egon zeneszerző emlékoldala (Kemény Anna Mária)
Forrás: Facebook Kemény Egon zeneszerző emlékoldala
Ardelao régebbi bejegyzése alapján folytatom most a "Szomorú csütörtök - vidám vasárnap" című filmszkeccs részleteinek felderítését. Közvetlen előzmény 2172
A fenti előzetes és fotó a Színházi Életben jelent meg. Kiváló alkotógárda, filmsztárok és neves zeneszerzők produkciója volt. Közülük többek Wikipédiaoldalán is szerepel a film, de a címnél több adat nem található. Szívesen foglalkozom ezzel a témával és majd összesítem, hogy felelevenedjen, persze még jobb lenne, ha csoda folytán mozivásznon azaz képernyőn is megelevenedhetne ez a vidám darab.
Dankó Rádió
Az a szép
Műsorvezető: Tölgyi Krisztina
A mai műsor elején hallhattuk:
Kemény Egon– Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen
"Még nincsen senkim sem…” („Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…) – foxtrot, Jutka és Rodrigo kettőse – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, rádiófelvétel.
1936. július 5.
Zeneszerző: Kemény Egon
Versek, dalszöveg: Harmath Imre
Írta: Királyhegyi Pál
Szereplők: Gombaszögi Ella, Keleti László, Pataky Jenő, Katzár Kázmér, Rátkai Márton, Szőnyi Lenke
Producer: Kovács Emil
Rendezte: Lakner Arthur
„Budapesten hetekig szalad Harmath Imre „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. „Szomorú csütörtök-víg vasárnap” legjobb sikerszáma a „Légy életem és halálom…” három nyelven készült el gramofonlemezre. Híres dala a „Ritka madár a szerelem”, melynek szövegét szintén Harmath Imre írta.” MAGYARUJSAG (1936)
* Kemény Egon zeneszerző 1926-ban Kassáról Budapestre költözött.
Mai évforduló: Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang
Rádiódaljáték 2 részben
A rádiódaljáték összideje: 123’. A zene összideje: 63’ Bemutató:
Magyar Rádió Kossuth adó, 1957. március 9. 20.00 – Farsang utolsó szombatján.
Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) első daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban. A "Komáromi farsang" továbbra is Házy Erzsébet egyetlen teljes magyar nyelvű CD-n megjelent daljátékfelvétele.
Előadásában Kemény Egon-művek is felhagzottak a Magyar Rádióban. Néhány nappal ezelőtt Nagy Ibolya Kemény Egonra emlékezünk című műsorhetén a Dankó Rádió 2019-es felvételének ismétlésében hallhattuk a "Hajnali szerenád"-ot.
Kemény Egon – Békés István: "Szabad szívek" – regényes rádiódaljáték
- Bevezető kórus: „Egyszer majd végre béke lesz!...” Földényi-kórus férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényelt – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. március 26., Kossuth Rádió, 18.45 - 21.40
* A Dankó Rádió műsoraiban az utóbbi hetekben több részletet hallhattunk a regényes sorsú daljátékból, remélem, hogy sor kerül még újabb részletek bejátszására.
A médiaklikk oldalon már lejárt a megtekintési idő, A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán éppen most volt a premier... ahogy újabban szokás, itt megmaradt a felvétel:
A mai adással véget ért a műsorhét, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető először 2013-ban állított össze emlékhetet Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző tiszteletére. Mindkét alkalommal a zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária volt Nagy Ibolya vendége és beszélgetőpartnere.
Dankó Rádió
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya
1.
Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)
„Még nincsen senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária
„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zsuzsa és Melis György
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
3.
Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955)
4.
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
5.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
Kemény Egon – Fazekas Mihály: Ámeli – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
6.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
1.Kemény Egon: „Eső és napsütés” – hangulatkép nagyzenekarra, részlet (1958)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2.
Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és a „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)
„Hópehely-keringő” – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Szélvész dala” – Mindszenti Ödön
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Hóvirág – keringő” – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
3.
„Hatvani diákjai” – rádiódaljáték (1955) Kemény Egon-CD: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
4.
„Komáromi farsang” – rádiódaljáték (1957) Kemény Egon-CD: https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang
Nyitány
„Az első reggel…” – ketős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
”Egy-kettő…” – Kraxelstumpf óbester szerenádja, Bilicsi Tivadar
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – szerelmi kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
5.
Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
"Már virradóra jár az óra..." hallhattuk a kikeleti pirkadat előtt a "Hajnaliszerenád" -ot, Kemény Egon Lehoczky Éva operaénekesnőnek komponált koloratúr dalát.
Dankó Rádió
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/
2019. július 26., péntek – ismétlés: 2021. február 26. péntek 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: „Estefelé” – karakterdarab esztrádzenekara, részlet (1964)
A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)
„Valahol Délen” – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
3.
Megzenésített költemények:
Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” (1940) – Nagykovácsi Ilona énekelt, zongorán kísért: Polgár Tibor.
Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
4.
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
5.
Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” – koloratúrdal szimfonikus zenekarral (1958) – Lehoczky Éva
Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.
6.
Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – történelmi rádiódaljáték (1960) – Finálé
Sándor Judit, Bende Zsolt, Raffael Márta, Zentay Anna, Bikády György.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
ma reggel hangzott el az ismétlés:
2019. július 25., csütörtök – ismétlés: 2021. február 25. csütörtök 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – daljáték (1955) – Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” – rádióoperett (1959)
„Krisztina románca” – Petress Zsuzsa
„Dal a hódításról” – kettős, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
„Dal a rabmadárról” – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla
„Ha én egyszer tereád szemet vetek...” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
3.
Kemény Egon – Romhányi József: „Májusfa” és „Talán a csillagok” – rádióoperettek (1949)
„Balaton-keringő” – Gyurkovics Mária
„Konyt-kettős” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
„Sör-dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert
„Kirándulódal” – Bán Klári, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
4.
Kemény Egon: „Könnyűzene fúvósokra” (1954) – részlet, szimfonikus mű.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Dankó Rádió
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK
https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/
2019. július 24., szerda – ismétlés: 2021. február 23. szerda 5.00-5.55
Nagy Ibolya:
"ezen a héten továbbra is Kemény Anna Mária a vendégem, akivel édesapjára Kemény Egonra emlékezünk történetekkel és sok-sok zenével."
1.
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) rádióoperett – Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2.
Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) – rádiódaljáték
Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…” – Ilosfalvy Róbert
„Dal a nápolyi királyról” – Fekete Pál, Kishegyi Árpád
Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…” – Házy Erzsébet
"Gézengúz, léhűtő, imposztor..." – Az üldözők kara: Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
3.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről (1965)
„Az első szerelem dala” – Andor Éva és Simándy József
„Szüretelők dala” – Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
„Rózsa kettős” – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
4.
Kemény Egon: „Tangó” – szimfonikus zenemű (1954)
A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Dankó Rádió
Felelősszerkesztő-műsorvezető (2012 – 2020): Nagy Ibolya
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK halálának 50. évfordulóján 2019. július 23., kedd – ismétlés: 2021. február 23. 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: „Valahol Délen” – nagyoperett – Előjáték
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
2.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” (Műsorvezető: Boros Attila, 1967)
3.
Kemény Egon – Képes Géza: „Szeptemberi tűnődés” (1950) – dal, Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
4.
Kemény Egon – Juhász Gyula: "Szerelem?" (1941) – megzenésített költemény, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
5.
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvétele (1956)
„Valahol Délen” – dal, Melis György
„Még nincsen senkim sem…” – kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
6.
Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” – rádióoperett (1950)
„Nézd, hogy ragyog ránk a rét…” – kettős, Gyurkovics Mária és Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
7.
Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” – sanzon, Lukács Margit (1958) Rádiózenekar
8.
Kemény Egon: „A tavaszhoz” – rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957)
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK halálának 50. évfordulóján
A Dankó Rádió új stúdiójában (2019): Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető (2012-2020)
és vendége:
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária.
A MŰSORHÉT ZENEI ÖSSZEÁLLÍTÁSA és
INTERJÚK KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel
2019. július 22., hétfő – ismétlés: 2021. február 22. 5.00-5.55
1.
Kemény Egon: Ritka madár a szerelem – angolkeringő
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
A gramofonfelvételeken (1935) Dél Tommy, Rózsa Annie és Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.
2.
Kemény Egon – Dalos László: „Őszi séta” – dalciklus (1952) „Őszi séta” – kettős, Sándor Judit és Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
3.
Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1954).
4.
Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek…” (1957) – sanzon, Mezei Mária
A Magyar Rádió Vonószenekarát Kerekes János vezényelte.
5.
Kemény Egon – Kótzián Katalin: „Mindenki tanul…” (1962) – sanzon, Radnai György
Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.
6.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” – rádiódaljáték (1955)
– Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Simándy József
Kemény Egon-CD: jelenetek és dalok CD 1/18., 19., 20. CD 2/1., 2.
7.
Kemény Egon: „Keringő rapszódia” – hangversenykeringő (1952)
Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A Kassai Magyar Kultúra és Történelem Napja
2021. február 15.
"Hogyan látja, mit köszönhet az egyetemes magyar színjátszás a kassai kezdeteknek?"
Szaszák György írása, és interjúja Sirató Ildikóval, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának vezetőjével, aki a magyar színjátszás történetének az egyik legjobb ismerője.
Harmath Imre személyét és munkáit is felidézte ma Erdélyi Claudia - librettoi között megemlítette Kemény Egon "Kikelet ucca 3." című nagyoperettjét is.
Ennyivel ma beértem, :-), mert rádiófelvételek nem maradtak fent, nem is maradhattak az 1929-ben bemutatott pesti operett műfajú darabból. Ha rádiófelvételek nem is, de gramofonfelvételek igen!
Kemény Egont huszonkét éves korában - Bécsből Kassán át Budapestre érkezett - a komolyzene irányából a színpadi zeneszerzés útjára Harmath Imre vezette. Első közös slágerüket a "Honolulu Lulu" című charlestont 1927-ben Dénes Oszkár énekelte.
Innen indult szoros szerzőtársi kapcsolatuk, aminek a nagy gazdasági világválság szabott gátat: 1930-1933 között Kemény Egon Lipcsében és Berlinben dolgozott Ábrahám Pál operettjein (részletek bővebben korábbi bejegyéseinkben is olvashatók). Hazatérte után 1935-ben Harmath Imre megírta a "Ritka madár a szerelem" című angolkeringő versét - ez a slágerük Kemény Egon egyik legnagyobb sikerszáma lett gramofonfelvételeken és a rádióban is!
Kemény Egon - Dalos László: "Tavasz a télben" - Hóember
Elkészült a budapesti Gregor József Általános Iskola ének-zene tagozatát bemutató kisfilm!
Kemény Egon - Dalos László: Hóember című gyermekkari művére készült fotó montázs is szerepel benne, a hangfelvétel az iskolában, a Gyermekjátékok CD bemutatóján készült.
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen”
Nagyoperett 3 felvonásban
Bemutató:
Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.
a nagy sikert aratott Kemény Egon-operett rádiófelvételi közül ma a "Még nincsen senkim sem…”/ „Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány…" vidám kettős, foxtrott, Jutka - Gyenes Magda és Rodrigo-Rátonyi Róbert előadásában hangzott el. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát, Bródy Tamás vezényelte.
SZINETÁR MIKLÓS NAGY IBOLYA ÉNEKESNŐ/YT
Az azóta eltelt néhány óra alatt megjelent Nagy Ibolya legújabb telefoninterjúja Szinetár Miklóssal, a rendező mai, 89. születésnapján. Évtizedekig nevezetes és emlékezetes volt Szinetár Miklós Valahol Délen azaz Где-то на юге rendezése: Szverdlovszk – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11.
Örömet érzek a szívemben, hogy így ma a zeneszerző, a rendező, a szerkesztők és maga a Valahol Délen nem is olyan távoli asszociációval zenei, színpadi, rádiós láncolatot alkot.
Többször feltették már nekem ezt a kérdést. Kemény Egon nem tanított zenei intézményben, nincsenek neves tanítványai, akik életművét, emlékét továbbvitték volna.
Négy évtizeden átívelő pályája 1927-ben zeneszerzőként és korrepetitorként majd 1928-tól karmesterként indult a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházban. Zeneszerzői munkásságába hangszerelői tehetsége is beletartozott. Saját művei mellett kollégái - gyakran világsikert aratott darabok - zenekari hangszerelője volt.
Ámde a feltett kérdésre igennel is válaszolhatunk. Ennek élő példája, amikor a napokban az egyik budapesti iskola karnagyával telefonon beszélgettem:
elmondta, hogy a Gyermekjátékok című CD egyik dalát két osztályának, hatvan tanulónak tanította be, most, a korlátozott lehetőségek korában, minden szabály betartásával, csak osztályszinten, összkari próbák nélkül. Egyelőre ezért az előadás nem lehetséges.
A tanulási folyamat érdekes tanulságokat hordozott magában. Már a szólamonkénti tanulás folyamán felébredt a gyermekek figyelme a játékos, ám mégis különös dallammenetek hallatán. Az érdekesség csak fokozta kíváncsiságukat, ez önmagában motiválta őket abban, hogy haladjanak előre munkában. A gyerekek szinte azonnal és önkéntelenül csatolnak vissza a karvezetőnek, amikor könnyedén vesznek egy nehéznek tűnő akadályt a tanulási folyamatban. Akkor most nehéz vagy könnyű? Hogy van ez?
Mindkettő igaz. Nehéz, „ravasz” dallamok, hangnemváltások teszik izgalmassá a gyerekek számára Kemény Egon műveit, és mégis meg tudják csinálni, méghozzá értően. Zenepedagógiai szemmel nézve ebben nagyon erős fejlesztési lehetőség van.
Köszönöm szépen értékes bejegyzésedet, örülök, hogy tetszett a műsor :-) !
Nagy Ibolya valóban csodálatos teremtés, ahogy már máshol is írtam, úgy érzem, hogy kultúrmissziót tölt be az operett és a daljáték műfajok rangjukhoz méltó bemutatása terén. Operettprimadonnaként is, és most már közel tíz éves rádiós tapasztalattal, nagy zenei tudással. Kemény Egon zeneszerző felvételeit 2012-ben ismerte meg, azóta az ő életművének is csodálója és hírvivője.
Nagy Ibolya énekesnő címmel YouTube csatornát indított:
Az egy héttel ezelőtt bemutott Beszélgetés Kemény Anna Máriával Kemény Egon zeneszerzőről című telefoninterjú most érte el a "bűvös" :-) 100. nézőszámot.
A zenei aláfestést keze nyomán, mint mindig művészi válogatásban és a lehetőségek adta mértékben hallhattuk - de most már teljes egészében meghallgathatóak a daljátékok....
KEMÉNY EGON lakhelye a Kapy utcában - egykor, kilátás a kertre és a Budai-hegyekre.
Élvezettel hallgattam Nagy Ibolya beszélgetését Kemény Egon leányával, Kemény Anna Máriával. Ebből a rövid, nem egészen 18 perces hanganyagból rengeteg információt tudunk meg Kemény Egonról és nem utolsó sorban Hatvani professzorról, akit az utókor talán éppúgy elfeledett, mint egy időre a kiváló zeneszerzőt, a „Mosoly muzsikusainak” jeles képviselőjét.
Szükség van (szükség lenne!) az ilyen riportokra, amelyek hozzájárul(ná)nak a médiumok által egyre inkább tudatunkba plántálni szándékolt sötétség eloszlatásához. A celebek uralta, silány és szégyenletes műsorok helyett a közönség, azon belül pedig elsősorban az ifjúság számára sok ilyen előadást kellene közvetíteni a rádión és a televízión keresztül. Mert kiveszni látszik nemzeti büszkeségünk, a hazaszeretet, amely politikai beállítottságtól függetlenül minden nép fennmaradásának az alapfeltétele. Elfeledjük, elfeledtetjük! nagyjainkat, nem vagyunk büszkék rájuk, pedig lélekszámához viszonyítva a magyar nép tehetségei (művészei, tudósai) tekintetében a leggazdagabbak közé sorolható.
Élmény volt hallgatni e beszélgetésben a szépen megfogalmazott, kerek mondatokat, a szép hangon, szép artikulációval előadottakat.
Csak gratulálni tudok Nagy Ibolyának, hogy annak ellenére, hogy magas (?) körök döntése miatt már nem vezeti tovább a Dankó Rádióban sokunk által annyira várt műsorát, továbbra is feladatának tekinti zenei múltunk felidézését és az utókorral történő megismertetését. Köszönet illeti Kemény Anna Máriát, aki - immár „producerként” - nem kis erőfeszítéssel azon munkálkodik, hogy Kemény Egon zenéje ismét hallhatóvá, a magyarság közkincsévé váljék.
Farsangi bál, farsangi tréfa - Komáromi farsang! Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János daljátéka a beszélgetés alaptémája. Ehhez kapcsolódik a Hatvani diákjai daljáték, a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT már megjelent, és a megjelenés előtti albumai. A zeneszerző a gershwini szimfonikus könnyűzene meghonosítója, műfaji sokoldalúságáról és fiatalkori, berlini éveiről is szó esik.
A telefon-riport során Nagy Ibolya a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang CD albumokról a daljátétok - a rádióban ritkábban hallható - rövid részleteit nyújtotta hallgatóinak. A bálszezon hangulatát a báltermi jelenet dallama idézi fel...
Bejegyzés/YT: Nagy érdeklődéssel hallgattam Kemény Egonról szóló riportot. Sok - számoma új - történet, szép muzsika gazdagította a műsort. A 20-30 as években Berlinben élt magyar művészekről külön műsort lehetne csinálni.
Nagy Ibolya már 2013-ban, a Dankó Rádió indulásánál felfedezte Kemény Egon rádiófelvételeit és Kemény Egonra emlékezünk címmel egész hetes műsort állított össze.
Túl az Óperencián című programjával több, mint hét esztendőn át tehetsége és operett-primadonnai, színpadi tapasztalata legjavával szolgálta az operett műfaját, elsősorban 20. századi rádiófelvételekkel.
2020-ban élete új irányt vett. Most fedeztem fel YouTube csatornáját, amelyen film- és videó felvételeken is megcsodálhatjuk énekművészetét és csodálatos rátermettségét: riporterként, riportalanyként és magánemberként.
Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmváltozata, Lévai film.Bemutató: 1940. január 29.Décsi Filmszínház (Budapest előkelő, elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi.
Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos.
A két betétdalról gramofon felvétel készült.
A Magyar Televízió/MTVA több csatornán is ismételte - korábban, a restaurálás előtt kopott állapotban maradt fent. Túl sokszor játszották...
Néhány nap múlva lesz a bemutató évfordulója. Óriási sikere volt, a filmszínházak versengtek érte, nézőszám-rekordot döntött - a nagy sikerű irodalmi mű filmváltozata sztárszereposztással és Kemény Egon zenéjével készült!
Milyen érdekes az élet - napok óta figyelem a megtekintések számát, tegnap, szinte az évfordulóhoz érve érte el az 50 000. megtekintést azóta jócskán növekedett a nézők száma (jelenleg 51 953 megtekintés)! Ma is igen kedvelt u.n. régi magyar film.
A Debreceni Református Kollégium épülete a reformkorban
Pannon Enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerkesztette: Sipos Lajos.
Dunakanyar 2000, Budapest, 1996, 134. oldal. Forrás:OSZK
Kemény Egonnégy Debrecenben játszódó illetve a Debreceni Református Kollégium híres tanárai és diákjai életét - Hatvani István professzor, és a tanári kar professzorai közül nevezetes személyiségek; Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály - a cselekményben bemutató daljátékot komponált:
Hatvani diákjai (1955)
Komáromi farsang (1957)
Szabad szívek (1960)
A messzetűnt kedves (1965)
(Bemutatók: Magyar Rádió, a Rádió Dalszínháza)
Megújult a Debreceni Református Kollégium Múzeumának honlapja - ők is várják a nyitást, a múzeum-látogatókat... Ajándékboltjukban a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang CD is kapható. Ez az oldal még feltöltés alatt van: https://muzeum.drk.hu/latogatoi-informaciok/muzeumi-ajandekbolt .
Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
"Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) költő, író, hagyománygyűjtő. A gimnáziumot a Debreceni Református Gimnáziumban végezte, azonban önként hagyta ott az iskolát, mivel gyakorta érték mulatozáson, és nyughatatlan szellemét nem kötötte le a teológia. Mérnökként dolgozott, földet művelt, és közben verseket is írt. Ő nevezte a Balatont először magyar tengernek, barátságban állt Kazinczy Ferenccel, és elsőként ismerte fel Csokonai Vitéz Mihály tehetségét."
Szerepformálásával elénk varázsolta Hatvani egyik és nem egyetlen híressé vált diákját, a szerep énekes részét az akkor mág zeneakadémiai hallgató - kórustag - beugrással énekelte el, nagyszerűen. Nem volt ő más, mint Bende Zsolt! Az 1955 évi rádiófelvétel kulissza-titkait Ruitner Sándor zenei rendező jegyezte fel és a 2000-es évek elején Kemény Egon életművét bemutató emlékműsorában mesélte el a hallgatóknak.
(Bejegyzésemet folytatni fogom, ugyanis sajnos többszöri próbálkozásom után sem jelent meg a további része. Ez a megjegyzésem viszont érdekes módon megjelent.)
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy Kemény Egon zenéje most már újra, szinte naponta hallható a Dankó Rádióban, úgy mint régen a Magyar Rádióban.
Kívánom, hogy a Kossúth Rádió is ismét felfedezze, hiszen, ha valahol, akkor pont ezen a rádióadón ismerhette meg legjobban a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveit a rádiózó. A hallgatók szerették a végtelen szerénységéről is nevezetes zeneszerzőt és várták új kompozícióit, a meglevőket szívesen hallgatták meg az ismétlésekben.
Kedves barátom hívott fel koradélelőtt - akit pont Nagy Ibolya műsorában, 2019-ben, a Dankó Rádióban ismerhettünk meg a "Kemény Egonra emlékezünk" című műsorhéten - és örömmel újságolta, hogy regge fél 9 felé Kemény Egon egyik dalát játszotta a Dankó Rádió. Sajnos nem részletezi a médiaklikk-oldal a műsort, ezek szerint teljesen váratlanul és nem operettprogramban, is szerepelhetnek operettfelvételek a Dankó Rádióban.
Elhangzott:
Kemény Egon - Raics István: Május elsején, láttalak meg én - foxtrott, Rátonyi Róbert Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” (1950). Rádióoperett, félbemaradt szövegkönyv. A rádiófelvételeken operaénekesek szerepeltek: Gyurkovics Mária és Szabó Miklós. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A vidám dalnak, csakúgy mint a Nyitánynak és a kiváló kettősöknek nagy sikere volt, az egykori Rádióújságban számtalan operettműsorban követhetjük nyomon.
PARLANDO
2021. 1. szám
Előzetes a tartalomból
EMLÉKLAPOK
Kemény Anna Mária két írása: Simándy József szobra előtt, Kistarcsán // Simándy Józsefnére emlékezve
A mai műsorban Erdélyi Claudia kiváló ismertetője után ismét elhangzott Kemény Egon egyik rádiódaljátékának részlete, ez a felvétel képviselte ma a Rádió Dalszínháza korát:
Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes történelmi daljáték 2 részben. Történik: 1945-ben. Színhely: Debrecen.
Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa és Bende Zsolt/Benkő Gyula továbbá Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor és sokan mások.
"Kikeletkor, kikeletkor,
Újra rügy fakad,
Egyszer majd béke,
béke lesz!
Egyszer majd vége,
vége lesz!..” Földényi-kórus férfikara
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ez volt az a Kemény Egon mű - a Magyar Rádióban a felszabadulás 15. évfordulójára kíírt nyertes pályázat -, amiről a zeneszerző feljegyezte, hogy a felvétel után a Rádióban mindenki kizárólag a zenéről beszélt...!
Rövid, nem teljes áttekintés:
Kemény Egon daljátékai közül a Hatvani diákjai, a Komáromi farsang, A messzetűnt kedves 18. századvégi magyar kultúrtörténeti témákat dolgoz fel. Történelmi daljátákai: Krisztina kisasszony (Napoleon korában, Győrben játszódik), Szabad szívek (Színhely: Debrecen). Korabeli, aktuális magyar témájú nagyoperettjei: Kikelet utca 3. - pesti operett -, Májusfa, Talán a csillagok, Szerencsés utazás, Valahol Délen. Bécsben, a császári udvarban játszódik, történelmi témájú daljáték: Schönbrunni orgonák. A spanyol polgárháború idején, Spanyolországban és Párizsban játszódik, romantikus nagyoperett: Fekete liliom.
Jelenleg ismét Nagy Ibolya Túl az Óperencián című programja az egyetlen a magyar rádióban, amely vasárnap is operettműsorral szórakoztatja hallgatóit.
A tegnapi ismétlésben Kemény Egon: Komáromi farsang című daljátékából is hallhattunk részleteket - a Kovács Géza-műsorhét zárónapján, Pünkösd vasárnap, 2019. június 9-én.
Hat rádiófelvétel hangzott el a "Komáromi farsang"-ból, a részleteket itt tekinthetjük meg: előzmény
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Győri előadásról találtam színlapot az egyik adatbankban, erről a bemutatóról eddig nem tudtam, de nagyon érdekel.
Ezt megelőzően 1949-ben rádiójáték-változatban a Magyar Rádió mutatta be a Mandragóra-'t.
Rádióra alkalmazta: Székely Júlia. Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Szereplők:
Callimaco: Szakáts Miklós
Ligurie szolga: Ujlaki László
Nicia: Lengyel Vilmos
Lucrezia: Feleki Sári
Sostrára komorna: Szabó Margit
Timótheus barát: Gáti József Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének)
Rendező: Körmöczi László dr.
Az Állami Déryné Színház játszotta:
Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék
Komédia 3 felvonásban. Bemutató: Budapest, 1957.
Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György.
Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a műsorban a rádió-operettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.
A mai műsorban elhangzott: részletek a Hatvani diákjai című daljátékból
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
Előzmény 2129
A két rádióműsort szeretném itt külön is megörökíteni:
1947. december 24. Budapest I. 14.10 Karácsonyi hangulat Hont Erzsi műsora. Zongorán kíséri: Hajdú István
1. Gounod: Ave Maria. 2. Reger: Mária bölcsődal. 3. Kemény Egon - Juhász Gyula: Tápai Krisztus. 4. Kisdedecske, népének. 5. Reinitz Béla - József Attila: Betlehemi királyok. 6. Reinitz Béla - Ady Endre: Kató a misén.
1947. december 24. Budapest II. 17.00 Karácsonyi szalonzene. A háziegyüttes játszik, Raskó Magda énekel.
1.Wieniavszki: Legenda. 2. Szenkár Dezső - József Attila: Betlehemi királyok (Raskó). 3. Wolff-Ferrari: Angyaltánc. 4. Mozart: Ave Verum (Raskó). 5. Strauss Richard: Boldog látomás. 6. Gruber: Csendes az éj (Raskó). 7. Pallós Tivadar: Karácsony. 8. Bohm: Csendes éj (Raskó). 9. Kemény Egon: Tündértánc. 10. Goldmark Károly: Air a "Hegedűverseny"-ből. 11. Micheli: Csillagos éj (Raskó). 12. Roger: Mária bölcsődala. 13. Gretschaninov: Mese. 14. Malcsiner Béla: Karácsonyfák alatt.
Kemény Egon zeneszerző neve ma is elhangzott éspedig a magyar operett kezdeteit követő operettszerző generáció nevei között. Erdélyi Claudia valóban inci-finci dózisban :-) adagolja jelenleg az operettmuzsikát. Műsorát mégis érdekesnek tartom, ma a Farsangról is szó esett. Hagyomány- és nemzettudat-ápoló gondolatai fontos része műsorainak és erre bizony mindig szükség is van. Ha így megy tovább, néhány hónap múlva én is kívülről fogom fújni a magyar nótakincs remekeit... lehet, hogy legfőbb ideje.
KEMÉNY ANNA MÁRIA
Újdonság, hogy Kemény Anna Mária Facebook-oldalt nyitott Kemény Egon zeneszerző emlékoldala néven, jelenleg bezető szakaszban van a feltöltés.
A mai igen színes zenei műfajú összeállítás végén hangzott el a Valahol Délenegyik jól ismert vidám kettőse.
SENNNYEI VERA ÉS RÁTONYI RÓBERT
A tegnapi adásban Sennyei Vera énekelte Kemény Egon sanzonját, aki a Valahol Délenben Gonsales szerepét alakította a Fővárosi Operettszínházban.
"Még nincsen senkim sem...
csak téged kíván szívem,
mert nincsen más kincsem..."
"...Idejönnél,
ha szeretnél,
a szerelem egészen más, ugyebár...." foxtrot, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
Úgy érzem, hogy Erdélyi Claudia szerkesztőként és műsorvezetőként is őszinte szívvel és a legjobb szándékkal válogatja a felvételeket. Bemutatja az előadókat és tudnivalókat mond el a darabokról. Itt szeretném megköszönni neki szép kiejtését, gyönyörű szavait, derüjét és hangjának bársonyos melegét, amivel hallgatóihoz közel hozza a felvételeket.
Lehetne vitatkozni azon, hogy helyes-e a műfajok szinte sokkoló váltakozása a két órás adás során, de egy dolog nem vitatéma - XX. századi felvételeken magyar zenét hallunk korabeli előadókkal és mindezt a legnemesebb szándékkal kínálja nekünk.
A mai ködös hangulatban bekapcsoltam a rádiót és bevallom magam is megdöbbentem, hogy milyen jó hatással volt rám a csárdás tüze, Dankó Pista nótái és a többi színvonalas nótafelvétel is. Amit az első műsorban még furcsáltam, a mai szerkesztésben már kellemesnek találtam - az igaz, hogy átrendeztem a napirendemet és műsor ideje alatt a háttérben a Dankó Rádiót hallgatom.
A műsor első részében egyszercsak felcsendült Kemény Egon - Erdődy János: Örökre drágám című sanzonja - Előzmény -, miután Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető a varázslatos művésznőre, Sennyei Verára emlékezett. Így Kemény Egon felvételét idén már a műsorfolyam kezdetén hallhatta a közönség!
A másodikban újabb meglepetés ért: régóta várom Jávor Pál előadásában a Toponári Mári és Nincs énnekem fogatomcímű betétdalt, amelyet most cigányzenekari kíséretben meghallgathattam, így maradt fent az ő előadásában - Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjét Kemény Egon hangszerelte - Előzmény, itt Kemény Egon gramofon jazzhangszerelését hallhatjuk a YouTube-ról. És most megtalátam a Toponári Márit is :-)! Sőt már ez is hallható: Jóska, levelet hozott a posta.
A Kossuth Rádió mai Operettparádé című műsorában szóba került hogyan és miért lett Kálmán Imre operettszerző. Kemény Egon zeneakadémiai tanulmányai után, 1925-ben Bécsben atyai jóbarátja, Kálmán Imre tanácsára fordult a könnyűzene felé és számos műfajban aratott sikert.
Még a karácsonyi ünnepkörben vagyunk, most idézem fel a Budapest I. és Budapest II. műsorait, három órán belül két Kemény Egon-mű hangzott el
1947. december 24-én. forrás: mtva.archívum
14.10 Karácsonyi hangulat 3. Kemény Egon - Juhász Gyula: A tápai Krisztus
17.00 Karácsonyi szalonzene 9. Kemény Egon: Tündértánc
*Kemény Egon: „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
**Kemény Egon - Juhász Gyula: "A tápai Krisztus" gramofonfelvételen Palló Imre, a m. kir. Operaház örökös tagja énekelte.
Négy évvel később a Magyar Rádió mutatta be szilveszteri nagyoperettjét, amelyből ebben az évben is több rádiófelvételt hallhattunk a Dankó Rádióban:
A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása, a Májusfa-keringő ”zenei ikertestvére a "Hópehely-keringő": Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Rendezte: Dr. Rácz György.
1951 Szilveszterén hangzott fel Kemény Egon - Kristóf Károly: Boldog új évet (Boldog új élet) című dalkeringője, amelyet Gencsy Sári részére komponált, először ő énekelte, majd lemezen is megjelent Kishegyi Árpád előadásában.
Zenekari változata is felcsendült a Rádióban, Kemény Egon portréja alatt látható, a 19.30-kor kezdődő műsorban.
Visszatekintve a 2020-as esztendőre, elmondhatjuk, hogy
a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsoraiban Nagy Ibolya szerkesztésében tavalyi adásokban; az Az a szép című programban Erdélyi Claudia szerkesztésében két műsornapos Kemény Egon-emlékműsorral ajándékozta meg a hallgatókat, születénapi évfordulán szintén egy órás műsorral és kiváló előadók emlékműsoraiban is hallhattuk rádiófelvételeit.
Életműve felelevenítése születése 115. évfordulója évében új színekkel gazdagodott:
két alkalommal szerepelt az MTVA programjaiban az oeuvre gondozója, lánya Kemény Anna Mária a Hogy volt!? Ábrahám Pál című emlékműsorban és a Ridikül Legendák nyomában című műsorban.
Lavotta János halálának 200. évfordulója alkalmából a Komáromi farsang című daljátéka került előtérbe. A Sátoraljaújhelyen megrendezett "Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl..." című zenetudományi konferencia egyik előadója Kemény Anna Mária volt.
Előző bejegyzésemhez Kemény Egon:Fekete liliom című nagyoperettje 1946-os bemutatójához kapcsolok egy asszociácót: a december 20-i nagy érdeklődéssel várt és sikeres premier a Fővárosi Operettszínház épületének fennállása évfordulójához is csatolható, ha nem is kerek ez az szám, akkor 24 éves volt a híres teátrum. Az érdeklődés egyik oka az volt, hogy Fényes Szabolcs igazgató Kemény Egon zenéjétől remélte a színház csődtől való megmenekülését, és ez bizony így is lett! A bevétel mentette meg a színházat... ld korábbi bejegyzéseink.
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Történik: a spanyol polgárháború idején. Színhely: egy spanyol grófi kastély; Párizs; egy tengerparti hotel. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
1929-ben a Kikelet ucca 3 bemutatójakor nem csak a zeneszerző volt nagyon fiatal, hanem a Fővárosi Operettszínház is. Ez a gondolatsor most megkapott..
A december 23-i megnyitóról tegnap hallhattunk Erdélyi Claudia Az a szép című műsorban.
Lehet-e Ábrahám Pál budapesti, lipcsei, berlini nagy operett-sikereiről Kemény Egon neve említése nélkül beszélni?
Lehet. Ebben az esetben viszont nem teljesen hiteles az adás, és ez történt tegnap a Kossuth Rádió „Operettparádé” című műsorában.
Kemény Egon (1905-1969) neve kimaradt az összeállításból, a berlini magyar művészkolónia tagjainak említésekor sem hangzott el. Szerencsére vannak ez évi mérvadó műsorok is: a Dankó Rádióban és az MTVA Ábrahám Pál műsorában is teljesebb képet kaptunk Ábrahám Pálról (1892-1960).
Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt… így írtak a korabeli színházi tudósítások és később a kortársak visszaemlékezéseikben, Rátonyi Róbert, Honthy Hanna és mások, operettkönyvek – köztudott volt a barátság mellett hat és fél éven át (1926-1933) tartó állandó zenei munkatársi kapcsolatuk: a fiatal Kemény Egon zeneszerző, karmester zenekari hangszerelője volt felerészben már a „Zenebona” című zenés darabnak is .
Pályájuk egyszerre indult a Fővárosi Operettszínházban: zeneszerzőként és karmesterként.
Ábrahám Pál felkérésére „Az utolsó Verebély-lány” című darabjában a „32-es baka vagyok én…” című induló Kemény Egon hangszerelésével aratott világsikert, így folytatódott a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházból indult munka.
Éppen itt lenne az ideje, hogy a gondosan felkutatott, pontos adatokat tartalmazó Klaus Waller: Paul Abraham - Ábrahám Pál monográfia magyar nyelvre lefordítva is megjelenjen!
Megjegyzem még, hogy nem szoktam mások tévedéseit hangsúlyozni, de mégiscsak feltűnő volt, hogy Nemlaha György két alkalommal is (nem javították műsorba adás előtt…) Ábrahám Pál Fehér hattyú című darabját Fekete hattyúként említette… talán mégis Kemény Egon járt a fejében és a Fekete liliom? :-)
Az elhangzott műrészleteket az Előzmény 2036 felirat alatt olvashatjuk, és Kemény Egon weboldalán a művekről és szerzőtársairól: https://kemenyegon.hu/ , alábbb csak a műsorhallgatás hevében soroltam fel :-)
Ismét az a helyzet állt elő ugyanis, hogy két egymás utáni napon hallhattuk Kemény Egon: Komáromi farsang című daljátéka Nyitányát. Tegnap Nagy Ibolya Túl az Óperencián című műsora ismétlésében hangzottt fel. Mint régen...
Valóban örömteli, hogy Kemény Egon életművét a Dankó Rádió és az MTVA műsorai is játszák és feldolgozzák ebben az esztendőben, születése 115. évében.
A dupla CD albumok a felvételeket hangrestaurált és digitalizált állapotban az MTVA Zenei Archívuma is felvette azaz visszahelyezte gyűjteményébe, így hallottuk most:
1.Részletek a Komáromi farsangból, élő, most hallható: Dankó Rádió
A felvétel 1957-ben készült, a fiatal operaénekesek csodaszép előadásában gyönyörködhettünk: Lilla - HÁZY ERZSÉBET, Csokonai Vitéz Mihály - ILOSFALVY RÓBERT. Valóban hallanni énekükben azt a sejtelmes lázt, amely személyes boldogságukat is tükrözte..., ahogyan felvétel idejéhez daljátékhoz kötődő szerelmük kezdetéről Ruitner Sándor zenei rendező korábban többször említést tett...
A műsor pergő, nagyon jól szerkesztett volt, végig Rózsahegyi Kálmán sokoldalú munkásságáról szólt, nagyrészt Kemény Egon műveinek felvételeivel gazdagítva. A Komáromi farsangban játszott éjjeli bakter rövidke, de annál emlékezetesebb gránátalma jelenetet most sem hallottuk, talán legközelebb...
A Komáromi farsang Lavotta János életművéhez is kapcsolódik, halálának 200. évfordulója van idén, Sátoraljaújhelyen ez év októberében Kemény Anna Mária ismertette a zenés színművet a zenetudományi konferencián.
Mezei Mária énekel:
2. Bolero - Valahol Délen
3. Hatvani diákjaiból a
Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni dámákról
A bonton kettős - Mezei Mária és Tompa Sándor
4. Valahol Délen - "Még nincsen senkim sem..." Rátonyi Róbert és Gyenes Magda
„A dal a „Tavasz a télben” című dalciklusból való, a dallam és a szöveg igazi, kedves, téli hangulatot teremt, a XX. századi komponált könnyűzene kis gyöngyszeme...” hangzott el a CD-bemutató után. A felvétel megörökíti a budapesti Gregor József Általános Iskola Kicsinyek kórusának előadását….
Emlék…, tavaly még el sem tudtuk volna képzelni, hogy ebben az évben elmaradnak az iskolai karácsonyi ünnepségek.
Előfordul, hogy zeneszerzők egy-egy dala valóban a nép ajkára kerül, kedvelt és olyan ismert lesz, hogy népszerűsége folytán a szerzőt már elfeledve él tovább a dallam és dalszöveg.
Ezek a művek gyakran foszlányokban maradtak fent, majd az utókor zenetudósai felismerték eredetüket és visszahelyezték a szerzők életművébe.
Így történt Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” című zenekari kísérettel komponált gyermekkari művével is. A rádió-bemutató óriási sikere után Kemény Egon iskolai kórusok részére ének-zongora egyszerűsített letétet készített, amely nyomtatott kottában is megjelent.
Évtizedek múlva, amikor a gyermekdalok kiadása CD-formában elkezdődött, „Hóembernek se keze, se lába…” címmel valaki emlékei után feltette a Zene ovi lemezre és ismét hatalmas népszerűséget ért el – még ebben a megmaradt formában is. Lehet, hogy éppen így felel meg az internetes korszellemnek, amikor már az óvodás kisgyermek is egyedül kattint a YouTube-linkekre… , ezek közül az egyik, jelenleg 14 millió körüli nézettségű videó…
A „Hóember” eredeti rádiófelvétele a „Gyermekjátékok” CD album egyik legsikeresebb dala.
Az ünnepkörhöz a kisgyermekek öröme is szorosan hozzátartozik és a felnőtteké is, akik családi körben, játékukban gyönyörködhetnek, mellettük szinte megfiatalodva emlékezhetnek azokra az évekre, amikor a Jézuskának levelet írtak…
A befelé fordulás és a lelki felemelkedés adventi időszakában mindannyiuknak sok szeretettel áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok!
A „Komáromi farsang” Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmi drámáját állítja elénk. A daljáték cselekménye Lavotta János alakját, a magyar verbunkos zene megjelenését és az első magyar nyelvű színtársulat mindennapjait is felidézi – kiváló szereposztással és magas rangú művészi előadásban, megvalósításban.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában ma Kemény Egon dallamai csendültek fel:
Kemény Egon: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték Fazekas Mihály életéről)
Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Bródy Tamás
- Julika és Mihály kettőse: „Az első szerelem dala” (Andor Éva és Simándy József)
„...Kislány voltál, most már nagylány - bizonyám, hosszú a szoknyám - Kicsi piros szádat megcsókolnám...- Ó, hogyne, ha hagynám....”
- Mihály és Ámeli „Rózsa-kettőse" (László Margit és Simándy József)
„- Messzi földről jött egy jó magyar huszár, - távoli határból, hol madár se jár, - Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár...- kard helyett kezében rózsa-, rózsaszál... /- Szebb is lenne minden, jobb is lenne már, kürt helyett ha szólna énekes madár... kard helyett ha rózsát hozna minden jó huszár.”
- Mihály és Ámelikettőse és Mihály dala(László Margit és Simándy József)
„- Ha egyszer véget ér ... én eljövök érted... én nem feledlek Téged! Szerelmünk mindörökre éltet! Időnk lejárt. Most menj, menj, Ámelie!... Szeretlek Téged! - És visszavárlak! - Szívembe zárlak, örökre, mindörökre. - Amíg csak élek, csak Téged várlak!”
Fazekas Mihály: Mint mikor a Nap…
- Énekli: Simándy József –az énekelt dalszöveg bizonyos helyeken eltér az eredeti verssorokétól.
Az eredeti versszöveg:
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A már barnúló erdőkre veresses arany színt
Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal
A sűrűségből kibukott árnyék letörűli:
Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével
Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tünt,
S engem az aggódás és a siralom beborított
Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!
Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok,
Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám
Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.
- Szüretelők dala:"Korcsmárosné kápolnája a pince...” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, km. Földényi-kórus)
Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényli (1956/57)
- Péteri dala:„Valahol Délen, idegen tájon rideg a föld, hideg az ég...” (Melis György)
- Rodrigo és Jutka kettőse - foxtrot: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány… /Még nincsen senkim sem…” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)
- Anna és Bodzás kettőse (lassú foxtrot): „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa és Melis György)
- Lolita dala (bolero):„Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső,…/ A vágyakozás úgy sír a szélben…” (Mezei Mária)
- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád - „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)
Kemény Egon - Gál Zsuzsa: "Ha visszanézek" - sanzon (1957)- „Örvényes, vad tó, szerelem, nem rémít már a mélye. Sok gyötrődésem feledem, nem látok mást, csak szépet, ha visszanézek….” (Mezei Mária)
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Elmira sanzonja: „Ötvenkilenc dáma elindult a bálba, földig érő, bécsi-módi krinolinszoknyába'.../Elpirult, miért pirult?..." (Mezei Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00 (két részben, szünettel)
Kiváló zenei programmal, értékes, tartalmas ismertető összekötő-szövegekkel ajándékozta ma meg hallgatóit Erdélyi Claudia:
DANKÓ RÁDIÓ
"Az a szép"
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
KEMÉNY EGON
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveinek rádiófelvételeiből
És megtörtént a csoda :-) a Messzetűnt kedves részleteit halljuk Erdélyi Claudia műsorában:
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
és most részletek a rádiófelvételből:
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
Színpadkép: Valahol Délen a Fővárosi Operettszínházban Mezey Mária és Homm Pál. Forrás: https://kemenyegon.hu/
*Talán most már időszerű lenne felújítani az Operettszínházban a Valahol Délent-t, már csak a várható újbóli kasszasiker miatt is... :-)
29. Kemény Egon – Kótzián Katalin: Télapó-dal- 3:34:50
(„Boldog mind a sok gyerek, Télapó megérkezett…”)
Közreműködött: Andor Ilona Gyermekkara, a MÁV Szimfonikus Zenekarát Róna Frigyes vezényelte.
Ma ismét megtörtént, ami a Magyar Rádió idejében igen gyakran és a Dankó Rádióban is ez évben, most már nem először, mindkét operettműsorban egy napon két programban hallhattunk Kemény Egon-művet!
A zeneszerző népszerűsége hosszú-hosszú évtizedeken át óriási volt.
Méltó a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző életművéhez, hogy napjaink szerkesztői Nagy Ibolya és Erdélyi Claudia egyaránt műsorra tűzik rádiófelvételeit.
Parádés szereposztásban rádiófelvételen és CD-n
Erdélyi Claudia mai műsorában kiváló összeállításban ismertette Hatvani István professzor alakját, a „Hatvani diákjai” tartalmát és rádiós újdonságát, öt részlet hangzott el a daljátékból, továbbiak Kemény Egon weboldalán is olvashatók, meghallgathatók: https://kemenyegon.hu/
Érdekes egybeesés, hogy a tegnapi „A magyar rádiózás napja”-’hoz kapcsolható a mai adás, amely a 2019. május 1-i műsor ismétlése, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a rádiótörténeit jelentőségű első magyar rádióoperettről megemlékezett:
70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa”
Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette – a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve pontosabban a „Májusfa” slágerkeringő ikertestvére lett a „Hópehely-keringő” – :
Kemény Egon – Romhányi József:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen
Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A kiváló Sennyei Vera a "Valahol Délen"-ben is szerepelt (Gonzales),a Fővárosi Operettszínház sikerszériájában azaz a kasszasikerrel játszott Kemény – Tabi – Erdődy nagyoperettben – előzmény – és a zeneszerző további műveiben is, majd egyszer rendszerezem ezeket a műveket.
A napokban találtam meg ezt a felvételt a YouTube-on:
Kemény Egon – Erdődy János: "Örökre drágám..." sanzon (Magyar Rádió, 1958)
(Mint minden jó sanzon szövegében, itt is nagy élettapasztalatra lelünk...)
Kemény Egon életműve a 21. században talán még aktuálisbb, mint keletkezése idején... sok tekintetben megelőzte korát, ez akkor nyilvánvaló volt, most a felfedezés ideje jött el.
Köszönöm szépen 2097 és 2098 számú megnyilatkozásotokat :-) !
A Legendák nyomán című Ridikül adás 2020. november 19-én 18 órakor ért véget, ezt követően a napi átlag kb. húszszorosa volt a Kemény Egon Wikipédia-oldal látogatottsága!
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela.
Új videó gazdagítja A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornát:
A bemutató – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11. Rendező: Szinetár Miklós – a budapesti kasszasikert követően Szinetár Miklós pályaindulásában is jelentős szerepet játszott, Kemény Egon zenéje nagy feltűnést keltett, korábbi bejegyzéseinkben olvasható.
„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.
Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.
…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni.
Kiváló műsorötlet :-) valósult meg a Duna TV Ridikül című tegnapi adásában: Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnekésművészkollégáinakleszármazottai beszélgettek, és emlékeztek a zenei pályák találkozási pontjaira – amennyire ezt a műsoridő lehetővé tette. Érdekes és értékes összeállítás volt – így látták mások is.
Ebben az esztendőben, a zeneszerző születésének 115. évében, Ábrahám Pál legjobb barátjaként a Duna TV Hogy volt!? című műsorában tekinthettünk be pályaíve fiatalkori, berlini éveibe.
A tegnapi műsorban Dr. Huszka Jenő, Simándy József és a Magyar Rádió Gyermekkórusának alapítói: Dr. Csányi László és Botka Valéria, egykori pályatársaival közös zenei kapcsolataiból kaptunk ízelítőt.
Adásunk vendégei legendás művészek leszármazottjai, ez a kötelék pedig az életük részévé vált. De kiből válhat legenda? Mekkora feladat az örökség gondozni? Milyen hatással van ez az életükre? Vendégeinknek vajon melyek a kedvenc történeteik, mik a kedvenc emlékeik? Milyen fotókat, kincseket őriznek, amelyek sok történetet rejtenek? Vajon követték a felmenőiket a művészi pályán? Miként tekintenek az alkotásaikra? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Akik ez alkalomból elfogadták meghívásunkat: Csányi Valéria karmester és karvezető, Kemény Anna Mária producer, Huszka Zsuzsanna közgazdász és a hölgyek ez alkalomból sem maradnak meglepetés-férfivendég nélkül.
A képen balról jobbra a meghívott vendégek: Csányi Valéria, Kemény Anna Mária, Huszka Zsuzsanna.
Ki lesz a meglepetés-vendég? Ez 17.05 percig titok :-).
„Az elmúlás havában járunk és ilyenkor átgondolhatjuk, hogy mindaz, ami már nincs velünk, miképpen él tovább bennünk…
Egy éve már, hogy nem halljuk kedves, de mindig határozott szavait, amelyekkel gyakran lelket öntött belénk, nevetését… – soha nem éreztette műveltségét, mert eggyé vált a közösséggel.”
Simándy József özvegye mellett
Kemény Anna Mária és Simándi Péter, Kelemen Zoltán, Váray-Major Zsófia, Gulyásik Attila
Csík Jánosról eddig én is keveset tudtam. Úgy ismertem meg a nevét, hogy felvételei között megtaláltam a YouTube-on
Kemény Egon – Raics István:"Sárga falevél" című dalkeringőjét (1951). Az első lemezfelvételen Kishegyi Árpádénekelte, még korábban a Rádióban Lantos Olivér és Karády Katalin.
Most arról értesültem, hogy
Kemény Egon – Dalos László: „Találkozzunk holnap a Moszkva-téren!” című foxtrot táncdalát (1952), amelyet Melis György adott elő a Magyar Rádióban, majd kislemezre Putnoki Gáborral vették fel.
Csík János magyarul énekelte, szlovák nyelvű címmel jelent meg (1953), Július Móži (Mózsi Gyula) esztrádzenekara játszotta, ő vezényelt.
Mindez azt jelenti, hogy a fenti Kemény Egon-dalokat operaénekeseink és színpadi csillagaink után a Felvidéken Csík János énekelte a széles nagyközönség előtt!
mtva. archivum
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-15844324-1598824946-4676.jpeg.jpg)
mtva.archívum
