PARLANDO
2021. 1. szám
Előzetes a tartalomból
EMLÉKLAPOK
Kemény Anna Mária két írása: Simándy József szobra előtt, Kistarcsán // Simándy Józsefnére emlékezve
A mai műsorban Erdélyi Claudia kiváló ismertetője után ismét elhangzott Kemény Egon egyik rádiódaljátékának részlete, ez a felvétel képviselte ma a Rádió Dalszínháza korát:
Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes történelmi daljáték 2 részben. Történik: 1945-ben. Színhely: Debrecen.
Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa és Bende Zsolt/Benkő Gyula továbbá Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor és sokan mások.
"Kikeletkor, kikeletkor,
Újra rügy fakad,
Egyszer majd béke,
béke lesz!
Egyszer majd vége,
vége lesz!..” Földényi-kórus férfikara
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ez volt az a Kemény Egon mű - a Magyar Rádióban a felszabadulás 15. évfordulójára kíírt nyertes pályázat -, amiről a zeneszerző feljegyezte, hogy a felvétel után a Rádióban mindenki kizárólag a zenéről beszélt...!
Rövid, nem teljes áttekintés:
Kemény Egon daljátékai közül a Hatvani diákjai, a Komáromi farsang, A messzetűnt kedves 18. századvégi magyar kultúrtörténeti témákat dolgoz fel. Történelmi daljátákai: Krisztina kisasszony (Napoleon korában, Győrben játszódik), Szabad szívek (Színhely: Debrecen). Korabeli, aktuális magyar témájú nagyoperettjei: Kikelet utca 3. - pesti operett -, Májusfa, Talán a csillagok, Szerencsés utazás, Valahol Délen. Bécsben, a császári udvarban játszódik, történelmi témájú daljáték: Schönbrunni orgonák. A spanyol polgárháború idején, Spanyolországban és Párizsban játszódik, romantikus nagyoperett: Fekete liliom.
Jelenleg ismét Nagy Ibolya Túl az Óperencián című programja az egyetlen a magyar rádióban, amely vasárnap is operettműsorral szórakoztatja hallgatóit.
A tegnapi ismétlésben Kemény Egon: Komáromi farsang című daljátékából is hallhattunk részleteket - a Kovács Géza-műsorhét zárónapján, Pünkösd vasárnap, 2019. június 9-én.
Hat rádiófelvétel hangzott el a "Komáromi farsang"-ból, a részleteket itt tekinthetjük meg: előzmény
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Győri előadásról találtam színlapot az egyik adatbankban, erről a bemutatóról eddig nem tudtam, de nagyon érdekel.
Ezt megelőzően 1949-ben rádiójáték-változatban a Magyar Rádió mutatta be a Mandragóra-'t.
Rádióra alkalmazta: Székely Júlia. Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Szereplők:
Callimaco: Szakáts Miklós
Ligurie szolga: Ujlaki László
Nicia: Lengyel Vilmos
Lucrezia: Feleki Sári
Sostrára komorna: Szabó Margit
Timótheus barát: Gáti József Közreműködik: Ányos Irén, Konkoly Gitta és Szabó Miklós (ének)
Rendező: Körmöczi László dr.
Az Állami Déryné Színház játszotta:
Kemény Egon - Machiavelli - Vidor Miklós átköltése: „Mandragora” avagy a maszlagról szóló játék
Komédia 3 felvonásban. Bemutató: Budapest, 1957.
Fő szerepekben: F. Nagy Imre, Faragó Vera, Bodó György, Garay József, Csala Zsuzsa, Gonda György.
Rendezte: Várady György. Díszlettervező: Rajky György. Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a műsorban a rádió-operettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.
A mai műsorban elhangzott: részletek a Hatvani diákjai című daljátékból
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
Előzmény 2129
A két rádióműsort szeretném itt külön is megörökíteni:
1947. december 24. Budapest I. 14.10 Karácsonyi hangulat Hont Erzsi műsora. Zongorán kíséri: Hajdú István
1. Gounod: Ave Maria. 2. Reger: Mária bölcsődal. 3. Kemény Egon - Juhász Gyula: Tápai Krisztus. 4. Kisdedecske, népének. 5. Reinitz Béla - József Attila: Betlehemi királyok. 6. Reinitz Béla - Ady Endre: Kató a misén.
1947. december 24. Budapest II. 17.00 Karácsonyi szalonzene. A háziegyüttes játszik, Raskó Magda énekel.
1.Wieniavszki: Legenda. 2. Szenkár Dezső - József Attila: Betlehemi királyok (Raskó). 3. Wolff-Ferrari: Angyaltánc. 4. Mozart: Ave Verum (Raskó). 5. Strauss Richard: Boldog látomás. 6. Gruber: Csendes az éj (Raskó). 7. Pallós Tivadar: Karácsony. 8. Bohm: Csendes éj (Raskó). 9. Kemény Egon: Tündértánc. 10. Goldmark Károly: Air a "Hegedűverseny"-ből. 11. Micheli: Csillagos éj (Raskó). 12. Roger: Mária bölcsődala. 13. Gretschaninov: Mese. 14. Malcsiner Béla: Karácsonyfák alatt.
Kemény Egon zeneszerző neve ma is elhangzott éspedig a magyar operett kezdeteit követő operettszerző generáció nevei között. Erdélyi Claudia valóban inci-finci dózisban :-) adagolja jelenleg az operettmuzsikát. Műsorát mégis érdekesnek tartom, ma a Farsangról is szó esett. Hagyomány- és nemzettudat-ápoló gondolatai fontos része műsorainak és erre bizony mindig szükség is van. Ha így megy tovább, néhány hónap múlva én is kívülről fogom fújni a magyar nótakincs remekeit... lehet, hogy legfőbb ideje.
KEMÉNY ANNA MÁRIA
Újdonság, hogy Kemény Anna Mária Facebook-oldalt nyitott Kemény Egon zeneszerző emlékoldala néven, jelenleg bezető szakaszban van a feltöltés.
A mai igen színes zenei műfajú összeállítás végén hangzott el a Valahol Délenegyik jól ismert vidám kettőse.
SENNNYEI VERA ÉS RÁTONYI RÓBERT
A tegnapi adásban Sennyei Vera énekelte Kemény Egon sanzonját, aki a Valahol Délenben Gonsales szerepét alakította a Fővárosi Operettszínházban.
"Még nincsen senkim sem...
csak téged kíván szívem,
mert nincsen más kincsem..."
"...Idejönnél,
ha szeretnél,
a szerelem egészen más, ugyebár...." foxtrot, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt. Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
Úgy érzem, hogy Erdélyi Claudia szerkesztőként és műsorvezetőként is őszinte szívvel és a legjobb szándékkal válogatja a felvételeket. Bemutatja az előadókat és tudnivalókat mond el a darabokról. Itt szeretném megköszönni neki szép kiejtését, gyönyörű szavait, derüjét és hangjának bársonyos melegét, amivel hallgatóihoz közel hozza a felvételeket.
Lehetne vitatkozni azon, hogy helyes-e a műfajok szinte sokkoló váltakozása a két órás adás során, de egy dolog nem vitatéma - XX. századi felvételeken magyar zenét hallunk korabeli előadókkal és mindezt a legnemesebb szándékkal kínálja nekünk.
A mai ködös hangulatban bekapcsoltam a rádiót és bevallom magam is megdöbbentem, hogy milyen jó hatással volt rám a csárdás tüze, Dankó Pista nótái és a többi színvonalas nótafelvétel is. Amit az első műsorban még furcsáltam, a mai szerkesztésben már kellemesnek találtam - az igaz, hogy átrendeztem a napirendemet és műsor ideje alatt a háttérben a Dankó Rádiót hallgatom.
A műsor első részében egyszercsak felcsendült Kemény Egon - Erdődy János: Örökre drágám című sanzonja - Előzmény -, miután Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető a varázslatos művésznőre, Sennyei Verára emlékezett. Így Kemény Egon felvételét idén már a műsorfolyam kezdetén hallhatta a közönség!
A másodikban újabb meglepetés ért: régóta várom Jávor Pál előadásában a Toponári Mári és Nincs énnekem fogatomcímű betétdalt, amelyet most cigányzenekari kíséretben meghallgathattam, így maradt fent az ő előadásában - Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjét Kemény Egon hangszerelte - Előzmény, itt Kemény Egon gramofon jazzhangszerelését hallhatjuk a YouTube-ról. És most megtalátam a Toponári Márit is :-)! Sőt már ez is hallható: Jóska, levelet hozott a posta.
A Kossuth Rádió mai Operettparádé című műsorában szóba került hogyan és miért lett Kálmán Imre operettszerző. Kemény Egon zeneakadémiai tanulmányai után, 1925-ben Bécsben atyai jóbarátja, Kálmán Imre tanácsára fordult a könnyűzene felé és számos műfajban aratott sikert.
Még a karácsonyi ünnepkörben vagyunk, most idézem fel a Budapest I. és Budapest II. műsorait, három órán belül két Kemény Egon-mű hangzott el
1947. december 24-én. forrás: mtva.archívum
14.10 Karácsonyi hangulat 3. Kemény Egon - Juhász Gyula: A tápai Krisztus
17.00 Karácsonyi szalonzene 9. Kemény Egon: Tündértánc
*Kemény Egon: „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)
**Kemény Egon - Juhász Gyula: "A tápai Krisztus" gramofonfelvételen Palló Imre, a m. kir. Operaház örökös tagja énekelte.
Négy évvel később a Magyar Rádió mutatta be szilveszteri nagyoperettjét, amelyből ebben az évben is több rádiófelvételt hallhattunk a Dankó Rádióban:
A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása, a Májusfa-keringő ”zenei ikertestvére a "Hópehely-keringő": Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Rendezte: Dr. Rácz György.
1951 Szilveszterén hangzott fel Kemény Egon - Kristóf Károly: Boldog új évet (Boldog új élet) című dalkeringője, amelyet Gencsy Sári részére komponált, először ő énekelte, majd lemezen is megjelent Kishegyi Árpád előadásában.
Zenekari változata is felcsendült a Rádióban, Kemény Egon portréja alatt látható, a 19.30-kor kezdődő műsorban.
Visszatekintve a 2020-as esztendőre, elmondhatjuk, hogy
a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsoraiban Nagy Ibolya szerkesztésében tavalyi adásokban; az Az a szép című programban Erdélyi Claudia szerkesztésében két műsornapos Kemény Egon-emlékműsorral ajándékozta meg a hallgatókat, születénapi évfordulán szintén egy órás műsorral és kiváló előadók emlékműsoraiban is hallhattuk rádiófelvételeit.
Életműve felelevenítése születése 115. évfordulója évében új színekkel gazdagodott:
két alkalommal szerepelt az MTVA programjaiban az oeuvre gondozója, lánya Kemény Anna Mária a Hogy volt!? Ábrahám Pál című emlékműsorban és a Ridikül Legendák nyomában című műsorban.
Lavotta János halálának 200. évfordulója alkalmából a Komáromi farsang című daljátéka került előtérbe. A Sátoraljaújhelyen megrendezett "Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl..." című zenetudományi konferencia egyik előadója Kemény Anna Mária volt.
Előző bejegyzésemhez Kemény Egon:Fekete liliom című nagyoperettje 1946-os bemutatójához kapcsolok egy asszociácót: a december 20-i nagy érdeklődéssel várt és sikeres premier a Fővárosi Operettszínház épületének fennállása évfordulójához is csatolható, ha nem is kerek ez az szám, akkor 24 éves volt a híres teátrum. Az érdeklődés egyik oka az volt, hogy Fényes Szabolcs igazgató Kemény Egon zenéjétől remélte a színház csődtől való megmenekülését, és ez bizony így is lett! A bevétel mentette meg a színházat... ld korábbi bejegyzéseink.
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Történik: a spanyol polgárháború idején. Színhely: egy spanyol grófi kastély; Párizs; egy tengerparti hotel. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
1929-ben a Kikelet ucca 3 bemutatójakor nem csak a zeneszerző volt nagyon fiatal, hanem a Fővárosi Operettszínház is. Ez a gondolatsor most megkapott..
A december 23-i megnyitóról tegnap hallhattunk Erdélyi Claudia Az a szép című műsorban.
Lehet-e Ábrahám Pál budapesti, lipcsei, berlini nagy operett-sikereiről Kemény Egon neve említése nélkül beszélni?
Lehet. Ebben az esetben viszont nem teljesen hiteles az adás, és ez történt tegnap a Kossuth Rádió „Operettparádé” című műsorában.
Kemény Egon (1905-1969) neve kimaradt az összeállításból, a berlini magyar művészkolónia tagjainak említésekor sem hangzott el. Szerencsére vannak ez évi mérvadó műsorok is: a Dankó Rádióban és az MTVA Ábrahám Pál műsorában is teljesebb képet kaptunk Ábrahám Pálról (1892-1960).
Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt… így írtak a korabeli színházi tudósítások és később a kortársak visszaemlékezéseikben, Rátonyi Róbert, Honthy Hanna és mások, operettkönyvek – köztudott volt a barátság mellett hat és fél éven át (1926-1933) tartó állandó zenei munkatársi kapcsolatuk: a fiatal Kemény Egon zeneszerző, karmester zenekari hangszerelője volt felerészben már a „Zenebona” című zenés darabnak is .
Pályájuk egyszerre indult a Fővárosi Operettszínházban: zeneszerzőként és karmesterként.
Ábrahám Pál felkérésére „Az utolsó Verebély-lány” című darabjában a „32-es baka vagyok én…” című induló Kemény Egon hangszerelésével aratott világsikert, így folytatódott a Fővárosi (ma Budapesti) Operettszínházból indult munka.
Éppen itt lenne az ideje, hogy a gondosan felkutatott, pontos adatokat tartalmazó Klaus Waller: Paul Abraham - Ábrahám Pál monográfia magyar nyelvre lefordítva is megjelenjen!
Megjegyzem még, hogy nem szoktam mások tévedéseit hangsúlyozni, de mégiscsak feltűnő volt, hogy Nemlaha György két alkalommal is (nem javították műsorba adás előtt…) Ábrahám Pál Fehér hattyú című darabját Fekete hattyúként említette… talán mégis Kemény Egon járt a fejében és a Fekete liliom? :-)
Az elhangzott műrészleteket az Előzmény 2036 felirat alatt olvashatjuk, és Kemény Egon weboldalán a művekről és szerzőtársairól: https://kemenyegon.hu/ , alábbb csak a műsorhallgatás hevében soroltam fel :-)
Ismét az a helyzet állt elő ugyanis, hogy két egymás utáni napon hallhattuk Kemény Egon: Komáromi farsang című daljátéka Nyitányát. Tegnap Nagy Ibolya Túl az Óperencián című műsora ismétlésében hangzottt fel. Mint régen...
Valóban örömteli, hogy Kemény Egon életművét a Dankó Rádió és az MTVA műsorai is játszák és feldolgozzák ebben az esztendőben, születése 115. évében.
A dupla CD albumok a felvételeket hangrestaurált és digitalizált állapotban az MTVA Zenei Archívuma is felvette azaz visszahelyezte gyűjteményébe, így hallottuk most:
1.Részletek a Komáromi farsangból, élő, most hallható: Dankó Rádió
A felvétel 1957-ben készült, a fiatal operaénekesek csodaszép előadásában gyönyörködhettünk: Lilla - HÁZY ERZSÉBET, Csokonai Vitéz Mihály - ILOSFALVY RÓBERT. Valóban hallanni énekükben azt a sejtelmes lázt, amely személyes boldogságukat is tükrözte..., ahogyan felvétel idejéhez daljátékhoz kötődő szerelmük kezdetéről Ruitner Sándor zenei rendező korábban többször említést tett...
A műsor pergő, nagyon jól szerkesztett volt, végig Rózsahegyi Kálmán sokoldalú munkásságáról szólt, nagyrészt Kemény Egon műveinek felvételeivel gazdagítva. A Komáromi farsangban játszott éjjeli bakter rövidke, de annál emlékezetesebb gránátalma jelenetet most sem hallottuk, talán legközelebb...
A Komáromi farsang Lavotta János életművéhez is kapcsolódik, halálának 200. évfordulója van idén, Sátoraljaújhelyen ez év októberében Kemény Anna Mária ismertette a zenés színművet a zenetudományi konferencián.
Mezei Mária énekel:
2. Bolero - Valahol Délen
3. Hatvani diákjaiból a
Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni dámákról
A bonton kettős - Mezei Mária és Tompa Sándor
4. Valahol Délen - "Még nincsen senkim sem..." Rátonyi Róbert és Gyenes Magda
„A dal a „Tavasz a télben” című dalciklusból való, a dallam és a szöveg igazi, kedves, téli hangulatot teremt, a XX. századi komponált könnyűzene kis gyöngyszeme...” hangzott el a CD-bemutató után. A felvétel megörökíti a budapesti Gregor József Általános Iskola Kicsinyek kórusának előadását….
Emlék…, tavaly még el sem tudtuk volna képzelni, hogy ebben az évben elmaradnak az iskolai karácsonyi ünnepségek.
Előfordul, hogy zeneszerzők egy-egy dala valóban a nép ajkára kerül, kedvelt és olyan ismert lesz, hogy népszerűsége folytán a szerzőt már elfeledve él tovább a dallam és dalszöveg.
Ezek a művek gyakran foszlányokban maradtak fent, majd az utókor zenetudósai felismerték eredetüket és visszahelyezték a szerzők életművébe.
Így történt Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” című zenekari kísérettel komponált gyermekkari művével is. A rádió-bemutató óriási sikere után Kemény Egon iskolai kórusok részére ének-zongora egyszerűsített letétet készített, amely nyomtatott kottában is megjelent.
Évtizedek múlva, amikor a gyermekdalok kiadása CD-formában elkezdődött, „Hóembernek se keze, se lába…” címmel valaki emlékei után feltette a Zene ovi lemezre és ismét hatalmas népszerűséget ért el – még ebben a megmaradt formában is. Lehet, hogy éppen így felel meg az internetes korszellemnek, amikor már az óvodás kisgyermek is egyedül kattint a YouTube-linkekre… , ezek közül az egyik, jelenleg 14 millió körüli nézettségű videó…
A „Hóember” eredeti rádiófelvétele a „Gyermekjátékok” CD album egyik legsikeresebb dala.
Az ünnepkörhöz a kisgyermekek öröme is szorosan hozzátartozik és a felnőtteké is, akik családi körben, játékukban gyönyörködhetnek, mellettük szinte megfiatalodva emlékezhetnek azokra az évekre, amikor a Jézuskának levelet írtak…
A befelé fordulás és a lelki felemelkedés adventi időszakában mindannyiuknak sok szeretettel áldott, békés, boldog Karácsonyt kívánok!
A „Komáromi farsang” Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmi drámáját állítja elénk. A daljáték cselekménye Lavotta János alakját, a magyar verbunkos zene megjelenését és az első magyar nyelvű színtársulat mindennapjait is felidézi – kiváló szereposztással és magas rangú művészi előadásban, megvalósításban.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A Dankó Rádió Az a szép című operettműsorában ma Kemény Egon dallamai csendültek fel:
Kemény Egon: A messzetűnt kedves
(Történelmi daljáték Fazekas Mihály életéről)
Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus, vezényel: Bródy Tamás
- Julika és Mihály kettőse: „Az első szerelem dala” (Andor Éva és Simándy József)
„...Kislány voltál, most már nagylány - bizonyám, hosszú a szoknyám - Kicsi piros szádat megcsókolnám...- Ó, hogyne, ha hagynám....”
- Mihály és Ámeli „Rózsa-kettőse" (László Margit és Simándy József)
„- Messzi földről jött egy jó magyar huszár, - távoli határból, hol madár se jár, - Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár...- kard helyett kezében rózsa-, rózsaszál... /- Szebb is lenne minden, jobb is lenne már, kürt helyett ha szólna énekes madár... kard helyett ha rózsát hozna minden jó huszár.”
- Mihály és Ámelikettőse és Mihály dala(László Margit és Simándy József)
„- Ha egyszer véget ér ... én eljövök érted... én nem feledlek Téged! Szerelmünk mindörökre éltet! Időnk lejárt. Most menj, menj, Ámelie!... Szeretlek Téged! - És visszavárlak! - Szívembe zárlak, örökre, mindörökre. - Amíg csak élek, csak Téged várlak!”
Fazekas Mihály: Mint mikor a Nap…
- Énekli: Simándy József –az énekelt dalszöveg bizonyos helyeken eltér az eredeti verssorokétól.
Az eredeti versszöveg:
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván
Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla
A már barnúló erdőkre veresses arany színt
Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal
A sűrűségből kibukott árnyék letörűli:
Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével
Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tünt,
S engem az aggódás és a siralom beborított
Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!
Mind elmászkálnak lassan a lomha homályok,
Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám
Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.
- Szüretelők dala:"Korcsmárosné kápolnája a pince...” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, km. Földényi-kórus)
Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényli (1956/57)
- Péteri dala:„Valahol Délen, idegen tájon rideg a föld, hideg az ég...” (Melis György)
- Rodrigo és Jutka kettőse - foxtrot: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány… /Még nincsen senkim sem…” (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert)
- Anna és Bodzás kettőse (lassú foxtrot): „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa és Melis György)
- Lolita dala (bolero):„Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső,…/ A vágyakozás úgy sír a szélben…” (Mezei Mária)
- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád - „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)
Kemény Egon - Gál Zsuzsa: "Ha visszanézek" - sanzon (1957)- „Örvényes, vad tó, szerelem, nem rémít már a mélye. Sok gyötrődésem feledem, nem látok mást, csak szépet, ha visszanézek….” (Mezei Mária)
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - Elmira sanzonja: „Ötvenkilenc dáma elindult a bálba, földig érő, bécsi-módi krinolinszoknyába'.../Elpirult, miért pirult?..." (Mezei Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. január 23., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.00 (két részben, szünettel)
Kiváló zenei programmal, értékes, tartalmas ismertető összekötő-szövegekkel ajándékozta ma meg hallgatóit Erdélyi Claudia:
DANKÓ RÁDIÓ
"Az a szép"
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
KEMÉNY EGON
kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveinek rádiófelvételeiből
És megtörtént a csoda :-) a Messzetűnt kedves részleteit halljuk Erdélyi Claudia műsorában:
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
és most részletek a rádiófelvételből:
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
Színpadkép: Valahol Délen a Fővárosi Operettszínházban Mezey Mária és Homm Pál. Forrás: https://kemenyegon.hu/
*Talán most már időszerű lenne felújítani az Operettszínházban a Valahol Délent-t, már csak a várható újbóli kasszasiker miatt is... :-)
29. Kemény Egon – Kótzián Katalin: Télapó-dal- 3:34:50
(„Boldog mind a sok gyerek, Télapó megérkezett…”)
Közreműködött: Andor Ilona Gyermekkara, a MÁV Szimfonikus Zenekarát Róna Frigyes vezényelte.
Ma ismét megtörtént, ami a Magyar Rádió idejében igen gyakran és a Dankó Rádióban is ez évben, most már nem először, mindkét operettműsorban egy napon két programban hallhattunk Kemény Egon-művet!
A zeneszerző népszerűsége hosszú-hosszú évtizedeken át óriási volt.
Méltó a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző életművéhez, hogy napjaink szerkesztői Nagy Ibolya és Erdélyi Claudia egyaránt műsorra tűzik rádiófelvételeit.
Parádés szereposztásban rádiófelvételen és CD-n
Erdélyi Claudia mai műsorában kiváló összeállításban ismertette Hatvani István professzor alakját, a „Hatvani diákjai” tartalmát és rádiós újdonságát, öt részlet hangzott el a daljátékból, továbbiak Kemény Egon weboldalán is olvashatók, meghallgathatók: https://kemenyegon.hu/
Érdekes egybeesés, hogy a tegnapi „A magyar rádiózás napja”-’hoz kapcsolható a mai adás, amely a 2019. május 1-i műsor ismétlése, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a rádiótörténeit jelentőségű első magyar rádióoperettről megemlékezett:
70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa”
Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette – a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve pontosabban a „Májusfa” slágerkeringő ikertestvére lett a „Hópehely-keringő” – :
Kemény Egon – Romhányi József:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen
Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A kiváló Sennyei Vera a "Valahol Délen"-ben is szerepelt (Gonzales),a Fővárosi Operettszínház sikerszériájában azaz a kasszasikerrel játszott Kemény – Tabi – Erdődy nagyoperettben – előzmény – és a zeneszerző további műveiben is, majd egyszer rendszerezem ezeket a műveket.
A napokban találtam meg ezt a felvételt a YouTube-on:
Kemény Egon – Erdődy János: "Örökre drágám..." sanzon (Magyar Rádió, 1958)
(Mint minden jó sanzon szövegében, itt is nagy élettapasztalatra lelünk...)
Kemény Egon életműve a 21. században talán még aktuálisbb, mint keletkezése idején... sok tekintetben megelőzte korát, ez akkor nyilvánvaló volt, most a felfedezés ideje jött el.
Köszönöm szépen 2097 és 2098 számú megnyilatkozásotokat :-) !
A Legendák nyomán című Ridikül adás 2020. november 19-én 18 órakor ért véget, ezt követően a napi átlag kb. húszszorosa volt a Kemény Egon Wikipédia-oldal látogatottsága!
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela.
Új videó gazdagítja A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornát:
A bemutató – Szverdlovszki Zenés Komédia Színház, 1957. 06. 11. Rendező: Szinetár Miklós – a budapesti kasszasikert követően Szinetár Miklós pályaindulásában is jelentős szerepet játszott, Kemény Egon zenéje nagy feltűnést keltett, korábbi bejegyzéseinkben olvasható.
„Magyar operett nagy sikere a Szovjetunióban.
Első ízben történt, hogy a Szovjetunióba meghívtak egy magyar „könnyűzene”-szerzőt: Kemény Egont.
…a "Valahol Délen”-t 1958-ban húsz szovjet operettszínház fogja bemutatni.
Kiváló műsorötlet :-) valósult meg a Duna TV Ridikül című tegnapi adásában: Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnekésművészkollégáinakleszármazottai beszélgettek, és emlékeztek a zenei pályák találkozási pontjaira – amennyire ezt a műsoridő lehetővé tette. Érdekes és értékes összeállítás volt – így látták mások is.
Ebben az esztendőben, a zeneszerző születésének 115. évében, Ábrahám Pál legjobb barátjaként a Duna TV Hogy volt!? című műsorában tekinthettünk be pályaíve fiatalkori, berlini éveibe.
A tegnapi műsorban Dr. Huszka Jenő, Simándy József és a Magyar Rádió Gyermekkórusának alapítói: Dr. Csányi László és Botka Valéria, egykori pályatársaival közös zenei kapcsolataiból kaptunk ízelítőt.
Adásunk vendégei legendás művészek leszármazottjai, ez a kötelék pedig az életük részévé vált. De kiből válhat legenda? Mekkora feladat az örökség gondozni? Milyen hatással van ez az életükre? Vendégeinknek vajon melyek a kedvenc történeteik, mik a kedvenc emlékeik? Milyen fotókat, kincseket őriznek, amelyek sok történetet rejtenek? Vajon követték a felmenőiket a művészi pályán? Miként tekintenek az alkotásaikra? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Akik ez alkalomból elfogadták meghívásunkat: Csányi Valéria karmester és karvezető, Kemény Anna Mária producer, Huszka Zsuzsanna közgazdász és a hölgyek ez alkalomból sem maradnak meglepetés-férfivendég nélkül.
A képen balról jobbra a meghívott vendégek: Csányi Valéria, Kemény Anna Mária, Huszka Zsuzsanna.
Ki lesz a meglepetés-vendég? Ez 17.05 percig titok :-).
„Az elmúlás havában járunk és ilyenkor átgondolhatjuk, hogy mindaz, ami már nincs velünk, miképpen él tovább bennünk…
Egy éve már, hogy nem halljuk kedves, de mindig határozott szavait, amelyekkel gyakran lelket öntött belénk, nevetését… – soha nem éreztette műveltségét, mert eggyé vált a közösséggel.”
Simándy József özvegye mellett
Kemény Anna Mária és Simándi Péter, Kelemen Zoltán, Váray-Major Zsófia, Gulyásik Attila
Csík Jánosról eddig én is keveset tudtam. Úgy ismertem meg a nevét, hogy felvételei között megtaláltam a YouTube-on
Kemény Egon – Raics István:"Sárga falevél" című dalkeringőjét (1951). Az első lemezfelvételen Kishegyi Árpádénekelte, még korábban a Rádióban Lantos Olivér és Karády Katalin.
Most arról értesültem, hogy
Kemény Egon – Dalos László: „Találkozzunk holnap a Moszkva-téren!” című foxtrot táncdalát (1952), amelyet Melis György adott elő a Magyar Rádióban, majd kislemezre Putnoki Gáborral vették fel.
Csík János magyarul énekelte, szlovák nyelvű címmel jelent meg (1953), Július Móži (Mózsi Gyula) esztrádzenekara játszotta, ő vezényelt.
Mindez azt jelenti, hogy a fenti Kemény Egon-dalokat operaénekeseink és színpadi csillagaink után a Felvidéken Csík János énekelte a széles nagyközönség előtt!
2018. június 30-án indult el „A zeneszerző: KEMÉNY EGON” YouTube csatorna Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában című videó-felvétellel.
Ma érte el a feliratkozók száma a százat! Száz néző van már, aki várja a következő Kemény Egon-videót! Ez a láthatatlan erő óriási inspiráció a továbbiakhoz.
Sok ez szám? Sok! Az internet kimeríthetetlen kínálatából száz feliratkozó néző-hallgató érdeklődik íly módon Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző művei iránt és kíváncsi a csatorna újdonságaira. Kevés, ha arra gondolunk, hogy remélhetőleg még ennél sokkal többen lesznek majd.
Mindenképpen örömteli, hogy elérkezett a 100. feliratkozás, valamennyiüknek nagyon szépen köszönjük!
Igyekszünk a jövőben gyakrabban jelentkezni és még több felvétellel bemutatni a zeneszerző életpályáját és zeneműveit. Jelenleg 15 felvétel látható.
Kemény Egon zeneszerző YouTube csatornája is hozzájárul ahhoz, hogy születésének idei, 115. évfordulóján életművét a fiatalabb generációk is megismerjék és a zenéjét szerető idősebb korosztálybeliek újra meghallgathassák a Magyar Rádióban gyakran a „Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON” bemondással felkonferált rádiófelvételeit – műveit 2012 óta a Dankó Rádió tűzi műsorára.
A mai műsor első felében Gyurkovics Mária operaénekesnő halála évfordulóján legszebb felvételeiből válogatott Erdélyi Claudia.
Az összeállítást Kemény Egon rádiós műfajt teremtő rádióoperettjeinek három koloratúr-dalkeringője zárta, amelyeket immár nem csak a régi rádióújságok lapjairól idézhetek (mtva. archívum), hanem az elmúlt hónapokban és ma ismét, régi nagy sikerükhöz méltóan, újra meghallgathattunk!
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (Magyar Rádió, bemutató:1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett.
Kemény Egon – Romhányi József:
Balaton – keringő – Gyurkovics Mária
A rádiófelvételen közreműködött a Földényi kórus, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása, ”zenei ikertestvére”:
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” Magyar Rádió, bemutató: 1949. december 31.Rádióoperett.
Kemény Egon – Romhányi József:
Hópehely– keringő – Gyurkovics Mária
Kemény Egon – Romhányi József:
Hóvirág– keringő – Gyurkovics Mária
A rádiófelvételen közreműködött a Földényi kórus, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Erdélyi Claudia Huszka Jenő Bob herceg című operettjének sikere után Kálmán Imre és Lehár Ferenc nevét emelte ki továbbá Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Kacsóh Pongrác, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Eisemann Mihály, Jakobi Viktor, Gyöngy Pál, Fényes Szabolcs és mások darabjait.
A magyar operett 2013-ban került a hungarikumok listájára.
A magyar operettekben magyar sorsok keltek életre. Egyetlen ország sem adott annyi zeneszerzőt ennek a műfajnak, mint Magyarország.
A mai műsorban Erdélyi Claudia szerkesztésében, XX. századi csillagokra, Mezei Máriára majd Gencsy Sárira emlékezve, Kemény Egon műveinek rádiófelvételei közül elhangzott:
Mezei Mária énekelt:
Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek” – sanzon (1957)
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen”
„A vágyakozás…” bolero
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
*Mezei Mária Wikipédia-oldaláról:
Gáspár Margit: Azt hiszem, még a Valahol Délen-ről is kéne szólni. Az lényegében megint a Mezei Marinak volt a mennybemenetele; tragikus szerep volt, és nem is főszerep, de nagyszerű énekszámokkal, és ő nagyon szerette. Ez volt az utolsó szerep, amit nálunk játszott. Fővárosi Operett Színház 1949-1956. Beszélgetés Gáspár Margittal Virágkor tövisekkel”
Dal a bontonról – Elmira és Fodorító kettőse, Mezei Mária és Tompa Sándor
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Történik: 1780-ban. Színhely: a Debreceni Református Kollégium. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Kőváry Gyula, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
Gencsy Sári énekelt:
Kemény Egon – Romhányi József: „Óra-keringő”
A koloratúr dalkeringőt a Magyar Rádió felkérésére Gencsy Sári részére komponálta a zeneszerző. A Stúdiózenekart Vincze Ottó vezényelte, közreműködött a Földényi kórus (1951)
„Nem kell mindent észrevenni, szóvátenni…” tanítgatott diplomatikus viselkedésre egykor édesanyám. (Gyakran hiába…)
Mindemellett köszönöm bejegyzésedet és talán ma a második részt is hallhatjuk, vagy majd máskor.
A tegnapi emlékműsor is szép volt. Erdélyi Claudia valóban az említett műsorokból válogatott, az összekötő szöveg azonban – ami a hallgatók számára nagyon fontos – új ismereteket is adott, ennek szintén nagyon örültem.
"Zenéjét szerzette: Kemény Egon" – most már elmondhatjuk, hogy 2020 januárjában indult műsorával Erdélyi Claudia is kialakította szerkesztői és műsorvezető stílusát, nem baj, ha néha ismétlés is belekerül. Gondolom és remélem, hogy lesz még idő és alkalom arra, hogy az „Az a szép” című műsorban Kemény Egon eddig itt még nem játszott rádiófelvételeit is meghallgathassuk, példaképpen „A messzetűnt kedves” című daljátékából.
A Dankó Rádió „Az a szép” operettműsora Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezett, születésének 115. évfordulóján. (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)
Megjegyzem, hogy a most bejátszott zenék ismétlés volt: a 2020. július 23-i emlékműsorban (I. rész) elhangzottak, más Kemény-művekkel kiegészülve - akkor a komponista halálának ötvenegyedik évfordulója alkalmából, a műsorvezető, Erdélyi Claudia szerkesztésében.
Talán holnap a július 24-én sugárzott II. részben hallott zenei összeállítás megismétlését is várhatjuk a rádióban.
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulóján
A műsor a „Ritka madár a szerelem” című Kemény Egon-táncsláger, angol keringő (1935), zenekari változatával (1962) indult.
Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető a felvételek közötti összekötő-szövegeiben sokoldalúan ismertette a zeneszerző pályaívét, a Fővárosi Operettszínházban 21 évesen indult színpadi karrierjét és a Magyar Rádióban 1934-ben kezdődött, új rádiós műfajokat is létrehozó zenei munkásságát, amely közel 35 esztendőn át tartott továbbá életrajzának egyes elemeit.
Elhangzott felvételek:
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Előjáték
Dal a rab madárról – „Kósza felhő úszik fenn az égen…”Krisztina és István kettőse, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla
„Bárhova mentél, én visszavárlak…” – Krisztina románca, Petress Zsuzsa
Dal a hódításról – „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…” Krisztina és Eugène kettőse, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
Blanche dala – „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány…” Gyenes Magda
„Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang”
„Könnyű lepke, kis madár…” – Lilla románca Lilla – Házy Erzsébet
„Sötét lepel borult reám…” – Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert
„Ötvenkilenc dáma, elindult a bálba…” – Elmira sanzonja, Mezei Mária
„Még azt mondják nem illik…” – Kapocs dala, Hadics László és a Földényi-kórus
„Aki felönt a garatra” – Bule Lajos dala, Gózon Gyula
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
*A műsor hangvétele és emlékező jellege méltón folytatta a Magyar Rádióban Kemény Egon halálát követő, műveit bensőséges szeretettel és tisztelettel bemutató rádiós stílust, amelyet Nagy Ibolya is magáénak tudott (2012-2020) - a hallgatóknak értékes szórakozást nyújtva.
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulóján
Sokáig tartott, amíg édesapámról Kemény Egon zeneszerzőként tudtam beszélni. Gyengéden szigorú apai szeretete, emberi nagysága, zenei elismertsége és tekintélye egész életemben bennem él – jogutódként meg kellett tanulnom kívülről tekinteni életművére és zenei hagyatékára.
A mai évfordulón néhány gondolattal idézem fel emlékét.
Bécsben látta meg a napvilágot. A császárvárosban családi környezete magas erkölcsi elvárásokkal, magyar hittel vette körül. Innen indult a német és az osztrák zene iránti fogékonysága, amelynek hagyományait műveiben a magyar zenei örökséggel együtt ápolta.
Atyja elismert sebész főorvos volt Bécsben, szabadidejében szívesen zongorázott. Hamar felfedezte fia abszolút hallását és támogatta sokoldalú zenei tanulmányait.
Kemény Egon precíz ember volt, ahogy régebben mondták. Kottaképe csodaszép, mintha nyomtatva lenne. Gondosan elrakta zenei pályaíve dokumentumait. Kilencéves volt, amikor első darabját atyjának ajánlva lekottázta. Fekete bőrkötésben korai műveivel együtt archívuma őrzi. Ekkor már Kassán élt szüleivel és bátyjával, Fő utcai házukból pár perces sétával ért a híres Kassai Zeneiskolába majd a Főgimnáziumba. Valahányszor a házból kitekintek és az egykori Kassai Nemzeti Színház épületét látom, mély érzések vesznek erőt rajtam. Ismerve a történelem kegyetlen eseményeit érzem a drámai hangulatot, a szörnyűségeket ablaknál állva láthatta a kisfiú. Az Óváros szépsége is karnyújtásnyira volt, az elegáns park és mellette a Szent Erzsébet fő-székesegyház, a kassai dóm. Hosszú évtizedek után most már gyakran visszajárok ide, helyette is… Nagyszüleim és nagybátyám sírját csendes szeretettel gondozom a kassai temetőben és mindig viszek virágot távoli rokonaink sírjára csakúgy, mint a régi Kassa nagyjaiéra, akik a Kemény-családot áldozatos életvitelük miatt tisztelték.
Kemény Egon emlékét biográfiákban, monográfiákban, a Magyar Rádióban kortársai, rádiós kollégái és művészek elevenítették fel: Ruitner Sándor, Tamássy Zdenkó, Petress Zsuzsa és mások. Műsoraikat az MTVA Zenei Archívuma őrzi.
2013-ban a Dankó Rádióban, „Túl az Óperencián”, Nagy Ibolya „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk” című műsorhetén kezdődött el az a folyamat, amelyben a háromszáznál több, sikerrel bemutatott művet tartalmazó életműből alaposan felkészülve személyesen is részt vehettem.
2019-ben édesapám halálának 50. évfordulója jött el. Szívet melengető érzés volt és életre szóló emlék, hogy partnerre találtam az MTVA vezetői és munkatársai személyében: CD-n jelentethettem meg daljátékai közül a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című rádiófelvételeket, majd gyermekeknek komponált műveiből a „Gyermekjátékok” című válogatást. Felejthetetlen élmény számomra a vásárlók öröme, amikor rábukkantak a CD albumokra: elmondták, hogy milyen régóta keresik Kemény Egon műveit.
Életének három éves berlini időszakát a „Hogy volt!” Ábrahám Pálra emlékezünk című műsorban hoztam közel a nézőkhöz.
2019-ben Dombóvári János Lavotta-kutató meghívására a XVII. Lavotta-Napok keretében bemutathattam a Csokonai Vitéz Mihály és Lilla drámai szerelméről szóló daljátékot, így Lavotta János szerepén keresztül a „Komáromi farsang” bekerült a Lavotta-emlékek értékes gyűjteményébe.
2020. október 2-án előadást tartottam Lavotta János halálának bicentenáriuma emlékére rendezett „Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…” című zenetudományi konferencián. Lavotta János daljátékbeli alakját áttekintve, a magyar Biedermeier stílusjegyei mentén elemeztem a művet. Sátoraljaújhelyen és Tállyán elbűvölően szép, történelmi környezetben előadótársaimmal kiválóan megszervezett, kétnapos programban vettünk részt, amelynek ünnepélyes záró műsora végén Lavotta János síremléke előtt a Himnusz és a Szózat eléneklésével is tisztelegtünk.
Kemény Anna Mária
Lavotta János sírjának koszorúzási ünnepsége után, Tállya, 2020. október 3.
Fotó: Jánszky Lengyel Jenő. (Kemény Egon zeneszerző Archívuma)
Ebben az esztendőben reményeim szerint még két új projektem valóra válása indul el, amelyek Kemény Egon zeneszerzőt és műveit a mai közönséghez is közel hozzák.
Rádiófelvételeit a Dankó Rádió közvetíti Erdélyi Claudia „Az a szép” című műsorában és január óta ismétlésben Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című programjaiban.
Tabi Lászlóról a „Valahol Délen” szövegkönyvének írójáról emlékezett meg a mai műsor elején Erdélyi Claudia. Őszintén örülök gesztusának, ugyanis Tabi László neve is fényesebben ragyogott régen…
Wikipédia-oldalán megtaláljuk Kemény Egon: „Valahol Délen” című nagyoperettjét. A Fővárosi Operettszínháznak kasszasikert hozó darab (1956, 1957) rádiófelvételei közül két szám hangzott el:
KEMÉNY EGON - Erdődy János:
„Egy szót se szólj…” – kettős, lassú fox, Petress Zsuzsa és Melis György
„A vágyakozás…” – bolero, Mezei Mária
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A Maillott-kastély és a közelében levő Lavotta-dombormű Tállyán.
„Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…”
A két napos zenetudományi konferencia előadói és vendégei koszorú elhelyezésével majd a Himnusz eléneklésével zárták a verbunkos zene mestere, Lavotta János tiszteletére rendezett megemlékezést.
A magas színvonalú előadássorozatot kiváló zenei programok emelték, a részleteket később ismertetem.
A tegnapi emlékműsorba ezek szerint nem fért bele, de a holnapi kistarcsai Simándy József-megemlékezéshez is méltó, most hangzott el Simándy József előadásában:
Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod" című dala.
A rádiófelvétel 1954-ben készült, a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Rövid bevezetővel Kemény Egon zeneszerzőről is megemlékezett Erdélyi Claudia, majd Sándor Judit énekelte a "Kedves őszirózsa" című dalt, amely a Kemény - Dalos szerzőpár "Őszi séta" című dalciklusának (1954) része.
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Érdekesség: nagyon régóta nem hallotta a közönség, köszönjük! :-)
Simándy József operaénekes születésnapjának mai évfordulójáról Kemény Egon zeneszerzőhöz fűződő művészbarátságával emlékezem meg és megemlítem, hogy rádiófelvételeiket a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” és „Az a szép” című műsoraiban hallhatjuk.
Dankó Rádió - elhangzott 2020. szeptember 13-án, vasárnap (a 2019. február 10-i műsor ismétlése.).
Úgy mint régen…, aznap este az „Az szép” cűmű műsorban, szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudia, újra szerepelt Kemény Egon-felvétel, első két rádióoperettjéből három koloratúráriát énekelt Gyurkovics Mária.
Részlet az 1586 számú bejegyzésemből:
KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai. Magyar Rádió, 1955., a daljáték rádióváltozata.
Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.
A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a "Hatvani diákjai"-ban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.
A jelenet - CD1 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.
A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben, Kemény Egon születésének 100. évfordulóján sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.
Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György valamint a Földényi-kórus.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
* Közvetlen előzmény: az 1590 és az 1586 számú bejegyzés.
Gyurkovics Mária Kossuth-díjas magyar operaénekesnő előadásában hangzott el a tegnapi műsorban:
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa” – nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. (Bemutató: 1949. május 1., Kossuth Rádió, 20.50 - 22.00) A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.( A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.)
„Májusfa-keringő” (Gyurkovics Mária és a Földényi-kórus)
A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszter-éji folytatása, ”zenei ikertestvére”:
Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok”– rádióoperett.(Bemutató: 1949. december 31., Petőfi Rádió 19.00 – 21.15). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Hópehely-keringő” (Gyurkovics Mária és a Földényi-kórus)
„Hóvirág-keringő” (Gyurkovics Mária és a Földényi-kórus)
„A művésznőt hangjának melegsége, játékának kifinomult líraisága és virtuóz technikája képessé tette a szerepek zenei és drámai karaktereinek rendkívül összetett és kifejező megformálására.” (Részlet Erdélyi Claudia ismertetőjéből.)
* Kemény Egon koloratúr dalkeringő közül hallhattunk három, a Magyar Rádióban majd Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában a Dankó Rádióban évtizedeken át gyakran játszott „slágerkeringőt”.
Nagy Ibolya emlékműsoraiban is felidézte a "Májusfa" bemutatóját és Kemény Egon szerzői életútját. A zeneszerző keringői Ruitner Sándor, Tamássy Zdenkó és Schubert Ferenc szerkesztésében, műsorsorozataiban is újra és újra felcsendültek: részben a zeneszerzőre, részben a rádióoperettre emlékezve, tegnap Gyurkovics Mária életműve, rádiófelvételei részeként.
Éppen ez volt a tegnapi műsor különlegessége: ugyanis nem emlékszem arra, hogy a két rádióoperett koloratúr keringőit valaha is közvetlenül egymás után szerkesztette volna műsorába zenei szerkesztő, így ez Erdélyi Claudia érdeme! Nemrég a Balaton-keringőt is hallhattuk „Az a szép című” programjában, Gyurkovics Mária kiváló előadásában. Kemény Egon műfajteremtő két első rádióoperettjének (1949) „Májusfa” és a „Talán a csillagok” dalkeringői: Májusfa-keringő, Balaton-keringő, Hópehely-keringő, Hóvirág-keringő. A verseket Romhányi József írta.
A tegnapi „keringő-csokor” méltó hangulatú bevezetés Kemény Egon születésének közelgő – október 13-án – 115. évfordulójához.
A „Fekete liliom” dalait gyakran játszotta a Rádió, még egy műsort választottam, ebben Lantos Olivér énekli azt a dalt, amelyet első alkalommal éppen Karády Katalinnal énekelt duettben. Talán ezt a felvételt is megtalálom majd. Mindkét táncsláger gramofonfelvételen is megjelent, a „Bocsánatot kérek” Lukácsy Margit előadásában is.
Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Történik: a spanyol polgárháború idején. Színhely: egy spanyol grófi kastély; Párizs; egy tengerparti hotel. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád, Pártos Gusztáv, Temessy Hédi, Zsolnay Hédi, Petress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
A Magyar Rádió új előadókkal, saját felvételeivel, is játszotta a „Fekete liliom” sikerszámait. Ezen az oldalon az egyik műsornap délutáni adásában, majd másnap reggel is…
Az előző bejegyzéshez kapcsolódik, már többször említettük az Ábrahám - Kemény művészbarátság "hivatalos" kezdetét:
Kemény Egon Ábrahám Pál első (1928) felkérésére hangszerelt - Ábrahám Pálnak világsikert hozó (1929-től, "Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier.!") - baráti-kollegális, zenei munkatársi segítsége a "32-es baka vagyok én..." című induló volt.
Kemény Egon zeneszerző, a Fővárosi Operettszínház karmestere (1928) huszonöt éves korában, első nagyoperettje – „Kikelet ucca 3.”, Fővárosi Operettszínház, 1929. – bemutatása után 1930-1933 között Ábrahám Pál zeneszerző legjobb barátjaként a nagy gazdasági világválság idején Budapestről Berlinbe költözött. Zenei együttműködésük (1928-1933) során titkári és karnagyi (Kapellmeister) feladatokat, továbbá a berlini filmstúdiókban az Ábrahám-hangosfilmek zenei-technikai előkészítését is ellátta. Ez idő alatt készültek nagyzenekari hangszerelésével a világhírűvé lett Ábrahám-operettek: „Viktoria und ihr Husar” (1930)” „Die Blume von Hawaii” (1931), és a „Ball im Savoy” (1932). Három éven át Kemény Egon zeneszerző alkotó erejét barátja sikereihez adta, saját művet nem komponált.
Budapestre visszatérve (1933) újra saját zeneművein dolgozott, pályaíve négy évtizede alatt több mint háromszáz sikerrel bemutatott zenedarabot komponált.
Az alábbi listán zeneszerző kollégái felkérésére készített hangszerelései szerepelnek, azok, amelyeken a kottakiadó cég nyomtatásban is megjelölte a hangszerelő zeneszerző, Kemény Egon nevét.
Csak el kell jutni Kassára (a barangolásról TV felvétel készül, az előírások ugyanazok, mint határon belül), és haza kell érni... nagyon remélem, hogy mindez hamarosan könnyebb lesz!
Mindkét műsornál szerepelt a „Hanglemezek” megjegyzés, jó lenne tudni, valóban megjelentek-e az alábbi művek hanglemezen. Szívesen fogadok :-) segítséget, ha valaki tud megfelelő katalógusról, ahol megkereshetem:
5. 55 Keringők, hanglemezek.
Kemény Egon: "Keringőegyveleg" (1950) Könnyű Muzsa-együttes.
8.30 Tarka muzsika. Hanglemezek.
Kemény Egon – Romhányi József: "Tavaszi ének" ( Keringő-ciklus, 1951) Gyurkovics Mária és a Forrai-kórus.
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A mai műsorban (2019. január 31., ismétlés) kezdőszámként hangzott el:
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem” (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
* A gramofonslágert (Kemény Egon – Harmath Imre), angol-keringő, évtizedeken át játszotta a Rádió, a 60-as években új hangszereléssel frissült Kemény Egon örökzöld zenedarabja, a Dankó Rádióban is gyakran halljuk!
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.
Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.
Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.
Rendezte: Csongrádi Mária.
Karmester: Patay Kató.
Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.
Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.
Koreográfus: Rimóczy Viola.
„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika
* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)
A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.
61 évvel ezelőtt, augusztus 22-én mutatta be a Magyar Rádió Dalszínháza:
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
című rádioperettjét, igen nagy sikerrel! Talán nem véletlen, hogy az utóbbi hetekben több részletet is hallhatott a közönség ebből a történelmi témát feldolgozó, ugyanakkor műfajának megfelelően szórakoztató műből.
Tegnap Rátonyi Róbert életműve ismertetéséhez kapcsolva:
Dankó Rádió "Az a szép"
Naponta: 18.04 - 19.00
Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
Dal a hódításról „A hódításhoz kell egy hadsereg, amely a várat bátran vívja meg…” kettős, Krisztina és Eugène, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert énekelt.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ma:
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A mai műsorban (ismétlés) elhangzott:
Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Meghallgattam a tegnapi műsort, a szerzőpár neve valóban elhangzott, de sajnos a "Ha visszanézek..." Mezei Mária előadásában nem. (Technikai baki lehetett, gondolom.) Ez az egyetlen rádiófelvétel, amelyen Mezei Mária Kemény Egon-sanzont énekelt.
Lemez- és kazetta kiadványokon (2039 számú bejegyzéshez):
Kártyaszerelem – Qualiton, LP és kazetta, 1984. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)
A szívemmel látlak – Hungaroton, kazetta, 1989. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)
A szívemmel látlak – Hungaroton Classic, (Cass, Comp, RE) 1998. (Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: „Ha visszanézek...”)
Gaál Zsuzsa a dalszöveg szerzője, ezt is bemondta Erdélyi Claudia. Ha jól figyeltem és emlékszem az énekszövegre, mintha:„Ha visszanézek” (Mezei Mária, km. a Magyar Rádió Vonószenekara, Kerekes János vezényel) – 1957. Hungaroton-lemezen (1983)?
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-15844324-1598824946-4676.jpeg.jpg)
mtva.archívum
mtva archívum
mtva archívum,
mtva archivum
mtva archívum
Forrás: mtva.archivum
Forrás: mtva archívum
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-7671128-1446393136-9749.jpeg.jpg)
