Bohémélet Debrecenben: „Lehetőség, hogy újra felépítsem magam a szülővárosomban” – interjú Balczó Péterrel
/csokonaiszinhaz.hu – 2023.10.16./
MÁTYÁSSY
SZABOLCS SZERINT A HÁROMTAGOZATOS SZÍNHÁZI FORMA ELEMI ÉRDEKE EGY SZÍNHÁZVEZETŐNEK
Szintet léphet a debreceni színjátszás
MNO.hu – 2023.09.05. - MÉNES MÁRTA
Újfajta kommunikációval, új játszóhelyekkel, rugalmasan kialakított bérletkonstrukciókkal, és sokféle nézői igényt kielégítő műsortervvel szintet lép a debreceni színjátszás. Legalább is ezt reméli Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Nemzeti Színház – Debrecen új igazgatója, akit terveiről kérdeztünk. Az intézményvezető elmondta, olyan nagy településen, mint amilyen a cívisváros, szükség van a nagyszabású prózai színház mellett nívós operára és igényes táncszínházra is.
„Úgy gondolom, elengedhetetlen, hogy egy ekkora
városban egy olyan ajánlattal éljünk, amely mindenkit megszólít. A
háromtagozatos színházi forma pedig elemi érdeke egy színházvezetőnek: a
megerősített prózai tagozat mellett így egy teljesen újragondolt és újjáalakult
operatagozatot, valamint tánctagozatot is elindítunk.”
– „Az opera nagyon is élő műfaj, csak el kell
hitetni a nézőkkel, hogy nem a szűk kiváltságosok ügye” – fogalmazott korábban.
Rég volt operabérlete Debrecennek, először is azt kell elhitetni, hogy „ügyük”
az opera. Mik az első lépések?
– A színészi mellett zeneszerzői végzettségem is van,
gyakorló operaszerzőként pedig mélyen tagadom, hogy az opera a kiváltságosok
műfaja lenne. Az opera egy élő szövet, az már más kérdés, hogy sokan nem így
gondolják. Akár opera-, akár táncelőadásról beszélünk, alapvetően színészek
vannak a színpadon, csak más a formanyelv, amit használnak. Az operaénekes a
hangjával, a táncművész pedig a testével fejezi ki a gondolatait, de mindkettő
komoly belső gondolkodást igényel.
Azt látni kell, hogy az opera sok szempontból megújításra szorul, máshogy kell kommunikálni ahhoz, hogy a fiatalokat is megérintse.
[...]
Igen, ez még az előző társulati vezetés elképzelése volt. Aztán jött a váltás és a többi vele...
Ennyit az Aidáról, mint nyitóelőadásról...
Nem kiszolgálni, hanem szolgálni szeretnénk a várost” – Sajtótájékoztatón ismertették a Csokonai Színház 2023/24-es évadát.
Debreciner.hu - Miklovicz-Nyikos Mónika 2023. július 05. 17:42
A közösségteremtésre, a zenés színházra szeretne nagyobb hangsúlyt helyezni a debreceni társulat új vezetése, tánctagozatot is kapott a színház. Politikusok is szóltak az évadindító népes sajtóeseményen.
Mátyássy
Szabolcs a debreceni
Csokonai Színház – új hivatalos elnevezése szerint: Csokonai
Nemzeti Színház - Debrecen –
új igazgatója nyitotta meg a sajtótájékoztatót július 5-én a még mindig
az elhúzódó felújítás alatt álló teátrum előcsarnokában. Mátyássy – akinek
2028-ig szól a megbízatása – néhány szót mondott a motivációiról, amelyek miatt
pályázott a színház élére, majd hozzátette, nem született színházigazgatónak,
hanem egy hirtelen elhatározása volt, hogy pályázott. Egyfajta
menedzserigazgatóként szeretne jelen lenni, aki azokat az ügyeket viszi,
amelyek nem kifejezetten a művészethez kapcsolódnak. Emiatt kereste meg Szabó
K. Istvánt, aki az új
művészeti vezető lesz. Továbbá kiemelte, hogy hamarosan már három játszóhelye lesz a színháznak: a
történelmi épület, amit Teátrumnak hívunk, a Csokonai Fórum, illetve a
Nagyerdei Szabadtéri Színpad.
Somogyi-Tóth Dániel, az operatagozat vezetője is elmondta, hogy régóta várták az épület megújulását, hiszen nagyobb lesz a zenekari árok is, ahol elférhet a teljes zenekar. Az idei évadban komolyan terveznek az operajátszással. Mint mondta, olyan csillagzat alatt állunk most az új vezetéssel, hogy Debrecen a vidéki operajátszás élére állhat.
Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, rendező, aki a Csokonai Színházban a Bohémélet című operát állítja színpadra, elmesélte a darabhoz való kötődését, illetve hozzá tette, nagyon várja, hogy találkozhasson bő harminc év után a debreceni közönséggel.
Nemzeti és nemzetközi színházzá lesz a Csokonai az új igazgató törekvései szerint
HAON.hu - 2023.04.09. 07:00
„Abból fogunk tudni gazdálkodni, ami van, de abból igyekszünk a legjobbat kihozni.” Interjú Mátyássy Szabolccsal, a Csokonai Nemzeti Színház új igazgatójával.
„A debreceni teátrum szintén egy nemzeti színház, amit a jövőben szeretnénk nevében is jobban hangsúlyozni. A besorolás miatt adja magát, hogy három tagozatban kell gondolkodni. A próza mellett sokkal hangsúlyosabban van szükség az operára, és meg fogunk teremteni egy tánctagozatot – mindezt lépcsőzetesen. Az ország második legnagyobb lélekszámú városának színházában, mint szellemi, kulturális központban elengedhetetlen a három tagozat. Hogy milyen tempóban, milyen feltételek mellett tudjuk mindezt kialakítani, az összetettebb és sok egyeztetést igénylő kérdés. Most ismerkedem a gazdasági helyzettel, sokféle tárgyaláson veszek részt.”
Gyakorlatilag eldőlt, ki lesz a Csokonai Színház új igazgatója
"Dr. Mátyássy Szabolcs Zoltán
pályázatát egyhangúlag, kilenc igen szavazattal támogatta a szakmai bizottság,
így ő lesz a Csokonai
Színház új igazgatója, amennyiben azt a március 23-i
közgyűlésen elfogadják. Rajta kívül Rácz István Károly operaénekes és Végh
Veronika produkciós igazgató nyújtott be tervet a 158 éves színház és a
legfrissebb művészeti tér, a Csokonai
Fórum betöltésére a következő öt évre. A szakmai
bizottság 9 nem szavazattal nem támogatta Rácz István Károly, továbbá 8 nem
szavazattal 1 tartózkodás mellett szintén nem támogatta Végh Veronika
pályázatát. Természetesen az önkormányzati képviselők dönthetnek másképp, de az
meglepetés lenne, el szokták fogadni a szakmai bizottságok javaslatait."
Már biztos, hogy új igazgatója lesz a Csokonai Színháznak
Haon.hu - 2023.02.08.
16:05
Nem indul az újabb vezetői ciklusra meghirdetett pályázaton Gemza Péter. Az igazgatói feladatkörben ötéves önkormányzati megbízása idén jár le, 2023. július 1-jén már utódja veszi át a teendőit.
A Kultúra.hu
információi szerint Mátyássy Szabolcs zeneszerző Szabó K. Istvánnal közösen pályázott és
népszínházi struktúrán alapuló, háromtagozatos színházban gondolkodnak, a
prózai tagozat mellett egy újradefiniált önálló operatagozat és önálló
tánctagozat megteremtésében. Utóbbi élére Nemes Zsófia táncos-koreográfust
kérnék fel, és számítanának Somogyi-Tóth Dániel munkájára az operatagozat élén.
A debreceni
születésű Rácz István operaénekes
most elérkezettnek látta az időt a színház megújításával kapcsolatos tervei
benyújtására. A Magyar Állami Operaház énekese a Kultúra.hu-nak hangsúlyozta:
az elmúlt 34 éves operaházi tagságának ideje alatt olyan tapasztalatokra és
kapcsolatrendszerre tett szert itthon és külföldön, melyet a város javára
szeretne fordítani. Pályázatában Szinetár Miklós és Keveházi Gábor táncos,
koreográfus neve is szerepel.
A harmadik
pályázó Végh Veronika lehet, aki 23 éve dolgozik színházi
alkotó-producerként; a debreceni oDeon Színház és a Páholy Lakásszínház
igazgatója, a ZeneTheatrum Musical Színház és SziniTanoda alapítója és
igazgatója.
A pályázatokat szakmai bizottság értékeli, mely véleményt mérlegelve végül Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése dönt.
Csak nehogy elfogyjanak.
Mint anno a Leningrádi Filharmonikusok turnéjukon Nyugat-Európában.
1. Holnap fellép városunkban a világhírű Leningrádi Filharmonikus Zenekar!
Majd
2. Holnap fellép városunkban a világhírú Leninrádi Filharmonikus Zenekar kamarazenekara!
Aztán
3. Fellép a világhírű Leningrádi Filharmonikus Zenekarból alakult vonósnégyes!
Végül
4. Szólóestet ad a világhírű Leningrádi Filharmonikus Zenekar hegedűse!
Mutatis mutandis, megtörtént.
Mravinszkijnak két évébe tellett, mire a zenekart újjáépítette.
Ez ismerős. "Világhírű vonósnégyes első, másodhegedűst, brácsást és csellistát keres."
MEGHALLGATÁST HIRDETÜNK AZ AIDA EGYES SZEREPEIRE
Olvasom a Csokonai Színház honlapján:
„A Csokonai Színház meghallgatást hirdet a 2022/23-as évadban bemutatásra kerülő Verdi: Aida című operájának
AMNERIS, AIDA, RADAMES, RAMPHIS szerepeire.”
A meghallgatás időpontja: 2022. június 17. 11.00
Helyszíne: a Csokonai Irodalmi Labor 1. emeleti Klubterme (4024 Debrecen, Kossuth u. 1.)
Tehát, a színház illetékesei már tudják, kik fognak szerepelni az Aidában...
Na, jó Gremza meg Ács. De kik fognak énekelni?
A korábbi elképzelések szerint: Gemza Péter rendezi az Aidát, Ács János lesz a karmester.
Igen. 2023. márc. 31-én Aida előadással nyítják újra meg a Csokonai Színházat.
Ez nagyszerű hír. Szép lesz.
Netalán, majd a távoli jövőben, operát is játszanak?
Új fogadótér és hazánkban egyedülálló forgószínpad várja majd a Csokonai Színház nézőit
/D2030.hu – 2022.10.24./
"Jó ütemben halad a Csokonai Színház felújítása. Ezt már a műemléki épület melletti térburkolás és parkosítás is jelzi. Belül elbontották az állványozást, jelenleg pedig a nézőtéren parkettáznak. A karzat felújításával és restaurálásával is elkészültek. Papp László polgármester a bejáráson úgy fogalmazott: rendkívül nagy hangsúlyt fektettek a színháztechnológia kialakítására."
Így igaz, csak éppen ízléstelen. :)
Miért finnyáznak? Ennek a tenornak van hangja, szól a magassága, azt se lehet mondani, hogy zeneietlen. Sok rosszabb szaladgál a nemzetközi színpadokon is. Meg kell becsülni.
Ahogy ez a drága ember énekel a saját anyanyelvén, még az is könnyen lehet, hogy "cselesztának" aposztrofálja azt a Aidát, akit mellé rendel a balsorsa.
Nem sírom vissza az elmúlt évek csodahangjait, ezt ezen a fórumon már párszor megtárgyaltuk. A jelen énekeseivel, hangjaival kell beérnünk. Corellit nem láttam színpadon, de néhány nagybetűs Kalafot, vagy Radamest igen, hazait és külföldit is. Ez a hang a kevesebb több lenne tipikus esete! Ordít, és a hangképzése bizonytalan, minden magasabb hangot alulról céloz meg. A hivatkozott MET-es áriák esetében ez különösen megjelenik. Ettől persze elfogadható, mert ő van, de nem a non plus ultra kategória.
Meghallgattam a "celesta Aida-"t mindkét MET-es változatban. Az ordítás nem segít, a korcsolyacipő hiányzott. A záró "b" Verdinél piano! A cseleszta pedig egy hangszer!:)
Kedves Klára,a jelek szerint azok voltak a szerencsések,akik az 50-60-70-es években dúskáltak a csodahangokban.Sajnos a Corellik ideje lejárt (bármennyire is szeretem),itthon Kelen Péter már nyugdíjban.....Igaz,mellé meg sokszor berakták Lunának Káldi Kiss Andrást.Aki (nekem),olyan messze volt Lunától,hogy még attól is messzebb.(nem bántás).
Miként a "cseleszta Aida" záró béje ott mellette YT-on, az is MET. Vállalható figura.
Mintha a vendégszereplés tiltása "egyetemleges"=próbafüggetlen lenne, vagy tévedek?
A nagy házakban történt fellépések sorozata ma már nem jelent minőségi garanciát - sajnos! Mint a belinkelt MET felvétel is tanúsítja, ami szerintem rettenetes!
És neked ez a MET felvétel tetszett, amit Zéta belinkelt?
Ehhez képest a legnagyobb házakban énekelt felvételeit találtam.
Szó se róla, ahogyan elbődül, és minden hangot alulról fog meg, az ritka ízléstelen.
Kösz a linket,meghallgattam pár felvételét még. Azt hiszem megnézem májusban.Ahogy Agresta elvette a kedvem az Attilától,úgy ez a szereposztás meghozta a Trubadúrhoz.Kálmándy Mihályt és Gál Erikát sokszor hallottam már,Ádám Zsuzsannát nem,de szimpatikus.Más.A felújított Ház "ordít"Donizetti királynői után.Vannak énekesnők és énekesek elegendő hanggal az eléneklésükre.Várható esetleg?
Több tekintetben viszonylag!......
Massit nem ismerem,ha jó,és a többiek is jó passzban,akkor ez egy remek előadás lehet.Helye lenne itt is.
Ki hordta össze ezt a borzasztó zagyvaságot?
1. Kettő. 2. Nincs próbaidőszakuk.
Világklasszis tenorral mutatták be A trubadúrt Debrecenben
/msn.com/ - Index
"Gemza Péter rendező és Ács János karmester munkája nyomán egy igazán emlékezetes Trubadúr született Debrecenben. A Csokonai Színház felújítása miatt ezúttal a Kölcsey Központ koncerttermét varázsolta operaszínpaddá a társulat. Legközelebb február 20-án és 22-én látható Riccardo Massi címszereplésével a produkció Debrecenben, majd májusban a Primavera Fesztivál keretében vendégeskedik Budapesten a debreceni előadás."
Azt beszélik Signa-ban, hogy a Hunyadi-összpróbákról (amit, ugye Ókovács rendez), a főszereplők egynémelyike igazoltan tud távol maradni, tehát mindenki egyenlő, csak vannak egyenlőbbek...
Ha nincs aznap Pesten próbájuk, akkor miért ne mehetnének? :)
Hogy is van ez? A négy főszereplő közül három az Operaház művésze. Akkor most mehetnek vidékre, vagy nem mehetnek?
Hamarosan egy igazi Trubadúrt láthat a közönség Debrecenben
Dehir.hu - Közzétéve: 2022.02.14. 20:05 | Frissítve: 2022.02.15. 11:35
Csaknem harminc év után kivételes szereposztással állítja színpadra Verdi A trubadúr című operáját a Csokonai Színház.
A készülő produkcióról hétfőn a Kölcsey Központban tartottak sajtótájékoztatót.
Szereposztás:
Manrico – Riccardo Massi
Leonora – Ádám Zsuzsanna
Azucena – Gál Erika
Luna gróf – Kálmándy Mihály
Karmester: Ács János
Rendező: Gemza Péter
A trubadúr bemutatója február 18-án lesz a Kölcsey Központban.
A Csokonai Színház idei évadtervében operett is szerepel:
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (rendező: Vági Bence) – nagyoperett. A Recirquel Újcirkusz Társulat és a Csokonai Színház közös produkciója
Időpontja egyelőre nem ismeretes.
Annak viszont, aki ismeri az opera magyar szövegét, kicsit furcsa olvasni a kivetítőn: kinyílt a kis kertajtó, ahelyett, hogy „Csupa illat a kis kert / Az ajtó halkan nyílik...”
Miért is nem lehet felhasználni a klasszikus magyar szöveget ilyen esetekben?
Klasszikus??? Ajánlatos lenne inkább az eredeti olasz szöveget klasszikusnak tekinteni.
Furcsa lenne azt olvasni a kivetítőn, amit valójában mondanak?
Gőz József Miklós úr szíves figyelmébe:
e olezzava la terra = és illatozott a föld
stridea l'uscio dell'orto... = csikordult a kerti ajtó
Az persze igaz, hogy a kinyílt a kis kertajtó sem sokkal jobb, mint a "klasszikus"-nak vélt, kissé hamis idézet.
111
Látatlanban és nagyjából egyetértek Gábor Sylvie olvasatával: a Tosca egy erotikus pszichothriller. Pontos definíció.
2020. FEBRUÁR 27. CSÜTÖRTÖK 13:57 2020. 02. 27. 15:59 MNO.hu
GÁBOR SYLVIE OLVASATÁBAN A TOSCA EGY EROTIKUS PSZICHOTHRILLER
„A zeneileg kiváló produkciónak van azonban néhány felejthető látványmozzanata. A rendező helyében én nem vetkőztetném félmeztelenre a templomban előbb szexuális vágyaiban őrjöngő, majd imádkozó Scarpiát. S bűnbánatul is elég lenne az ima és a térdre rogyás. Szükségtelennek érzem, hogy még – mint a flagellánsok kései utóda – megkorbácsolja magát, ráadásul a rózsafüzérével.”
„Régi Toscákban Floria felkap egy kést és leszúrja Scarpiát, miután meggyőződött róla, hogy szignálta a szerelmesek útlevelét. Itt nem. Itt – mintha egy szado-mazochista aktusra készülne – megkötözi a karosszékben ülő Scarpia két kezét annak feje fölött, és a köteléket a szék támlájához rögzíti. Majd az ölébe ül, és nyakkendőjével megfojtja. Alig hihető, hogy ez így kivitelezhető lenne, hiszen a rendőrfőnök testi ereje akkora, hogy korábban fél kézzel felrántja a földről Cavaradossit, akinek lábai is szabadon kalimpálnak. A cselekvéssor annyira hihetetlen, hogy egyáltalán nem erősíti jobban a thrillerjelleget, mint egy sima késszúrás.
A második és harmadik felvonás közötti színpadi átrendezés ideje alatt kis közjátékot láthatunk. Egy kisfiú játszik egy babával. Bejön egy szigorú néni, elkéri a babát. A fiú nem adja, mire a néni pofon vágja és távozik. Majd a színpad jobb széléről elindul az imént megölt Scarpia a kisfiú, gyermekkori alteregója felé. Ezt onnan lehet tudni, hogy mindkettejük bal kezén egy fekete kerékpáros kesztyű van. Babusgatja egy darabig, de a fiú megvadul, és agyontapossa a babát. Nem tudom, ez a zsarnok rendőrtiszt sanyarú gyermekkorára utal-e vagy azt példázza, hogy aki gyerekkorában széttapos egy babát, az felnőve majd ugyanezt fogja csinálni egy emberrel?”
Pénteken volt a premierje Debrecenben a Szöktetésnek, benne Kolonits Klára csodás Konstanza-alakításával. A kifinomult vokális nüanszok, a tökéletes trillák... minden hangi trükk a kifejezést szolgálja, hihetetlen érzelmi mélységeket tárva fel. A második felvonásban a legtragikusabb heroinákkal szinte egyenrangú hősnőként mutatkozott meg, és ha valaki ezt túlzásnak tartja, gondoljon bele: egy, a házastársi (jegyesi) hűséget alapvető értéknek tartó nő számára tényleg rettenetes, ha arra akarják kényszeríteni, hogy a párja helyett más férfival töltse az éjszakát, és érthető, ha a kínzást és a halált is elviselhetőbbnek tartja. A történet átélhetőségét nagyban segíti, hogy a rendezés (Juronics Tamás munkája) modern, és, tudjuk, vannak a világon helyek, ahol ez a történet akár ma is megtörténhet. Van a rendezésben néhány ötletes és hatásos megoldás, pl. amikor a szerelmespár szökni próbál és elfogják őket, és kiderül, hogy Belmonte a basa halálos ellenségének a fia, a szerelmeseket láncra verik, és a lánc hossza még pont lehetővé teszi, hogy némi erőfeszítéssel elérhessék egymást és csókot váltsanak. Vannak vitatható elemek, pl., hogy Konstanza az első jelenetének elején meg van bilincselve, de el lehet fogadni, hogy ez a basa pszichológiai hadviselésének része. A rendezésben - csakúgy, mint a darab zenéjében - keverednek a tragikus és komikus elemek. A végén pedig van egy elég nagy dramaturgiai csavar.
Amikor a szereposztást megláttam, két név láttán igen meghökkentem: László Boldizsár mint Belmonte, és Cseh Antal mint Ozmin? Mindkét művészt igen becsülöm, de nehéz volt elképzelni őket szerepükben. Nos, Cseh színészileg nagyszerűen hozta az ebben a rendezésben biztonságiőr-jellegű figurát, és hangilag is többet megtett, mint amit vártam, de ennek ellenére, mivel nem valódi basszus, ez nem igazán az ő szerepe. Viszont László Boldizsárról bebizonyosodott, hogy, igen, Belmontéra is képes. Fellépése alighanem összefüggésbe hozható azzal, hogy felesége, Nánási Helga alakította Blondét. Nánási, akit először hallottam, nem túl nagy hang, de, legalábbis a debreceni színházban, elegendő a szerephez. A felső hangi régiókban jól ki van stafírozva, az alsókban kevésbé. Játéka hiteles és szórakoztató. Pedrillo Laki Péter volt. Őt korábban a Margitszigeten Bóni grófként láttam, akkor, kiváló színészi alakítás mellett, éneklése gyakorlatilag a mikroportba való kiabálás volt (lehet, hogy nem volt formában aznap). Ahhoz képest Pedrillo-alakításának hangi része fejlődést mutat, de még mindig nem mondanám operaénekesnek. Kérdés, hogy mit ambicionál és hova tud fejlődni. Színészileg Pedrillóként is nagyon jó volt.
A zenekar teljesítményéről (karmester: Somogyi-Tóth Dániel) kicsit vegyes benyomásokat szereztem, de az énekeseket jól szolgálták. A kórus szépen teljesített. Az együttesek jól össze voltak próbálva.
A közönség vastapssal honorálta az előadást. A produkció a Coopera projekt keretében valósult meg. Győrben is látható lesz.
"Úgy dolgozni, hogy büszke lehessen Debrecen városa"
MNO.hu - 2019. AUGUSZTUS 8. CSÜTÖRTÖK 07:04 2019. 08. 08. 11:42
GEMZA PÉTER: A SZÍNHÁZI ÉLMÉNYNEK ÓRIÁSI SZEREPE VAN A NEVELÉSBEN
/Gőz József Miklós/
A debreceni Csokonai Színház sikeres évadot zárt, amit az is mutat, hogy hat bemutatójukat és két osztálytermi előadásukat viszik tovább a most kezdődő évadra. A POSZT-on két díjat is elnyertek, az ott bemutatott Idióta című darabban Giliga Ilka a legjobb jelmeztervező lett, Kiss Gergely Máté pedig a legjobb színésznek járó díjat nyerte el. A színidirektor Gemza Péter Ráckevei Annától vette át a stafétabotot 2018-ban a 154 éves debreceni Csokonai Színház igazgatóinak sorában.
„– Két operát is látunk a műsortervben. A Szöktetés a szerájbólt, és a Toscát, amiről a műsorterv azt írja: „Zenés, erotikus thriller.” Milyen Toscára számíthat a nagyérdemű?
– Tosca erős, szenvedélyes nő, aki ráadásul színésznő is. Nem egy hisztérika, akit könnyű megfejteni. Nem véletlen, hogy Gábor Sylvie-t kértem fel erre a rendezésre: ő női szemmel nézte ezt a darabot, és ennek köszönhetően az eddigieknél komplexebb kép alakul ki Toscáról.
– Más műfaj a Csárdáskirálynő. Lehet-e újat hozni ebben az operettben, amelyet állítólag valahol mindig játszanak a világ valamelyik színpadán?
– Nem hiszem, hogy csak azért, hogy valami újat hozzunk, radikálisan hozzá kell nyúlnunk egy operetthez. Akkor lehet, ha az alkotók mondanivalója ezt kívánja meg, de én nem érzem magamra nézve kötelezőnek. Évek óta tervezgettük Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató úrral, hogy megcsináljuk a Csárdáskirálynőt, és most összeállt a megfelelő csapat: kiegészültünk Peller Károly játékmesterrel, Mészáros Zsófia jelmez- és Debreczeni Borbála díszlettervezővel. Egy nagy, klasszikus operettet szeretnénk színre vinni.”
Mit üzen a hogyishívják? Teljesen érdektelen a saját olvasatával egyetemben!
Rendezzen.
Utoljára Kossuth Lajos üzent, hogy elfogyott a regimentje....
"ÚJ PÁLYÁRA ÁLL A KÖVETKEZŐ ÉVADBAN A CSOKONAI SZÍNHÁZ"
2019 JÚNIUS 21. PÉNTEK, 15:51 szinhaz.org
A 2019/2020-as évadot még a történelmi épületben kezdjük, de 2020 januárjában megkezdődnek az épület restaurálási munkálatai, ami miatt új játszóhelyekre költözünk a városon belül. Színházi előadások terévé változnak majd a Nagyerdei Stadion egyes terei is.
Több mint egy hónapja lement az opera-premier, de kritikát, beszámolót nem igen találtam a bemutatóról és a további előadásokról.
ORY GRÓFJA – RITKÁN JÁTSZOTT ROSSINI-OPERA DEBRECENBEN
szinhaz.org/. - 2019 FEBRUÁR 10. VASÁRNAP, 14:07
„Rossini lenyűgöző. Rossini szórakoztatóan élvezetes, játékos, könnyed – és közben mesél az emberről… A vágyakról, a gyönyörökről, a kapcsolatokról.
Aki hagyományos vígoperát vár, azt meglepetések özöne érheti. A librettista és a zeneszerző féktelen jókedvében egy varázslatos, átöltözéses, különleges helyszínekben gazdag, szélsőségesen érdekes világot ábrázol. Az Ory grófja abban is egészen különleges, hogy nincsenek benne igazi szerelmesek, így hát a végén nincs is diadalmas egybekelés vagy más ehhez hasonló pozitív vég. A darab ilyen módon a modern, kicsit abszurd, kicsit groteszk történetekhez hasonlít és a fergeteges humorú helyzetek a meglepetés örömével hatnak.
Ritkán játszott operát állít színpadra a Csokonai Színház február 8-án. Rossini vígoperáját, az Ory grófját az abszurd és a mese oldaláról közelíti meg a rendező, Somogyi Szilárd. A vígopera két okból szerepel ritkán a zenés színházak repertoárján: egyrészt komoly énektechnikai feladat elé állítja az énekeseket, másrészt gyakran él az opera buffa, a vígopera közhelyeivel. “Nagyon nehéz énekesi feladat szopránoknak, mezzonak, tenornak, baritonnak, bassbaritonnak, s mindehhez társul egy egyszerű vonalvezetésű történet, amiről azt mondtam az énekeseknek, hogy tekintsék abszurd vígoperának. Ez egy édes-kedves történet, ami a reálvilágban nem állja meg a helyét, mert kicsit elemelt és szürreális, vagyis minden belefér. Egy másik világba repít minket az ez előadás, amelynek központi eleme egy forgó csillagkapu. Ennek a közepén kezdődik az opera, és lehet, hogy egy másik univerzumban vagy egy párhuzamos világban folytatódik. Az biztos, hogy sokat fognak a nézők nevetni” – ajánlja az operát a rendező. Somogyi Szilárd direkt módon nem él a darab társadalomkritikájával.
“Az egyedüli üzenet az lesz, hogy ne higgyünk annak, aki nagyon erősen el akar velünk hitetni valamit, s legfőképp ne akarjunk megfelelni neki. A féktelen rajongás rossz irányba visz. Persze az emberi viszonyokról sokat elárul az Ory grófja. Felnagyítva látjuk a tipikus emberi figurákat: a naivat, a megfontoltat, a kapzsit, a mindenre képes, dörzsölt alakot, magát Ory grófját, aki azt vallva magáról, hogy ő a megváltó, s kicsalja a pénzt a hölgyektől. Az emberi gyengeségek kihasználása, morális problémákat vet fel. Az opera szépsége, hogy felmutatja a figurák ellenpontjait is.”
A debreceni előadás egyik különlegessége, hogy az eredetileg francia nyelven íródott darab magyar nyelven fog megszólalni. A rendező szerint ez lehetőséget ad plusz gondolatok megfogalmazására, ami túlmegy a szöveg elsődleges jelentéstartalmán.
Az Ory grófja címszerepét szerepkettőzésben két nagyszerű fiatal énekes-tehetség, Hanczár György és Varga Donát énekli, Adèle grófnő szerepében pedig Brassói-Jőrös Andreát láthatja a közönség.
“Az Ory grófja az operairodalom egyik legnehezebb tenorszerepe” – mondta egybehangzóan Hanczár György és Varga Donát. “Van egy fach az operairodalmon belül, amit Rossini-tenornak is neveznek. A Rossini-tenornak nagyon fényesnek, rugalmasnak és teherbírónak kell lennie. Hatalmas állókészséget igényel” – fejtegette Hanczár György a szerep énektechnikai nehézségeit.
Brassói-Jőrös Andrea haza érkezett, hisz a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán szerzett diplomát.
“Megtisztelő ez a feladat, hisz az Ory grófja annyira játékos és sokrétű zene, hogy eszünkbe sem jut a nehézsége, a zene áramlása mindenkit magával ragad. Nagyon komplexen tartalmazza a Rossinire jellemző jegyeket, nem véletlen, hogy az egyik legjobb, s valóban az egyik legnehezebben elénekelhető operája” -vallja az operaénekes.
Varga Donát Rossini-áriákat már korábban is énekelt, a teljes szerepet most énekli először. “Ha megvan az énekesnek az ehhez a szerephez szükséges regisztere, akkor – bár valóban nagy energiákat kell bevetni, hogy tökéletesen énekeljen – mégis, a szólamának könnyedsége, játékossága, virtuozitása támogatja a karakter megformálásában. Ory grófját énekelni egy jó lehetőség, hogy megmutassa az ember, mire képes” – mondta el.
A másik különlegesség a darab rendezői felfogásában rejlik, melyről Somogyi Szilárd rendező gondoskodik. “Nagyon kreatív és mai produkció lesz a debreceni, egy olyan előadás, amivel a következő generáció operaközönségét is be tudjuk csalogatni a színházba” – beszélt a készületekről Hanczár György.
Az Ory grófja bemutatója 2019. február 8-án lesz a Csokonai Színház nagyszínpadán.”
Opera két felvonásban, magyar nyelven
Szövegkönyvét írta Eugène Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson,
fordította: Anger Ferenc
Vezényel: Szabó Sipos Máté
Ory gróf Varga Donát / Hanczár György
Adèle grófnő Brassói-Jőrös Andrea
Isolier Ducza Nóra
A gróf nevelője Molnár Zsolt
Ragonde Bódi Marianna
Rimbaud Donkó Imre
Alice Rendes Ágnes
Egy lovag Böjte Sándor
Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara.
Díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas
Karigazgató Gyülvészi Péter
Koreográfus Barta Viktória
Rendező Somogyi Szilárd
A 2018/19 színházi évadban
a Debreceni Csokonai Színház operaújdonságai lesznek:
Mozarttól a Figaro házassága - amelyet 22 évvel ezelőtt játszottak utoljára Debrecenben és
Rossini vígoperája, az Ory grófja – bemutató!
A teátrum zenei vezetője, Somogyi-Tóth Dániel reménye szerint az elmúlt évad újdonságai közül repertoáron marad majd Bellini Normája.