- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.: „Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pilleszárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”
- Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, II. felv.: „- Bocsássa meg, ha reszkető kezemmel megérintém a kis fehér kezét! Bocsássa meg, ha bús tekintetemmel úgy esengem éltető derült tekintetét!…/- A szeme ég, a szava éget! Elég, óh elég, mert még elégek!..../- Szellő szárnyán szállj velem, repülj velem! Erdők mély vadonán kószáljunk szerelmesen! Dús fű selyme legyen nászágyunk, és senki ne tudja, ne sejtse, hol járunk…”
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió 20.00 – 21.25.
Szereposztás:
Malomszegi Lili, bárónő – Házy Erzsébet
Illésházy László, gróf – Ilosfalvy Róbert
Malomszegi Ernő, báró – Melis György
Sasvári Clarisse, színésznő – Koltay Valéria
Remeteházi Galambos Frédi – Kishegyi Árpád
A felvételen közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és a Magyar Rádió Énekkara.
Vezényel: Sebestyén András
Hódmezővásárhelyről indult, s bejárta a világot. Volt a kölni opera tagja, állandó vendég a Covent Gardenben, a müncheni, hamburgi, stuttgarti, madridi, római operaházakban. Először a Magyar Állami Operaház magánénekese, majd örökös tagja lett. Énekelt többek között Erkel-, Verdi-, Puccini-, Wagner-operákban tenor szerepeket. Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas, Kossuth-díjas, és a közönség az idén örökös tagjai közé választotta. Ilosfalvy Róbert hetvenegy éves.
- Két örökös tagságom is van. Az egyiket itt az Operában, magas fokú szakmai elismerésként az örökös tagok szavazata alapján kaptam meg. A másik, amit lábnyomommal is megpecsételtem. Ez utóbbi azért nagyon kedves, mert széles körből választottak ki, és a maguk szakmájában jelentős művészek között lehetek.
- Hódmezővásárhelyen született. Már gyerekkorában kapcsolatban állt a zenével, az énekléssel?
- Édesapám iskolai tanító volt, édesanyám háztartásbeli, és négy gyereket nevelt fel. Mindkét szülőm nagyon muzikális volt, énekelt a váráshelyi templom vegyeskarában. Én pedig örököltem szüleimtől az adottságot, a zene szeretetét. Otthon már egészen fiatalon zongoráztam, énekeltem.
- Mi volt az első, döntő operaélménye?
- Gyerekként, mint ministráns, bekerültem a templom légkörébe, a jezsuiták neveltek. Később segédkántorkodtam a Belvárosi templomban. Eskettem, temettem, így kerültem fel a kórusba, és mivel mondták a hívek, de szép hangod van Robi, elhatároztam, hogy feljövök Budapestre továbbtanulni. A végső lökést akkor kaptam, amikor negyvenhatban lejött Pestről vendégszerepelni a Sevillai borbéllyal Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Nagypál Laci. Ez volt az első meghatározó operaélményem.
- A Zeneakadémián mint tenor kezdte tanulmányait?
- Tizennégy éves koromig a felsőszoprán szólamot, a mutálás után a mélyebb baritont énekeltem. A Zeneakadémián, illetve később azonban kiderült, hogy tulajdonképpen tenor vagyok.
- Végzősként az Operaházhoz szerződött?
- Harmadikos voltam, amikor jött a hír, hogy megalakult a Honvéd Művészegyüttes, és szép hangú énekeseket keresnek. Vásárhelyi Zoli bácsi volt a karmester. Hangképzést, zeneelméletet tanultunk. Jó iskola volt.
- Viszont egészen más volt, mint az operaéneklés.
- Persze más volt, de később szólista lettem, énekeltünk duetteket, áriákat. Például ezerkilencszázötven május elsején a Hősök terén én énekeltem a Bánk bán Hazám, hazám áriáját. Hatalmas élmény volt annyi ember előtt énekelni...
- Végül is hogyan került az Operaházhoz?
- Könnyű ugrással. Ötvenhárom nyarán Bukarestben volt a Világifjúsági Találkozó, és azon fiatal operistáknak énekversenyt hirdettek. A tenoristák közül az első díjat nyertem el a Hazám, hazámmal és a Mesterdalnok versenydallal. Életem egyik legboldogabb pillanata volt. Tóth Aladár meg sem hallgatott, úgy mondta: „Ennek a tenoristának itt a helye!”, és nekem adta a Hunyadi László címszerepét. Ötvennégy májusában ezzel debütáltam.
- Az ötvenes években talán a zenés színpadi műfaj volt leginkább védett a kommunista ideológiától.
- Nem mondhatnám, mert például az Operaházban is ment az Ifjú Gárda című opera, amelyben legnagyobb megrökönyödésünkre és derültségünkre a színpadon Sztálin hangja szólalt meg hangszórón keresztül...
- A hatvanas évek elején repertoárban és lírai szerepkörben Ön volt Simándy József mellett a másik vezető tenorista. Milyen nagy sikerre emlékszik vissza ebből az időből?
- Hatvanegyben kirobbanó siker volt Gardellivel a Manon Lescaut, címszerepben Házy Erzsébettel, ahol én Des Grieux szerepét énekeltem. Hat évig ment teltházzal.
- Hol énekelt a VIT-en kívül először külföldön?
- Hatvannégyben egy holland fesztiválon, ahol Gluck Iphigenia Tauriszban című operájában Spiládesz tenorszerepét énekeltem. Feltűnést keltettem az ott összegyűlt menedzserek körében, és több szerződést is ajánlottak. Nagy nehezen kiengedtek, oratóriumokat énekeltem Bécsben a Konzerthausban Karl Böhmmel. Egyébként el voltunk zárva a nyugattól. Hatvanhatban úgy éreztem, eljött az idő, hogy nyugaton is megmutassam a magyar operakultúrát. Nem disszidáltam, de ki kellett szöknöm...
-???
- A bregenzi fesztiválon Offenbach Szép Heléna operettjéből Páris szerepére kaptam meghívást. Onnan írtam Aczél Györgynek, hogy ha fiatal szovjet, román, bolgár operaénekesek kimehetnek nyugatra, hogy megmutathassák magukat, akkor talán engem is kiengedhetnek egy év fizetés nélküli szabadságra. Aczél visszaválaszolt valahogy így: „Ilosfalvy elvtárs, helyesebb lenne, ha a kérését személyesen megbeszélhetnénk itthon.” Na, gondoltam, akkor én soha nem léphetem át a határt. Beintettem... De mert elterjedt, hogy Ilosfalvy disszidált, és az igazgató is írt, visszajöttem ősszel a társulati ülésre. Ezután kimehettem Kölnbe, ott élt a családom is. Megkaptam az egy év fizetés nélküli szabadságot, amiből tizenhat év lett.
- Nyugaton minden fenékig tejföl volt?
- Tíz év után el sem tudtam képzelni, hogy idősebb koromban Németországban éljek, noha rokonszenves művészemberek vettek körül. Nyolcvanegyben vissza is jöttem, és most már innen mentem vendégként a Covent Gardenbe.
- Értékelik-e külföldön a mi operáinkat?
- Sajnos nem tudnak sem a Hunyadi Lászlóról, sem a Bánk bánról.
- Van-e kedvenc operája, szerzője?
- Szívemhez és hangomhoz közel állnak Verdi és Puccini operái. Lélekből kell énekelni őket. Tizenkét Verdi- és hat Puccini-főszerepet énekeltem pályámon. Máig nagy kedvencemnek, a már említett Des Grieux-nek köszönhetem első nagy sikeremet, amit a világ jelentős operaszínpadain is a legtöbbet énekeltem. A Wagner-operák közül A nürnbergi mesterdalnokok Stolzingi Walter szerepe hangilag és előadás szempontjából is közel áll hozzám.
- Gazdag életútján, bejárva a nagy operákat, milyen lényeges különbséget talált? Például az európai és az amerikai operák között?
- A közönség egészen más. Az amerikai nézők - mivel nem élnek benne anynyira az opera világában, mint az európaiak - általában lelkesen fogadják az előadásokat, míg Európában, ha nem tetszik az énekes, bizony kifütyülik.
- Tanúja volt ilyen kínos esetnek?
- Éppen A nürnbergi mesterdalnokok előadásán a Covent Gardenban történt, hogy Geraint Evans énekelte a Beckmessert, és a második felvonásban elfelejtette vagy összekavarta a szerenád alatt a szöveget és leállt. Roppant kínos volt. Lucia Popp-pal ültünk egymás mellett, s döbbenten vártuk, mi lesz ebből? Bár nem történt komolyabb zűr, azok, akik ismerték az operát, tudták, miről van szó. A végtelenül szimpatikus Colin Davis, angol karmester leszólt Evansnek nyugodt hangon: „Kezdjük újra a szerenádot!” És ment minden tovább...
- Nyilván sok, kedves találkozás emlékét őrzi.
- Nagyon sokét. A müncheni Köpeny előadása óriási élmény volt, mert a kiváló Günther Rennert rendezte, s Váradi Julival és Dietrich Fischer-Diskauval énekeltem együtt, akivel meg is tárgyaltuk, hogy egyidősek vagyunk. Diskau nagyon jó benyomást tett rám, végtelenül rokonszenves és szerény ember, holott a daléneklésben ő a király. És a karmesterek, akiktől rengeteget tanultam, mint Karl Böhm, Carlos Kleiber, Wolfgang Savallis, Lorin Maazel. Zubin Mehtával a firenzei Maggiore Operában A nürnbergi mesterdalnokokat énekeltem, ahol Hermann Prey volt a Beckmesser, és ragyogó figurát hozott, új dolgokat láttam és hallottam tőle...
- Szívesen kirándul át az operából más műfajba?
- Johann Strauss operettjében, a Cigánybáróban és Lehár Ferenc Mosoly országában énekeltem. Szu-csong szerepe felér egy operai szereppel. Nagyon jó kirándulás volt, szívesen csináltam.
- Divatos lett az operaáriák show-szerű előadása. Gondolok itt a „három tenor” világsikereire. Önnek mi a véleménye erről?
- Az, hogy hárman összeálltak százezres tömeg előtt, érdekes dolog. Az, hogy ez később iparrá vált, hát, tudja Isten... Sokan elítélik, mert pénzre megy. Elismerem, igazán szép hangú, muzikális tenorok valamennyien, de szerintem azt az emlékezetes első fellépést meg kellett volna hagyni inkább szép emléknek.
- Ugyanezt magyar tenorok is megtehetnék.
- Meg is tettük! Két héttel ezelőtt mi nem hárman, hanem háromszor hárman, kilencen koncerteztünk Szolnokon nagy sikerrel. Együtt énekeltük a Traviata Pezsgő-duettet hármas csoportokban. Jól szórakozott a közönség. Úgy tudom, már gondolkoznak a szervezők a folytatáson.
- Kitűnő kondícióban van. Hogyan csinálja?
- Igyekszem karbantartani magam. Hogy hetvenegy évesen éneklem a Bánk bánt, azt annak köszönhetem, hogy sportszerűen éltem és élek, kint teniszeztem, most itthon úszom és kerékpározom.
- Mi a legkedvesebb elfoglaltsága?
- Meg fog lepődni: az éneklés. Lassan rekordokat döntögetek a tenorok világában. S amíg bírom, énekelek...
Közel ötven esztendeje, hogy egy fiatal tenorista átütő erejű sikert aratott Erkel Hunyadi László című operájának felújítása során az Erkel Színházban. A tenorista Ilosfalvy Róbert volt. Nem kezdőként lépett porondra, korábban a honvédség művészegyüttesét erősítette, rangos fellépések sorakoztak már háta mögött. Az Operaház légkörében azonban mások az igények, a követelmények és a szereplők lélektani terhelései is lényegesen nagyobbak. Ilosfalvy mégis pazarul helytállt, neve - az egykori katolikus kántoré - rövid idő leforgása alatt országosan ismertté vált. Nem túlzás, ha elmondjuk: az 1945 után színre lépett férfi énekesek sorában Simándy József és Melis György mellett Ilosfalvy tekinthető a legnagyobb fölfedezésnek; ők hárman a világ bármely operaszínpadán szívesen látott vendégművészek lehettek volna. A Mozart-operák közül Belmonte és Tamino tenorszerepe, Verdi Macduffje és Puccini Bohéméletének Rodolphja álltak legközelebb Ilosfalvyhoz, amíg el nem érkezett a művészi csúcspont, a Manon Lescaut 1961-es budapesti bemutatója. Ebben az évtizedek óta nem játszott műben Ilosfalvy Des Grieux szerepét énekelte Lamberto Gardelli vezényletével, Házy Erzsébet oldalán - s ezeket az előadásokat olyan különleges hangszépséggel és beleélő erővel énekelte, hogy szinte magával ragadta az Operaház közönségét egy távoli, érdekes világba. Az ifjúság és a kegyetlen sors összeütközésének ezt a tragikusan szép, lírai alkotását az említett két művész, Házy és Ilosfalvy páratlan szuggesztivitással varázsolták a színpadra. Minden bizonnyal ez a szerep alapozta meg a tenorista világkarrierjét is. Az 1960-as évek közepétől Bécs, München, Köln, London, San Francisco dalszínházai, a New York-i Carnegie Hall is, láthatták vendégül a még harmincas éveiben járó művészt, aki fényes hangmagasságával, belső izzásával és muzikalitásával valódi élményt nyújtott hallgatóinak. Ha a hazai kultúrpolitika nem fanyalog annyira a külföldön (vagyis nyugaton) elért sikerekről, Ilosfalvyról elismerő, méltató kritikák és fényképek diadalmas sorozata jelenhetett volna meg a sajtóban. És akkor még egy szót sem ejtettünk a nyugati világcégek által vele készített kitűnő hanglemezekről. Tenoristánk abban is kivételesnek számít, hogy majdnem ötven éven át sikerült megőriznie művészpályájának folyamatosságát; még hetvenen felül is maradandó élményt nyújtott közönségének. Ez a kimagasló, empatikus művész jól tudja, hogy hangja nemes adottság, ám mindezt csak a szív és a lélek harmonikus egységével sikerül olyan művészi erővé transzformálnia, amelynek sugárzásából részesülhettek a hazai és a külföldi operakedvelők tízezrei.
Népszava Sajtófotók - 1997-08-25 / Gy. Balázs Béla:
Ilosfalvy Róbert operaénekes
Akiknek van hozzáférésük az Arcanum oldalához, az alábbi linkekre kattintva a néhai kiváló tenoristánk, Ilosfalvy Róbert civil képeiből láthatnak jónéhányat.
Mindegyik fotó 1997 nyarán, a Magyar Állami Operaház épületének bejárata előtt készült operaénekesünkről, aki rövid ujjú fehér ingben, utcai nadrágot viselve, vidáman, mosollyal az arcán, áll az egyik kandeláber mellett (és talán mintha szóra és/vagy énekre nyílna a szája ezeken a róla készített képeken...):
Nekem is szemet szúrt ez a "házasság"-kitétel, ezért javítottam az idézetben "élettárs"-ra; igazad van, a cikk szerzőjének illett volna körültekintőbbnek lenni a forráskeresésnél.
A legjobb tudomásom szerint...Házy sosem volt ILOSFALVY felesége.. együtt éltek kb 54-55-59.ig ..majd 61-ben a MAnon premierjén már külön.. Házy már Darvas felesége volt. Jó lenne, ha kicsit utána néznének...ILOSról szóló könyvből is lehetne tudni a valóságot.
Katolikus Rádió – „Zenei kincsestár” – 2022. június 18.
95 éves lenne Ilosfalvy Róbert
Szerkesztő: Szakács Emese
„Pályájának csúcspontja a Lamberto Gardelli vezényelte Manon Lescaut volt, ahol akkori élettársával, Házy Erzsébettel igazi álompárost alkottak.
De volt az Aida, A trubadúr, A végzet hatalma, a Traviata, az Otello, a Carmen, a Bánk bán, a Hunyadi László, vagy A nürnbergi mesterdalnokok, a Bajazzók és a Parasztbecsület hőse is.
Szárnyaló tenorját Radames, Turiddu, Canio, Des Grieux, Hunyadi László és Bánk bán szerepében idézzük fel.
Közreműködik: Házy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház, valamint a Magyar Rádió Zenekara Erdélyi Miklós és Lamberto Gardelli vezényletével.”
Puccini: Manon Lescaut - Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. : „- Odakünn vár a hintó.../- Ah, én leszek a legszebb!... Ó, ne mondd, hogy nem szeretsz...” (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert) - Az idő skálán: 43:40 - 52:04
Amennnyiben ez a fotó USÁ-ban (San Francisco-i vagy Los Angeles-i Opera) készült, akkor érdemes elolvasni Dalos László Ilosfalvyval készített interjúcikkét a Film Színház Muzsika 1964. november 27-i számából - amit korábban már bemásoltam egy másik topikba is: itt
Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel(Qualiton, LPX 16568)
Ország-Világ, 1971-08-18 / 33. szám
„Világhírű, kitűnő tenoristánk elsősorban az opera területén aratja sikereit. Szép hangja, behízelgő éneklése, a legkülönbözőbb stílusokban való jártassága, zenei sokoldalúsága azonban lehetővé teszi, hogy az operett területére is kiránduljon, és valóban igényes szerep formálásával, énekének szárnyalásával igazi örömet szerezzen e műfaj híveinek is. Nagyhírű énekesek egyébként is gyakran, szívesen vállalkoznak a könnyebb műfajok megszólaltatására, elég, ha Jan Kiepura példájára hivatkozunk . . . Természetes, hogy ilyen esetben többet is vár a hallgató a művésztől, mint a műfaj rutinos, de énektechnikailag kevésbé képzett előadóitól. Ezt a többletet Ilosfalvy Róbert a nála oly természetes folyékonysággal nyújtja közönségének. Operaházi partnere, Házy Erzsébet hozzá méltó színvonalon illeszkedik a könnyű műfaj világába, az Operettszínház művészei, Zentay Anna és Németh Marika pedig otthonos könnyedséggel illeszkednek az együttesbe. A János vitéz, a Bob herceg, a Lili bárónő, a Marica grófnő, és a Cigányszerelem részletei elevenednek meg a lemezen.”
Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel (Qualiton, LPX 16568)
Az operaszínpad jeles énekesei olykor kirándulnak a könnyű műfajba. Ezúttal Ilosfalvy Róbert, az Operaház kitűnő tenoristája énekel el egy sor operettdalt a Hanglemezgyártó Vállalat új lemezén. (1970)
Részleteket ad elő Huszka Bob hercegéből és Lili bárónőjéből, Kacsóh János vitézéből, Kálmán Marica grófnőjéből és Lehár Cigányszerelem című operettjéből. A lemezen még Házy Erzsébet, Zentay Anna és Németh Marika működött közre:
I. Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)
- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok.”
- Bob dala - Dal az első csókról: „Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon.../Az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet.” (km. az MRT Énekkara)
- Bob dala: „Amit akar, azt el is éri Bob…/Szállj nóta, szállj!...” (km. az MRT Énekkara)
II. Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)
- Illésházy és Clarisse kettőse - Cigaretta keringő: „Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom.” (km. Zentay Anna)
- Illésházy és Lili szerelmi kettőse: „Tündérkirálynő légy a párom, szállj le, szállj le pilleszárnyon!” (km. Németh Marika)
III. Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz
(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) -1961 év LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996
- Jancsi belépője: „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam”
- Furulya nóta: „Én vagyok a bojtárgyerek, napszám után éldegélek, napsütött víz az italom, kopasz föld, hej kopasz föld a derékaljom.”
- Jancsi dala, III. felv.: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad, add vissza, vissza őt, szép szerelmes Iluskámat.”
IV. Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc)
- Tasziló dala:„Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket!”
V. Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky- Gábor Andor: Cigányszerelem
(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Az 1965-ös hanglemezfelvétel, mely a Qualiton kiadványa volt, LP-n, majd CD-n is kiadták (2004) - részletek
- Ionel és Zórika kettőse: „Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!” (km. Házy Erzsébet)
- Józsi dala: „Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…”
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert magánéleti "táncjelenete" nagyon megkapott! Köszönöm a képet.
65 évvel ezelőtt, 1957. március 9-én mutatta be a Magyar Rádió a Kossuth adón Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: "Komáromi farsang" című daljátékát.
Részlet a napilapban közölt kritikából (az első magyar televíziós operafilm bemutatójáról):
„Az Éjszakai repülés librettóját maga a zeneszerző, Dallapiccola irta Saint-Exupéry magyarul is megjelent regényéből (Egyedül a felhők felett). Vannak benne a drámai szerkesztés hatásosságával nem eléggé számoló mozzanatok: mikor az éjszaka repülő pilóták életveszélyes kalandjait csak elbeszélik. (A dramaturgia első számú törvénye, hogy a küzdelmet meg kell jeleníteni!) A magyar televízió-előadás azonban kétszer is bravúrosan oldja meg ezt a problémát: először, amikor Simándy József a maga nagyszerű, drámai elbeszélését átéli, másodszor pedig, mikor a viharban pusztulásra ítélt pilóta — a rádiós Ilosfalvy Róbert elbeszélése alatt — megjelenik a felhők közt a képernyőn. Igaz, hogy ez halványabbá teszi az éneklő tenorista szerepét, de drámaibban érzékelteti a tragédiát. S aztán ott van a repülőközpont népes személyzete, egy sor röviden, de igen karakterisztikusan ábrázolt figura, akik lereagálják a történetet, és a tragédia ugyanott lezajló párhuzamos vetülete: mikor az elpusztuló pilóta felesége összecsap az életveszélyes hajszát kényszerítő főnökkel. Házy Erzsébet és Radnai Györgyhihetetlenül nehéz feladatot oldott meg ebben a két szerepben, alakításuk, kifejező arcjátékuk, a zenéhez alkalmazkodó átélésük —akárcsak Simándy és llosfalvy esetében —filmszínészi teljesítménynek is kiváló.
Szinetár Miklós, aki már elég sok műfajt rendezett, ebben a produkciójában úgy használta fel a maga spontán, sziporkázó ötleteit, hogy végig betartotta a szükséges mértéket, s a szokott nagyvonalúsága mellett, most a részletek alapos kidolgozására és kiegyensúlyozására is nagy figyelmet fordított. Lényegében ugyanezt mondhatjuk Blum Tamás karmesteri munkájáról, sőt, a fordításáról is. A modern énekbeszéd súlyos nehézségeivel kellett itt megküzdeni, s hogy ez sikerült, bizonyítja valamennyi szereplő — a felsoroltakon kívül Nádas Tibor, Szigeti László, Pálffy Endre, Pálos Imre és Várhelyi Endre — töretlen és mélyen emlékezetünkbe vésődő alakítása, amit Kocsis Sándor kitűnő operatőri munkával tett igen érzékletessé és hatásossá.”
Részletek az előjátékból, az első, a második és a harmadik felvonásból és az utójátékból.
A hangfelvételen énekel Ilosfalvy mellett Ágai Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Radnay György, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós
Ramerrez áriája (III. felv.) – „Ch’ ella mi creda” – Ilosfalvy Róbert, km.: a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós - Hungaroton felvétel, olasz nyelven
Tegnapelőtt, szombaton Nagy Ibolya műsorában, „Túl az Óperencián” - ismétlés a Dankó Rádióban, Házy Erzsébet szerepeiről, művészetéről és személyiségéről folyt a beszélgetés, majd Kemény Egon "Komáromi farsang" című daljátékából – Házy Erzsébet - Lilla és Ilosfalvy Róbert - Csokonai Vitéz Mihály első, a két főszereplőként ugyanakkor együttes is, daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban, 1957 – hangzott fel két duett és Csokonai dala. A részleteket az Előzményekre kattintva olvashatjuk el.
A Dankó Rádió ma délelőtti Az a szép c. zenei műsorában szólalt meg ismét ez a csodálatos szépségű kettős!
Jacques Offenbach - Ludovic Halévy - Hector Cremieux- Fischer Sándor: Fortunio dala
A rádióra alkalmazta: Innocent-Vincze Ernő
- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. június 22, Kossuth Rádió, 20.20 – 21.25
"-Nos, üljön mellém és mondja el. /- Ó, Lauretta, ne íly közel! /- Ugyan mitől fél?...Hisz titkot súgni közelről kell. /- A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég…./- Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen? /- A neve az én drága titkom..../-Mondja hát, ki az a valaki? /- Azt nem merem bevallani. Jöjj bűvös dal! Segítni hív. Egy régen fájó, néma szív.
Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el, ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell. Számomra, míg csak él az élet és él a nyár, nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj! De érte éget minden sóhaj, mely felzokog, s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok. Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék. Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép. Ez lesz az életemnek vége, bús némaság, nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!.../-… bennem is csak érted ég a vágy! /- Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek, kerget a vágy!…"
A "Komáromi farsang" a Dankó Rádióban!
A 2018. évi műsorban a Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár hetében ma ismét hallhattunk hat részletet a daljátékból.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
A részletes műsor itt tekinthető meg.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Az összeállításban részletek szólnak - ezek a dalszámok is:
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba
- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára…/Szép fehér madárka, minek szálltál a budai várra? Nem illik ez gyönge tollú, puhatestű madárra, Kutyafejű török népnek rabtartó láncára....” (Ilosfalvy Róbert,km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója – a daljáték keresztmetszete: 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57
- Gábor diák és Leila szerelmi kettőse, II. felv.:„Ha volnék egy énekesmadárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el innen, senki sem érhet nyomunkba, kincsem…” (Németh Marika és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
„Az első számú Puccini-szakértőnek számító főrendező-direktor Nádasdy Kálmán állította be azt a Bohém-előadást 1957-ben, amelyre utóbb minden krónika csak mint a fiatalok Bohéméletére emlékezik. Ön ott találkozott a színpadon először a Mimit alakító Házy Erzsébettel, aki később több darabban is - Manon Lescaut, A Nyugat lánya - állandó partnere lett. Hogyan emlékezik arra a Ferencsik János vezényelte előadásra?
Máig emlékezetes szép este volt. Azzal a hölggyel együtt fellépni, akit nagyon szeret az ember, különleges élmény. Mi ugyanis akkoriban jóformán együtt éltünk, és tervezgettük, hogy esetleg össze is házasodunk.
Együtt készültek a premierre?
Sokszor átbeszéltük a teljes operát, benne a két főszereplő, Rodolphe és Mimi szerelmét. És a színpadon, a közönség előtt tulajdonképpen megelevenedett az életünk.”
Dankó Rádió pénteki Az a szép című műsorában hangzott el:
Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya
- Maya és Charlie szerelmi kettőse, II. felv.: „De nem erről van most szó, könyörgök, a szíve, mint a börtön, előttem oly bezárt! … De messze-messze tűnt már a tegnap…/ Szívem, ezt a dalt szívemből téptem én, de majd szíven talál, my sweetheart…" (Petress Zsuzsa és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara)
A karmesterről és a felvétel időpontjáról pontos adatom nincs, csak feltételezem, hogy Gyulai-Gaál Ferenc vezényelte a Rádiózenekart; a Rádió Dalszínháza teljes Maya-felvételének bemutatója is az ő nevéhez fűződik (1971. április 12.). Ott Házy Erzsébet és Bende Zsolt éneklik a szerelmespár szólamait.
De ez a duett Petress Zsuzsával és Ilosfalvy Róberttel – a hangzás alapján – jóval korábban készülhetett.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55 Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya
Ma a Szinetár Miklós-hét keretében a 2019. október 26-i, szombati összeállítást ismételték. A műsor elején a hét vendége pályakezdésük közös vonásait majd Házy Erzsébet szerepeinek rendezését elevenítette fel.
Ehhez a részhez kapcsolódott Nagy Ibolya szerkesztésében a "Komáromi farsang" című Kemény Egon-daljáték és műsorvezetőként megemlítette a 2019-ben megjelent Hatvani diákjai és a Gyermekjátékok CD kiadványokat is.
A részleteket ide kattintva olvashatjuk:
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang
rádiódaljáték-változatból a Nyitányt és operaénekeseink: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Fekete Pál kiváló előadásában hallhattunk szólószámokat és duettet, valamint Bilicsi Tivadar és daljátékbeli katonazenekara szerenádját. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Verdi: Un ballo in maschera - Lá rivedrá nell'estasi (in unghereseI Riccardo: Róbert Ilosfalvy Oscar: Éva Andor dir.: Ervin Lukács Erkel Theater, Budapest 1965. (nella foto: János Ferencsik e Róbert Ilosfalvy nel camerino
A Dankó Rádió Az a szép műsorában hallhattuk ma délelőtt:
Ilosfalvy Róbert operaénekesre emlékezve, aki 81 éves korában, ezen a napon hunyt el 2009-ben, a gyönyörű tenorján csendült fel a következő szép operettdal a Bob herceg rádiófelvételéről:
Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg –„Dal az első szerelmes csókról”
(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00
„Holdvilágos, bűvös éjjel jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon. Ott édes, fűszeres a lég, csak illat és madárdal, s egyszerre csak találkozék egy csodás tündérleánnyal. / Az első édes találkozásnál rabul ejtett meg engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet..../ Te más világban, én más világban, de híven őrzöm képedet, az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet!”
Egy másik felvételről is meghallgatható Ilosfalvyval Bob dala (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János - részletek Huszka Jenő operettjeiből. Qualiton, 1962
Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának rádiófelvételéről szólalt meg az alábbi szép duett ("Az a szép" - Dankó Rádió)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)
A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben
Fordította: Harsányi Zsolt
Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Fischer Sándor
Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Solymosi Ottó
- Médi és Schubert kettőse, I. felv.:„- Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül! Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert)
I.
MÉDI:
Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül
SCHUBERT:
Ennyi szóval, széppel-jóval attól félek túlbecsül
MÉDI:
Túl szerény, mert az tény, hogy nagyon szép minden műve
SCHUBERT:
Műveim és nem én, persze, hogy ne érteném ?!
MÉDI- SCHUBERT:
Ó drága szép muzsika, drága hang,
Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.
Úgy simogat és annyi enyhet ád,
Úgy simul a mámoros lelken át.
A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő,
Libbenő, ringató nótaszó.
ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő
Libbenő, ringató nóta szó.
II.
MÉDI:
Ennél szebbet, édesebbet,
Nem csinálhat senki más!
SCHUBERT:
Ó Istenkém, régi gyengém
Egy kis komponálgatás.
MÉDI:
Mennyi mély szenvedély
Lángol minden kis dalában!
SCHUBERT
Bennem is lenne még,
Hogyha szólni merhetnék!
MÉDI - SCHUBERT:
Ó drága szép muzsika, drága hang,
Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.
Úgy simogat és annyi enyhet ád,
A csendülő, zendülő,
Szívemben bent ülő,
Libbenő, ringató nótaszó.
ism.: A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő
Libbenő, ringató nóta szó
Ma 57 éve, Karácsony első napján mutatta be a Rádió Dalszínháza:
Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00) -
Házy Erzsébet (Rosalinda, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert (Alfréd), Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György –Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.
A felsorolt művészek közül egyedül Palcsó Sándor van még köztünk - Hála Istennek!
b.-j.: Szőnyi Ferenc, Mikó András, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet
2020. november 15., vasárnap 20.04 – 21.00 Katolikus Rádió – „Az opera világa”
Szerkesztő: Boros Attila
„Magyar nyelvű gála – II. rész”
(Ism. november 21., szombat, 22.34 – 23.00)
Benne – az időskálán 48.17 – 59.15perc között - visszahallgatható
Gioacchino Rossini: Tell Vilmos- Arnold és Tell Vilmos kettőse, I. felv. (Ilosfalvy Róbert és Jámbor László, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli) - Erkel Színház, élő előadás hangfelvételéről (1963) – magyar nyelven
Budapest, 1963. február 21. Jámbor László Tell Vilmos és Ilosfalvy Róbert (j-b) Arnold szerepében Gioacchino Rossini Tell Vilmos című operájának próbáján. A darabot Mikó András rendezésében, Lamberto Gardelli vezényletével 1963. február 28-án mutatta be a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza.
Kiváló magyar művészekkel ismerkedett meg Bratislava
Új Ifjúság, 1962. szeptember 11.
A budapesti Operaház két nagytehetségű magánénekese szerepelt a Bratislavai Nemzeti Színház színpadán:Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert. Szereplésüket nagy érdeklődés előzte meg. S nem is csalódtunk bennük. Bemutatkozásuk az Anyegin és a Bohémélet című operák főszerepeiben — nagy tetszést váltott ki.
Néhány kérdést intéztünk a művészekhez.
— Melyik a legkedvesebb szerepe ? — kérdeztük a művésznőtől.
— Mindig az, amit legutoljára énekelek.
— Ki a kedvenc zeneszerzője?
— Ki is? Hát— a legjobban Wagnert szeretem, sajnos, kissé még túl fiatal vagyok ahhoz, hogy operaáriáit énekelhessem. Persze, nagyon kedvelem Mozartot is.
— Kit tart a legjobb előadóművésznek?
— Lawrence Oliviert és Audrey Hepburnt!!
(A művésznő két világhírű prózai színészt említ, mindjárt meg is okolja miért!)
—Az én véleményem szerint az igazi, ideálisan nagy énekművésznek úgy kellene játszania, mint Oliviernek és úgy énekelnie, mint Callasnak!
— Mi volt eddigi legnagyobb színpadi élménye?
— A múlt év decemberében a Manon Lescaut! Felejthetetlen élményt jelentett számomra!
— Véleménye szerint melyik a nehezebb műfaj, a film vagy az opera?
— Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy végeredményben - művészi fokon - minden műfaj nagyon nehéz...
— Mi a véleménye az opera jövőjét illetőleg?
— A klasszikus művészet síkján — lett légyen az opera, festészet, szobrászat, irodalom — óriási dekadencia mutatkozik. De az opera: mindenképpen élni fog — ebben nagyon bízom...
— Legvégül: meg volt elégedve bratislavai kollégáival?
— Mindenekelőtt: L. Holoubek rendkívül biztoskezű karmester! Az egész előadás folyamán otthonosan és biztosan vettem tempóit! Egyébként, a bratislavai kollégák nagyon előzékenyek voltak, remélem, hogy a későbbi szereplések csak megerősítik a barátságot!
— Mit üzen az „Új Ifjúságnak?“
— Úgy találom, hogy a mai fiatalság szellemileg rendkívül fejlett és nagyon rokonszenves! Nos hát — üdvözlöm a fiatalokat, és — a mielőbbi viszontlátásra!
— Hogyan lett énekes? — kérdeztük Ilosfalvy Róberttól.
— Régi, gyerekkori vágyam teljesült, amikor érettségi után a budapesti Zeneakadémia ének-tanszakának a növendéke lettem! 1949-ben végeztem.
— Hol kezdődött művészi pályafutása ?
— 1949-től 1953-ig a Honvéd-együttes magánénekese voltam. Az első igazi nagy öröm, és az első komoly siker Bukarestben ért, 1953-at írtak ekkor. VIT-díjas lettem! Rövid időn belül leszerződtetett a budapesti Operaház, melynek 1953 óta vagyok a tagja.
— Szerepei az új évadban?
— Sok nehéz, de gyönyörű szerep vár rám! Álarcosbál, Tosca, Tell Vilmos, Rigoletto.
— Operákon kívül mit szeret még énekelni?
— Nagyon szeretem az oratóriumokat. Eddig Mozart és Verdi Rekviemjét énekeltem. Mahlertől „Dal a földről", Kodálytól a „Psalmus Hungaricus”-t.
,.. Sűrűn szerepelek a budapesti rádióban is. Legújabb felvételeim: Schumann- és Brahms-dalok...
— Külföld; szereplések?
— Meghívás érkezett Olaszországból. A Manon Lescaut egyik főszerepét éneklem majd olaszul,
— Egy indiszkrét kérdés! Mi a véleménye a bratislavai kislányokról?
— Erre nagyon könnyű válaszolni. Nagyon, de igazán nagyon csinosak!
— Valamit — az „utolsó szó“ jogán!
— Őszinte és igazi szeretettel köszöntöm az Új Ifjúság olvasóit...
Ilosfalvy Róbert énekhangja ma Lehár- és Huszka -művek egy-egy szerelmi kettősében szólalt meg, Házy Erzsébet partnerével közös rádiófelvételeikről, a Dankó Rádió mai operettműsorában ("Az a szép"):
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem
- Józsi és Zórika szerelmi kettőse, I. felv.(Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1965-ös hanglemezfelvétel, részletek, Qualiton kiadvány, LPX 6550, CD-n is kiadták, 2004
„... Hosszú kék hegy ormán ott vár egy tünde táj, ott édes nóta csendül, ott még a szív sem fáj. - Ott teljesül az álom, mely mindig tova tűn. Szép tündérkertbe vágyom, hol nincsen árva szív..../-Jöjj vélem már, Zórika, a mennybolt a földre száll! Boldogságom várva vár rám, menjünk kéz a kézben már!”
Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő
– Illésházy gróf és Lili szerelmi kettőse, I. felv.(Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35
„Dombtetőkön, völgy ölében, kis faluban mennyi ház! És szavakban és szívekben mennyi szép szerelmi láz!... Ablak ha kinyílik valahol, kihajol rajta egy leány. Messze gitár szava pengő, szerelem szava zengő... és a fiú szava oly esengő: Tündérkirálynő légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon, hajadból összeszőtt aranysugáron...”
Továbbá Ilosfalvy egy kései rádiófelvételéről csendült fel az ismert operettdal:
Kálmán Imre - RudolfSchanzer, Ernst Wellisch -Szenes Andor nyomán Szenes Iván: Az ördöglovas
-Sándor Móric dala, II. felv.:„Suhan az éj, elkerül az álom, a kicsi szobámba beragyog a nyár.../Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, hogy Önről álmodom!....”(Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás) - „Operettkedvelőknek”, „Bemutatjuk új felvételeinket” (Ilosfalvy Róbert meg Pitti Katalin és Kalmár Magda énekel – Bolberitz Tamás meg Sebestyén András ill. Nagy Ferenc vezényli a Magyar Rádió ill. a Magyar Állami Operaház zenekarát), szerkesztő: Bitó Pál, 1984. február 23., Kossuth Rádió 19.15 – 20.10
1957. január 13. Zeneakadémia, Állami Hangversenyzenekar. Vezényelt Ferencsik János. Előadók: Szecsődi Irén, Tamássy Éva,Ilosfalvy Róbert, Horváth L. (Horváth László, az Operaház tagja „fedezhető fel” e rövidítésben.)
Önnek -sajnos- igaza van Tamássy Évát illetően, lásd ez alatt. És igaza van a Manon Lescaut-val kapcsolatban is. Az első felvonás nagy téblábolás. (A 4. pedig <20 perc.) Ez a bajom pl. az Anyeginnel is és több másikkal is, de nem mernék több példát hozni :-)
Hamburgból érkezett a hír: 2019. december 11-én Kölnben meghalt Tamássy Éva operaénekes, aki 1951 és 1958 között a budapesti Operaház méltán ünnepelt mezzoszopránja volt. A szomorú hír hallatán – a Nyugodjék békében! elrebegése után – az volt az első gondolatom, nem a művészt kell búcsúztatnom, nem is a személyes ismerőst, akivel olykor családi körben találkoztam. Hanem azt az erős egyéniséget, akit 1991-ben, egy hirtelenjében összehozott telefonbeszélgetés alkalmával megismerhettem. A példaértékű embert, aki idegen földön sem feledte, hogy Ötvenhatra emlékezni s másokat emlékeztetni – méghozzá a nagy múltú polgári napilap, a Magyar Nemzet hasábjain – minden másnál, a kölni opera főpróbájánál is ezerszer fontosabb! A Magyar Nemzetben 1991. november 2-án Ferencsik János gyászszertartása ’56 halottaiért – Régvolt Requiem címen megjelent írást azonban heteken át hiába kerestem. Aztán, koronavírusos karanténomból szabadulván, nagy hirtelen, mégis megtaláltam…
[…]
1957. január 13. Zeneakadémia, Állami Hangversenyzenekar. Vezényelt Ferencsik János. Előadók:Szecsődi Irén, Tamássy Éva,Ilosfalvy Róbert, Horváth L. (Horváth László, az Operaház tagja „fedezhető fel” e rövidítésben.)
Én sem. Az említett Ilosfalvy-könyvben volt utalás az opera bemutatójára, és a kíváncsiságom győzedelmeskedett, kezdtem kutatni utána, fellelhető további forrásokat keresve.
Tudtommal nem él már .de lehet keverem egy másik külföldre távozott énekesnővel.Na ilyen példám nekem is van.Massenet Manonját azért sikerült túlnőnie Puccininek a mManon Lescauttal.Bár mindkettőre jellemző ,hogy igazán a második felvonástól jó.
"Strauss Richard „Salomé”-ja után nem könnyű feladat az azonos témát újra feldolgozni..": azt gondolhatta Mortari maestro, ha Straussnak negyedszázaddal később sikerült nem is kicsit überelnie Massenet Heródiását, akkor neki is bejöhet a téma ... nem lett igaza.
Mint látom, a pesti női (fő)szereplő, a fiatalon disszidált külföldre távozott Tamássy Éva ma is Németországban él.
Megnyugtatlak Magyarországon senki nem hallott még ezen műről.Talán egy embert tudiok ,aki csak a nagy ritkaságok felé érdeklődik .megkérdezem.Nyilván tenor szerepre írta a szólamot!
Olasz szerzők műveiből összeállított, érdekes műsort dirigált hétfőn a Zeneakadémián Virgilio Mortari, a velencei La Fenice színház főintendánsa. A hangversenyen a dirigens mellett a zeneszerző Mortarit is alkalmunk volt megismerni, hisz az első két műsorszám, Vivaldi Olimpiádé nyitánya, s Monteverdi Tankréd és Klorinda párviadala című oratóriuma is az ő átdolgozásában hangzott fel; az est nagy érdeklődéssel várt eseménye pedig egyfelvonásos operájának, Az ördög lányának magyarországi bemutatója volt.
A karmester Mortari széles gesztusokkal, patetikus mozdulatokkal irányítja a zenekart.
[...]
Mortarinak a Salome-témát feldolgozó operája nagy sikert aratott. Az opera zenéje inkább tradicionális, mint újító, drámai kifejezésében egyformán él az izgatott deklamáció, a hatásos kórus-unisono, s a nagyzenekar eszközeivel. Legfőbb érdeme, hogy a feszültséget tartani tudja, pedig ezúttal nélkülöztük a színpadi megjelenítés előnyeit. Fogyatékossága, hogy stílusában nem kiegyensúlyozottan egységes, de feltétlenül értékes, figyelemreméltó alkotás a problematikus operai műfajban. A kiváló közreműködők: Tamássy Éva, Ilosfalvy Róbert és Melis György magas művészi színvonalú előadásban tolmácsolták Mortari alkotását.”
Fotón: Virgilio Mortari Az ördög lánya című opera szólistáival (Ilosfalvy Róbert, Tamássy Éva, Melis György)
1957. november 21. Esti Hírlap
/Péterfi István/
[...] Az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus estja a Zeneakadémián [...] A szünet után Mortarinak Az Ördög leánya című, Corrado Pavolini szövegére komponált egyfelvonásos operáját mutatták be. Strauss Richard „Salomé”-ja után nem könnyű feladat az azonos témát újra feldolgozni és még kevésbé a színpadot, látványt, játékot igénylő operát koncertteremben oratóriumszerűen előadni. Az azonban így is megállapítható volt, hogy szerzője nagytudású, művelt muzsikus. (Ami nem meglepő, mert Mortari zeneszerzés-professzor is.) Az előadásra példásan felkészült az együttes. Különösen a szólistákat emeljük ki, Operaházunk három széphangú, fiatal művészét, Melis Györgyöt, Ilosfalvy Róbertet és főként a címszerep nehéz szólamát éneklő, igen tehetséges Tamássy Évát.
A saját művét hitelesen vezénylő Mortarival együtt hosszasan ünnepelték az est valamennyi közreműködőjét, zenekart, kórust és a magánénekeseket."
Magyar Nemzet, 1957. november 23.
/Szá./
Mortari-opera hangversenybemutatója
Virgilio Mortari egyik ismert képviselője a jelenkori olasz zeneszerzésnek; La figlia del diavolo (Az ördög lánya) című operája pedig mindössze páréves. Ennek tudatában olyan reményekkel ültünk le a Zeneakadémia nagytermében meghallgatni a mű magyarországi bemutatóját, hogy a nagy múltú Itália zenéjének legfrissebb hajtásával ismerkedhetünk meg. Mortari, aki Velence operaházának, a Teatro Fenicének igazgatója, személyesen jött el Budapestre, hogy vezényelje hangversenyszerűen előadott dalművét.
Az ördög lánya ősi, biblikus témához nyúl: Keresztelő Szt. János, Heródes és Heródiás a szereplői s a történet alapjában megegyezik Richard Strauss Salamé-jával. Ami Mortari elgondolásában újszerű, az a kórusnak igen aktív szerepeltetése, valamint az operának a pantomimmal való összefonása.
Sajnos, éppen a mű strukturális szerkezete miatt, nem kaphattunk róla teljes képet, minthogy a hangversenyelőadásban természetszerűen elmaradtak a pantomimikus szereplők. Hallani Itt nem elég; okvetlenül látni is kell. […]
Talán nem véletlen, hogy a bemutató előtt épp Monteverdi szólalt meg, a Tankréd és Klorinda párviadala; hiszen Az ördög lánya bizonyos vonatkozásban folytatta az előbbit (jó háromszáz évnyi időközzel). Monteverdi drámai eszköze, a stile concitato, az “izgatott stílus”, mintha megtízszerezve jelennék meg Mortari kifejezőeszközei közt (úgy értve, izgalom dolgában). A modern zeneszerzőnek rendelkezésére áll a zenekar tökéletesen feloldott, felszabadult nyelve, szinte korlátlan hangszínkombinációval, effektusaival: Mortari tud is élni a lehetőséggel s zenekara elismerésreméltó faktúrája alkotásában igen hatásosan ábrázol két, egymással szembenálló világot, a démonit és az eszményien tisztát.
A különös kompozícióból valami szélesformátumú, modern misztérium rajzolódik ki. Érdekes kísérlet, érdekes vitákat lehetne róla folytatni.
Emlékezzünk meg a hazai előadóegyüttesről: Melis György, Tamássy Éva, llosfalvy Róbert, Budapesti Kórus, Állami Hangversenyzenekar, valamint a Tankród és Klorindá-ban Tamássyn kívül részt vevő Kövecses Béláról, Sándor Juditról és a csembalista Margittay Sándorról.
Boncsér Gergely operaénekes a vele készült interjúban a karantén-helyzetre utalva említi: reménykedik, hogy jövőre lesz lehetőség pótolni mindent, amit idén keresztülhúzott a vészhelyzet, többek között a közreműködésével alapított Ilosfalvy Róbert-díj átadását is.
"Történelmi jelentőségű magyar énekesek emlékére hozott létre új díjat a Zeneakadémia"
/Papageno - 2019. szeptember 9./
2019/2020 tanévtől a Zeneakadémia, azon belül az Ének tanszék megalapítja az Ilosfalvy Róbert díjat. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.
Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora és Meláth Andrea, az Ének tanszék vezetője ezzel a díjjal szeretnék tovább ösztönözni a diákokat. Az elismerést minden tanévben egy tanuló kaphatja meg, aki a tanári kar döntése alapján az adott évben – nemtől és kortól függetlenül – a legméltóbb az emlékplakettre szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata által.
Az intézmény vezetőinek elismerése mellett a díj egy fellépési lehetőséget is kínál, hiszen a bemutatkozás nagyon fontos egy ifjú növendék számára. Ezt látja Dr. Vadász Dániel is, aki a CoOpera Produkció keretein belül ajánlotta fel a díjazottnak ezt a lehetőséget."
A díj Boncsér Árpád szobrász és Kecskés Zoltán asztalosmester alkotása.
A Magyar Televízió 1965-ben, Horváth Ádám rendezésében operettfilmre vette a darab keresztmetszetét; Házy Erzsébet itt Adélt formálta meg (Bródy Tamás vezényelt, km.: Moldován Stefánia, Házy, Ilosfalvy, Szigeti L., Radnay, Melis, Darvas Iván, Major Tamás, Csűrös Karola) – erről a felvételről szó esett Házy Erzsébet televíziós munkáinak ismertetései között (lásd ott az 559. sorszám).
Ilosfalvy Róbert születésnapi évfordulója, 2020. június 18.
"Komáromi farsang"
„A zene a két főhősnek, Csokonai – Ilosfalvy Róbert, Lilla – Házy Erzsébet, olyan hátteret biztosított hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.”
A belinkelt „Muzsikus Legendák – Ilosfalvy Róbert” rádióadásban a szerkesztő-műsorvezető , Némethy Attila egy megjegyzésére meglepetten kaptam fel a fejem: szerinte Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert „összeházasodtak”. Pedig tudható, hogy nem voltak házasok, csak együtt éltek. Egy zenei szerkesztőnek nem ártana utána nézni egy ilyen információnak, mielőtt rádióműsorában leközöl, egy ilyen megállapítást/kijelentést tesz!
„A főrendező-igazgató Nádasdy Kálmán állította be azt a Bohémélet-előadást, ’57-ben, amelyre utóbb minden krónika csak mint a «fiatalok bohéméletére» emlékezik. Ilosfalvy ekkor találkozott először színpadon a Mimit alakító Házy Erzsébettel, aki később több darabban is állandó partnere lett. «Máig emlékezetes, szép este volt – mondja Ilosfalvy - Azzal a hölggyel együtt fellépni, akit nagyon szeret az ember, különleges élmény. Mi ugyanis akkoriban jóformán együtt éltünk, és tervezgettük, hogy esetleg össze is házasodunk.» Össze is házasodtak.”
A műsorban Ilosfalvy Róbert énekfelvételei közül az alábbi dalművek részletei szólaltak meg:
Giuseppe Verdi: A trubadúr - Manrico f-moll áriája, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Erkel Ferenc: Hunyadi László - László áriája, II. felv.: „Van végre néhány nyugodt pillanat…./Ó szállj hozzám ég angyala…” (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Georges Bizet: Carmen – Virágária (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)
Giuseppe Verdi: Traviata - Alfred áriája, II. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)
Johann Strauss: A cigánybáró – Barinkay belépője, I. felv. „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…./ Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész, mindigelőre nézz, légy merész s célhoz érsz…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30
Giacomo Puccini: Manon Lescaut – Manon és Des Grieux szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, km. aMagyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)
Erkel Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.: „Mint száműzött ki vándorol a sűrű éjeken át…./Hazám, hazám, te mindenem…” (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Walter versenydala(Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Giacomo Puccini: A Nyugat lánya - Ramerrez áriája, III. felv. (losfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Giacomo Puccini: Manon Lescaut - Des Grieux áriája, III. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Ha már "A nap képe" (Galéria):Beverly Sills (ezen a napon született: 1929; elhunyt: 2007), úgy azonnal "beugrik" számomra Ilosfalvy Róbert, akivel közös hangfelvételük Donizetti Roberto Devereux-je LP-n, 1969-ből:
Beverly Sills, Robert Ilosfalvy, Peter Glossop, Beverly Wolff, Kenneth MacDonald, Don Garrard, Gwynne Howell, Richard Van Allan,
Royal Philharmonic Orchestra, Ambrosian Opera Chorus, Charles Mackerras 1969 EMI
Vicomte Cascada - Kenéz Ernő (Somogyváry Lajos – július 20.,22.)
Raoul de St. Brioche -Bende Zsolt (Pálfi Endre – július 22.)
Kromov, a pontevedrói nagykövetség tagja - Palócz László
Bogdanovics, a pontevedrói nagykövetség tagja - Göndöcs József
Prisics, a pontevedrói nagykövetség tagja - Kerekes Gábor
Nyegus, nagykövetségi írnok - Fekete Pál(Kishegyi Árpád – július 20., 22.)
Olga, Kromov felesége - Szőnyi Olga
Sylvaine, Bogdanovics felesége - László Margit
Arany-ezüst keringő - szólótáncosok: Ugray Klotild, Havas Ferenc, Róna Viktor
Balettbetét szóló - Lakatos Gabriella
A második szereposztásban:1958. július 19., augusztus 19.
Karmester: Németh Amadé
Szereposztás:
Glavari Hanna, a víg özvegy - Vámos Ágnes
Mirko Zéta, pontevedrói nagykövet - Hámory Imre (Maleczky Oszkár – augusztus 19.)
Valencienne, Zéta felesége - Koltay Valéria (Raskó Magda – augusztus 19. – a harmadik szereposztásból)
Danilo, nagykövetségi titkár - Nagypál László
Camille de Rosillon - Ilosfalvy Róbert
Vicomte Cascada - Somogyváry Lajos (Kenéz Ernő – augusztus 19.)
Raoul de St. Brioche - Pálfi Endre (Bende Zsolt – augusztus 19.)
Nyegus, nagykövetségi írnok – Kishegyi Árpád (Fekete Pál – augusztus 19.)
(A többi szereplő azonos az első szereposztásból)
II.Jacques Offenbach: A szép Heléna
Bregenzi Fesztivál - Tószínpad - 1966
"La Belle Hélène" ("Die schöne Helena") - Opéra bouffe in drei Akten
Ilosfalvy Róbert tizenkét előadásban alakította a tenorfőszerepet – „Páris”-t
(Zárójelben jegyzem meg, Ilosfalvy Róbert abban az évben debütált A szép Helénában, Bregenzben, amikor elhagyta Magyarországot és a Kölni Operaházhoz szerződött; itthon még az évben -1966. július 16. - mutatta be a Rádió Dalszínháza Ilosfalvy utolsó teljes operettfelvételét, Johann Strauss: Egy éj Velencében - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Karmester: Bródy Tamás. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám)
A szép Heléna premierje a Bregenzi Fesztiválon:1966. július 23.
A további előadások 1966. július 24., 27., 30., 31., augusztus 3., 7., 9., 13., 15., 20. és 21.
Karmester: Franz Bauer-Theussl
Közreműködött: a Bécsi Szimfonikus Zenekar, a Bécsi Állami Opera balettkara, a Bregenzi Fesztivál kórus
Produkció: Edwin Zbonek
Színpadi tervezés: Walter von Hoesslin
Jelmezek: Grete Volters
Koreográfia: Dimitrije Parlic
Szereposztás:
Páris - Robert Ilosfalvy
Menelaos - Karl Dönch
Helena - Gerda Scheyrer
Agamemnon - Fritz Hoppe
Orestes - Liselotte Ebnet
Achilles - Willy Ferenz
Ajax I. - Leonhard Packt
Ajax II. - Helmut Böhm
Kalchas - Herbert Prikopa
Bacchis - Elfriede Pfleger
Parthenis - Sigrun Lücking
III. Johann Strauss: A cigánybáró
(„Der Zigeunerbaron”)
Kölni Operaház – 1971. január
Karmester: Kertész István
A szereposztásból:
Barinkay Sándor– Ilosfalvy Róbert
Czipra – Tamássy Éva
Zsupán – Kelemen Zoltán
Szaffi – Wendy Fine (amerikai vendégművész)
Több adatom nincs a produkcióról (Dátumok; összesen hány előadásban lépett fel Ilosfalvy; további szerep-partnererek; rendező…)
A kritikákból idéz z.Tóth Antal Ilosfalvyról írt könyvében („Forró szívvel, hideg fejjel” – Holnap Kiadó, 2014) és egy fotó is van Ilosfalvyról Barinkay szerepében.
IV. Johann Strauss: A cigánybáró
Szegedi Szabadtéri Játékok
Előadások: 1981. július 25., augusztus 1., 2., 7., 9.
Fordította: Szinetár György; átdolgozta: Tarbay Ede. Versek: Fischer Sándor
Rendező: Horváth Zoltán
Karmester: Pál Tamás
Díszlettervező: Varga Mátyás
Jelmeztervező: Márk Tivadar
Koreográfus: Barkóczy Sándor
A szereposztásból:
Barinkay Sándor – Ilosfalvy Róbert
Szaffi – Zempléni Mária
Czipra – Jablonkay Éva
Zsupán Kálmán – Melis György
Arzéna – Terebessy Éva
Mirabella – Mészöly Katalin
Gróf Carnero – Katona Lajos
Ottokár – Réti Csaba
Homonnay Péter – Gyimesi Kálmán
Szólót táncol: Pongor Ildikó, Hegedűs Zsuzsa, Erdélyi Sándor
V. Lehár Ferenc: A mosoly országa
Óbuda, Zichy Kastély udvara - 1983/1984
Két nyári évad, 16 – 16 előadás!
Bemutató dátuma: 1983. július 7.
1983. július 7- 10., 14-17., 21-24., 28-31.
1984. július 4-7., 11-14., 18-21., 25-28.
Rendező: Horváth Zoltán
Koreográfus: Bogár Richárd
Díszlettervező: Csányi Árpád
Jelmeztervező: Kemenes Fanny
Harsányi Zsolt fordítása alapján Rácz György dolgozta át és tömörítette két részben
Közreműködik:
- a MÁV Szimfonikusok
- az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
- a Fővárosi Operettszínház Balettkara
Az első évad szereposztása volt:
Lichtenfels gróf, tábornok - Zentay Ferenc
Lisa, a leánya - Kukely Júlia
Hadfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy - Németh Sándor
Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert
Mi, a húga - Ötvös Csilla
Csang, a nagybátyja - Hadics László
Fu-Li követségi titkár - Korcsmáros György
Tábornok - Orbán László
Hardeggné - Lakos Mária
Tóni, fiatal lány - Sánta Rózsa
Fini, fiatal lány - Erdős Melinda
Franci, fiatal lány - Alföldi Zsuzsa
Vali, fiatal lány - Bartos Kornélia
Lóri, fiatal lány - Buváry Lívia
Főajtónálló - Harkányi Endre
VI. Lehár Ferenc: A mosoly országa
Szegedi Szabadtéri Játékok
Ilosfalvy Róbert két nyári évadban alakította Szu-Csong herceget: 1989-ben és 1990-ben
Vezényel: Cser Miklós /Pál Tamás: augusztus 19-én, 20-án
Karigazgató: Gyüdi Sándor
A szereposztás:
Lichtenfels gróf, tábornok – Kátay Endre
Lisa, a leánya – Pitti Katalin
Hadfaludy Ferenc gróf, huszárfőhadnagy– Póka Balázs
Szu-Csong herceg - Ilosfalvy Róbert
Mi, a húga – Zempléni Mária
Csang, a nagybátyja – Gyimesi Kálmán
Fu-Li követségi titkár – Herceg Zsolt
Tábornok – Szakály Péter
Fini, fiatal lány – Láng Györgyi
Vali, fiatal lány – Falusi Mariann
Főeunuch – Király Levente
Szólót táncol: Metzger Márta, Sárközi Gyula, Éliás Zsuzsa, Pápai György
A következő nyáron - 1990 júliusában - játszottelőadásokatCser Miklósvezényelte,a szereposztás megegyezik az előző évadéval.
A most véget ért operettműsorban ( Dankó Rádió - "Az a szép") Ilosfalvy Róbert énekét Franz von Suppé Boccaccio c. operettjének teljes rádiófelvételéről két részlet bejátszásában hallottuk:
- Bocccaccio dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós) - A Rádió Dalszínháza bemutatója: - 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 – 23.35)
„A fiatalúr, ha jő az est, egy kis huncut hölgyet les.../Láthatja minden férfi az eskü mennyit ér, csak egy pillantás és a nőcske félrelép…”
- Bordal (Boccaccio, Leonetto, Pietro jelenete)(Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt):
- A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… /
már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…
- Az Édenben Ádám oly árva, oly letört,
de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött,
hozott az Éva almát, azt reggel-este falták,
benépesült a Föld.
Lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó….
- A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll,
konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj,
mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük,
a bánat messze jár!
így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó…
(a férfihármas együtt énekli, megismételve a harmadik strófát)
Igaz kihagyttam,mert azzal azelőadással kapcsolatban Házy marad meg örökre és a többi szereplő ia 3asszereposztásból bár kiváló volttösszecserélúdikUdvardy Makeczky.Elfelejtettem. Egy mentséhegem lehet,hogy kizárólag fejből írok,tehát nerm feljegyzésekből nézem meg,így bakik előfordulnak.
Fényes Szabolcs - Békeffi István - Kellér Dezső: Szombat délután
Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Palócz László, Rátonyi Róbert, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
A Magyar Rádióban 1956-ban hangzott el először. (Tehát nem 1954-ben; abban az évben mutatta be a Vígszínház.)
Néhány részlete gyakran elhangzott a rádió műsoraiban:
- Hármas: „Így is tetszik, úgy is tetszik” (Házy, Petress, Ilosfalvy)
- „Ibolya-dal” (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)
- Vidám hármas (Maleczky, Palócz, Rátonyi és a kórus)
- Kettős: „Rügyeznek a pesti fák”(Házy, Palócz)
- Kettős: „Szombaton, ha ötöt üt az óra”(Házy, Rátonyi)
- Dal a lányokról (Petress, Maleczky, Rátonyi)
- Kettős: „Kezdőbetűk a padba vésve”(Petress, Palócz)
A Dankó Rádióban Nagy Ibolya két alkalommal biztosan játszott be a felvételről részleteket:
- Ibolya-dal (Petress)
- Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy, Petress, Maleczky)
2015. március 2. Dankó Rádió "Túl az Óperencián"
2014. augusztus 7. Dankó Rádió "Túl az Óperencián"
Tisztelt joska141! Nem kell a Klárát idézőjelbe tenni, ez a valódi nevem. Sajnálom, ha félreértette soraimat! Nem kívántam leszólni az Ön által felsorolt nb tenoristák - ha jobban tetszik - TENORISTÁK - művészetét és képességeit, én is azon többek közé tartozom, akiknek sok örömet szereztek.
De engedje meg, hogy fenntartsam azon véleményemet, hogy egy opera ária vagy egy operett ária merőben más hozzáállást, stílust, előadásmódot, stb igényel, még akkor is, ha mindkettő a tenor hangfekvésben található. Sok operettet láttam, hallottam akár szinpadon, akár a televizó műsorán. Higgye el kérem, kevés nevetségesebb dolog van, mint mikor egy operett ária hallgatása közben az "Én Lohengrin vagyok" ugirk be, mert az egyébként kiváló hangi adottságokkal rendelkező énekes ugyanzzal a vehemenciával, pózzal, stb énekli az operett áriát, amihez "operista" korában hozzászokott. Lehár Ferenc kedvenc operett bonvivánja Richard Tauber volt, késői darabjait szinte neki írta. De ha talál egy korabeli operafelvételt Tauberrel, éreznie kell az előadásbeli különbséget!
Egyébként nem szokásom a mi lett volna ábrándozás, megjegyzésem tényszerű volt.
Ilosfalvy operaénekesként Csokonai szerepében szinte felismerhetetlen, amikor Lavotta dalát (Kemény Egon zenéje) énekli, oly mértékben felvette a stílust, átadta magát a szerepnek, mindemellett természetesen kolosszális ebben a dalban is, főszereplőként a "Komáromi farsang"-ban!
(Ugyanitt óriási alakítás Fekete Pálé, aki az első magyar nyelvű színtársulat direktora, Bájligeti néven... a többieket, szintén operaénekes szereplőket a daljátékban, ezen a fórumon nem említem, érdemes meghallgatni.)
Számomra az operett énelés mást jelent ,mint amit egyes operénekesek nyújtanak ,többnyíre operai manírokkal súlyosbítva. Ez alol egy kivétel volt és van Ilosfalvy Róbert.Igaz Magyarországon csak a Denevérben a Mosoly országában a Cigánybáróban volt hallható,de számtalan lemezt és rádiófelvételt készítettek vele,amiket bármikor szívesen hallgatok.
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert első daljátékfelvétele 1957-ben a Magyar Rádióban.
Nemcsak azért, mert 1957-ben az első daljátékfelvételük volt a Magyar Rádióban, hanem a színmű zenei, irodalmi, dramaturgiai, kor- és színháztörténeti értéke miatt is, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert életművének is ékköve a„Komáromi farsang”.
Tisztelt „Klára”! Úgy gondolom, most már soha nem tudjuk meg, hogy egy-egy teljes Lehár operett főszerepét néhai Ilosfalvy Róbert esetleg mennyivel jobban énekelte volna, mint a néhai Udvardy Tibor, néhai Szabó Miklós vagy a néhai Kövecses Béla.
Ezen Ön által „hős vagy kevésbé hős”-nek aposztrofált tenoristák a maguk idejében az Operaház és a Magyar Rádió megbízható oszlopai voltak, sok szép előadáson, rádiófelvételen szereztek örömet a nézőknek, hallgatóknak, többek között nekem is.
Nincs értelme azon töprengeni, hogy ki, hol, mikor milyen lehetett volna. Maradtak a hangzó, egyes esetekben még látható, felvételek, azokban kellene – összehasonlítás nélkül – élvezetett találnunk.
És mennyivel jobban énekelte ezeket a felvételeket, és nyilván a komplett operetteket is jobban énekelte volna, mint a felsorolt hős- vagy kevésbé hős tenorok!
Ha végigtekintek Ilosfalvy Róbert itthon készült operettfelvételeinek listáján, meglep, hogy közöttük nincs teljes Lehár-operett! Igaz, két dalt felvett vele a Rádió, jócskán megkésve,1984-ben: „Vágyom egy nő után” - A mosoly országa),„Ó lányka, ó lánykám” - Friderika). Mielőtt Ilosfalvy a Kölni Operaházhoz szerződött, még 1965-ben, a Hungaroton hanglemezén kijött vele néhány dal a Cigányszerelemből (Házy Erzsébet és Radnay György énekpartnereként). Mindösszesen ennyi (ha nem számítom ide az EMI Classics 1968-ban megjelent hanglemezkiadványát, melyen A víg özvegy keresztmetszetében énekli Camille de Rosillon szólamát, neves külföldi operaénekesek mellett).
Nálunk közben Lehár operettjeinek operai igényű tenorszerepeit teljes vagy keresztmetszet stúdiófelvételeken (rádióban és hanglemezen) Ilosfalvy kor- és pályatársai (pld. Udvardy Tibor, Szabó Miklós, Kövecses Béla, Simándy József, Korondy György és mások) éneklik. Csak találgatni tudom az okokat..., pedig Ilosfalvy Róbert már pályája elejétől fogva olyan „klasszikus” operettfelvételeken énekelt a rádióban, mint tudjuk A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében, Boccaccio, Fortunio dala, Sztambul rózsája, Három a kislány, Bob herceg, Sybill.
Persze így is szép a lista, a szerepek sokszínűsége, a varázslatos énekhang önmagáért beszél. Eszembe jut, ha Ilosfalvy nem ment volna "világgá" 1966-ban, bizonyára itthon a Rádióban számítottak volna Rá Lehár-operettek stúdiófelvételeinek készítésekor.
Ilosfalvy Róbert1966-ban,Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének rádiófelvételét követően, külföldre szerződött és csak 1982-ben tért vissza.
Ilosfalvy Róbert tizennyolc év elteltével (1984) énekelt újra operettet (részleteket) a magyar rádióban - stúdiófelvételen.
„Operettkedvelőknek”
Szerkesztő: Bitó Pál
„Bemutatjuk új felvételeinket – I. Pitti Katalin (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András),II. Ilosfalvy RóbertésIII. Kalmár Magda (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) énekel”
Adásba került először: 1984. február 2., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.10
Ilosfalvy Róbert műsora
Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Bolberitz Tamás
Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Nagy árat kér a sors a boldogságáért”
Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után”
Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”
Kálmán Imre: Az ördöglovas– „Ma önről álmodtam megint”
Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő– „Egy drága szempár”
Kálmán Imre: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”
Carl Zeller: A madarász – „Nagyapám még ifjú volt”
Ilosfalvy Róbert 1966 és 1984 között mindössze egy operettfelvételen hallható, lemezen, ami Nyugat-Németországban jelent meg:
Lehár Ferenc: A víg özvegy
"Die Lustige Wittwe"
Annaliese Rothenberger
Nicolai Gedda
Erika Köth
Robert Ilosfalvy
Chor des Bayerischen Rundfunks
Symphonie-Orchester Graunke
Conducted by Willy Mattes
1968, LP (EMI Classics, 2006 - CD)
Ilosfalvy Róbert ezen a keresztmetszet-felvételen Camille de Rosillon szerepét énekli; az együttes-jeleneteken túl a híres „Pavillon-duett” Erika Köth-tel többször felcsendült a Magyar Rádióban is.
Ilosfalvy hazajötte évében, már 1982-ben, közreműködött a Magyar Rádió kihelyezett operett-estjén a Csepeli Munkásotthonban: Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából tartott hangversenyt a rádió közvetítette(1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25) - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor – ének, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András
- Az ördöglovas – „Ma önről álmodtam megint”(Ilosfalvy Róbert)
- Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”(Ilosfalvy Róbert)
Ilosfalvy Róbertet az ötvenes évek közepétőltíz éven át (1957 – 1966) rendszeresen foglalkoztatta a rádió (és a hanglemezgyár is), amíg külföldre nem távozott:
Operettjei (teljes, keresztmetszet, részletek):
Fényes Szabolcs: Szombat délután (1954) – Ilosfalvy
Kemény Egon: Komáromi farsang (1957) – Ilosfalvy (Csokonai)
Jacques Offenbach: Fortunió dala (1958) – Ilosfalvy (Valentin)
Franz Schubert – Berté Henrik: Három a kislány (1959)– Ilosfalvy (Schubert)
Lehár Ferenc: Cigányszerelem (részletek, Qualiton, 1965; CD - 2004) –(Jonel és Józsi)
Kálmán Imre: Marica grófnő (keresztmetszet, Qualiton, 1965)–(Tasziló gróf)
Huszka Jenő: Bob herceg (1965)– Ilosfalvy (Bob)
Leo Fall: Sztambul rózsája (1965)– Ilosfalvy(Ahmed bey)
Jacques Offenbach: Az elizondói lány (1966)– Ilosfalvy(Miguel)
ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében (1966) –Ilosfalvy (Caramello)
Továbbá egy-egy dal, kettős - amelyeket ugyancsak itthon a rádióban felvett:
- Fényes Szabolcs: Régi nyár - „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más…” (Ilosfalvy Róbert)
- Fényes Szabolcs: Ma utoljára - "Várlak én" (Ilosfalvy Róbert)
- Fényes Szabolcs:Maya - „De nem erről van most szó, könyörgök, a szíve, mint a börtön, előttem oly bezárt! …/ Szívem, ezt a dalt szívemből téptem én, de majd szíven talál, my sweetheart…" (Petress Zsuzsa, Ilosfalvy Róbert)
- Ábrahám Pál: Viktória - „Nem történt semmi, csak elválunk csendben, good night…” (Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert) - televíziós felvétel is készült erre a kettősre.
Ilosfalvy Róbert színpadon is énekelt – ugyan nem sokat – operetteket, melyekre később még visszatérek.
18:00 : Budapest Aranytíz Kultúrház Magyar Vonóstrió:
Szilvásy Viktória (hegedű), Rudolf András (brácsa), Maróth Bálint (gordonka) "Adventi hangverseny"
Bach - Mozart: Prelúdium és Fúga
Haydn: G-dúr trió
Schubert - Wolf: Dalok
Beethoven: Szerenád op. 8
18:45 : Budapest Sára Sándor vetítő- és koncertterem Iván Tímea, Molnár Noémi (hegedű), Juhász Barna (brácsa), Szabó Péter (gordonka) "Hangverseny Végh Sándor emlékére"
Schubert: g-moll vonósnégyes D 183
Dvorák: F-dúr (Amerikai) vonósnégyes
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti Kamaraterem Harcsa Veronika (szoprán)
A Metrum Ensemble szólistái: Kéringer László, Mizsei Zoltán (tenor), Rákóczy Anna (fuvola), Rozmán Lajos (klarinét), Agárdi Eszter (cselló)
Az Új Liszt Ferenc Kamarakórus nőikara (karigazgató: Nemes László Norbert)
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói: Pintér Anna (fuvola), Tóth-Kiss Petra (oboa), Tarcsay Éva (angolkürt), Robotka Bertalan (zongora)
Vezényel: Rozmán Lajos Purcell–Britten: Three Divine Hymns
Harvey: Ricercare una melodia (fuvolára és szalagra)
Kondor Ádám: Positions
Dunstable: Három motetta
Stravinsky: Kantáta
19:00 : Budapest Magyar Állami Operaház Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő
19:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Ifj. Bazsinka József beszélget Hilarion Alfejev zeneszerzővel
Hilarion Alfejev: Karácsonyi Oratórium (magyarországi bemutató)
Kriszta Kinga (szoprán), Fokanov Anatolij (basszus)
Concerto Budapest
Magyar Állami Operaház Énekkara és gyermekszólistái
Vezényel: Kovács János
19:30 : Budapest Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Ingrid Fliter (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vaszilij Szinajszkij Kilar: Orawa - szimfonikus költemény vonószenekarra
Chopin: II. (f-moll) zongoraverseny, op. 21
Dvořák: IX. (e-moll, „Az Újvilágból”) szimfónia, op. 95
A mai nap
született: 1865 • Jean Sibelius, zeneszerző († 1957) 1890 • Bohuslav Martinů, zeneszerző († 1959) 1919 • Mieczysław Weinberg más néven Moishe Vainberg zeneszerző († 1996) 1939 • James Galway, fuvolista 1944 • Erdei Péter, karnagy, zenepedagógus 1948 • Molnár András, énekes
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-7817268-1449495860-7217.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-7817268-1449495867-5260.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-5907783-1406018122-5021.jpeg.jpg)
