vissza a cimoldalra
2022-01-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Digitális kerekasztal (55)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62850)
Opernglas, avagy operai távcső... (21198)
Kedvenc felvételek (459)
Kedvenc előadók (2898)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5270)
Társművészetek (2517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3020)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5311)
Richard Strauss (781)
Pantheon (3035)
Erkel Színház (11240)
Rost Andrea (2064)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2329)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5025)
musical (220)
Franz Schmidt (4074)
Lisztről emelkedetten (1162)
Juan Diego Flórez (749)
Lehár Ferenc (792)
Média, zene, ízlés (130)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (Momo, 2007-10-05 23:03:48)

   
3019   ladislav kozlok • előzmény3018 2022-01-28 11:29:17

Nagyon koszonom a Muvésznonek az informáciot és hogy kijavított.  

3018   Kolonits Klára 2022-01-28 11:00:39

Kedves közönségünk!

Sorozatos megbetegedések miatt

Donizetti: Maria Stuarda c. operájának

magyarországi bemutatóját

2022.április 8 és 10, este 7 órakor

tartjuk a Szegedi Nemzeti Szinházban!

Megértésüket előre is köszönjük!

A megváltott jegyekkel kapcsolatban hamarosan megosztom a színház hivatalos értesítését!

3017   bermuda • előzmény3014 2022-01-28 10:49:32

Köszönet a STUARDA NYERS FORDÍTÁSÁÉRT. ..és  TÖBBIÉRT IS. 2018-ban fordította CSÁKOVICS ÚR.

3016   ladislav kozlok • előzmény3013 2022-01-28 09:55:40

Most beszéltem  a szegedi opera titkárságával, betegség miatt elmaradnak a koncertek. Áprili 6 és 8.-kán lesznek.  

3015   ladislav kozlok • előzmény3013 2022-01-28 09:45:49

Úgy néz ki, hogy mégis elmaradnak a koncertek,mert a jegyeket már nem értékesítik. Jaj, nagyon szomorú vagyok, nagyon vártam ezt az eloasást.

3014   Csákovics • előzmény3013 2022-01-28 09:43:26

Szivárog...

3013   Tejberizs • előzmény3012 2022-01-28 08:50:11

Köszönjük a tájékoztatást! Honnan származik ez az információ? A Színház honlapján (még) nincs nyoma.

3012   Csákovics 2022-01-28 07:30:22

A jövő hétvégi Stuart-koncertek elmaradnak!

Pontosabban áttolódnak április elejére.

3011   ladislav kozlok • előzmény3007 2022-01-27 23:13:19

Volt ido ,mikor  Boross volt a Brnoi opera elso szopránja,  a Prágaiak buszokat szerveztek , hogy hallják a nagy muésznot.

Tík pestiek,  menjetek Szegedre,  és hallgasátok mrg a Stuartát.  Pont. Laci

3010   Edmond Dantes • előzmény3009 2022-01-27 17:18:19

Kedves Búbánat, úgy legyen! Ezzel a két dívával magam is szívesen megnézném a darabot.

3009   Búbánat • előzmény3005 2022-01-27 16:33:21

Kedves Edmond Dantes!

A Mi újság a Magyar Állami Operaház-topicba általad belinkelt Ókovács-"nagyinterjúban" (Index.hu) a főigazgató érintőleg utalt rá: az Erkel Színházban még júniusban "befogadják a vidéki operatagozatok produkcióit" .

Ebből az "elszólásából" akár arra is következtethetünk, hogy az előző években megszokott, a vidéki operatagozatoktól "Májusünnep" égisze alatt befogadott egy-egy produkciójuk idén júniusban fog helyet kapni az Erkel Színházban. S ha így lesz, továbbra is reménykedem abban, hogy a Szegeden koncertszerű előadásban bemutatásra váró Stuart Mária című Donizetti-opera majd itt Pesten, az Erkel Színházban is látható lesz. (S ha talán Donizetti kevésbé ismert művéért nem is, de Kolonits Klára és Boross Csilla neve és művészete vonzani fogja oda a közönséget ehhez a opera-produkcióhoz is.)   

3008   joska141 • előzmény3006 2022-01-27 09:18:31

Tisztelt Márta! Az apróság apróságának aprósága.

Tetszik írni, hogy február 4-én és 6-án Szeged  „a magyar opera fővárosa lesz”.

Alanti linken olvasható a Maria Stuarda bemutató főbb adatai, ismertetései.

https://szinhaz.szeged.hu/bemutatok/maria-stuarda

A szereplők közül Cseh Antal, Szélpál Szilveszter, Máthé Beáta portré fényképe, részletes életrajza, eddigi főbb szerepei felsorolása (Tötös Rolandról csak fénykép van) olvasható a produkció adatlapján.

A két abszolút főszereplőről – Kolonits Klára és Boross Csilla – egyetlen sor, egyetlen fénykép, még egy halvány utalás sincs, hogy kik ők tulajdonképpen!

Amikor megállapítjuk, hogy a vidéki operajátszás közönsége….azért ez is elgondolkodtató.

Ez független a Dinyés Dániel szegedi zenei vezető által is aláírt petíciótól.

3007   ladislav kozlok • előzmény3006 2022-01-27 08:41:21

Én biztos ott leszek. Valamikor a Momus kirándulást is szervezett Szegedre. Még rengeteg sok szabad jegy van. Boross és Kolonits jelenleg a magyar operaélet legfényesebb csillagjai.  Nem tudom, hogy lessz-e még alkalmunk a két holgyet egy színpadon látni.  Véleményem szerint a szegedi Stuarda az évad eloadésa lesz.  

3006   márta 2022-01-22 17:41:40

Szép hökgyek, jó urak, jöjjenek le, illetve FEL Szegedre, amely ezen a két napon a magyar opera fővárosa lesz!

3005   Edmond Dantes • előzmény3004 2022-01-22 13:59:47

Tartok tőle, nem lenne kivitelezhető, lepapírozható last minute.  Időpont egyeztetések, szerződések, terem, logisztika, próba, promóció-jegyárusítás etc. és mindezek költségei. Talán ha időben kapcsolnak ... és akkor is max. a kocsiszínben. (Már ha befér.) Vajon felveszik-e TV-minőségben? Azt érdemes lenne.

3004   Búbánat 2022-01-22 10:34:57

Nem tudom, tudatosult-e a potenciális szegedi és nem szegedi nézőközönségben, hogy a február eleji (4., és 6.) két Stuart Mária-előadás (Donizetti) "csupán" koncertszerűen hangzik majd el a Szegedi Nemzeti Színházban. Viszont könnyebb lenne felhozni Pestre a produkciót, hogy itt is, még többen hallhassuk - más szólamtársak mellett - Kolonits Klára és Boross Csilla "bel canto"-ját... - legyen az ének- zenei élményben azoknak is részük, akik nem juthatnak el Szegedre és kíváncsiak az olasz komponista ritkán hallható, híres operájára. 

3003   Fabricius • előzmény2999 2022-01-22 09:40:05

Tárt karokkal persze, meg filléres fellépti díjjal! Tessék anyagilag is megbecsülni az énekest, hogy neki is megérje vidéken fellépni! Most, hogy hirtelen megingott a vidéki művészeti vezetők egzisztenciája, hirtelen nagyon elkezdtek aggódni! Miért is? Most se az énekesekért, hanem a saját megélhetésükért! Tetszettek volna előbb felébredni! 

3002   márta 2022-01-21 14:30:58

Én is ezt hallottamm elég biztos forrásból, de még nem adták hírül hivatalosan.

3001   pio 2022-01-19 19:23:48

Az a hír járja, hogy felmondott Horgas Ádám, a Szegedi Nemzeti Színház művészeti vezetője. Ki tud erről valamit?

3000   macskás 2022-01-12 18:01:57

3000

2999   takatsa • előzmény2998 2022-01-11 10:17:34

Hát én biztosan rosszul látom ezt, elismerem. A legjobb az lenne, ha újra közalkalmazottként foglalkoztatnák az énekeseket. Én is közalkalmazott voltam mindig, nekem is volt munkaszerződésem, amelyben volt egy olyan passzus, hogy a szabadidőm terhére is csak a munkáltató külön engedélyével vállalhatok máshol munkát. És általában ez volt a típusszöveg minden közalkalmazotti szerződésben. Most viszont szabadúszók az énekesek, azzal kötnek szerződést, akivel akarnak (vagy aki szerződni akar velük). Ja, hogy ott is van szerződés? Igen. És ragaszkodik a megbízó a szerződés betartásához? Ez lehet, hogy kezdetben furcsa, de hát ilyen az élet. Én egy dolgot nem értek: miért nem az énekeseket hibáztatjátok azért, hogy ezzel az ördögi Ókováccsal kötnek szerződést, amikor ott van a vidék, tárt karokkal várják őket, friss a levegő, hegyek-völgyek és délibáb.

2998   lujza • előzmény2991 2022-01-11 01:15:26

Kedves Takátsa, ezt a kérdést bizony nagyon rosszul látod, azt hiszem, borzasztó tájékozatlan vagy ebben az ügyben! Amiről Te írsz, azt monopóliumnak hívják. Ez még a gazdaságban se minden esetben megengedett, hát még  a művészetben, amely nem a piacról él, hanem az adófizetők pénzéből. Az egész ország befizetett adójából, nem pusztán a budapestiekéből, és végképp nem a külföldiekéből. Te szó szerint leírnád a vidéki lakosokat? Nekik nincs éppen akkora joguk hozzájutni színvonalas kultúrához, mint azoknak, akik Pesten élnek? Ők csak hallgassanak szólóesteket? Ez igen csak megtagadása lenne az elmúlt században kialakult magyar operakultúrának, és annak, hogy az ország nemcsak a fővárosból áll. És azt írni, hogy a vidéki házakat tartsa fenn a város vagy a megye, több mint naivitás. Szerintem úgy mondtál véleményt, hogy nem gondoltad végig, vagy nem is követted igazából az eseményeket. Biztos ismered az "ősi" magyar mondást: nemakarásnak nyögés a vége. Lehet úgy szerződtetni énekeseket, és kiírni a próbáikat, hogy amellett semmi mást se csinálhassanak, nem egyeztetni, együttműködni, mások szempontjait is figyelembe venni. Már rég feltalálták a vin-vin szituációt, lehet úgy is nyerni, hogy a másiknak is jó legyen. Ha egy fiatal énekes olyasmit is elénekelhet vidéken, amihez Pesten még nem jutna hozzá, avval nemcsak ő lesz több, de talán a pesti opera is. Szó sincs ronggyá énekeltetésről, ilyesmit a MÁO házon belül szokott csinálni, mert ott kevésbé figyelnek az énekesek terhelhetőségére. És ha Magyarországon csak a fővárosban lehetne opera előadásokat látni, az bizony nagy szégyen lenne.

2997   takatsa • előzmény2996 2022-01-10 14:30:43

Oké, mindig tanulok valamit, most már tudom, hogy egy ny betűvel kell írni. Ettől függetlenül komolyan írtam, amit írtam, és  a "ez más kérdéseket is felvet..." megjegyzésedet nem tudom értelmezni. Ókovács főig. úr sokmindent csinál, ami kifogásolható, de azért nem gondolnám, hogy ő a főgonosz, és nem lehet minden problémát és anomáliát a nyakába varrni. Azt, hogy ragaszkodik a szerződésben vállalt kötelezettségek betartásához, én nem rónám fel neki. Aztán majd elmegy Ókovács, mert előbb-utóbb menesztenek miden vezetőt, jön helyette más, de a magyar operajátszás fő problémái akkor is megmaradnak. Persze én nem vagyok bennfentes, nincsenek háttérinformációim, nem tudhatom, hogy mi zajlik a háttérben, így könnyen lehet, hogy a következtetéseim tévesek.

2996   -zéta- • előzmény2991 2022-01-10 12:46:30

Kedves Takatsa, beírásod komolyságát veszélyezteti, hogy az említett tanulmányt jegyző Zeneigazgató nevét egyszer sem sikerült pontosan leírnod, s ez más kérdéseket is felvet...

2995   takatsa • előzmény2992 2022-01-10 12:09:35

Persze ez így van, ha kedvére való a szerep, és nincsen Pesten arra az időszakra szerződésben vállalt kötelezettsége, akkor megy vidékre énekelni szívest-örömest. Ez így volt a múltban is, most is így van, a jövőben is így lesz. Viszont ha egy vidéki projekt a pesti szerződében vállalt előadással, próbával ütközik, akkor nem fog menni, mert eleget kell tenni a szerződésben vállalt kötelezettségének. De megteheti azt is, hogy nem köt egy mű előadására szerződést a pestiekkel, mert ütközik egy olyan vidéki projekttel, amely őt jobban érdekli, és vállalja azt, hogy hatszor kevesebb fizetésért inkább azt csinálja. Ez a művész személyes döntésén múlik, éppen ezért szabadúszó, hogy ne legyen semmi sem kötelező, hanem szabadon választhasson a lehetőségek közül. Most is ez a helyzet. Én azt nem értem, hogy ha egy szabadúszó művész saját akaratából aláír egy szerződést, amelyben konkrét kötelezettségeket vállal (pl. próbákon való részvétel), akkor miért elítélendő az, ha a megbízó nemcsak betartja (tehát fizet), hanem be is tartatja a szerződést, tehát ragaszkodik ahhoz, hogy az énekes a kötelezettségének eleget tegyen, és ne kérje vagy kéresse el magát a próbákról, azzal az indokkal, hogy neki egy adott időpontban több kötelezettsége is van. Mert az a minőségi munka rovására megy, ha egy próbán hol ez, hol az, hol amaz hiányzik, és ennek következménye egy gyenge, nem megfelelő színvonalú előadás lesz, amelynek végsősoron a közönség issza meg a levét. Vagy rosszul látom én ezt?

2994   ladislav kozlok • előzmény2993 2022-01-10 10:56:16

Aztán a vidéki operatársulatokat támogathatna a regio, megye, város is, Csehországban ez így van, állami pénzbol csak a  prágai társulat mukodik/3  helyen játszanak, és elég nekik 8 premier/. 8 vidéki társulat  mukodik, jelentosebb probléma nálkul, kivéve a covidot.

2993   ladislav kozlok 2022-01-10 09:40:46

Már ép ideje, hogy a MAO fonokét leváltsák.  Nagyon sok  állami  pénzbe kerul  a foigazgato megalomániája. Nagyon sok premier, túl sok helyszin. 

A felelos minisztériumnak kellene menteni a vidéki operajátszást, még ha ez a MAO rovására is menne, 

 

 

 

 

2992   Kati • előzmény2991 2022-01-10 09:08:32

Teljesen logikus gondolatmenet, csak egyetlen vonal maradt ki belőle. Ami az anyagiaktól független. Egy énekes, ha nem csak pénzért énekel, hanem művészi kiteljesedést keres, ingyen is elmenne énekelni olyan szerepeket, amelyeket Pesten nem adnak neki. A színház jelenlegi első szopránja vidéken volt kénytelen énekelni Gildát, Violettát, Melindát, Normát, mert az Operában nem gondoltak rá, vagy elvették tőle a szerepet. Most Stuart Máriát fog énekelni egy másik keveset szereplő kiváló szopránnal. Itt a szomszédomban, lehet, hogy sikerül megnéznem, ha a covid és fájós lábaim engedik.

2991   takatsa • előzmény2986 2022-01-10 07:27:49

Elolvastam a tanulmány negyedik részét. Megakadt a szemem Dinnyés igazgató úr egyik kijelentésén: az Operaház hatszor többet fizet egy énekesnek ugyanazért a munkáért, mint bármelyik vidéki színház. Szerintem ez a tanulmány egyik kulcsmondata. Mert bárhogy is gondolkozunk erről, a munkaerőre (és az énekes is az) a piac szabályai érvényesek. A hatszoros gázsiból két dolog következik. Az egyik az, hogy nincs az a bolond a világon, aki - ha választási lehetősége van -, ugyanazért a munkáért, nem a hatszoros fizetést választja. Másrészről pedig a hatszoros fizetést kínálónak lehetnek elvásárai: a pénzéért elvárhatja a magas színvonalú munkát, a próbákon való részvételt és azt is, hogy az énekes jó hangi kondícióban énekeljen az előadásokon. Az elvárásait szerződésben rögzítheti, és az énekes, a szerződés aláírásával kötelezi magát ennek betartására. (A szerződésben lefektetett és elvárt minőségi munkát pedig veszélyezteti az, ha az énekes közben itt-ott-amott is munkát vállal, haknizik, nem jelenik meg a próbákon, vagy szétrongyolja a hangját párhuzamosan több helyen énekelve. Természetesen az énekes nem rabszolga, egyrészt szabadon dönthet, hogy aláír-e egy szerződést, másrészt, ha a szerződésben vállaltakat teljesíti, akkor a fennmaradó idejét úgy, és arra fordíthatja, amire csak akarja.) Így van ez mindenhol a világon. Ha valakit egy szerződés Zürichez köt, vagy a MET-hez, akkor ott is be kell járnia a próbákra, és a szerződése minden pontját teljesítenie kell a pénzéért. (vagy mi, egyszerű halandók, bármilyen szakmában dolgozók nem ezt tesszük napról-napra?) A lényeg: a piac szabályai érvényesülnek. A szocializmusban nem érvényesültek a piac szabályai, de most, igen. Bölcsebb dolog ezt tudomásul venni, mint ezen siránkozni. MIt lehet tenni egy ilyen esetben? Előadás sorozatokra olyan énekeseket kell szerződtetni, akik szabadok, tehát akiket kevesebbet foglalkoztat az operaház. És a "sztárokról" sem kell lemondani, egy-egy áriaestre őket is meg lehet szerezni (mint ahogyan a Müpa is megszerzi 1-1 estre a világsztárokat), és egy áriaest is nagy élményt jelenthet a vidéki közönségnek, nem beszélve arról, hogy munkát ad a helyi zenekarnak, esetleg énekkarnak, és ügyes műsorválasztással a helyi énekeseknek is. Dinnyés úr a probléma egyik jelentős okát a pesti művészek túlfoglalkoztatásában, a sok premierben látja. Azt lehet vitatni, hogy szükség van-e ennyi premierre, de az biztos, hogy a premierek csökkentése ebben a kontextusban azt jelentené, hogy a sztár-énekesek kevesebbet lennének Pesten foglalkoztatva, tehát több "szabad" idejük lenne, így tudnának szerződni vidékre is. Ez egy logikus gondolatmenet, sok baj orvoslója lenne, csak egy dologgal nem számol Dinnyés úr: ha ez megvalósulna, ez azzal járna, hogy a szóbajöhető énekesek jelentős jövedelemtől esnének el. Kevesebb pesti premier - kevesebb szerződés - kevesebb pénz - a felszabaduló időben 1/6-od pénzért vidéki szereplés. Nem hiszem, hogy az énekesek kitörő lelkesedéssel üdvözölnék ezt az ötletet.

Úgy gondolom, hogy addig, amíg ilyen jelentős különbségek vannak a javadalmazást illetően a pesti és vidéki operajátszás között, addig ez a probléma nem fog megoldódni. Ez nem tárgyalás, beszélgetés vagy jószándék kérdése.

2990   lujza • előzmény2987 2022-01-10 01:36:09

Most hallgatom Dinyést. Elképesztő, hogy miből fog állni az Ókovács által összehívott "Opera fórum"! Gyakorlatilag ott nem fognak a problémákról beszélni, pláne nem megoldani azokat.

2989   Kati • előzmény2988 2022-01-09 22:41:09

Olvassa el Tatjána néne levelét, és megérti, miért nem lenne megoldás a problémára!

2988   Búbánat • előzmény2987 2022-01-09 20:44:44

 Nagyon kíváncsi leszek a január végi, miskolci "kerekasztal" beszélgetés eredményeire; kimozdul-e a vita az ominózus holtpontról ("Kikérés" volta) az Operaház főigazgatója és a vidéki Nemzeti Színházak operatagozatai igazgatóinak tanácskozásán?

Most én javasolnék valamit: 

A tegnapi sikeres Fidelio-produkciót (Eiffel Műhelyház) , amit hatalmas munkával mindössze egy előadásra tanult be a  közreműködő apparátus, ne hagyják veszni parlagon; luxusnak tartom! Óriási befektetett energiákat mozgósítottak hozzá! Kár lenne veszni hagyni!

Ókovács Szilveszter ajánlja fel  lehetőségként több helyen egyszeri előadásra ezt a Fideliót: így a  szegedi, debreceni, pécsi, miskolci, győri színháznak (a Kolozsvári Magyar Opera se maradjon ki a sorból); azok közönsége is részesülhetne az  ének-zenei élményből, ha hozzájuk is eljut az opera koncertszerű változata. Akkor a pesti produkció közreműködőinek alkalmuk nyílna  további hat városban előadni Beethoven remekét. Mindenki jól járna!

2987   Tejberizs 2022-01-09 17:35:48

Beszélgetés Dinyés Dániellel az Index Kultrovat podcastjában

2986   Tejberizs 2021-12-07 09:28:18

A papageno.hu oldalon olvasható Dinyés Dániel "A vidéki operajátszásról" c. tanulmányának 4., befejező(?) része.

2985   lujza • előzmény2980 2021-12-03 23:17:49

Talán jobb lenne, ha előbb elolvasnád a cikket, és csak aztán reagálnál rá! Nincsenek kötelező modellek, a szerző egy általa jónak talált verziót írt csak le. Engem anno a Kádár rendszerben nem vettek azonnal fel az egyetemre, csak két évvel később kezdhettem tanulni. És az a két év, amíg dolgoztam, nagyon hasznos volt, rengeteg olyan tapasztalatot szereztem, amivel az azonnal bejutó, pelyhes állú társaim nem rendelkeztek még a diploma megszerzése után se. Dinyés arról írt, hogy az opera bonyolult műfaj, és a nézőtérről nem lehet igazán megismerni, hogyan kell közreműködni benne. Ilyen tapasztalatot lehetne pl. a kórusban szerezni, ami persze lehetne még az egyetem előtt is, mintha Mészöly Katalin és Kincses Veronika valahogy így kezdte volna. De ha egyetem után kerülne oda valaki, az se jelenti azt, hogy felborítaná egy 30 tagú kórus rendjét.

Változott a Mezzo szokása? Mikor én Mezzo néző voltam, még csak francia felírata volt az operáknak. Abban az időben jelentősen javult a francia tudásom, mivel kényszeresen olvastam azt is, ahelyett, hogy jobban figyeltem volna az előadásra.

2984   -zéta- 2021-12-03 22:39:13

Egy mondatot még a 'mindenki saját sorsának kovácsa' megjegyzéshez, amivel nagy vonalakban egyetértek. De létezik olyan, hogy vezetői felelősség, s egy tapasztalatlan fiatal még nem tudhatja, mivel tesz magának rosszat.

A műfaj iránt elkötelezett vezető nem a másnapi estére gondol, hanem a következő évtizedekre.

Kossuth-díjas tenorista személyesen mesélte nekem, hogy amikor az első igazi siker után megkérdezte tőle Mihály András, hogy milyen szerepeket képzelne magának, mindjárt első helyen Caniót említette, mire Mihály nyomban idegesen leállította, hogy felejtse el a kérdést. Egy mai vezető esetleg arra jutna, hogy lám, oda neki az oroszlánt, és kitűzné 5-6 előadásra. Öt év múlva már sehol sem lenne, míg az említett illető utána 30 évig főszerepek sorát énekelte.

Azt hiszem, Dinyés a fokozatosság elvét tartotta szem előtt, s azt, hogy egy művész előbb szokja meg a színpadot, s ha tehetséges, a kis szerepek után jöhetnek a nagyobbak szépen sorban.

Ahogy azt sem szült sosem igazi sikert, ha valaki a semmiből mindjárt vezetői pozícióba került. Solti György büszke volt arra, hogy végigjárta az operai ranglétrát, ahogy Kovács János, vagy Medveczky Ádám is, korrepetitorként kezdtek, évek után kaptak egy-egy repertoárelőadást, majd új betanulást immár vezénylő korrepetitorként, esetleg premier második szereposztását.

Mikó András segédrendezőként kezdett, miként Nádasdy Kálmán, csak jóval később emelkedtek vezetői pozíciókba...

(Van egy aranyos sztori egy kívülről érkezett operaházi igazgatóról, aki egy feladatelosztó értekezleten egyszerűen nem tudta a "külső kar" kifejezést, először valami testrészre gyanakodott. Persze, ez akkor egyáltalán nem volt vicces. És fél év múlva megbukott.)

2983   -zéta- • előzmény2982 2021-12-03 22:08:01

Amikor felsoroltam, nem volt szempontom, hogy csak operaházi kórusból magánénekessé váló művészeket említsek. Az oratóriumkórus éppúgy alkalmas rá, hogy sokoldalú hangadást kifejlődhessen, mert egyik nap a h-moll mise, másikon a Verdi-Requiem, harmadikon a Cantata profana van műsoron, meglehetősen eltérő feladat.

A Honvéd Együttes egy időben (sőt, még néhány éve is) rendszeresen közreműködött operákban is, s az 50-es években hölgyek is énekeltek, ott kezdte a pályáját Ágai Karola és László Margit is... A Honvédnál tegnap nem jutott eszembe még Réti József, Tréfás György sem

De sokan voltak operaházi kórustagok az említetteken kívül, csak akkor még nem ugrottak be, ezért írok egy új listát:

Begányi Ferenc, Déry Gabriella, Mészőly Katalin, Misura Zsuzsa, Moldován Stefánia, Simándy József, Sudlik Mária, Szőnyi Olga és csak az örökös tagok közül...

2982   takatsa • előzmény2979 2021-12-03 09:33:59

Persze, egyetem most, régebben Zeneművészeti főiskola, a lényeg: felsőfokú képzés. A 2977-es bejegyzésben felsoroltak nem homogén csoport, ezek közül sokan nem kaptak felsőfokú képzést, hanem magántanároknál, vagy a konziban, középfokon sajátították el az éneklés alapjait (bár a középfokú képzés énekeseknél egészen más jellegű és tartalmú, mint a hangszereseknél, hiszen jobbára nem a 14-18 éves korosztályt érinti). Aztán a felsorolt művészek javarésze nem operaházi kórusból avanzsált szólistává, hanem pl. a Honvéd művészegyüttesből, más kórusokból. Ahány énekes, annyiféle emberi sors. Nyilván van lehetőség operakórusból szólistává előlépni, azt, hogy ez mennyire gyakori, vagy általános, a kórustagok, kórusvezetők tudják megmondani. Az is biztos, hogy a jelenlegi egyetemi finanszírozási rendszer miatt túlképzés folyik (a zongoristák tekintetében erre konkrét tapasztalatom van), gondolom, ez az énekeseket is érinti, így nagyszámú énekes végez, akiknek - elhelyezkedés szempontjából - szóba jön a kórus. Az már más kérdés, hogyan élik meg ezek az énekesek azt, hogy kórusban énekeljenek, hogyan bontják meg ezek a nagyobb számban, és reményeik szerint csak átmeneti időre érkező énekesek a kórus egységét, milyen konfliktust jelent az, hogy együtt énekelnek olyan tagok, akiknek egy profi kórusba kerülés életük nagy álma és álmaik beteljesedése volt, olyan énekesekkel, akiknek ez csak időleges, és sokszor terhes kötelezettség. Tehát van sok kérdés, sok buktató, ebben az egy konkrét kérdésben is, nem beszélve az operajátszás többi összetevőjéről (magánékesek, 10 tagú stabil tánckar, 30 tagú stabil kórus, 3 karmester, ügyintézők, stb.), amelyet a cikkíró felsorol. A felsorolás minden tételéhez oda kellene tenni az ehhez szükséges pénzösszeget, és akkor talán világosabban látná az ember az álom és a valóság közötti különbséget. Általános recept biztosan nincsen, minden városban a helyi lehetőségeket kell számba venni, és arra támaszkodni, megnyerni a helyi zenészek, helyi kórusok támogatását, együtt célokat kitűzni, együtt dolgozni, mindenkit bevonva, aki egy ilyen projektet elő tud mozdítani, és erre a bázisra támaszkodva, vendégművészek bevonásával kis költségvetésű, de változatos programokat létrehozni, hiszen a mai vizuális lehetőségek mellett egy félig szcenirozott előadás is nagyon élvezetes és népszerű, tömegeket megmozgató lehet. És ha egy üzlet beindul, mozgásba jön, akkor utána lehetőség nyílik a megfontolt fejlesztésre és továbblépésre.

2981   takatsa • előzmény2980 2021-12-03 09:02:08

Azon ritka alkalmak egyike, amikor teljes mértékben egyetértünk. :)

2980   Edmond Dantes • előzmény2979 2021-12-03 08:24:57

Még nem olvastam el a cikket, de kapásból az a véleményem, hogy 1) mindenki a saját sorsának a kovácsa és hadd maradjon ez így, azaz ne állítsunk fel kötelező vagy egyedül üdvözítő(nek gondolt) modelleket 2) a szerző által javasolt vagy kívánatosnak szánt modell szerintem egyfajta átjáróházzá tenné a kórusokat, ahol ki-be járkálnak a leendő szólisták, amit morális és zenei szempontból is károsnak gondolok.

Az operák előadásának nyelvét illetően sokadszor lobogott fel itt (is) szenvedélyes vita. Én magyar nyelvű előadásokon nőttem fel és jó, ha felét-harmadát értettem az énekelt szövegnek ... és feltétlen híve lettem az eredeti nyelven énekelt, feliratozott előadásoknak. Leírhatatlan különbség, ha az eredeti nyelven (jó-rossz kiejtéssel) énekelt szöveg magyarul is olvasható. Nem kötelező az olvasás:  lehetőség. Rengeteg apróbb-nagyobb információt szereztem még a legismertebb operákról is azóta, hogy feliratoznak. Sőt,  hasznosnak tartom, amikor az adott művet az énekelt eredetivel azonos (!) nyelven feliratozzák mezzon, vagy MET-stream-ben angolul: beleolvasok.

2979   lujza • előzmény2978 2021-12-03 02:08:44

Nekem még szoknom kell az egyetem szót itt. Valaha a Zeneakadémiát nem hívták így. És abban se vagyok biztos, hogy valamennyi felsorolt énekes elvégezte. Sokféle úton lehetett valaki kiváló magánénekes, többen egész más pályáról csöppentek be ide, nem is egészen fiatalon, ami erősíti Dinyés teoriáját. Nekem tetszik az a mondata, hogy "Sok mindent tud az ember siettetni, de a biológiát nem." És még mielőtt a cikket elolvastam volna, én is ugyanarra gondoltam, hogy miért ajánlja kezdésnek a kórust. Szerintem igen nagy baj, hogy több ilyen korán felkapott, majd elkoptatott és félredobott énekes is van vagy volt.

2978   takatsa • előzmény2977 2021-12-02 23:31:50

Köszönöm szépen az infót. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok egyetemet végzett énekművészünk az egyetemi évek után az operakórusban énekelt. MIndig tanul az ember.

2977   -zéta- • előzmény2976 2021-12-02 23:17:48

Nem, egy sor magánénekes a kórusból választódott ki.

Misura Zsuzsa, B. Nagy János, Hormai József, Perencz Béla, Begányi Ferenc, Fekete Veronika, Mészöly Katalin, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Gregor József, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Mester Viktória, csak kapásból, minden hangfaj megtalálható...

A profi énekes amúgy arról ismerszik meg, hogy tudja a vibrátóját kezelni...

2976   takatsa • előzmény2975 2021-12-02 22:54:40

Elnézést kérek mindenkitől, hogy újólag szajkózok ebben a topikban, csak elolvastam a harmadik részt, és nagyon érdekesnek tartottam azt a gondolatot, hogy az egyetemet végzett énekesek döntő többségének operakórusban kellene kezdeni a pályát. Én eddig úgy gondoltam, hogy a kórus szép és homogén hangzásához más technikával kell énekelni, és ezt a hangzást a szólisztikus, erős vibrátóval bíró hangok tönkretehetik. Nem járhat esetleg ilyen veszéllyel ez az elképzelés?

2975   Tejberizs 2021-12-02 21:43:15

A papageno.hu oldalon olvasható Dinyés Dánielnek "A vidéki operajátszásról" c. tanulmánya 3. része. A cikk végén jelzi, hamarosan következik az újabb folyatás.

2974   Pál Tamás 2021-11-30 12:52:39

Ami a pontos évszámokat illeti nem vagyok jó krónikás, de arra emlékszem, hogy a Magyar Rádióban – amely a kilencvenes évekig a magyar zene legkomolyabb mecénásának számított – számtalan kiváló magyar felvétel készült, merthogy egy belső rendelkezés tiltotta az idegen nyelvű rögzítést. Többek között eldirigálhattam egy Eladott Menyasszonyt pompázatos szereposztással, Kincses, Korondi, Gregor, Kalmár, Palcsó, de Gardelli mester is felvett magyarul operákat. A MÁO-ban nem volt tiltva az eredeti nyelv, de sokáig valahogy fel sem merült, hogy egy bemutató ne magyar nyelvű legyen. Ez persze nem azt jelentette, hogy a legjobbak ne tudták volna szerepeiket olaszul, vagy németül. Emlékszem egy Rigoletto előadásra – talán Gedda vendégszereplésekor – ,ahol Ágai Karola és Radnai György olyan olasz bosszúduettet énekelt, amilyet soha azóta nem hallottam. Szeged egyébként élen járt az eredeti nyevet illetően is. Valamikor a nyolcvanas évek elején volt az az Angyal Mária rendezte Tosca bemutatónk, ahol felváltva játszottuk hol olaszul, hol magyarul.

2973   joska141 • előzmény2963 2021-11-30 11:56:25

Tisztelt Takatsa! Érdekes a Turandot előadásra vonatkozó emlékezése. Valóban voltak ilyenek az elmúlt évtizedekben. Én például voltam az Erkel Színházban olyan Tosca előadáson, ahol Scarpia olaszul, többi szereplő magyarul énekelt. Viszont a magyar Spoletta olaszul (!!!) énekelte a pár mondatát, mintegy megmutatva, hogy ő tudja. Volt az emlékezetes Turandot előadás, amikor a magyar Turandot, Marton Éva, a magyar Liut, Tokody Ilonát olaszul utasította rendre. Domingo Cavaradossiként az első szavakat magyarul énekelte. Operettszínházban egy Mosoly országa előadáson román (!!!) Szu Csong volt, aki a prózai szöveget magyarul, a dalokat románul énekelte. A bonyolult cselekményű Istenek alkonya egyik előadásán volt egy német Hagen, a több énekes magyar. Svéd Sándor az Erkel Színházban németül énekelte Telramundot és magyarul Sharplesst. És így tovább, és így tovább.

Az abszolút véletlenszerű példaként felsorolt előadásokon ilyen vagy olyan okból ízzott a levegő és ebben az éneklés nyelve volt a legkevésbé lényeges. A személyiség, bármilyen nyelven szólalt meg, sikert aratott akkor is és véleményem szerint sikert arat most is.

Persze Önnek teljes mértékben igaza van a mai trendek leírásával. De fogadja el, ha ma lenne nekünk egy mondjuk Kelen Péterhez hasonló Cavaradossink, nem igazán érdekelne, milyen nyelven énekel.

2972   -zéta- • előzmény2971 2021-11-30 09:56:01

Ha nem figyelsz oda, amit mondanak neked, csak szajkózod a saját gondolataid ötvenedszer, jobb is... 

2971   takatsa • előzmény2970 2021-11-30 08:26:13

Egyre kevésbé értelek, pedig hidd el, hogy próbálkozom, de az én logikám valahogyan más. Azt írod, eszedbe sem jutna, hogy a MAO álljon vissza a magyar nyelvű éneklésre. És miért nem jutna az eszedbe, ha előtte éppen ezt dicséred? Gondolod, hogy ennyi különbség van a pesti és vidéki operalátogató között? Talán a szegedi más emberfajta? Én nem vagyok szegedi, de gondolom, egy szegedi operarajongó ugyanazt szeretné, mint a pesti: jó, és színvonalas előadásokat. Az tehát a kérdés, hogyan lehet jobb és színvonalasabb előadásokat létrehozni. Szerintem úgy, hogy be kell kapcsolódni a nemzetközi opera-keringésbe, ellesni azt, hogy máshol, a sikeresebbek hogyan csinálják és abból tanulni. Ez az általános világ-trend, nem kell nekünk, mindent újra feltalálni.  A magyar nyelvű éneklésre való visszatérés viszont ezzel a trenddel teljesen ellentétes, nem a nemzetközi élethez való kapcsolódás, hanem az elszigetelődés irányába mutat. A provincializmus irányába. És ezt a cikk írója le is írja fekete-fehéren azzal, hogy a vidéki ember nem a nagy nemzetközi nevekre fog bemenni a színházba, hanem arra, ha a helyi hentes Laci fia énekel, mert arra kiváncsi. Én emiatt a szemlélet miatt ragadtam meg a klaviatúrát, mert ezeket a gondolatokat, és ezt az irányt károsnak tartom. Persze tudom azt is, hogy abszolút semmit sem jelent az, hogy én mit tartok hasznosnak vagy károsnak, erről irkálni nekem időpocsékolás, és az írásomat elolvasni is teljesen fölösleges. A magam részéről ezt a témát be is fejezem.

2970   lujza • előzmény2963 2021-11-30 01:30:55

Bocs, de szerintem nem kéne túlzásokba esned, és  sarkítani minden mondatot! Eszembe se jutna, hogy a MÁO álljon vissza a magyar nyelvű éneklésre, de Szegeden miért ne tehetnék meg ezt, ha jónak látják? Ha az operának közönséget akarnak kinevelni, lehet, hogy célszerűbb lenne. Én nem hallottam az általad említett Turandotot, de annál inkább hallottam többször is magyarul Takács Paulával és Déry Gabriellával is, tudom is a szövegeiket. Szeretnék ma is ilyen Turandotokat hallgatni itthon, bánom is én, milyen nyelven, csak tudjon az énekes úgy énekelni, mint ők. És amit még emlegetsz, a cukorkától a csámcsogásig, kiegészítve az okostelefon böngészésével, azt inkább manapság "élveztem". De ha a nagyon kitágult világot emlegeted, akkor ezzel azt is mondod, hogy mi a csudának menjünk el itthon egy közepes előadásra, bármilyen nyelven énekelik is, amikor hozzájuthatunk a legnagyobb élő és holt művészekhez bármikor otthon is.

2969   -zéta- • előzmény2968 2021-11-29 18:45:06

Javaslom a Kedvenc előadók topikot hozzá...

2968   takatsa • előzmény2967 2021-11-29 16:32:46

Köszi a linket. Jó a kínai felirat. :)) Istenem, Kálmándi milyen csodásan énekel. Emlékeztek arra a Boccanegrára, amit ő énekelt? Én akkor szerettem bele abba az operába. 

2967   Búbánat • előzmény2966 2021-11-29 13:56:28

Annyit még hozzáfűznék: kivételek között említhetném akár Kálmándy Mihály operaénekesünket, aki Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda  nagy bariton szerepét olaszul énekelte – csodálatosan. Magyarul nem tanulta meg.

Teatrao Massimo Vincenzo Bellini di Catania – 2010. decembere

(A teljes operaelőadás felvétele a Dynamic kiadó gondozásában - 2013 - kapható volt, megvettem.)

Teljes operafelvételen

2966   Klára • előzmény2965 2021-11-29 13:34:17

Ebben tökéletesen egyetértünk, ezért kellene minden operát az eredeti nyelven előadni,  nem pedig sok esetben erősen vitatható magyar szöveggel énekelni, és erre még bugyutácska indokokat kreálni!

Nem kezdek felsorolásba, mert óhatatlanul kimaradnának páran, és nem akarok senkit megsérteni, sem a rajongók haragját fejemre idézni. Sok magyar operaénekes és énekesnő áll szerződésben külföldi operaházakkal, és nagyon szép sikereket érnek el, öregbítve kis hazánk hírnevét. Erős a gyanúm, hogy valamennyien - vagy majdnem valamennyien - itthon tanultak, itthon léptek fel különböző szerepekben, tehát magyarul tanulták meg szerepüket, és át tudtak állni a számukra idegen nyelven való éneklésre.

2965   Gabor11 • előzmény2964 2021-11-29 12:21:29

Szerintem meg nem véletlen íródott az adott nyelvre, vokàlisokra a mű, az is a zenéhez tartozik, az adott szövegre jönnek ki a harmóniák, így lesz egész a zene, a szerző akarata. 

Nem azt mondtam, hogy lehetetlen áttanulni, csak jóval nehezebb, mert már az adott nyelven rögzült a gégememóriába.

2964   Klára • előzmény2959 2021-11-29 10:25:49

"ha megtanulnak valamit egy adott nyelven, mondjuk magyarul, utána igen nehéz azt áttanulni".

Nem vagyok operaénekes, nem voltam és nyilván már nem is leszek! De szép számmal látok, hallok a világban énekeseket, akik ugyanazt a szerepet éneklik  édes anyanyelvükön, és  azonkívül a világ legtermészetesebb módján éneklik az opera eredeti nyelvén is! Mert ugye a nemzetközi karrierhez ez is szükséges, és érdekes módon nem berzenkednek ellene!  Ha egy másik operaházban, egy másik rendezésbe beállni a világ legtermészetesebb dolga, akkor talán a másik nyelven megtanulás is beleférhet a képbe!

Az, hogy magyar anyanyelvű énekesek által magyar nyelven előadott áriák nem érthetőek, külön történet. Ezen is el kellene gondolkozni, és talán tenni valamit!

 

2963   takatsa • előzmény2962 2021-11-29 07:07:22

Ja, emlékszem olyan Turandot előadásra, amikor a szólisták olaszul énekeltek, a kórus pedig magyarul. Nekem ez nagyon nem tetszett, és örültem, hogy elmúltak azok az idők. És emlékszem a teltházakra, amikor az ember már előre azon izgult, hogy kik fognak ülni a környezetében, és hogy fognak előadás közben csevegni, vihorászni, zacskót zörgetni, csámcsogni. És emlékszem a sok-sok elképesztően alacsony színvonalú, bűnrossz bérletes előadásokra. Mert ez is hozzátartozott annak az időszaknak az operajátszásához, amit visszasírtok. És akor hogyan gondolod? Tartsák olaszul és tartsák magyarul is repertoáron ugyanazt a produkciót? És ha külföldről becsöppen egy-két énekes, akkor olaszul, egyébként pedig magyarul adják elő? Vagy ne is jöjjön többet külföldről énekes? Igen, most vannak problémák, lehet akár válságról is beszélni, és az arra illetékeseknek gondolkodniuk kell a megfelelő stratégiáról. Nyilván objektíven számba kell venni és fel kell tárni a válság okait. Az okok között vannak szubjektívek: pl. nem megfelelő emberek ülnek a nem megfelelő helyeken, de nagyobb részük objektív: 30 év alatt iszonyú sokat változott a világ, többet, mint előzőleg évszázadok alatt, és itt most nemcsak, és elsősorban nem a rendszerváltásra gondolok, hanem az általános globalizációra, az internetre, a media elképesztő átalakulására. Ma mindenkinek egészen más rálátása van a világra, 1000 tévécsatornát nézhet, elképesztő minőségben hozzájuthat a világ összes zenéjéhez, operájához, énekesek felvételéhez, kijuthat a környező országok előadásaira, vagy akár távolabbra is, és ezzel az új tudással és ismeretanyaggal tekint a saját környezetére. Ez egy alapvetően új helyzet, ehhez kell alkalmazkodni, ehhez kell felnőni és olyan értékeket felmutatni, amelyek versenyképessé, izgalmassá, fogyaszthatóvá "eladhatóvá" teszik a magyar operajátszást. Ez más országoknak sikerül, akár a komolyzene, akár a foci tekintetében. És ha nekik sikerül, akkor nekünk is sikerülhet. Nagyon nagy baj lenne, ha minden így maradna, ahogyan most van, de még nagyobb baj lenne, ha visszalépnénk és a mai problémákat régi receptekkel (pl. magyarul éneklés) akarnánk orvosolni. Ez a magyar operajátszás halálát jelentené, amely reményeim szerint sohasem következik be.

2962   lujza • előzmény2961 2021-11-29 00:59:06

Az volt az érzésem, nagyon rosszkedvű lehettél, amikor az előzményeket írtad, és sok mindenben nem is volt igazad. Gyerekkoromban jártunk operába, és akkor még mindent magyarul énekeltek. Sok ária szövegét még a mai napig is tudom, így nem is kell a feliratot néznem. És akkoriban azok az énekesek, akiket meghívtak külföldre, pl. Ilosfalvy, meg tudták tanulni olaszul is a szöveget. Egy fiatal énekestől miért ne várhatnánk el ugyanezt? Én már az unokáimra gondolok, és szívesebben vinném el őket egy magyarul énekelt Bájitalra, Pasqualéra, stb. Nem elég nekem azt megmagyarázni, hogy miért áriázik olyan hosszan az a néni vagy bácsi, még azt is meg kelljen, hogy ráadásul miért énekel idegen nyelven? És bizony felnőttek is vannak így ezzel!

Ezenkívül régen voltak jó operatársulatok vidéken, és nem mindenki vágyott külföldre, sőt Budapestre sem onnan. Elég mondjuk Gregort Szegedről vagy Tréfást Debrecenből említenem. És itt a példa, én nem hagynám a fiatalokat kiszolgáltatni annak a rablógazdálkodásnak, ami manapság a MÁO-ban dívik. És nem mindenki akar külföldön boldogulni. Viszont vannak, akik el is mennek innen, mikor fogjuk mondjuk Vörös Szilviát megint hallani? Sőt, Te csodálkoztál Láng Dorottyán. Ő időben elmenekült innen, mert boldogul nyugaton is.

Mindig is jó volt, ha jöttek vendégművészek, de erre nem lehet társulatot építeni. A focival példálóztál, nekem nevetséges, amikor mondjuk a Fradiban már csak mutatóban vannak magyar játékosok. Hát ezt akarjuk? Miért lennénk képtelenek kellő számú és minőségű, olyan magyar énekest kinevelni, aki szükség esetén még az anyanyelvén is képes egy szerepet elénekelni?

2961   takatsa • előzmény2960 2021-11-28 22:37:53

Lehetséges, hogy egy "kellően minőségi művész" kis energiaráfordítással, játszva tudja hol magyarul, hol eredeti nyelven énekelni uganazt az operát, én nem vagyok operaénekes, így nem is lehet ebben kompetens véleményem. Vannak alapítványok, ilyen-olyan ösztöndíjak, amelyeknek célj a fiatal művészek segítése, ez biztosan nem elégséges, de ebben az irányban lehetne elmozdulni. Úgy gondolom, hogy egy fiatal művész kizsákmányolása egyáltalán nem a foglalkoztatása formáján múlik, hanem az emberi tisztességen. Egy közalkalmazottat is ki lehet zsigerelni, vagy idő előtt olyan szerepekkel megbízni (pl. Tosca, vagy bármi hasonló), amely tönkreteszi a hangját, ehhez nem kell szabadúszónak lennie. A közalkalmazotti státusz biztonságot ad, de az így biztosított akolmeleg el is kényelmesít, lehetséges, hogy egy bizonytalanabb státusz ambicionálóbb, a fiatalt folyamatos aktivitásra, versenyeken való indulásra, a repertoár bővítésére, szerepek megpályázására készteti, amely a fejlődését elősegíti. Ez ember és körülményfüggő is, mindenkire alkalmazható általános recept nincs.

2960   -zéta- • előzmény2956 2021-11-28 19:13:46

A társulatiság nem lánc, hanem védőburok. Már ahol van.

Egy kellően minőségi művész tud több nyelven is előadni, nem hozom a példákat, hogy ki hány nyelven énekelte a legfőbb szerepeit. Ez részletkérdés, s nem akadályozott senkit a nemzetközi karrierjében, hogy tudott anyanyelvén is főszerepet. Viszont ha kiszolgáltatott, s ezért elénekeltetnek vele olyan szólamot, amit nem kéne, az ennek következtében előálló hangromlás már igen...

"A fiataloknak nyújtott ésszerű és átgondolt támogatások" ajánlás szépen hangzik, de rém üres lózung. Nézzünk körül, hol látsz ésszerű és átgondolt támogatásokat a fiataloknak? Vagy netán a szabadúszást nevezed annak? Ahol az énekes köteles tökéletes szereptudással megjelenni az első próbán, hogy kivel hogyan, mikor (és mennyiért) gyakorolja be, az a személyes magánügye. Ez lenne az átgondolt támogatás?

2959   Gabor11 • előzmény2958 2021-11-28 19:03:43

Teljesen egyetértek. Ráadásul ha megtanulnak valamit egy adott nyelven, mondjuk magyarul, utána igen nehéz azt áttanulni. Engem sem zavar a felirat és fejleszteni kellene a kiejtést is. 

Ahogy a kritikákban olvastam, sokaknál a magyar szöveget sem értették. 

2958   takatsa • előzmény2957 2021-11-28 18:05:45

Kedves Jóska, köszönöm az értékes kiegészítést, amúgy nekem fogalmam sem volt arról, hogy honnan származik ez a "csöpp kis szád", teljesen tájékozatlan, hogy úgy mondjam analfabéta vagyok abban a "műfaj"-ban, de most már tudom ezt is, nem éltem hiába. :)

2957   joska141 • előzmény2948 2021-11-28 17:57:39

Tisztelt Takatsa! Sajnos nincs annyi zenei ismeretem, hogy megalapozottan tudjak állást foglalni az operák eredeti vagy adott országbeli nyelven történő előadásához.

Azonban egy, Ön által leírt példát szeretnék néhány szóval kiegészíteni.

Ön írta:

„Hát nem elég a Bánk Bán meg a Hunyadi László, meg az Arany és az asszony? Énekelje minden nép a maga dalait, Aztán ha meguntuk ezt a néhány operát, akkor jöhet a Jaj cica eszem azt a, ilyesmiből van egy szekérderékra való, sohase fog elfogyni.”

Ön nálam jobban tudja, hogy a „Jaj cica eszem azt a” kezdetű zseniális Gábor Andor féle szöveg tulajdonképpen fordítása/átdolgozása, Leo Stein és Jenbach Béla „Ganz ohne Weiber geht die Chose nicht, / Ganz ohne Sonne blüht die Rose nicht…” szavakkal kezdődő számának.

Szóval igazából ez nem eredeti magyar dal.

Természetesen ez az Ön érvelését semmivel sem gyengíti.

2956   takatsa • előzmény2953 2021-11-28 17:39:01

Kb leírtam, hogy mit nevezek globalizációnak. Ha ma egy fiatal énekes magyarul tanul meg operákat, az semmiben sem szolgálja a fejlődését és a továbblépés lehetőségeit. Egy tehetséges fiatal énekes nem fog Szegeden, társulati tag maradni, nem fogja odaláncolni magát évről-évre. De támogató vezetéssel azt el lehet érni, hogy a tehetséges, esetleg világsztárrá nőtt fiatal énekes szeretettel gondoljon vissza az induló helyére, és időről-időre visszatérjen oda. Úgy gondolom, hogy ez a reális cél. Tejberizzsel pedig egyetértek, pontosan azt soroltam fel, hogy mire lenne szükség egy vidéki társulatnál, mint amit ő. Abban egyetértek veled, hogy rendkívül rögös az út, és nagy az esély az elkallódásra, bárhol is kezd valaki. Erre kellenek az ösztöndíjak és a fiataloknak nyújtott ésszerű és átgondolt támogatások.

2955   ladislav kozlok 2021-11-28 17:19:29

Volt ido, amikor Olaszországban minden operát olaszul énekeltek, sot még a Ringet is. Ugyanúgy Németországban és Ausztriában csak németul.  Karajannak koszonhetjuk,  hogy eredeti nyelven szolalnak meg a dalmuvek. Ugyanis a maestro egy idoben volt a Scala és a STOP  zeneigazgatoja.

Például  Pozsonyban csak 1986-tol énekeltek idegen nyelven. Otthon sokat néztuk a  magyar TV-t, volt a TV Zenésszíháza, és egyáltalán nem zavart a magyar nyelv, elenkezoleg, mint kisfiu  megértettem mirol is van szo, Sajnos a Cseszlovák TV nem nagyon foglalkozott operával.   

2954   Tejberizs 2021-11-28 17:11:21

Üdvözletem!

Elolvastam Dinyés Dániel írásának első két részletét, kíváncsan várom a folytatást. És elolvastam Ókovács Szilveszer témába vágó levelét is.

Az operák előadási nyelve véleményem szerint is fontos, bár nem döntő jelentőségű szempont. Számomra a döntő a zenei környezet és vezetés: megfelelő zenekar, kórus, és mindenekfelett egy hozzáértő operakarmester. Ahhoz hogy bárhol élő operai közösség alakuljon ki, szerintem elengedhetelen hogy ezek mint alap meglegyenek. Főleg ebből a nézőpontból várom Dinyés Dániel írásának további részeit.

2953   -zéta- • előzmény2952 2021-11-28 17:03:54

Miből gondolod, hogy "biztosan tovább ártanának"? Miért vagy ebben ennyire magabiztos?

Miért nem szabad "egy fiatal, tehetséges énekest arról győzködni, hogy legyen egy vidéki társulat tagja, és jobbára ott énekeljen"?

Mert esetleg felnevelik a társulatban?

Vagy inkább menjen számlás szabadúszónak az Operaházba, mert más lehetősége úgysincs. És ha visszautasít egy neki nem való szerepet, mert esetleg tönkretenné a hangját (ismerünk ilyen példát százat), már szerződést is bontanak vele. Ezt nevezed globalizációnak?

2952   takatsa • előzmény2951 2021-11-28 16:42:29

Tényleg nem tudom, hogy milyen stílust kifogásolsz. Megjelenik egy cikk, olyan gondolatokkal, amelyek biztosan tovább ártanának a magyar operajátszásnak, ha megvalósulnának. Mert a középszerre nem szabad törekedni, és azt nem szabad megvalósítani. És egy fiatal, tehetséges énekest nem szabad arról győzködni, hogy legyen egy vidéki társulat tagja, és jobbára ott énekeljen. Mert egy ilyen törekvéssel csak elriasztják az énekeseket. És ha valaki tisztességesen megtanul egy nehéz olasz operát magyarul, akkor mire megy azzal? Hol tudja előadni, hogyan tud továbblépni? És aztán megtanulja a második, és a harmadik főszerepet magyarul. Ez lenne a fejlődés, ez lenne az életbenmaradás kulcsa? Olyan ez, mint a foci. Hagyni kell, hogy az emberek jöjjenek-menjenek, sőt, nemcsak hagyni, hanem elősegíteni. Kell egy bázist teremteni, ahová szívesen elugrik egy-két magasan jegyzett énekes is, néhány előadásra. Van erre számos külföldi példa. És mindent az eredeti nyelven kell énekelni. Kékszakállút magyarul, Verdit olaszul, Csajkovszkíjt oroszul: ez az alap. A cikk írója azon az állásponton van, hogy az operajátszást kell a helyi közönség igényéhez, színvonalához idomítani (olvasatomban erre utal a hentes Laci féle rész). Bár ez a nézet elég gyakori a magyar színházi életben, én ezt nagyon problematikusnak, és veszélyesnek tartom. Lehet, hogy rögösebb az út, és hosszadalmasabb a folyamat, de hosszú távon biztosan eredményesebb a közönség igényét felemelni a produkció magas színvonalához. Ehhez nem kell más, csak türelem, kitartás, és jobbnál jobb előadás (és bízni kell a közönségben! ha jó a produkció, lesz közönség is.)

2951   -zéta- • előzmény2950 2021-11-28 16:30:02

Olvastam. A stílusod Hentes Laci, teszek fel neked a kedvenc felvételekbe egy hazai (nem magyar nyelvű) felvételt. Kit zavar a nyelv ilyen előadásban?

2950   takatsa • előzmény2949 2021-11-28 16:25:49

Olvasd el a cikket, abban van a Hentes Laci, mint fő érv, hogy a szegediek őt akarják hallgatni. Erről a cikkről beszélünk, legalábbis én. Hóhér viszont nincsen a cikkben.

2949   -zéta- • előzmény2948 2021-11-28 16:17:52

Jól van. Ez aztán érvkészlet volt Hentes Laci! Vitatkozzon veled a hóhér. Alig van magyar operajátszás, nem tűnik fel?

2948   takatsa 2021-11-28 15:18:24

Ja, énekeljen csak magyarul, aztán maradjon is Szögeden, nem kell neki Grazba vagy Zürichbe, vagy még tovább szálldosni. Minek is az.  Meg ne is gyüjjön ide nekünk ilyen Netrebkóféle, aki nem tud még magyarul se. Mert az már hogyan nézné ki magát, hogy a magyar nyelvű operában ő olaszul kornyikál? Láttunk már ilyet régen, elég szörnyű is volt. De továbbmegyek. Minek kell itt ilyen olasz, meg orosz, meg tudoménmilyen operákat előadni? Hát nem elég a Bánk Bán meg a Hunyadi László, meg az Arany és az asszony? Énekelje minden nép a maga dalait, Aztán ha meguntuk ezt a néhány operát, akkor jöhet a Jaj cica eszem azt a, ilyesmiből van egy szekérderékra való, sohase fog elfogyni. 

Mindegy. Szerintem az nem érv, hogy egy énekes nem tud magyarul-olaszul-franciául-oroszul előadni normálisan egy operát. Tanulja meg. Ez ugyanúgy hozzátartozik a hivatásához, mint hogy énekelni tudjon. Igen, ez a globalizáció, ha egy fiatal énekes vinni akarja valamire az életben, akkor ezt kell tennie, és ebben a céljában a vezetésnek támogatnia kell, és nem ellene tenni, mint ahogyan azt a hivatkozott írás sugallja. Aztán röpdöshetnek az énekesek Szegedről Grazba, Zürichbe, Hamburgba, de persze ezekről a helyekről is Szegedre. Akkor lesz a világ szép és izgalmas. Kell saját zenekart fenntartani, kell saját énekkar, kell színpad, kell korrepetítor, 1 jó karmester, kell néhány stabil, helyi énekes, aki mindenesként énekli az epizódszerepeket, de a szólistákat hagyni kell röpdösni, nem szabad levágni a szárnyukat, és a vidéki baromfiudvarba kényszeríteni. Legyen pezsgés, legyen jövés-menés, keveredjen a helyi a pestivel, külföldivel, legyen a zene, az opera nemzetközi, nemzetek feletti, ahogyan mindig is az volt. Hentes Laci pedig énekeljen a kocsmában, a törzsközönsége előtt.

2947   ladislav kozlok • előzmény2945 2021-11-28 14:46:30

Sokszor van ez így nálunk is.  A kozonség elhiszi, hogy olaszul  vagy franciául énekelnek, de  kulfoldi látogatok rohognek /foleg olaszok/ a  protagonisták  deklamácioján.  Ha egy magyar énekes magyarul énekel, engem nem zavar, magyarul jol lehet énekelni. 

2946   takatsa • előzmény2945 2021-11-28 14:00:54

Oké, az utolsó két mondatomban van a lényeg, számomra hízelgő, hogy elolvastad. A kérdéseim nem üresek, a válaszok egy része ott rejlik a szövegben, a másik része pedig az azt olvasó fejében. Nekem nincsen semmi bajom a vidéki operajátszással, különösen a szegedivel, és jól tudom, hogy Szegedről a múltban is milyen nagyszerű énekesek indultak. Ugyanakkor a cikkben szereplő gondolatokat ártalmasnak tartom, mert ha megvalósulnának, akkor ezek nagyon rossz irányba vinnék a vidéki-, vagy Isten ments az egész magyar operajátszást. Hála Istennek, ezeknek a gondolatoknak, és megvalósulásuknak nincsen semmi realitása. A globlizáció csak egy lehetőség, beülhetsz a bécsi operába, hozzájuthatsz a legjobb felvételekhez, tapsolhatsz Netrebkónak, Kaufmannak, vagy degeszre eheted magadat hamburgerrel, és halálba röpítheted magad a legfinomabb drogokkal. A szabad akaratod most érvényesülhet, sokkal jobban, mint 30-50-100 éve, szinte paradicsomi állapot. Te is, én is, nemcsak részese, hanem része is vagyunk a kínálatnak.

2945   -zéta- • előzmény2944 2021-11-28 11:08:07

Csak üres kérdéseket teszel fel, nem indokolsz.

Az utolsó két mondatoddal egyetértek: A mai világban magas színvonalú operajátszásra van szükség, olyan műhelyekre, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben. Csak az tud hiteles lenni, csak az tud szólni a szűk környezetéhez, akinek mondanivalója van az egész világ számára.

Nekem azért szimpatikusak ezek az általad mereven elutasított gondolatok, mert látjuk, hogy az úgymond globalizáció (aminek az előnyeit elfelejtetted ecsetelni) hova vezet Budapesten.

Az évadban Szeged most a harmadik premierjét készíti elő december legelejére, míg a debreceni-miskolci-pécsi-győri kollégák együttesen a nullánál tartanak.

A magyar nyelvű játszás érdekes felvetés, de engem a Bohéméletben - magam is meglepődtem - egy pillanatig sem zavart az anyanyelvem. Nem mindegyik énekesünk áll készen a magyar nyelvű éneklésre, de az idegen nyelvűre sem, legfeljebb a közönség naívan elhiszi neki, hogy olaszul-németül-csehül-stb. énekel. 

2944   takatsa • előzmény2942 2021-11-27 23:55:51

Persze, lehet vitatkozni, de hülyeségen nem érdemes vitatkozni. Ha az összes kiindulási tétel és alapfeltevés hamis, azon csak legyinteni lehet. Ha visszatérünk a magyar nyelvű előadásokra, ezzel belesüllyedünk az abszolút provincializmusba, elveszítjük a globalizáció minden előnyét, és mindazt a kapcsolódási pontot, amely összeköt minket a "való világgal". Hogy a felirat elvonja a figyelmet a zenéről, a történésről? Nézd meg a filmeket, csak itthon szinkronizálnak mindent, máshol megy a felirat, így sokkal nagyobb a merítés, bővebb a tartalom, és nem hinném, hogy ez a megértés rovására menne. NIncsen szükség sztárokra? MIcsoda ünnep az, ha fellép időnként egy-egy csodás hang Budapesten is. Mondjunk le az ünnepről? Maradjanak csak a hétköznapok? És akkor mihez lehet igazodni, mit lehet etalonnak tekinteni, mindegy, hogy ki énekel? Maradjon a középszer? A zene, az opera nem ismer határokat, és mi fallal akarjuk körülvenni magunkat? A magyar nyelv falával? Ezek káros fantazmagóriák. Nem ilyen fura gondolatokkal kell megtámogatni a vidéki operatársulatok létét vagy nemlétét. A mai világban magas színvonalú operajátszásra van szükség, olyan műhelyekre, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben. Csak az tud hiteles lenni, csak az tud szólni a szűk környezetéhez, akinek mondanivalója van az egész világ számára.

2943   Gabor11 • előzmény2938 2021-11-27 21:44:01

Nincs már, csak egy szereposztás.

2942   lujza 2021-11-27 01:09:16

Ez ide illik leginkább, lehet vitatkozni vele:

https://papageno.hu/blogok/szegedi-nemzeti-szinhaz/2021/11/videki-operajatszasrol-ii-az-elmeleti-sik-folytatas/

2941   Búbánat • előzmény2940 2021-11-24 22:11:51

Szívesen. És meg köszönöm Mozart operájának közelgő szegedi bemutatójáról adott előzetest!

2940   Tejberizs • előzmény2939 2021-11-24 22:08:24

Köszönöm az infót!

2939   Búbánat • előzmény2938 2021-11-24 22:05:37

Kolonits Klára december 4-én és 9-én az Erkel Színházban a Hoffmann meséi hármas női főszerepét énekli/alakítja - érthető, hogy Szegedet és a "Szöktetést" kihagyja! 

2938   Tejberizs • előzmény2932 2021-11-24 21:50:32

Köszönöm a javítást!

Más: A Színház honlapján olvasható a Szöktetés a szerájból produkció három decemberi előadásának tervezett szereposztása. Meglepődtem, hogy Kolonits Klára nem énekli Konstanzét. Ferenczy Orsolyáé mellett most Rendes Ágnes neve szerepel.

2937   -zéta- • előzmény2936 2021-11-23 17:42:33

Köszönöm, az tényleg üzleti...;-)

2936   laszloferenc • előzmény2934 2021-11-23 14:30:11

Az az idézet Hollósi cikkében a Forbes Dinyés-interjújából való.

2935   -zéta- • előzmény2934 2021-11-23 13:34:14

És itt olvasható a szintúgy izgalmas folytatás...

2934   -zéta- 2021-11-23 13:32:29

Ugyan a Papageno csak Hollósi Zsolt szerint üzleti magazin, vagy ha igen, akkor a Revizoronline is az :-), de akkor már tegyük ide ezt a remek tanulmány első részét a vidéki operajátszásról...

2933   pio 2021-11-23 12:56:19

Egy másik kritika:

https://revizoronline.com/hu/cikk/9322/dido-es-aeneas-negyhangu-opera-szegedi-nemzeti-szinhaz/

2932   Héterő • előzmény2931 2021-11-23 11:45:03

                      Itt a helyes link a cikkhez.

        Ezt a mondatot nem értettem első nekifutásra:
A közönség remekül szórakozik, minden vesz, fölnevet a poénok után.
        A cikk végén jön a megfejtés:
A bemutató közönsége remekül vette a poénokat.

2931   Tejberizs 2021-11-21 16:41:43

Márok Tamás írása a Dido és Aeneas/Négyhangú opera produkcióról a tiszatajonline-on.

2930   Búbánat 2021-11-09 12:01:22

Szegedi Szabadtéri Játékok - 2022

Opera is szerepel a jövő nyári műsorprogramban:

Giuseppe Verdi La Traviatája a nemzetközi hírű Macerata Opera Fesztivállal koprodukcióban kerül színre. A „tükrök Traviátájaként” is ismert előadást eredetileg 1992-ben mutatták be Olaszországban, Szegedre olasz és magyar művészek közreműködésével érkezik.

2929   Gabor11 • előzmény2927 2021-11-07 15:02:37

Kiváló írás, de nagyon lehangoló volt olvasni, mert sajnos igaz. Ahogy Lámpaoltogatóé is. 

Ami Tötös Rolandot illeti, szerintem nehezebb dolga van így, hogy csak magasságai vannak és eltűnt a középlágé minősége. Ez bajt sejtet....lehet, pihentetnie kellene a hangját és utána megpróbálni visszahozni az alapokat.

Kétségbeejtő, hogy a zenei vezetés ezt nem konstatálta és így foglalkoztatja. Sürgősen kéne egy jó énektanár!

 Ne legyen igazam, de a szintén egykori nagy reménység, Kóbor Tamás jut róla eszembe, akinek szintén magasságai maradtak meg. Csak Kóborban több zeneiség volt, szebb hangszín, jobb kiállás. Ugyanakkor a történelem ismétli önmagát. Fiatalokat kényszerítenek olyan szerepre, ami még, vagy egyáltalában nem nekik való. Nem értem, ez a darab ki kedvéért lett elővéve egyáltalán? Senkinek sem volt jutalomjáték.

2928   ladislav kozlok • előzmény2927 2021-11-07 13:13:27

Tisztelt Márok Tamás, Máthé Beáta nem drámai szoprán, maximálisan fiataldrámai vagy spinto-lirico. A tuboson látni, hogy drámai szeretne lenni, errol kell  lebeszélni. Nem Turandot, de Liu  illik neki, nem Minnie, de Pillango, Toscát énekelheti. 

2927   Tejberizs 2021-11-07 12:01:55

Márok Tamás írása a Bohémélet produkcióról a tiszatajonline-ról.

Beszámoló a két kisopera közönségtalálkozójáról a szeged.hu-ról.

2926   kétked • előzmény2924 2021-11-02 22:53:48

Ez tömény májbaj. Kár volt az erőlködésért! 

2925   Tejberizs • előzmény2921 2021-11-02 17:07:21

Lehet, hogy inkább mezzo Máthé Beáta, határozottat nem merek állítani. Mindesetre nekem úgy tűnt, nem "fekszik" Neki igazán Mimi szólama. Technikailag megoldotta ugyan - még sokkal jobban is, mint Bordás Barbara! -, de "erőltetett"-nek éreztem. Lehet, hogy az artikuláció is ezért hagyott kívánnivalót maga után: sajnos sokszor volt számomra érthetetlen a szövegmondása, már nem túl magas fekvésben is. Nyilván "keresi" még a hangját, a Neki való szerepeket, ezért többfélével is próbálkozik. A Dido után többet fogunk tudni... És igen, a magas fekvésben én is több felhangot, több "pezsgés"-t igényelnék; főleg, ha komolyan gondolja, amit szerepterveiről nyilatkozott.

2924   lámpaoltogató 2021-11-02 09:03:58

Kedves Szerkesztők, kedves fórumtársak, a "szerkesztés" funkció segítségével, végül is elkészült a nagy mű. Hurrá!!!

2923   lámpaoltogató 2021-11-02 08:38:41

Kedves Szerkesztőség, kedves fórumtársak. Írtam pár sort a szegedi Bohéméletről, de sehogyan sem sikerült fölvsempésznem ide a fórum lapjaira. Megpróbáltam részletekben, az első kísérlet sikerült, de a második részletet megint elkapta a kisördög. Sajnálom...

2922   lámpaoltogató 2021-11-02 08:30:38

Ahogy beharangozták, az új szegedi Bohémélet alkotói lerántották a leplet a mű titkairól. Nélkülük sose tudtuk volna meg, hogy Mimi lakcíme változott, ámulva láttuk, hogy a 3. felvonás elején a tejesasszonyokkal együtt érkezik, valahonnan Neuilly felől. Ez a borongós téli felvonáskezdés egyéb meglepetéssel is szolgált. Tanúi lehettünk, ahogy Musetta – akiből a koncepció közönséges prostituáltat csinált – rosszkedvűen bekaszírozza a szolgálataiért járó pénzt a vámőrök tisztjétől, majd váratlanul eldirigálja a külső kart. Az is kiderült az előadásból, hogy Schaunard pokolba kívánja Rodolfo-t, annyira tetszik neki Mimi. Az alkotók arról is gondoskodtak, hogy a szereplők egymás titkairól is leráncigálják a lepleket. Schaunard és Marcello visszalopózik, hogy kilesse Rodolfo és Mimi egymásratalálását, utóbbinak még arra is van érkezése, hogy obszcén jelekkel bátorítsa barátját cselekvésre. De Mimi is kilép Barriére d'Enfer előtti rejtekéből, hogy kioktassa Marcellót. Mindent tudunk – többnyire erőltetett intimitásokat, hamis belemagyarázásokat – mintha a Való Világot néznénk, csak azt nem tudjuk hova tűnt a poézis, hova tűntek az érzékeny remekmű tragikusan törékeny személyiségei. 

 Mert hogy a négy barát mindegyike egyazon garderobe uniformizált szürke öltözékében lép színre, hogy aztán belesímuljon a tragikusan fantáziátlan és ügyetlen színpadkép szürkeségébe.

Zajlik az előadás flottul, jól szervezetten, de mintha nem történne semmi, egyik ária a másik után, jaj már vége, észre sem vettük. S erről az is tehet, aki a karmesteri pulton nem csak a pálcát tartja szokatlanul a másik kezében, de a feladatát is eltévesztette. Ahelyett, hogy sárkányként röptetné énekeseit, leráncigálja őket az egyhangú taktírozás unalmába.

Jók voltak: a kórus, meg néha a zenekar, főleg, mikor földerengett bennük a valódi előadások egy-két emléke. Igaz, akkor szétmentek, de annak legalább valami köze volt a művészethez.

Szomorú este volt.
 

2921   Gabor11 • előzmény2919 2021-11-02 01:37:30

Akkor ön szerint is inkább mezzo Máthé? Sokat töprengtem ezen, mert a magasságai más színűek és elvékonyodnak. Nem ragyognak úgy. 

2920   Tejberizs 2021-11-01 22:05:32

Közönségtalálkozó lesz a következő operabemutatókkal kapcsolatban: Dido és Aeneas, Négyhangú opera

Interjú Horváth Istvánnal, a Bohémélet-produkció egyik Rodofo-jával.

  
Hírek
• A Szegedi Nemzeti Színház közleménye
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Borbély László habilitációs koncertje
J.S. Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
Beethoven: 28. (A-dúr) zongoraszonáta, op. 101
Liszt: 3. Mefisztó-keringő
Bartók: Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83
Messiaen: Madárkatalógus – L’alouette calandrelle (Sziki pacsirta)

18:30 : Budapest
BMC, Könyvtár

LFZE Elektronikus Zenei Médiaművészet Tanszaki Koncert

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Benjamin Britten: Szentivánéji álom

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Mischa Maisky (cselló), Martha Argerich (zongora)
Műsorvezető: Becze Szilvia
"CZIFFRA100"
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta (Jules Delsart cselló-zongora átirata)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elina Vähälä (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
Bernstein: Candide - nyitány
John Corigliano: „The Red Violin” - hegedűverseny
Dohnányi: fisz-moll szvit, op. 19
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez: Hamar Zsolt
J. Brahms: D-dúr szerenád, No. 1, op. 11
Dohnányi E.: fisz-moll szvit, op. 19
A mai nap
született:
1887 • Arthur Rubinstein, zongorista († 1982)
1932 • Szendrey Karper László, gitárművész († 1991)
1944 • John Tavener, zeneszerző († 2013)