A 2021-es Salzburgi Nyári Ünnepi Játékok meghírdetett programjában a legidősebb női és férfi közreműködő művész együttes életkora közelebb van a 190., mint a 180. évhez. Kik lehetnek Ők?
Christa Ludwig (mesterkurzust tart) és Herbert Bloomstedt (a Bécsieket vezényli)
(4/3)
Kedves Edmondom, nem égészen értek Veled egyutt. Miért nem lehet valaki kedvence akit soha élobe nem hallott ? Ki hallotta Callast éloben a legjobb éveiben? És mégis sokan szeretjuk. Ez nem volt probléma 2007-ben olyan neves Forumtársainknak mint például Parampampoli, Telramund, Cilike és sokan mások.
Az a véleményem, hogy lehet ilyen listákat gyártani, de nem életszerűek. Nem lehet összehasonlítani csak lemezről hallott, de soha nem látott énekeseket azokkal, akiket legalább filmen, TV-ben, DVD-n, még inkább személyesen, "élőben" lát(t)unk. Senki nem él, aki pl. a nagy Carusót és alig van olyan, aki a két háború közti -egyik- aranykor sztárjainak tapsolhatott. Gigliről azt írja Várnai Péter, biztosan nem alaptalanul, hogy "mintha kissé mindig egy nápolyi dalt énekelt volna" és "alakításai színészileg jelentéktelenek voltak". Vajon kérne-e ma bárki is egy, a fentiekkel körülírható Kaufmannból? Még egy Callasnak is meg kéne újulnia, ha versenyre akarna kelni mondjuk a vele gyakran egybevetett Netrebkóval. De ha akadnak is még mondjuk 1950 előtti énekes sztárokat látók-hallók, 85-90+ életkorban aligha tudják a régieket objektív -vagy akár szubjektív!- szemmel-füllel összehasonlítani az újabbakkal, még kevésbé a maiakkal. Az utánuk következő, mondjuk 1950-80 közötti generáció már közelebb van hozzánk, ott már akadnak mai szemmel is vállalható színész-énekes nagyságok, nem kevesen. Az operai előadóművészet lényege azonban éppen az, hogy az új nemzedékek: rendezők, díszlet- és jelmeztervezők, világítástervezők egy nagyjából meglévő "nyersanyagban" = az állandó vagy csak kisebb mértékben cserélődő repertoárban az énekes szólistákat és a kórusokat a változó világ, változó ízlés, korszellem figyelembevételével állítsák színpadra, legjobb tudásuk szerint komplex színpadi teljesítménytés látványt (!) nyújtva a közönségnek. Továbbá, és ebben szokott a legnagyobb vita lenni, a színpadi alkotók gyakran és növekvő mértékben igyekeznek a darabokat értelmezni, esetenként átértelmezni, ami hozzá tartozik az operajátszáshoz (is), nem tegnap óta. Ebből a szempontból a zenekar szerepe hagyományosabb marad: a kottát nem rendezik meg vagy át, de időről-időre a kottát is "értelmezik" a karmesterek. A karmesterek, akik továbbra is irányítják az operai produkció zenei részét, ami azonban jó ideje, nagyjából az 50-es, 60-as évek óta és egyre inkább több mint pusztán éneklés és zenekari játék.
Visszatérve az alaptémához: értelmét legfeljebb annak látom, hogy 1-1, évszámokkal behatárolt időszak, mondjuk a húszas-harmincas, ötvenes-hatvanas évek vagy napjaink legnagyobbnak tartott neveiből állítsa ki-ki össze a saját szubjektív toplistáját.
Gyurkovics Mária művésznő hazánkfia - bocs, hazánk leánya - tehát valóban figyelemre méltó. De tudomásom szerint Montserrat Caballé is hölgy, vagyis női énekes! (abban a boldogabb korban még nem létezett a "nemváltás" - hála Istennek)
Rigoletto idezojeles "forumtarsunk" arra ez egyetlen beirasra regisztralt, legalabbis ezen a neven. Ket enekest leszamitva nala lathatoan megallt az ido kb. 1960-ban. Erdekes meg, hogy Gyurkovics Maria jutott eszebe egyetlen noi enekeskent... Tanulsagos meg, hogy joval elottunk hajba kaptak akkori forumozok ilyesmiken is.
Láttam Milnes-t Scarpiaként, Otellóként itthon, és Amonasro szerepében is (az Aida koncertszerű előadásán a BKK-ban), sőt ott voltam a Vígszinházban azon az operagálán (1994. december 6-án), melyen rajta kívül Nicolai Gjaurov, Jelena Obrazcova, Marton Éva és Peter Dvorsky is énekelt. Sherriill Milnes baritonja , élő színpadi alakításai, kisugárzása, sármja, máig emlékezetesek maradnak számomra; felejthetetlen élményekkel ajándékozott meg - gondolom sokakat, akik jelen voltak az említett budapesti vendég-fellépésein.
Jó napot Kívánok!
Elnézést a késésért, de csak most regisztráltam...
1. Enrico Caruso
2. Leonard Warren
3. Jussi Björling
4. Ezio Pinza
5. Franco Corelli
6. Robert Merrill
7. Beniamino Gigli
8. Montserrat Caballé
9. Titta Ruffo
10. Gyurkovics Mária
Ahogyan csak az első oldalt végiglapoztam, kissé szomorúan vettem tudomásul. hogy nincsenek femt bizonyos énekesek, akik szerintem nagyon is jók voltak. Így:
Franco Corelli
Fjodor Saljapin
Boris Christoff
Nicolai Gedda
Jesse Norman
...és még sokan mások.
Most csak ennyi jutott eszembe hirtelen.
Egyetértek Szilgyóval, sőt, Domingo Wagner énekesként sem rossz. Igaz, a Windgassen utáni Wagner-mezőnyben nem kell(ett) túl nagy konkurenciával megküzdenie.
Szerintem Alagna hangja gyönyörű, különösen szeretem a francia operákban. Nekem nagy örömet okoz, hogy hallhatom. Nagyon bánom, hogy nem mentem el a pesti koncertjére, de remélem októberben Bécsben hallhatom, amikor Faustot fog énekelni. (a kedves feleségével...)
Domingonál sokoldalúbb, intelligensebb énekes nem sok van, és attól félek, nem is nagyon lesz. Nálam abszolút top 5-ös, mondjuk Wagneren kívül mindenben.
Nem is beszélve Corelliről, aki ugyancsak jobb Radames volt. Én vitatom Domingo első helyét, de a sorrend nem tűnt lényegesnek ahhoz képest, hogy jó néhány nagy énekes rá se fért a listára. Carrerasnak szerintem is rajta van (lett volna) a helye.
Alagna más, ő nem olyan nagy egyéniség, bár bevallom, most, hogy élőben láttam, jócskán felértékelődött a szememben. Egészen más mint hittem. Sokkal kedvesebb, szimpatikusabb és a hangja gyönyörű.
Én azon is csodálkozom (kicsit), hogy senki se vitatja Domingo első helyét. Én szeretem, de nem lehetne ráfogni, hogy tökéletesen énekelt volna. Hangilag, technikailag jópár nála jobb tenoristát tudnánk találni. Na most, hogy a személyiséget, az alakítások összes vetületét nézva hogy néz ki,az is más kérdés. (pl.szerintem Radamesnek pusztán vokális szempontból Giacomini sokkal jobb volt)
Egyébként szerintem nem olyan rossz ez a lista. Nagy részével egyet is értek. Bár azt fel nem foghatom, hogy Vickers miként előzhette meg 11 hellyel Windgassent.
Ó, Peter Pears, végtelenül művelt és intelligens énekes volt, csak a hangját nem lehet a nemes hangok közé sorolni! Hangi kvalitásai bizony hagynak némi kivánnivalót!
Előadás......
Hát igen, nyilván más listát állítanának össze az amerikaiak, németek stb. Azért vannak énekesek, akik bármilyen mércével is mérve, az egyéni ízlést is figyelembe véve egyszerűen nem hagyhatók ki szerintem. A sorrend is érdekes.
Szerintem egyszerűen utálják az olaszokat, mert hiányzik a listából többek között Lauri-Volpi, Di Stefano, Del Monaco. Ők nem fértek be, de pl. Peter Pears benne van. A magam részéről nagyon szeretem Florezt, de ő - 10 éves karrierrel a háta mögött- helyet kapott, a felsoroltak pedig nem?
A BBC Music Magazine (2008 áprilisi szám) megszavaztatott 16 vezető angol kritikust.
Íme az eredmény: The 20 Greatest Tenors of all time
1. Placido Domingo
2. Enrico Caruso
3. Luciano Pavarotti
4. Fritz Wunderlich
5. Jussi Björling
6. Lauritz Melchior
7. Benjamino Gigli
8. Jon Vickers
9. Nicolai Gedda
10. Peter Pears
11. Tito Schipa
12. Carlo Bergonzi
13. Juan Diego Flórez
14. Peter Schreier
15. Franco Corelli
16. John McCormack
17. Anthony Rolfe Johnson
18. Alfredo Kraus
19. Wolfgang Windgassen
20. Sergey Lemeshev
Kedves Fórumtársak! Kérdezném, hogy van-e
valakinek a birtokában egy szép Flotow
Márta, vagy egy Norma?Csak DVD-n vagy VHS-
en.Keresném továbbá az 50-70-es évek nagy operafilmjeit,Trubadur, Rigoletto, Bajazzok, Aida.És ha valakineg meg lenne
Rossini Hamupipőkéje (Cenerentola )az is
nagyon érdekelne.Csak DVD-n vagy VHS-en.
Akinek valami meg van a fentiek közül,
kérem jelentkezzen.Köszönettel karla1
karla1@chello.hu
Ezt a Rigolettót a kedvenc DVD-im közé soroltam részben pont a rendezés miatt. Nekem ugyanis nagyon tetszett, nem találtam semmi felháborítót, sőt tetszett az orgia kendőzetlen ábrázolása. Egyébként férfiak is meztelenkednek benne, nem csak a nők, sőt férfiak egymással is \"mulatnak\", vagyis nem a női kiszolgáltatottságot akarta bemutatni a rendező, hanem egy udvari mulatozást, egy orgiát. Szerintem szükség van a megporosodott kliséktől eltérő, a nézőt \"felrázó\" rendezésekre - ésszerű határokon belül persze - hogy egy kicsit felpezsdítse az opera világát.
A férfiag állig fel vannak öltözve,de
Rigoletto pl.a hosszú mankóbotját a lábai közé fogva félreérthetetlen mozdulatokkal egy nö lábai közé teszi aki egyébként félpucér,és együtt ringatódznak a bottal.
Kérdezem, kell ez egy Rigolettóba?
Kedves kobzos! Az általad említett svéd AIDÁT én is láttam. Ill.félig se!Abban a pucérságon kívül több borzalom is előfordult,többek között a bevonulási induló alatt vesszőkosárba gyüjtött kézfejeket, egy másikban emberi levágott fejeket hordoztak a szinpadon,és bár ezt a
DVDt
kb 5 éve boltban vettem elég drágán, és a fele megnézése után vissza is vittem, hogy hibás a lemez.Ki is cserélték volna, de én inkább mást választottam az Aida helyett.Erről az előadásról az a véleményem, hogy így szinpadra vinni egy
Aidát csak egy dilettáns vagy egy őrült tud.
No még azon is lehet gondolkodni, hogy maga Verdi nem a Violetta, hanem a \"La Traviata\" címet adta a darabnak. Szóval mit hangsúlyozott? Ennek megfelelően hajdan Magyarországon igen \"árnyaltan\" \"A tévedt nő\" címen játszották. Aztán visszaszemérmeskedték a \"Traviata\" címet, arról legalább sokan nem is tudják, hogy mit jelent... (pedig az ide illő szinonimákban gazdag a mi nyelvünk!)
Viszont a kompenzció jegyében az idei bayreuthi Mesterdalnokokban Beckmesser - miközben egy gázzal töltött sexbabát lenget a feje felett - egy teljes meztelen krapekot varázsol elő egy ládából.
Lehet, hogy nyitni kell egy \"Sex az operaszínpadon\" fórumot, ahol megbeszélhetjük, hogyan kell a Salome-t, a Lady Macbeth-et, vagy a Mandarin-t decensen előadni...
\"az első felvonásban a hercegi tivornyán félpucér és pucér nők szinte
szeretkeznek a szinpadon.kifejezve a sex
lehető változatait\"
Férfiak nem is vesznek részt benne? Vagy ők állig begombolkozva? Akkor ez a rendezés bizonyára a korabeli viszonyok közt a nők kiszolgáltatottságát volt hivatva megjeleníteni.
\"az összes többi Aida előadáson csalnak!\"
Ezt azért nem mondanám: a mű eleve éppen nem a \"korhűség\" mintapéldánya. Miért kellene, hogy a jelmezek, stb. korhűek legyenek?
Kedves karla1! Nomármost mit szólsz ama svéd opera dvd-hez, ahol az Aidában - a tejes korhűség jegyében - az összes rabszolgalány topless!?! Bizony az összes többi Aida előadáson csalnak!
Egyébként a nagy galériákba is \"zömmel nívós közönség jár\" - és azért akad a falakon egy-s-más...
Eme bájos képzavarhoz, miszerint ott ülsz a lakatlan szigeten (nétán Péntek társaságában) - egy kis offolás:
Friss hajótörött ijedten kérdezi a bennszülöttől:
- Mondja, vannak itt kanibálok?
- Hová gondol, Uram! A múlt héten ettük meg az utolsót!
Kedves karla1! Az indokolatlan meztelenkedés az operaszinpadon szerintem is teljesen felesleges - bár horribile dictu akadhat olyan rendezés is, ahol ez az eszköz átgondolt és akár helyénvaló is lehet, de most hiába kutatok a memóriámban, valóban nem tudok egyértelműen pozitív példát hozni.
De az említett Traviata ezt a határt semmiképpen nem lépi át. Nem akarlak tovább győzködni, ízlés kérdése, hogy tetszik-e vagy sem. Szerintem helyesen jártál el: megnézted, és azt követően ítéltél.
Kedves tarnhelm2! Köszönöm a válaszodat,de nekem ez a rendezés akkor is idegen.Említenék még egy Rigoletto felvételt,amit most kaptam meg,ott az első felvonásban a hercegi tivornyán félpucér és pucér nők szinte
szeretkeznek a szinpadon.kifejezve a sex
lehető változatait.Nekem undorító ez a
rendezés,nem is beszélve arról, hogy a pucérkodás és a sex peepshow-ba való, és nem az operaszinpadra, ahová zömmel nívós közönség jár.Ezt a bujaságot sokkal szerényebb formában is ki lehet fejezni.
Vagy ezért nem vettem fel az Alföldi
féle FAUSTot,mert hasonló okok miatt undorítónak tartom.A pucérkodás magánügy, és nem tartozik a nyivánosság elé.
Kedves karla1! Örülök neki, hogy megnézted a salzburgi Traviátát, és abszolút megértem, ha a hagyományos felfogást továbbra is jobban szereted de ugye, azért érdemes volt?
Egy gondolat csak a rendezéshez. Véleményem szerint a hangsúly nem azon van, hogy Violetta kurtizán szerepét ez a rendezés jobban kidomborítaná a hagyományosnál. Ez a darab inkább arról szól, hogy a hipokrata tömeg (e rendezésben arctalan, unisex tömeg!) \"sztárolja\" majd \"ejti\" saját sex-bálványát. Violetta kiszolgáltatottsága és nem a kurtizán-jellege áll e rendezés fókuszában.
Megfogadtam a tanácsot, és végignéztem a Salzburgi Traviatát.A véleményem kissé megvéltozott, zeneileg,hanganyagilag nagyon tökéletesnek tartom, nagyon tetszett.Nagyon tetszett a III.felv.talán kissé lassúbb tempovétele a megszokottól,
ezzel a dráma még drámaibbá vált.A zenekart is tökéletesnek éreztem. A rendezéssel viszont változatlanul kifogásaim vannak,azt éreztem, hogy Violetta kurtizán mivoltát eltúlzottan
ábrázolták.Azért tegyünk különbséget egy utcasarki kurtizán, és egy Duphol báró
által kitartott kurtizán között.A báróhoz való tartozás még a kurtizánoknak is némi
erkölcsi tartást követelt meg,tehát nem
bárkivel és bármikor és bárhol.Egyébként is az ilyen műveket szerető közönség
általában nem a szoszéd utcai malterhordók közül kerülnek ki,hanem a valamivel elitebb közönség közül.Márpedig
ez a közönség ismeri a cselekményt,Violetta mivoltát is, ennyire
kihangsúlyozni a kurtizánságát számomra változatlanul túlfokozottnak tünik,és a
darab negatívumának tartom.Zeneileg, és előadói produkció szempontjából nagyon tökéletesnek tartom.De változatlanul szivesebben nézem a Gheorghiu féle előadást
A tegnapi kérdéshez: Nagyon régen volt egy Melogyija lemezem, amin M.del Monaco énekelt (a Bohócokból a prológot és Canio áriáját is!). Azon volt az Otello zárójelenete. Ahogyan a végén énekelte/zokogta, hogy \"dezdéééémona, dezdééémona\", az most is a fülemben...
Kissé megkésve...
Leontyne Price
Maria Callas
Birgit Nilsson
Natalie Dessay
Renee Fleming
George London
Marilyn Horne
Anna Moffo
Giuseppe di Stefano
Nádor Magda
(nem sorrend)
Kedves Franca! Többen ajánlották, hogy
Puritani DVD ügyben forduljak Hozzád.
Régóta keresem, CD-n meg van,de még sosem
láttam.Megkérlek, amennyiben van rá mód,
hogy átmásold nekem, úgy légyszives keress meg.Cserében mintegy 40 opera DVD-ből válogathatsz. Köszönöm. karla1
karla1@chello.hu
A. Gherorgiu, ugy ahogy van 60 % poliester, 40 % gyapju, vagyis 60% csinalt!!!
Aix en Provence, lehet a 80-as evekben SASS SYLVIA-val, az Traviata!
Csodalatos, lenyugozo, tokeletes!
KERESSETEK!
(Elnezest, sajatgep rossz, masen irok, stop !)
Én például cd-n egyáltatlán nem voltam kíváncsi a salzburgi Traviata-ra, vokálisan vannak ennél sokkal jobb előadások is. Pl. Gheorgiut általába jobban kedvelem, mint Nyetrebkot, de hangilag az igazi Violetta számomra Ileana Cotrubaş.
De a salzburgi előadás egészében, operalőadásként a legfantasztikusabb Traviata, amit eddig láttam. Ebben jelentős szerepe van a rendezőnek, a karmesternek és az énekesek színészi teljesítményének. Van benne néhány drámai szituáció, amit még egyetlen rendező és énekesgárda sem tudott ennyire érzékeltetni, és ennyire közel hozni a mindennapok emberi konfliktusaihoz.
Szerintem érdemes lenne még egyszer próbálkozni a dvd-vel félretéve a modernizálás iránti ellenszenvedet.
Teljesen osztom tarnhelm2 véleményét. Zseniálisan letisztult (kifejezetten dvd-tv-re való!) rendezés. Nyetrebko csodálatos Violetta, és Villazón is remek, kissé naiv (ez kell is ahhoz, hogy valaki ÍGY beleszeressen egy kurtizánba!)Alfred!
Úgy értem, hogy a magas céje szép fényes hang, a Carmenben viszont nincs. Hallottam másban is,több darabban, így alakult ki a véleményem, ami természetesen tiszteletben tartja a tiédet.
A salzburgi Traviata számomra érdekes volt, bár nem szeretem a modernizálást. Ebben a produkcióban aránylag logikusan végig van vezetve a koncepció és van egy igazán \"ütős\" része, a báli kép kórusai, ami nagyon brutális szerintem.
Egy kis kiegészítés: lehet, hogy ha a
Salzburgi előadást csak hallgatnám CD
képpen ,akkor tetszene.Ezt nem tudom, még nem próbáltam ki,de meg fogom próbálni.
Amikor megkaptam DVD-n,az első felv.
közepe körül kikapcsoltam, mert nem
éreztem benne a nekem szükséges atmoszférát.
Ennyire különböznek az ízlések.Nekem meg van a Salzburgi Traviata,de a modern rendezés miatt végig sem néztem.Nekem a Traviatát a korhű környezetbe helyezett,és korhű kosztümökbe öltöztetett szereplők is jelentik, nem is
beszélve az előadók teljesítményéről, és a
kitűnő Solti György fantasztikus tempo-
vételeiről, és a DECCA (és Solti)
dinamikájáról.Én zenét mindíg fejhallgatóval hallgatok, még ha az DVD is, mert a zene részletei, az egyes szólamok tevékenységei csak így tudnak nekem érvényesülni.Egy hatalmas óra díszlet előtt repkedő,majdnem miniruhás
Violetta neken nem illik a Travíatába,de
nem tudok azonosulni vele.De van, akinek ez tetszik. Szive joga.
