vissza a cimoldalra
2021-07-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11690)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (4192)
Régizene (7440)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5189)
Jacques Offenbach (490)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4780)
Franz Schmidt (3886)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2252)
Bartók Rádió (794)
Wagner-felvételek (308)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62685)
A MET felvételei (1524)
Palcsó Sándor (348)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1484)
Opernglas, avagy operai távcső... (21041)
Ilosfalvy Róbert (970)
Help me! (1158)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Lehár Ferenc (frushena, 2007-04-30 17:39:30)

   
762   Búbánat 2021-07-21 09:58:15

Lehár, az operettkirály szellemisége elevenedett meg Ipolyságon

Írta: Felvidék.ma - 2021.07.09

Az operett világa került reflektorfénybe az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében tartott július 8-ai rendezvényen. Lehár Ferenc munkásságába, életébe és szellemiségébe nyerhettünk bepillantást a különleges, operettslágerekkel gazdagított könyvbemutatón, melyen Klemen Terézia és Margitay Zoltán közös kötetét ismertette a szerzőpáros. Az operettdallamok Nagy Ibolya operettprimadonna előadásában csendültek fel.

761   Búbánat • előzmény760 2021-06-18 10:54:23

„Komáromi gyerek vagyok”

Írta: Benyák Mária

 2021.06.17.  Felvidék.ma

"Aki részt vett Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában a Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét keretében megrendezett Lehár Ferenccel kapcsolatos beszélgetésen, zenés műsoron és kiállítás-megnyitón annak még sokáig fülében visszhangozhattak az ott elhangzott okos gondolatok, a zeneszerző örökzöld dallamai és tudatosíthatta, hogy újra és újra beigazolódik, az operett komoly helyet érdemel a zene világában, az egész kultúrtörténetben."

"A rendezvényen jelen volt a Bécsben élő közeli rokon, Lehár Ferenc húgának unokája, Lehár Mikes Zsuzsa és férje is."

"A rendezvény vendége volt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, aki részletesen szólt arról, miként ismerte meg a zeneszerző dalait, majd később teljes operettjeit."

"Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapítója és elnöke arról beszélt, hogy zenekedvelő családban nevelkedve, zeneszerető emberként tudatos elhatározásból alapította a társulást és vállalta fel a Komáromban 1870. április 30-án született zeneszerző emlékének ápolását."

"Tavaly, születésének 150. évfordulója alkalmából Klemen Terézia Margitay Zoltánnal közösen könyvet jelentetett meg értékes dokumentumokkal, fényképekkel, eddig ismeretlen anyagokkal kiegészítve Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címen."

"A társszerző, Margitay Zoltán szintén jelen volt a beszélgetésen, aki ugyancsak értékes ismeretekkel gyarapította a közönséget a zeneszerzőről....Tőle tudtuk meg azt is, hogy felesleges temetni az operettet, van közönsége, van népszerűsége és maga Lehár a legkedveltebbek egyike. Tizenöt évre visszamenően a statisztikák szerint Johann Strauss után éppen az ő művei szerepelnek a világ színpadjain a legtöbbet."

"Az élvezetes beszélgetést mintegy megkoronázta Nagy Ibolya operettprimadonna és Klein Otokár operaénekes szereplése, akik a zeneszerző operettjeinek dalaiból mutattak be válogatást..."

760   Búbánat 2021-06-07 10:04:52

Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Kulturális Intézet Pozsony szervezésében

Június 16-én, szerdán 15.30 kezdettel szervezik meg A komáromi operettkirály című rendhagyó kiállításmegnyitót A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi központi épületében.

Lehár Ferenc, a bécsi operett megújítója, a XX. Század egyik legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistája 151. évvel ezelőtt született Észak-Komáromban. Bár életét nagyobb részt Bécsben töltötte, haláláig elszakíthatatlan szálak kötötték a magyar nyelvhez és a magyar gyökerekhez.

Munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító méltatja. Beszélgetőtársa Klemen TeréziaAz operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv társszerzője. (A másik társszerző: Margitay Zoltán)

759   Búbánat 2021-06-06 20:16:38

Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát  - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére) 

A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást. 

A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át,  az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja. 

Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!

758   Búbánat 2021-05-27 16:35:14

Az operett királyaként számontartott Lehár Ferenc 1889-ben felvette a császári-királyi mundért, és tagja lett az apja által vezetett bécsi 50. gyalogezred zenekarának. 1890-ben a saját útját kezdte járni; megpályázta és elnyerte a losonci 25. gyalogezred karmesteri státusát.

Körkép.sk. 2021. március 30; április 4.

„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 1.

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2020/03/30/sirtak-rittak-a-losonci-leanyok-emlekezzunk-lehar-ferencre-1/

„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 2.

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2020/04/01/sirtak-rittak-a-losonci-leanyok-emlekezzunk-lehar-ferencre-2/

757   Búbánat 2021-05-26 10:16:50

Ismert, hogy Nagy Ibolya, énekesnő, operettprimadonna, sok éven át a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” házigazdája, szerkesztő-műsorvezetője (műsorának megszűnését követően napi rendszerességgel, a régi adások ismétléseit hallhatjuk kora reggel a rádióban) már egy ideje új műsorával jelentkezik a YouTube csatornáján:   

A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”

Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik  (telefoninterjúk...) 

https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA

Az adást „keretbe” foglalja Lehár Ferenc kései operettjéből felcsendülő szép dalSzabó Miklós operaénekes énekhangján – rádiófelvételéről:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ

https://www.youtube.com/watch?v=t-8081IODHo&ab_channel=Istv%C3%A1nSzekeres

  • Georg dala: „… Szép a világ, ha a szívünkben nyílt száz virág, szép, nézni szép egy lány ábrándos tekintetét. Szép a világ, ha a csillagos ég néz le ránk, szép, élni szép, s várni mint szép…tündérmesét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1956

E mellett egy másik Lehár-operettből, az ÉVA című műve keringőjének dallamait is hallhatjuk ("aláúsztatva") a podcastokban.

756   Búbánat 2021-05-10 20:33:25

A Katolikus Rádió Dallamív című műsorának 2021. április 30-i adásában, születésének 151. évfordulóján Lehár Ferencre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Boros Attila.

Az adás ezen a linken visszahallgatható:

katolikusradio - archivum

A műsorban az alábbi dallamok csendültek fel:  

  • Lehár Ferenc -  Ludwig Herzer, Fritz Löhner Harsányi Zsolt: A mosoly országa

- Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.00)

 „- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!! /Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél, el jő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felém száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív, mégis arra hív, arra hív!...”

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szív-kettős) - (Németh Marika és Baksay Árpád, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara) – A Fővárosi Operettszínház 1962-es előadásának hangfelvételéről)

 „- Lótuszvirág! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!"

- Szu Csong dala, I. felv. (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes felvétel: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

„Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…” 

  • Lehár Ferenc  Paul KneplerLudwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

- Ottavio áriája (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)  A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

„... /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!” 

  • Lehár Ferenc - Victor Léon - Leo Stein: A víg özvegy /”Die Lustige Wittwe”/

- Camille de Rosillon  és Valencienne "Pavillon-duettje", II.  felv.:   (Erika Köth és Ilosfalvy Róbert,  közreműködik a Symphonie-Orchester Graunke, vezényel:  Willy Mattes) - 1967
(CD - EMI Classics, 2006)

Sieh dort den kleinen Pavillon, er kann höchst diskret verschwiegen sein! O, dieser kleiner Pavillon plaudert nicht ein Wörtchen aus, o nein! Dunkel uns umfängt nimm, was Liebe uns schenkt! Komm in den kleinen Pavillon, komm zum süssen Rendezvous, o Du!

- Nyitány (Bécsi Filharmonikusok – vezényel a szerző, Lehár Ferenc) – archív, stúdiófelvételről

755   Búbánat • előzmény753 2021-05-09 18:22:02

Tavaly az osztrákok készítettek a 150. születésnapi évforduló alkalmából doku-játékfilmet   Lehár Ferencről. 

Bővebben ezen a linken – és fotók a filmből és a filmforgatásról:

https://www.fortv.at/projekte/

754   Búbánat • előzmény753 2021-05-09 18:08:54

Szép Lehár-portréfilm ez -  az életút és a művészpálya főbb állomásain és  műveinek zenés-filmes illusztrációin túl  betekintést enged  a zeneszerző privát szférájába ls, és tbk.  múzeális értékű, archív filmkockákon látni a komponistát bécsi palotájához tartozó kertjében, amint a kerti kis tavacska partján aranyhalaknak szór morzsákat, vagy éppen  teknősbékákkal foglalatoskodik... 

753   zenebaratmonika • előzmény752 2021-05-09 16:04:31

Valami olyasmit ígértek, hogy egy filmet készítenek életéről a 150. szülinapra, ami tavaly volt. Erről tudtok valamit?

A Kálmán Imre életéről készült egy film, de hogy Lehárról lenne-e életrajzi film nem rémlik.

"Ich über mich - Franz Léhar" (Portrait des Komponisten) - YouTube

Talán ez lenne az, gondolom.

752   Búbánat 2021-05-09 15:54:37

Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály

2021. február 12., 10:05

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nőkA drótostót – és elindult egy nagy karrier.

A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.

Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.

A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)

751   Búbánat • előzmény749 2021-05-01 10:27:29

Tegnap este a Youtube-on sugárzott „Lehár és kortársai” online premier-műsor visszanézhető.  (45 perc)

Az interneten elérhető ezen a linken:

https://www.youtube.com/watch?v=CGy3nsnj2Kg&ab_channel=KomaromMsks_vmk

Az irodalmi szemelvények között elhangzó dalok és az énekszámok előadói:

A zongoránál: Bertók István

- A víg özvegy – Daniló belépője: „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám”  (Derzsi György)

- A cárevics – Szonja áriája: „Jön majd egy férfi”  (Becse Szabó Ilona)

- Luxemburg grófja – Angéla dala: „Hazugsággal szívembe miért jártam én?” (Becse Szabó Ilona)

- Bécsi asszonyok Katonarmester-dal: „A banda élén” (Derzsi György)

- A mosoly országa – Szu Csong és Liza szerelmi kettőse /„Szív-kettős”/: „Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”: (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)

- A víg özvegy – Daniló és Hanna szerelmi kettőse: „Ajk az ajkon” (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)

Az irodalmi összeállításban  - Lehár Ferenc méltán ismert operettjei mellett -  olyan magyar költők és írók műveiből kapunk ízelítőt, mint Kafka Margit, Somlyó Zoltán és Kosztolányi Dezső.

Az előadók:

Culka Ottó, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.

Szerkesztette: Varga Emese

Készült a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.

(2021. április 30.)

750   Búbánat • előzmény749 2021-04-30 20:05:15

Elkezdődött...

749   Búbánat 2021-04-30 19:04:02

Lehár és kortársai – zenés-irodalmi összeállítás - online

A YouTube oldalról

Premier dátuma: 2021. ápr. 30.

Kezdés: 20 órakor

A Lehár 150 programsorozat online rendezvénye

Közreműködnek: Becse Szabó Ilona, Bertók István, Culka Ottó, Derzsi György, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.

Szerkesztette: Varga Emese

Kamera és utómunka: Görözdi Szilárd és Domján Gergely

Hangmérnök: Varga Attila

Fővilágosító: Dobosi Gyula

 

Készült az Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.

 A Lehár és kortársai online műsor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

 

748   Búbánat 2021-04-30 09:21:09

A tavalyi, 150. születési évfordulóra tervezett ünnepi zenei és egyéb megemlékező események a járványhelyzet miatt elmaradtak, sajnos a mostani 151.-kel sem járunk jobban...

http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=312&menuId=24

Lehár Ferenc a Fejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek azt várják az

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.)  

operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen a problémáikat elfelejteni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”

747   Búbánat • előzmény661 2021-04-24 20:00:38

Kapcs. 661. sorszám

Az M5 csatorna sugározza ismét ma éjjel: 21:05 - 23:50

Lehár Ferenc: A mosoly országa

(160')

A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.

Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve.

746   Búbánat 2021-04-09 15:46:09

Lehár Ferenc: Arany és Ezüst - keringő

André Rieu & His Johann Strauss Orchestra performing Gold & Silber in front of Hofburg Palace, Vienna. 

745   Búbánat • előzmény744 2021-03-15 10:26:05

Lehár Ferenc: Garabonciás – Állami Déryné színház bemutatója - képes füzet  - "Vándordiák"

744   Búbánat 2021-03-13 19:44:09

A Kossuth Rádióban minden szombaton délután jelentkező Operettparádé című műsor ma az 1848/49-es forradalom és szabadságharcunk emlékét felidéző és megjelenítő két dalszínházi produkció - „Mária főhadnagy”; „Garabonciás”  - keletkezését, történetét és zenéjét állította középpontjába.

szerkesztő Babucs Kriszta ezúttal is Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Nemlaha György, dramaturg, zenei író bevonásával készítette és vezette operettműsorát.

[...] 

  • Lehár Ferenc - Innocent-Vincze Ernő: Garabonciás  (A "Cigányszerelem" átdolgozott változata)

 (A vándordiák címmel rádiófelvétel készült a dalműből – de abból most a műsorban nem hangzott el részlet)

mediaklikk.hu

Az időskálán: 15:06:20 -

Körösházy Ilona dala: „Szép vagy Erdélyország, szebb, mint a mennyország” – és csárdás   (Barabás Sári, km. Koncertzenekar,  vezényel: Vincze Ottó) – 1943

https://hangtar.oszk.hu/gramofon/szep-vagy-erdelyorszag/

https://www.youtube.com/watch?v=s0UXt11sHUM&ab_channel=AttilaPocze

Józsi, diák dala„Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom…” (Sárdy János)

Ághy Péter dala: „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép” (az előadót nem nevesítették a műsorban; tippem:  Hámory Imre)

Filmhíradó online

1943. MÁRCIUS
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.

Lehár Ferenc Garabonciás című dalművének díszbemutatója az Operában a szerző vezényletével  - 1943. február 20., ősbemutató

A bemutatóról egy perces híradófelvétel maradt fenn - a zenei anyagát most teljes egészében bejátszotta a rádióban a  szerkesztő: 

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4946

Énekel: Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár  Ferenc!

Rendező: Nádasdy Kálmán

Díszlettervező: Oláh Gusztáv 
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Nádasi Ferenc

743   Búbánat 2021-03-13 17:00:52

Lehár Ferenc: Arany és ezüst - keringő - ennek a darabnak számomra az egyik legjobban sikerült koncertfelvétele a YouTube-ról: 

Vladimir Fedosejev conducting the Wiener Symphoniker 

(Springtime In Vienna 98)

742   zenebaratmonika • előzmény740 2021-01-27 17:10:00

Kálmán Imre és Ábrahám Pál is mehet még a listához vagy Sigmund Romberg, ha már az operettnél tartunk, de még Jacobi Viktor is picit, bár ő hamar meghalt.

741   Búbánat • előzmény736 2021-01-27 13:30:14

Kapcs. 736. sorszám

Ismétlés: hamarosan a Bartók Rádió műsorán,  14:10 – 15.00

 

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

740   Búbánat 2021-01-23 23:42:53

Bizonyára szubjektív válogatás az alábbi lista, lehetne még sok más magyar kiválóságot felhozni, más szempontok szerinti csoportosítást is elképzelni - akik "meghódították a világot".

E névsorban minden személy méltatása szerepel, de itt most csak Lehár Ferencől leírtakat másolom át ide:

Tíz magyar alkotó, aki meghódította a világot

„A Magyar kultúra napja tiszteletére összegyűjtöttünk tíz jeles XX. századi magyar művészt, akik a világ minden égtája felé elvitték a magyar kultúra jó hírét.”

/2021. 01. 22. - 06:03 - Híradó.hu/

Kodály Zoltán

Cziffra György

Kertész Mihály

Victor Vasarely

Zsigmond Vilmos

Bartók Béla

Kertész Imre

Robert Capa

Szabó Gábor

Lehár Ferenc

Lehár Ferenc, a leghíresebb magyar operettek írója, bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta című műveit is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.

A magyar operett egyik úttörője volt, aki műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár.

739   Búbánat • előzmény732 2021-01-15 16:30:20

Budapesten jelenleg a Liszt Frenc Könyv - és Zeneműboltban (VIII. Kölcsey u. 1.) és a Rózsavölgyi és Társa Könyvesboltban (V. Szervita tér 5.) kapható a tavaly októberben megjelent, Lehár Ferenc életútját ismertető, számos képpel illusztrált, érdeklődésre számot tartható könyv - korlátozott példányszámban.

738   Búbánat 2021-01-12 20:09:01
  • Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)

A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa

"A magyar világsikerek útján"

A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.

Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.

A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig

Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.

A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.

A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.

Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:

1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.

Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.

737   Búbánat 2021-01-12 11:14:32
  • Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám

„Utódok és örökösök”

„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?

Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?

Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.

A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt  - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!

Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.

A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”

[...]
/Baróti Géza/

 

Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően  Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel. 

736   Búbánat • előzmény735 2021-01-08 23:44:33

A Bartók Rádió ma 21.10 és 22.00 óra között sugározta:

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

Az adás visszahallgatható a rádió hangtárából az alábbi linken:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-08_21-10-00&enddate=2021-01-08_22-09-00&ch=mr3

Időskálán: 21:11:20 - 21:59:55  

 

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

 - „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)

 - „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )

 - „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy

 - „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )

 - „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa

 - „Du bist meine Sonne” (Giuditta )

 - „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)

735   Búbánat 2021-01-08 12:27:42

2021.01.08  21:10 - 22:00  Bartók Rádió

 

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

 

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 

(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. (Rost),

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

734   Búbánat 2020-12-11 21:33:38

https://axioart.com/tetel/lehar-ferenc-dedikalt-fotoja

RÉGIKÖNYVEK.HU

XXXIII. Online árverés

2020. 12. 11. PÉNTEK 19:00 - 2020. 12. 17. CSÜTÖRTÖK 20:00

158. tétel

Kikiáltási ár: 15.000 Ft

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Lehár Ferenc (1870 – 1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester autográf, aláírt sorai az őt ábrázoló portréfotó alatt.


"Kedves Tihanyi Barátom! A meglepően szép előadás megszilárdította meggyőződésem, hogy Te vagy az a művész, aki hazánkban az operettet ujra diadalra viszi. Budapest, 1940. II. 24. Lehár Ferenc."


A kép Rozgonyi udvari fényképész Kálvin téri műtermében készült.
Keretezve, üveglap mögött.
A fotó méretei: 33 x 21 cm.
A kép méretei: 42 x 32 cm.

aukció időpontja:

2020. 12. 11. péntek 19:00 - 2020. 12. 17. csütörtök 20:00

aukció helyszíne:

https://www.regikonyvek.hu/aukcio

kiállítás helyszíne:

1045. Istvántelki út 10-12.

kiállítás ideje:

Minden hétköznap 9-17 között

733   Búbánat • előzmény725 2020-11-30 13:07:32

Lebilincselő kiállításon ismerhetjük meg Lehár Ferenc életét

Komaromonline.sk – egy portál Komáromról és polgárairól

/2020.11.20./

[...] „Rengeteg szervezőmunkánk veszett kárba, ugyanis még a múlt évben felvettük a kapcsolatot az ausztriai Bad Ischlben lévő Lehár-Villa Múzeum regisztrárjaival, és kérelmeztük, hogy Komárom világhírű szülöttjének emlékkiállításához kölcsönözzék ki a zeneszerző személyes hagyatékának egy részét, valamint a Bécsben élő leszármazottjaival is tárgyaltunk, de végül a járványügyi rendelkezések miatt nem volt lehetőség a gyűjteményi tárgyak kikölcsönzésére. A budapesti Színháztörténeti – és Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiből viszont több Lehárhoz kötődő anyagot sikerült felsorakoztatnunk. Az eredetileg tervezett nagy ívű, a teljesség igényére törekvő tárlatot ugyan nem tudtuk kivitelezni, de rengeteg kutakodásnak, munkának az eredményeként végül sikerült egy izgalmas, interaktív bemutatót létrehoznunk. “– mesél a szervezés nehézségeiről Vanya Péter, a múzeum történésze.

[...] 

732   Búbánat • előzmény724 2020-11-28 18:33:16

Klemen Terézia - Margitay Zoltán: „Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja”

„Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait.”

Kiadó:

PROMUSEUM

Kiadás:

2020

Oldalszám:

199

Kötés:

keménytáblás

Súly:

970 g

Méretek (sz-m-v):

210 x 305 mm

 

731   Búbánat • előzmény724 2020-11-27 15:44:31

Erdélyi Magyar Televízió – „Magyar Világ” – 2020. október 22.

/YouTube/

A témák között szerepel az időskálán 1:50 – 6:15 perc:

"Lehár Ferenc életútja" - hiánypótló könyv jelent meg az operettkirályról

"Klemen Terézia – Margitay Zoltán: Az operettkirály" – a kötet 220 ritka fotográfiát is tartalmaz.

A könyv Lehár Ferenc születésének 150. évfordulójára jelent meg.

730   Búbánat 2020-11-18 12:11:17

Kié Lehár Ferenc?

Cservenka Judit, 2020.08. 08,. Felvidek.ma

Az ember szerényen, kis örömökkel is beéri. Például azzal, ha nem ajándékozzák oda másnak azt, amiről úgy gondolja, hogy az övé. A vonatkozó névmás jelen esetben: „akiről”, mert személyről, nevezetesen Lehár Ferencről van szó, aki magyar állampolgárként született 1870-ben Komáromban, és magyar állampolgárként hunyt el 1948-ban az ausztriai Bad Ischlben


[...] Feltételezem, hogy a híres rendező csupán műfaji értelemben használta a bécsi operett fogalmat, és nem ajándékozta mindenestől Ausztriának Lehár Ferencet. Mégis felkaptam a fejem, mert azok közé tartozom, akik eléggé érzékenyek hajdani értékeink eltulajdonítására, kisajátítására, és ezek száma évről évre gyarapszik. Ahogy távolodik időben a történelmi Magyarország emléke, úgy fogyatkoznak a vele kapcsolatos ismeretek, és melyik külföldi bajlódna régmúlt dolgokkal?

Nem egyszerűbb azt mondani: magyar az, aki az ország határai között született? Hogy nem mindig ilyenek voltak a határok? Ugyan, ne untassuk a közönséget hosszú magyarázatokkal!

Így gondolhatta az az osztrák professzor is, aki a Bad Ischl-beli Lehár Múzeum kétnyelvű (német és angol) ismertetőjét írta. Most, a Lehár évforduló miatt előkerestem a hajdani múzeumi sétámon vett kis füzetet, amely tájékoztatja a látogatókat, hogy a nagy zeneszerző Szlovákiában, Komornban született 1870-ben.

A precízen felsorolt múzeumi látnivalók között a hallban látható Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló szoborról is megtudtam, hogy 1450 körül készült szlovák munka.

(„slowakische Arbeit”, tehát nem Arbeit aus Slovakei”). Honnan lehet tudni, hogy a mester cipszer, magyar vagy tót, netán vándorló itáliai művész volt?

Azt pontosan közli a füzet, hogy az első emeletre vezető lépcsőház falán 30 fakeretes litográfia sorakozik, amelyek a magyar történelemből vett jeleneteket ábrázolnak, de láthatunk magyar hercegekről készült olajfestményeket is.  A következő emelet lépcsőfeljárójának falán újabb 30 magyar történelmi tárgyú litográfia, és a fordulóban egy fekete faragott faláda, amelyre két magyar király arcképét faragták. Sajnos akkori feljegyzéseimet nem találtam meg, nem emlékszem, hogy kik voltak a királyok és a hercegek, csak abban vagyok biztos, hogy a történelmi jelenetek közül számos metszet az 1848-49-es szabadságharcot idézte.

A nyolcszobás, főként barokk és biedermeier bútorokkal berendezett villa minden helyiségének minden tárgyát pontosan megnevezi az ismertető. A megannyi szobor, festmény, dísztárgy, szentkép között, amelyek Lehár legkedvesebb otthonát díszítik, személyes vonatkozású csupán Puccini levele, néhány színházi plakát és művészbarátok fotói mellett az a márványalapra helyezett két bronzplakett, amely szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolja, egy ceruzarajz húgától: Emiliától, Papházay Istvánnétól és egy fénykép a komáromi szülőházról. Az osztrák muzeológusok becsületére válik, hogy mindent érintetlenül ott és úgy hagytak a villában, ahogyan Lehár Ferenc életében volt.

Hogy a világhírű zeneszerzőnek nemcsak utolsó otthona, de sírja is Bad Ischlben van, és műveinek többségét először az osztrák fővárosban mutatták be, elég nyomós érv lehet azok számára, akik bécsi zeneszerzőnek tartják, hasonlóan Kálmán Imréhez, Brahmshoz és Beethovenhez. (Kálmán Siófokon, Brahms Hamburgban és Beethoven Bonnban született). Liszt Ferencet nem szokták sem bécsinek, sem osztráknak besorolni, noha szülőhelye: Doborján arra a Sopron vármegyei területre esett, amelyet a trianoni diktátummal Ausztria tudott megszerezni. Őt inkább a németek tekintik magukénak, amit a Franz keresztnév is kifejez.

Érdekes, hogy Bartók Bélát még a leghíresebb zenei lexikon, a Brockhaus Riemann sem tartja románnak, noha szülőhelye, Nagyszentmiklós már 100 éve a román állam területén található. A nagyszentmiklósi leletként ismert 23 aranyedény viszont 1799 óta a bécsi Kunsthistorisches Museumban…

Visszatérve Lehár Ferencre, őt az említett zenei lexikon „magyar származású”-nak nevezi. Hogy maga a zeneszerző hová sorolta magát?

„Én Komáromban születtem a Nádor utca egyik szerény házacskájában. Apámat aztán a katonai parancs Pozsonyba, majd Sopronba, később Kolozsvárra szólította. Természetesen vitte magával a családját is. így aztán gyermekkoromban beutaztam egész Ausztriát és Magyarországot… A szülői házban kizárólag magyarul beszéltünk, sőt édesanyám csak törve beszélte a németet.”

[...] Hogy kié Lehár Ferenc? Zenéje mindenkié – mondhatjuk a közhelyválaszt. Emlékét mi, mint magyar zeneszerzőét ápoljuk. De talán az igazságnak az is a része, hogy Lehár, és még sokan mások egy olyan világ jelképei, amelyben még létezett egy szűkítő jelzők nélküli Közép-Európa. S olykor, ha süt a nap, szól a muzsika, és nem érkeznek rossz hírek, óvatosan reménykedni kezdünk: hátha még nem késő megmenteni értékeit.

729   Búbánat 2020-11-13 20:26:44

Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály

/kurier.plus/

"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."

Lehár Ferenc síremléke - Friedhof Bad Ischl

728   Búbánat 2020-11-13 10:37:37

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/533632

„Az opera világa” – Szerkesztő: Boros Attila

2020. október 18., vasárnap 20:04 – 21.00

Lehár Ferenc­-emlékműsor a szerző halálának (1948. október 24.) hetvenkettedik évfordulójára

  • Garabonciás „A cigányszerelem” átdolgozása; bemutató: Magyar Királyi Operaház (1943, Lehár Ferenc vezényletével)

Lehár utolsó színpadi műve volt. Ez a 33 évvel korábban keletkezett Cigányszerelem módosított változata. A mű főhőse egy garabonciás diák, aki otthagyja az iskolát, hogy csapatot szervezzen, és részt vegyen az 1848-as szabadságharcban. A diákba beleszeret egy Sárika nevű lány, aki szeretne belépni az őáltala szervezett felkelő csapatba.  A lány végül azonban meggondolta magát, miután látomásban megjelent előtte a felkelés bukása, a garabonciás diák menekülése és bujdosásban töltött élete. A budapesti ősbemutatón a zenekart, idős kora ellenére, maga Lehár vezényelte.

Librettó: Innocent Vincze Ernő – Rékay Miklós. Rádióbemutató A vándordiák  (A garabonciás diák) címmel: 1952., október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20 –Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Török Erzsi, Szabó Miklós, Svéd Sándor, a Forrai-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Hegedűszóló: Ney Tibor. Zenei rendező: Déry Pál. Rendező: Cserés Miklós.

- Józsi dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom, négy húron át zengem a szív szavát…/Szép asszony, hej, ha rám nevet, szétfutnak mind a fellegek! Párosan ez a világ gyönyörű, aranyos délibáb! /Gyöngyvirágom, kicsi violám! Mondd, az arcod mért oly halovány? Elepeszti tán a szerelem, ami idebenn dalol szíveden? Sóhajod megérti majd az ég, elküldi a párod tefeléd! Rólad álmodik nótafám, szép violám ...”  (Sárdy János)

- Vörösmarty Mihály A merengőhöz  c. költeménye sorainak megzenésítése: „Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, min a csalódás könnye rengedez?... (Svéd Sándor és Zentay Anna)

 

  • Szép a világ („Schön Ist Die Welt”)

- Elisabeth és Georg vidám kettőse -  Anton Dermota (1910 - 1989) és Adele Kern (1901 - 1980) operaénekesek énekfelvételéről, km. Das Große Wiener Rundfunkorchester, Chor Der Wiener Volksoper. Vezényel: Lehár Ferenc (1942)

- Elisabeth dala (Adele Kern)

https://www.discogs.com/Franz-Leh%C3%A1r-Sch%C3%B6n-Ist-Die-Welt/release/8463036

 

  • Tatjana  - Lehár  első  bemutatott zenés színpadi alkotása: egyetlen operája

Lehár egyik barátja, az amatőr drámaíró Felix Falzari kapitány, a néhány évig Szibériában élő amerikai utazó és felfedező George Kennan története által ihletve, operaszövegkönyvet írt a komponistának. Az elkészült mű, a Kukuska, egy Szibériába száműzött katonáról szól, aki beleszeretett egy halász lányába. A darabot először 1896-ban mutatták be Lipcsében, majd valamivel később Königsbergben. Budapesten 1905-ben volt a Tatjanának, a Kukuska átalakított változatának a premierje.

- részletek: Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Mewse, valamint a Rundfunkchor Berlin és  Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin. Vezényel: Michail Jurowski (2001)

https://www.prestomusic.com/classical/products/7947524--lehar-tatjana

 

727   Búbánat 2020-10-28 14:45:51

Kálmán Imre gratulál Lehár Ferencnek, a Giudittá-jához – a Bécsi Állami Operában lezajlott ősbemutatót követően, 1934-ben.

Giuditta premierjére 1934. január 20-án került sor. Az előadást, amelynek dallamait az osztrák rádió élőben sugározta, vastaps követte.... (Szövegkönyv - librettó szerzők: Paul Knepler és Fritz Löhner-Beda)

 

726   Búbánat 2020-10-27 11:24:58

LEHÁR FERENC TRAGIKUS UTOLSÓ ÉVTIZEDE

SZOMBAT  - Zsidó politikai és kulturális  folyóírat

ÍRTA: LÁZÁR GYÖRGY - 2020-06-07 

Leo Stein, Lehár Ferenc, Viktor Léon – A  víg özvegy szerzőgárdája 1905-ben

"Bevallom, amikor először olvastam az 1940-es években megjelent cikkeket, amelyek náci kollaborációval vádolták meg Lehár Ferencet, nem hittem a szememnek. Például 1942 augusztusában a New York Times dühös olvasói levelet közölt, amelyik követelte, hogy a 'nácibarát' Lehár amerikai jogdíjait ne fizessék ki."

„Akkoriban Bécsben 200 ezer zsidó élt, és az Anschluss előtt a bohém bécsi művészvilágban vajmi keveset számított, hogy ki milyen származású. Oscar Straus, a zsidó operett-zeneszerző csodálta Lehárt, aki Edmund Eyslerrel is együtt dolgozik. Librettistája a később Svájcba menekült Ludwig Herzer, és baráti kapcsolatban van az amerikai George Gershwinnel is.”

„1938-ban, a náci hatalomátvétel, az Anschluss után derült ki hogy felesége, Sophie, a faji törvények szerint zsidó. Vagyis zsidó családba született, de már évtizedekkel korábban, első házassága előtt, kikeresztelkedett.  Az új törvények szerint viszont zsidónak számított.”

„Lehárt a nácik nagyra tartották, Hitler egyik kedvenc zeneszerzője volt. Lehár Göringhez fordult neje ügyében és Sophie-t a náci bürokrácia „átminősítette” – „Tiszteletbeli árja” mentesítő levelet kapott, vagyis többé nem számított zsidónak.”

„Lehár ezután gyakran megjelent német vezetők társaságában, és elfogadta kitüntetéseiket is.  Egy képeslap is készült, amelyen ő látható, amint Göbbels-szel beszélget. Találkozott Hitlerrel is, tőle kapja meg a Goethe Érmet. 1939-ben a Víg Özvegy kottáival lepi meg a Führert születésnapján. 1943-ban Budapesten Horthy Miklóstól kapja meg a Corvin-láncot.”

„Korábbi barátainak élete másképpen alakul. Jóbarátja Victor Léon, akivel a Víg özvegyet írta, és akinek eredeti családneve Hirschfeld volt, évekig bujkált a nácik elől. 1940-ben éhen halt.”

„A zsidó származású Fritz Löhner-Beda, Lehár közeli barátja és librettistája először Dachauba került. Bizonyos volt abban, hogy Lehár közbenjár érdekében. Buchenwaldban még egy indulót is írt a „Buchenwaldlied” címmel, és még ekkor is reménykedett. 1942-ben Auschwitzban agyonverték. Felesége, Helene is Lehárék közeli barátja volt és érdekében Lehár állítólag tett is lépéseket. Löhner-Beda feleségét és két kislányát Minszk mellett elgázosították a nácik.”

„1945-ben amerikai csapatok szabadítják fel Bad Ischlt. A mester ekkor már 75 éves és felesége is betegeskedik. Svájcba utaznak gyógykezelésre és az ottani újságokban olvassa először, hogy náci kollaboránsnak tartják. Mérhetetlenül csalódott.”

725   Búbánat 2020-10-22 19:56:08

A komáromi operettkirály – emlékkiállítás a Kultúrpalotában – KÉPEKKEL

muzsa.sk.  - Nagy Miskó Ildikó

2020. október 22., 12:17 

"A Duna Menti Múzeum és a Lehár Ferenc Polgári Társulás együttműködésének köszönhetően Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulójához méltó emlékkiállítás nyílt a Kultúrpalotában. A komáromi operettkirály című tárlat a Mester szülővárosában a születésnapján indított Lehár Ferenc Emlékév programsorozatának keretében 2021. február 12-ig tekinthető meg, a járványügyi szigorítások idején legfeljebb hatfős csoportokban."

"A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Mester emlékét többféleképpen éltető Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítottuk."

"A tárlat nívóját, amely a későbbiekben talán majd rendhagyó tanítási óráknak is helyet adhat, eddig sosem vagy csak ritkán publikált fotók és a Lehár által 1938-ban dedikált kották is emelik."

724   Búbánat 2020-10-12 21:33:59

https://www.parlando.hu/2020/2020-5/Lehar-konyv.pdf

A Lehár Ferenc Emlékév keretében, a napokban jelent meg Klemen Teréziának, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és a budapesti Margitay Zoltánnak Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című közös könyve, amely októbertől a Felvidéken és Magyarországon is kapható. A kötet kuriózumokat és eddig másutt nem látott fotókat, illetve dokumentumot is tartalmaz.

A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki. A szerkesztés Gallo Vilmos történésznek, a grafikai szerkesztés pedig Bölcskei Zoltánnak köszönhető. Október 1-től már megvásárolható a komáromi Diderot Könyvesboltban és a budapesti Libra Books Kft. Liszt Ferenc Zeneboltban, a későbbiekben pedig további helyszíneken is.

A könyv megrendelhető a bolti árnál (ccra 5.900 Ft - 6.400 Ft) olcsóbban, 4.500 Ft-ért, nálam. Érdeklődés esetén privátban megadok egy e-mail címet, amelyre elküldhető az igény.

723   Búbánat • előzmény722 2020-10-05 23:13:06

Nagyszerű, archív hangdokumentum került elő - sok más operaénekes nagyság és színészóriás - köztük a fiatal Udvardy Tibor - közreműködésével: a rádióstúdióban lemezre rögzített "A víg özvegy"első teljes felvétele még töredékében is felbecsülhetetlen érték s persze kuriózum a javából!

Udvardy Tibor hazai viszonylatban idővel a legideálisabb gróf Danilovics Daniló lett Lehár operettjében; alakította a szerepet színpadon, énekelte rádió- és hanglemezfelvételeken - de itt még a másik tenorfőszerepben csillogtatta meg énekhangját: Camille de Rosillon karakterében lophatta be magát a rádióhallgatók szívébe, az 1940-es évek legelején!

 

"Hagyatékból került elő az egyik legkorábbi rádióhangjáték Honthy és Laurisin hangjával" Fidelio.hu - 2018.10.26. 14:45

Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hihetetlen szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor, amelyet közzétettek a Filmarchívum YouTube csatornáján. A Rádió Víg özvegy operett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallható.

Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból, amely üzletekben is kapható volt, ennek köszönheti fennmaradását. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés  és  mindenfajta  utómunka  nélkül  rögzítettek  a  rádióstúdióban.

Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában.

Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elszálltak az éterben. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.

Sajnos a most előkerült Víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken a Víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, amely a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve elhunyt Németh Antal dr. volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fő-dramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hanna volt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és ’43-ban is szerepelt a Rádió műsorán.

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

 

A víg özvegy (rádióoperett, 1941) - töredék https://www.youtube.com/watch?v=aMSx-h8PD_M Magyar Nemzeti Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26.

„Víg özvegy“- Operett három részben. Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta

és rendezte dr.Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor. A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes. Rendező: dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

722   Búbánat 2020-10-05 23:02:06

 

https://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/megtalaltak-honthy-hanna-elveszett-felvetelet/023fwzl

https://www.youtube.com/watch?v=ZrjfBEZ2gw8

HONTHY HANNA : A víg özvegy - Vilja dal - az 1941-ben közvetített rádiójáték részlete

A Dankó Rádió egy korábbi operettadásában ("Az a szép")  a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia  Honthy Hanna  által énekel "Glavari Hanna"-szerep kapcsán  tért ki erre a  „csonka”  - elveszettnek hitt - Víg özvegy-lemezkülönlegességre, a  2018-as diósdi előbukkanásának történetére és a megmaradt  - "élőben sugárzott" - rádiós felvétel érdekességeire. Ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen Honthy Hanna operettszerepben hallható

"Budapest — Nem hittem a szememnek és a fülemnek! – mondta Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetője, aki személyesen ment a diósdi víkendházhoz, hogy a telefonon bejelentett „régi lemezeket” megvizsgálja.

Kincsre lelt, előkerült a rég elveszettnek hitt 1941-es A víg özvegy című operettről készült felvétel Honthy Hannával (†85).

– Tudtam, hogy a második világháború előtt ilyen német gyártású, hajlékony PVC-korongokra rögzítettek a rádióban, de akkor még fogalmam sem volt arról, hogy kincset tartok a kezemben. Ironikus, hogy csak A víg özvegy élte túl a hangarchívum pusztulását – mosolygott a szakember, arra utalva, hogy az 1945-ös ostrom idején minden megsemmisült. Illetve Az ember tragédiája fennmaradt, de csak azért, mert Madách Imre drámájának 1938-as hangjáték- változatát forgalomba hozták. Eredeti, rádiós felvételei odavesztek a budai alagút alatti pincerendszerbe mentett rádiós hangarchívum felrobbanásakor.

– Az úrnak arról fogalma sem volt, ezek a Decelith-lemezek hogyan kerültek a családja birtokába. Arra gyanakszom, a rádió diósdi adótornyában lehettek előkészítve sugárzásra az orosz bevonulás időszakában, de egy alkalmazott kimentette őket. Rejtély, miért csak az első felét, ezt a hetvennégy perces anyagot vitte magával, talán ketten voltak, és az anyagot kettéosztották – magyarázta Kurutz Márton, aki ennél is továbbment.

– A férfifőszerepet játszó Laurisin Lajos jobboldali volt, a háború után Amerikába emigrált, ami miatt a pártállami évtizedekben tiltólistán volt, akárcsak a felvétel. Ezt a lemezek megmentője is tudta, és elképzelhető, hogy nem érte meg a rendszerváltozást – fejtegette a kutató, és nem tagadta, megdobogtatta a szívét, amikor a primadonna-királynő hangját meghallotta. – Honthy Hanna ekkor volt pályája csúcsán, és bár néhány filmben szerepelt, ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen operettszerepben hallható. Az már hab a tortán, hogy a lemezek szinte sértetlenek, egyszer vagy kétszer játszották le őket. Kész csoda! – áradozott Kurutz Márton, aki hozzáférhetővé tette a kincset a Filmarchívum YouTube-csatornáján.

Csak egy mikrofon volt

Micsoda sürgés-forgás lehetett a Magyar Rádióban A víg özvegy című Lehár-operett 1941-es rögzítésekor! Helyszíni próbára és utólagos keverésre nem volt lehetőség, és a hangszigetelt stúdióban mindössze egy mikrofon állt rendelkezésre. A művészek ezen osztozkodtak a zörejezőkkel, méghozzá roppant szűkösen, mert a vesemikrofon csak egy bizonyos távolságig rögzített."

721   Búbánat 2020-10-03 11:07:13

Most bukkantam rá a Magyar Katolikus Rádió oldalán az április, május, június, július és augusztus hónapokban sugárzott, ötrészes Lehár-sorozatának utolsó két adására, melyekben a 150 éve született világhírű magyar zeneszerző művészetét  idézte meg:

IV. rész

2020. július 26.
vasárnap
20:04

 

Az opera világa

Goethe, a költőóriás a főszereplője Lehár Ferenc Friderika című dalművének.

Szerkesztő: Boros Attila

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=07&mnap=26&mora=20&mperc=04

Az időskálán 4:28-tól

A felvételen Helen Donath  (Friderika) és  Adolf Dallapozza (Goethe) énekel. A  Bajor Rádió Ének- és Zenekarát Heinz Wallberg vezényli.

https://www.amazon.com/Dallapozza-M%C3%BCnchner-Rundfunkorchester-Wallberg-Donath/dp/B086GWKT96

 

V. , befejező rész:

2020. augusztus 23.
vasárnap
20:04

 

Az opera világa

Szerkesztő: Boros Attila

Lehár gála - Operaénekesek Lehár felvételeiből válogatunk

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=08&mnap=23&mora=20&mperc=04

Az időskálán 4:20-tól

720   Búbánat 2020-09-11 12:21:45

A 150 éve született Lehár Ferenc életéről nyílik tárlat a Somogyi-könyvtárban

SZERZŐ:  Róth Balázs

Szeged.ma.hu -   2020. SZEPTEMBER 7. 

A 150 éve született Lehár Ferenc zeneszerző-karmester életéről szóló kiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban.

Lehár Ferenc (1870–1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulója alkalmából a művész életútját bemutató kamarakiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban. A tárlat Lehár életének fontosabb állomásait kíséri végig a könyvtári dokumentumok segítségével.

A látogatók megismerhetik a zeneszerző sikeres bécsi éveinek eseményeit, magánéletét, termékeny művészetét, amellyel meghódította a világ nagy színpadait. A kiállítás az operettek mellett a komponista más zenekari műveit is bemutatja.

Lehár Ferenc a kor egyik legnagyobb operaszerzőjével, Puccinivel is jóban volt, aki állítólag azt nyilatkozta, hogy ha Lehár az operák felé fordult volna, ő lett volna a legnagyobb ellenfele. Eleinte voltak is ilyen jellegű próbálkozásai, de végül az operettben teljesedett ki – és ezzel a műfaj egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.

A kiállítás szeptember 9-től október 6-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár
első emeleti olvasótermében.

Szeged, Dóm tér 1-4.

719   Búbánat 2020-09-02 14:48:15

https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala

Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00

Lehár gála

"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."

718   Búbánat 2020-07-23 22:14:25

Lehár Ferenc - Arany és ezüst - Orchestral Hits 1977 SLPX 16595

Digital transfer, noise cleaning and remastered at Audio Design Studio 2019 th.

A oldal

01 - A víg özvegy - Nyitány

02 - Frasquita - A III. felvonás előjátéka

03 - Éva - keringőjelenet a II. Felvonásból

04 - Arany és ezüst - Keringő

B oldal

05 - A mosoly országa - Nyitány

06 - Luxemburg grófja - A III. Felv előjátéka

07 - Paganini - Hegedűszóló az I. felvomásból

08 - Cigányszerelem - Nyitány

 

Szóló: Tamás István ( hegedű  B / 3 )

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Vezényel: Sándor János

MHV felvétel  ℗ 1977 

Qualiton SLPX 16595

717   Búbánat • előzmény715 2020-07-23 12:45:50

Operett az Anna-fesztiválon

KÁEL CSABA RENDEZÉSÉVEL EMLÉKEZNEK LEHÁR FERENCRE BALATONFÜREDEN

2020. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK 07:04 - MNO.HU

"– Nem biztos, hogy emlékévekkel kell a hangsúlyosabb évfordulókon túlterhelni az emlékezetet, egy-egy kimagasló alkotónk születésének jubileumán. Lehár Ferenc 150 éve született, a bécsi operett kimagasló alakja és a műfaj megújítója volt, akinek dallamai a reformkori városrészben, Balatonfüreden méltó helyet kapnak szombat este – fogalmazott Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Lehár 150 gálaest rendezője.

Káel Csaba a bécsi operett második nagy hullámának zeneszerzőjéről szólva elmondta: a maga korában Bécsben Pucciniként emlegették, ami számunkra talán azért hat furcsán, mert gyakran alábecsüljük a műfajt.

– Nagyon el tudott mélyedni az emberi lélekben, szellemisége, életszeretete áthatja műveit. Többek között ennek köszönhető, hogy a kortársai rajongtak érte – fogalmazott a gálaest rendezője.

A szombati válogatásban a Luxemburg grófja, A mosoly országa, a Víg özvegy és a Cigányszerelem áriái csendülnek fel meg, vagyis Lehár legértékesebb műveivel emlékeznek a zeneszerzőre. A muzsikát a Mendelssohn Kamarazenekar szólaltatja meg, Kováts Péter vezényletével. A darabot Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Haja Zsolt, Boncsér Gergely adja elő, Venekei Marianna koreográfiáját a Nemzeti Balett művészei táncolják el.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban, előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott. Első operettje a Bécsi asszonyok volt, amely világsiker lett. Az igazi elismerést A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem hozta meg számára."

716   Búbánat 2020-07-22 15:07:31

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában

Az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

Az 1870-ben született Lehár azokban az években a katonazenekar karmestere volt, és valószínűleg az Emil Berliners Hanglemeztársaság számára készült hangfelvételen is maga vezényelte a zenekart. Legalábbis ezt feltételezi Kai-Uwe Garrels, az ausztriai Bad Ischlben élő író, aki rábukkant a felvételre. A hanglemezen azonban nincs megjelölve, hogy ki vezényelte a zenekart.

A felvételnek egy digitálisan felújított változata július 27-én fog megszólalni Bad Ischl múzeumában azon a rendezvényen, amelyen bemutatják Garrels és Heide Stockinger Lehár Ferencről szóló könyvét, amelyet a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából írtak. A Komáromban született Lehár Ferenc olyan művekkel vált ismertté, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem. Életének nagy részét Bécsben és Berlinben töltötte, megújította a bécsi operettet és az operett műfaját.

(MTI)

 

715   Búbánat • előzmény709 2020-07-21 10:07:45

Áthozom ide Edmond Dantes fórumtárs bejegyzését az "Operett, mint színpadi műfaj" topicból:

Érdeklődőknek, a 2020. július 25-ei  balatonfüredi Lehár'150 Operettgála műsora és szereplői: (forrás https://www.programturizmus.hu/ajanlat-anna-fesztival.html)

Július 25. szombat .. Gyógy téri nagyszínpad, 20:30 óraű

Operettgála – „Lehár 150”

Jubileumi operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából.

Énekelnek:  Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, az Operaház magánénekesei

Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész

A műsor
1. A víg özvegy – nyitány
2. Giuditta – "Freunde, das Leben ist lebenswert"  – Boncsér Gergely
3. Cigányszerelem – Messze a nagyerdő... – Szántó Andrea
4. Luxemburg grófja – "Szívem szeret" – Haja Zsolt
5. A víg özvegy – Vilja-dal – Rálik Szilvia
6. Arany és ezüst – koncertvalcer (balett)
7. A mosoly országa – Szerelmi kettős – Rálik Szilvia, Boncsér Gergely
8. Bécsi vér – keringő
9. Luxemburg grófja – Gimbelem, gombolom – Szántó Andrea, Haja Zsolt
10. A mosoly országa – "Vágyom egy nő után" – Boncsér Gergely
11. Báli szirének – koncertvalcer a Víg özvegy melódiáiból (balett)
12. A víg özvegy – Danilo belépője – Haja Zsolt
13. Guiditta – "Meine Lippen sie küssen so heiss" – Rálik Szilvia
14. A víg özvegy – Ajk az ajkon – Szántó Andrea, Haja Zsolt
15. A víg özvegy – Grisette – Szántó Andrea

714   Búbánat • előzmény713 2020-07-13 15:48:05

Kapcs. 3969., 1851. sorszámok

  • Magyar Nemzet, 1959. január 8.

Megérkezett Párizsból Kristóf Károly színpadi szerző és Rékai Miklós karmester, akik a Châtelet Színház vendégeiként a Rose de Noël című operett bemutatóján vettek részt. A Budapesten és Losoncon játszódó operett Kristóf Károly Első szívdobbanás című szövegkönyve nyomán készült, rendezte Maurice Lehman, zenéjét Lehár melódiáiból Rékay Miklós állította össze. A párizsi lapok meleg hangon emlékeztek meg a magyar zeneszerzőről és a róla szóló posztumusz daljátékról.

  • Film Színház Muzsika, 1959. február 20.

A párizsi Châtelet Színház nagy sikerrel játssza a Rose de Noël (Karácsony rózsája)  című látványos operettet. A magyar rádió még hangjáték formájában közvetítette régebben: Az első szívdobbanás címmel. Az operett szövegét Kristóf Károly librettója alapján Raymond Vincy alkalmazta színpadra, zenéjét pedig Lehár Ferenc hagyatékából a nemrég elhunyt Rékay Miklós állította össze.

A történet két részből és 18 képből tevődik össze, színhelye: Budapest és Losonc, 1896-ban.

A francia közönség nagy tetszéssel fogadta Lehár muzsikáját és a hangulatos szöveget. Nicole Brossin és André Dassary, az operett két főszereplője.

  • 1959. június 15., Petőfi Rádió 19.15 – 19.45-: Részletek Lehár Ferenc Az első szívdobbanás c. operettjéből:

"HÉTFŐN ESTE közvetíti a Petőfi-rádió Lehár Ferenc— Kristóf Károly Az első szívdobbanás című, Párizsban színre került operettjének helyszíni felvételeit André Dassary, Nicole Broissin, Rosine Brédy és Henri Bédex közreműködésével, Félix Nouvolone vezényletével, a Châtelet színház zenekarával.

  • 1959. július 29. Esti Hírlap

□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből.

Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékay Miklós özvegye.

  • Esti Hírlap, 1959. október 21.

HÁROMSZÁZÖTVENEDSZER került színre a múlt hét csütörtökjén párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc —Rékay Miklós—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje. A ritka jubileumot 350 gyertyás tortával,  s a színház Szajna-partra néző büféjében rendezett koktélpartival ünnepelték.

  • 1959. november 22. Esti Hírlap

„A karácsony rózsája” -  Párizsban

400 ... Ma este a párizsi Châtelet Színházban négyszázadszor kerül színre Lehár Ferenc—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje André Dassary főszereplésével.

  • Esti Hírlap, 1960. január 8.

A LYONI OPERAHÁZ karácsonykor bemutatta Lehár—Kristóf—Rékay Az első szívdobbanás című daljátékát.

  • Esti Hírlap, 1961. december 24. 

Magyar operett belgiumi bemutatója
Lehár Ferenc—Kristóf Károly—Rékay Miklós: Az első szívdobbanás című operettjének ma este van a belgiumi bemutatója. Charleroi városban, a Szépművészetek Palotájában adják először a darabot, Maurice Lehmann rendezésében, V. Avaert vezényletével. Rose de Noël (Karácsony rózsája) a francia címe.

  • Esti Hírlap, 1962. március 27.

□ AZ AVIGNONI OPERAHÁZ szombaton este nagy sikerrel mutatta be Lehár Ferenc—Rékay Miklós—Kristóf Károly: Az első szívdobbanás című daljátékát. A tenorfőszerepet Henri Gui énekelte, aki legutóbb a bécsi operaházban vendégszerepeit a Pélléas és Mélisande díszelőadáson a Debussy-ünnepség alkalmából.

713   Búbánat • előzmény366 2020-07-12 16:54:48

Kapcs. 366., 363. sorszámok

Adalék a korábbi  bejegyzésemhez

1959. július 29. Esti Hírlap

□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet  Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből. Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékai Miklós özvegye.

712   Búbánat • előzmény710 2020-07-11 22:23:51

Igen: Balatonfüreden  lesz Opera Gála (is) - a "Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek"  topicba korábban már beírtam a feltüntetett műsortartalmat ( 4674. sorszám alatt); a jelzett másnapi Lehár Gála semmitmondó információja, illetve annak hiánya engem is foglalkoztat, és kérdéseket vet fel...

711   joska141 • előzmény710 2020-07-11 20:58:09

Én is figyelmetlen voltam: kimaradt a hivatkozott, egre témájú hozzászólás 707.száma. Elnézést

710   joska141 • előzmény709 2020-07-11 19:20:41

Tisztelt Búbánat! Ezt a tájékoztatást is köszönöm. Nem olyan mértékben, de az interneten található program szemlélete azonos a számú hozzászólásban ismertetett egri programmal.

Pedig lehetne miből vagy kitől példát venni. Az Operett Gála előtt 1 azaz Egy nappal ugyanott Opera Gála lesz, szintén ingyenesen. Ennek programlapja https://www.annabal.hu/index.php/anna-fesztival

 példásan feltünteti a részt vevő művészeket, az egyes, felhangzó áriák közismert magyar megnevezését, eredeti nyelvű első sorát. Kalapot le.

Képtelen vagyok elhinni, hogy akik a július 24-i programot tudják, nem tudják a július 25-i programot. Illetőleg Lehár Ferenc nevének említése után egyetlen közlésre érdemes tény van (szó szerint idézem):

„Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész”

Nem hiszem, hogy egy Lehár est legfontosabb információja ez az idézett tény.lenne

709   Búbánat 2020-07-11 11:51:38

Balatonfüred, 2020. július 25., szombat

Anna-fesztivál

Gyógy téri nagyszínpad, 20.30 óra


Operettgála

a Magyar Állami Operaház magánénekeseivel és balettkarával.


Repertoáron a 150 éve született Lehár Ferenc művei.


Rendező: Káel Csaba

708   Búbánat • előzmény707 2020-07-10 20:05:05

A színlap felett olvasható: "Magyar Zenés Színház előadása"

Legalul pedig: "Közreműködő partner a Veszprémi Petőfi Színház". Akkor  valamiféle koprodukcióról lenne szó?... 

Bizakodjunk abban, hogy Lehár népszerű darabjára azért lesz érdeklődés Egerben, a Liceum udvarán, július 18-án.  Az utóbbi évek számos Kálmán Imre- produkciója közepette felüdülésnek számíthat sokaknak a legnagyobb magyar operettszerző világhírű alkotásának előadása.  "Kis" változatosság...

707   joska141 • előzmény706 2020-07-09 21:19:49

Tisztelt Búbánat!

Köszönöm szíves felvilágosítását. Az Ön leírása után magam is megnéztem az Agria Játékok vonatkozó plakátját. A színlap iskolapéldája a nézők totális semmibe vevésének, a felületességnek, az abszolút tájékozatlanságnak, hanyagságnak.

A már említett 1 napra 2 szereposztáson kívül:

  • a librettó magyar fordítójának neve nincs feltüntetve,
  • a „Theater an der Wien” nevében az „ander” egybe írva!?
  • a bonviván szerepneve nem „Danilovitcs” !?
  • a nagykövet nem „Baró Mirko”, hanem Báró Mirkó
  • „Raoul de Saint Brioche” nevében a „de” felesleges
  • a koreográfus neve a kettőspont után nincs feltüntetve

A plakát melletti video eredetéről semmit nem tudni – egy 2015.évi spoiler valamelyik társulat szabadtéri előadásáról (nem biztos, hogy veszprémi előadás abból az időből, mert akkor a nagykövet Szilágyi Tibor volt). Érdemes az utolsó másodperceket megnézni: a kamera gondosan, viszonylag hosszan mutatja az első sor középső üres székeit, ahova feltehetőleg a város vezetőit várták, akik nem jöttek)

706   Búbánat • előzmény705 2020-07-09 11:34:11

Tisztelt joska141!

Az Agria Játékok internetes portálról vettem át az adatokat. A kettős szereposztáson én is elgondolkoztam.  Azonban fel van tüntetve, hogy az előadás a Veszprémi Petőfi Színház produkciója; ott ment/megy A víg özvegy két szereposztásban.

705   joska141 • előzmény703 2020-07-09 11:05:28

Tisztelt Búbánat! Abszolút nem kötözködés, nem is az Ön témája, de Ön tette közré ezt az egri programot, ezért Önt kérdem: ha egyetlen előadásról van szó (esőnap nélkül talán), akkor miért vannak szerepkettőzések? Egy héttel az előadás előtt még nincs végleges szereposztás?

704   Búbánat 2020-07-09 10:42:25

Mai műsorajánló a Café Momus  oldaláról

20:00 : Budapest
MŰVÉSZETEK PALOTÁJA - Autósmozi

LEHÁR: A víg özvegy - MET-felvétel

703   Búbánat 2020-07-08 21:38:32

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Agria Játékok - Liceum udvar

3300 Eger, Eszterházy tér


a Magyar Zenés Színház előadása

Bemutató előadás: 2020. július 18. szombat 21 óra
Esőnap: júl. 19., 20.

Libretto: Victor Léon,Leo Stein

Szereposztás:

Hanna Glawari – Vörös Edit/ Szeredy Krisztina
Gróf Danilo Danilovitcs –  Domoszlai Sándor
Camille de Rosillon – Kóbor Tamás/ Laczó András
Baró Mirko Zeta – Németh Gábor / KokasLászló
Valencienne, a felesége – Balogh Tímea / Galambos Lilla
Nyegus – Gyurity István
Olga – Steinkohl Erika/ Bodor Szabina
Raoul de Saint Brioche –  Bozsó József
Cascada – Kovács Szilárd
Praskovia – Csonka Zsuzsanna

Közreműködik:
A Magyar Zenés Színáz Tánckra
A Váci Szimfonikus zenekar - Karmester: Farkas Pál

Rendezte: Bozsó József

Közreműködő partner: A Veszprémi Petőfi Színház

702   Búbánat • előzmény687 2020-07-07 16:04:24

A múlt héten, csütörtöktől vasárnapig, Lehár Ferenc operettjeiből szólaltak meg részletek a Dankó Rádió Az a szép című műsorában. (Ismétlés.)  Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia.

Lásd a fórumon  az "Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)",   ott a 3956 - 3959. sorszámoknál és előzményeinél. 

701   Búbánat 2020-05-14 11:06:28

Aki elhozta a mosoly országát: 150 éve született Lehár Ferenc

Operettszínház.hu - 2020. április 30.

[…] „12 éves korában a prágai zenekonzervatóriumban…. hegedűt választotta fő tantárgyául, alig két esztendő múlva már első zeneszerzői próbálkozásként dalokat és egy szonátát is írt.

Nem sokkal később megismerkedett Antonín Dvořákkal, aki a zeneszerzést tanította az intézményben. Ő azt javasolta Lehárnak, hogy hagyjon fel a hegedüléssel és foglalkozzon inkább zeneszerzéssel. Ez azonban a konzervatórium szabályaiba ütközött volna, így az ifjú magánleckéket vett Zdeněk Fibich-től. Az igazgatónak ez nem volt ínyére, így kész helyzet elé állította Lehárt: ha továbbra is magánórákat vesz, távoznia kell az intézményből. Mivel már csak egy éve volt hátra, nem kockáztatta ezt, a maradás mellett döntött. Egy évvel később sikerült kiadót találnia Sonate a l'Antique-jára, ami még Johannes Brahms tetszését is elnyerte. Lehár vizsgahangversenye 1888-ban óriási sikert aratott, diplomája megszerzése után pedig igyekezett minél jobb állást találni, ami muzsikusként nem volt egyszerű akkoriban. [...] 

Zeneszerzői pályája kezdetén operakompozíciókkal próbálkozott, hírnevét 1901-ben az Arany és ezüst című keringővel alapozta meg. Ezt követően azonban az operett műfajába is belekóstolt: 1902-ben, a bécsi Theater an der Wienben mutatták be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely óriási sikert aratott, egyúttal meghatározta további munkásságát.

Következő alkotását, A drótostótot már a pesti Magyar Színház is százszor játszotta, 1905-ben pedig elkészült talán legnépszerűbb műve, A víg özvegy. Noha a premier kis híján kudarcba fulladt, az darab végül hatalmas sikert aratott, öt év múlva már négyszáz színházban, 18 500 alkalommal élvezhette a közönség szerte a világon, sőt, több filmes változat is készült belőle.

A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, noha a legtöbb Bécsben debütált, de mindet csakhamar bemutatták Budapesten is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát. A magyar operett egyik úttörője volt ő, aki csodás műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár."  [...]

700   Búbánat • előzmény699 2020-05-03 23:19:59

/A képek forrása: Fidelio.hu - "150 éve született A víg özvegy szerzője, Lehár Ferenc" - 2020. április 30./

699   Búbánat • előzmény687 2020-05-03 23:02:21

Lehár Ferenc emlékére csütörtökön megkezdett, négy adásból álló rádióműsor-sorozat ma A mosoly országa és az utolsóként komponált Giuditta című operettek részleteivel a végéhez ért.

A Dankó Rádió Az a szép című műsorának vezetője és szerkesztője, Erdélyi Claudia emlékezetes összeállítása méltó tisztelgés volt az operett magyar királya, az egyetemes operettirodalom nagyhatású alkotója előtt, aki 150 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Komáromban. (Elhunyt Bad Ischl-i otthonában, 1948. október 24.én.)

Lehár Ferenc - Fritz Löhner-Beda,  Ludwig Herzer - Harsányi Zsolt:  A mosoly országa

- „Barackvirág-dal” Szu-Csong  dala, I. felv.: (Boncsér Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) - Budavári Palotakoncert, 2015

„Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén. /Száll a dal a szívem szárnyán, gyönyörűm, kis kínai leány. Itt állok kerti lomb árnyán, gyönyörűm, tekints ki már reám! Nézz ki hát kínai kis leány, szép virág! Légy enyém, rabszolgádhoz ne légy kemény. Várlak, várlak éjszakákon át: tedd homlokomra már kis kezed bársonyát. /Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén, s egy dalt dalolok vágyakozva halkan és cseng a vágy mint színezüst a dalban, szerelmünk forró éjjelén szívem is azt suttogja: légy enyém!”

- Szu-Csong dala, II. felv. (Ilosfalvy Róbert) – élő előadás hangfelvéte (1983., Budapest, III. ker. Zichy-kastély udvara vagy 1989 nyarán a Szegedi Szabadtéri Játékokon)

„Vágyom egy nő után! Egy nő után kerget a vágy. Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt! /Amikor nincs mellettem, valahogy béna lettem, valahogyan csak benne élek, az én testemben ő a lélek! Oly szép, oly szép! Virágok nyílnak amerre csak jár! Óh, az a piros száj, az a két csoda váll! Óh, az a hang, milyen gyönyörűn muzsikál! /Vágyom egy nő után!...”

- Mi dala, III. felv. (Házy Erzsébet, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – részletek, 1963. (Alternatív stúdiófelvétel, ahol ugyancsak Mi szerepét énekli: km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Rubányi Vilmos - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió 19.10 - )

 „Engedjék meg hát a nőnek, éljen ember módra ő meg, legyen okos és kecses teremtés… szívem bánatos, mert a flört tilos…. ezzel szemben nincs megoldás, és még mennyi báj, titkolnunk muszáj. Társadalmi helyzetünkkel még egy csók is titokban jöhet, ám a nő csak stoppolásra jó.  Persze mindig otthon ülni, évenként egy bébit szülni, tűrhetetlen szituáció!  Szenved sok-sok asszony és leány el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió…/… otthon várni férjuramra, ó a férfi undok náció. Hát már semmi sincs a nőnek, még csak meg sem csaljuk őket? Tűrhetetlen szituáció! Szenved így az asszony és leány, el nem csókolt csókkal, jaj, de kár!  Unjuk most már ezt a dolgot, csókot kérünk, csókot, csókot! Ezért sír most asszony-millió!”

 

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
Km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Liza és Hatfaludy Feri kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Bende Zsolt)

„… Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! Szervusz, jó mulatást, az egész nem lényeges /- de ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást!/Megtörtént már máskor is, még megesik százszor is, hogy egy tévedés nem végzetes! Egyebet, mit mondhatnék? Majd eszedbe jutok még, csakhogy majd akkor már késő lesz! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges. Eddig megvoltunk legalább. Ez az ügy kicsikét gyerekes! /- Szervusz, jó mulatást! Az egész nem lényeges! De ahol nincs, ott ne keress! Jó, hát legyen eszem, játsszunk mást! … /- Pajtikám! Ne búsulj! /- Semmi baj.”

-
Liza és Szu Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

„- Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senki másért! Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd! Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz. És ennyi láz? Ennyi édes gong?  Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás? /- Szív, hol veszed a vágyak viharát, könnyek tengerét, mosolyok aranyló sugarát? /-
Hogy lehet a láz, mely megbabonáz../- .ilyen édes vágy, ilyen lágy? /- Asszony szerelmesebb nincs senki más, vágyat ily édeset sose találsz! Mindenem vagy Te nekem, sorsom és a végzetem, oldaladon itt talál engem élet és halál! /- Férfi szerelmesebb nincs senki más, vágyat ily édeset sose találsz! Nő jöhetne száz meg száz, nem kell nékem senki más! /- Drágaságom, aranyos férjecském, úgy imádlak én! /-  Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd,…/- Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Imádlak én!”

- Mi és Hatfaludy Feri kettőse, III. felv. (Kalmár Magda, Bende Zsolt)

„…. Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig /- Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél! Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, De kár hogy nem otthon termettél!
/- Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!...”

- Richard Tauber korabeli hangfelvételéről Szu -Csong dalát énekli: Dein ist mein ganzes Herz”  („Vágyom egy nő után” )

 

Lehár Ferenc  Paul KneplerLudwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

 Giuditta dala, I. felv. (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) „Operett Primadonna” – lemezfelvétel – részletek, (1998?)

„Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül! Az éhes férfiszem nem tud rám másképp nézni sem, csak oly könyörgő, lágy nézéssel, melyben sürgetően ég a vágy. De hogyha jő az este már, a népek ezre vár, s a lámpatenger égni kezd, ó, akkor értem ezt! /- Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám. Bőröm fehérebb, akár a hó, hangom érzéki, vérforraló. Nézz rám s bolondulj meg szép legény, mert csak szeretni születtem én!...”

- Octavio dala (Molnár András, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) a Rádió dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

A szívem titka furcsa rejtély! Két ember találkozik egyik nap és összeforr a sorsuk végleg. És az, aki csak önmagának élt, most csak másnak élhet. /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!”

- Bevezető, Anita és Pierrino vidám kettőse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, 1968. Kossuth Rádió

„ - Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?! Ez a két feladat, akiért csengess be már, miért állsz itt, mint egy szamár?! - Minden az én dolgom; ezt én már unom nagyon! - Gyáva kutya vagy, te egyetlen szép angyalom! /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. - Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér!- Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mi mindig csak egymásnak él!...”

- Octavio dala (Korondy György, km. az MRT Énekkarának férfikara, Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) - részletek, 1968. Kossuth Rádió

 Élni, barátaim, élni jó! …Ó signora, ó signorina! Szól az édes kavatina…” 

- Giuditta – keringő (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)

698   Búbánat 2020-05-01 12:30:47

150 éve született Lehár Ferenc

/kultúra.hu - MTI/ - 2020. április 30.

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Házy Erzsébet, Udvardy Tibor - video

Lehár Ferenc: A víg özvegy - szerelmi kettős, III. felv.: "Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!..."... 

Glavari Hanna: Házy Erzsébet, Daniló: Udvardy Tibor
 

697   Búbánat 2020-05-01 12:06:35

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Vilja-dal – video

"Vilja Song" - Kimmy Skota  (South Africa) performing with Andre Rieu - LIVE

televisio.sk

696   Búbánat 2020-05-01 12:05:01

DIGITÁLIS FALIÚJSÁGUNK TÉMÁJA: 150 ÉVE SZÜLETETT LEHÁR FERENC

szívk.hu  2020.04.30. 

 

695   Búbánat • előzmény694 2020-05-01 12:03:23

AZ OPERETTKIRÁLY – 150 éve született Lehár Ferenc

"Most éppen 150 éve, 1870.április 30-án éjfél előtt 2 órával Komáromban született meg az az ember, akinek neve a világ minden táján a művészetekben jártas emberek számára ismerősen cseng, s ez az ember Lehár Ferenc."

(Mgr. Klemen Terézia a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke)

komaromonline.sk

694   Búbánat • előzmény688 2020-05-01 11:57:15

Elkezdődött a Lehár Ferenc Emlékév Komáromban

2020. április 30., 18:43 

/Nagy Miskó Ildikó/ - ma7.sk

Lehár Ferenc szobra Komáromban

 

Video_ 150 éve született Lehár Ferenc, az operettkirály – emlékműsor szülővárosából - Online operettgála

A világhírű zenész jubileumára emlékműsorral készültek szülővárosában. A műsorban közreműködik Becse Szabó Ilona, Gál Tamás, Nagy István és a Beliczay Trió (Jozef Horváth, Lakatos Róbert, Rácz Csaba). Műsorvezető Rák Viktória.

/atempo.sk/

693   Búbánat • előzmény688 2020-04-30 21:49:30

Úgy tudom, a könyvbemutatóra a koronavírusjárvány elmúltával, talán októberben(?), először Komáromban kerül sor.

692   Búbánat • előzmény687 2020-04-30 10:33:45

"Lehár-hét" a Dankó Rádióban - mától vasárnapig 18.04 - 19.00 között,  Erdélyi Claudia műsorvezető szerkesztésében.

691   Búbánat • előzmény690 2020-04-30 10:15:24

1935. JANUÁR
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ567

Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző budapesti látogatása - video

Inzertszöveg: LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL. (MFI)

Elhangzó szöveg: 

[riporter:] "Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?" - [Lehár Ferenc:] "Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek." - [riporter:] "És mik a tervei a legközelebbi jövőben?" - [Lehár Ferenc:] "Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad."

/Filmhíradók Online/  - NAVA  Nemzeti Filmintézet Filmarchívum

690   Búbánat 2020-04-30 10:08:10

150 éve született Lehár Ferenc, Sopron díszpolgára

Ősze Mária írása - Győri Szalon.hu - 2020. április 30.

150 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Komáromban, a mai Rév-Komárom területén ifj. Lehár Ferenc, akit az operett műfajában minden idők egyik legzseniálisabb zeneszerzőjének tartanak. Emlegetik még „a színpadi könnyűzene Puccinijaként”, vagy épp „korának Andrew Lloyd Webbereként” is.

A 20. század elején elterjedt egy olyan mondás, hogy „a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár”. Pályafutása során 34 operettet-daljátékot, 1 mesejátékot, 1 filmoperettet és számos indulót, valamint keringőt komponált. Sikerei révén anyagi gondjai sem voltak. Habár élete jelentős részét Ausztriában élte le, Bécsben és Bad Ischl-ben is rendelkezett ingatlannal, mindvégig megtartotta magyar állampolgárságát.

Szülei a francia gyökerekkel rendelkező, észak-morva eredetű id. Lehár Ferenc katonakarmester és egy elmagyarosodott német családból származó Neubrandt Krisztina voltak, akik Komáromban ismerkedtek meg, 1869-ben házasodtak össze. „Hat gyermekük közül ifj. Lehár Ferenc volt a legidősebb”.

Id. Lehár Ferenc zeneszerzőként is működött, tisztségének megfelelően elsősorban indulókat komponált, katonazenészként az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi területére eljutott, természetesen családja is mindenhová vele tartott. Például 1874-ben Sopronba helyezték át, itt három évet töltöttek el, sőt az akkori Malom utcában házat is vásároltak. Idősebb Lehárt a katonakarmesteri ténykedése mellett a helyi reáliskolában énektanárként is foglalkoztatták. A Lehár-család „életében a soproni évek jelentették a legnyugodtabb időszakot”. A komponista is mindig nosztalgiával gondolt az itt töltött „zsenge gyermekévek boldog idejére”.

Lehár életében Sopron városa fontos szerepet játszott. Annak ellenére soproninak vallotta magát, hogy élete folyamán csak a gyermekkori három évet töltötte a városban. Ausztriai letelepedéséhez, mivel továbbra is magyar állampolgár maradt, szüksége volt magyar illetőségre – Sopron városa biztosította ezt számára. A soproni színház ünnepi terve 1929. március 14-én az volt, hogy Lehár vezényletével mutatják be Friderike című operettjét, de a jeles mester influenzája megakadályozta fellépését. Lábadozása idején még úgy tervezte, hogy mindenképp ellátogat a hűség városába, így fogalmazott: „Szeretem azt a régi várost, szeretem a girbe-görbe utcákat, öreg házakat, álmodó tereket, az ottani embereket. Hisz ez a város az ifjúságom, ez a város az elszállt boldogságom. […] Sopronba le kell mennem. Végre is soproni vagyok.

689   Búbánat 2020-04-29 17:01:23

Bélyegkiadással és filmmel is ünnepli Ausztria Lehár Ferenc születésének 150. évfordulóját

MTI 2020.04.27. 14:44

Fesztivál helyett különbélyeg kiadásával és televíziós közvetítéssel ünneplik Lehár Ferenc zeneszerző születésének 150. évfordulóját Ausztriában.

Csütörtökön a koronavírus-járvány miatt a nyilvánosság kizárásával rendezne koszorúzást Lehár Ferenc Bad Ischlben lévő sírjánál és a városban található Kurparkban. Ugyanis 150 éve született az operett magyar fejedelme. Kisebb fesztivált is terveztek, azonban a járvány közbeszólt, így jócskán megváltozott a program.

A tervezett ünnepségek helyett a Bad Ischl-i Lehár Fesztivál szervezői egy különleges televíziós programot készítettek, a filmben a város díszpolgáráról készült,korábban nem látott felvételeket is bemutatnak.Láthatóak lesznek a zeneszerzőről készült kép- és hanganyagok, valamint az operett műfajának híres képviselőivel készített interjúk. Július 11-én, a fesztivál tervezett nyitónapján az osztrák posta különbélyeget ad ki. A Bad Ischl-i műemléki Trinkhalléban (Ivócsarnok) kialakított különleges postahivatalban személyes pecsétet is vásárolhatnak az érdeklődők.

688   Búbánat 2020-04-29 16:44:45

Készülődés a Lehár Ferenc Emlékév komáromi eseményeire

2020. április 29., 07:48  - Nagy Miskó Ildikó - Ma7.sk.

Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulóján, április 30-án szülővárosában, Komáromban a koronavírus-járvány ellenére elkezdődik a róla elnevezett emlékév programsorozata. Mivel a jelenlegi áldatlan helyzetben elmaradnak a nyilvános rendezvények, ezért az Egressy Béni Városi Művelődési Központ egy nívósnak ígérkező, online operettgálával ajándékozza meg a Mester tisztelőit. A Duna Menti Múzeum a tervezett Lehár-emlékkiállítás megnyitását őszre halasztja.

„Eredetileg április 30-ra egy nagyszabású nemzetközi gálaestet terveztünk a VMK-ba, ahol az élvonalbeli hazai művészeken kívül a budapesti Operettszínház és a Kolozsvári Magyar Opera szólistái is felléptek volna, sőt, az utóbbi teljes létszámú zenekara és egy profi tánckar is bemutatkozott volna. Ez a jubileumi esemény lett volna a Lehár Ferenc Emlékév hazai nyitórendezvénye. Bízunk abban, hogy őszig lecseng a koronavírus-járvány, s októberben vagy novemberben megtarthatjuk a gálát.”

A VMK a születésnap reggelén indítja be a Lehár 150 elnevezésű honlapot, amelyen a világhírű alkotóval kapcsolatos információk, némely levelei, fotói, valamint a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekversennyel kapcsolatos tudnivalók is olvashatók lesznek.

Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója a Ma7.sk-val tudatta, hogy a tervezett Lehár-emlékkiállításuk megnyitóját a járvány miatt október 16-ra halasztják: „A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítjuk. E társulással együtt pozsonyi és magyarországi színházaktól pedig pár olyan már nem használt kosztümöt szereztünk, amelyeket a szereplők az egyes Lehár-művekben viseltek, s azokat is közszemlére bocsátjuk“.

A kiállításhoz a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által Lehár Ferenc életútjáról írt Az operettkirály című új könyv bemutatója párosul.

687   Búbánat • előzmény686 2020-04-27 17:56:20

 

https://mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2020/04/27/150-eve-szuletett-lehar-ferenc/

150 éve április 30-án született Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester, akire több napon is emlékezünk a Dankó Rádióban. “Az a szép” c. műsorunkban csütörtöktől vasárnapig bemutatjuk Lehár Ferenc munkásságát a legszebb Lehár-dallamok ölelésében. A zeneszerző pályája átívelt a 19.századból a 20-ik századba, nevéhez fűződik az operett, később pedig a filmzene új műfajainak számos nagy népszerűségnek örvendő darabja (pl. A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa).
Tartsanak velünk 18 óra négy perctől és csütörtöktől vasárnapig hallgassák a legszebb Lehár-dallamokat.

686   Búbánat • előzmény661 2020-04-25 20:56:04

Április 30. - Lehár Ferenc születésének a 150.  évfordulója közeleg...

Kapcs. 661. sorszám

Az M5 csatorna sugározza ismét ma éjjel: 21:30 - 00:10

Lehár Ferenc: A mosoly országa

(160')

A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.

Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve.

685   Búbánat 2020-04-12 22:55:48

Lehár-operettekből hallottunk részleteket ma, Húsvétvasárnap, a Dankó Rádió Az a szép című műsorában (18 és 19 óra között): 

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nyitány (km. a Bécsi Filharmonikusok)

Lehár Ferenc: A víg özvegy
/Die Lustige Witwe, 1905/

Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája.

- Hanna és Danilo szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27

„- Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress! Szívem tágul, majd elkábul, csak szeress! Szép szemedbe nézek, biztat a remény, hogy te bűvös szép szerelmem, légy enyém! /- Dalod szívemhez szól! Jólesik, igen jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém! Némán elhallgat a száj, de mégis minden zengi már: szeretlek téged én és vágyom rád!/ - Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!... /Minden érintésed szívem járja át,  hinni kell, hogy eljön majd a boldogság.”

 

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Luxemburg grófja

Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)  - keresztmetszet, Qualiton, 1964 

Bazil dala: „Szívem szeret, valóság ez nem csak álom. Szívem szeret,
Örömmel konstatálom,.… /Szívem szeret, szívem szeret, az ember el se hinné, hogy ilyen lehet...
” (Feleki Kamill)

 Fleury és Basil kettőse: „Nagy arszlán volt a kopasz úr…/Polkatáncos, polkatáncos, voltam deli legény…” (Honthy Hanna, Feleki Kamill)

- Keringő-intermezzo (balett)

 

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

- Nyitány (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) keresztmetszet,1961. október 31., Kossuth Rádió,  20.25 – 21.18 

- Ilona dala:Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled…/Volt-nincs, fene bánja, volt-nincs, vigye kánya, volt szeretőm mindig, volt elég…” (Pitti Katalin, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva

(kevesen tudják, hogy az eredeti német cím: Das Fabrikmädel)

- Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Lehoczky Éva, Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth adó, 19.30-21.30

„ - Éva! Akár egy látomás! Oly szép, mint senki más! - Bók ez..- Hogy lenne bók, hiszen oly csodás! …/- Hallottam egyszer egy mesét, a Hamupipőkét! Ó de rég! - De ő is lány volt, bálba ment, és ahhoz kell…- Mi kell még? - Ma bálba menni nem lehet ékszerek, díszek nélkül. Mit akkor Hamupipőke tett, ma azt már sehol sem lehet. -Tehát. - Tehát, ha jót akar, varázslatot tegyen, hamar. - De miért? - Próbálja meg! … Fácska, fácska… rázd le kincses ágadat! Adj ruhát, jó puhát, ékszereket…

/Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd e pompás, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba! Jöttöd meghódolt száz szolgád várja. Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, a fácska adott egy gyöngyfüzért, pompást! S itt áll most előtted a királyfi, csak nyújtsd ki a kezed, tiéd lehet!

/ - Hogyha csak egy perc a boldogság és aztán minden, ami él tovább, mint röpke tavasz elillant a vágy, elhervad végül, mint egy rózsaszál. És hogyha vak vágya meggyötör, és hogyha megkínoz, összetör, hogy életemre csalárd fátylat szőj, azt mondom én, jöjj-jöjj!  És hogyha örvénylő szavakba tör, azt mondom én, jöjj-jöjj! ... És aztán tiéd vagyok!

/- Jöjj vár ott bent száz szolga és egy királyi tündér vár!  - Ez mese volt, boldog álom volt, egyszer hol nem volt. - Ez nem mese, nem álom ez! Most csak kezdődik az élet .És tavaszi mámor rád vár… Kell szerelem a leánynak, mint ahogy te a világnak. A láng és a vágy ifjú szívedben pihenni vár . /Hadd jöjjön a boldog rajongás!…”

 

Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

- Juliska belépője (Kincses Veronika, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) - Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth adó 20.45 – 21.30)

Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár. Hol a patak mormol, száz kis méh barangol, vadvirágok nőnek, mint a szőnyeg, ragyogó kék fenn az ég, oly gyönyörű,  oly vidám az én tanyám!  /Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel. Leheverek ott puha fűn, nyújtózom jól, úgy hallgatom, úgy figyelem a pacsirtaszót. Kérdem a felhőt, kérdem a szellőt: mikor jön haza ő, mikor lesz az esküvő? Gondol-e reám? A boldog tanyán? Gondol-e reám?  /Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok…”

684   Búbánat 2020-03-29 11:38:18

Antikvarium.hu online árverése ma este zárul.

Decsey, Ernst: Franz Lehár

(Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester által dedikált példány)

Aktuális ár:
 

16.000 Ft Licitek száma: 8

https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=924163&aid=14051

Drei Masken Verlag (Berlin) , 1930
Kiadói egész vászonkötés , 117 oldal

Nyelv: Német 
Méret: 22 cm x 17 cm
Aukció vége:

2020-03-29 20:00

683   Búbánat 2020-02-11 11:05:38

1990. április 30., Petőfi Rádió, 9.45 - 10.45

"Operettkedvelőknek" 

A magyar operett klasszikusa: Lehár Ferenc

Szerkesztő: Bitó Pál

(Hamarosan Lehár születésének 150. évfordulóját ünnepli a zenei világ!)

682   Búbánat 2020-01-31 09:57:47

Lehár, Straus és egy ál-Tauber sírja

/Papageno.hu/

"Egy, szintén a Lehár-nyughely közvetlen közelében álló sírkövön Richard Tauber (1891–1948), Lehár jó barátja, művei tenor szerepeinek ihletője és első előadója nevét olvashatjuk. Neki is volt villája Bad Ischlben, közel Lehár nyaralójához. Ám ez nem az ő sírja. Tauber is emigrált a nácik elől, ő Londonba. Ott halt meg és a Londonhoz közeli Brompton Cemeteryben temették el, sírját ott lehet meglátogatni. Ebben a sírban egy rokona, Max Tauber nyugszik; Richard Tauber nevét emlékezésként vésték a kőre. Nyilván nemes volt a szándék, hogy a nagy énekes előtt hazájában is le lehessen róni a kegyeletet, de egyben félrevezető is…"

A Tauber-síremlék - Bad Ischl

681   Búbánat 2020-01-19 15:43:37

Lehár Bál Észak-Komáromban - video

Komárom TV., 2020. január 15.

Nyolcadik alkalommal adott helyet az észak-komáromi Tiszti Pavilon díszterme a Lehár Polgári Társulás által rendezett bálnak. A Lehár bál nemcsak a szórakozásról, finom falatokról, italokról, baráti beszélgetésekről szól. A világhírű, városunkban 150 évvel ezelőtt született operettszerző emlékének is adóznak ilyenkor e jeles társadalmi esemény résztvevői.

680   Búbánat 2020-01-19 15:11:36

MTV, 1990. október 29., 20.05 - 20.50:

"LEHÁR" - Összeállítás a szerző 120. születésnapjára (Komárom, 1870. április 30.  - Bad Ischl, 1948. október 24.)

A műsorban - felvételről - közreműködők:

Lehár Ferenc valamint Baksay Árpád, Bende Zsolt, Eggerth Márta, Feleki Kamill, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kóréh Endre, Jeanette MacDonald, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, Zentay Anna. 

Műsorvezető: Hirtling István

Szerkesztő: Nemlaha György

Rendező: Koltay Beáta

679   Búbánat 2019-12-20 21:57:47

cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron, Udvardy Tibor,

feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm

 (Darabanth Aukciós Ház)

678   Búbánat 2019-12-20 21:55:01

Lehár Ferenc és Udvardy Tibor operaénekes - 1943

677   Búbánat 2019-11-06 14:52:48

LEHÁR FERENC (1870-1948) zeneszerző dedikált fotó-képeslapja

LASKAI OSVÁT ANTIKVÁRIUM

32. könyvárverés

2019. 11. 16. SZOMBAT 10:00 - 2019. 11. 16. SZOMBAT 14:00

113. sz.tétel - kikiáltási ár: 4.000 Ft

 

 „Kedves Böhm László urnak szíves emlékül Budapest 1941 X. 26. Lehár Ferenc”

aukció és a kiállítás  helyszíne:

Laskai Osvát Antikvárium | 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 6.

676   Haandel • előzmény571 2019-08-18 16:48:21

Franz Lehár: Die Juxheirat
August 18, 2019 | 7 pm | WWUH

Gerhard ErnstMaya BoogAlexander KaimbacherSieglinde Feldhofer,Wolfgang GeroldIlia Staple

Chor des Lehar Festivals Bad IschlOrchester des Lehar Festivals Bad Ischl
Marius Burkert

675   Búbánat 2019-07-03 22:44:09

Archív ritkaság!

Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (1)

Mix - Lehár Ferenc: Éva - nagyoperett, 1992 - részletek (2)

"Minden Ami Színház"

Published on Oct 11, 2009 YouTube

Kazán István Kamaraszínházat a rendező úr tiszteletére és emlékének adózva alapította 2006-ban Kriszt László a tanár úr volt főiskolai növendéke!

Részlet Kazán István utolsó nagyoperett rendezéséből, 1992

Főbb szerepekben: Szilágyi Olga, Dániel Gábor, Ferenczy Éva, Zsuzsa Mihály, Kriszt László, Kozáry Ferenc, Élő Krisztina

 

674   Búbánat • előzmény673 2019-05-15 14:17:48

Lehár Ferenc levele Lehár Antalnak, 1941. július 21. 

"Ha olyan zenét írtam is, amelyik behatolt a nép közé, mégis valami más volt a célom, nem az, hogy elszórakoztassam az embereket. A szívüket akartam megnyerni, a lelkükbe igyekeztem behatolni, s a sok száz levél, amit a világ minden részéből kapok, mind azt igazolja, hogy ez sikerült, hogy nem hiába dolgoztam, nem hiába éltem."

(Megjegyzés: Lehár Ferenc gyászjelentésének szövegében ugyanez a vallomása olvasható – 1948.)

673   Búbánat 2019-05-15 14:14:56

„Apropó LEHÁRRÓL”

Film Színház Muzsika, 1980. május 24., (21. szám)

/Dalos László/

Lehár Ferenc magyar zeneszerző száztíz évvel ezelőtt született; ebből az alkalomból az osztrák fővárosban szobrot állítottak neki.

A hír hallatán (vagy olvastán) először arra gondolok : az osztrákok még Anday Piroska magyar operaénekesnő életében Anday Piroskáról nevezték el azt az utcát, amelyben Anday Piroska lakott! Természetesen Lehár utcájuk is van. Némely más osztrák városban is van Lehár utca.

Mozart. Beethoven, Schubert: az Bécs! (Vagy ha tetszik: Wien.) De a Musikverein nagytermében újévkor az ifjabbik Strauss János keringőit, polkáit játsszák a világ talán legjobb muzsikusai, a Bécsi Filharmonikusok. És az is Bécs. Szó sincs tudathasadásról. Csak a maga módján és helyén becsültetik meg minden, ami arra méltó. A Staatsoper szomszédságában nem fintorognak Robert Stolzra. Sőt. most emlegetik, idézik és játsszák csak igazán, hiszen ő meg száz esztendeje született.

Lehár Ferenc bécsi szobra, persze, teljesen helyénvaló, hiszen a komponista első sikerei az egykori császárvárosból indultak el; ő a bécsi operett egyik mestere A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Paganini, a Szép a világ,  A mosoly országa, A három grácia. a Giuditta rendkívül népszerűvé lett dallamainak szerzője.

Ha mondjuk Wiener Neustadtban egy közgyám előtt kiejtem Lehár nevét, szemrebbenés nélkül azt állítaná, hogy a zeneszerző osztrák. Persze a közgyám  nem tudja, hogy Lehár Ferenc ugyanabban a Komáromban született, ahol Jókai Mór.

Jártam az olaszországi Torre del Lagóban, Puccini nevezetes villájában; a zeneköltő zongoráján Lehár Ferenc meleg ajánlósorokkal ellátott, bekeretezett fényképe.
A napokban került a kezembe egy kitűnő író emlékezése; egy Puccininál, nagy társaságban töltött estéjét is fölidézi benne, a pillanatot, amikor a Manon Lescaut, a Bohémélet, a Pillangókisasszony poétája zongorához ült (az imént említett zongorához) és Lehár-keringőket játszott; amint az emlékezés írója megjegyzi: „mindvégig
kotta nélkül”.

Jellemző kis epizód.

Az olasz operakomponista és a magyar operettszerző viszonyáról szűkkeblű finnyások azt szokták megjegyezni, hogy Lehár „fölhígította” Puccini dallamait. A Torre del Lagóban zongorázó mesternek alkalmasint más volt a véleménye tizenkét évvel fiatalabb zeneszerzőtársáról. (Különben a fal felé fordítja a dedikált fotográfiát, és esetleg Ziehrer-valcereket játszik .. .)
Volt idő, amikor a szűkkeblűeknek már Puccini sem kellett; volt, amikor már-már Bartókot is kirekesztették volna. (A kirekesztőkről aztán, szerencsére mindig kiderül, hogy történelmietlenek, dialektikaellenesek és antihumanisták.)

Kodály Zoltán az ellenkezője volt: ő a befogadók közé tartozott. Mosolyogva védte meg Lehárt egy kellemetlenkedő megjegyzéssel szemben, 1943 februárjában, a Margitszigeten. A két komáromit együtt említette: amiként Jókai Mór a történeteivel, Lehár Ferenc a dallamaival szerzett örömet az emberek millióinak  És ez nem közömbös. Szép történetekre és szép dallamokra szüksége van az emberiségnek.

Az esetet Nádasdy Kálmántól hallottam, aki jelen volt Kodály „védőbeszédénél”. Valami fontos ügye szólította ki a mesterhez, aki a szigeti Nagyszállóban üdült. Nádasdy éppen a Garabonciás című Lehár-daljátékot rendezte akkor az Operaházban, így került szóba a komponista.

Lehár mindig magyarnak vallotta magát, magyar útlevéllel járt a világban. A második világháború befejezése után, mihelyt lehetségessé vált, jelentkezett hatóságainknál, és útlevele meghosszabbítását kérte.

Magyarsága mellett pedig éppen a háború közepén tett egyértelmű hitet, tüntetően szinte, amikor Márkus László kérésére az Operaháznak megkomponálta a Garabonciást, az 1848. légkörét idéző daljátékot, amely a Cigányszerelem melódiavilágából, Innocent-Vincze Ernő új szövegkönyvére teljesen átkomponált zenés játékká, majdnem operává nőtt.

— Hallottam magamban a zenét — nyilatkozta a premier előtt Lehár —, amit ezek a versek kívántak Szövegírót kerestem és költőt találtam . . . Külön örömet szerzett, hogy magyar szavakra írhatok zenét, magyarul komponálhatok. azon a nyelven, amelyet gyermekkorom óta beszélek.

Érdekessége a Garabonciásnak, hogy A merengőhöz című Vörösmarty-költeményhez is dallamot írt az egyik férfi főszereplő számára a zeneszerző. (Nádasdy Kálmán volt az ötlet spiritus rectora.) Példás magyar prozódiával szólalt meg a nagy költemény zenés változata; Hámory Imre énekelte.  A címszereplő, Józsi, a vándordiák  Udvardy Tibor volt.

— Józsi diák — folytatta nyilatkozatát Lehár Ferenc — nemcsak az a csodaképpen megjelenő mesefigura, akiben egy leánylélek ábrándjai testet öltenek, hanem egyben az örök szabadságvágy megtestesítője is. Öt, a garabonciást, érzem és tartom a legfontosabbnak új művemben; ennek az alaknak zenei megfestését, kifejezését muzsikával, dallal, melódiával és ritmussal. Józsi diák alakjában és egy magyar költő verseire írt új dalaimban akartam elmondani azt. amit belül mindig éreztem és érzek, hogy: magyar vagyok . ..

Ennyit tehát a száztíz éves Lehárról, aki Bécsben már nemcsak utca: szobor is.
 

/A kép forrása: Fidelio.hu/

672   Búbánat 2019-05-15 14:09:50

„Az élő Lehár szólal meg”

Film Színház Muzsika, 1970. április 25. (17. szám)

/P.J./

„Arany és ezüst”

"A televízió szerkesztői ismeretlen és izgalmas dokumentumokra bukkantak, miközben a készülő Lehár-esthez kerestek film- és képanyagot.

— Váratlanul olyan húszperces filmtekercs került elő, — mondja Ruitner Sándor szerkesztő — amelyen az idős Lehár_ Ferenc (feltehetően Bad Ischl-i villájában) beszél életéről, sikerekben gazdag operettszerzői pályafutásáról. Vallomását — maga kíséri zongorán. A filmtekercs csonka, nincs befejező része, azt sem tudjuk, hogy ki készítette és mikor. Mondanom sem kell, rendkívül megörültünk a felfedezésnek; ez lesz a nagyszabású emlékműsor gerince, amelyet Lehár Ferenc születésének 100. évfordulójára készítünk és előreláthatólag mindegyik intervíziós állomás sugározza majd.

Az Arany és ezüst című műsor keretjátékát Kristóf Károly, a népszerű operettszerző írta. Ő maga is őriz könyvtárában és relikvia-gyűjteményében számos Lehár emléket: interjúkat, riportokat, fényképeket a fiatal és idős Lehár Ferencről.
Hiteles, a korabeli újságokban megjelent beszélgetésekkel idézi fel Kristóf Károly a magát mindig magyarnak valló Lehár Ferenc alakját. Több mint hetven fényképet vetítenek, a többi között Lehár édesapjáról, családjáról, a későbbi nagy sikerek premierjeiről, ismert primadonnákról, színészekről, rendezőkről, azokról akik részt vettek a Lehár-operettek előadásaiban."

Az Arany és ezüst (Beszélgetések Lehár Ferenccel) című műsort 1970. május 2-án sugározta a televízió. Rendezője: Seregi László.

/A képek forrása: Fidelio.hu/

671   Búbánat • előzmény669 2019-05-11 11:10:46

Díjazták a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny kiválóságait

(Operettszinhaz.hu)

[…] Hétfő este, a Budapesti Operettszínházban rendezett ünnepi gálaműsor keretein belül a fővárosi közönségnek is bemutatkoztak a jövő csillagai. A gála házigazdáiként Peller Anna és Csonka András gondoskodtak a remek hangulatról, és színházunk vezető szólistái, Fischl Mónika és Vadász Zsolt színesítették jelenlétükkel az estét. A Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekarát vezényelte és a műsort összeállította Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, közreműködött továbbá a színház Balettkara. A komáromi döntőt és a versenyt záró ünnepi gálaműsort Bori Tamás rendezte.

A hazai és külföldi fellépők Lehár Ferenc művei mellett olyan klasszikusokkal kápráztatták el a nagyközönséget, mint például Strauss Cigánybárójából Barinkay belépője, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című darabjából az Oh, Mr. Blue, Huszka Jenő Mária főhadnagyából A bugaci határon és még sorolhatnánk.

Az est különlegessége volt, hogy az első felvonás nyitányaként balettkarunk Lehár Ferenc Gold und Silber Walzerére Kocsis Tamás által koreografált csodálatos balettet adott elő, míg a második rész elején Lehár Ferenc Ungarische Fantasie című művéből hallhattunk hegedűszólót zenekari kísérettel Trejer István koncertmester közreműködésével, ami igazi kuriózumnak számított.

A gála végén következett a díjátadó ünnepség, amelynek során Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a zsűri elnökeként mondott beszédet, röviden értékelte a versenyzőket.

Kiemelte annak fontosságát, hogy ilyen sok fiatal művész veszi komolyan az operett műfaját, a versenyt pedig lehetőségként említette, hogy megláthassák magukat mások tükrében, fel tudják mérni, hogy hol tartanak szakmailag.

Elárulta, éppen ennek okán nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek, nem is tudtak teljes igazsággal dönteni, mert valaki ebben volt erősebb, valaki abban. Igyekeztek bölcsen ítélkezni, és azzal is üzenetet szerettek volna közvetíteni, hogy bizonyos díjakat nem adtak ki vagy épp megosztották a helyezéseket. Zárszóként azt kívánta a résztvevőknek, hogy a jövőben is odaadással és teljes erőbedobással műveljék tovább az operettjátszást.

A kategóriák győzteseinek kihirdetése mellett különdíjak átadására is sor került.

Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) három különdíjat is kapott, moszkvai, kolozsvári és budapesti fellépési lehetőséget Szép Gyula, Ksenia Zharko és Kiss-B. Atilla felajánlásából. A díjazottat a színpadon a moszkvai karmesterasszony köszöntötte, aki kiemelte, mennyire szereti a műfajt, és üdvözölte a hungarikumnak számító magyar operettjátszást.

Bojtos Luca-Erdős Attila érdemelte ki a Pentaton Művész- és Koncertügynökség különdíját - melyet Szentpéteri András ügyvezető adott át -, egy müncheni vendégszereplés lehetőségét.

Dr. Vadász Dániel és Nacsa Olivér producerek adták át Faragó Alexandra és Dénes Viktor részére a 2019. évi nyári Budavári Palotakoncertekre szóló fellépési lehetőséget.

Az MMA Színházművészeti Tagozatának különdíját Kiss-B. Atillától Süle Dalma és Drahos Evelin vehette át.

Sörös Zsolt komáromi vállalkozó különdíját Czikora István kapta.

 

Kategóriák nyertesei:

 Bonviván

I. Laki Péter (HUN)
I. Ninh Duc Huan Long (HUN-VIE)
II. Sergey Kanygin (RUS)

Primadonna

II.  Marina Kovchina (RUS) 
II.  Eva Bodorová (Bodor Éva) (SVK)
III.  Zuzana Spót Ballánová (Ballán Zsuzsa) (SVK)

Szubrett-buffó páros

I.  Kis-Lukács Bernadett-Rétyi Zsombor (ROM)

I. Bojtos Luca-Erdős Attila (HUN)

II. Faragó Alexandra-Dénes Viktor (HUN)

III. Balázsfi Alexandra-Czuczor Dávid (HUN)

670   Búbánat • előzmény668 2019-05-08 10:24:44

„Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny tizenegyedszer”

A Felvidek.ma honlapján található cikkből  /2019.05.06.  Klemen Terézia/ idézek még három bekezdést:

Az utánpótlás Komáromban adott randevút egymásnak, hogy összemérjék tehetségüket, s a másik művészetének tükrébe belenézve alakítsák az önmagukról alkotott képet is.

A kérdés az volt, kinek jobbak a hangi adottságai, nagyobb a stílushűsége és az együttműködési készsége a partnerrel és a zenekarral. Hogy jó döntés született-e, azt majd a további sikerek és nézők tapsa fogja eldönteni.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében megemlítette, hogy mivel jövőre lesz Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója, ezért a 2020-as évet Komárom Lehár-évvé nyilvánítja.

669   Búbánat • előzmény668 2019-05-07 23:30:35

XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi gálaestje a Budapesti Operettszínházban
2019. május 6-án este

Amikor felment a függöny az Operettszínház zenekarát láttuk a színpadon, és az est karmestere, Pfeiffer Gyula pálcájának beintésére felcsendült a nyitó zenekari szám: Lehár Ferenc Arany és ezüst keringője - a balettkar szépen koreografált és előadott táncában (öt pár) is gyönyörködhettünk.

Az ünnepi est, a gála-műsorának két konferansziéja Peller Anna és Csonka András volt.

A Lehár-keringő után előbb a vendéglátó Operettszínház két művésze, a nagyszerű primadonna, Fischl Mónika és a kiváló bonviván, Vadász Zsolt adott elő egy-egy operettrészletet, és csak utánuk következtek a díjnyertesek énekszámai.

A közönség nem Facebook-függő része csak a második rész végén tudhatta meg az előző napi, komáromi döntőt követően ismertté vált nyertesek személyét, akiket a műsorvezetők itt a színházban  a főigazgató és a szponzorok képviselőinek jelenlétében neveztek meg;  előbb Kiss-B.Atilla köszöntötte a közönséget és szólott a Lehár Nemzetközi Énekverseny hagyományáról, jelentőségéről, célkitűzéseiről  (az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése; három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni), a lezajlott megmérettetésben részt vett művészek produkcióinak színvonaláról, az ígéretes ifjú művészek felkészültségéről, s mint a zsűri elnöke az értékelés polémáiról. 

Ezt követően a színház főigazgatója egyenként bemutatta a most fellépett művészeket, akiket nagy tapsokkal köszöntöttünk, és megtudhattuk tőle azt is, hogy ki milyen külön ajándékban és/vagy későbbi színház/koncert fellépési lehetőségekben részesült.  (Az énekversenyen pénzdíjak és értékes tárgyi jutalmak is kiosztásra kerültek a legjobbaknak.)

Ezután folytatódott az operett-gála műsora.

Nem célom ismertetni az összes elhangzott dalt, kettőst, jelenetet, de nem is emlékszem vissza pontosan mindenre, hogy ki és mit énekelt. Ezért a gála műsorából inkább felsorolásszerűen kiemelek néhány énekszámot, amelyek megragadtak bennem, ezeket nevesítem - nem az elhangzottak sorrendjében, hanem szerzők szerint:

Kacsóh Pongrác: János vitézJancsi belépője „Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

Huszka Jenő: Bob herceg - Pomponius bordala „Árva ember borral él, szomjasokkal nem cserél, borba fojtom bánatom, iszom, amíg ihatom… /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor…”

Huszka Jenő: Mária főhadnagyPanni és Tóbiás vidám kettőse, II. felv. „A bugaci határon…”

Huszka Jenő: Lili bárónőClarisse és Frédi vidám kettőse: Gyere, csókolj meg, ha szeretsz, tubicám…”

Kálmán Imre: A montmartre-i ibolyaVioletta dala „Csak egy, amire kérem,ha szeret kicsikét…”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnőMabel és Tony vidám kettőse, III. felv. „Ha engem szeretnél…”

Kálmán Imre: CsárdáskirálynőSzilvia belépője „Hajhó, hajhó, messze délen, zordon hegyek ölén,,,”

Kálmán Imre: Marica grófnőTasziló dala „Hej, cigány…” (Laki Péter)

Kálmán Imre: A bajadér - Marietta és Szapáry vidám kettőse „Barbár tánc”

 

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Hanna és Daniló szerelmi kettőse, III. felv. „Ajk az ajkon…” Marina Kovchina (RUS) és Laki Péter

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – induló (zenekar)

Lehár Ferenc: Giuditta

- Octavio belépője: „Élni, barátaim, élni jó!.../Óh, signora, óh signorina! Szól az édes kavatina…” Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)

- Giuditta belépője: „Olyan forró ajkamról a csók…”

Lehár Ferenc: Paganini Anna Eliza dala „Szép álom, szállj a szívemre…”

Lehár Ferenc: A mosoly országaSzu-Csong dala, II. felv.  „Vágyom egy nő után…” Sergey Kanygin (RUS)

Lehár Ferenc: A cárevicsIván és Mása vidám kettőse „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” Bojtos Luca és Erdős Attila

Lehár Ferenc: CigányszerelemIlona dala: „Messze a nagy erdő…”

 

Jacques Offenbach: Hoffmann meséiHoffmann dala az Előjátékból: Kleinzack-legenda Sergey Kanygin (RUS)

Johann Strauss: A denevér

- Rosalinda dala: Csárdás

- Adél Kacagódala, II. felv. „Ej, márki úr, Ön nem tanul…/Nevetséges, ha, ha, ha…”

Johann Strauss: A cigánybáróBarinkay belépője „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/ Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Laki Péter)

 

A Víg özvegy-finálét megelőzően az Operettszínház vezető primadonnája, Fischl Mónika csodálatos előadásában hallottuk a ritkán elhangzó Nico Dostal-szerzeményt:  a Magyar házasság című operettből a „Hűség és boldogságénekszámot.

Az ünneplést betetőzte Lehár világhírű operettjének fináléjából az összes fellépő énekművész által előadott nevezetes „Férfikórus-induló” - „Asszonynéppel hogy kell bánni…/Csak a nő, nő, nő, nő, nő...”  (Laki Péter, Vadász Zsolt, Erdős Attila, Rétyi Zsombor (ROM), Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) kezdte el, majd mindenki bejött a színpadra és együtt énekelték - többször megismételve - a refrént, az ünneplő közönség  tapsainak közepette.

Úgy gondolom, az énekverseny tükrében, ez a gálaest nagyon jól sikerült, és a fellépett díjnyertes fiatal tehetségek megérdemelten kapták meg/nyerték el helyezésüket. Még sok örömünk telhet a későbbiekben is bennük. Két tenor énekest közülük mindenképpen kiemelek:

Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE) előtt le a kalappal! - A János vitéz kedves dalát ilyen gyönyörűen, szépen, behízelgően és kitűnő magyar dikcióval elénekelni utoljára talán csak Sárdy Jánostól hallottam!  És Lehár Giudittájából elénekelt rendkívül igényes tenorária eléneklésével feltette képletesen a koronát is a fejére…. (2018 októberében a magyarul tökéletes kiejtéssel éneklő fiatal tenor letette az állampolgári esküt, miután Áder János köztársasági elnök már szeptemberben aláírta honosítási kérelmét.) 

Laki Péter korábban még buffó (táncos-komikus) tenor volt, de mostanra beérett, kiművelt, szépen csengő, nemes énekhangja már feljogosíthatja, szinte predesztinálja a bonviván szerepkör felé - és itt a gálán is előadott énekszámaival máris bizonyította, hogy idővel akár vezető tenorja is lehet az Operettszínháznak! Nem véletlenül kapta meg Ninh Duc Hoan Longgal megosztott első helyezése mellé még a közönségdíjat is!

668   Búbánat • előzmény667 2019-05-07 20:11:33

Vasárnap este fejeződött be a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny, melyet Komárom Város Önkormányzata és a Komáromi Városi Művelődési Központ szervezett Komárom polgármesterének védnöksége alatt, a Budapesti Operettszínház együttműködésével.

Az operett műfaját népszerűsítette a három napon át tartó, már tizenegyedik alkalommal megrendezett  Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny a komponista szülővárosában, Komáromban.

A nemzetközi  zsűri elnöke Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója volt. A zsűri további tagjai: Dagmar Livorová, a Szlovák Zeneművészeti Egyetem opera-operett ének szakos tanára, Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Kszénia Zsarko karmester, a moszkvai Női Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és Kertesi Ingrid operaénekes, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

A nemzetközi verseny három kategóriájának díjazottai a következők:

Primadonna kategória:
1. helyezettet nem hirdettek
2. megosztott hely:  Bodor Éva (SVK) és Marina Kovchina (RUS)
3. helyezett  Zuzana Spót Ballánová (SVK)

Bonviván kategória:

Megosztott első helyen végzett  Laki Péter, aki egyúttal a közönségdíjat is elnyerte, valamint Ninh Duc Hoan Long (HUN-VIE)
2. helyezett Sergey Kanygin (RUS)
3. helyezettet nem hirdettek

Párosok  - szubrett-buffó - kategória:
1. helyezett  Bojtos Luca – Erdős Attila (HUN)
1. helyezett Kis-Lukács Bernadett – Rétyi Zsombor (ROM)
2. helyezett  Faragó Alexandra – Dénes Viktor (HUN)
3. helyezett Balázsfi Alexandra – Czuczor Dávid (HUN

A május 3-tól 5-ig tartó énekverseny döntősei május 6-án, tegnap este a Budapesti Operettszínház színpadán kaptak lehetőséget, hogy a magyarországi közönség előtt is bizonyítsanak...

Forrás: felvidek.ma

667   Búbánat • előzmény665 2019-05-06 13:35:05

Az Operettszínház honlapjáról

Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny

Lezajlottak a XI. Lehár Ferenc Operett Énekverseny nemzetközi elődöntői, így a középdöntőben 3 orosz és 5 magyar ifjú bonviván, 7 magyar, 4 szlovák, 2 orosz, 1 horvát, 1 amerikai, 1 svájci és 1 román primadonna, valamint 6 magyar és 1 erdélyi táncos-komikus - szubrett páros mérkőzik meg a döntőbe jutásért 2019. május 3-án és 4-én a szlovákiai Komáromban, amely a zeneszerző szülővárosa. A verseny győzteseit a budapesti nagyközönség is megismerheti, hiszen a május 5-i komáromi döntőt követően május 6-án este nagyszabású, ünnepi gálaműsorban lépnek majd fel színházunk sztárjai mellett. Nagy szeretettel várjuk nézőinket! Drukkoljanak Önök is az ifjú tehetségeknek!

 

Magyarországi továbbjutók:

Bonviván:

Csák István, Ninh Duc Hoan Long, Laki Péter, Czikora István, Farkas Tamás

Primadonna:

Kuczmog Klaudia, Mészáros Edina, Újhelyi Andrea, Drahos Evelin, Halasi Bianka, Bede Blanka, Süle Dalma

Párosok:

Pacskó Dóra - Balázs Dávid, Szűcs Enikő Flóra - Tarlós Ferenc, Pánczél Klaudia - Kádár Szabolcs János, Balázsfi Alexandra - Czuczor Dávid, Bojtos Luca - Erdős Attila, Faragó Alexandra - Dénes Viktor

 

 A május 6-ai ünnepi gálaműsorban fellép többek között  Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt és Kerényi Miklós Máté. Közreműködik az Operettszínház Balettkara és Zenekara. Vezényel Pfeiffer Gyula, rendező: Bori Tamás

666   IVA 2019-05-01 07:42:31

Májusban nyílnak a róoózsák”… és sok-sok más virág.
https://www.youtube.com/watch?v=jgBgWI3MhqM

665   Búbánat • előzmény656 2019-04-12 15:33:31

Budapesti Operettszínház,  2019.05.06-án, 19 órakor


XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny Ünnepi Gálaestje

Az esten fellépnek a verseny győztesei, díjazottjai, valamint a Budapesti Operettszínház vezető szólistái : Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté.


A verseny célja az operett műfaj nemzetközi népszerűsítése és új tehetségek felfedezése. Három kategóriában, primadonna, bonviván és szubrett-buffó kategóriában lehetett jelentkezni. A megmérettetésre a komponista szülővárosában, a szlovákiai Komáromban kerül sor 2019. május 3. és 5. között.

A döntőt követően ünnepi gálaestet láthat a közönség a verseny díjazottjai és a színház sztárjai közreműködésével a Budapesti Operettszínházban május 6-án.

Az est házigazdái Peller Anna és Csonka András.

664   Búbánat 2019-04-06 22:47:43

2019-ben a fertőmeggyesi/Mörbisch Operettszínpadon Lehár Ferenc „A mosoly országa“ című darabját viszik színpadra - első ízben kevesebb költségekkel számolhatnak a rendezők, ugyanis ez évtől már nem kell szerzői jogdíjat fizetni a Lehár-művek után.

2018. október 24-én volt 70 éve, hogy elhunyt a zeneszerző. A törvény szerint zenei szerzemények a szerző halálát követően 70 évig védettek. A szerzői jogdíjat az örökösök és a kiadó kapják. Lehár Ferenc esetében ez az összeg évente milliós nagyságrendben mozgott. Egy színház a jegyeladásból származó bruttóbevétel 12-14 százalékát fizeti ki a jogdíjakra.

Így például 2005-ben, Lehár egyik legismertebb operettjét, A víg özvegyet tűzte műsorra a fertőmeggyesi színpad, a jogokért több, mint 200.000 eurót fizettek.

A víg özvegyet és A mosoly országát is eddig összesen háromszor vitték színre a Fertő tavi víziszínpadon. A mosoly országa című operettet legutóbb 2001-ben láthatta itt a közönség. Mindenesetre Johann Strauss mellett Lehár Ferenc a világszerte legtöbbet játszott operett-zeneszerző. Az idei produkcióval immár 10. alkalommal játszanak Lehár darabot Fertőmeggyesen.

/volksgruppen.orf.at/

 

Das Land des Lächelns - Seefestspiele Mörbisch

REISEN SIE MIT UNS INS FERNE CHINA

Und sogar ohne Reisepass! Denn in der Sommersaison 2019 verwandeln wir Mörbisch ins "Land des Lächelns". 

"Reisen Sie mit uns ins ferne China!", lautet die Parole des Mörbisch-Direktors Peter Edelmann in seiner zweiten Saison am Neusiedler See. Mit "Das Land des Lächelns" von Franz Lehár folgt Edelmann seinem Vorhaben, die "erste Garde" der Operette auf die weltweit größte Operettenbühne der Welt zu bringen. Die Dichte an unvergesslichen Melodien wie "Dein ist mein ganzes Herz" oder "Immer nur lächeln" und die imposante Seebühne inmitten der atemberaubenden Naturkulisse des Neusiedler Sees versprechen einen Abend, der lange in Erinnerung bleibt. Erleben Sie die berührende Liebesgeschichte zwischen dem Wiener Mädel Lisa und dem chinesischen Prinzen Sou-Chong, die vom Einfluss unterschiedlicher Kulturen und gesellschaftlicher Verpflichtungen geprägt wird. "Das Land des Lächelns ist die vielleicht emotionalste aller Operetten, die keinen Besucher ungerührt lässt", ist sich Peter Edelmann gewiss, "ein Abend voll Romantik und großer Gefühle ist garantiert." Seien Sie dabei, wenn Das Land des Lächelns auf das Land der Sonne trifft!

A MOSOLY ORSZÁGA – 2019. JÚLIUS 11 – AUGUSZTUS 24. MÖRBISCH

Előadások:
2019. július 11, 20:30
2019. július 12, 20:30
2019. július 13, 20:30
2019. július 18, 20:30
2019. július 19, 20:30
2019. július 20, 20:30
2019. július 25, 20:30
2019. július 26, 20:30
2019. július 27, 20:30
2019. augusztus 1, 20:00
2019. augusztus 2, 20:00
2019. augusztus 3, 20:00
2019. augusztus 8, 20:00
2019. augusztus 9, 20:00
2019. augusztus 10, 20:00
2019. augusztus 14, 20:00
2019. augusztus 15, 20:00
2019. augusztus 16, 20:00
2019. augusztus 17, 20:00
2019. augusztus 23, 20:00
2019. augusztus 24, 20:00

Jegyvásárlás

Seefestspiele Mörbisch
Kultur Kongress Zentrum
Franz Schubert-Platz 6
A – 7000 Eisenstadt
Tel.: + 43 (0) 2682 / 66210
Fax: + 43 (0) 2682 / 66210 – 14

Nyitvatartás:
H – Cs: 8.00 – 16.00
P: 8.00 – 13.00

 

Seefestspiele Mörbisch
Seebühne Mörbisch / Seegelände
A – 7072 Mörbisch am See
Tel.: + 43 (0) 2682 / 66210
Fax: + 43 (0) 2682 / 66210 – 14

663   Búbánat 2019-02-19 12:03:27

Lehár, Franz (Ferenc): Libellentanz [A három grácia] (kotta) 

60.000 Ft

  • Kotta
  • Megjelenés: 1923
  • Kiadó: Karczag Vilmos, Bécs
  • Oldalszám: 63
  • Aláírt kártyával
  • Lehár, Franz (Ferenc): Libellentanz  [A három grácia] (kotta)
    Operette in drei akten von Carlo Lombardo und Dr. A(lfred) M(aria) Willner. Musik von – -.
    Leipzig – Wien – New-York, (1923.) W. Karczag. – Ny.: Musikaliendruckerei „Nora”, Wien. 63 p. Első kiadás!
    Kiadói litografált rajzos papírborítóban, amely Lilian Marischka-Karczag (1901-1981.) munkája. A kiadó Karcag Vilmos a bécsi Teather and der Wien igazgatója, aki Lehár jó barátja és akihez szoros munkakapcsolat fűzte. Az illusztris kottaborítót leányának köszönhetjük. A kottafüzet számára az eredeti borítóillusztráció felhasználásával készült mappa készült, amely a megkímélt és becses kotta gondos tárolására hivatott.
  • Hozzátartozik:
  • Lehár Ferenc (1870-1948.) világhírű magyar zeneszerző, operettkomponista, karmester autográf tintával írt aláírása kártyán. (12,5×10 cm.)

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1877 • Dohnányi Ernő, zeneszerző, karmester († 1960)
1907 • Sárdy János, énekes († 1969)
1915 • Mario Del Monaco, énekes († 1982)
1950 • Kelen Péter, operaénekes
elhunyt:
1924 • Ferruccio Busoni, zongorista (sz. 1866)