vissza a cimoldalra
2022-08-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5583)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63558)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Társművészetek (2550)
Opernglas, avagy operai távcső... (21470)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7675)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11890)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3115)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (108)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)
Kolonits Klára (1223)
Edita Gruberova (3172)
A nap képe (2319)
Rost Andrea (2113)
Kimernya? (4574)
Momus-játék (6308)
Wagner (2701)
Jonas Kaufmann (2526)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Lehár Ferenc (frushena, 2007-04-30 17:39:30)

   
813   Búbánat 2022-07-11 13:21:21

Győri Nemzeti Színház - A jelen és a jövő színháza mottó mentén szerveződött - 2022/2023-as évadában, amelyről a sajtó képviselői részletesen értesülhettek május 4-én délután a teátrum csillárszintjének elegáns kulisszái között, bemutatásra kerül Lehár Ferenc klasszikus nagyoperettje is:

2023. március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy Bakos-Kiss Gábor igazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege. 

A címszerepet - Glavari Hannát - Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház énekművésze alakítja.

Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/16496/102/

Egy anekdota, amely azt bizonyítja, milyen jelentős hatással bírt A víg özvegy a kortársakra. Alma Mahler, a neves zeneszerző és karmester Gustav Mahler felesége így emlékezett vissza: „Egyszer megnéztük A víg özvegy című operettet, s az tetszett nekünk. Mahler meg én utána otthon táncoltunk, és emlékezetből felidéztük Lehár keringőjét. Mulatságos dolog történt. Az egyik dallamra nem tudtunk visszaemlékezni, bármennyire igyekeztünk is. Akkoriban viszont mindketten annyira a fellegekben jártunk, hogy nem tudtuk rávenni magunkat, hogy megvegyük a keringőt. Ezért mindketten bementünk a Doblinger zeneműboltba. Mahler beszélgetésbe elegyedett a főnökkel műveinek eladásáról, én pedig közben látszólag közönyösen lapozgattam A víg özvegy zongorakivonatait és egyvelegeit, míg rá nem bukkantam a keringőre és a keresett dallamra. Ekkor odaléptem Mahlerhez. Ő gyorsan elbúcsúzott, én meg az utcán elénekeltem neki a dallamot, nehogy megint elfelejtsem.

812   Búbánat • előzmény797 2022-06-14 20:27:39

Kapcs. 797. sorszám

Különlegesség: 

Lehár Ferenc A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték.  A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben.  Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.

A magyarországi bemutatóról így ír a Budapesti Hírlap (1906. december 21.):

Gyermekeknek való, vidám, tanulságos darab került színre ma délután a Magyar Színházban. Az újdonság címe Petykó és Palkó. Két pajkos fiú a gonosz szellem csábítására abbahagyja a munkát és megy fölkeresni a mesebeli Eldorádót, ahol mindenki csak henyél és lakmározik. A jó szellem hiába könyörög, nem hallgatnak a szavára. Sok viszontagság után végre bejutnak Eldorádóba, de hamar megutálják a dologtalan életet és a jó szellem most már győzedelmeskedik a gonoszságon. Lehár Ferenc néhány egyszerű, könnyen pergő dalt írt ehhez az élő mesekönyvhöz, amely most nagy sikerrel járja be a német színpadokat. A színház szép kiállítással és eléggé gondos előadásban mutatta be az újdonságot. A kettős címszerepet Papír Sándor és Kővári Gyula játszotta kissé túlozva, de mindvégig ötletesen és általános derültséget keltve. Tállián Anna, Bezerédi Ödön és főképpen a kis Lakos Vilma alakítása is nagyon tetszett. A nézőtér nem telt meg egészen. Azok a gyermekek, akik ott voltak, kitartó tapssal hívták a kárpit elé a szereplőket s az Operaház apró ballerináinak ügyes táncát megismételtették.

A sok hatásos szám közül különösen Petykó és Palkó katona kettőse, a bölcsődal és Károlyka dala a hintalovon, melyet a kis Lakos Vilma ad elő, számíthat zajos tetszésre.

A Magyar színházban a délutáni előadásokat Petykó és Palkó bohókás mesejátéka biztosítja, előreláthatólag huzamosabb időre, mert Lehár Ferenc kedves, fülbemászó zenéje a felnőtteknek is élvezetet nyújt.

A youTube-on rátaláltam a mesejáték néhány részletére – az oldalon több rendezésből látható jelenet:

Ein Sternlein ist gekommen

Glückspilzgavotte

Ferkeltanz (1)

Ferkeltanz (2)

Das Schaukelpfred (1)

Das Schaukelpfred (2)

Minister im Schlaraffenland

Mohnblumenwalzer

Bauernwalzer

Abmarsch ins Schlaraffenland

811   Búbánat 2022-06-04 10:22:22

Rádió Világhíradó – 1933. december 31. – 1934. január 6.

A Színházi Élet melléklete a 2. számhoz

A Színházi Élet Mikrofonja: Hevesi Sándor

„Bécsben ma két operettszerző dominál: Strauss és Lehár. Egyik a múlt, amely nem múlt el, a másik a jelen, amely szintén nem fog elmúlni. Strauss először Bécsé volt, aztán a monarchiáé lett, később az egész világé. Lehár először Magyarországé volt, aztán a monarchiáé és a világé lett, most pedig Bécs saját magának akarja lefoglalni, mint Strauss igazi örökösét. Boldog ember, róla máris bizonyos, hogy a zenetörténetírók hajba fognak kapni miatta.”

810   Búbánat 2022-06-03 11:44:01

Lehár Ferenc: Éva – „Zwannzinetta”_Springtime in Vienna 98, Bécsi Szimfonikusok_Vladimir Fedosejev

 

Lehár Ferenc: Éva_”Paris De Lujo Emporio”_Alfredo Kraus

Ének spanyolul, eredeti német szöveg: „Paris di Luxusstadt

Km. Orchestra and of Radio Espagna

 

Lehár Ferenc: Éva - Octave és Éva szerelmi kettőse: „Deja hablar a tu corazón” - Alfredo Kraus és Ana Maria Olaria

Ének spanyolul, magyar fordításban: „Hadd beszéljen a szíved” (km.  Orquesta de Cámara de Madrid, vezényel. Enrique Estela (1961)

 

Lehár Ferenc: Éva – „War es auch ninchts als ein Traum” – Joan Sutherland és Ambrosian Light Opera Chorus

Km. a New Philharmonia Orchestra, vezényel: Richard Bonynge (1967)

 

Lehár Ferenc: Éva – Szerelmi kettős_keringőjelenet_ „Szőkém, kicsi Hamupipőcském” – Lehoczky Éva és Korondy György

"- Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, e pompás, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba! Jöttöd meghódolt száz szolgád várja. Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, a fácska adott egy gyöngyfüzért, pompást! S itt áll most előtted a királyfi, csak nyújtsd ki a kezed, tiéd lehet!

/ - Hogyha csak egy perc a boldogság, és aztán mint álom él tovább, mint röpke tavasz elillant a vágy, elhervad végül, mint egy rózsaszál. És hogyha vak vágyam meggyötör, és hogyha megkínoz, összetör, hogy életemre csalárd fátylat szőj, azt mondom én, jöjj-jöjj!  És hogyha örvénylő szavakba tör, azt mondom én, jöjj-jöjj! ... És aztán tiéd vagyok!..."

Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva

(Kevesen tudják, hogy eredetileg „Das Fabrikmädel” lett volna a darab címe.)

- Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) 

 A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.30

Az Éva teljes rádiófelvétele: Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.

 

Lehár Ferenc: Éva – „Leichtsinnsarie” – Vera Svoboda-Macku

Karmester: Eduard Macku

Az operett tévéfelvételéből jelenet

Vera Svoboda-Macku, osztrák operetténekes (Linz, 1919.12.30. - Bécs, 2013. 04. 01.)

Férje: Eduard Macku, osztrák karmester, kórusmester és zeneszerző (Linz, 1901.06.30 – Bécs, 1999. 04.11.

809   Búbánat • előzmény805 2022-05-28 19:08:49

Visszatekintés

Szép álom, szállj a szívemre – Gála Lehár Ferenc alkotásaiból _ összefoglaló

(YouTube) - Operettszínház

„Élje át újra a 2022. április 29-i és 30-i gála legszebb pillanatait összefoglalónkban!”

Rendező: Ionel Pantea

Videó: Weidinger Amelie

Remélhetőleg az MTV sugározni fogja a teljes gálakoncertet!

808   Búbánat • előzmény661 2022-05-27 12:01:18

"A mosoly országa" nemzetközi szereposztásban került bemutatásra a Müpa ­Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében: a 2019. február 2-i előadás felvételét a televízióban már láthattuk, az M5 csatorna sugározta.

Ídőközben a Müpa és a Sanghai Opera House együttműködésében színre került produkció  felvétele felkerült  a YouTube oldalára, ami itt megtekinthető.

(126 perc) 

Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve.

807   Búbánat 2022-05-04 12:27:52

A Katolikus Rádió 2022. április 29-én 11:30-kor  elhangzott „Dallamív” adásában Lehár Ferenc muzsikája szólalt meg!

„Összeállításunk a 152 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Lehár Ferencre emlékezik”

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

A félórás adásba csupa olyan Lehár-zenéket válogatott be a szerkesztő, melyek a leghitelesebb hangzásban szólalnak meg: a szerző vezényletével és azokkal az énekesekkel, akik az idézett két operett bemutatóján is szerepeltek; a részletek akkor frissiben, máris lemezre kerültek:  

A műsort felvezető „Báli szirének”-keringő-egyveleg után következett:

1. A mosoly országa (1929)

a) Tea-kettős, I. felv. „Mein Lieber Prinz..../Bei einem Tee en deux in selig süsser Näh”  (Vera Schwarz és Richard Tauber, a Bécsi Állami Zenekart a szerző vezényli)

b) Szerelmi kettős („Szív-duett”), II. felv. „Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt?”  (Vera Schwarz és Richard Tauber, a Bécsi Állami Zenekart a szerző vezényli)

2. Giuditta (1934)

a) Octavio dala, I. felv. „Freund, das Lebe ist lebenswert” (Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

b) Giuditta és Octavio kettőse: „Schön wie die blaue Sommernacht” (Jarmila Novotna és Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

c) Giuditta dala: „Meine Lippen sie küssen so heiss” (Jarmila Novotna, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

d) Octavio dala, III. felv.: ”Du bist meine Sonne” (Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)

A műsor végén a szerkesztő egy hírneves magyar énekművész Lehár-felvételét is bejátszotta: 

3. A cárevics (1927)

Sonja dala, I. felv.: „Einer wird kommen, der wird mich begehren, einer wird kommen, dem soll ich gehören” (Réthy Eszter, a Bécsi Szimfonikus Zenekart a szerző vezényli – 1942)

Az adás visszahallgatható: itt

806   Búbánat 2022-05-04 12:27:51
805   Búbánat • előzmény804 2022-05-02 20:56:04

Az előbbi bejegyzésem folytatása:

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer,  április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Külön szólnom kell az Operettszínház Lehár-gálán közreműködő Énekkaráról, Zenekaráról, Balettkaráról és Táncegyütteséről, akik produkciójukkal a klasszikus operett nívójához méltó színvonalon járultak hozzá a grandiózus operettest sikeréhez, és nem utolsó sorban említem meg Pfeiffer Gyula főzeneigazgatót, aki a fellépett kiváló szólisták és a művészi együttesek parádés zenei irányításával tette igazán ünnepivé és rangossá a gálát, méltóan Lehár Ferenc szelleméhez! Felejthetetlenül.

Hihetetlen, hogy ugyanazon a napon előbb délután - a Lehár-est előtt – már nagyszerű Huszka-gálát tartottak a színházban, nagyrészt ugyanazokkal az előadókkal, és a karmesterrel, akiket megneveztem.  Mindkét napon. Mivel a Huszka-gálakoncerten is jelen voltam, állíthatom, hogy professzionális szinten teljesített a Budapesti Operettszínház társulata a két nagy magyar komponista életműve előtt tisztelegvén. Minden elismerést megérdemelnek! 

És most magáról a gáláról.

Nem egyszerűen csak egymást váltották a színpadon az énekesek, a már ismert számokat elénekelve; a rendezés szerint volt egyféle dramaturgia és idea a műsor mögött. Ionel Pentea rendező – ahogyan interjújában elmondta, többletet valósított meg: koncepciójában a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál voltunk egy fogadáson. Ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adta; mintha maga Lehár is jelen volna velünk. Vetítés is volt sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig a kulisszák mögül hangszórón át Földes Tamás idézte meg a zeneszerzőt.  A rendező arra is törekedett, hogy minél teljesebben mutassa meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabokpéldául Pacsirta, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendültek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzottak el, Pentea igyekezett köréjük egy kis történetet is rendezni.

Ezekután felsorolom az operett-betétdalokat, de nem elhangzásuk sorrendjében, mert úgy áttekinthetetlenné, rendszertelenné válna, ha a színpadi rendezői koncepció és a látvány mentén venném sorra elejétől a végéig, ki mit miből énekelt. Inkább a művek felől közelítem meg és ismertetem, mit hallottunk a kétrészes gálaesten.

Az énekszámok alatt a remek tánckar is folyamatosan közreműködött, amit itt külön nem említek meg.

I. Arany és ezüst – keringő (1902)  (balettkar)

II. A cárevics (1927)

– Volga-dal, I. felv.: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán!  A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn.  Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után!  Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! ..”  (Vadász Zsolt)

 Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” (Bojtos Luca és Laki Péter)

III. Luxemburg grófja (1909)

 Juliette és Armand Bissard „Bohém-kettőse”, I. felv.„Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk, tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…”  (Bojtos Luca és Kerényi Miklós Máté)

IV. Cigányszerelem (1910)

 Ilona csárdása, I. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő...Volt, nincs, fene bánja...” .(Fischl Mónika)

– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok...Átok ül a szívemen.../Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…” (Dolhai Attila)

V. Pacsirta (1918)

–  Margit /Juliska/ belépője, I. felv.: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…én is, énis szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” (Lukács Anita)

– Török Pál dala, I. felv.: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám. Vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán ……/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír!  Palikám, kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Laki Péter, énekkar)

– Borcsa és Pista kettőse: Menjünk a faluba vissza, ott lesz jó! Házunk kicsike, de tiszta, mint a hó. Nem fog érni sose vád. Végre hazamehetünk. Jobb a falun a világ. Pap elébe léphetünk....” (Bojtos Luca és Laki Péter, énekkar)

VI. A három grácia (1923)

– Bouquet és Marietta Toutou „apacskettőse, III. felv – „Gigolette”.: „Süvít a szél, hideg a tél, sarki lámpa fénye sápadtan fehér. Későre jár, az óra már, a gigolette kacéran prédájára vár.../Ha megversz is imádlak én, tdrága rossz apacslegény. Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány...” (Széles Flóra és Kerényi Miklós Máté)

VII. Paganini (1925)

– Archív filmbejátszásLehár Ferenc otthonában a zongoránál ül, beszél majd hangszerén kíséri Richard Tauber énekszólamát: „Gern hab’ ich die Frau’n geküsst” (Kulinyi Ernő magyar szövegével: „Volt, nem egy de száz babám”)

– Maria Anna Elisa dala: „Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált../Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz!...” (Fischl Mónika)

VIII. Friderika (1928)

  A költő (Goethe) dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen... (Vadász Zsolt)

IX. A mosoly országa (1929)

– Kínai balettszvit - négy tételben, a „Sárga kabát”-szertartás jelenetéből  (Balettkar)

 Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá...” (Kiss Diána, énekkar)

 Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után...” (Ninh Duc Hoang Long)

 Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „- Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Lukács Anita és Vadász Zsolt)

– Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár. Világosan beszél a tény, a sok beszéd kár. Mert ahol van egy leány, meg egy legény, az egy pár....” (Bojtos Luca és Laki Péter)

X. Giuditta (1934)

– Octavio belépője, I. felv.: Élni, barátaim, élni jó! .../Ó signora, ó signorina, forró szívem téged hív ma...”  (Ninh Duc Hoang Long, énekkar)

  Giuditta dala, II. felv.: „Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül!…/ Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám….” (Kiss Diána, énekkar)

XI. A víg özvegy (1905)

 Danilo belépője, I. felv.: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám,
tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek! Lolo, Dodo, Jou-Jou, Clo-Clo, Margot, Frou-Frou.  A hazaszeretetnél szerelmük többet ér!” 
(Dolhai Attila)

– Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok...” (Kiss Diána, énekkar)

– Hanna Vilja-dala, II. felv.: „Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát a tündérlányról, aki szép s Viljának hívja őt a nép. Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy jámbor, egy ifjú legény.../ Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss!...” (Lukács Anita, énekkar)

– Camille de Rosillon áriája és a Pavillon-duett (Camille és Valencienne kettőse), II. felv.: Májusban nyílnak a rózsák! Pompázva színesen. A szerelem virága bimbózik szívemen!.../ Nézd ! ez a kicsi pavillon, Az istenke küldte őt nekünk! Lásd, ez a kicsi pavillon lesz szerelmetes búvóhelyünk!...”) (Ninh Duc Hoang Long és Lukács Anita)

– Olga /Valencienne/ Grisette-dala, II. felv.: „Ritantouri, tantire” (Széles Flóra, énekkar)

– Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!..(Másik dalszöveggel: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!”) (Fischl Mónika és Dolhai Attila)

– Mars-szeptett, II. felv- Asszonydal: „Asszonynéppel hogy kell bánni?../ Bár az asszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!....” (Előbb a férfi-, majd a nő szereplők, és mindnyájan együtt éneklik) – ez egyúttal a Lehár-gálaest fináléja.

 

Óriási közönségsiker – a gála-előadás végén álló ováció és vastaps - fogadta a produkciót és mindkét esten fellépett művészeket.  Számomra ez nem is volt meglepetés, azonban egy nevet mindenképpen meg - és ki - kell emelnem a többi kitűnő művész közül: Ninh Duc Hoang Long! Már nem először van hozzá szerencsém: nagyszerű tenor, aki bonvivánként is meggyőző alakítást nyújt, immár magyar nyelven is!  Korábban is elragadtatottan dicsértem kiváló alakítását Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettjének (Szu-Csong herceg) tenorfőszerepében. Ezen a gálán a Giuditta, A mosoly országa és A víg özvegy nagy hatású tenor áriáival tovább erősbítette „hírnevét”:  az önálló darabrészletek eléneklésénél is tudja ragyogó képességeit kamatoztatni, képes a fényes, szépen csengő énekhangján magas hőfokú szenvedélyt ábrázolni, vagy akár édesbús érzelmeket kelteni. Hozzáteszem: magyar nyelven tisztán, érthetően deklamál (alig észrevehető kis akcentussal). Ninh Duc Hoang Long nagy nyeresége az operettműfajnak (is), a hazai operettjátszásnak már nemcsak egyik jövőbeli ígérete lehet.... A Magyar Állami Operaház is foglalkoztatja: egyelőre kis szerepeket kap a Dalszínházban, jelenleg Verdi Simon Boccanegra című operájában Az íjászok kapitánya szerepében láthatjuk a fiatal, tehetséges vietnámi származású énekművészt.

A bejelentett ígéret szerint minden évben várhatunk hasonló Lehár-gálákat a Budapesti Operettszínházban, de igazán annak örülnék, ha a következő évadokban újabb és újabb Lehár-művek kerülnének színpadra. Remélhetőleg, jövőre a már korábban jelzett Giuditta-bemutató tényleg megvalósul!

804   Búbánat • előzmény799 2022-05-02 20:55:23

„GÁLAKONCERTTEL EMLÉKEZETT A VILÁGHÍRŰ KOMPONISTÁRA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ”

„Lehár 152 – Komáromból a világhírig”

Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer, április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!

Nem  tudnám jobban szemléltetni - összefoglalni a látottakat, az élményt, mint ahogyan Lengyel Emese teszi a Magyar Nemzet online oldalán közzétett írásában (április 30.)

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Operai igényességgel megírt operettjei ma is megállják helyüket a világ zenés színpadain, több művéből készült film. A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem itthon jól ismert darabok. 

A kétfelvonásos műsor ívét a Lehár-életmű adja, s az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi történne, ha a komponista 2022-ben szólna hozzánk.

A színpad egy fogadást idéz meg, ahol a házigazda maga a zeneszerző, aki Földes Tamás hangján szól a vendégekhez. Fényképen keresztül és egy korabeli filmfelvétel által ismerhetjük meg jobban, miközben műveiről, motivációjáról, valamint az opera és az operett műfajához fűződő viszonyáról szintén sok érdekes részletet tudhatunk meg. Az említett videón Richard Tauber osztrák tenorista, Lehár barátja énekel, miközben a szerző kíséri zongorán. Lehár számos dalt, operettet írt a tenornak, éppen ezért a Paganini, A cárevics, A mosoly országa vagy éppen a Giuditta című műveket szokás Tauber-operetteknek is nevezni.

Az első és a második felvonás első jelenetében a balettkar kap bemutatkozási lehetőséget, mely az Arany és ezüst keringőre, majd A mosoly országa kínai balettszvitjére készült koreográfia.

„Szüntelen kapom a vastapsot. A zenémmel tudom meghálálni a szeretetet” – mondja egyszer csak Lehár a vendégeknek, s kezdetét veszi a nagy ünnepség, amelyre az Operettszínház sztárjai hivatalosak: a primadonnák és szubrettek (Fischl Mónika, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca és Széles Flóra), valamint a bonviván és a tánckomikus szerepkörökben hódító művészek (Dolhai Attila, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter). Sorra csendülnek fel a legnépszerűbb Lehár-dallamok, mint például Danilo és Hanna szívszorító, szerelmes duettje, az Ajk az ajkon (A víg özvegy). De a Paganini ritkán játszott és egyben az est címét adó Szép álom, szállj a szívemre című dal is felejthetetlen pillanatokat szerez.

A művészeknek is különleges alkalom e gála, hiszen a kánonból kikerült művekből énekelhetnek csodálatos részleteket, s e dalok egytől egyig különleges zenei csemegék.

Rögtön kitűnik, hogy Lehár folyamatosan kereste a megújulási lehetőséget, s kereste az operett műfajának a szerepét a zenés színházon belül. A Pacsirta című művében például a szerkezeti újításra tett kísérletet, hiszen a megszokott egy szubrett és egy primadonna felosztás helyett két egyenrangú primadonnát álmodott színpadra. Az esten Margit gyönyörű belépőjét Lukács Anita tolmácsolásában hallhatta a közönség. 

Ionel Pantea rendezőként figyelt arra, hogy az andalító Lehár-melódiákon kívül a közönség átfogó képet kaphasson az 1948 októberében, Bad Ischlben elhunyt zeneszerző pályaképéről és az operettirodalomban betöltött pozíciójáról. Van mire emlékeznünk és büszkének lennünk, hiszen ahogy egyik méltatója írta – s ez elhangzik az előadásban is –,

A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!

Eddig az idézet.

(Következő bejegyzésben folytatom)

803   Búbánat • előzmény799 2022-05-02 10:24:15

Ionel Pantea: „A rendező nem úr, hanem szolga a színházban”

Papageno.hu - Papp Timea,  2022. április 26.

1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Az ő kivételes életművét ünnepelte a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsora, amelynek címét a komponista Paganini operettjének egyik népszerű dalából kölcsönözték. A Szép álom szállj szívemre bemutatója   április 29-én volt  a Nagymező utcában. Az est során a legismertebb slágerek mellett igazi csemegéket is hallhatott a közönség.

A gálát Ionel Pantea álmodta színpadra.

[...]

„– A román színházi világban hol az operett és Lehár helye?

– Bár van Bukarestben operettet és musicalt is játszó színház, de leginkább az operaházakban tűzik műsorra Lehár darabjait. És ez nem véletlen, már csak azért sem, mert Lehár tulajdonképpem mindig is operát akart írni. De ennek nem az az oka, hogy lenézte volna az operettet. Úgy érezte, az I. világháború hatalmas trauma volt mindenkinek, művészeknek, hétköznapi embereknek egyaránt, és alapjaiban megváltoztatta az életüket, a kapcsolataikat, az egzisztenciájukat, sőt tönkretette a világot. Ez minden alkotó- és előadó-művészeti műfajra rányomta a bélyegét. Ne menjünk messzire, nézzük csak a zenét: ekkor születik a dodekafónia, ami a káoszt próbálta megfogalmazni egy új nyelven. Ennek az új rendnek nem a könnyed operett volt a megfelelő műfaja. Lehár úgy érezte, az operett célja nem csak a mulattatás, a kacagtatás, hanem a közönség nevelése. Valami olyat akart a nézőknek adni, ami az előadás után el tudnak gondolkodni. Így született meg az a forradalmi dramaturgiai újítás, hogy az operettjei nem tiszta happy enddel érnek véget. Még A víg özvegyben sem igazán felszabadult a boldogság. Ekkor születtek az olyan művei, mint például A mosoly országa. Ezzel együtt pedig az énekeseknek hangilag nagyon komoly adottságokat, operai kvalitásokat igénylő szólamokat írt. Ha már A mosoly országa: Szu-Csong gyakorlatilag végig jelen van a színpadon. Egy tenor szerep, de nem olyan tenort kíván, mint egy operett bonvivánja. De elmondhatjuk A víg özvegy Danilójáról, és a nagy női primadonnaszerepekről is, amelyekben a szopránoknak egészen más magasságokkal és dallamvilággal kell megküzdeni, mint egy operettben. És mivel ezeket az énekeseket legtöbbször az operaházakban találták meg szerte a világon, Lehár darabjai a nagyvilágban általában az operaszínpadokat hódították meg.”

[...]

„– És hogyan kell rendezni egy gálát?

– Van egy olyan út, amit én egyáltalán nem szeretek, és ebben nincs is komoly rendezés. Ez az, amikor egymást váltják színpadon az énekesek, a már ismert számokat eléneklik, de semmiféle dramaturgia vagy idea nincs a műsor mögött. Én szeretnék valami többletet adni a közönségnek, ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adja. Szeretném, ha úgy érezné a közönség, Lehár is jelen van velünk, ezért fogunk vetíteni a sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig Földes Tamás által idézzük meg őt. Arra is törekszem, hogy minél teljesebben mutassuk meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendülnek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzanak el, igyekeztem köréjük egy kis történetet is rendezni.

– Ha jól értem, Lehár életét követjük végig kronologikusan. Az elhangzó darabrészletek ezt illusztrálják, vagy teljesen asszociatívan követik egymást?

– Annyit elárulok, hogy mindannyian, a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál leszünk egy fogadáson. Remélem, hogy kellemes vendégség lesz!”

[...]

802   Búbánat 2022-05-01 21:31:51

Álmok álmodói - Lehár Ferenc (2022)

(öt percben)

Duna TV   - 2022. április 29.  18.45 – 19.45 

Lehár Ferenc méltatói:

 Nacsa Olivér – producer, műsorvezető,

Klemen Terézia, a Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke

Az archív filmbejátszásokban maga Lehár Ferenc is látható (zongorázik A mosoly országa darabjának egy részletét), és fotókon is.

801   Búbánat • előzmény799 2022-04-30 11:50:41

Tegnap este óriási siker volt a Lehár-gála az Operettszínházban, ma este még egy előadás lesz. (Még előtte, ma du. Huszka-gála is!)  Beszámolómat későbbre hagyom...

800   macskás 2022-04-28 20:17:12

800

799   Búbánat • előzmény793 2022-04-28 16:53:21

A Budapesti Operettszínház honlapjáról

Operettgála Lehár Ferenc emlékére. 

(2022. április 29., 30. - 19.00 óra)

A mosoly országa, A Víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem - csak néhány cím a világhírű művek listájáról, amelyeket Lehár Ferencnek köszönhetünk. A magyar operettjátszás egyik legmeghatározóbb zeneszerzője 1870. április 30-án született, az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. A Szép álom szállj a szívemre című gálaest során felcsendülnek részletek a szerző legnépszerűbb műveiből, valamint rejtett kincsnek számító Lehár - gyöngyszemek is elhangzanak színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Széles Flóra és Vadász Zsolt.

Lehár Ferenc hangja Földes Tamás. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli.

798   Búbánat 2022-04-16 22:19:33

Múzeum | Fair Partner

40. Könyvárverés | 2022. 04. 28. csütörtök 17:00

aukció helyszíne:

Kossuth Klub | 1088 Budapest, Múzeum u. 9.

kiállítás helyszíne:

Múzeum Antikvárium, 1053 Budapest, Múzeum krt. 35.

kiállítás ideje:

2022. 04. 19 -  04. 27-ig hétköznaponként 11:00-17:30-ig, szombaton 10:00-13:30-ig

DECSEY, (Ernő) Ernst: Franz Lehár [Dedikált]

445 tétel

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Wien, 1924. Drei Masken-Verlag. 154+[2] p.+12 t. Első kiadás.
Szennycímlapján Lehár Ferenc tintával írt, datált ajánlása.
Kiadói, kopottas gerincű, illusztrált félvászon kötésben.

Kikiáltási ár: 10.000 Ft

 

 

449. tétel

LEHÁR Ferenc (1870-1948) zeneszerző aláírt képeslapja.

Kikiáltási ár: 6.000 Ft

797   Búbánat • előzmény796 2022-03-21 12:11:52

Kapcs. 796. sorszám

Michail Jurowski karmester egyik kedvenc szerzője Lehár Ferenc volt, akinek műveit több lemezre vette. (A Dankó Rádió Túl az Óperencián és az Az a szép c. operettműsoraiban olykor felcsendültek/felcsendülnek ezekről a CPO-kiadványokról Lehár szerzeményei, a tegnapelőtt elhunyt orosz karmester és zenekarainak interpretálásában.)

Franz Lehar: Fata Morgana – Suites, Dances and Intermezzi -conducted by Michail Jurowski  - YouTube

I. Zigeuner – Ballet Scene op. 46, incorporated into the operetta Zigeunerliebe („Cigányszerelem”) 1912

II. Marsch und Palotas from the operetta, Wo die singt („Pacsirta”) 1917

III. Prelude religioso from the opera, Rodrigo (1893)

IV. Ein Märchen aus’ Tausendundeiner Nacht, Scene fantastique op.3

V. Fata Morgana, Konzert Gavotte op. 59 (1899)

VI. Korallenlippen, Polka mazurka op.7

VII. Resignation from the operetta, Das Fürstenkind („A hercegkisasszony”) 1909

VIII. Suite de danse (1935)

Performed by Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin conducted by Michail Jurowski

/CPO - 2 CD/

A 2. CD-n további instrumentális zenei részletek vannak:

 Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland  -YouTube

 című gyermek-daljátékból (1906)

  1. Marsch der Garde;
  2. Mohnblumen -Walzer;
  3. Lebkuchen -Polka;
  4. Akrobaten -Galopp;
  5. Gemüse -Hochzeit;
  6. Ferkel-Tanz;
  7. Glückspilze -Gavotte;
  8. Hahnen. Rennen;
  9. Honignymphen -Walzer
  10. Apotheose

Lehár Ferenc A mosoly országa című operettből:

Szvit (1929):

  1. Allegro non troppo
  2. Allegretto moderato
  3. Tempo di marcia

CPO  Cat. No.: 999 761-2

Running Time: 67:29

Release Date: September 2001

Originally recorded in 2001

796   Búbánat 2022-03-20 20:45:43

Lehár-felvételeivel emlékezem a tegnap elhunyt kiváló orosz karmesterre, Michail Jurowskira.

Lehár Ferenc: Nyitányok és zenekari keringők, vezényel: Michail Jurowski  - YouTube

I. Altenwiener - Liebeswalzer (1892)

II. Der Göttergatte – Overture to the operetta (1903)

III. Wilde Rosen ’Chrysanthemum-Walzer’ (Valse Boston) (1921)

IV. Clo-Clo – Overture to the operetta (1924)

V. Grützner-Walzer (1895)

VI. Adria Walzer (1895)

Performed by Rudfunk-Sinfonieorchester Berlin conducted by Michail Jurowski

Berlin Radio Symphony Orchestra /Michail Jurowski

Rec. Jesus-Christus-Kirche, Berlin 18-19 May 2000, 12-13 April 2002.  DDD

Co-production between CPO and Deutschland Radio Berlin.

CPO 999 891-2 [51.09]

Megjegyzem: a CD-n még egy zeneszám található: A víg özvegy - nyitány (1904)

 

Lehár Ferenc: Tatjana (1892/1905) - opera - vezényel: Michail Jurowski - YouTube

Háromfelvonásos opera

Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Meves etz.
Rundfunkchor Berlin (Sigurd Brauns)
Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin
Michail Jurowski


CPO 999 762-2 2 CDs, DDD, 2001

FonoForum 12/02: „What makes this work interesting and worth performing is its distinct caterpillar stage clearly anticipating the later butterfly, pars pro toto, the great grievous duets typical of Lehar’s Berlin operettas. The recording presents a well-prepared case for Lehár’s early oeuvre.”

795   Búbánat • előzmény761 2022-02-25 22:43:34

Kapcs. 761. sorszám

Kis kalauz jelent meg Lehár Ferenc életéről

https://ujszo.com/regio/kis-kalauz-jelent-meg-lehar-ferenc-eleterol

l

KOMÁROM | Komáromi gyerek vagyok címmel látott napvilágot a híres zeneszerző életéről szóló kiadvány a Pro Museum társulás gondozásában – magyar és szlovák nyelven.

https://ujszo.com/sites/default/files/styles/pl_article_full_lead/public/lead_image/IMG_20220215_124612_449.webp?h=9886a93b&itok=lH4mBe-J

A kiadvány szerzője Galo Vilmos történész, a komáromi Duna Menti Múzeum (DMM) munkatársa.

Az Új Szó érdeklődésére elmondta, két oka van a füzet létrejöttének. Az egyik, hogy szerkesztőként dolgozott a Klemen Terézia és Margitay Zoltán által jegyzett „Az operettkirály” című 2020-as monográfia összeállításán. „Közben 2020 végén megcsináltuk a Lehár-kiállítást a Duna Menti Múzeumban, viszont ahhoz nem készült katalógus. Mivel én készítettem el a kiállítás szövegét, s egy komoly képanyagot gyűjtöttem össze hozzá, úgy gondoltam, készítek egy utókatalógust”– fejtette ki a történész. 

A másik ok az volt, hogy a Zichy-palotában található múzeumi kiállítások között van egy állandó tárlat, amely a város nagy szülötteit, Jókai Mór és Lehár pályafutását mutatják be. „Jókaihoz korábban már készült egy füzetecske, ami meg is vehető. Lehárhoz viszont eddig nem volt ilyen összefoglaló kiadvány, amit amolyan »gyorstalpalóként« vagy emléknek elvihet a látogató” – zárta Galo.

A füzet kétszer 32 oldalból, egy magyar és egy szlovák részből áll. A szöveget a korábbi jubileumi kiállításról is ismerős fényképek illusztrálják. Többségük Lehár életének különböző szakaszait illusztrálja, ám néhány oldalon láthatóak olyan, korábban csak kevéssé ismert 19. és 20. századi fotók is, amelyek Komárom belvárosának különböző helyszínein készültek.

https://media.helyorseg.ma/pictures/felvidek-2021-januar-torok-bianka/b_lehar-k-boritoja.jpg

https://felvidek.ma/2021/07/lehar-az-operettkiraly-szellemisege-elevenedett-meg-ipolysagon/

https://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=361&msgcount=752#390327

794   Búbánat 2022-02-21 15:03:34

Esti Kurir, 1928. október 9.

* A Friderika bemutatója. Berlinből jelen­tik: Tegnap este mutatták be a teljesen újjáalakított Metropol Theaterben Lehár Ferenc új daljátékát, a Friderikát, amelyet tudvalévően Goethe életéről írtak a librettisták. Lehár daljátéka mind fölépítésében, mind pedig zenei szövésében inkább vigoperára, mint operettre emlékeztet. A dal­játék keretében számos történelmi alak lép fel, akinek jellemét pompásan adta vissza zeneileg Lehár Ferenc. A bemutató fényes külsőségek között folyt le, a nézőtéren meg­jelentek a német társadalmi élet kiválóságai, sőt a diplomáciai testület is külön páholyt rezervált magának és itt megjelent    Stresemann külügyminiszter felesége is. A bemu­tató a vége-hosszat nem érő ünneplések sza­kadatlan sorozata volt. Lehár Ferencet ba­bérkoszorúval üdvözölték s a második fel­vonás után a színpadot virágesővel áraszották el.

Metropol , más néven Theater am Nollendorfplatz , Neues Schauspielhaus és Goya

Metropol - Kilátás a nézőtérre


* Lehár Ferenc éjszakai ünneplése Berlin­ben. A világ rádióhallgató közönsége díszes ünnepségben vett részt vasárnapról hétfőre virradó éjszaka. Pontban tizenkét órakor megszólalt a berlini -rádióadóállomás és jelen­tette, hogy Lehár Ferenc zeneszerzői munkásságának huszonötesztendős évfordulóját ün­nepli Berlin és az ünnepséget mikrofon segít­ségével közvetíteni fogják az egész világnak. Egy nyilvános étteremben folyt le az ünnepel­tetés, ahol az első szónok igy szólott LehárFerenchez:
— Szükebb hazádtól, Magyarországtól távol, forró szeretettel köszönt a nagy német biroda­lom népe, Lehár Ferenc, a muzsika mestere.
Ezután még számos szónoklat hangzott el, amelyek mindegyike nagy szeretettel beszélt a magyar komponista huszonötéves zeneszerzői múltjáról. A beszédeket tus követte, a tusokat berlini zeneszerzők Lehár melódiáinak  fortisszimóiból állították össze. Maga Lehár is a szónokok sorai között volt. Meghatott szavak­kal köszönte meg az ünnepséget, amelynek vé­gén a zenekar Lehár müveiből egy hatalmas pootpurit adott elő.

793   Búbánat 2022-02-09 11:16:05

Hiányoltam a 2020-ra tervezett, aztán a COVID-vírusjárvány miatt elmaradt Lehár-gála pótlását a Budapesti Színházban, de most felcsillant előttem a remény!

Olvasom a hírt: a Budapesti Operettszínház Operettgála műsort ad Lehár Ferenc emlékére!

„Szép álom, szállj a szívemre!”

A nagyszabású, ünnepi gálaműsorban felcsendülnek majd a szerző legnépszerűbb dallamai az Operettszínház ismert művészeinek tolmácsolásában. Fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt.

Közreműködik a színház Énekkara, Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.

A gála rendezője: Ionel Pantea

Előadások:

2022. április 29., 19.00 óra

2022. április 30., 19.00 óra

792   Búbánat 2022-01-31 14:55:32

Lehár Ferenc két operettjében is fellépett Szamosi Elza (1884-1924), akit igen kedvelt a zeneszerző, de még Puccini is nagy elismeréssel illette és operáiban foglalkoztatta.

"Hercegkisasszony" - Magyar Királyi Operaház - magyarországi premier, 1910. december 20.

Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvételei.

Alszeghy Kálmán, a rendező (1852 – 1927), Ambrusné Benkő Etelka (1872-1921), Székelyhidy Ferenc (1885-1954), Környei Béla (1873-1925), Szamosi Elza (1884-1924), Lehár Ferenc, a zeneszerző (1870-1948), Flattné Győrffy Gizella (1874-?), Kornay Richárd (1870-1931) -  (Balról jobbra).

Képaláírás: A "Herczegkisasszony" operett előadása az Operaházban. - Balogh Rudolf felvételei. - "A  tavasz-ősz"- duett. (Környei és Szamosi Elza.)

Szamosi Elza: 

"Sokan csodálkoznak, hogy én drámai énekesnő létemre egy soubretteszerepet vállaltam el. De ennek az a története, hogy Lehár mester határozottan igy kivánta, mint ezt már egy római intervievban [sic] is hangsulyozta… […] Különben sem egészen szorosan vett, egyszerü szoubrette-szerep ez. Sok benne a drámai rész és a koloratura. Tehát nagy és szép feladatot ró rám. Aztán meg azért is örülök, hogy hosszu idő mulva ismét egy ilyen operettszerü alakitást produkálhatok, legalább azok is, akik csak a könnyebb dalmüveket kedvelik, megismerkednek velem. És ha tetszem nekik, drámai szerepben is meghallgatnak."

Forrás: Egy látcsöves ur.: „Látogatás Szamosy Elzánál. A »Herczegkisasszony« bemutatója előtt.” Egyetértés XLV/300 (1910. december 18.): 12–13.

Szamosi Elza:

„higgye el, igen nagy dolog, a mikor egy drámai énekesnő visszatér az operetthez. De milyen szivesen tettem! Mennyire elragadtak az operett szépségei! Aztán meg Maryan [sic] szerepe olyan, mely nem érhető el tánczczal és egy kis dalolni tudással. Ehhez magasabb énekmüvészet kell.

”Ry.): „Szamosi Elzánál. – Találkozás Lehárral.” Az Ujság VIII/300 (1910. december 18.): 15

Forrás: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődés-történeti tudományok besorolású doktori iskola SZAMOSI ELZA (1881–1924) MŰVÉSZETE SZABÓ FERENC JÁNOS TÉMAVEZETŐ: DALOS ANNA PHD DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2018

CSÁTH GÉZA: ISMERETLEN HÁZBAN

II. kötet: Kritikák, tanulmányok, cikkek

A HERCEGKISASSZONY - BEMUTATÓ AZ OPERAHÁZBAN - (1910. DEC. 20.)

Részlet az előadás-kritikából:

„A hercegkisasszony szerepében elragadóan bájos és disztingvált volt Ambrusné, Hadzsi Sztavroszt Környei személyesítette igen plasztikusan. A hajóskapitány énekpartiját jól kihozta Székelyhidy, de játéka és prózai dikciója kellemetlen és merev volt. Szamosi Elza viszont teljesen otthon érezte magát az operettben. Szépen énekelt, és igen szép zamatot adott néhány jelenetnek jól nüanszírozott beszédével és fordulataival. Dr. Dalnoki Viktor (aki nagyon ügyesen és mulatságosan alakította a rendőrfőnököt), Flattné, Kornai, Hegedűs és Válent kisebb szerepekben megbirkóztak nehéz föladatukkal, mely most a szigorúbb értelemben vett komédiázás volt. Az operett fordítása csengő rímeivel, jó prozódiájával külön dicséretet érdemel. Gábor Andor munkája.”

 „A hercegkisasszony szövegét Léon Viktor írta. Arról szól, hogy egy görög rabló, Hadzsi Sztavrosz, egyetlen leányát, Fotinit, hercegkisasszonyként nevelteti. A leány semmit sem tud apja kedélyes, balkáni operett-mesterségéről, ellenben beleszeret Bill Harisba, egy amerikai tengerészbe (amint látjuk, nemzetközi darab), aki rendszerető jenki lévén, nem képes megérteni, hogy ezt a veszedelmes rablót a rendőrség képtelen elfogni. Megfogadja tehát az előjáték fináléjában, hogy kézre keríti. Hadzsi Sztavrosz értesülvén leánya szerelmesének elhatározásáról, ír Fotininek, hogy rögtön férjhez mehet Billhez, mihelyst az megnyerte a fogadást. Ez az első felvonásban történik. A fiatalok azonban a rablók kezei közé kerülnek és így az apa, illetőleg a leendő após foglyaivá lesznek. Ez persze, amikor megtudja, hogy kiket fogott el, nem mutatkozik a leánya előtt, hanem szabadon bocsátja mind a kettőjüket. A második felvonásban az amerikai mégis csellel a hajóra csalja a rablót. Azt írja neki, hogy a leányát elfogta, és túszul magának szándékozik tartani. Hadzsi megérkezik, megadja magát, és mint a hercegkisasszony apja egyszersmind kikötéséhez híven férjhez adja a leányát az ügyes Billhez. Bill megnyerte a fogadást, és a hercegkisasszony - hála a szintén ügyes librettistának - sohase fogja megtudni, hogy az apja zsiványvezér.”

Lehár Ferenc: "Végre egyedül"  ("Endlich allein") - Király Színház, 1915

791   Búbánat • előzmény790 2022-01-24 10:34:55

Archív - A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum

 „Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

 A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

 Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

 Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

790   Búbánat • előzmény789 2022-01-24 10:27:23

LEHAR, F.: Operettas (Lehar Conducts Lehar: The Saarbrucken Concert) (1939)

789   Búbánat • előzmény788 2022-01-24 10:19:26

Lehár conducts Lehár

788   Búbánat • előzmény787 2022-01-24 10:07:26

Lehár Ferenc és Richard Tauber - angol nyelvű riport

Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből

TAUBER & LEHAR 1930’s

787   Búbánat • előzmény786 2022-01-24 10:00:21

1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1014

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”

Rendező: Tihanyi Vilmos

Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka

Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné

Koreográfus: Horváth Margit

Karmester: Rubányi Vilmos

Km. a Budapesti Hangversenyzenekar

Karigazgató: Dötsch Zoltán

Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán

Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:

Glavari Hanna – Szilvássy Margit

Danilo – Udvardy Tibor

Valencienne – Kelly Anna

Camille de Rosillon – Hámory Imre

Viconte de Cascada – Szomolányi János

Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc

Zéta Mirko – Maleczky Oszkár

Nyegus – ijfj. Latabár Árpád

Időpontok:

július 21 – 31.

augusztus 1-31.

szeptember 1-14.

786   Búbánat • előzmény785 2022-01-24 09:59:45

1943. MÁRCIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Garabonciás című új dalművét vezényli a Magyar Királyi Operaházban megtartott ősbemutatón.”

1943. február 20., ősbemutató – az egyperces, archív filmkockákon látni és énekel:

Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!

Rendező: Nádasdy Kálmán

Díszlettervező: Oláh Gusztáv 
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Nádasi Ferenc

785   Búbánat • előzmény784 2022-01-24 09:59:19

1940. FEBRUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 834

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc jubileuma

A 70 éves világhírű magyar zeneszerző A víg özvegy nyitányát vezényelte jubiláris rádióhangversenyén.”

784   Búbánat • előzmény782 2022-01-24 09:58:32

Kapcs. 782. sorszám

1935. JANUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 567

Inzertszöveg:

LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL

Riporter: „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?”

Lehár Ferenc: „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.”

Riporter: „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?”

Lehár Ferenc: „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.”

783   Búbánat 2022-01-23 15:37:48

Uhrman György:

„Gardiner a Maximban”

  • Magyar Hírlap, 1995-01-14 / 12. szám

„Bamba gyászvitéz” legyen a talpán, aki nem szédül bele a táncforgatagba, kivált, hogy a banda (a Bécsi Filharmonikusok) élén John Eliot Gardiner húzza! Hát ezt is tudja? A Maxim is a tanyája? - hüledezünk. Azon is, hogy pálcája alatt a barokk ének­lés mintapéldájaként tisztelt Monteverdi Kórus „korhűen” dúdolja a Vilja-dalt, meg azt harsogja, hogy „Csak a nő, nő, nő!”. Gardiner a meglepetések embere. A nyolcva­nas évek elejétől a „legélettelibb historikus” címmel illetik (nagyszerű Messiás-lemeze a Hungaroton kiadásában is kapható volt). Átgondolt terv szerint nyomult előre a ze­netörténeti időben a 18. századtól Rossinin és Berliozon át Brahmsig. 1994-ben ő lett az év művésze a Grammophone díjazottjai között; friss Beethoven-szimfóniaciklusa mind híveit, mint bírálóit lázba hozta. Szíves karácsonyi küldemény jelezte, immár a Lehár-birodalom fellegvárán is ott lobog Gardiner felségjele.

A legnépszerűbb operettdallamokat - hála a rádiónak - kisiskolás korunk előtt is ismerhettük, s ha Glavari Hanna kedvéért nem tértünk is be a színházba, régi margit­szigeti esték és felejthető filmváltozatok emléke dereng a képernyőről. Ez a 80 (!) per­ces CD így is meglep: ennyire jó zene ez? Többszöri meghallgatás, kutakodások és összehasonlítások után felfedezzük, amivel a műveltebbek feltehetően régóta tisztában vannak.

Úgymint:

1. Lehárnak sok köze van a Straussokhoz, elsőül is Johannhoz. Víg özve­gye legalább annyit köszönhet a Denevérnek, mint amaz Offenbachnak. (A szöveg­könyv forrása is azon a tájon csörgedezett.) Richard neve szintén felbukkan, a Salome és A víg özvegy egyaránt az 1905-ös esztendő szülötte. A későbbi Strauss-operák míves költő-librettistája, Hugo von Hofmannstahl állítólag azt mondotta, A rózsalovag ak­kor lett volna igazán jó, ha Lehár ír hozzá zenét. Hm... Bár e helyütt és a késéi dara­bokban is kétségtelen a vígoperai igényesség. Egyes szakírók aláhúzzák, hogy míg A rózsalovagban egyetlen táncforma (csakis a valcer) ritmusa és dallamai kavarognak szün­telen, A víg özvegy szerzője a lassú keringő, a cake-walk, galopp és kánkán angolos­franciás divatcikkein és pattogó marsokon kívül nem fukarkodik a mazurka, polka és kóló szláv-balkáni táncfüzéreivel sem. Nem is tehetné, ugyanis ebben az operettben (akár a költő szerint az égben) minden este bál van; minden felvonásban a táncterem­ben térül-fordul, sasszézik a színpadi nép, mivel így kívánja ezt a párizsi sikk - pontevedrói szemmel.

2. A bál utáni macskajajban ugyan felróhatjuk, hogy a III. felvonás zenéjét szinte elfeledte megírni a szerző, újat alig kapunk, de némiképp hasonló hibában leledzik a felsőbb osztályba sorolt Denevér is. S tűnődésre késztet a Concerto „megszakított köz­játékának” groteszk motívuma: részeg társaság csizmái dübörögnek, triviális fütyülésük erősen hasonlít egy pajkos Lehár-dallamra - adta tovább Fricsay Ferenc az állítólag Bartóktól eredő jellemzést. Amiről József Attila jut eszünkbe, a Szigeten zajongó „csámpás Wotanok téglavörös arccal”. A zenetörténészeknek meg Sosztakovics VII. szimfóniája, ott ez a felvonuló náci hadsereg jelképe. (Vajon tudta-e Bartók, hogy Hit­ler is A víg özvegy kedvelői közé tartozott?)

3. S ha már Danilo belépőjénél tartunk: a pontevedrói, vagyis montenegrói histó­riában járatlan magamfajta laikus operetthallgatónak a kísérőfüzetből kellett értesül­nie, hogy az amúgy kellőképpen bugyuta cselekmény valódi hely- és személynevekkel, eseménytörténeti és napi utalásokkal kacsint a századelő újságolvasói felé. (Zeta, Letinjé-Cetinje, Njegos-dinasztia, Danilo fejedelem stb.)
Szükség és a vállalati „személyzeti politika” szabja meg, hogy a bécsi operett szereposztásában amerikaiak (2), skandinávok (2) és britek mellett egyetlen német anya­nyelvű kapott nagyobb feladatot. Le sem tagadhatnák eredetüket, de kiejtésük ne riassza el a magyar hallgatót; végtére egy pontevedrói beszélhet akcentussal - „fran­ciául”. Ámde egymás között?... Legjobban a lírai tenor Rainer Trost (Camille) és partnernője, Barbara Bonney (Valencienne) tetszett, meg Bryn Terfel Mirko Zetája. A már-már elmaradhatatlan Cheryl Studer kissé sápadt és finomkodó címszereplő, elkel­ne valamennyi Schwarzkopf spontán és idiomatikus vígságából, Házy Erzsébet tempe­ramentumából. Boje Skovhus (Danilo) baritonja sem oly behízelgő, amilyennel Her­mann Prey bolondította egykor az orfeum és a közönség hölgyeit.

Mindezzel együtt a Kilencvenéves Özvegy pompás farsangi mulatságba invitál.

UHRMAN GYÖRGY


Lehár: A víg özvegy

Vezényel: John Eliot Gardiner

Deutsche Grammophone,

1994 Poly Gram

https://www.opus3a.com/u/sir-john-eliot-gardiner-wiener-philharmoniker-monteverdi-choir-bryn-terfel-barbara-bonney-lehar-the-merry-widow-cd/4d937dc2a2b38212095082365fa0304b

782   Búbánat 2022-01-13 09:22:13

Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből

TAUBER & LEHAR 1930’s

http://www.aparchive.com/metadata/youtube/af3a3aec79b9486990c97fe521f8f2f4

781   Búbánat 2022-01-11 17:28:45

Újra látható Lehár Ferenc A mosoly országa című operettje a Budapesti Operettszínházban.

ORIGO

2022.01.11. 14:55

780   Búbánat 2021-12-22 21:08:28

A „Magyar operett napja” Kálmán Imre születésnapja és Lehár Ferenc halálának napja: egyaránt október 24-re esik.

A Rádió mindkét világhírű komponistára a születési, illetve a halálozási évfordulójukon többször is, koncertekkel vagy operettfelvételeik műsorra tűzésével emlékezett.

Most itt a legkedvesebb operettszerzőm emlékére megtartott egyik operett-koncertet elevenítem fel a műsor részletezésével:

Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából.

Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)

Az esten fellépett énekművészek:  Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József. 

Km. az MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál

1.) - Mérei Adolf: A víg özvegy

a.) Nyitány

b.) Danilo belépője, I. felv.: „Óh szerelmetes szép hazám.../Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám...”  (Palcsó)

c.) Hanna dala, II. felv. - Bevezetés és Vilja-dal: „Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás Légy az enyém, soha el ne bocsáss!” (Németh, énekkar)

2.) - Harsányi Zsolt: Friderika

Goethe, a költő dala, II. felv.: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én!” (Simándy)

3. )- Kulinyi Ernő: A cárevics

a.) Sonja dala, I. felv.: „Majd jön egy férfi, ki rám tekint vágyón, majd jön egy férfi, hogy ő legyen párom!"  (Házy)

b.) A Cárevics dala - Volga-dal, I. felv.„Egyedül, újra egyedül... A Volga vizénél őrszem áll... Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” (Melis)

4.) - Gábor Andor: Cigányszerelem

Ilona és Drágfay Péter csókkettőse, I. felv.: „Van egy csodaszer, én ismerem, mely ifjúságot ád!.../ Csókban van csak ifjúság, csók, te dús virág a szád!...” (Horváth, Palcsó)

5.) - Martos Ferenc: Pacsirta

 Palotás (km. énekkar)

6.) - Kulinyi Ernő: Paganini

a.) Előjáték

b.) Anna Elisa dala, I. felv.: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz” (Horváth)

7.) - Gábor Andor: Luxemburg grófja

a.) Juliette és Armand bohém kettőse, I. felv.: „Egy kis szoba, hej, szűkös a hely.../Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk” (Petress, Palcsó)

b.) Basil belépője, I. felv.: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom.” (Melis)

c.) Angéla belépője, I. felv.: Sanzon – „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…” (Petress)

8.) - Harsányi Zsolt: A mosoly országa

a.) Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után...”  (Simándy)

b.) Lisa és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv.: „Lótuszvirág! Érted élek csupán!.../Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?...”  (Házy, Simándy)

9.) - Harsányi Zsolt: Giuditta

Giuditta dala – 3. kép: „Ki tudja, miért van ez, hogy minden férfi észrevesz?.../Más nem csókol ily forrón, csak én, égő szememben kigyúl a fény....” (Házy)

10. - Gábor Andor: Éva

Nyitány

779   Búbánat 2021-12-13 13:00:55

"joska141" fórumtársunk osztotta meg velünk az alábbi híradást az Operett, mint színpadi műfaj topicban (4987.sz.) . Onnan másoltam át ide - itt is helye van:

"A Szinház Online az alábbi, hosszú cikkben foglalkozik a müncheni Staatsoper közelgő, december 18-i, Lehár bemutatójával.

https://szinhaz.online/guiditta-christoph-marthaler-lehar/?fbclid=IwAR1loO8mNm_0XD4m8eZTxG1u_jdE2e_uGbm4YFxb-jK8xM-ibsMUNccwVgM

A cikkből – melyet érdemes lenne az Operettszínház vezetőinek is elolvasni – a következő bekezdést idézem:

„A Giudittát szokás nagyoperának, zenés komédiának, operettnek is tartani, ám a lehári kompozíciót a bajor operaházi bemutatóban a tervek szerint áttörik majd Lehár kortársaitól kölcsönzött zenekari művek és dalok: Bartók, Berg, Eisler, Hindemith, Korngold, Krenek, Schönberg, Sosztakovics, Sztravinszkij, Ullmann szerzeményei.”

Sajnálatos, hogy a COVID miatt jelenleg nem igazán biztonságosak az utazások, pedig nagyon szívesen megnézném, még a viszonylag magas jegyárak ellenére is. Egyébként ez a mű lesz a Staatsoper szilveszteri produkciója is."

778   Búbánat 2021-11-17 15:58:18

Lehár Ferenc első operettkompozíciója, amivel „befutott” és máris világhírnévre tett szert: Bécsi asszonyok (Wiener Frauen), 1902

Ebben hangzik fel az alábbi induló:

Lehár: Nechledil March - Gustavo Dudamel, Wiener Philharmoniker

Bécsi Újévi Koncert 2017 – Goldenen Saal des Wiener Musikvereins

A II. felvonás zárójelenetében csendül fel  ez a "Nachledil-induló" – a Katonakarmester dala - aminek dalszövege is van. A  darab librettójának szerzőpárosa: Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini. 

Mérei Adolf magyar szövegével (aki A víg özvegy szövegét is fordította) így hangzik a vers:

Johann Nepomuk Nechledil, zenetanár, karmester indulódala:

 „- A banda élén míg megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz! 

/A banda élén vinni kell a karmesterboltot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-tra-rá…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem… / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …” 

(Palcsó Sándor, Külkey László és Rátonyi Róbert énekfelvételeiről is ismerhetjük ezt az operettrészletet.)

777   Búbánat 2021-11-17 15:07:09

Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Nagykeringő

776   Búbánat 2021-11-17 14:58:02

Bécsi Operabál 2017 - Jonas Kaufmann – „Dein is mein ganzes Herz”

Wiener Staatsopernorchester. Dirigentin: Speranza Scappucci

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong áriája, II. felv.  (magyar szöveg: „Vágyom egy nő után” )

775   Búbánat 2021-10-23 13:10:13

A Fórum Műsorajánlójában Miklósa Erika neve szerepel, de más internetes oldalakon Rost Andreát nevezik meg a koncert mai ének közreműködőjeként:

14:00: Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE – 2. KONCERT

Az Operettek világa

Lehár: A víg özvegy – szvit
Lehár: Concertino hegedűre és zenekarra
Lehár: Keringő a Giuditta című operettből
Lehár: „Meine Lippen, die küssen so heiß” – Giuditta dala a Giuditta című operettből
Lehár: Arany és ezüst – keringő, op. 79

Miranda Liu (hegedű), Rost Andrea (ének)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté

774   Búbánat • előzmény767 2021-10-20 21:09:48

A mosoly országa hatalmas sikernek ígérkezik a Budapesti Operettszínházban

ORIGO

2021.10.14. 14:29

„A muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta" - közli a korabeli sajtó Lehár Ferenc zenéjéről, amely tegnap is meghódította a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatójának résztvevőit. A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokában A mosoly országának alkotói és művészei avatták be a sajtó képviselőit az előadás és a próbafolyamat kulisszatitkaiba..

Lehár Ferenc egyik leghíresebb operettjét október 22-én, 23-án és 24-én, a Magyar Operett Napja alkalmából mutatja be a teátrum.

773   Búbánat • előzmény770 2021-10-01 15:05:52

Lehár Ferenc-emlékműsor, kiállítás és könyvbemutató Losoncon

Írta: Böszörményi István

(Felvidék.ma) - 2021.10.01

1890. október 12-én a Losoncz és Vidéke hetilap rövid hírben közölte, hogy „Házi ezredünk zenekara új mestere ifj. Lehár Ferencz vezetése mellett tegnap tartotta meg első hangversenyét /…/ A fiatal zenész a zenekart nagy tűzzel és buzgósággal vezényelte /…/ de különösen magán hegedűjátékával (czigány, helyesebben magyar tánczokat játszott) oly tetszést és elismerést aratott, akár mint az igazi virtuózt illeti.”

Így kezdődött Lehár Ferenc négyéves losonci működése, akiről az akkori losonciak nem sejthették, hogy majd világhírű zeneszerző lesz. A mai losonciak közül már nem sokan tudják, miért viseli nevét a városban egy utca, kávéház, sőt egy söröző is.

Az „operettkirály” születésének 150., Losoncra érkezésének 130. évfordulóját 2020-ban tervezte megünnepelni a Csemadok Losonci Alapszervezete. A járványhelyzet miatt többször módosult az időpont és a helyszín, míg végül a Nógrádi Múzeum és Galéria, valamint a Csemadok közös rendezvényeként 2021. szeptember 30-án megvalósult az emlékest, melynek keretében Lehár-dalok műsora, könyvbemutató és kiállításmegnyitó is volt, korlátozott számú közönség részvételével.

Házigazdaként Kacarová Iveta múzeumigazgató köszöntötte a rendezvény közreműködő vendégeit: Klemen Teréziát és Margitay Zoltánt, Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv szerzőit, Nagy Ibolya budapesti operettprimadonnát, Klein Ottokár operaénekest, Érsekújvár polgármesterét és dr. Csütörtöky Józsefet, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatóját. A Csemadok nevében Demecs Andrea elnök üdvözölte a vendégeket és a közönséget, majd rózsacsokorral köszöntötte a sokoldalú kultúraszervező tanárnőt, Klemen Teréziát születésnapja alkalmából.

Lehár Ferenc életútját operettrészletekkel tarkítva idézte fel Nagy Ibolya, Klemen Terézia, és Margitay Zoltán. Felcsendült egyebek közt a Messze a nagy erdő, a Vágyom egy nő után és a Vilja dal is. Magyarul, németül, szlovákul énekeltek a vendégművészek, Klein Ottokár azonban megjegyezte, hogy Lehár dalai magyarul hangzanak a legszebben…

A kiállítást, amely először Komáromban, majd Pozsonyban a Magyar Kultúra Múzeumában volt látható, a kölcsönadó Duna Menti Múzeum nevében dr. Csütörtöky József mutatta be. A paneleken gazdag képanyaggal, magyar és szlovák ismertetőkkel Lehár Ferenc életútja és munkássága elevenedik meg.

Egy installáció a századforduló hangulatát idézi, érdekessége az a katonakarmesteri uniformis, amelyet a budapesti Hadtörténeti Múzeum bocsátott a kiállítás kurátorai rendelkezésére. Lehár losonci éveire egy 1892-ben készült fotográfia emlékeztet, amelyen
a Vigadóban lezajlott operettelőadás szereplőit örökítették meg.

Lehár Losoncon 1892-ben

A zenekart dirigáló Lehár a kép előterében, babérkoszorúval egyik, karmesteri pálcával a másik kezében hevert a katonatisztekből és hozzátartozóikból verbuválódott szereplőgárda előtt.

A Nógrádi Múzeum és Galéria, a Csemadok Losonci Alapszervezete, a Duna Menti Múzeum, a Lehár Ferenc Polgári Társulás közös rendezvényét támogatta Besztercebánya és Nyitra Megye Önkormányzata, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

A kiállítás 2021. november 7-ig látható Losoncon a Nógrádi Múzeum és Galéria termeiben.

Forrás:  itt

772   Búbánat 2021-09-17 07:53:34

A tavaly megjelent új, Lehár Ferenc életét, pályáját, műveit ismertető, számtalan fotóval illusztrált könyv egyik fejezete kitér Lehár Ferenc és Kálmán Imre baráti kapcsolatára. Két képen látni együtt őket (68. oldalon), köztük ezen:

Lehár Ferenc, Eggerth Márta (Budapest, 1912. április 17. – Rye, New York, 2013. december 26.), magyar származású amerikai koloratúrszoprán énekesnő, Kálmán Imre  (a felvétel ideje: 1933-ban)

Megtaláltam a kép forrását.

Marta Eggerth in 1933 with the composers Franz Lehar, left, and Emmerich Kalman. (Courtesy of Manhattan School of Music/Marta Eggerth) (Courtesy of Manhattan School of Music / Marta Eggerth)

The Washington Post | April 12, 2012

771   smaragd • előzmény770 2021-09-16 18:50:43

 :-)

Fergeteges turné! Nagy Ibolya és Klemen Terézia Facebook oldalán megannyi felvétel mutatja, hogy ami tavaly nem jöhetett létre, az idén teljes mértékben sikerült! Öröm látni, hogy a rádiós Nagy Ibolya újra csodálatos színpadi operettprimadonna.

770   Búbánat • előzmény752 2021-09-16 17:57:16

Klemen Terézia és Margitay Zoltán Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja című könyvük (2020) zenés bemutatóinak eddigi állomásai  (amikről tudomásom volt/van):

Felvidéki és magyarországi helyszínek - 2021-ben:

  • Június 16. – Pozsony, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeum – Brämer-kúria
  • Július 8. – Ipolyság, Menora Saag Centrum Artis
  • Július 27. – Rimaszombat, Csillagház
  • Július 30. – Fülek, Magyar Közösségi Ház
  • Augusztus 6. – Komárom, Egressy Béni Városi Művelődési Központ
  • Augusztus 11. – Sopron, Lenck-villa kertje
  • Augusztus 25. – Párkány, Városi Múzeum, 16 órakor
  • Augusztus 25. – Érsekújvár, Csemadok székház, 19 órakor
  • Szeptember 1. – Dunaszerdahely, Vermes-villa  (Kortárs Magyar Galéria).
  • Szeptember 8. – Nagymegyer, Plauter Kúria
  • Szeptember 9. – Budapest, Fészek Művészklub – Kellér Szalon
  • Szeptember 13. – Dél-Komárom, Aranytál Étterem Rendezvényterme
  • Szeptember 15. – Győr, Újvárosi Művelődési Ház

A könyvbemutatók sorában következik:

  •  Szeptember 28. – Esztergom, Laskai Osvát Antikvárium
  •  Szeptember 30. – Losonc,...

Megemlítendő az is, hogy a könyvbemutató- 'turnén"  állandó koncert-közreműködő Nagy Ibolya énekművésznő, primadonna és színésznő.

A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki 2020-ban.

769   Búbánat 2021-09-15 08:35:57

Áthoztam ide smaragd fórumtárs bejegyzését a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" topicból - ott a 2278. sorszám alatti

AZ OPERETTKIRÁLY A FÉSZEKBEN

Lehár Ferenc életéről gazdagon illusztrált könyv jelent meg. A szerzők: Klemen Terézia és Margitay Zoltán. 

Az ország szebbnél szebb termeiben, a Felvidéken is, zenés könyv-bemutatóval hozzák közelebb a mai hallgatósághoz a világhírű zeneszerző életét.

Nagy Ibolya énekművésznő, primadonna és színésznő tehetségét és sokoldalúságát csodálhattuk meg tegnap este a Fészek Művészklub Kellér-Szalonjában.
Természetesen a könyv szerzői indították el a műsort: először Klemen Terézia emelt ki a könyvből néhány életrajzi, családi eseményt - előadásában fordulatosan követhettük nyomon a világsikerig vezető utat. Eközben Nagy Ibolya énekét élvezhettük! Klemen Terézia a zenei résznél kitért az opera és az operát megközelítő igényű Lehár-operettekre, kiemelve Nagy Ibolya művészetét, amellyel bemutatta nekünk ezeket a dalokat!
Ekkor eszembe jutott az alábbi Kemény Egon-idézet a daljáték műfajáról, ahol Lehár Ferencre hivatkozik:
„ A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár néhány operettjét jelölte –, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják.” Film – Színház – Muzsika, 1962 (g.m.)

Margitay Zoltán Lehár Ferenc műveihez és személyéhez fűzött kevésbé ismert részleteket, és ezekkel a különlegességekkel tovább színezte a műsort.

Nagyszerű program részese lehettem. Szívből gratulálok a szerzőknek és a Művésznőnek valamint további sok sikert kívánok a rendkívül érdekes, magas színvonalú könyv-ismertető turnéhoz!

768   smaragd • előzmény765 2021-09-02 23:10:37

Tiszteletednek ezt a jelét átengedem annak, aki értékelni tudja... 

767   Búbánat 2021-09-02 16:37:25

Elkezdődtek A mosoly országa olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban, Lehár Ferenc műve alapján. A neves brit rendező, Stephen Medcalf ismertette koncepcióját a társulattal.

Az Origo cikke és a rendezővel készült interjú (Video): itt

„A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életművének összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be Berlinben. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi arisztokrata tábornok lánya, Liza és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el.

Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak,

A MOSOLY ORSZÁGA A KIBÉKÍTHETETLEN VILÁGNÉZETI ELLENTÉTEK, KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK KOMOLY KÉRDÉSEIT JÁRJA KÖRÜL,

és ez a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.”

„A mosoly országa egy operai hangvételű darab, a jin és jang filozófiájának megnyilvánulása. Ez a dualitás a színészi játékban, valamint a vizuális megvalósításban is érzékelhető lesz" - mondta a brit rendező a társulatnak. „Az első felvonás Bécsben játszódik, ahol a jin érvényesül: nőies, lágy formák, érzelmes, intuitív hangulatok és hideg színek érvényesülnek a képi világban. A pekingi palotában a maszkulin jang dominál: szögletes formák, harsány, élénk, meleg színek, a racionalitás jellemzi a látványvilágot is."

766   Búbánat 2021-08-19 15:54:01

Bede-Fazekas Zsolt kérdezett a Balatonról és a Lehár könyvbemutatókról.

YouTube – Nagy Ibolya internetes portálja: Podcast

Premier dátuma: 2021. aug. 18.

Innen is, szeretettel gratulálok Nagy Ibolyának, operettprimadonnának, mai születésnapja alkalmából! Mint egykori rádiós műsorvezetőt is, számon tartjuk Ibolyát, hiszen a Művésznő hét éven át volt a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” operettműsorának házigazdája, motorja, lelke. Műsorának megszűnése után is napi rendszerességgel hallhatjuk őt az ismétlő adásokban, kora reggel a rádióban.

 Kívánok Nagy Ibolyának ezen a szép ünnepén sok boldogságot, további sikeres színpadi- és koncertfellépéseket, alkotókedvet, jó egészséget!

Búbánat

765   macskás 2021-07-30 14:11:47

765

smaragdnak ajánlva:)

764   Búbánat 2021-07-30 12:36:44

A Lehár-operett a magyarság, a szerelem maga

Írta: Pósa Homoly Erzsó

 2021.07.29  Felvidek.ma

"Akik pedig Rimaszombatban megvásárolták a kiadványt, örök emléket szereztek otthonukba is.

A nagyon szép kivitelezésű könyv betekintést nyújt a zeneszerző családi életébe, zenei indulásába, Kálmán Imréhez fűződő barátságába, a világháborúk idején kifejtett tevékenységébe, Komáromhoz fűződő viszonyára. Megtaláljuk a könyvben Lehár művészetének összefoglalását is.

A sikeres könyvbemutatót Rimaszombatban, a Csillagházban a Szövetség a Közös Célokért Rimaszombati Területi Irodája és a Rákóczi Szövetség Gömörben Polgári Társulás szervezte, karöltve a komáromi Lehár Ferenc Polgári Társulással július 27-én."

763   Búbánat 2021-07-29 19:53:40

Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály

kurier.plus

Lehár Ferenc egy 1906-ban készült fényképen. (Forrás: Wikimedia Commons)

"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."

"Lehár Ferenc az ausztriai Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én életének hetvennyolcadik esztendejében. Több mint harminc operettet és operát írt a legkülönbözőbb változatokban – a könnyű vidám operettektől kezdve az olyan fennkölt monumentális operai igényű művekig, amelyek még magának Verdinek is dícséretére válnának. A magyar zeneszerző és karmester előkelő helyet foglal el a zene történetében, mint az egyik legkiválóbb operettszerző. Hatása a műfajra annyira jelentős volt, hogy nem túlzás azt mondani, hogy ő alkotta meg a modern operettet. Ismert az egész világon, a legnépszerűbb zeneszerzők egyike. Lehárt leghíresebb operettje, A Víg özvegy tette halhatatlanná, maga a mű pedig 1905-ös premierje óta folyamatosan jelen van a világ zenei színpadain. Az operett dalait tartalmazó lemez a mai napig több tízmillió példányban kelt el."

Lehár emlékműve a bécsi Stadtparkban (Forrás: Wikimedia Commons)

762   Búbánat 2021-07-21 09:58:15

Lehár, az operettkirály szellemisége elevenedett meg Ipolyságon

Írta: Felvidék.ma - 2021.07.09

Az operett világa került reflektorfénybe az ipolysági Menora Saag Centrum Artis épületében tartott július 8-ai rendezvényen. Lehár Ferenc munkásságába, életébe és szellemiségébe nyerhettünk bepillantást a különleges, operettslágerekkel gazdagított könyvbemutatón, melyen Klemen Terézia és Margitay Zoltán közös kötetét ismertette a szerzőpáros. Az operettdallamok Nagy Ibolya operettprimadonna előadásában csendültek fel.

761   Búbánat • előzmény760 2021-06-18 10:54:23

„Komáromi gyerek vagyok”

Írta: Benyák Mária

 2021.06.17.  Felvidék.ma

"Aki részt vett Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeum – Magyar Kultúra Múzeumában a Több mint szomszéd – Magyar kulturális hét keretében megrendezett Lehár Ferenccel kapcsolatos beszélgetésen, zenés műsoron és kiállítás-megnyitón annak még sokáig fülében visszhangozhattak az ott elhangzott okos gondolatok, a zeneszerző örökzöld dallamai és tudatosíthatta, hogy újra és újra beigazolódik, az operett komoly helyet érdemel a zene világában, az egész kultúrtörténetben."

"A rendezvényen jelen volt a Bécsben élő közeli rokon, Lehár Ferenc húgának unokája, Lehár Mikes Zsuzsa és férje is."

"A rendezvény vendége volt Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, aki részletesen szólt arról, miként ismerte meg a zeneszerző dalait, majd később teljes operettjeit."

"Klemen Terézia, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás alapítója és elnöke arról beszélt, hogy zenekedvelő családban nevelkedve, zeneszerető emberként tudatos elhatározásból alapította a társulást és vállalta fel a Komáromban 1870. április 30-án született zeneszerző emlékének ápolását."

"Tavaly, születésének 150. évfordulója alkalmából Klemen Terézia Margitay Zoltánnal közösen könyvet jelentetett meg értékes dokumentumokkal, fényképekkel, eddig ismeretlen anyagokkal kiegészítve Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja címen."

"A társszerző, Margitay Zoltán szintén jelen volt a beszélgetésen, aki ugyancsak értékes ismeretekkel gyarapította a közönséget a zeneszerzőről....Tőle tudtuk meg azt is, hogy felesleges temetni az operettet, van közönsége, van népszerűsége és maga Lehár a legkedveltebbek egyike. Tizenöt évre visszamenően a statisztikák szerint Johann Strauss után éppen az ő művei szerepelnek a világ színpadjain a legtöbbet."

"Az élvezetes beszélgetést mintegy megkoronázta Nagy Ibolya operettprimadonna és Klein Otokár operaénekes szereplése, akik a zeneszerző operettjeinek dalaiból mutattak be válogatást..."

760   Búbánat 2021-06-07 10:04:52

Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Kulturális Intézet Pozsony szervezésében

Június 16-én, szerdán 15.30 kezdettel szervezik meg A komáromi operettkirály című rendhagyó kiállításmegnyitót A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi központi épületében.

Lehár Ferenc, a bécsi operett megújítója, a XX. Század egyik legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistája 151. évvel ezelőtt született Észak-Komáromban. Bár életét nagyobb részt Bécsben töltötte, haláláig elszakíthatatlan szálak kötötték a magyar nyelvhez és a magyar gyökerekhez.

Munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító méltatja. Beszélgetőtársa Klemen TeréziaAz operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv társszerzője. (A másik társszerző: Margitay Zoltán)

759   Búbánat 2021-06-06 20:16:38

Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát  - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére) 

A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást. 

A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át,  az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja. 

Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!

758   Búbánat 2021-05-27 16:35:14

Az operett királyaként számontartott Lehár Ferenc 1889-ben felvette a császári-királyi mundért, és tagja lett az apja által vezetett bécsi 50. gyalogezred zenekarának. 1890-ben a saját útját kezdte járni; megpályázta és elnyerte a losonci 25. gyalogezred karmesteri státusát.

Körkép.sk. 2021. március 30; április 4.

„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 1.

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2020/03/30/sirtak-rittak-a-losonci-leanyok-emlekezzunk-lehar-ferencre-1/

„Sírtak, ríttak a losonci leányok...- emlékezzünk Lehár Ferencre 2.

https://korkep.sk/cikkek/kultura/2020/04/01/sirtak-rittak-a-losonci-leanyok-emlekezzunk-lehar-ferencre-2/

757   Búbánat 2021-05-26 10:16:50

Ismert, hogy Nagy Ibolya, énekesnő, operettprimadonna, sok éven át a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” házigazdája, szerkesztő-műsorvezetője (műsorának megszűnését követően napi rendszerességgel, a régi adások ismétléseit hallhatjuk kora reggel a rádióban) már egy ideje új műsorával jelentkezik a YouTube csatornáján:   

A mosoly muzsikusai, avagy Szép a világ - Rivaldafényben az operett.”

Nagy Ibolya énekesnő a YouTube-on: "podcast"-sorozattal jelentkezik  (telefoninterjúk...) 

https://www.youtube.com/channel/UCyVy7XqZb6QEs7rqVIgXOaA

Az adást „keretbe” foglalja Lehár Ferenc kései operettjéből felcsendülő szép dalSzabó Miklós operaénekes énekhangján – rádiófelvételéről:

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ

https://www.youtube.com/watch?v=t-8081IODHo&ab_channel=Istv%C3%A1nSzekeres

  • Georg dala: „… Szép a világ, ha a szívünkben nyílt száz virág, szép, nézni szép egy lány ábrándos tekintetét. Szép a világ, ha a csillagos ég néz le ránk, szép, élni szép, s várni mint szép…tündérmesét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1956

E mellett egy másik Lehár-operettből, az ÉVA című műve keringőjének dallamait is hallhatjuk ("aláúsztatva") a podcastokban.

756   Búbánat 2021-05-10 20:33:25

A Katolikus Rádió Dallamív című műsorának 2021. április 30-i adásában, születésének 151. évfordulóján Lehár Ferencre emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Boros Attila.

Az adás ezen a linken visszahallgatható:

katolikusradio - archivum

A műsorban az alábbi dallamok csendültek fel:  

  • Lehár Ferenc -  Ludwig Herzer, Fritz Löhner Harsányi Zsolt: A mosoly országa

- Bevezető kórus és Liza belépője, I. felv. (Osváth Júlia, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 – 20.00)

 „- Éljen sokáig! Éljen sokáig! Éljen ő!! /Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás! Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá, s felgyúl a láng!.../Flörtök, miért gyötörtök, nektek szívemet adni kár! Más kell, lángolás kell, édes öröm kell végre már!... /Szív, szív mindig remél, el jő a mély nagy szenvedély! Arra ébredünk, hogy halkan hív egy csendes szó, egy másik szív!... Hív, hív, hallod szavát, rohansz felém száz kínon át!  Összetört martalék lesz a szív, mégis arra hív, arra hív!...”

- Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szív-kettős) - (Németh Marika és Baksay Árpád, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara) – A Fővárosi Operettszínház 1962-es előadásának hangfelvételéről)

 „- Lótuszvirág! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!"

- Szu Csong dala, I. felv. (Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója – teljes felvétel: 1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 – 21.29

„Egy dús, virágzó barackfa ágát állítom kincsem ablakába a holdas május éjjelén. Egy dalt dalolok vágyakozva halkan, és cseng a vágy, mint színezüst a dalban a holdas május éjjelén.…” 

  • Lehár Ferenc  Paul KneplerLudwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

- Ottavio áriája (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)  A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00

„... /Ó, te vagy a napfény, a ragyogás az égbolt kékjén. Ha te nem vagy velem, oly üres a nagyvilág. Az égen felhők, és elhervad száz virág! Ó, te vagy a napfény, te vagy a tűz a szívem mélyén! Az életem tiéd és a szíved már enyém! Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én! Mikor az időnk üzeni nékünk: itt az idő, most ez az óra szerelemé! Elmondom halkan, varázsos dalban. Rajongva száll a szerenád szíved felé! Egyetlen nő! Gyönyörű nő! … Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!” 

  • Lehár Ferenc - Victor Léon - Leo Stein: A víg özvegy /”Die Lustige Wittwe”/

- Camille de Rosillon  és Valencienne "Pavillon-duettje", II.  felv.:   (Erika Köth és Ilosfalvy Róbert,  közreműködik a Symphonie-Orchester Graunke, vezényel:  Willy Mattes) - 1967
(CD - EMI Classics, 2006)

Sieh dort den kleinen Pavillon, er kann höchst diskret verschwiegen sein! O, dieser kleiner Pavillon plaudert nicht ein Wörtchen aus, o nein! Dunkel uns umfängt nimm, was Liebe uns schenkt! Komm in den kleinen Pavillon, komm zum süssen Rendezvous, o Du!

- Nyitány (Bécsi Filharmonikusok – vezényel a szerző, Lehár Ferenc) – archív, stúdiófelvételről

755   Búbánat • előzmény753 2021-05-09 18:22:02

Tavaly az osztrákok készítettek a 150. születésnapi évforduló alkalmából doku-játékfilmet   Lehár Ferencről. 

Bővebben ezen a linken – és fotók a filmből és a filmforgatásról:

https://www.fortv.at/projekte/

754   Búbánat • előzmény753 2021-05-09 18:08:54

Szép Lehár-portréfilm ez -  az életút és a művészpálya főbb állomásain és  műveinek zenés-filmes illusztrációin túl  betekintést enged  a zeneszerző privát szférájába ls, és tbk.  múzeális értékű, archív filmkockákon látni a komponistát bécsi palotájához tartozó kertjében, amint a kerti kis tavacska partján aranyhalaknak szór morzsákat, vagy éppen  teknősbékákkal foglalatoskodik... 

753   zenebaratmonika • előzmény752 2021-05-09 16:04:31

Valami olyasmit ígértek, hogy egy filmet készítenek életéről a 150. szülinapra, ami tavaly volt. Erről tudtok valamit?

A Kálmán Imre életéről készült egy film, de hogy Lehárról lenne-e életrajzi film nem rémlik.

"Ich über mich - Franz Léhar" (Portrait des Komponisten) - YouTube

Talán ez lenne az, gondolom.

752   Búbánat 2021-05-09 15:54:37

Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály

2021. február 12., 10:05

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nőkA drótostót – és elindult egy nagy karrier.

A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.

Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.

A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)

751   Búbánat • előzmény749 2021-05-01 10:27:29

Tegnap este a Youtube-on sugárzott „Lehár és kortársai” online premier-műsor visszanézhető.  (45 perc)

Az interneten elérhető ezen a linken:

https://www.youtube.com/watch?v=CGy3nsnj2Kg&ab_channel=KomaromMsks_vmk

Az irodalmi szemelvények között elhangzó dalok és az énekszámok előadói:

A zongoránál: Bertók István

- A víg özvegy – Daniló belépője: „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám”  (Derzsi György)

- A cárevics – Szonja áriája: „Jön majd egy férfi”  (Becse Szabó Ilona)

- Luxemburg grófja – Angéla dala: „Hazugsággal szívembe miért jártam én?” (Becse Szabó Ilona)

- Bécsi asszonyok Katonarmester-dal: „A banda élén” (Derzsi György)

- A mosoly országa – Szu Csong és Liza szerelmi kettőse /„Szív-kettős”/: „Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”: (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)

- A víg özvegy – Daniló és Hanna szerelmi kettőse: „Ajk az ajkon” (Becse Szabó Ilona és Derzsi György)

Az irodalmi összeállításban  - Lehár Ferenc méltán ismert operettjei mellett -  olyan magyar költők és írók műveiből kapunk ízelítőt, mint Kafka Margit, Somlyó Zoltán és Kosztolányi Dezső.

Az előadók:

Culka Ottó, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.

Szerkesztette: Varga Emese

Készült a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.

(2021. április 30.)

750   Búbánat • előzmény749 2021-04-30 20:05:15

Elkezdődött...

749   Búbánat 2021-04-30 19:04:02

Lehár és kortársai – zenés-irodalmi összeállítás - online

A YouTube oldalról

Premier dátuma: 2021. ápr. 30.

Kezdés: 20 órakor

A Lehár 150 programsorozat online rendezvénye

Közreműködnek: Becse Szabó Ilona, Bertók István, Culka Ottó, Derzsi György, Domonkos Pál, Gál Tamás, Hanusz Zoltán, Kiss Szilvia, Mokos Attila és Rák Viktória.

Szerkesztette: Varga Emese

Kamera és utómunka: Görözdi Szilárd és Domján Gergely

Hangmérnök: Varga Attila

Fővilágosító: Dobosi Gyula

 

Készült az Egressy Béni Városi Művelődési Központ megbízásából.

 A Lehár és kortársai online műsor a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.

 

748   Búbánat 2021-04-30 09:21:09

A tavalyi, 150. születési évfordulóra tervezett ünnepi zenei és egyéb megemlékező események a járványhelyzet miatt elmaradtak, sajnos a mostani 151.-kel sem járunk jobban...

http://www.operett.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=312&menuId=24

Lehár Ferenc a Fejlődésem útja című önéletrajzi írásában így fogalmazza meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek azt várják az

Lehár Ferenc (Komárom, 1870. április 30. – Bad Ischl, 1948. október 24.)  

operettől, hogy felvidítsa őket a mindennapi fáradozásuk után, és azt is, hogy segítsen a problémáikat elfelejteni. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, s közelíteni fog a vígoperához.”

747   Búbánat • előzmény661 2021-04-24 20:00:38

Kapcs. 661. sorszám

Az M5 csatorna sugározza ismét ma éjjel: 21:05 - 23:50

Lehár Ferenc: A mosoly országa

(160')

A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.

Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve.

746   Búbánat 2021-04-09 15:46:09

Lehár Ferenc: Arany és Ezüst - keringő

André Rieu & His Johann Strauss Orchestra performing Gold & Silber in front of Hofburg Palace, Vienna. 

745   Búbánat • előzmény744 2021-03-15 10:26:05

Lehár Ferenc: Garabonciás – Állami Déryné színház bemutatója - képes füzet  - "Vándordiák"

744   Búbánat 2021-03-13 19:44:09

A Kossuth Rádióban minden szombaton délután jelentkező Operettparádé című műsor ma az 1848/49-es forradalom és szabadságharcunk emlékét felidéző és megjelenítő két dalszínházi produkció - „Mária főhadnagy”; „Garabonciás”  - keletkezését, történetét és zenéjét állította középpontjába.

szerkesztő Babucs Kriszta ezúttal is Kiss-B. Atilla operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója és Nemlaha György, dramaturg, zenei író bevonásával készítette és vezette operettműsorát.

[...] 

  • Lehár Ferenc - Innocent-Vincze Ernő: Garabonciás  (A "Cigányszerelem" átdolgozott változata)

 (A vándordiák címmel rádiófelvétel készült a dalműből – de abból most a műsorban nem hangzott el részlet)

mediaklikk.hu

Az időskálán: 15:06:20 -

Körösházy Ilona dala: „Szép vagy Erdélyország, szebb, mint a mennyország” – és csárdás   (Barabás Sári, km. Koncertzenekar,  vezényel: Vincze Ottó) – 1943

https://hangtar.oszk.hu/gramofon/szep-vagy-erdelyorszag/

https://www.youtube.com/watch?v=s0UXt11sHUM&ab_channel=AttilaPocze

Józsi, diák dala„Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom…” (Sárdy János)

Ághy Péter dala: „Deres már a határ, őszül a vén betyár, rá se néz már sohasem a fehérnép” (az előadót nem nevesítették a műsorban; tippem:  Hámory Imre)

Filmhíradó online

1943. MÁRCIUS
MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.

Lehár Ferenc Garabonciás című dalművének díszbemutatója az Operában a szerző vezényletével  - 1943. február 20., ősbemutató

A bemutatóról egy perces híradófelvétel maradt fenn - a zenei anyagát most teljes egészében bejátszotta a rádióban a  szerkesztő: 

https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=4946

Énekel: Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár  Ferenc!

Rendező: Nádasdy Kálmán

Díszlettervező: Oláh Gusztáv 
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Nádasi Ferenc

743   Búbánat 2021-03-13 17:00:52

Lehár Ferenc: Arany és ezüst - keringő - ennek a darabnak számomra az egyik legjobban sikerült koncertfelvétele a YouTube-ról: 

Vladimir Fedosejev conducting the Wiener Symphoniker 

(Springtime In Vienna 98)

742   zenebaratmonika • előzmény740 2021-01-27 17:10:00

Kálmán Imre és Ábrahám Pál is mehet még a listához vagy Sigmund Romberg, ha már az operettnél tartunk, de még Jacobi Viktor is picit, bár ő hamar meghalt.

741   Búbánat • előzmény736 2021-01-27 13:30:14

Kapcs. 736. sorszám

Ismétlés: hamarosan a Bartók Rádió műsorán,  14:10 – 15.00

 

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

740   Búbánat 2021-01-23 23:42:53

Bizonyára szubjektív válogatás az alábbi lista, lehetne még sok más magyar kiválóságot felhozni, más szempontok szerinti csoportosítást is elképzelni - akik "meghódították a világot".

E névsorban minden személy méltatása szerepel, de itt most csak Lehár Ferencől leírtakat másolom át ide:

Tíz magyar alkotó, aki meghódította a világot

„A Magyar kultúra napja tiszteletére összegyűjtöttünk tíz jeles XX. századi magyar művészt, akik a világ minden égtája felé elvitték a magyar kultúra jó hírét.”

/2021. 01. 22. - 06:03 - Híradó.hu/

Kodály Zoltán

Cziffra György

Kertész Mihály

Victor Vasarely

Zsigmond Vilmos

Bartók Béla

Kertész Imre

Robert Capa

Szabó Gábor

Lehár Ferenc

Lehár Ferenc, a leghíresebb magyar operettek írója, bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta című műveit is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.

A magyar operett egyik úttörője volt, aki műveivel nemzetközileg elismertté és méltán népszerűvé tette ezt a ma már hungarikumnak számító műfajt. Sokatmondó, hogy Bécsben az a mondás járta: "A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár.

739   Búbánat • előzmény732 2021-01-15 16:30:20

Budapesten jelenleg a Liszt Frenc Könyv - és Zeneműboltban (VIII. Kölcsey u. 1.) és a Rózsavölgyi és Társa Könyvesboltban (V. Szervita tér 5.) kapható a tavaly októberben megjelent, Lehár Ferenc életútját ismertető, számos képpel illusztrált, érdeklődésre számot tartható könyv - korlátozott példányszámban.

738   Búbánat 2021-01-12 20:09:01
  • Kampis Antal - Pásztor Gizella - Staud Géza (szerk.): A Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. A zene. A színház és a film (Budapest, 1960)

A Zene - Gál György Sándor: A könnyű múzsa

"A magyar világsikerek útján"

A történetet feltétlenül Lehár Ferenccel (1870—1948) kell kezdenünk, akit — talán némi szeretetteljes túlzással — nem egy méltatója ifj. Johann Strauss egyenes örökösének tart.

Az ifjú Lehár Prágában végzi stúdiumait. Az első zeneszerzési útmutatásokat nem kisebb mestertől kapja, mint Antonin Dvorzsáktól, aki figyelmezteti a fiatal akadémistát, hogy inkább zeneszerzői stúdiumokkal foglalkozzék, mint a hegedűjátékkal (Lehár ugyanis hegedűsnek indult), mert ez a terület jóval több sikert ígér, mint a hangszerrel való bajlódás.
A prágai akadémia elvégzése után Lehárral, a fiatal katonakarmesterrel találkozunk, aki a szokásos „kincstári” vándorlás közepette eljut Losoncra is. Egy afférja támad, amelyben az ifjú karmester nagyon derekasan, nagyon önérzetesen megállja a helyét, de amely mégiscsak kettéroppantja pályafutását. Távoznia kell a hadseregtől. Apja — katonakarmester maga is — kétségbe van esve, hogy egy „erarisch” fiú kicsöppenjen a közszolgálatból és állástalan, de mindenekfelett: egyenruhátlan vagabundusként járja a világot. Gyorsan elszegődteti hát a fiút a tengerészeti zenekarhoz, ahol mélységes unalom, csend és töméntelen munkalehetőség vár rá. A pólai hadikikötőben nem túlságosan gyakori a zenekari koncert, viszont az ifjú Lehár Ferencben csakúgy duzzad a munkakedv. így hát nekilát és rendkívüli könnyedséggel, biztonsággal veti papírra, első jelentős művét, a vígoperai stílusban megírt Kukuschkát. A sikert nem lehet egetverőnek nevezni, de mégis csak jelentős dolog, hogy a névtelen kis pólai katonakarmester megjelenik Berlin és Budapest operaszínpadán és boldogan hajlong, megköszönve a kitüntető tapsokat, azon gondolkodva, miből is fizeti vissza majd a töméntelen kölcsönt, ami lehetővé tette az utazást, a frakkot, a plasztronos inget, az elegáns lakkcipőt és azt a töméntelen más kiadást, amivel egy sikeres szerző első európai körútja jár.
Ezek a gondok azonban szinte percekig tartanak csupán, hiszen hat esztendővel a Kukuschká (1896) bemutatója után a könnyed műfaj mestereként lép színpadra, megkomponálja a Drótostótot (1902) és ettől kezdve pályája nyílegyenes. A Drótostót megérdemelt sikere után ugyanis a Víg özvegy-gyel (1905) jelentkezik, amelyet életrajzírói joggal neveznek telitalálatnak. Mulatságos, szatirikus szövegkönyv — mulatságos, pikáns, csupadallam muzsika, mely természetesen ölti magára az operett különböző dal- és táncformáit.
Megcsendíti az érzelmes hangot csakúgy, mint a gúny és vidámság csípős hangzatait s mindezt oly mulattatóan, oly játékosan cselekszi, hogy az operetthallgató a színházból nemcsak mosolyt, vidámságot visz magával útravalóul, hanem jónéhány behízelgő, mesterien megformált dallam kedves emlékét is.

A Luxemburg grófjától — a Mosoly országáig

Sikert siker követ. Négy évvel a Víg özvegy bemutatója után megjelenik a Luxemburg grófja (1909), alig egy évvel később a Cigányszerelem (1910). A világháború félelmetes esztendeiben sem hallgat, ekkor írja a Pacsirtát. Bécs úgyszólván még a nagy csatavesztés agóniájában hever, mikor Lehár, a nagy mulattató már jelentkezik a Kék mazúrral. És ez a mester, aki oly mélyen átérezte Bécs háromnegyedes ütemét, ez a hallatlan tanulékony, kaméleonként változó muzsikus hamarosan a Tangókirálynő- vel lép színpadra, majd ismét egy világsiker: Frasquita, aztán megint a vadonatúj táncmelódiák és táncritmusok visszhangja: A három grácia (1922).
A Tangókirálynőben már megkísérli a világváros új lelkiségének, a világvárosok új tánckultúrájának operettben való összefogását.

A három gráciában még tovább megy: itt már a jazz-szel kacérkodik.

A világsikerek mestere is megkóstolja a bukás keserű kenyerét. A sárga kabátot visszautasítja a közönség és éppen ebből a bukásból lesz Lehár pályafutásának talán leghangosabb sikere. Sok évi pihentetés után előveszi ismét a partitúrát, fölfrissítteti a librettót, néhány új zeneszámot is komponál, s a bukott Sárga kabát mint világsikerű Mosoly országa jelenik meg az opera-és operettszínházak deszkáin, olyan eufóriát keltve, amilyenre még nem volt példa a nagy Offenbach-i és Strauss-i sikerek óta.
Lehár és munkatársai itt megint zseniális szerkesztői munkát végeztek. Offenbach alapreceptjét jócskán ki is bővítették.

Vizsgáljuk meg csak azokat az elemeket, amelyekből a Mosoly országa világsikere összetevődött:

1. Egzotikus környezet és európai környezet szimultán használata.
2. Európai hős és egzotikus hős párviadala a szerelemért.
3. A dinasztikus cselvetések, intrikák halvány szatírája (ne feledjük el, hogy három-négy évtizeddel ezelőtt még nagyon erősen élt az emberek emlékezetében a Rudolf-ügy: a dinasztikus érdek megöli a boldogságot, sőt megöli az embereket is).
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: „Vágyom egy nő után”, Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát.
5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben:
a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei;
b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika;
c) magyaros zene — lásd: „Ne félj, ne félj, bolond szívem...”
6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel. Hiába a boldog európai szerelem. Hiába a „fehér ember” győzelme: hiszen végül is övé a diadal a szerelemért vívott küzdelemben. Lehár és dramaturgja elég merész ahhoz, hogy a színpadon utolsónak Szu-Csongot és kishúgát, Mit hagyja: mindketten a vesztett boldogság, a szétzúzott illúzió közepette. Lehár tehát okul az operettkritikusok bírálatán, akik elfogadhatatlannak találják az operett szirupfilozófiáját, az örökösen felhőtlen operett-eget, a csalhatatlanul beköszöntő happy endet. A mulattatás nagy mestere így is világsikert arat, mert a történet melankóliáját, enyhe operettbánatát feledteti a dallamözön, amellyel Lehár most sem maradt adós.

Életrajzi regény — életrajzi operettek
Az utolsó évtizedek szellemi divatjához feltétlenül hozzátartozik a történelmi nagyságok életének regényes megjelenítése. A divatot — a film indította el. Az egymással versengő nemzetek s e tágabb körön belül az egymással konkuráló filmgyárak fantasztikus mennyiségű történetet, eredeti vagy adaptált storyt emésztettek fel az elmúlt félévszázad során. Az eredeti témák fogytával sor került a nagy klasszikus alkotásokra: a Bűn és bűnhődésre csakúgy, mint a Faustra, a Nibelung gyűrűjére — és a bánatos Manchai lovagra, Hamletre és Achillesre, sor került az orosz, német, francia, angol, olasz, spanyol, magyar irodalom majd minden remekművére. Aztán a történelmi hősök sem kerülhették el sorsukat, megjelent a vásznon Napóleon, Kutuzov, Caesar, Hannibál és ki tudná felsorolni, ki mindenki még.. .
A szórakoztató regényirodalom, amely mint nagyüzem aligha marad el a film óriási méretei mögött, ugyancsak rávetette magát az elhalt nagyságok életére s innen már csak egy lépés, hogy a film s a népszerű „lecture-roman” útját megjárva, a történeti, műtörténeti hősök átlépjenek az operett színpadára is. így születtek meg azok a librettók, amelyeket Lehár lát el muzsikával s amelynek középpontjában egy-egy történelmi hős (helyesebben: művészettörténeti nagyság) szerepel. Talán elég, ha felidézzük Lehár Paganinijét és a Friderikát, amely utóbbinak szerelmeshőse nem más, mint az ifjú Goethe.
Félreértés ne essék: az életrajzi operett még olyan mértékben sem törekszik az életrajzi hűségre, mint azt a film vagy az életrajzi regény cselekedte. A Paganini operett zenéjében nyoma sincs Paganini zenéjének és a Goethe—Friderika történetben híre-nyoma sincs az ifjú Goethe kereső, új utakat firtató Faust-i szellemének. Mindez inkább csak egy távolból ragyogó név varázsának különös felhasználása. Ha ez operettekben nem marad belőlük semmi, csak puszta nevük, csillagfényük még így is áttűz az operett szeszélyesen és villámgyorsan összeszőtt szövedékén, kissé többet kívánva a szerzőtől s a publikumtól is, mint amennyit az átlagos operett-bohóság megkíván.

737   Búbánat 2021-01-12 11:14:32
  • Érdekes Ujság, 1957-05-25 / 21. szám

„Utódok és örökösök”

„Hány tehetséges embert adott már a nagyvilágnak ez a kis ország? Hány világhírű író, zeneszerző és színpadi szerző nevelődött a pesti aszfalton, a pesti kávéházak befüstölt gipszstukkói alatt és hány lett közülük hűtlen — kényszerűségből, vagy a világhírtől elkápráztatva? Micsoda mesebeli szellemi kincsek és maharadzsa mértékkel mérhető vagyonok maradtak olyanok után, akikről néha már azt sem tudta a világ, hogy — magyarok?

Minden regénynél izgalmasabb, minden színpadi műnél meghökkentőbb, fordulatokban gazdag vállalkozás a történelemnek azokat a lapjait kutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy a világhír fényében elmúlt magyaroknak kik az utódjai és — kik az örökösei?

Lehár Ferenc, az egykori, vidéki katonakarmester a világ legnépszerűbb zeneszerzői közé emelkedett. A víg özvegy című operettje például olyan elemi hatóerővel robbant, hogy bemutatójának évében 5500 előadást ért meg az öt világrész színpadain. Richard Halliburton világjáró amerikai riporter jegyezte fel egyik könyvében, hogy kínai színházat látott egyszer Pekingben, ahol Goethe „Faust”-ját játszották s aláfestő zeneként csilingelő kínai hangszereken felcsendült a „Vilja dal”... Ez a népszerűség a szerzői jogvédelemnek az egész világra kiterjedő szervezete révén olyan vagyonokat alapozott meg, amelyek néha vetekszenek egy-egy közepes amerikai milliomos gazdagságával.

A Lehár-vagyon története pedig valóságos regény.
Lehár, aki gyermektelen volt, feleségével a második világháború befejezése után Bécsből Svájcba költözött és ott is élt  - haláláig. Amikor Svájcban letelepedett, kivitette magához nővérét, Papházai Ferencnét, akinek egyetlen fia volt: Papházai Ferenc gazdatiszt. Lehár — felesége halála után — új végrendeletet készített, amelyben általános örökösévé húgát, unokaöccsét és Papházai Ferenc gyermekeit tette meg. Az egykori magyar gazdatisztnek ma tizenkét élő gyermeke van, tizenkettőn lesznek tehát a fantasztikus Lehár vagyon örökösei!

Lehár Ferenc, aki sohasem foglalkozott politikával, kizárta a végrendeletéből testvérét, Lehár Antal bárót, a szombathelyi hadtest első világháborús parancsnokát, a Habsburg-restauráció magyar előharcosát, aki megszervezte az 1919-es „Károly puccsot”. Az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly Lehár Antal táborszernagy meghívására repült titokban Magyarországra, hogy a „királyhű” csapatok segítségével elkergesse Horthy admirálist és megkoronáztassa magát. A kaland a budaörsi csatában a legitimisták vereségével és IV. Károly Madeira-szigeti száműzetésével fejeződött be. A nagy zeneköltő sohasem bocsátotta meg fivérének ezt a kétes vállalkozását s végrendeletében csupán csekély évjáradékot hagyott számára. Lehár Antal „báró” ma is ebből él, igén szerényen, Ausztriában.

A főörökös, Papházai Ferenc azonban felvette a Lehár nevet s ma, mint Franz Lehár von Papháza „uralkodik” a londoni Glocken Verlag (London W. 1. Crawford Street 33.) fölött, mely a Lehár jogokat kezeli. A szerzőjogi törvény általában 50 évig védi a szellemi alkotásokat. A Lehár vagyon szakértők becslése szerint évi félmillió dollárral növekszik, 1998-ban tehát, amikor a Lehár örökség szabaddá válik, a 12 „Lehár—Papházai” unokaöcsnek és húgnak lesz mit a tejbe aprítani.”

[...]
/Baróti Géza/

 

Búbánat: pontosítás a cikkhez. Lehár felesége halálát követően  Zürichből visszatért Bad Ischlbe, a villájába és ott halt meg, tehát nem Svájcban, mint a szövegben szerepel. 

736   Búbánat • előzmény735 2021-01-08 23:44:33

A Bartók Rádió ma 21.10 és 22.00 óra között sugározta:

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

Az adás visszahallgatható a rádió hangtárából az alábbi linken:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-08_21-10-00&enddate=2021-01-08_22-09-00&ch=mr3

Időskálán: 21:11:20 - 21:59:55  

 

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 (Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője „Freunde, das Leben ist lebenswert” (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. „Hor' ich Zymbalklange” (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal „Vilja, o Vilja” (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. „Gern hab' ich die Frau'n gekusst” (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője „Dann geh' ich zu Maxim” (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. „Meine Lipen” (Rost)

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

 - „Von Apfelbluten einen Kranz” (A mosoly országa)

 - „Niemand liebt dich so wie ich” (Paganini )

 - „Komm in den Kleinmen Pavillon” (A víg özvegy

 - „Liebe, du Himmel auf Erden” (Paganini )

 - „Immer nur Lächeln” (A mosoly országa

 - „Du bist meine Sonne” (Giuditta )

 - „Ja, das Studium der Weiber ist schwer” (A víg özvegy)

735   Búbánat 2021-01-08 12:27:42

2021.01.08  21:10 - 22:00  Bartók Rádió

 

Gálaest Lehár Ferenc operettjeiből – (részletek)

 

Km.: Rost Andrea, Eva Lind, Placido Domingo, José Carreras, Thomas Hampson (ének),

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Marcello Viotti

 

(Bad Ischl, Kaiservilla, 1998. július) 

 

1. Cárevics - Volga-dal (Carreras),

2. Giuditta - Octavio belépője (Domingo),

3. Cigányszerelem - Zórika dala, III. felv. (Lind),

4. A víg özvegy - Vilja-dal (Rost),

5. Paganini - Paganini dala, II. felv. (Domingo),

6. A víg özvegy - Danilo belépője (Hampson),

7. Giuditta - Giuditta dala, II. felv. (Rost),

8. Egyveleg Lehár operettjeiből (Rost, Lind, Domingo, Carreras, Hampson)

734   Búbánat 2020-12-11 21:33:38

https://axioart.com/tetel/lehar-ferenc-dedikalt-fotoja

RÉGIKÖNYVEK.HU

XXXIII. Online árverés

2020. 12. 11. PÉNTEK 19:00 - 2020. 12. 17. CSÜTÖRTÖK 20:00

158. tétel

Kikiáltási ár: 15.000 Ft

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Lehár Ferenc (1870 – 1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester autográf, aláírt sorai az őt ábrázoló portréfotó alatt.


"Kedves Tihanyi Barátom! A meglepően szép előadás megszilárdította meggyőződésem, hogy Te vagy az a művész, aki hazánkban az operettet ujra diadalra viszi. Budapest, 1940. II. 24. Lehár Ferenc."


A kép Rozgonyi udvari fényképész Kálvin téri műtermében készült.
Keretezve, üveglap mögött.
A fotó méretei: 33 x 21 cm.
A kép méretei: 42 x 32 cm.

aukció időpontja:

2020. 12. 11. péntek 19:00 - 2020. 12. 17. csütörtök 20:00

aukció helyszíne:

https://www.regikonyvek.hu/aukcio

kiállítás helyszíne:

1045. Istvántelki út 10-12.

kiállítás ideje:

Minden hétköznap 9-17 között

733   Búbánat • előzmény725 2020-11-30 13:07:32

Lebilincselő kiállításon ismerhetjük meg Lehár Ferenc életét

Komaromonline.sk – egy portál Komáromról és polgárairól

/2020.11.20./

[...] „Rengeteg szervezőmunkánk veszett kárba, ugyanis még a múlt évben felvettük a kapcsolatot az ausztriai Bad Ischlben lévő Lehár-Villa Múzeum regisztrárjaival, és kérelmeztük, hogy Komárom világhírű szülöttjének emlékkiállításához kölcsönözzék ki a zeneszerző személyes hagyatékának egy részét, valamint a Bécsben élő leszármazottjaival is tárgyaltunk, de végül a járványügyi rendelkezések miatt nem volt lehetőség a gyűjteményi tárgyak kikölcsönzésére. A budapesti Színháztörténeti – és Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiből viszont több Lehárhoz kötődő anyagot sikerült felsorakoztatnunk. Az eredetileg tervezett nagy ívű, a teljesség igényére törekvő tárlatot ugyan nem tudtuk kivitelezni, de rengeteg kutakodásnak, munkának az eredményeként végül sikerült egy izgalmas, interaktív bemutatót létrehoznunk. “– mesél a szervezés nehézségeiről Vanya Péter, a múzeum történésze.

[...] 

732   Búbánat • előzmény724 2020-11-28 18:33:16

Klemen Terézia - Margitay Zoltán: „Az operettkirály - Lehár Ferenc életútja”

„Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait.”

Kiadó:

PROMUSEUM

Kiadás:

2020

Oldalszám:

199

Kötés:

keménytáblás

Súly:

970 g

Méretek (sz-m-v):

210 x 305 mm

 

731   Búbánat • előzmény724 2020-11-27 15:44:31

Erdélyi Magyar Televízió – „Magyar Világ” – 2020. október 22.

/YouTube/

A témák között szerepel az időskálán 1:50 – 6:15 perc:

"Lehár Ferenc életútja" - hiánypótló könyv jelent meg az operettkirályról

"Klemen Terézia – Margitay Zoltán: Az operettkirály" – a kötet 220 ritka fotográfiát is tartalmaz.

A könyv Lehár Ferenc születésének 150. évfordulójára jelent meg.

730   Búbánat 2020-11-18 12:11:17

Kié Lehár Ferenc?

Cservenka Judit, 2020.08. 08,. Felvidek.ma

Az ember szerényen, kis örömökkel is beéri. Például azzal, ha nem ajándékozzák oda másnak azt, amiről úgy gondolja, hogy az övé. A vonatkozó névmás jelen esetben: „akiről”, mert személyről, nevezetesen Lehár Ferencről van szó, aki magyar állampolgárként született 1870-ben Komáromban, és magyar állampolgárként hunyt el 1948-ban az ausztriai Bad Ischlben


[...] Feltételezem, hogy a híres rendező csupán műfaji értelemben használta a bécsi operett fogalmat, és nem ajándékozta mindenestől Ausztriának Lehár Ferencet. Mégis felkaptam a fejem, mert azok közé tartozom, akik eléggé érzékenyek hajdani értékeink eltulajdonítására, kisajátítására, és ezek száma évről évre gyarapszik. Ahogy távolodik időben a történelmi Magyarország emléke, úgy fogyatkoznak a vele kapcsolatos ismeretek, és melyik külföldi bajlódna régmúlt dolgokkal?

Nem egyszerűbb azt mondani: magyar az, aki az ország határai között született? Hogy nem mindig ilyenek voltak a határok? Ugyan, ne untassuk a közönséget hosszú magyarázatokkal!

Így gondolhatta az az osztrák professzor is, aki a Bad Ischl-beli Lehár Múzeum kétnyelvű (német és angol) ismertetőjét írta. Most, a Lehár évforduló miatt előkerestem a hajdani múzeumi sétámon vett kis füzetet, amely tájékoztatja a látogatókat, hogy a nagy zeneszerző Szlovákiában, Komornban született 1870-ben.

A precízen felsorolt múzeumi látnivalók között a hallban látható Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló szoborról is megtudtam, hogy 1450 körül készült szlovák munka.

(„slowakische Arbeit”, tehát nem Arbeit aus Slovakei”). Honnan lehet tudni, hogy a mester cipszer, magyar vagy tót, netán vándorló itáliai művész volt?

Azt pontosan közli a füzet, hogy az első emeletre vezető lépcsőház falán 30 fakeretes litográfia sorakozik, amelyek a magyar történelemből vett jeleneteket ábrázolnak, de láthatunk magyar hercegekről készült olajfestményeket is.  A következő emelet lépcsőfeljárójának falán újabb 30 magyar történelmi tárgyú litográfia, és a fordulóban egy fekete faragott faláda, amelyre két magyar király arcképét faragták. Sajnos akkori feljegyzéseimet nem találtam meg, nem emlékszem, hogy kik voltak a királyok és a hercegek, csak abban vagyok biztos, hogy a történelmi jelenetek közül számos metszet az 1848-49-es szabadságharcot idézte.

A nyolcszobás, főként barokk és biedermeier bútorokkal berendezett villa minden helyiségének minden tárgyát pontosan megnevezi az ismertető. A megannyi szobor, festmény, dísztárgy, szentkép között, amelyek Lehár legkedvesebb otthonát díszítik, személyes vonatkozású csupán Puccini levele, néhány színházi plakát és művészbarátok fotói mellett az a márványalapra helyezett két bronzplakett, amely szüleit: Ferencet és Krisztinát ábrázolja, egy ceruzarajz húgától: Emiliától, Papházay Istvánnétól és egy fénykép a komáromi szülőházról. Az osztrák muzeológusok becsületére válik, hogy mindent érintetlenül ott és úgy hagytak a villában, ahogyan Lehár Ferenc életében volt.

Hogy a világhírű zeneszerzőnek nemcsak utolsó otthona, de sírja is Bad Ischlben van, és műveinek többségét először az osztrák fővárosban mutatták be, elég nyomós érv lehet azok számára, akik bécsi zeneszerzőnek tartják, hasonlóan Kálmán Imréhez, Brahmshoz és Beethovenhez. (Kálmán Siófokon, Brahms Hamburgban és Beethoven Bonnban született). Liszt Ferencet nem szokták sem bécsinek, sem osztráknak besorolni, noha szülőhelye: Doborján arra a Sopron vármegyei területre esett, amelyet a trianoni diktátummal Ausztria tudott megszerezni. Őt inkább a németek tekintik magukénak, amit a Franz keresztnév is kifejez.

Érdekes, hogy Bartók Bélát még a leghíresebb zenei lexikon, a Brockhaus Riemann sem tartja románnak, noha szülőhelye, Nagyszentmiklós már 100 éve a román állam területén található. A nagyszentmiklósi leletként ismert 23 aranyedény viszont 1799 óta a bécsi Kunsthistorisches Museumban…

Visszatérve Lehár Ferencre, őt az említett zenei lexikon „magyar származású”-nak nevezi. Hogy maga a zeneszerző hová sorolta magát?

„Én Komáromban születtem a Nádor utca egyik szerény házacskájában. Apámat aztán a katonai parancs Pozsonyba, majd Sopronba, később Kolozsvárra szólította. Természetesen vitte magával a családját is. így aztán gyermekkoromban beutaztam egész Ausztriát és Magyarországot… A szülői házban kizárólag magyarul beszéltünk, sőt édesanyám csak törve beszélte a németet.”

[...] Hogy kié Lehár Ferenc? Zenéje mindenkié – mondhatjuk a közhelyválaszt. Emlékét mi, mint magyar zeneszerzőét ápoljuk. De talán az igazságnak az is a része, hogy Lehár, és még sokan mások egy olyan világ jelképei, amelyben még létezett egy szűkítő jelzők nélküli Közép-Európa. S olykor, ha süt a nap, szól a muzsika, és nem érkeznek rossz hírek, óvatosan reménykedni kezdünk: hátha még nem késő megmenteni értékeit.

729   Búbánat 2020-11-13 20:26:44

Lehár Ferenc – a magyar Operettkirály

/kurier.plus/

"Lehár Ferenc új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében. Sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba. A pályafutása csúcsán tündöklő magyar zeneszerző géniuszának köszönhetően a 20. század első évtizede az operett újjászületését eredményezte. Lehár minden újabb operettel egyre magasabb szintre emelte az előadásokat. A magukkal ragadó zenei formák egyre eredetibbek és kifinomultabbak lettek, miközben a hangszerelés is folyamatosan gazdagodott. A lehári operett ezeknek a vonásoknak köszönhetően hódította meg a nagyvilág színpadait."

Lehár Ferenc síremléke - Friedhof Bad Ischl

728   Búbánat 2020-11-13 10:37:37

https://www.katolikusradio.hu/musoraink/adas/1/533632

„Az opera világa” – Szerkesztő: Boros Attila

2020. október 18., vasárnap 20:04 – 21.00

Lehár Ferenc­-emlékműsor a szerző halálának (1948. október 24.) hetvenkettedik évfordulójára

  • Garabonciás „A cigányszerelem” átdolgozása; bemutató: Magyar Királyi Operaház (1943, Lehár Ferenc vezényletével)

Lehár utolsó színpadi műve volt. Ez a 33 évvel korábban keletkezett Cigányszerelem módosított változata. A mű főhőse egy garabonciás diák, aki otthagyja az iskolát, hogy csapatot szervezzen, és részt vegyen az 1848-as szabadságharcban. A diákba beleszeret egy Sárika nevű lány, aki szeretne belépni az őáltala szervezett felkelő csapatba.  A lány végül azonban meggondolta magát, miután látomásban megjelent előtte a felkelés bukása, a garabonciás diák menekülése és bujdosásban töltött élete. A budapesti ősbemutatón a zenekart, idős kora ellenére, maga Lehár vezényelte.

Librettó: Innocent Vincze Ernő – Rékay Miklós. Rádióbemutató A vándordiák  (A garabonciás diák) címmel: 1952., október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20 –Gyurkovics Mária, Zentay Anna, Török Erzsi, Szabó Miklós, Svéd Sándor, a Forrai-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Hegedűszóló: Ney Tibor. Zenei rendező: Déry Pál. Rendező: Cserés Miklós.

- Józsi dala: „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom, négy húron át zengem a szív szavát…/Szép asszony, hej, ha rám nevet, szétfutnak mind a fellegek! Párosan ez a világ gyönyörű, aranyos délibáb! /Gyöngyvirágom, kicsi violám! Mondd, az arcod mért oly halovány? Elepeszti tán a szerelem, ami idebenn dalol szíveden? Sóhajod megérti majd az ég, elküldi a párod tefeléd! Rólad álmodik nótafám, szép violám ...”  (Sárdy János)

- Vörösmarty Mihály A merengőhöz  c. költeménye sorainak megzenésítése: „Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, min a csalódás könnye rengedez?... (Svéd Sándor és Zentay Anna)

 

  • Szép a világ („Schön Ist Die Welt”)

- Elisabeth és Georg vidám kettőse -  Anton Dermota (1910 - 1989) és Adele Kern (1901 - 1980) operaénekesek énekfelvételéről, km. Das Große Wiener Rundfunkorchester, Chor Der Wiener Volksoper. Vezényel: Lehár Ferenc (1942)

- Elisabeth dala (Adele Kern)

https://www.discogs.com/Franz-Leh%C3%A1r-Sch%C3%B6n-Ist-Die-Welt/release/8463036

 

  • Tatjana  - Lehár  első  bemutatott zenés színpadi alkotása: egyetlen operája

Lehár egyik barátja, az amatőr drámaíró Felix Falzari kapitány, a néhány évig Szibériában élő amerikai utazó és felfedező George Kennan története által ihletve, operaszövegkönyvet írt a komponistának. Az elkészült mű, a Kukuska, egy Szibériába száműzött katonáról szól, aki beleszeretett egy halász lányába. A darabot először 1896-ban mutatták be Lipcsében, majd valamivel később Königsbergben. Budapesten 1905-ben volt a Tatjanának, a Kukuska átalakított változatának a premierje.

- részletek: Dagmar Schellenberger, Herbert Lippert, Karsten Mewse, valamint a Rundfunkchor Berlin és  Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin. Vezényel: Michail Jurowski (2001)

https://www.prestomusic.com/classical/products/7947524--lehar-tatjana

 

727   Búbánat 2020-10-28 14:45:51

Kálmán Imre gratulál Lehár Ferencnek, a Giudittá-jához – a Bécsi Állami Operában lezajlott ősbemutatót követően, 1934-ben.

Giuditta premierjére 1934. január 20-án került sor. Az előadást, amelynek dallamait az osztrák rádió élőben sugározta, vastaps követte.... (Szövegkönyv - librettó szerzők: Paul Knepler és Fritz Löhner-Beda)

 

726   Búbánat 2020-10-27 11:24:58

LEHÁR FERENC TRAGIKUS UTOLSÓ ÉVTIZEDE

SZOMBAT  - Zsidó politikai és kulturális  folyóírat

ÍRTA: LÁZÁR GYÖRGY - 2020-06-07 

Leo Stein, Lehár Ferenc, Viktor Léon – A  víg özvegy szerzőgárdája 1905-ben

"Bevallom, amikor először olvastam az 1940-es években megjelent cikkeket, amelyek náci kollaborációval vádolták meg Lehár Ferencet, nem hittem a szememnek. Például 1942 augusztusában a New York Times dühös olvasói levelet közölt, amelyik követelte, hogy a 'nácibarát' Lehár amerikai jogdíjait ne fizessék ki."

„Akkoriban Bécsben 200 ezer zsidó élt, és az Anschluss előtt a bohém bécsi művészvilágban vajmi keveset számított, hogy ki milyen származású. Oscar Straus, a zsidó operett-zeneszerző csodálta Lehárt, aki Edmund Eyslerrel is együtt dolgozik. Librettistája a később Svájcba menekült Ludwig Herzer, és baráti kapcsolatban van az amerikai George Gershwinnel is.”

„1938-ban, a náci hatalomátvétel, az Anschluss után derült ki hogy felesége, Sophie, a faji törvények szerint zsidó. Vagyis zsidó családba született, de már évtizedekkel korábban, első házassága előtt, kikeresztelkedett.  Az új törvények szerint viszont zsidónak számított.”

„Lehárt a nácik nagyra tartották, Hitler egyik kedvenc zeneszerzője volt. Lehár Göringhez fordult neje ügyében és Sophie-t a náci bürokrácia „átminősítette” – „Tiszteletbeli árja” mentesítő levelet kapott, vagyis többé nem számított zsidónak.”

„Lehár ezután gyakran megjelent német vezetők társaságában, és elfogadta kitüntetéseiket is.  Egy képeslap is készült, amelyen ő látható, amint Göbbels-szel beszélget. Találkozott Hitlerrel is, tőle kapja meg a Goethe Érmet. 1939-ben a Víg Özvegy kottáival lepi meg a Führert születésnapján. 1943-ban Budapesten Horthy Miklóstól kapja meg a Corvin-láncot.”

„Korábbi barátainak élete másképpen alakul. Jóbarátja Victor Léon, akivel a Víg özvegyet írta, és akinek eredeti családneve Hirschfeld volt, évekig bujkált a nácik elől. 1940-ben éhen halt.”

„A zsidó származású Fritz Löhner-Beda, Lehár közeli barátja és librettistája először Dachauba került. Bizonyos volt abban, hogy Lehár közbenjár érdekében. Buchenwaldban még egy indulót is írt a „Buchenwaldlied” címmel, és még ekkor is reménykedett. 1942-ben Auschwitzban agyonverték. Felesége, Helene is Lehárék közeli barátja volt és érdekében Lehár állítólag tett is lépéseket. Löhner-Beda feleségét és két kislányát Minszk mellett elgázosították a nácik.”

„1945-ben amerikai csapatok szabadítják fel Bad Ischlt. A mester ekkor már 75 éves és felesége is betegeskedik. Svájcba utaznak gyógykezelésre és az ottani újságokban olvassa először, hogy náci kollaboránsnak tartják. Mérhetetlenül csalódott.”

725   Búbánat 2020-10-22 19:56:08

A komáromi operettkirály – emlékkiállítás a Kultúrpalotában – KÉPEKKEL

muzsa.sk.  - Nagy Miskó Ildikó

2020. október 22., 12:17 

"A Duna Menti Múzeum és a Lehár Ferenc Polgári Társulás együttműködésének köszönhetően Lehár Ferenc zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulójához méltó emlékkiállítás nyílt a Kultúrpalotában. A komáromi operettkirály című tárlat a Mester szülővárosában a születésnapján indított Lehár Ferenc Emlékév programsorozatának keretében 2021. február 12-ig tekinthető meg, a járványügyi szigorítások idején legfeljebb hatfős csoportokban."

"A kiállítás keretében az intézményünkben őrzött Lehár-művek kottáit és a Mester emlékét többféleképpen éltető Lehár Ferenc Polgári Társulás által összegyűjtött Lehár-ereklyéket is kiállítottuk."

"A tárlat nívóját, amely a későbbiekben talán majd rendhagyó tanítási óráknak is helyet adhat, eddig sosem vagy csak ritkán publikált fotók és a Lehár által 1938-ban dedikált kották is emelik."

724   Búbánat 2020-10-12 21:33:59

https://www.parlando.hu/2020/2020-5/Lehar-konyv.pdf

A Lehár Ferenc Emlékév keretében, a napokban jelent meg Klemen Teréziának, a komáromi székhelyű Lehár Ferenc Polgári Társulás elnökének és a budapesti Margitay Zoltánnak Az operettkirály – Lehár Ferenc életútja című közös könyve, amely októbertől a Felvidéken és Magyarországon is kapható. A kötet kuriózumokat és eddig másutt nem látott fotókat, illetve dokumentumot is tartalmaz.

A kötetet a Pro Museum Polgári Társulás, Észak- és Dél-Komárom Önkormányzata, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor támogatásával, 700 darabos példányszámban adta ki. A szerkesztés Gallo Vilmos történésznek, a grafikai szerkesztés pedig Bölcskei Zoltánnak köszönhető. Október 1-től már megvásárolható a komáromi Diderot Könyvesboltban és a budapesti Libra Books Kft. Liszt Ferenc Zeneboltban, a későbbiekben pedig további helyszíneken is.

A könyv megrendelhető a bolti árnál (ccra 5.900 Ft - 6.400 Ft) olcsóbban, 4.500 Ft-ért, nálam. Érdeklődés esetén privátban megadok egy e-mail címet, amelyre elküldhető az igény.

723   Búbánat • előzmény722 2020-10-05 23:13:06

Nagyszerű, archív hangdokumentum került elő - sok más operaénekes nagyság és színészóriás - köztük a fiatal Udvardy Tibor - közreműködésével: a rádióstúdióban lemezre rögzített "A víg özvegy"első teljes felvétele még töredékében is felbecsülhetetlen érték s persze kuriózum a javából!

Udvardy Tibor hazai viszonylatban idővel a legideálisabb gróf Danilovics Daniló lett Lehár operettjében; alakította a szerepet színpadon, énekelte rádió- és hanglemezfelvételeken - de itt még a másik tenorfőszerepben csillogtatta meg énekhangját: Camille de Rosillon karakterében lophatta be magát a rádióhallgatók szívébe, az 1940-es évek legelején!

 

"Hagyatékból került elő az egyik legkorábbi rádióhangjáték Honthy és Laurisin hangjával" Fidelio.hu - 2018.10.26. 14:45

Az 1941-es hangfelvétel előkerülése hihetetlen szenzációnak számít a magyar rádiózás történetének dokumentumai között, hiszen a Magyar Rádió hangarchívuma az 1945-ös ostrom idején egy hangjáték kivételével teljes egészében elpusztult.

A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága által fenntartott Gramofon Online szerkesztői és kutatói egyedülálló hangdokumentumra bukkantak egy hanglemezhagyaték vásárlásakor, amelyet közzétettek a Filmarchívum YouTube csatornáján. A Rádió Víg özvegy operett felvételén Honthy Hanna és Laurisin Lajos hallható.

Az ember tragédiája 1938-as hangjáték-előadása az egyetlen teljes egészében fennmaradt rádiójáték a háború előtti korszakból, amely üzletekben is kapható volt, ennek köszönheti fennmaradását. Ami ezen kívül ma hallható, az töredék csupán, néhány perces röntgenfilmre, vagy lakklemezre vágott házi felvétel, amelyet az akkori középhullámú rádióadásokból otthon rögzítettek a megszállott rádióamatőrök. Ezekből a vegyes minőségű szilánkokból és a filmhíradó tudósításából azonban világosan kiderül, hogy hihetetlen energiákat mozgósítottak akkoriban egy-egy rádiós hangjáték kedvéért, amelyeket minden alkalommal „élőben”, keverés  és  mindenfajta  utómunka  nélkül  rögzítettek  a  rádióstúdióban.

Igazi bravúr volt ez a műfaj, amely időbeli terjedelménél fogva nem sok próbát engedhetett meg magának, ráadásul a rendezőnek, színészeknek és a zörejezőknek is egyazon stúdióban kellett dolgozniuk az egyetlen mikrofon szűk hatósugarában.

Az első rádiójátékokról nem készült hangfelvétel, így azok örökre elszálltak az éterben. Később azonban már egyre többet felvettek a PVC alapú, hajlékony úgynevezett „Decelith” lemezekre, amelyeket 1936-tól kezdett gyártani egy német celluloidgyár. Ezek képezték a Magyar Rádió hangarchívumának legértékesebb részét, hiszen a felvételek sok esetben csak egy példányban készültek.

Sajnos a most előkerült Víg özvegy hangfelvétel sem teljes, mégis hiteles képet ad a háborús évek rádiókultúrájáról, amelyről könyvtárnyi irodalom született már. Az 1941-ben felvett lemezeken a Víg özvegy 140 perces rádióoperett-változatának mintegy a fele maradt fenn, amely a színházi közvetítésekhez hasonlóan eredetileg háromrészes volt. A fennmaradt 74 percnyi hanganyag egybefüggő, a cselekmény a második felvonás közepén ér véget a 28. lemezoldalnál. A közismert Lehár-operett rendezője a most 50 éve elhunyt Németh Antal dr. volt, aki ezekben az években a Rádió drámai osztályát is vezette.

A hangjáték szereplői az akkori idők legnagyobb énekes színészei, akik közül sokakról ez a hangjáték az egyedüli fennmaradt hangzó dokumentum. Ilyen a férfi főszerepet alakító Laurisin Lajos is, aki a németek 1944-es bevonulásakor a Magyar Rádió irodalmi osztályának fő-dramaturgi székében épp az akkor eltávolított Németh Antalt váltotta. A női főszereplő Honthy Hanna volt, akit ebből az időből szintén csak legfeljebb filmről ismerhetünk. Egyedülálló színpadi karrierjének első évtizedeiről jóformán csak fényképek maradtak fenn, egykori játékát már az emberi emlékezet sem őrizheti. Rajtuk kívül számos operaházi és prózai színész is játszik a hangjátékban, amely az 1941-es karácsonyesti bemutatót követően még kétszer, 1942-ben és ’43-ban is szerepelt a Rádió műsorán.

Hogy a 14 darab Decelith-lemez hogyan kerülte el a Budapest ostromakor bekövetkezett pusztulást, legalább olyan megválaszolhatatlan kérdés, mint az, hogy vajon hová tűnhetett el a rádiójáték hiányzó másik fele.

 

A víg özvegy (rádióoperett, 1941) - töredék https://www.youtube.com/watch?v=aMSx-h8PD_M Magyar Nemzeti Filmarchívum

Közzététel: 2018. okt. 26.

„Víg özvegy“- Operett három részben. Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta

és rendezte dr.Németh Antal.

A verseket fordította dr. Liszt Nándor. A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes. Rendező: dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István

722   Búbánat 2020-10-05 23:02:06

 

https://www.blikk.hu/sztarvilag/kultura/megtalaltak-honthy-hanna-elveszett-felvetelet/023fwzl

https://www.youtube.com/watch?v=ZrjfBEZ2gw8

HONTHY HANNA : A víg özvegy - Vilja dal - az 1941-ben közvetített rádiójáték részlete

A Dankó Rádió egy korábbi operettadásában ("Az a szép")  a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia  Honthy Hanna  által énekel "Glavari Hanna"-szerep kapcsán  tért ki erre a  „csonka”  - elveszettnek hitt - Víg özvegy-lemezkülönlegességre, a  2018-as diósdi előbukkanásának történetére és a megmaradt  - "élőben sugárzott" - rádiós felvétel érdekességeire. Ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen Honthy Hanna operettszerepben hallható

"Budapest — Nem hittem a szememnek és a fülemnek! – mondta Kurutz Márton, a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetője, aki személyesen ment a diósdi víkendházhoz, hogy a telefonon bejelentett „régi lemezeket” megvizsgálja.

Kincsre lelt, előkerült a rég elveszettnek hitt 1941-es A víg özvegy című operettről készült felvétel Honthy Hannával (†85).

– Tudtam, hogy a második világháború előtt ilyen német gyártású, hajlékony PVC-korongokra rögzítettek a rádióban, de akkor még fogalmam sem volt arról, hogy kincset tartok a kezemben. Ironikus, hogy csak A víg özvegy élte túl a hangarchívum pusztulását – mosolygott a szakember, arra utalva, hogy az 1945-ös ostrom idején minden megsemmisült. Illetve Az ember tragédiája fennmaradt, de csak azért, mert Madách Imre drámájának 1938-as hangjáték- változatát forgalomba hozták. Eredeti, rádiós felvételei odavesztek a budai alagút alatti pincerendszerbe mentett rádiós hangarchívum felrobbanásakor.

– Az úrnak arról fogalma sem volt, ezek a Decelith-lemezek hogyan kerültek a családja birtokába. Arra gyanakszom, a rádió diósdi adótornyában lehettek előkészítve sugárzásra az orosz bevonulás időszakában, de egy alkalmazott kimentette őket. Rejtély, miért csak az első felét, ezt a hetvennégy perces anyagot vitte magával, talán ketten voltak, és az anyagot kettéosztották – magyarázta Kurutz Márton, aki ennél is továbbment.

– A férfifőszerepet játszó Laurisin Lajos jobboldali volt, a háború után Amerikába emigrált, ami miatt a pártállami évtizedekben tiltólistán volt, akárcsak a felvétel. Ezt a lemezek megmentője is tudta, és elképzelhető, hogy nem érte meg a rendszerváltozást – fejtegette a kutató, és nem tagadta, megdobogtatta a szívét, amikor a primadonna-királynő hangját meghallotta. – Honthy Hanna ekkor volt pályája csúcsán, és bár néhány filmben szerepelt, ez a felvétel az egyetlen háború előtti hanganyag, amelyen operettszerepben hallható. Az már hab a tortán, hogy a lemezek szinte sértetlenek, egyszer vagy kétszer játszották le őket. Kész csoda! – áradozott Kurutz Márton, aki hozzáférhetővé tette a kincset a Filmarchívum YouTube-csatornáján.

Csak egy mikrofon volt

Micsoda sürgés-forgás lehetett a Magyar Rádióban A víg özvegy című Lehár-operett 1941-es rögzítésekor! Helyszíni próbára és utólagos keverésre nem volt lehetőség, és a hangszigetelt stúdióban mindössze egy mikrofon állt rendelkezésre. A művészek ezen osztozkodtak a zörejezőkkel, méghozzá roppant szűkösen, mert a vesemikrofon csak egy bizonyos távolságig rögzített."

721   Búbánat 2020-10-03 11:07:13

Most bukkantam rá a Magyar Katolikus Rádió oldalán az április, május, június, július és augusztus hónapokban sugárzott, ötrészes Lehár-sorozatának utolsó két adására, melyekben a 150 éve született világhírű magyar zeneszerző művészetét  idézte meg:

IV. rész

2020. július 26.
vasárnap
20:04

 

Az opera világa

Goethe, a költőóriás a főszereplője Lehár Ferenc Friderika című dalművének.

Szerkesztő: Boros Attila

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=07&mnap=26&mora=20&mperc=04

Az időskálán 4:28-tól

A felvételen Helen Donath  (Friderika) és  Adolf Dallapozza (Goethe) énekel. A  Bajor Rádió Ének- és Zenekarát Heinz Wallberg vezényli.

https://www.amazon.com/Dallapozza-M%C3%BCnchner-Rundfunkorchester-Wallberg-Donath/dp/B086GWKT96

 

V. , befejező rész:

2020. augusztus 23.
vasárnap
20:04

 

Az opera világa

Szerkesztő: Boros Attila

Lehár gála - Operaénekesek Lehár felvételeiből válogatunk

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2020&mho=08&mnap=23&mora=20&mperc=04

Az időskálán 4:20-tól

720   Búbánat 2020-09-11 12:21:45

A 150 éve született Lehár Ferenc életéről nyílik tárlat a Somogyi-könyvtárban

SZERZŐ:  Róth Balázs

Szeged.ma.hu -   2020. SZEPTEMBER 7. 

A 150 éve született Lehár Ferenc zeneszerző-karmester életéről szóló kiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban.

Lehár Ferenc (1870–1948) zeneszerző, operettkomponista, karmester születésének 150. évfordulója alkalmából a művész életútját bemutató kamarakiállítás nyílik a Somogyi-könyvtárban. A tárlat Lehár életének fontosabb állomásait kíséri végig a könyvtári dokumentumok segítségével.

A látogatók megismerhetik a zeneszerző sikeres bécsi éveinek eseményeit, magánéletét, termékeny művészetét, amellyel meghódította a világ nagy színpadait. A kiállítás az operettek mellett a komponista más zenekari műveit is bemutatja.

Lehár Ferenc a kor egyik legnagyobb operaszerzőjével, Puccinivel is jóban volt, aki állítólag azt nyilatkozta, hogy ha Lehár az operák felé fordult volna, ő lett volna a legnagyobb ellenfele. Eleinte voltak is ilyen jellegű próbálkozásai, de végül az operettben teljesedett ki – és ezzel a műfaj egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.

A kiállítás szeptember 9-től október 6-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár
első emeleti olvasótermében.

Szeged, Dóm tér 1-4.

719   Búbánat 2020-09-02 14:48:15

https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala

Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00

Lehár gála

"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."

718   Búbánat 2020-07-23 22:14:25

Lehár Ferenc - Arany és ezüst - Orchestral Hits 1977 SLPX 16595

Digital transfer, noise cleaning and remastered at Audio Design Studio 2019 th.

A oldal

01 - A víg özvegy - Nyitány

02 - Frasquita - A III. felvonás előjátéka

03 - Éva - keringőjelenet a II. Felvonásból

04 - Arany és ezüst - Keringő

B oldal

05 - A mosoly országa - Nyitány

06 - Luxemburg grófja - A III. Felv előjátéka

07 - Paganini - Hegedűszóló az I. felvomásból

08 - Cigányszerelem - Nyitány

 

Szóló: Tamás István ( hegedű  B / 3 )

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Vezényel: Sándor János

MHV felvétel  ℗ 1977 

Qualiton SLPX 16595

717   Búbánat • előzmény715 2020-07-23 12:45:50

Operett az Anna-fesztiválon

KÁEL CSABA RENDEZÉSÉVEL EMLÉKEZNEK LEHÁR FERENCRE BALATONFÜREDEN

2020. JÚLIUS 23. CSÜTÖRTÖK 07:04 - MNO.HU

"– Nem biztos, hogy emlékévekkel kell a hangsúlyosabb évfordulókon túlterhelni az emlékezetet, egy-egy kimagasló alkotónk születésének jubileumán. Lehár Ferenc 150 éve született, a bécsi operett kimagasló alakja és a műfaj megújítója volt, akinek dallamai a reformkori városrészben, Balatonfüreden méltó helyet kapnak szombat este – fogalmazott Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Lehár 150 gálaest rendezője.

Káel Csaba a bécsi operett második nagy hullámának zeneszerzőjéről szólva elmondta: a maga korában Bécsben Pucciniként emlegették, ami számunkra talán azért hat furcsán, mert gyakran alábecsüljük a műfajt.

– Nagyon el tudott mélyedni az emberi lélekben, szellemisége, életszeretete áthatja műveit. Többek között ennek köszönhető, hogy a kortársai rajongtak érte – fogalmazott a gálaest rendezője.

A szombati válogatásban a Luxemburg grófja, A mosoly országa, a Víg özvegy és a Cigányszerelem áriái csendülnek fel meg, vagyis Lehár legértékesebb műveivel emlékeznek a zeneszerzőre. A muzsikát a Mendelssohn Kamarazenekar szólaltatja meg, Kováts Péter vezényletével. A darabot Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Haja Zsolt, Boncsér Gergely adja elő, Venekei Marianna koreográfiáját a Nemzeti Balett művészei táncolják el.

Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban, előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katonazenekarban is játszott. Első operettje a Bécsi asszonyok volt, amely világsiker lett. Az igazi elismerést A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem hozta meg számára."

716   Búbánat 2020-07-22 15:07:31

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában

Az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

Lehár Ferenc valószínűleg legrégebbi ismert hangfelvételére bukkantak Ausztriában, az 1901-ben készült lemezen az Osztrák-Magyar Monarchia gyalogezredének katonazenekara játssza a zeneszerző Jetz geht's los című katonaindulóját.

Az 1870-ben született Lehár azokban az években a katonazenekar karmestere volt, és valószínűleg az Emil Berliners Hanglemeztársaság számára készült hangfelvételen is maga vezényelte a zenekart. Legalábbis ezt feltételezi Kai-Uwe Garrels, az ausztriai Bad Ischlben élő író, aki rábukkant a felvételre. A hanglemezen azonban nincs megjelölve, hogy ki vezényelte a zenekart.

A felvételnek egy digitálisan felújított változata július 27-én fog megszólalni Bad Ischl múzeumában azon a rendezvényen, amelyen bemutatják Garrels és Heide Stockinger Lehár Ferencről szóló könyvét, amelyet a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából írtak. A Komáromban született Lehár Ferenc olyan művekkel vált ismertté, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem. Életének nagy részét Bécsben és Berlinben töltötte, megújította a bécsi operettet és az operett műfaját.

(MTI)

 

715   Búbánat • előzmény709 2020-07-21 10:07:45

Áthozom ide Edmond Dantes fórumtárs bejegyzését az "Operett, mint színpadi műfaj" topicból:

Érdeklődőknek, a 2020. július 25-ei  balatonfüredi Lehár'150 Operettgála műsora és szereplői: (forrás https://www.programturizmus.hu/ajanlat-anna-fesztival.html)

Július 25. szombat .. Gyógy téri nagyszínpad, 20:30 óraű

Operettgála – „Lehár 150”

Jubileumi operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából.

Énekelnek:  Rálik Szilvia, Szántó Andrea, Boncsér Gergely, Haja Zsolt, az Operaház magánénekesei

Rendező: Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész

A műsor
1. A víg özvegy – nyitány
2. Giuditta – "Freunde, das Leben ist lebenswert"  – Boncsér Gergely
3. Cigányszerelem – Messze a nagyerdő... – Szántó Andrea
4. Luxemburg grófja – "Szívem szeret" – Haja Zsolt
5. A víg özvegy – Vilja-dal – Rálik Szilvia
6. Arany és ezüst – koncertvalcer (balett)
7. A mosoly országa – Szerelmi kettős – Rálik Szilvia, Boncsér Gergely
8. Bécsi vér – keringő
9. Luxemburg grófja – Gimbelem, gombolom – Szántó Andrea, Haja Zsolt
10. A mosoly országa – "Vágyom egy nő után" – Boncsér Gergely
11. Báli szirének – koncertvalcer a Víg özvegy melódiáiból (balett)
12. A víg özvegy – Danilo belépője – Haja Zsolt
13. Guiditta – "Meine Lippen sie küssen so heiss" – Rálik Szilvia
14. A víg özvegy – Ajk az ajkon – Szántó Andrea, Haja Zsolt
15. A víg özvegy – Grisette – Szántó Andrea

714   Búbánat • előzmény713 2020-07-13 15:48:05

Kapcs. 3969., 1851. sorszámok

  • Magyar Nemzet, 1959. január 8.

Megérkezett Párizsból Kristóf Károly színpadi szerző és Rékai Miklós karmester, akik a Châtelet Színház vendégeiként a Rose de Noël című operett bemutatóján vettek részt. A Budapesten és Losoncon játszódó operett Kristóf Károly Első szívdobbanás című szövegkönyve nyomán készült, rendezte Maurice Lehman, zenéjét Lehár melódiáiból Rékay Miklós állította össze. A párizsi lapok meleg hangon emlékeztek meg a magyar zeneszerzőről és a róla szóló posztumusz daljátékról.

  • Film Színház Muzsika, 1959. február 20.

A párizsi Châtelet Színház nagy sikerrel játssza a Rose de Noël (Karácsony rózsája)  című látványos operettet. A magyar rádió még hangjáték formájában közvetítette régebben: Az első szívdobbanás címmel. Az operett szövegét Kristóf Károly librettója alapján Raymond Vincy alkalmazta színpadra, zenéjét pedig Lehár Ferenc hagyatékából a nemrég elhunyt Rékay Miklós állította össze.

A történet két részből és 18 képből tevődik össze, színhelye: Budapest és Losonc, 1896-ban.

A francia közönség nagy tetszéssel fogadta Lehár muzsikáját és a hangulatos szöveget. Nicole Brossin és André Dassary, az operett két főszereplője.

  • 1959. június 15., Petőfi Rádió 19.15 – 19.45-: Részletek Lehár Ferenc Az első szívdobbanás c. operettjéből:

"HÉTFŐN ESTE közvetíti a Petőfi-rádió Lehár Ferenc— Kristóf Károly Az első szívdobbanás című, Párizsban színre került operettjének helyszíni felvételeit André Dassary, Nicole Broissin, Rosine Brédy és Henri Bédex közreműködésével, Félix Nouvolone vezényletével, a Châtelet színház zenekarával.

  • 1959. július 29. Esti Hírlap

□ 250. JUBILEUMI ELŐADÁS volt szombaton este a párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc Az első szívdobbanás című poszthumusz operettjéből.

Az együttest a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Budapestről Kristóf Károly, a szövegkönyv írója, s a zenei feldolgozó, Rékay Miklós özvegye.

  • Esti Hírlap, 1959. október 21.

HÁROMSZÁZÖTVENEDSZER került színre a múlt hét csütörtökjén párizsi Châtelet Színházban Lehár Ferenc —Rékay Miklós—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje. A ritka jubileumot 350 gyertyás tortával,  s a színház Szajna-partra néző büféjében rendezett koktélpartival ünnepelték.

  • 1959. november 22. Esti Hírlap

„A karácsony rózsája” -  Párizsban

400 ... Ma este a párizsi Châtelet Színházban négyszázadszor kerül színre Lehár Ferenc—Kristóf Károly „Az első szívdobbanás” (Rose de Noël) című operettje André Dassary főszereplésével.

  • Esti Hírlap, 1960. január 8.

A LYONI OPERAHÁZ karácsonykor bemutatta Lehár—Kristóf—Rékay Az első szívdobbanás című daljátékát.

  • Esti Hírlap, 1961. december 24. 

Magyar operett belgiumi bemutatója
Lehár Ferenc—Kristóf Károly—Rékay Miklós: Az első szívdobbanás című operettjének ma este van a belgiumi bemutatója. Charleroi városban, a Szépművészetek Palotájában adják először a darabot, Maurice Lehmann rendezésében, V. Avaert vezényletével. Rose de Noël (Karácsony rózsája) a francia címe.

  • Esti Hírlap, 1962. március 27.

□ AZ AVIGNONI OPERAHÁZ szombaton este nagy sikerrel mutatta be Lehár Ferenc—Rékay Miklós—Kristóf Károly: Az első szívdobbanás című daljátékát. A tenorfőszerepet Henri Gui énekelte, aki legutóbb a bécsi operaházban vendégszerepeit a Pélléas és Mélisande díszelőadáson a Debussy-ünnepség alkalmából.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Rumbach utcai Zsinagóga

Bauer Andrea (ének)
Kéménczy Antal (zongora), Pusztai Csaba (ütőhangszerek)
Goldmark Károly: Sába királynője, Op.27 nyitány
Goldmark Károly: Szulamit imája
Händel: Aria „Lascia ch’io pianga” from Rinaldo
Johann Sebastian Bach: BWV 165 „O heilges Gest- und Wasserbad”
Rimszkij Korszakov: A fülemüle és a rózsa
Kéménczy Antal: Sion – Zsoltar 137
Johann Sebastian Bach: Air – improvises live Andrea Bauer
Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt
Osvaldo Golijov: Ainadamar
Rimszkij Korszakov: Sadko – Song of India
Pusztai Csaba: Improvisation
Rimszkij Korszakov: Scheherezade
Arvo Pärt: Silentium
Giuseppe Verdi: Aida "O patria mia"

20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Giuseppe Verdi: Attila

20:00 : Budapest
Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom

Pintér Anna (orgona)
Anima Musicae Kamarazenekar, művészeti vezető G. Horváth László
Orgonapont koncertek - "A kakukk és a fülemüle"
Händel: g-moll orgonaverseny HWV 289
Albinoni: g-moll Adagio
Vivaldi: A-dúr "A Kakukk" hegedűverseny Rv 335
Händel: F-dúr orgonaverseny HWV 295
19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Authentic Quartet:
Kalló Zsolt, Bozzai Balázs, Rác Gábor, Vályi Csilla
Haydn: d-moll vonósnégyes Op. 42
Haydn: h-moll vonósnégyes Op. 33 No. 1
Haydn: c-moll vonósnégyes Op. 4 No. 3

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Nyári Zoltán (tenor)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
vezényel: Hollerung Gábor
Zempléni Fesztivál - Nyitóhangverseny
Mendelssohn: 5. "Reformáció" szimfónia, d-moll, Op.107
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Op.13
A mai nap
született:
1935 • Harry Kupfer, operarendező († 2019)
elhunyt:
1928 • Leoš Janáček, zeneszerző (sz. 1854)
1992 • John Cage, zeneszerző (sz. 1912)