vissza a cimoldalra
2021-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc előadók (2872)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7559)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5121)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Erkel Színház (10932)
Richard Strauss (761)
Zenei események (1024)
Eiffel Műhelyház (563)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4896)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)
Pantheon (2952)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2905)
Operett, mint színpadi műfaj (4934)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Udvardy Tibor (Momo, 2006-08-25 18:31:53)

 
148   Búbánat 2017-10-06 13:41:53

A Dankó Rádióban hallható Udvardy Tibor-emlékhét mai adásának szerkesztett összeállítása Nagy Ibolya részéről egyben fejet hajtás volt az 1848/49-es szabadságharcunk leverését követő megtorlás áldozatainak, az Aradon és Pesten 1849. október 6-án kivégzett 13 tábornok és első alkotmányos miniszterelnökünk, gróf Battyány Lajos vértanúk emléke előtt.

Czigány György, zongoraművész, költő, szerkesztő, riporter az egyik rádiós műsorában portrét készített vendégéről, Udvardy Tiborról. Ez az interjú 1975-ben készült a rádió stúdiójában.

Erről az archív hangfelvételről több részletet játszik be az Udvardy-emlékműsor hét végi adásaiban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Czigány György (Cz.Gy.):

"Kedves hallgatóink, mint hallják, műsorunk nyitánya, a Hunyadi-nyitány. Vendégünk első választása ez. Mielőtt azonban elhangzana, miért? hadd mondjam el, hogy Udvardy Tibor pályafutását nagyjából magam is végig követhettem. Talán azért nem egészen az elejétől, mert úgy tudom, hogy 1939-ben kezdődött operai pályafutása, akkor én talán nyolc éves voltam, és hát nem igen jártam még operába, legfeljebb rádióközvetítésből hallhattam a hangját. Éppen ezért nagyon kíváncsiak vagyunk ezekre a kezdeti időkre is, ahogy az ilyen kalandozásban az ember szeret a régmúltnál indulni, a régmúltat föleleveníteni, tudva azt, hogy az élethez is meg az operaénekesi pályához is, a tehetségen kívül nagyon sok mindenre szükség van. Hát mi mindenre?

Udvardy Tibor (U.T.):

Hát, kérlek, úgy ahogy mondod, a szerencse elengedhetetlenül kötelező. S ahogy említetted, 1939. október 3-án Márkus László, az Opera akkori legendás igazgatója azzal hivatott magához, hogy október 6-án minden körülmények között a Hunyadi Lászlónak kell felhangzania. A színháznak akkor két Hunyadija volt: Laczó István és Pilinszky Zsigmond, de mind a kettő külföldön tartózkodott és nem tudtak hazaérkezni a kitűzött dátumra. Márkus a darabot vezénylő karmesterrel, Berg Ottóval átbeszélte a problémát, és aki úgy informálta, hogy én képes volnék három nap alatt megtanulni a szerepet. Habár én szabódtam, és féltem, érthető okokból, hisz életem első fellépését rögtön címszerepben, és csak három nap állt rendelkezésemre, nem fogadhattam azonnal el. Halasztást kértem reggelig, mert ez számomra tragikus is lehetett volna. Válaszomat az igazgatóm nagyon szimpatikusnak találta és azt mondta, hogy ezzel bizalmát máris elnyertem. No de hát  most jön az a bizonyos szerencse!  Gyerekkoromban édesanyám gyümölcsöt vett, melyet kottapapírból ragasztott zacskóban árultak.

Cz. Gy.:  Ezt nem is tudtam, hogy ilyen szokás is volt…

U.T.: Akkoriban ez így volt.

Cz. Gy. : De ez nem zenepropaganda… ez véletlen…

U.T.:  Persze, ez papírhiány … A zacskóimon Hunyadi László nagy áriája volt.  A zacskót akkor precízen megtanultam, és ezzel az opera egyik legexponáltabb részét már magaménak tudhattam.  E szerepet éjjel-nappal tanulva másnap a karmesternek elénekeltem, majd a jóváhagyása után az előadást elvállaltam.   Tudod, az amúgy is igen hosszú nyitány olyan hosszúnak tűnt, hogy számomra még most is tart, de legalábbis minden október 6-án este hét óra öt perckor csak erre tudok gondolni. A mellettem álló ügyelő, drága jó, kedves Gyuri bácsi elkezdett kiabálni: Hunyadi, Hunyadi, Hunyadi! Jelenés! És én ott álltam mellette szótlanul, nem tudtam, hogy én vagyok és csak azt vártam, hogy mikor kiabálják már, hogy: Udvardy, Udvardy, Udvardy!..."

Felcsendültek Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának részletei a Magyar Rádió stúdiófelvételéről (először 1959. március 31-én, a Kossuth rádióban hangzott el az opera 19.00 - 22.00 óra között.):

  • Hunyadi László áriája az I. felvonásból (Udvardy Tibor)

          „Van végre néhány nyugodt pillanat…/Ó szállj hozzám, ég angyala”

  • Az I. felvonás fináléja – „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály” (Külkey László, Udvardy Tibor, a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
  •  
  • A III. felvonás zárójelenete - „Magyarok, halljátok búcsúmat: én ártatlan vagyok!…”(Takács Paula, Udvardy Tibor, Pálffy Endre,  Losonczy György, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

 

Kacsóh Pongrác Rákóczi című történelmi daljátékából következtek részletek.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília, Vezényel: Kerekes János)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

A szereposztásból csak azokat nevesítem, akik a most megszólalt részletekben énekben és prózában is hallhatóak voltak:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kaptak, a fenti  szereplők  mindegyike hallható volt az adásban elhangzott jelenetekben.

  • Persze felcsendült a daljáték legismertebb dala is, Udvardy Tibor előadásában, a  Rákóczi megtérése: „Szívemben csendül egy nóta még…”
  • Kuczug Balázs dala az I. felvonásból Palócz László tolmácsolásában: „Adj egy csókot édes lelkem, gyöngyvirágom, adj egy csókot kicsi piros rózsaszálom, legédesebb te vagy ezen a világon…”
  • Rákóczi várása a táborban, tárogató jelzi Rákóczi és híveinek érkezését (próza + tárogató hangjai)
  • A labancok támadása előtti készülődés a táborban (próza)
  • Kuczug Balázs dala, II. felv. (Palócz László): „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…”
  • Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../”…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  No.9. (Andor Éva, Palcsó Sándor, Palócz László, a férfikar)
  •  
  • Rákóczi búcsúja (Udvardy Tibor)

A felvételen a színészek mellett, a felsorolt dalbetéteket éneklő operaénekesek is a saját hangjukon szólalnak meg a jeleneteket bevezető dialógusokban! 

 

Huszka Jenő: Szabadság, szerelem

Háy Gyula (dialógusok) és Fischer Sándor (versek) librettója Jókai Mór Politikai divatok című, 1864-ben megjelent regénye nyomán készült.

Most az adásban két részletet hallhattunk a „regényes daljátékból” – (a rádiófelvételt 1955. május 10-én hallhattuk először a Kossuth Rádióban.)

  • Lévay Béla a hadszíntérre indulásakor a megzenésített Petőfi-verset szólaltatja meg: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom az életet, szabadságért föláldozom szerelmemet.” (Hadics László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László)
  • Melchior dala: „Társtalanul járogat az orvos,…/Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj…” (Csákányi László)

 

„Túl az Óperencián” délelőtt elhangzott adását 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió elérhetőségein.

147   Búbánat 2017-10-05 11:05:22

Délelőtt  a Dankó Rádióban folytatódott a kiváló tenoristára,  Udvardy Tiborra emlékező heti műsorsorozat („Túl az Óperencián”)

Buday Dénes - Füredy Imre dalát énekelte Udvardy Tibor: „ Orgonavirág, orgonavirág, gyógyítsd meg a lelkemet”

A műsorba vendégként meghívott Dr. Szomolányi Gy. István Udvardy Tibor pályája ismertetésén és operaszerepein túl szólt az énekesnek a rádióban és hanglemezre is felvett sok-sok operettfelvételéről, Lehár Ferenccel való kapcsolatáról is: a zeneszerző rajongott Udvardyért, a művészetéért, többször dirigálta is az Operaház előadásain (A mosoly országa; Garabonciás…)

Egy archív felvételről Lehár Ferenc Cárevics című operettjéből a Volga-dal hangzott el a műsorban. Az idők folyamán Udvardy több rádió- és lemezfelvételen énekelte el ezt a híres áriát. Most egy különleges értékű, archív felvételről szólaltak meg Lehár csodálatos dallamai: a 28 éves Udvardy Tibor énekét a Magyar Állami Operaház zenekara kíséri: az 1942-ben készült stúdiófelvételen maga a komponista, Lehár Ferenc vezényel. (A magyar dalszöveg: Kulinyi Ernő)

  • „Egyedül, újra egyedül…/A Volga vizénél őrszem áll…/Nézz rám az égből, teremtő Atyám…”

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (magyar dalszöveg: Gábor Andor)

  • Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője: ” Farsang van, itt a karnevál  -- „Szép igazán, barátim, ez a rajongás személyemért… Hogy ősöm volt ama Luxemburg, a nagy tivornyák hőse…./ Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, fenn az ernyő, nincsen kas…” (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara)
  •  
  • A II. felvonás fináléja (Sándor Judit, Zentay Anna, Melis György,  Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, az MRT énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  a Rádió új stúdiófelvételének a bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00

Puccini: Pillangókisasszony – Szerelmi kettős - az  I. felvonás zárójelenete (Szecsődi Irén, Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Vaszy Viktor ) – 1954-es stúdiófelvételről

Bródy Tamás – Gombos László: Nílusparti randevú – Nászút-kettős (Petress Zsuzsa és Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekarát  Bródy Tamás vezényli)  „Nászút, te hajnali napsugár…” A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. február 3. Kossuth rádió.

Dr. Szomolányi Gy. István az adásban kitért arra is, hogy Udvardy miért maradt itthon, hiszen külföldön többször is énekelt, Amerikában is megfordult…

Udvardy Tibor példaképére, Pataky Kálmán tenoristánkra meg külön emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya,  aki felhívta a rádióhallgatók figyelmét a televízió hétvégi adásaira:

(„A hősies tenor” - Pataky Kálmán) – Duna World, 14.50 – 15.30; M5 csatornán: 17.25-18.05; éjjel: 2.30-3.00

Kálmán Imre: Ördöglovas  „ Suhan a szél, elkerül az álom…./ Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszony…” (Pataky Kálmán magyar nyelvű felvétele) 

A délelőtti adás végén Offenbach Egy éj lámpafénynél c. operettjének a bevezető zenéje csendült fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényelte) – itt megjegyzem, Nagy Ibolya , nyilván tévedésből ,a „Három a kislány”  (Schubert-Berté daljáték) címet és közreműködőként az  Állami Hangversenyzenekart konferálta be.

A "Túl az Óperencián" operettműsorát hat  órától ismét sugározza a Dankó Rádió!

146   Búbánat • előzmény145 2017-10-04 20:53:08

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Udvardy Tiborra emlékező mai műsorában („Túl az Óperencián) részletet olvasott fel egy 1962-ben megjelent cikkből, melyet Kellér Andor írt az Esti Hírlapban. Címe: Udvardy, a tenorista.  A rádióban elhangzott szöveget teljes terjedelmében kiírtam, idemásolom:

„A közönség egyszerűsítő képzeletében a tenorista háziak aggódó tekintetétől kísérve bebugyolált nyakkal ül otthon, vigyáz a hangjára.  A mi Udvardy Tiborunk ezzel szemben nagy sétáló. Járkálás közben memorizál, készülődik az előadásra.  Útjain megáll ismerőseivel egy kis traccsra, és szívesen elmondja, miért is romlott el az előző heti totószelvénye. A római szenátor külsejű Udvardy a legpestibb jelenség talán valamennyiünk közül, akik itt tapossuk városunk kövezetét. De Budapesttel is úgy van, mint a művészetével. Nem beszél róla. Szemérmes, gátlásos. Holott hosszú pályája alatt rengetegszer telepedhetett volna át külföldre. Fiatalon már nagy sikere volt Amerikában, de hazajött, nem ragadt meg sehol. Hozta haza imádott városa, a magyar szó és mindenekelőtt az édesanyja.  Persze erről sem beszél a tenorista, aki mindig társaságban ül, de végtelenül magányos.  Aki harsányan nevet a vicceken, pedig alapjában véve szomorú ember. Miért szomorú? Nyilván, mert rabja művészetének, s rabja a féltett hangjának, ezért kell fegyelmezetten élnie, kilengés és passziók nélkül. Egyszer összeszámolta, hányféle módon hal meg az Operaház színpadán:

mint Cavaradossit agyonlövik, mint Rómeót csókkal mérgezik, Lenszkij szerepében párbajban hal meg, mint Narraboth megszemélyesítője a Saloméban, agyonszúrja önmagát, a Hunyadi Lászlóban lefejezik, a Trisztánban kardtól pusztul, mint Siegmundot lándzsával döfik át, a Köpenyben megfojtják, még szerencse, hogy a Nyugat lányában fel akarják akasztani - de megmenekül.

A tenorista – mosolyog Udvardy – akkor hal meg, ha nem hagyják többször meghalni.  Kavargathatja nyugodtan a kávéját délután az az ember, aki este meghal a színpadon?  Nehéz - feleli. Az én hivatásom akkor is trombózisveszélyes, ha folyton sínre teszik az embert, ha minden akadályt elhárítanak az útjából. A nagy szerepekbe való beleélés, a mások bőrébe bújás, nyomot hagy.  Az érzések mesterséges előállítása, az átélés, áldozatot követel. Ezért roppannak meg a tenoristák, ezért megy tönkre a szívük, az idegzetük. És a félelmek: a hurut, a kondíciótartás, a koncentrálás. Előadás után reggelig forgolódik az ágyában, nem tud elaludni, főleg olyan felhevítő szerepek után, mint amilyen a Heródes, a Cavaradossi vagy a Canio. Ilyenkor az altató sem használ.  Pályája tanulságát így fogalmazza meg. A tenorista öttusázó. Öt kellék szükséges hozzá: hang, muzikalitás, színészi képesség, külső és szerencse. Ha mind az öt megvan, az illető: világmárka.”

145   Búbánat • előzmény144 2017-10-04 12:56:33

Az Udvardy Tibor-emlékhét mai adásnapján a Dankó Rádió operettműsorában Szomolány Gy. István fogorvos, diszkográfus folytatta a tenorista színpadi szerepeinek ismertetésével:  

Erkel Hunyadi Lászlója, a Traviata Alfrédje, a Bajazzók Caniója, a Peter Grimes címszerepe, a Carmen Don Joséja, Pikk dáma Hermannja, A víg özvegy Danilója, a  Három a kislány Schubertje,A denevér Eisensteinje vagy A cigánybáró Barinkayja mellett következtek a további sikerek:  még a pálya elejéről Melot  a Trisztán és Izoldában, Walter a Tannhäuserben, Ottó a Bánk bánban, a későbbiekben érkezett a Faust címszerepe,  Lenszkij az Anyeginben, Sujszkij a Borisz Godunovban, Siegmund a Walkürben, Cavaradossi a Toscában, Loge A Rajna kincsében, Pinkerton a Pillangókisasszonyban, András az Örvényben, Jani a Pomádé királyban, Jontek a Halkában, Heródes a Saloméban, Henri A köpenyben, Vizavi  a C’ est la guerre-ben,  Ramerrez a Nyugat lányában stb. Az utolsó szerepe volt Lucifer  Ránki  György  Az ember tragédiája c. operájában, melynek ősbemutatója 1970-ben  volt az Operaházban.

Szomolányi kitért Lehár és Udvardy kapcsolatára is: a Garabonciás ősbemutatóján Udvardy énekelte Józsit, a premieren az Operaházban maga Lehár vezényelt!  Lehárra kitérve még megemlítette szokását:  szerette a premier-darabjait azonnal lemezre venni (amikor a technika ezt már lehetővé tette), így  volt ez a Giudittájával is, melynek a bécsi Operában volt az ősbemutatója,  Richard Tauber énekelte a tenor szerepet,  partnere a címszerepben pedig Jarmila Novotná lépett fel.

Ennek zenei illusztrálására szólalt meg egy archív felvételről Giuditta dala: „Meine Lippen, sie küssen so heiss” - Jarmila Novotná énekel, a Wiener Philharmoniker élén maga Lehár dirigál – (1934-es stúdiófelvételen).

Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr – részletek (1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15; az új Lehár-felvételek között a másik bemutató a Frasquita részletei voltak)

Km.: Koltay Valéria, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Udvardy Tibor, valamint az MRT énekkara és  szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás.

- Közzene és dal (Udvardy Tibor):

„Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”

- Blanka és Julian kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor, km. énekkar):

„ Zeng a tündér, kék mazúr, ellenállhatatlanul. Csak te leszel a párom, így való lesz az álom, járod mással is a táncot. Nem baj, én csak terád várok! Csak velem járod egyszer még, ha rám nevet az ég, járd együtt velem újra még, talán rám nevet az ég …/- És hogyha a szívünk ellenáll….- a kék mazúr hátra van még… /- Ezt a régi táncot egy lánnyal táncoljuk már…”

-  Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert) :

„- I. vers: Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy? Nem is puszta frázis, akad olyan fázis, ki szívesen férjül megy. /- Bánom én, hogy mennyi van: száz vagy százezer, te kedves kicsi uram, te uram leszel, tralla-lalla-lallala, te kedves kicsi uram, te uram leszel! 
Refrén: - Hölgyem, én édes hölgyem – Mondj le a nászról szépen bölcsen – A józan szíven nem fog a hymem – A férfi nem kell neki semmi rózsaláng – Szívem, oly nagyon vártam rád, nekem kell a házasság! – Bármi tervet forral, szépem, én velem könnyen el nem bánsz! ---„
 

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya elmondta az adásban azt a tragikus eseményt, amiről a neten, a Caruso blogban is olvashatunk:

„A jó kiállású művész mindig is a hölgyek bálványának számított. Ifjú korát egy tragikusan végződő szerelem árnyékolta be. Tamás Ilonka, a szépséges koloratúrszoprán a tenorista menyasszonya volt, amikor 1943-ban mindössze harminc évesen váratlanul elhunyt. („Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriumára” - 2014.09.08. 11:42 caruso_blog.hu)

 

Tamás Ilonka és Udvardy Tibor előadásában egy közös archív felvételükről felcsendült a szerelmi kettős  Buttykay Ákos – Földes Imre Ezüstsirály című operettjéből:

 „ …Indulj velem, a tenger harsonázik, csábító dallal orgonákat ír, itt benn a szívben minden sötétben ázik…Jöjj velem, indulj velem, gyönyörben a veszély  /- Hová, hová, hová, hová? - a boldogság szent szigetére! - Hová, hová, hová, hová? - a csókok csodaligetébe! - Hová, hová, hová, hová?  - a mámoros hajnal elébe! – Hova szívünk áldott vágya vonz, odamegyünk tündérszárnyakon!…”

Ezt követően Nagy Ibolya felolvasott egy 1962-ben megjelent cikket, melyet   Kellér Andor írta az Esti Hírlapban: „Udvardy a tenorista”  - ezt az elhangzott szöveget teljes terjedelmében kiírtam, be fogom másolni a topicba.

Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A bajadér  - az operett keresztmetszetének rádiós felvételéről hangzottak fel még részletek a mai emlékműsorban: 1962. augusztus 8-án sugározta először a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 óra között ezt a stúdiófelvételt, melyen Vámos Ágnes Odette, a bajadér, Udvardy Tibor  pedig Radjami herceg szólamát énekelte. A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

  • Radjami dala (Udvardy Tibor):

„Szerelmes álmaimban látlak én! Én bajadérem, szép bajadérem, szegény Radjami, bús lesz a sorsod, érzem! / Éj borong a földön, ég és csend , kis farsangi lantom rajtam peng, rajta, bajdérem, lengd be hófehéren, holdsugár gyenge rózsaszálon légy a szende párom, édes szerelemről beszélj!/Óh, bajadérem , kit a szívem imád! Óh, bajadérem,  megöl érted a vágy, magányom éjjelén, szívemnek drága napsugára csak te légy!  .... Ó bajadérom, táncolj még!”  

  • Odette és Radjami kettőse (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor)     "Hajlik ide, hajlik oda… /a Gangesz kék vízénél még édesebb a csók, a Gangesz kék vízénél a szív is lángoló…"
  • Odette és Radjami kettőse (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor):

„- Mondd, szeretsz-e hát? - Szeretlek én; - Forrón szívből? -  Forrón, szívből; -Szerelmem, jöjj ide….Dúdolj, dúdolj és írj most egy tündérmesét…”

  • Odette és Radjami kettőse (Vámos Ágnes, Udvardy Tibor):

„Ó, bajadérom, szebb vagy, mint fent az éj, mely csillagfényben ég! Ó, bajadérom, táncolj még !  Jöjj, várnak a mangófák….Szólj, szép kis angyalom, mondd, mondd, hogy jössz-e már…  /- Éjsötét e szempár, kárhozatba visz, sugároz, akár a villám…”

A Túl az Óperencián délelőtti adását ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között, az internetes elérhetőségeken online is.

144   Búbánat • előzmény142 2017-10-03 12:34:18

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adása Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésével ezen a héten Udvardy Tiborra emlékezik:  ma is kaptunk egy különleges értékű bejátszást,  egy  régi, archív hanganyagot : örömömre, most Simándy József prózai hangja szólalt meg az éter hullámhosszán és hallhattuk megfogalmazni gondolatait a nagy tenor-pályatársról.

Simándy József visszaemlékezése Udvardy Tiborra a rádió mikrofonja előtt. 

„Udvardy Tibor, pályatársam és barátom két évvel volt idősebb nálam, de tulajdonképpen egyszerre indultunk 1939 őszén. Ő akkor lett az Operaház magánénekese, engem akkor szerződtetett a hajdani Városi Színház az énekkarába.  Udvardy Tibor hamarosan bemutatkozott a Hunyadi László címszereplőjeként, majd elénekelte a Traviata Alfrédját. Magam egy évvel később, 1940 őszén ismerhettem meg közelebbről, amikor az Operaház kórusának tagja lettem.  Tibor igen rokonszenves megjelenésű, szép hangú, színpadra termett énekes volt már akkor is. Nem csak az Operaház színpadán szerepelt sokszor, de a rádió mikrofonja előtt is. Neve és népszerűsége mind jobban nőtt.  Emlékszem, milyen hitelesen Shakespeare-i Rómeó volt ő  Warga Lívia nagyszerű Júliája oldalán A veronai szerelmesek című Zandonai-operában, és milyen tűzet gyújtó vándordiák a Garabonciás című Lehár Ferenc-daljáték címszereplőjeként. Később, 1947-ben, amikor a Szegeden töltött két  szólista évem után engem is magánénekesnek szerződtetett az Operaház, Udvardy Tiborral még közelebbi kapcsolatba kerültem, hiszen szinte naponként találkoztunk a próbatermek táján, a folyosókon, a művészek büféjében. Ő akkor tájt aratta művészpályafutásának egyik legnagyobb sikerét a Peter Grimes című Britten-opera címszereplőjeként. Ez az opera abban az időben igen modernnek számított, és különleges énekes- és színészi feladatott rótt a főszereplőre. Tibor teljesen azonosult a zaklatott lelkű Peter Grimes-szal, és bebizonyította, hogy nemcsak énekesnek nagyszerű, hanem színésznek is. Ugyanezeket mondhatom Hermann-járól is, amelyet a Pikk Dáma című Csajkovszkij-operában alakított.  Pályánk párhuzamosan haladt tovább. Ő sok olyan szerepet énekelt, amit én nem, például Gounod Faustját énekelte talán a legtöbbször, és továbbra is gyakran volt ő a Traviata Alfrédje. Ezt a szerepet igen szerette.

… Figyeltük és beszéltük meg egymás munkáját. És igen hatott rám az a kedvesség és művészi sokoldalúság, amelyet A denevér Eisensteinje vagy a Három a kislány  Schubertjeként mutatott. Emlékszem, 1943 egész nyarán együtt énekeltünk, ő a Danilót, én pedig a tenor szekund kis kóristája Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjében. Tulajdonképpen, ott szövődött a barátság közöttünk. Sokszor, sok mindenről beszélgettünk. Nagy jó humorú ember volt, szerette a tréfát, de érdekes módon a humorában mindig éreztem valami szomorúságot, keserűséget.”

Az adásban először Verdi Traviatájából következtek részletek:

  • Alfréd áriája, II., felv. (Udvardy Tibor)
  • Pezsgőduett, I. felv. (Udvardy Tibor, Orosz Júlia, km. énekkar)

Következett Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének négy jelenete a Magyar Rádió Dalszínházának 1962-es stúdiófelvételéről:

  • Danilovics Danilo belépője (Udvardy Tibor):  „Szerelmetes szép hazám… Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám…” 
  • Danilo és Glavary Hanna kettőse, II. felv.: (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)  „Bamba-bamba gyászvitéz, ki a lányra rá se néz. Nem kell neki angyal, lova tova nyargal, bamba-bamba gyászvitéz. Hoppla, hoppla, hoppla-hó!...” 
  • A II. felv. fináléja  (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla,  Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András)
  • Induló-kórus, II. felv. (a fináléból, ismételve) (Házy Erzsébet,  Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, Nagy István, Szoó György, Balázs István, az MRT Énekkara) "Bár az asszonyhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért, mert a földön, az égen a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!...” 

Szomolányi Gy. István fogorvos, diszkográfus egész héten át vendég a stúdióban: Udvardy Tibor művészpályáját tekinti át, szerepeit veszi sorra és lexikális adatokkal is szolgál a rádióhallgatóknak.  

 

Udvardy Tibor egyik nagy szerepe volt az Operában Eisenstein is, Johann Strauss A denevér című operettjében. A Magyar Hanglemezgyár parádés stúdió-felfelvételt készített a dalműből (Qualiton, LPX 16558/59  - 1968; CD-1996), erről szólaltak meg most részletek:

  • Eisenstein – Rosalinda duett:  „Órakettős”, II. felv. (Udvardy Tibor   Ágai Karola)

  „Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, ó, a láb itt csókra csábít…/ El ne szállj, te lelkem álma, te csábító szirén, vedd a maszkodat le drága, hogy az arcod lássam én…/ - Régi baj, csak néha érzem, gyorsan elmúlik ma már, gyorsabb most az érverésem, mint ahogy az óra jár/ - Itt az óra, nézzük meg…” (Udvardy Tibor  - Ágai Karola)

  • Pezsgődal  (Külkey László,  László Margit, Udvardy Tibor, énekkar):

 „A szőlő égi nedve, lalala, életünknek kedve, lalala, a császárok, királyok, a grófok és lakájok mind szolgái, míg élnek. a szőlővenyigének. No, koccints hát, az áldásunk ma rászáll, ki császárok közt császár…” 

  • Falke dala, jelenet és a  II. felvonás fináléja ….” (Ágay Karola, Gaál Éva, László Margit, Bende Zsolt, Külkey László,  Palócz László, valamint a MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

 „Most minden kézben egy telt pohár, s dalolja együtt mindegyik pár: egy család a sok barát…/A csókból már elég, keringőre várunk rég, fel mind vidám táncra…”

A Qualiton Denevér-LP felvétele dobozában a lemezhez tartozó librettó-füzetben több fotótalálható, amelyek a stúdiófelvétel ideje alatt készültek a közreműködőkről, közülük azokat sorolom, melyeken Udvardy Tibor is rajta van:

  • A címoldalon (mások mellett) Udvardy Tibor
  • Korondy György (Alfréd), Ágay Karola és Udvardy Tibor
  • Falke a bálra csábítja Eisensteint (Bende Zsolt, Udvardy Tibor)
  • „Ó, jaj, szívem szakad!...” (Ágay Karola, Udvardy Tibor, László Margit)
  • Renard márki és lovag Chagrin találkozása (Palócz László, Udvardy Tibor)
  • Egy vidám pillanat Orlovszky bálján (Külkey László, László Margit, Udvardy Tibor)
  • Eisenstein saját feleségének udvarol (Ágay Karola, Udvardy Tibor)
  • Lehel György karmester és Udvardy Tibor
  • Vámos László prózai rendező, Lehel György karmester és Udvardy Tibor

A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg újra a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken. Holnap pedig folytatódik az Udvardy Tiborra emlékezés a rádióban.

143   -zéta- 2017-10-02 18:25:15

Udvardy Tibor Cavarradossi szerepében...

142   Búbánat 2017-10-02 16:12:55

Udvardy Tibor-emlékhét kezdődött el a Dankó Rádió Túl az Óperencián-műsorsorozat ma adásnapján. 

 A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Szomolányi Gy. István, fogorvos, diszkográfust hívta be a stúdióba, aki a hét minden napjára tartogat mesélni valókat a nagy magyar tenoristáról, életéről, pályájáról, szerepeiről... ma a neves tenorista életútjának első szakaszát, az első Hunyadi László-címszereptől, és a  kezdeti kisebbektől,  a már jelentős és későbbi nagy színpadi karakterek, szerepek megformálásáig, elevenítette fel a kronológiából a II. világháború utáni első évekig,a Bajazzók Caniójáig jutva el a sorban…

Zenei illusztrációt is kaptunk Leoncavalló operájából arról a stúdiófelvételről (1961), melyen Orosz Júlia, Udvardy Tibor, Bende Zsolt, Radnay György és Réti József énekel, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Komor Vilmos vezényli:

  • Canio áriája
  • Nedda áriája, I. felv. – „Madárdal”
  • Az opera zárójelenete

Nagy Ibolya a délelőtti adást Johann Strauss műveivel indította:

A denevér nyitányának dallamai után  az Egy éj Velencében című operettből két részlet csendült fel:

  • Az urbinói herceg dala –„ Gondoladal” (Udvardy Tibor)
  • Az I. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Sándor Judit, Zentay Anna, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth Rádió, 20.28 22.00

Az adás végén pedig Lehár Ferenc operettjének, a Pacsirtának  két részlete hangzott el, két duett, melyben Udvardy Tibor partnere Németh Marika volt, az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli (Bemutató: 1962. július 8., Kossuth Rádió, (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink”  - Km. Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Külkey László, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Juliska és Sándor keringő-kettőse: „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő…/Rózsa tudja, senki más” (Németh Marika és Udvardy Tibor)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…” /”Kis pacsirta, kis Juliska” (Németh Marika és Udvardy Tibor)

 

A rádióadásban egy ritka hangdokumentum is bejátszásra került, melyen Udvardy Tibor az életútjának főbb állomásaira tekint vissza és vall emberi tulajdonságairól (a felvétel 1956 júliusában készült).

Kimásoltam a szöveget:

„Az ember hivatása, hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót és mindig a legjobbat cselekedje. Amikor hivatásomról, életem eddigi folyásáról szeretnék pár mondattal beszámolni, mindenekelőtt azt kell előrebocsájtanom, hogy nem vagyok női szíveket tipró hős, a színpadtól távol is elsősorban egyszerű ember vagyok. Tele érzésekkel, törekvésekkel, hibákkal. Hogy az életemről beszéljek mégis, apám kőbányai vendéglős volt. Derűs, jókedélyű környezetben nőttem fel, már kisdiák koromban a kőbányai gimnázium énekkarában énekeltem, sima volt a diákpályám. Eldaloltam az igazgató kedvenc dalát [… ] és a vizsga könnyebben ment.   Sajnos, aztán új igazgatót kaptunk , és én beleszerettem  a hatodikos fejjel a tanítóképzős lányába és az igazgató olyan rövidlátó volt, hogy az orráig sem látott, de engem már kilométerekről felismert, mikor első szerelmem után futottam.  Gimnáziumi tanulmányaim befejezése után beiratkoztam a Zeneművészeti Főiskolára, Dr. Molnár Imre volt a tanárom. Ha visszatekintek a főiskolai éveimre, úgy látom, hogy pályámnak ez a szakasza általában sima, zökkenőmentes volt. Családom bízott a tehetségemben, ez a bizalom sokat segített pályám kezdetén.   Apám maga is énekelt a híres Acélhang dalárdában. Sokszor énekeltem  vele egyetlen húgom zongorakísérete mellett. Nem hagyhatom ki főiskolai éveimre való visszaemlékezésből, hogy akkor jártam be Európát, Amerikát az egyetemi énekkarokkal, Vaszy Viktorral. Énekeltem a chicagói rádióban is, de egy percig sem gondoltam arra, hogy hazámon kívül keressem művészi ambícióim kielégítését.   Ami zökkenő akadt életemben, az csak makacsságomnak volt köszönhető. Így például a háború előtt utolsó éves főiskolás koromban Kodály Psalmus Hungaricusában kellett volna énekelnem. A megtiszteltetés ellenére lemondtam az előadást, mert nem adtak zenekari próbát. Haragudott is Kodály, de 1945-ben, amikor Budapest még romokban hevert, én énekeltem a Psalmust az Operaház megnyitásakor. Utolsó vizsgámon a Bajazzókból és a Bánk bánból énekeltem.  A Bajazzók már lefutott, a Bánk bánhoz nagy szakállt tettek fel rám, a felismerhetetlenségig elmaszkíroztak. Komoly, nagy siker volt. Az egyik kedves öreg díszletező bácsi következőképpen gratulált: -  Fiatalember, csak attól féljen, csak az jobb magánál, aki a Bajazzókat énekelte!  Hát én nem féltem önmagamtól.  A díszletező nem ismerte fel, hogy a két szerepet ugyanaz az ember énekelte.   Ez jellemzi művészi alakításaimat ma is. Minden szerepben igyekszem az az ember lenni, akit éppen alakítok.”

 

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk, holnap délelőtt pedig folytatódik az Udvardy Tibor operaénekesre való emlékezés a Dankó Rádióban.

141   Búbánat 2017-09-24 13:28:34
„Kalapemelés az Opera előtt”

Százhúsz éve - világszínvonalon

/Szeghalmi Elemér - Új Ember, 2004. október 24./

A főváros egyik legszebb kulturális épülete, a Magyar Királyi Operaház százhúsz évvel ezelőtt, 1884 őszén nyitotta meg kapuit. A hazai operakultúra ezáltal nyert végleges otthont Magyarországon. A korábbi időszakokban a Nemzeti Színházon belül „albérlőként" működő opera Ybl Miklós remekmívű épületében rövid idő leforgása alatt központi művészi intézménnyé emelkedett.
Az Qperaház igazgatói beosztásában olyan vitathatatlan tudású és műveltségű egyéniségek követték egymást, mint Erkel Sándor, Gustav Mahler, Nikisek Artúr, Máder Rezső, Kerner István, majd a későbbiek során Radnai Miklós, Márkus László, Tóth Aladár, Nádasdy Kálmán és Lukács Miklós. A zenei irányítók közül a már felsorolt dirigens igazgatókon kívül Erkel Gyula, Tango Egisto, Sergio Failoni, Otto Klemperer, Fricsay Ferenc és Ferencsik János, hogy csak a csúcsra emelt neveket említsük. A rendezők között bizonyára az 1945 utáni, úgynevezett „aranykorszak" briliáns alakjai: Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv jelentették a legmagasabb színvonalat.

A korszakokra bontható százhúsz esztendőt egyetlen középponti elv vezérelte: a világ operakultúrájának (s benne a magyar zenének) igaz szolgálata. A kiváló zenei egyéniségek mellett olyan értékes énekesi nemzedékek nőttek föl, amelyeket Európa legrangosabb dalszínházai is örömmel befogadtak volna. Ezzel párhuzamosan minden dicséret megilleti a dalszínház balettegyüttesét is.
A teljességre nyilvánvalóan nem törekedhetünk, az egyes korszakok nagy énekeseit hatalmas regiszterben tudnánk csak fölsorolni. Anthes György,Takács Mihály, Ney Dávid, Rózsa Lajos, Pataky Kálmán, Németh Mária, Svéd Sándor, Palló Imre, Székely Mihály, Kóréh Endre, Némethy Ella, Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Simándy József, Melis György, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert és Marton Éva - ezek a nevek valóságos fogalommá nemesedtek az illető művészek ünnepet jelentő fellépései kapcsán. S e nagy egyéniségek megjelölése mellett hangsúlyoznunk kell, hogy az opera műfajának művelésében a zenekari, az énekkari és a szcenírozási munka emelkedettsége, kiváló teljesítménye sem hanyagolható el.

E sorok írója harminchat esztendőt töltött el az Operaházban mint az énekkar szólamvezető tagja. Az éneklés mellett betekintést nyerhetett az intézmény mindennapi életébe és szellemi műhelymunkájába. Embert nevelő és magasságokba emelő mindaz, ami az Operaház légköréből megérintette az itt munkálkodót és a jól előkészített előadásokat élvező nézőt egyaránt. A művészek általános véleménye, hogy az operaházi munka valóságos misszió, az emberi élet szebbé tételének komoly lehetősége.

Pirosbetűs ünnepként emlékezhetnek a kortársak egy-egy Bánk bán- vagy Hunyadi László-felújításra; Verdi, Wagner, Puccini, Rossini és sokak műveinek remekbeszabott előadásaira. Soha nem feledhető, amit az Operaház kiemelkedő művészei produkáltak a színpadon. Mindez a százhúsz éves múlt élő kincsestára, hiszen megtermékenyíti a jelent és a jövőt is.

Néhány kiragadott emlékepizód az elmúlt évtizedekből. Verdi Otellójának egyik zenekari próbáján a viharjelenet megrázó pillanatainál tartottunk. „Jézus, ítélőnk az égben, Jézus, éjszakánknak fénye" - hangzott föl az énekkar szólamaiból a veretes szöveg. Otto Klemperer, a vezénylő karnagy hirtelen leállította a próbát.
- Mi az, maguk kommunisták? - kérdezte a neves karmester az énekkar egyes tagjaitól, akik nem térdeltek le a fohásznak beillő zenei résznél. Klemperer mit sem törődött azzal, hogy egy kommunista vezetésű ország operaházában dolgozik. És ennek köszönhetően a következő percekben már kellő áhítat és meghatottság övezte a megismételt részt.

Ferencsik Jánosnak, minden idők legjelentősebb magyar karnagyának utolsó művészi produkciója Wagner Parsifaljának felújítása volt a nyolcvanas években. A szakrális elemeket jócskán tartalmazó opera egyes részeinél a karmester az egész művészi gárda számára megszívlelendő eligazításokat adott. „Itt valóban le kell borulni, és hinni kell!" - mondta mély meggyőződéssel. Nála a későbbiek során a megváltás valóban átélt és érzékeltetett megváltás lett, s általában a mű keresztényi elemeiben a megjavulásra, a szebb és Istennek tetsző életre való törekvés tükröződött.

Vaskos köteteket tölthetne meg mindaz, amit operai tagként vagy érzékeny fülű hallgatóként megélhetett az ember a most százhúsz esztendős zenepalotában. Éppen ezért nem tartjuk túlzásnak, hogy Udvardy Tibor érdemes művész, a hírneves tenorista minden alkalommal kalapot emelt, amint elhaladt az Operaház előtt. Mert a művészet szakrális épületének tekintette, amelyet élete végéig ilyen formában is tisztelnie és becsülnie kell.

/Szeghalmi Elemér/
140   Búbánat 2017-09-23 11:25:00
Már most jelzem előre: a Dankó Rádió október 2-8. heti Túl az Óperencián c. operettműsorában Udvardy Tibor-emlékhét lesz!
139   Búbánat • előzmény63 2017-09-21 11:24:14
Lehár: A víg özvegy – fotók: Házy Erzsébet és Udvardy Tibor – Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1958)
138   Búbánat 2017-08-29 22:48:52
1969. augusztus 17-én, a Kossuth Rádióban, 15.30 és 15.50 óra között került először adásba:

„Bemutatjuk új operettfelvételeinket” Moldován Stefánia és Udvardy Tibor énekel.

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.
Vezényel: Sebestyén András

1.) Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony – „Hulló falevél…” (Udvardy Tibor)
„Nagy árnyas kert közepében áll ott egy sötét platán, alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán. Szerelemről, boldogságról ábrándozánk kiskerti padunkon ülve, rózsanyílás idején…. /Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége, S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él… Hulló falevél, sárgult falevél…”

2.) Leo Fall: Pompadour – Pompadour belépője „Ma érzek itt magamban valamit…/Hej, ha kezembe kapnék egy férfit! Férfit, de igazit, ám…” (Moldován Stefánia)
„Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg,tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég! Óh, óh, óh, óh! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!”

3.) Pjotr Csajkovszkij–Josef Klein – Erdődy János: A diadalmas asszony

a.) Mencsikov dala, I, felv.: ”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más? (Udvardy Tibor és az MRT Énekkarának Férfikara)

b.) Márta és Menysikov „Csók-kettőse”: „Elszállunk, mint a madár…” (Moldován Stefánia, Udvardy Tibor)

137   Búbánat 2017-08-09 23:23:52
Udvardy Tibor: Egyveleg Lehár Ferenc operettekből

Részletek a Víg özvegy, a Pacsirta, a Frasquita, a Kék mazur, a Cárevics, a Mosoly országa, és a Luxemburg grófja c. operettekből.
136   Búbánat 2017-08-03 11:54:16
Lehár Ferenc: Frasquita – „Kicsikém, ne tétovázz…” – Udvardy Tibor
135   Búbánat 2017-08-03 11:49:11


Gounod: Faust - Szerelmi kettős - Szecsődi Irén, Udvardy Tibor
134   Búbánat 2017-08-03 11:45:54
Zerkovitz Béla: „Sokszor úgy szeretnék sírni” – Udvardy Tibor
133   Búbánat 2017-04-21 10:47:53
Egy igazi kuriózum 1961 szilveszteréről!

Aki kíváncsi, hogyan ropta a Rock and roll-t
Gyurkovics Mária, Radnay György, Székely Mihály és Udvardy Tibor a televízió 1961. évi szilveszteri kabaréműsorában; a Kellér Dezső (és segítőtársa, Gyimesi Pálma színésznő) által vezetett tévés ál-vetélkedőben miként mérik össze a kor nagy operaénekesei tehetségüket a táncdalénekesekkel, Németh Lehellel és kolléganőivel: Ákos Stefivel, Hollós Ilonával és Kovács Erzsivel; hogy Gyurkovics Mária milyen átéléssel képes előadni az Énmellettem elaludni nem lehet című slágert, vagy hogy Székely Mihály miként énekli, szalmakalappal a fején, a Lehet, hogy szép nem vagyok vagy az Esik eső csendesen, lepereg az ereszen című nótát; Udvardy Tibor előadásában előadott örökbecsű slágerre: Teve van egypúpú, van kétpúpú…; Radnaytól Mozart - kissé „átigazított” - Don Juan-szerenádjára; és nem utolsósorban a Rigoletto-kvartett „összecsapására” a 2x4-es formációban való megszólaltatásában; és miként döntött a játékos zsűriben helyett foglaló Lajtai Lajos, Fényes Szabolcs és Mikó András? - hát csak meg kell nyitnia ezt az archív videót:

Táncdalénekesek és operaénekesek vetélkedője - Részlet az 1961-es szilveszteri műsorból
132   Búbánat • előzmény131 2017-04-16 21:40:50
"nem mutatták be"
131   Búbánat • előzmény70 2017-04-16 21:33:18
Kapcs.: a 70. sorszámhoz

Amíg 1964-ben nem bemutatták a „Rákóczi” teljes stúdiófelvételét, addig korábban (1957) csak részleteket rögzített rádiófelvételről szólaltak meg Kacsóh daljátékának szép dalai: Polgár Tibor vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Palló Imre, Déri Pál énekelt.

Kacsóh Pongrác: Rákóczi - Történelmi daljáték
Teljes felvétel.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek).

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reutheim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A cselekmény helyszíne és ideje: a bécsi Hofburg (I. felv.), a nagyszombati kuruc tábor (II. felv.), a trencséni vár (III. felv. 1. kép), a Vereckei- szoros (III. felv. 2. kép), 1711-ben, a Rákóczi-szabadságharc idején

A daljáték legnépszerűbb dala Rákóczi I. felvonásbeli „megtérése” („Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég, a dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél.”), az a dal, amelyet a címszereplő anyja levelének elolvasását követően énekel.

Ruitner Sándor zenei szerkesztő az alábbi gondolatokat fogalmazta meg és írta le a Rádióújságban, a daljáték rádiós bemutatója elé:

„December 15-én múlt 90 esztendeje, hogy megszületett Kacsoh Pongrác, a magyar daljátékirodalom kimagasló egyénisége, az a ’magányos csillag’, akinek pályája üstökösként ragyogott fel a hazai zeneirodalom egén. Az ő ’hangján’ sem előtte, sem utána nem beszélt senki, zenéjének őszinte bája, megnyerő varázsa, amely lázba hozta a századeleje színházi szakembereit és közönségét, ma is töretlen erővel hat. A népmesék hitető varázsa árad dalaiból és e dalok formálta színpadi alakokból. Zenei ábrázolása sohasem öncélú, mindig a dráma hű szolgája, sőt néha az az érzésünk, azért a színpadi játék, hogy e kitűnő muzsikusnak alkalma nyíljon a zenélésre. Pedig ez korántsem igaz. Hiszen ma is legnépszerűbb János vitézére a kész darabhoz fedezte fel Beöthy László, a Király Színház igazgatója. S amikor a János vitéz sikerén felbuzdulva Bakonyi Károllyal Rákóczi alakját formázták daljátékba, mást, újat tudtak nyújtani. Ez már nem a népmesék világa. Ez már dráma, a színpad szigorú törvényei szerint is.

A Rákóczi 1906-os bemutatóján a címszerepet az akkori idők kimagasló énekes egyénisége, Környei Béla alakította, és úgy gondoljuk, a Magyar Rádi úgy áldoz méltó módon a zeneköltő emlékének, ha mostani felújításán a Magyar Állami Operaház kitűnő énekesgárdájával mutatja be a daljátékot.
130   Búbánat • előzmény66 2017-04-04 23:51:32
Kapcs.: 66. és 38. sorszámok

Georges Bizet: Gyöngyhalászok – Nadir és Zurga kettőse - UDVARDY TIBOR - JÁMBOR LÁSZLÓ

Km. a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel Pless László

129   Búbánat 2017-03-29 09:08:31
Lehár: A mosoly országa - Barackfavirág-dal - Udvardy Tibor


Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy „Nagy árat kér a sors a boldogságért” – Udvardy Tibor


Oscar Straus: Varázskeringő – Szerelmi kettős - Vámos Ágnes, Udvardy Tibor
128   Búbánat • előzmény82 2017-03-28 10:35:45
Kapcs. 82. sorszám

Erkel: Bánk bán - Bánk-Gertrudis kettős (részlet) - Udvardy Tibor, Palánkay Klára

Erkel: Bánk bán - Bánk és Gertrudis kettőse - Részlet az Erkel c. filmből (rendezte: Keleti Márton) - 1952

Bánk: Udvardy Tibor
Gertrudis: Palánkay Klára
Ottó: Kövecses Béla
127   Búbánat • előzmény126 2017-03-28 10:33:04
Jacobi Viktor - Martos Ferenc: Leányvásár – Szerelmi kettős „Mondjad igazán” - Németh Marika, Udvardy Tibor
126   Búbánat 2017-03-28 10:32:15
Jacobi Viktor - Martos Ferenc: Leányvásár – Szerelmi kettős „Ha lennék egy lánykának édes…” - Németh Marika, Udvardy Tibor


[url https://www.youtube.com/watch?v=cxU4tZV39-o; Jacobi Viktor - Martos Ferenc: Leányvásár –Szerelmi kettős „Mondjad igazán” - Németh Marika, Udvardy Tibor [/url]

Jacobi Viktor - Martos Ferenc: Leányvásár – a II. felvonás fináléja (Udvardy Tibor, Németh Marika, Bilicsi Tivadar, énekkar)

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és énekkara, vezényel: Sebestyén András (1964)

125   Búbánat 2017-03-26 18:28:40
Lehár: Friderika – „Kicsikém ne tétovázz” – Udvardy Tibor

Lehár: Friderika – szerelmi kettős „Várni rád” – Orosz Júlia, Udvardy Tibor

124   Búbánat 2017-03-23 00:20:30
Nádor Mihály- Kulinyi Ernő: A babavásár –„Szeme tengerkék…” Andor Éva, Udvardy Tibor


Nádor Mihály- Kulinyi Ernő: A babavásár – „Hallod a valcert… Régi nyár, elszállt már” - Andor Éva, Udvardy Tibor

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.
vezényel: Sebestyén András

123   Búbánat • előzmény121 2017-03-23 00:19:11
Kapcs. 121. sorszám

Kálmán Imre: A bajadér című operettjének keresztmetszetét (részletek) – új rádiófelvétel bemutatóként - 1962. augusztus 8-án sugározta a Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10 órakor.

A dalszövegek Kulinyi Ernő magyar fordítása.

Az összekötőszöveget Innocent-Vincze Ernő írta.

Rendező: Rácz György
Zenei rendező: Fejes Cecília

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Operettszínház Énekkara.

Vezényel: Bródy Tamás

Szereposztás:

Odette, operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon Zsuzsa)
Radjami, Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey Tibor)
Marietta – Zentai Anna
Lajos Fülöp – Árossy Aladár (próza)
Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György)
Parker ezredes – Balázs István (próza)
Pimprinette, reklámfőnök – Csákányi László (próza)
122   Búbánat • előzmény121 2017-03-21 08:56:35
Az említett Bajadér című Kálmán-operettből is elhangzanak részletek a Dankó Rádió hamarosan kezdődő operettadásában ( 9 óra; ism. 18 órától)
121   Búbánat 2017-03-20 16:59:10
Kálmán Imre: A bajadér „Óh, bajadérom…” – Udvardy Tibor



Kálmán Imre: A bajadér - "Dzsajpur csodakertjén" – Németh Marika, Udvardy Tibor


Kálmán Imre: A bajadér „Jobb kezem a bal kezében….A Gangesz kék vizénél…” - Németh Marika, Udvardy Tibor

Kálmán Imre: A bajadér „Éjsötét szempár” - Németh Marika, Udvardy Tibor

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara, az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás (1965)

Hanglemezen a Qualiton jelentette meg az operett részleteit. A bajadér keresztmetszetét, amin Vámos Ágnes is énekel, a Magyar Rádió sugározta.

120   Búbánat 2017-03-19 12:53:04
Kuriózum!

Mr. X belépője egy kicsit másképp ... – Udvardy Tibor

Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő

Részlet a Színészek a porondon c. tv-adásból.

Műsorvezető: Kellér Dezső
119   Búbánat 2017-03-19 11:00:10
Lehár: A cárevics – „Volga-dal” – Udvardy Tibor

Lehár: A cárevics – szerelmi kettős – Házy Erzsébet és Udvardy Tibor

Lehár: A cárevics –Dal – Udvardy Tibor

Lehár: A cárevics – „Tangó” – Házy Erzsébet és Udvardy Tibor

Lehár: A cárevics – kettős – Zentay Anna és Kishegyi Árpád

Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás
118   Búbánat • előzmény117 2017-03-10 22:21:52
Karczag Márton írása az Udvardy Tibor 100 CD kísérőfüzetből

1939. október 6-án egy új hang csendült fel az Operaház színpadán. Jelképes is lehet, hogy szinte napra pontosan harminc évvel Székelyhidi Ferenc bemutatkozása után a 25 éves Udvardy Tibor ugyanabban a szerepben, Hunyadi Lászlóként mutatkozott be, mint legendás elődje. (A sort 1954-ben Ilosfalvy Róbert, 1979-ben Molnár András fogja folytatni.)
Jemnitz Sándor így látta az előadást: … a fiatal tenoristát úgyszólván első jelenetétől kezdve a nagyszámú közönség rokonszenve és bizalma kapta szárnyra. Egyéniségében van valami, ami ezt a két feltétlenül fontos tényezőt hamarosan megnyeri. Ifjú lendülete és e lendület őszintesége, tisztasága ugyanis rokonszenvet és bizalmat ébreszt! Nem érezzük benne a kizárólag csakis önmagával törődő akarnok-énekesek szokványos és ridegségükben hidegen hagyó tulajdonságait. Remélni merjük, hogy az Operaház nem csupán jó énekessel, hanem énekművésszel gazdagodott, akiben a művészlélek keres és talál magasabbrendű célkitűzéseket.”

A kiváló ítész ráérzett, hogy Udvardy megjelenésével egy új, modern művész jelent meg az Operaházban. A Hunyadi László Udvardy egyik ikonikus szerepe lett, több mint százszor énekelte egészen 1973-ig! A fiatal sorra kapta a kisebb-nagyobb szerepeket: A Székelyfonó Legényét, Alfred Germontot, Faustot, Siegmundot és a Garabonciás ősbemutatójának Józsiját Lehár vezényletével. Udvardy karrierje a világháború után új irányt kapott, amikor 1945-ben elénekelhette Pikk dáma játékszenvedéllyel küszködő Hermannját, két évvel később pedig a Peter Grimes címszerepét a mű magyarországi bemutatóján.
Lírai, magas C-t követelő szerepek, Puccini, Wagner és operett. Mindez elfért az énekes repertoárján, aki olyan okosan énekelt, hogy ezek a változatos szerepek semmilyen kárt nem tettek hangjában, mely hosszú pályafutása során sohasem hagyta cserben. De hiába a ragyogóan megoldott főszerepek sora (Don José, Cavaradossi, Lohengrin), Udvardy körül lassan fogyni kezdett a levegő. Az 1950-es évek elején még ő énekli a fontosabb premierek első szereposztását, így Lenszkijt is Simándy József előtt, de a művész lassan háttérbe szorul. Udvardy igazi békebeli egyenes tartású, mindig jól öltözött úriember benyomását keltette. Ez pedig a pártállam éveiben nem számított erénynek. A megbízhatatlanok közé sorolták. Külföldre alig engedték, díjakkal sem halmozták el.
Udvardyra, az énekes-színészre következőleg 1958-ban csodálkoztak rá, a Salome Heródeseként ismét egy komplex figurát varázsolt a színpadra. Ezután sorra jöttek a nagy karakteralakítások: a C’est la guerre Vizavija, Sujszkij herceg, Loge és végül Ránki Ember tragédiájának Lucifere a mű 1970-es ősbemutatóján.
A tenorista 1981-ben, 66 évesen balatonboglári nyaralójában hunyt el.

Udvardy Tibor azok közé a közkedvelt művészek közé tartozott, akikkel számos felvételt készítettek. Az MTVA Archívumában őrzött anyagokból a válogatáson a tenorista magyar szerepeiből – a pályakezdő Hunyaditól Luciferig -, legnépszerűbb alakításaiból – köztük az 1958-as élő Peter Grimes-szal – és operett dalaiból hallhatók részletek, melyek közül több először jelenik meg CD-n.
117   Búbánat • előzmény114 2017-03-10 21:41:12
Az Opera Trezor sorozatában nemrég megjelent az általam már nagyon várt CD: Udvardy Tibor 100

Az archív válogatásban Erkel, Kodály, Poldini, Ránki, Verdi, Csajkovszkij, Puccini, Bizet, Leoncavallo, Britten, Johann Strauss, Lehár, Kacsóh és Erdélyi Mihály művei kaptak helyet és csendül fel a részletekben a legendás tenor énekhangja:

1. Erkel Ferenc: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

2. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Börtönkép (Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Losonczy György, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

3. Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Kálmán diák dala (Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Kórodi András)

4. Kodály Zoltán: Székely fonó – A csitári hegyek alatt (Udvardy Tibor, Szecsődy Irén, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)

5. Ránki György: Az ember tragédiája – Bűnbeesési jelenet (Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Ütő Endre, Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

6. Pjotr Iljics Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája a II. felvonásból (Udvardy Tibor, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lehel György)

7. Giuseppe Verdi: Traviata – Alfréd áriája a II. felvonásból (Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Pless László)

8. Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Szerelmi kettős (Udvardy Tibor, Szecsődy Irén, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)

9. George Bizet: Gyöngyhalászok – Nadir románca (Udvardy Tibor, Szecsődy Irén, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)

10. Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Canio áriája (Udvardy Tibor, Mátyás Mária, Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Komor Vilmos)

11. Benjamin Britten: Peter Grimes – Grimes monológja a III. felvonásból (Udvardy Tibor, Mátyás Mária, Losonczy György, Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)

12. Johann Strauss: A cigánybáró – „Ki esketett?” (Udvardy Tibor, Raskó Magda, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Tóth Péter)

13. Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Egy kis virágzó barackfa ága” (Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos)

14. Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után” (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos)

15. Kacsóh Pongrác: Rákóczi – Rákóczi megtérése (Udvardy Tibor, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)

16. Erdélyi Mihály: Sárgarigófészek – „Az ember egy léha” (Udvardy Tibor, Erzsébetvárosi Színház tánczenekara, vezényel: Endre Emil)


Játékidő: 73’52
116   Búbánat • előzmény65 2017-01-30 21:30:08
Kapcs.: a 65. sorszámhoz

Verdi: Traviata

Az opera jelzett szereposztású (Simon Albert - Orosz Júlia, Udvardy, Melis) rádiófelvétele bemutatójának ideje: 1959. április 16., Kossuth Rádió 19.00 - 22.00
(Egy szünettel)
115   Búbánat 2017-01-30 21:24:56


Erkel Ferenc: Hunyadi László

Háromfelvonásos opera

Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján.

A Magyar Rádió stúdiófelvétele

Az operafelvétel első sugárzásának ideje: 1959. március 31., Kossuth rádió 19.00-22.00 (Egy szünettel)

Vezényel: Komor Vilmos

Km. a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

Hunyadi László – Udvardy Tibor
V. László - Külkey László
Czillei Ulrik – Melis György
Hunyadi Mátyás – Szőnyi Olga
Gara Miklós, nádor – Losonczy György
Gara Mária – Orosz Júlia
Szilágyi Erzsébet – Takács Paula
Szilágyi Mihály - Bódy József
Rozgonyi - Pálffy Endre
Hadnagy – Rajna András
114   Búbánat 2017-01-21 15:50:15
Az Operaház sajtóközleménye nyomán

Opera Trezor sorozat két új CD-vel bővül. Az egyik az " Udvardy 100

Udvardy Tibor operaénekes 1939-ben mutatkozott be az Operaházban a Hunyadi László címszerepében. Operai szerepei mellett elismert oratóriuménekes is volt. A most megjelenő archív válogatásban többek között Erkel, Kodály, Verdi, Csajkovszkij, Leoncavallo, Bizet és Britten művei csendülnek fel a legendás tenor tolmácsolásában.

A másik új lemezen Dietrich Fischer-Dieskau koncertfelvétele található:

1973. október 6-án lépett fel az Erkel Színházban a német bariton, Dietrich Fischer-Dieskau, aki Hugo Wolf Eduard Mörike verseire komponált dalciklusát adta elő Szvjatoszlav Richter zongorakíséretével.
A teljes koncert anyaga felkerül arra a CD-re, mely az előzővel együtt az Opera Shopban lesz kapható.
113   Búbánat • előzmény109 2016-09-08 18:47:27
Svéd Sándor – Sharpless konzul a Pillangókisasszonyban.

Udvardy Tibor viselte vele legtöbbször Pinkerton sorhajóhadnagy uniformisát.

Udvardy (1914-1981) visszaemlékezése Svéd Sándorra (1906-1979), színpadi partnerére:

„Azzal kezdem, hogy több közös operai fellépésünk volt, sőt sok teljes operafelvételt is készítettünk együtt. Többek között: Anyegin, Tosca, Traviata, Carmen, Pillangókisasszony. Ez alkalmat adott arra, hogy igazán jó barátságba és emberi közelségbe kerüljek a szerintem minden idők egyik legnagyobb operaénekesével.
Még a háború előtt, 1939-ben kerültem az Operaházba, s akkor Svéd Sándor még itthon volt, így ismeretségünk elég régi keletű. Egy akkori érdekes előadást említenék, a Traviata előadását Tamás Ilonkával, Svéd Sándorral és Failonival. Ez volt életem első nagy premierje, és az érdekessége az, hogy az előadáson Svéd Sándor miatt amerikai impresszárió volt itt.
Nagy siker volt, és az egész együttest átvitték volna Amerikába, de hát közbeszólt a történelem, úgyhogy ebből aztán nem lett semmi.
Amikor a világháború után Sándor hazatért és sok éven át újra állandó szereplője lett Operaházunknak, természetesen gyakoriak lettek a közös fellépések, és ezek nagyon érdekes élményeket nyújtottak. Egy humoros esettel kezdem. Volt olyan előadás, amelyen olyan nagyszerű formában volt, hogy énekleckét adott például a színpadon. Mutatta kézzel és mutatta fejjel, hogy hogyan kell fedni. Ez egy Carmen-előadás közben történt. Igaz viszont, hogy emiatt Carmen helyett az egyik csempészt ölelte meg.
Voltak kínos pillanatok is. Egyszer például az egyik Anyegin-előadáson, amikor a párbajban megcélzott, a patronnak valami része a nyakam mellett a szőrmét találta el, mire az füstölni kezdett. Kintről kiabáltak, hogy oltsam el. Ez egy furcsa, idegesítő érzést váltott ki, először találkoztam így veszélyesen szembe a pisztollyal, és bizonyos fokig a későbbi előadásokra is megijesztett, ettől a pillanattól kezdve már nem álltam oda például nyugodt lélekkel a Tosca sortüze elé, mert mindig féltem, hátha megint egyszer eltéved a patron. Meg is kértem a sortüzet végző katonákat, legyenek szívesek mellélőni és ne szembe!
No most egy másik téma. Svéd Sándorral kapcsolatban rengeteg pletyka, kósza hír kering. Egy kis epizóddal szeretnék egy igazságtalan híresztelést megcáfolni.
Életem egyik nagyon szomorú periódusában, amikor egy évig állás nélkül voltam, Svéd és Palló Imre felhívott és megkérdeztek, hogyan állok anyagilag, mert ha bajban vagyok, ők korlátlanul a rendelkezésemre állnak. Szóval ez is egy olyan gesztus volt, ami felejthetetlen.
És ez volt Svéd Sándor igazi, emberi magatartása.
Úgy emlékszem, hogy a Pillangókisasszonyban léptünk fel együtt a legtöbbször; sőt egy igazán jól sikerült rádiófelvételünk is készült erről az operáról. A címszerepet akkor Szecsődy Irén énekelte, aki az én énekesi pályám során az egyik legkiválóbb Pillangókisasszony volt. „

(Udvardynak ez az emlékezése – a két művész halálozási évét tekintve csakis 1979. június 9. és 1981. július 16. között történhetett; az idézett szöveg megtalálható a Népszava kiadó gondozásában 1986-ban megjelent, Dr. Viola György Operafejedelmek című könyvének Svéd Sándorról szóló fejezetében.)
112   parampampoli • előzmény110 2016-09-07 17:37:24
Sajnos nekem Udvardy nagyon nem tetszett...
111   parampampoli • előzmény110 2016-09-07 17:29:51
Mint mindig. -:)
110   márta 2016-09-07 16:15:22
Szecsődy nagyszerű, Svéd pedig fenomenális volt.
109   Búbánat 2016-09-06 09:42:08
Ma esten sugározza a Bartók Rűdió

2016.09.06 19:35 - 22:00

Puccini: Pillangókisasszony

Háromfelvonásos opera

Szövegét - John Luther Long elbeszélése nyomán - Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta

Vez. Vaszy Viktor

Km. a Magyar Rádió Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Cso-Cso-Szán - Szecsődi Irén (szoprán),
Pinkerton - Udvardy Tibor (tenor),
Suzuki - Uher Zita (mezzoszoprán),
Sharpless konzul - Svéd Sándor (bariton),
Goro - Kishegyi Árpád (tenor),
Yamadori herceg - Pásztor Lajos (bariton),
Bonzo - Faragó András (bariton),
Császári biztos - Sikolya István (tenor)

(1954)
108   Búbánat • előzmény48 2016-07-27 09:49:40
Kapcs. 48. sorszámhoz

Népszava, 1981-05-30 / 125. szám

Hanglemezfigyelő

Az Orfeum tanyám — Udvardy Tibor operettdalokat énekel

„Udvardy Tiborról én nem tudok tárgyilagos, szenvtelen hangon szólni. Elfogult vagyok vele, mert ifjú éveimben a kedvenc magyar tenoristám volt. Tizenéves koromban a legtöbbször miatta vettem jegyet az Operába, még ha a kettő forint ötvenes kakasülőnél nem is futotta jobb helyre akkoriban. A harmadik emeleti oldalülésekre szóló jegyeken olvasható is volt mindig: erről a helyről a színpad nem látható. A színház tehát nem árult zsákbamacskát.
De kit is érdekelt az ilyen apróság, amikor hat zsemle áráért Gyurkovics Máriát, Osváth Júliát, Palló Imrét, Svéd Sándort, a fiatal Simándyt, Székely Mihályt és Udvardy Tibort „natúrban” lehetett hallani? És én érettük mindig boldogan áldoztam fel egy-egy heti zsemlepénzemet.
Életemben először 1951. november 14-én voltam az Operában, a Don Carlost adták, Fülöp király szerepét Székely Mihály énekelte. Tizennégy esztendős voltam akkor. Udvardy Tibort jó két évvel később, 1953. december 1-én hallottam először: Lenszkijt énekelte az Anyeginben. És ettől kezdve megsűrűsödtek a váróteremben töltött éjszakák az életemben ... Hangja az első pillanattól kezdve elbűvölt és aztán közel három évtizeden át gyönyörködtetett.
Akkor, azon a huszonnyolc évvel ezelőtti december estén azt hittem, hogy a legfinomabb lírai tenort hallom a hazai „készletből”. Aztán, amikor a Bajazzókban is hallottam Udvardyt, kiderült, hogy spinto-tenornak is kiváló. S amikor Don Josét alakította a Carmenben, el kellett ismernem, hogy nálánál különb hőstenor sem sok szaladgál a Magyar Népköztársaság operaszínpadain! És még jóval később, idős korában is meg tudott lepni, mint különféle karakterszerepek felejthetetlen alakítója.
Mindezek után hogyne örültem volna meg. amikor régebben kiadott operalemeze után tavaly új Udvardy nagylemezzel örvendeztetett meg a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat, de ezúttal az operetténekes Udvardy portréját villantván fel? Mert — mint a nagy művészek általában — Udvardy Tibor sem röstellt átrándulni időnként a könnyebb műfajokba, hiszen bizonyos szint felett az ilyen kalandok a művészi rangot már cseppet sem veszélyeztetik. Csak az fél leszállni a talapzatáról, aki nem egészen biztos abban, hogy megilleti az a talapzat, amin áll... Aki viszont biztos a dolgában, az gyakran hagyja gazdátlanul a piedesztálját, mert tudván tudja, hogy rajta kívül más úgysem jogosult ráállani...
Udvardy Tibornak ezek a kiruccanásai is varázslatosak. Most nem is a nagy Lehár- számokról: Szu-Csong, Danilo, vagy a Cárevics dalainak kifogástalan előadásáról beszélek, hiszen ezeknek megszólaltatása mindig is operaénekesi kvalitásokat igényelt. Annak idején leginkább Richard Tauber vállalta fel őket, az újabb időkben Nicolai Gedda. Tehát mindig a tenoristák élvonalából valaki. De most nem ezekről az operaértékű operettekről van szó, hanem Zerkovitz Béla vagy Buday Dénes illékonyabb műveiről, a Csókos asszony, illetve a Szakítani nehéz című zenés bohóságok-ról. A Hulló falevélnek és az Orgonavirágzásnak sohasem volt más küldetése, mint az, hogy három-három kellemes percet szerezzen annak, aki éppen meghallgatja. Udvardy élménnyé teszi ezeket is, el tudja érni, hogy a felszínes dalocskák élmény- szerűségének időtartama tetemesen megnövekedjen, azaz: három percnél lényegesen tovább csengjenek a lelkünkben ezek a könnyed kellemű melódiák ...
A mi tenorszegény országunkban kétszeresen örülünk, ha időnként felcsendülnek a múlt és a félmúlt szépséges tenorhangjai. Várjuk hát a további Udvardy- lemezeket, hiszen rengeteg felvétele van még a Rádióban!"

Baranyi Ferenc

(Búbánat: Udvardy a lemez 1979 januári megjelenése után már csak alig több mint két évig volt köztünk…)
107   Búbánat 2016-06-23 11:10:20
Volt egy beszélgetős műsor a rádióban, ami anno elkerülte a figyelmemet:

"Kalandozás - Udvardy Tiborral"

A riporter: Czigány György

Elhangzott: 1975. április 28., Petőfi Rádió
106   Búbánat 2016-05-09 12:33:16
A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában hallhattuk újra Zerkovitz Béla-Szilágyi László Csókos asszony című operettjének híres dalát - Udvardy Tibor énekhangján, gyönyörű, érzelmekkel telített, utánozhatatlan tolmácsolásában - „Hulló falevél”:

„Nagy árnyas kert közepében áll ott egy sötét platán, Alatta sok álmot szőttünk, szép tavaszi éjszakán Szerelemről, boldogságról ábrándozánk kiskerti padunkon ülve, rózsanyílás idején…. /Hulló falevél, suttogva beszél, a szép tavasznak már vége, S a nyárnak, mely lelkünkben égett, már csak az emléke él… Hulló falevél, sárgult falevél…”

Ezt a dalt is újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának délután hat órakor kezdődő ismétlése során.
105   Kaliban • előzmény104 2016-03-16 13:40:25
Hát igen ez se lenne rossz ötlet.
104   Búbánat • előzmény103 2016-03-16 10:35:38
Vagy kiadhatnák DVD-n vagy CD-n a régi, Erkel Színházi produkciót: a teljes Dózsa Györgyöt 1994-ből- Az első szereposztás: Csák József, Kukely Júlia, Pitti Katalin, Kálmándi Mihály, Sánta Jolán, Bordás György; a második szereposztás: Bándi János, Csonka Zsuzsanna, Csavlek Etelka, Farkas Éva, Sárkány Kázmér. Rendező: Tóth János. Karmester: Oberfrank Géza. Bemutató: 1994. május 21.

Tudomásom szerint mindkét szereposztású Dózsa György-előadásról létezik teljes felvétel; az Opera megvásárolhatná a jogokat ehhez. (Úgyis tervezik a Zenés TV Színház Szinetár Miklós rendezte mintegy tizenkét televíziós opera felvétele jogainak megvásárlását az MTVA-nál; az Opera aztán sajátjaként, DVD formátumban szeretné forgalomba hozni azokat.)
103   Kaliban • előzmény102 2016-03-16 00:15:47
Akkor nem lesz teljes Dózsa - kár. Jó lett volna, ha a 2014 novemberében elhangzott teljes anyagot kiadják.Vagy akkor legalább a rádió leadhatná teljes egészében.
102   Búbánat • előzmény99 2016-03-15 23:13:36
Az Opera 2016/17-es évadjának kalendáriuma részletezi az OperaTrezor előkészületben lévő kiadványait.

Felsorolja, ami már megjelent, és azt is, ami a közeljövőben várható. Ilyen az

- Udvardy100 (archív válogatás)

- Simándy100 (képeskönyv)

- A Sába királynője és a Dózsa György; mindegyik "nagy keresztmetszet"

A Végzet hatalma nem szerepel a felsorolt kiadványok között. Ezt én is hiányolom, és sajnálom.


101   Búbánat • előzmény100 2016-02-16 14:35:46
Bocsánat a "Szinetár-rendezés"szavak halmozásáért...
100   Búbánat • előzmény99 2016-02-16 14:34:38
Már emlékszem. Valóban, a lemezkiadással nagyon lassan halad az Opera. Ugyancsak Okovács Szilveszter jelezte a Szinetár-gálán, hogy az összes Szinetár rendezte televíziós operafilmet, amit Szinetár Miklós rendezett a Zenés TV Színház égisze alatt (mintegy 12 opera) szeretnék a jogok megvásárlásával, az Opera értéktárában DVD-lemezeken megjelentetni. (Udvardy szerepel a C' est la guerre" Petrovics opera tV-változatban.)

Nem egyszerű dolgok ezek, idő- meg pénzigényesek.
99   Petyus • előzmény98 2016-02-16 14:20:51
Ami az előzetes tervekben szerepelt, remélem nem tévedek. Ugyanakkor volt szó róla, amikor a Dózsa György lemezről meg a Végzetről. Az utóbbi terve eltűnt az előzetesből. Nagyon sajnálnám. Remélem a Sába is megjelenik majd egyszer, nagyon tetszett az előadás, kétszer láttam.
98   Búbánat • előzmény97 2016-02-16 14:07:26
Milyen lemezére, melyik felvételére gondolsz?
97   Petyus • előzmény96 2016-02-16 13:15:15
Mikor jelenik meg Udvardy Tibor lemeze?
96   Búbánat • előzmény42 2016-02-14 14:27:07
Volt már róla szó: az egykori nagyszerű operaénekesünk, Udvardy Tibor Lehár Ferenc műveinek avatott tolmácsolója volt! Korábban felsoroltam, a komponista mely műveiben szerepelt színpadon és mely operettjeiből készült rádió- és hanglemezfelvételeken hallhattuk – és hallhatjuk ma is - kiváló tenorját. A Dankó Rádió sem feledkezett meg róla, hiszen a Túl az Óperencián című operettműsorában rendszeresen halljuk nemes énekhangját – nemcsak Lehár – hanem Kacsóh, Huszka, Jacobi, Kálmán, Nádor Mihály, Zerkovitz Béla vagy Johann Strauss operettjeinek stúdiófelvételeiről is.

A korábbi felsorolásomból kimaradt egy Lehár Ferenc-operett – annak keresztmetszete –, melynek rádiófelvételén a hatvanas évek közepén Udvardy Tibor is közreműködött: „A három grácia". Udvardy mellett Koltay Valéria, Németh Marika és Külkey László énekel az operettben, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli (aki az általa dirigált operettek felvételeihez rendszerint tenoristánkat kérte fel (Leányvásár, Egy éj Velencében, Rákóczi, Babavásár, Éva, Kék mazúr, Pacsirta, A három grácia, A víg özvegy stb.)

Udvardy Tibor operettfelvételei közül a Dankó Rádióban a tegnap hallott „A víg özvegy” után ma a másik Lehár-operettből, A három gráciából szólaltak meg szép részletek.

- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettősében Udvardy Tibor és Németh Marika együtt éneklik: „Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…”

- Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” ( Koltay Valéria és Külkey László)

- Hélène dala: „ Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika)

- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…” (Koltay Valéria és Külkey László)

A Dankó Rádió délelőtti adását ma délután hat órától hallgathatjuk meg újra.
95   Búbánat • előzmény94 2015-09-04 12:49:40
Ennek örülök!!!
94   smaragd • előzmény93 2015-09-04 12:45:32
Nagy tisztelője vagyok.
93   Búbánat 2015-09-04 12:41:42
A nagy magyar operaénekes, Udvardy Tibor, ma 101 éve született. (Budapest, 1914. szeptember 4. – Balatonboglár, 1981. július 16.)

Tenoristánkra emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Felelevenítette a neves énekművész életútját, pályáját, majd bekonferálta Lehár Ferenc A cárevics című operettjének két részletét, melyben Udvardy Tibor mellett Házy Erzsébet énekében is gyönyörködhettem:

Először Udvardy egy régi archív felvételéről a híres Volga-dal szólalt meg.

Aljosa, a cárevics dala, II. felv.:

„Egyedül, újra egyedül…./A Volga vizénél őrszem áll….Nézz rám az égből, teremtő Atyám!.. Trónod körül annyi angyal virul…” (Magyar szöveg: Kulinyi Ernő)

Ezt követte Lehár-operettjének 1962-es stúdiófelvételéről a „Napolitana” – szerelmi kettős, melyben Udvardy Tibor partnere Szonja szólamában Házy Erzsébet volt!
(Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, Bródy Tamás vezényel):

„- Napfény, kerengő, a könnyű szélben zúgva zengő,
Hullám a vízen, te ringass lágyan és szelíden.
Kerengő- merengő….
Ó, mondd meg, ha kérlek, a kétség árnya miért gyötör? /
- Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár? Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?...”

Ez a műsor – melyben Bilicsi Tivadarra is emlékezik a szerkesztő, és Zeller A madarász című operettből is felcsendülnek részletek – újra meghallgatható a délután 6-kor kezdődő ismétlésben. Az adás az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
92   Búbánat 2015-08-19 20:03:21
Udvardy Tibor – Moniuszko: Halka – Jontek áriája

Published on Apr 22, 2015


91   Búbánat 2015-08-19 20:02:20
Udvardy Tibor – Poldini Ede: Farsangi lakodalom - Kálmán diák dala

Published on Apr 16, 2015

o "Farsangi lakodalom - Kálmán diák dala az I. felvonásból" by Tibor Udvardy (iTunes)
90   Búbánat 2015-08-19 20:01:21
Udvardy Tibor – Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila - Sámson áriája a III. felvonásból

Published on Feb 26, 2015

89   Búbánat 2014-12-23 21:31:06

Udvardy Tibor – „Fenn az ernyő, nincsen kas…”

Published on Nov 15, 2014

René belépője Lehár Ferenc Luxemburg grófja c. operettjéből.


88   Búbánat 2014-10-16 21:43:31
Udvardy Tibor - Nem tudok hinni magának

A Csárdás c. operettből
(Buday Dénes - Szilágyi László)
A Magyar Rádió és Televizió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Behár György
Qualiton SLPX 16577
87   Búbánat 2014-10-16 21:43:07
Kalmár Magda és Udvardy Tibor - Két szív, mely valcertaktust ver

A Zwei Herzen in 3/4 Takten c. filmből
(Stolz, Reisch, Robinson - Dr. Weiner István)
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Behár György
Qualiton SLPX 16577
86   Búbánat 2014-10-16 21:40:00

Udvardy Tibor – Hulló falevél

Dal a Csókos asszony c. Zerkovitz-operettből.

Petress Zsuzsa és Udvardy Tibor - Van a Bajza utca sarkán egy kis palota

Részlet Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből.


Petress Zsuzsa és Udvardy Tibor - Asszony, asszony, csókos asszony

Zerkovitz operett címadó dala.
85   Búbánat 2014-10-16 21:37:16
Udvardy Tibor - Gondola dal

Részlet Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből


Udvardy Tibor - Az Orfeum tanyám

Danilo belépője Lehár A víg özvegy című operettjéből

Udvardy Tibor - Vágyom egy nő után

Részlet Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből.
84   Búbánat 2014-10-16 21:35:39
Németh Marika és Udvardy Tibor - Én mától kezdve

Részlet Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjéből: Mária és Bálint kettőse

Németh Marika, Zentai Anna és Udvardy Tibor énekel a Leányvásárból

Jacobi operettjéből részlet: „Nevemet a fák…”

Neményi Lili és Udvardy Tibor - Emlékszel még

Kettős Kálmán Imre Csárdáskirálynő c. operettjéből.
83   Búbánat 2014-10-16 21:23:31

Cirkuszhercegnő – Házy Erzsébet és Udvardy Tibor énekel

Kettős a Cirkuszhercegnő című operettből: „My darling” (Komponista: Kálmán Imre)

Cirkuszhercegnő – Egy drága szempár - Udvardy Tibor énekel

Dal a Cirkuszhercegnő című operettből


Cirkuszhercegnő – Udvardy Tibor és Kishegyi Árpád énekel

Részlet Kálmán Imre Cirkuszhercegnő c. operettjéből: „Kislány, vigyázz!...”
82   Búbánat 2014-10-16 21:14:39

Hazám, hazám… - Udvardy Tibor

Erkel: Bánk bán - Bánk nagyáriája: Hazám, hazám

Bánk: Udvardy Tibor (Részlet az Erkel c. filmből)
81   Búbánat 2014-10-08 16:34:14
Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája - Udvardy Tibor
80   Búbánat • előzmény79 2014-10-08 14:29:49
Persze, a sírhant rossz szó, hiszen ott már közel harminckét éve elhelyezett sírtábla jelzi, és olvashatjuk rajta, kinek hamvai porladnak a sír mélyén.
79   Búbánat • előzmény70 2014-10-08 14:19:05
Tiszteletadás két jeles művész előtt

„Az Operaház koszorúzással emlékezett meg a 100 éve született Udvardy Tibor Liszt Ferenc-díjas Érdemes- és Kiváló művészről, valamint a 20 éve elhunyt Osváth Júlia Kossuth-díjas Érdemes- és Kiváló művészről. Mindketten a Magyar Állami Operaház Örökös Tagjai, magas színvonalú, nagyszerű alakításaik emlékét kegyelettel őrzi az intézmény, amelynek főigazgatója személyesen rótta le tiszteletét a nagyságok előtt. „

Elolvasva a hírt, amennyire örvendetes ez a kegyeleti megemlékezés a két nagyszerű művészről, annyira érthetetlen számomra, hogy Udvardy sírjától alig néhány méterre eső másik sírhantig, Házy Erzsébet örök nyugvóhelyéig, már nem tudtak megtenni további pár lépést, hogy előtte is tisztelegve, egy elhelyezett virágcsokorral leróják kegyeletüket! Legalábbis a hírek erről nem szólnak…
Az ugyancsak örök emlékezetes alakításokat nyújtó kiváló szopránról, akinek október elsején volt születésének 85. évfordulója, az Opera jelenlegi vezetése valahogy megfeledkezni látszik.
78   Búbánat • előzmény77 2014-09-14 00:03:19
Köszi, akkor majd beszerzem a Vaterán.
77   telramund • előzmény76 2014-09-13 22:53:12
Nem létezhet ,hanem nekem megvan 45 -fordulatszámos lemezen.
76   Búbánat • előzmény73 2014-09-13 22:04:59
Lásd 51. sorszámnál.

Bajazzók rádiófelvétele Udvardyval -ez nem részletek, hanem az opera teljes felvétele.

Persze létezhet kislemezen részletek is belőle.
75   telramund • előzmény74 2014-09-13 17:07:05
Ennél nagyobbat sose tévedjünk.Mind a kettő létezik és ez a lényeg!
74   Janus • előzmény73 2014-09-13 16:49:19
Bevallom nem hallgattam meg, csak azt hittem a hozzászólás alapján is, hogy félre írták. Mert a rádió leadta azt a felvételt, amelyiken Udvardy Canio és nekem az van meg itthon. Bocsánat, nem tudtam a kétféle felvétel létezéséről.
73   telramund • előzmény72 2014-09-13 15:36:08
A linkre kattintva az opera stúdió felvétele jön fel és ott Simándy Jöszef Canio.
Létezik egy másik is az radió felvétel,de lehet csak részletek és még kis lemezen jelent meg(45)
72   Janus 2014-09-13 12:13:50
Valaki feltette a teljes magyar nyelvű Bajazzók felvételt a youtubera Udvardyval, Oros Júliával, Komor Vilmossal.

Leoncavallo: Bajazzók - kétfelvonásos opera

Szövegét a zeneszerző írta, fordította: Radó Antal
Vezényel: Komor Vilmos
km: a Magyar Rádió Ének-és Zenekara (karig: Vajda Cecilia)

Szereposztás:
Canio - Udvardy Tibor
Nedda - Orosz Júlia
Tonio - Radnai György
Beppo - Réti József
Silvio - Bende Zsolt
I. pór - Erős Sándor
II. pór - Kovács Péter

(1961)
71   Búbánat • előzmény70 2014-09-10 15:19:22
Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriuma
70   Búbánat 2014-09-10 15:15:11

Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriuma

Forrás: Caruso blog - nem csak a linket (benne a fotókkal), de a teljes szöveget idemásolom, mert itt van a helye a topicban.

"Néhány napja – szeptember 4-én múlt kerek száz éve, hogy Udvardy Tibor megszületett. A kiváló tenorista 35 éven keresztül, 1939 és 1974 között szolgálta a magyar operakultúrát. Udvardy pályafutása szerencsés csillagzat alatt indult. Az Operaház éppen tenorínségben szenvedett (Létezett-e valaha operaház más állapotban!?), már a vizsgája után Pataky Kálmán méltó utódját látták a huszonöt esztendős jó kiállású énekesben. Nem sokkal a II. világháború kitörése után, 1939 októberében a Hunyadi Lászlóként debütálhatott a Magyar Királyi Operaház színpadán. Érdekes, hogy ugyanebben a szerepben mutatkozott be Székelyhidy Ferenc 1909-ben és Ilosfalvy Róbert 1954-ben. Udvardyt egyből szívébe zárta a közönség és a kritika. Már az első szezonjában tíz kisebb-nagyobb szerepet kapott. A következő évadtól azonban már csak főszerepeket kapott. A világháború alatt került repertoárjára Alfred Germont, Faust, Henri a Köpenyből és Siegmund. A Garabonciás Józsiját maga Lehár tanította be a tenoristának a mű ősbemutatójakor. Lírai, magas C-t követelő szerepek, Puccini, Wagner és operett. Mindez elfért a fiatal énekes repertoárján, aki olyan okosan énekelt, hogy ezek a változatos szerepek semmilyen kárt nem tettek hangjában, mely hosszú pályafutása során sohasem hagyta cserben.

Udvardy karrierje világháború után is töretlenül folytatódott. Az együttes egyik legmegbízhatóbb művésze lett. A nagy kiugrásra 1945 novemberében került sor. A Pikk dáma Hermannja az első nagy találkozás szerep és művész között. Udvardy olyan komplex alakítással lepte meg a közönséget, melyre emberemlékezet óta nem volt példa pesti tenoristák esetében. Ezt csak tetézte két évvel később a Peter Grimes címszerepe. Ennek 1958-as felújításáról ránk maradt egy felvétel, melynek részleteit a Rádió néhány éve sugározta. Ez az alig félórás anyag szolgált élő bizonyságul, hogy nem csak a kritikák és a legendák szerint lehetett Udvardy tökéletes Grimes. Ahogy a szerep első mondataiban megismételte a bíró szavait – „Az élő Istenre esküszöm, hogy amit tanúként vallok, színigaz mind!” – tökéletesen bele sűrítette a bomló lélek minden kínját. De hiába a ragyogóan megoldott főszerepek sora (Don José, Cavaradossi, Lohengrin), Udvardy körül lassan fogyni kezdett a levegő. Az 50-es évek elején még ő énekli a fontosabb premierek első szereposztását, így Lenszkijt is Simándy előtt, de a művész lassan a háttérbe szorul. Udvardy igazi békebeli egyenes tartású, mindig jól öltözött magyar úr benyomását keltette. Ez pedig a pártállam éveiben a legkevésbé sem számított erénynek. A megbízhatatlanok közé sorolták. Külföldre alig engedték ki, díjjakkal sem halmozták el, 1955-ben lett érdemes művész, de kiváló művész csak nyugdíjazásakor. A kevéssé nélkülözhető művész sohasem csinált titkot abból, hogy mit gondol a rendszerről. Egy legenda szerint, egyszer jeles szopránunk, aki civilben egy vezérezredes felesége volt, Elzaként meg akarta ölelni Udvardy-Loehngrint, a tenorista ingerülten odasúgta a kolleginának: Ne érj hozzám, te ávós k***a!” Egyéves szilencium lett a bátor tett jutalma.

Udvardyra, az énekes-színészre következőleg 1958-ban csodálkoztak rá, a Salome Heródeseként ismét egy komplex figurát varázsolt a színpadra. Ezután sorra jöttek a nagy karakteralakítások: a C’est la guerre Vizavija, Sujszkij herceg, Loge és végül Ránki Ember tragédiájának Lucifere. Érdekes lenne végignézni, hány fontos szerep maradt ki a hosszú szereplistáról. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Udvardy karrierje végéig, tehát jóval 50 éves kora fölött is énekelte azokat a lírai szerepeket, melyekbe még pályája elején mutatkozott be. Utolsó Hunyadi előadására például 1973-ban került sor! Már visszavonulása után, 1980-ban rendhagyó módon ünnepelték meg Udvardy Tibor 40. operaházi jubileumát. A jó kiállású művész mindig is a hölgyek bálványának számított. Ifjú korát egy tragikusan végződő szerelem árnyékolta be. Tamás Ilonka, a szépséges koloratúrszoprán a tenorista menyasszonya volt, amikor 1943-ban mindössze harminc évesen váratlanul elhunyt. Udvardy szabadidejében rendszeresen festett, képeiből a színház II. emeleti tanácstermében nyílt kiállítás. A tenoristát alig egy évvel később balatonboglári nyaralójában érte a végzetes szívroham. Mindössze 66 éves volt.

Udvardy Tibor pályája, ha nem is volt hullámvölgyektől mentes, sikeresnek és teljesnek mondható. Szerencsénkre számtalan felvétel őrizte Udvardy meg jellegzetes, kissé nazális tenorját. A haza lemezkiadás fénykorában több önálló portrélemezét is megjelentették. A bakelitek ma is kaphatók, gondos kezeknek hála, sok felvétele a youtube-on is látható, köztük az Erkel film részletei, ahol Udvardy a Hunyadi mellett a Bánk bán részleteit is eljátszhatta. (A szerepet színpadon sohasem énekelhette el.) Mindennek lassan több mint harminc éve. Lám, az Operaház egyik leghűségesebb és legtöbbet foglalkoztatott tenoristájának emléke napjainkra elhalványult. A tiszteletére létrehozott facebook oldalnak mindössze 64 tagja van. Reméljük, születésének centenáriumán került friss virág a Farkasréti temetőben található sírjára.

Udvardy Tibor operaházi szerepei:

Erkel: Hunyadi László – címszerep, Wagner: Trisztán és Izolda – Melot, Wagner: Tannhäuser – Walter, Leoncavallo: Bajazzók – Beppo, Puccini: Pillangókisasszony – Yamadori, Kodály: Székely fonó – Legény, Puccini: Turandot – Pong, Erkel: Bánk bán – Ottó, R. Strauss: Salome – Narraboth, Verdi: Traviata – Alfred Germont, Wagner: A Rajna kincse – Froh, J. Strauss: A cigánybáró – Gábor diák, Gounod: Faust – címszerep, Respighi: Lucretia – Brutus (magyarországi bemutató), Puccini: A köpeny – Henri, Respighi: A láng – Donello, Wagner: A walkür – Siegmund, Zandonai: A veronai szerelmesek – Rómeó (magyarországi bemutató), Lehár: Garabonciás – Józsi (ősbemutató), Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez, Bizet: Carmen – Don José, Puccini: Tosca – Cavaradossi, Csajkovszkij: Pikk dáma – Hermann (magyarországi bemutató), Wagner: Lohengrin – címszerep, Leoncavallo: Bajazzók – Canio, Britten: Peter Grimes – címszerep (magyarországi bemutató), Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij, Kadosa: Huszti kaland – Farkas Tamás (ősbemutató), Moniuszko: Halka – Jontek (magyarországi bemutató), Puccini: Pillangókisasszony – Pinkerton, Ránki: Pomádé király – Jani, Polgár: A kérők – Gyuri, R. Strauss: Salome – Heródes, Suchon: Örvény – András (magyarországi bemutató), Lehár: A víg özvegy – Danilo, Janacek: Katya Kabanova – Tyhon (magyarországi bemutató), Petrovics: C’est la guerre – Vizavi (ősbemutató), Muszorgszkij: Borisz Godunov – Sujszkij, Sosztakovics: Katyerina Izmajlova – Zinovij (operaházi bemutató), Schubert – Berté: Három a kislány – Schubert, J. Strauss: A denevér – Eisenstein, Wagner: A Rajna kincse – Loge, Ránki: Az ember tragédiája – Lucifer (ősbemutató)

A youtube-ról:

Udvardy Tibor - Rákóczi megtérése

Részlet Kacsóh Pongrác daljátékából.

Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Vezényel: Kerekes János
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróg, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György
69   Búbánat 2014-09-04 10:56:28
Ma 100 éve született Udvardy Tibor operaénekes, akinek csodálatos operettfelvételeit nap mint nap hallhatjuk a Dankó Rádióban!

A mai műsorban őt is halljuk énekelni:

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár

- Gitta dala (Andor Éva)
- Gitta és Richard lassú kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)
- Gitta és Richard kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor)

Lehár Ferenc – Dalos László: Kék mazur

- Közzene és dal (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)
- Blanka és Julian kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor)


Dankó Rádió, 2014. szeptember 4. de 11 és 12, ill. du. 17 és 18 óra között a rádió hullámhosszain és az interneten a www.dankoradio.hu oldalon.
68   Búbánat • előzmény67 2014-07-13 12:18:40
A Ránki-opera 1970. decemberi bemutatója után írta a Magyar Nemzet kritikusa a következőket:

"...Vonzó szereposztással is gondoskodott a kiállítás sikeréről az Operaház: Bende Zsolt Ádámjával, Házy Erzsébet színészi árnyalatokban gazdag Éva-alakításával, Udvardy Tibor sajátosan zárt stílusú. egységes színezésű Lucifer portréjával, Ütő Endrével az Úr hangja szólamában - és seregnyi jól felkészült epizódszereplővel: lehetetlenség volna itt egyenként mind felsorolni és jellemezni őket. Erdélyi Miklós tartja kezében a zenei irányítást - koncepciózusan és biztonságos fölénnyel." (Magyar Nemzet, 1970. december 8.)
67   márta 2014-07-11 15:54:45
Nem tudom, írta-e már valaki: egyszer egy interjúban Udvardy elmesélte, mennyire szereti Az ember tragédiáját, ebben is kedvence Lucifer. Milyen jó volna valaha elénekelni, de ha valaki operát ír belőle, nyilván baritonra írja, merengett.
Aztán Ránki György megírta, Lucifert tenorral képzelte el, Ádám lett bariton. És Udvardy el is énekelhette.
Egy operaházi anekdotás könyvben meg azt olvastam, hogy Székely Mihály elég mogorva, magának való fickó volt. Egyetlen igazi barátja volt: Udvardy Tibor. Vele jártak lóversenyre.
66   Búbánat • előzmény38 2014-07-11 14:45:02
Udvardy Tiborral található a Youtube-on még egy Gyöngyhalászok-ária is: itt már jelmezben énekli Nadír románcát – azt hiszem, a zenei alap mindkettőnél ugyanaz. Ez is egy televíziós portréműsorból való bejátszás.
(A képminőség elég gyatra.)

Nadír románca a Gyöngyhalászokból
65   Búbánat 2013-10-19 10:39:15

Ma este a Bartók Rádióban

19.00 – 21.00 Verdi: Traviata

Szövegét - ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című színműve nyomán - Francesco Maria Piave írta

Fordította: Lányi Viktor

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Vezényel: Simon Albert

Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Szereposztás:

Valéry Violetta - Orosz Júlia (szoprán)
Bervoix Flóra - Sándor Judit (szoprán)
Annina - Szőnyi Olga (mezzoszoprán)
Germont Alfréd - UDVARDY TIBOR(tenor)
Germont György - Melis György (bariton)
Gaston - Kövecses Béla (tenor)
Douphol báró - Petri Miklós (bariton)
D´Obigny márki (Bende Zsolt (bariton)
Grenvil doktor - Molnár Miklós (basszus)
Komornyik - Toronyi Gyula (tenor)
Inas - Szomolányi János (tenor)
Szolga - Michels János (bariton)
64   Búbánat 2013-08-29 13:50:59
A Híres operettek 14. kötet (Lehár Ferenc: A víg özvegy) „Előadóművészek” fejezetében Udvardy Tiborról írja a kötet szerzője, László Ferenc (lásd a Házy-topicban a 2.486 sorszám alatt is):

„… A Lenszkijtől Lohengrinig és Peter Grimesig ívelő szereplistával büszkélkedő Udvardyt mindemellett különleges viszony fűzte az operetthez, s kiváltképp Lehár Ferenc életművéhez.
Az operettek bonvivánjaként is szívesen fellépő tenorista ugyanis 1943-ban címszereplője volt Lehár legutolsó operettje, a Cigányszerelemből átírt Garabonciás budapesti (Operaház) ősbemutatójának, amelyet maga az idős zeneszerző vezényelt. Lehár nagyra becsülte az ifjú Udvardy tehetségét, s Udvardy utóbb egész pályafutása során előszeretettel énekelte a komponista melódiáit színpadon és rádióstúdióban egyaránt.

A festői tehetséggel is megáldott énekest így jellemezte a visszaemlékező Szinetár Miklós: - Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe.”
63   Búbánat 2012-12-23 11:42:06

Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős : Házy Erzsébet-Udvardy Tibor (1960)
62   Búbánat 2012-05-25 14:33:57
Várnai Péter zenetörténész, kritikus Operalexikonában (Zeneműkiadó, 1975) Udvardy Tibor szócikkében többek között ezeket írja róla:

"...Hangja a legpuhább árnyalatoktól a legdrámaiabb akcentusokig minden nüánsszal rendelkezett, ezt egészítette ki, teljes egységben a hangi alakítókészséggel, a nagyszerű színészi kvalitás..."

"...1939-ben debütált az Operaházban Hunyadi Lászlóként. Rendkívül sokoldalú énekes: lírai tenor szerepektől (Lenszkij, Alfréd) a spinto-hősökön át (Cavaradossi, Köpeny-Henry) a nagy drámai hőstenor-alakokig (Lohengrin, Siegmund, Hermann, Don José) terjed szerepköre. Ugyanakkor nagyszerű karakter-hős is, e területeken leghíresebb alakítása és talán egész pályájának csúcspontja a Peter Grimes címszerepe volt."

"Gyakran énekelt oratóriumszólókat és szerepelt operett bonvivánként is..."

Lehár Ferenc igen kedvelte Udvardy Tibort, aki több dalművének magyarországi bemutatóján illetve felújításán énekelte a bonviván szerepet. Amikor Lehár pesti ittléte alatt saját műveit vezényelte, általában ragaszkodott a kiváló tenor személyéhez. Mindig elismerően nyilatkozott alakításairól.
61   telramund • előzmény59 2012-05-25 13:14:54
Karizs Béla Hatalmas hang nagyszerű Kalaf,Canio-csak hát ott is szokni kellett a hangot.De ez hamarabb ment.Igazi hőstenor !
60   álmodó 2012-05-25 11:16:36
Emlékeztek Raskó Magdára?
(Hihetetlenül csipogós, magas beszédje volt...) :-)

Puszi
59   álmodó 2012-05-25 11:12:34
Bocs, nem közbetlen a topic témája:
Karizst is szerettem, na pedig az ő "sírós éneklésétől" jobban "falra másztam". De mégis jó volt hallgatni, látni összességében... Valahogy, nem tudom. Művészek voltak Ők.

(pl Bajazzók, hát nem volt remek?)
58   telramund • előzmény56 2012-05-25 11:07:14
Attól, még nagyon kedves,szimpatikus ember volt,hogy nekem nem igazán volt kellemes hallgatni az emlitett két szerepet leszámitva.És sajnos márcsak koromnál fogva is azt hiszem jóval többet hallottam szinpadon.Hozzáteszem ott mindig elviselhetőbb volt,mint lemezen.És igaz kinek a pap kinek stb:):).
57   Cilike • előzmény55 2012-05-25 10:48:54
Én is nazálisnak hallottam, de persze élőben lehet, hogy más volt.
56   álmodó 2012-05-25 08:45:31
Hmmm, hát én nem másztam falra.
Sőt, szerintem éppen úgy énekelt, amilyen ember volt (ó, ez míly meglepő :-))) )-, szívből, őszintén, lélekmelengetőn.
"Kinek a pap, kinek a paplan..."
55   telramund 2012-05-25 07:00:49
Tán elnézhető,de a hangjától a falra másztam,igaz fiatal korában nem hallottam,de a lemezeken egy édeskés,kissé nyávogó tenor benyomását keltette.Élőben a Toscában és a Carmenben,Hunyadi Lászlóban nem volt oke,de viszont nagyszerű volt,mert passzolt a hangjához Herodes a Salomeban és Peter Grimes Britten operájában.
54   Momo • előzmény53 2012-05-24 14:41:26
Igen, és nem is véletlenül: Álmodó gyermekkori kedves ismerőse volt a művész úr, és egy időben gyakran beszélgettünk erről.
Akkor jutott eszembe, hogy nyitok neki egy topicot.
53   Búbánat • előzmény52 2012-05-24 12:48:27
Mármint Momo hozta létre a topicot! Bocsánat.
52   Búbánat 2012-05-24 12:46:37
Az alábbi megemlékezésemet Udvardy Tiborról évekkel ezelőtt az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicomba írtam. Most látom, hogy ez az írásom kimaradt itt az Udvardy Tibor-topicból. (Csak néhány nappal később hoztam létre a topicot.) Ezt pótolva átmásolom ide az említett bejegyzést:

705 • Búbánat
Válasz erre
2006-08-20 11:48:06

Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán.
Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-jét:

Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírízű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg.
(Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovitz, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt!
Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében…

1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel.
Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… - Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…),

Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladván.
51   Búbánat 2011-09-27 07:45:10

Végre egy teljes operát hallgathatunk meg a legendás nagy magyar tenoristánkkal, Udvardy Tiborral – a pálya csúcsán!

Ma este a Bartók Rádióban 19:35-től:

Leoncavallo: Bajazzók - kétfelvonásos opera

Szövegét a zeneszerző írta, fordította: Radó Antal

Vezényel: Komor Vilmos
km: a Magyar Rádió Ének-és Zenekara (karig: Vajda Cecilia)

Szereposztás:
Canio – UDVARDY TIBOR
Nedda - Orosz Júlia
Tonio - Radnai György
Beppo - Réti József
Silvio - Bende Zsolt
I. pór - Erős Sándor
II. pór - Kovács Péter (1961)
50   Momo von Hofmannsthal • előzmény49 2009-12-15 23:02:44
ez az... meg is van, mióta kiadták... úgy 30 éve.
49   Búbánat 2009-12-15 22:59:31
Itt van ez az LP, mely gyöngyszem a Nagy magyar előadóművészek (Great Hungarian Performers) Hungaroton sorozatából: Udvardy Tibor

No. Szerző(k) Cím

1 Bizet, Georges Alexandre César Leopold; Gyöngyhalászok: Nadir románca (I. felv.)
2 Saint-Saëns, Camille; Sámson és Delila: Sámson áriája (III. felv.)
3 Puccini, Giacomo; Tosca: Levélária (III. felv.)
4 Verdi, Giuseppe; La Traviata: Alfréd áriája (II. felv.)
5 Leoncavallo, Ruggero; Bajazzók: Canio áriája ("Kacagj Bajazzo" I. felv.)
6 Gounod, Charles; Faust: Faust cavatinája (III. felv.)
7 Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Andrejevics; Szadko: A hindu vendég dala (II. felv.)
8 Moniuszko, Stanislaw; Halka: Jontek áriája (IV. felv.)
9 Csajkovszkij, Pjotr Iljics; Anyegin: Lenszkij áriája (II. felv.)
10 Erkel, Ferenc; Hunyadi László: László áriája (I. felv.)
11 Poldini, Ede; Farsangi lakodalom: Kálmán diák dala (I. felv.)

Előadó(k):

Udvardy Tibor; A Magyar Állami Operaház Énekkara; A Magyar Állami Operaház Zenekara; A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara; MÁV Szimfonikus Zenekar; Pless László; Kórodi András; Komor Vilmos; Simon Albert; Varga Pál

1976 LP HUNGARY LPX 11822

Talán már CD-is kiadták?
 
Hírek
• Újra nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)