Azért picit eltérő a helyzet: míg a Macbeth, Trubadúr, Don Carlos átdolgozásai valóban csak átdolgozások, hiszen a történet és a szereplők megegyeznek az eredeti művel, és csak a zenében volt módosítás, addig a Jéruzsálem teljesen új librettóra készült, új, az eredetitől lényegesen eltérő (ahhoz csak a főbb vonalakban hasonlító) történettel rendelkezik, és a zenei átdolgozás is talán ott a legnagyobb mértékű.
Apró kiegészítés: a Jérusalem nem eredeti mű, hanem A lombardok átdolgozott változata. Itálián kívül volt az átdolgozott Trubadúr (Brüsszel), Macbeth (Párizs) és az egyik Don Carlo/s (London) (újra)bemutatója is.
Köszönöm, igaz: hirtelen felindulásomban :-) átkereszteltem a címszereplőt. Az idegen nőban azonban -ha Valdeburgo álnéven is- szintén szerepel egy másik, azaz összesen harmadik II. Fülöp és van neki (na mije van neki..) kavatinája is.
A Gemma de Vergy szereposztásában nem látok II. Fülöpöt, ellenben Bellini La straniera c. operájában Valdeburgo valójában II. Fülöp (Ágost) francia király álnéven, ahogy azt az opera vonatkozó szócikke szépen le is írja a Historical background és Adjustments to the story in order to create the libretto c. fejezetekben. Valdeburgo kavatinájának YT-linkjét tegnap beküldtem a megfejtéshez.
Köszönöm, köszönjük. Az "én" gimnáziumomban egy másik (később) jeles énekművész tanult, de ő legfeljebb iskolai ünnepségeken énekel(hetet)t -ott és akkor viszont nagyon szépen- mert nálunk nem volt sem fejlett zenei élet,sem énekkar.
Akkoriban - 1966 - Sass Sylvia a budapesti József Attila Gimnázium negyedikes hallgatója volt. A középiskola énekkara után már a színpadán lépett fel: négy vagy öt operát mutattak be az Ő kedvéért:
Adam Nürnbergi babáját, Gluck A rászedett kádiját, a Május királynőjét, Dittersdorf művét, a Doktor és patikust
Sass Sylvia mesélte egy interjúban:
"- a lényeg, hogy édesapám mindig rövidebb operákat választott ki, amelyekkel engem sem erőltetett meg túlságosan, és a gimnazisták is végig tudták nézni.
- És nem utolsósorban a zenekar is eltudta játszani.
- Hát igen, mert az is a gimnázium zenekara volt, amit szintén édesapám vezetett. De nagyon időigényes előadások voltak ezek, hiszen apám rendezőt is hívott - mindig Horváth Árpádot -, jelmezeket szerzett, a díszleteket a rajztagozatos osztályok készítették, tehát a gimnazisták közül rengetegen kiélhették alkotó vágyukat. Olyan csodálatos volt a légkör, hogy a fellépések előtt még izgalmat sem éreztem. Emlékszem, a Nürnbergi baba nyitánya alatt még táncoltam is a függöny mögött, mielőtt felhúzták,mert olyan boldog voltam, hogy mindjárt énekelek. Szóval csak az örömöt éreztem, a felszabadultságot, hogy játszani lehet."
Fekete nap (volt) ... talán Sass Sylvia sem emlékszik már arra a gimis fellépésére. Vajon hányan tippelhettek Frasquitára, ami szintén hibás válasz lett volna, mert Beethoven C-dúr miséjében hamarabb lépett "kínpadra", egy Bakfark Consortos koncerten meg még hamarabb, mint az Operaházban. Mellesleg az Adam-darab hivatalosan (víg)opera.
Rossini A reimsi utazás (Il viaggio a Reims) című operájának (bemutató: 1825. június 19., Párizs, Théâtre-Italien) több szakaszos fináléjában – más nemzetek himnuszai mellett - idézi az angol nemzeti himnusz dallamát is: "God save the King”(Lord Sidney, angol tábornok szerepe)
A tolvaj szarka nyitányban nincs benne az angol himnusz, viszont ugyanazzal a dobpergéssel indul, amire minden derék brit egyből felpattan, már zsigeri reflexből is...
Bocsánat, kettős hiba: a mai rejtvény helyére gépeltem be tévesen, hogy már késve küldtem be beírásomat, miszerint Molnár Ferenc és Fedák 1911-ben A kis gróf c. operett előadása után ismerkedtek össze, ahol Molnár Ferenc e szavakkal szólította meg/le Zsazsát: "Néztem egy jelenetét. Maga nagyon tehetséges. De igazi nagy színész csak akkor lesz magából, ha egy ilyen magamfajta zsidógyerek jól az életébe tapos."
forrás: https://www.origo.hu/kultura/20190930-fedak-sari-portre.html?pIdx=4 és https://divany.hu/offline/2020/06/29/molnar-ferenc-fedak-sari-darvas-lili/
...de ettől még találkozhattak a János vitéz vagy a Bob herceg alkalmából, mindkét címszerepet Fedák alakította. Továbbá a mai kérdést a fenti begépelés miatt csak privátban tudom elküldeni. Egyébként minden stimmel...
Itt van egy Tolvaj szarka-nyitány Abbadóval, biztosan csak én nem hallom benne az angol himnuszt. Hogyan is kerülne bele.. Ellenben ebben a nyitányban annál inkább, 0:34-től, ami valamivel érthetőbb, hiszen Angliában játszódik az opera.
Nem szorosan a június 15-én feltett Rákóczi-kérdéshez kapcsolódik, mégis legyen itt megemlítve:
Rákóczi életének több epizódját egy daljáték is feldolgozta. Kacsóh Pongrác Rákóczi című, egész estés művét Budapesten a Király Színház mutatta be 1906-ban. A Rádió Dalszínháza stúdiófelvételén (1964) Udvardy Tibor, Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Andor Éva, Neményi Lili, Palcsó Sándor, Palócz László, Bende Zsolt énekel. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli
Köszönöm. A műjegyzékben így áll: "Pietà Signor (1894) (Verdi and Boito)", már a Falstaff után írta/k, utolsó szerzeménye a legutolsó Négy szent ének premierje előtt,a calabriai földrengés áldozatainak megsegítésére rendezett koncertre. (wiki)
Az "egynemű" szereplőkön kívül további érdekesség is összeköti a három darabot, amit a librettókban fedeztem fel: mindhárom darabban hallhatók a R e q u i e m ( közelebbről Requiem és Kyrie) szövegének 1-1 részlete.
Mozart és Salieri: "Requiem aeternam dona eis, Domine!" (külső kórus)
Angelica nővér: "Requiem aeternam dona ei, domine, et lux perpetua luceat ei.(Requiescat in pace— Amen.)" (nővérek hangja)
Miasszonyunk bohóca: "Kyrie Eleison,.." (szerzetesek)
Mindeközben a cím- ill. főszereplők lelke lassan az égbe száll...
Itt jelzem Kedves Játékostársaimnak, hogy a nyáron többször, több napon át, nem leszek gép- és internetközelben (utazásaim miatt); számomra a Játék – az elérhető eredményt tekintve – „csonka” hónapokra korlátozódna, így ez időszakban inkább nem játszom.
A Lidércek I. verziója: Le Willis - egy felvonásban, 1884. május 31., Milánó, Teatre dal Verne
A bemutató előadáson tizennyolcszor hívták ki az énekeseket a függöny elé, háromszor kellett megismételni az első részt lezáró zenekari közjátékot, dübörgő taps kísérte Anna és Roberto mindkét kettősét. Közönség és a sajtó egyaránt tomboló lelkesedéssel fogadta az új operát.
II. verzió: Le Villi - két felvonásban, 1884. december 26., Torino, Teatro Regio
A korábbiakhoz képest némileg mérsékeltebb sikerrel (szerényebb képességű énekesek és a kevésbé átéléssel játszó zenekar), viszont 1885. január 24-én, a Milánói Scala-beli premier megint nagy sikert hozott.
Puccini Torinóban nagysikerrel bemutatott "Lidércek"-jének cselekménye lényegében azonos Adam balettje történetével. (Ezt leírja Winkler Gábor is az opera ismertetőjében.)
Ameddig a zenét várjuk, konstatálom és megosztom, hogy a Kimernya? után, ahol szintén volt már Kocsis Zoltán -ha jól emlékszem, valamikor, valahol egyszer játszott- Kiskarácsonya, hűen önmagamhoz, ezúttal a Játékban ismét bebuktam ugyanezt ... lehet, hogy most a Nagykarácsonyt. Jöhet a Kisült-e már a kalácsom!
Szerkesztőink tegnap megelőlegezték a szombati nagy születésnapot: mindkét "vonalon" Wagner-feladványt kaptunk. Nálam a kérdéses novella 1840-41-es keltezésű.
Érdekesség a tegnapi kérdéshez: ha nem is Vince és nem is klarinétos vagy fagottos, de a jelenlegi cseh külügyminiszter neve Jakub Kulhánek és éppen ma van-volt Bp.-en.
Az ötödik elem c. filmben a Díva tánca és az Őrülési jelenet kombója "Diva Plavalaguna" (énekhangja Inva Mula) előadásában itt megnézhető-meghallgatható: https://www.youtube.com/results?search_query=diva+dance+fifth+element
"Az intézmény – hivatalos nevén Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola – a zeneszerző beleegyezése nyomán 1957 óta viseli Kodály Zoltán nevét. "
Úgy tűnik, hogy - már nem először - Vaszy Viktor kicsit belepiszkált a játékunkba.
Mint egyik kedves Játékosunk a válaszában megjegyezte, Szegeden a Vaszy-korszakban előadták Massenet Manon-ját, s így az utolsó magyar szerelmespár Berdál Valéria és Vargha Róbert volt, Osváth és Pataky a két utolsó pesti főhős volt...
Ínyenceknek: a Tournedos Rossini elég ismert, de most már azt is tudom, hogy van Selle d'agneau a la Paganini bárányos finomság is. Receptje fellelhető a neten...nem lehet túl olcsó, mivel szarvasgombát, libamájat és fogast is tartalmaz.
Részlet Fodor Géza kritikájából: "A mindvégig jól teljesítő énekes-együttesből három művészt okvetlenül ki kell emelni. Amit A Zene allegorikus figurájának mindössze 43 ütemnyi szólamában Zádori Máriától hallhattunk, az abszolútum, non plus ultra; azt a hét teljesítményt (köztük a Natalie Dessay-ét), amelyet az említett felvételeken hallani, nem lehet egy napon említeni vele. A szólamnak az a tagolása, az artikulációnak és a hangszínárnyalásnak az a változatossága és finomsága, az olasz nyelvnek s a vokális vonalnak és hangsúlynak az az összeforrottsága, amellyel Zádori ezt a 43 ütemet kimunkálta és megformálta, a Monteverdi-stílus magasiskolája, megörökítendő és módszerében-igényességében tanítandó lenne énekesek generációi számára." Forrás: itt.
Zádori Mária az 1990-es göttingeni Händel-fesztiválon is színpadra lépett: a Stadthalléban a Floridante c. opera Timante szerepét énekelte. Az előadást felvették és lemezt is kiadtak.
a tegnapi, Törőcsik Marira emlékező kérdésre elég vegyes válaszokat kaptam, ez is igazolja Törőcsik formátumát, Búbánat Játékostársunk válasza talán a legalaposabb, bemásolom de:
"Dalmű főszerep:
Jacques Offenbach: Szép Heléna - klasszikus nagyoperett Törőcsik Mari – Heléna 1974. március 8. - Nemzeti Színház
Megemlítek még további zenés színpadi alkotásokat, amelyekben szerepelt Törőcsik Mari, kisebb szerepekben:
Szemző Tibor – Sári László: Csoma - Opéra cinématique Törőcsik Mari – mesélő 2009. október 7., Művészetek Palotája, Nemzeti Hangversenyterem
Lajtai Lajos: A régi nyár - operett Törőcsik Mari – Mária, színésznő 1983. február 23. – József Attila Színház
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő - nagyoperett Törőcsik Mari – Cecília 1985. július 4. - Margitszigeti Szabadtéri Színpad
Frederick Loewe: My Fair Lady - musical Törőcsik Mari - Mrs. Pearce, Higgins házvezetőnője 1998. február 6. - Szolnoki Szigligeti Színház
Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn - musical Törőcsik Mari – Golde, Tevje felesége 1999. január 22. - Szolnoki Szigligeti Színház"
Kieg.és bónusz tegnapihoz: az én forrásom szerint a két Kodály-művön kívül harmadik magyar darabként Toscanini elvezényelte Pesten Goldmark Károly Falusi lakodalom-szimfóniáját is.
Talán véletlen egybeesés, de az idei (online) BTF éppen a hét végén adta le a legutóbbi Játék-kérdéssel azonos darabot, Luis Buñuel Öldöklő angyalát, Bodó Viktor rendezésében, a stuttgarti Schauspiel társulatával. Egy kép az előadásról:
Nem kérek pontot, csak megosztom azokkal, akik esetleg nem tudták (ahogy én sem!), hogy Donizettinek van egy töredékben fennmaradt La bella prigioniera - A szép rabnő c. operája...ez volt a hivatalos válaszom. Továbbá beküldtem a kevésbé "nagyon ismert" 20. szd.-i Francesco Malipiero Venere prigioniera - A rab Ella Vénusz c. operáját. Én is mindenkinek szép Ünnepet kívánok.
Amíg a mai zenére várunk, kiegészítés a tegnapi kérdéshez: Levine utolsó Varázsfuvola-vezénylései után még eldirigált a MET-ben néhány Verdi-Requiemet, ezt követően jelentek meg ellene a szexuális zaklatásokkal kapcsolatos New York Times-cikkek, ami után a MET felfüggesztette Levine-t illetve további vezényléseit és vizsgálatot indított az ügy(ek)ben.
"http://univ.bibl.u-szeged.hu/49958/1/1923_unnepelyek.pdf A M. KIR. FERENCZ JÓZSEF-TUDOMÁNYEGYETEM ÖTVENESZTENDŐS FENNÁLLÁSÁNAK ÜNNEPE 1922 június 29 . „A V. K. M. Úr ő Nagyméltósága f. é. június hó 24.-én 80164. sz. a. arról értesítette egyetemünk Tanácsát, hogy a Kormányzó Úr ő Főméltósága Budapesten f. é. június hó 20.-án kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a Ferencz József-Tudományegyetem Tanácsa Dohnányi Ernő országos zeneművészeti tanárt a hazai zeneművészet terén és a hazafias célok lelkes és önzetlen támogatásával szerzett érdemeinek elismeréséül tiszteletbeli bölcsészettudományi doctorrá avassa és részére a tiszteletbeli doctori oklevelet kiszolgálhassa. Ezeknek alapján kérem a tek. egyet. Tanácsot, méltóztassék Dohnányi Ernő zeneakadémiai tanár Urat a bölcsészettudományok tiszteletbeli doctorává avatni.” Dohnányi Ernőt sub auspiciis gubernatoris tiszteletbeli doktorrá avatták (Szeged, 1922. június 29.) • Világ, 1922-06-21 / 138. szám — Dohnányi díszdoktor. A Szegeden elhelyezett kolozsvári egyetem tanácsa a bölcsészettudományi kar ajánlatára legutóbb tartott tanácsülésén elhatározta, hogy Dohnányi Ernő zongoraművész-zeneszerzőt, a budapesti m. kir. Zeneművészeti Főiskola tanárát honoris causa doktorrá avatja. Az avatás ünnepét 29-én tartják meg. • Amerikai Magyar Népszava, 1938. április 1938-04-19 / 109. szám Az érem két oldala A TAVASZ besüt az ablakon. Napsugarak táncolnak az Írógép billentyűin. Az ablakok tárva-nyitva. Csak a verkli-szó hiányzik, hogy teljes legyen a tavaszi hangulat. A hátam mögött hangokat hallok. Doktor, vagy nem doktor? Ez a kérdés. Válasszatok. Az egyik szerkesztő doktori címet ajándékozott egy zenésznek. A másik munkatárs azt vitatja, hogy az illető nem doktor. A munkatárs régóta személyesen ismeri az illető zenészt és a zenész sohasem mutatta meg neki doktori oklevelét. Tehát nem lehet doktor. Erről eszembe jut, hogy Magyarországon azok az emberek, akik valamilyen közéleti, művészeti, újságírói pályán komoly sikereket értek el, nem szokták használni doktori címüket, s így nagyon sok olyan ismert magyar él, akinek van ugyan doktorátusa, de erről szűkebb környezetükön kívül senki sem tud. Bethlen Istvánnak, Rassay Károlynak, vagy hozzájuk hasonló nagyságoknak természetesen nincs is szükségük arra, hogy doktori címet használjanak, úgyis tudja róluk mindenki, hogy nagytudású, művelt emberek. S nincs szüksége Herczeg Ferencnek, vagy Dohnányi Ernőnek sem arra, hogy a neve elé odabiggyessze a doktori címet, bár Herczeg és Dohnányi díszdoktorságot kaptak. […]"
Rengeteg van, tényleg, Búbánat Fórumtársunk válaszát idemásolom:
"1. Fáy Gusztáv: Fiesco - opera 3 felvonásban (1868, Nemzeti Színház, Pest) – Történik: Genovában
2. Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – opera 1 felvonásban (1894., Magyar Kir. Operaház) – Történik: Cremonában
3. Vavrinecz Mór: Rosmunda – drámai dalmű 1 felvonásban (Frankfurt/M, 1895; magyar bemutató: 1900, Magyar Kir. Operaház) –Történik a longobárdok sátortáborában, Padova mellett
4. Ifj. Ábrányi Emil: Monna Vanna – opera 3 felvonásban (1907, Magyar Kir. Operaház) – Történik Pisában és Firenze közelében
5. Ifj. Ábrányi Emil: Paolo és Francesca – opera 3 felvonásban (1912, Magyar Kir.Operaház) – Történik Ravennában és Riminiben
6. Dohnányi Ernő: Simona néni – vígopera 1 felvonásban (1912, Drezda) – Történik Olaszországban a háború előtt.
7. Kósa György: Az két lovagok – opera buffa 3 felvonásban (1936, Magyar Kir. Operaház) – Történik egy olasz kisvárosban
8. Gróf Eszterházy Ferenc: A szerelmeslevél – vígopera 1 felvonásban (1937, Magyar Kir. Operaház) – Történik Itáliában, a XVI. Században
9. Szőnyi Erzsébet: Firenzei tragédia – opera 1 felvonásban (1970, Nemzeti Színház, Pécs) – Történik Firenzében, a középkorban
10. Vajda János: Mario és a varázsló – opera 1 felvonásban (1988, Magyar Állami Operaház) – Történik Torre de Venere olasz üdülőhely színháztermében
11. Farkas Ferenc: Egy úr Velencéből – opera 2 felvonásban (1991, Magyar Állami Operaház) – Történik Bolzanóban"
Érdekesség: eddig nem tudtam, hogy Nádasdy Kálmán nemcsak elvégezte a Zeneakadémiát zeneszerző szakon, hanem komponált is, így harmadikként ő is a háromszoros Kossuth-díjas muzsikusokhoz sorolható.
Ez igaz: párhuzamosan; nekem "felváltva" ugrott be: Begányit és Szalmát én is beküldtem, Antalffyt éppen azért nem mert a "felváltva"-ra koncentráltam...de nekem e kettő egy gondolatmenetet jelentett, és ezek szerint nem lőttünk - Te sem - bakot...
Pontosítanom kell: a kérdés nem úgy szólt, ahogy te írod, hogy "felváltva", hanem párhuzamosan. Nem ugyanaz! Utóbbi szerintem azt jelenti, hogy is-is. 1977/78 valóban nem tűnik több évadnak, de az már más lapra tartozik. (Nem magam miatt írom, én Begányit küldtem be "hivatalosan" és bónusznak Szalma Ferencet és Antalffy Albertet.)
Palerdi András is énekelte mindkettőt és/de ő sem "felváltva", viszont azonos rendezésben, több évadon át. Először Főinkvizítorokat, aztán Fülöpöket. Akár ez(ek) is lehet(nek) "párhuzamos(ok)"...amik aztán a végtelenben találkoznak :-)
Tréfás György és párhuzamos szereposztásban Tóth József énekelte a Don Carlos II. Fülöpjét és a Főinkvizitort. Utóbbit még Börcsök István is. Kertész Gyula rendezése. A bemutató időpontja: 1978. február 24. Összes előadásszám: 11
Forrás: Papp János: Fél évszázad debreceni opera-előadásai (1952 - 2002)
/Csokonai Színház, Debrecen, 2002/
De ebből nem derül ki, hogy "felváltva" alakították-e a két szerepet az összes 11 előadás során. És vélhetően nem több éven át. (A több éven át: nekem jelent "egynél többet"; mások legalább kettőt vagy többet értenek ezalatt...)
A játék kérdése nem arra irányult, hogy a basszista a Don Carlosban elénekelte e egyáltalán a két szerepet: a kritérium szerint - azonos rendezésben - több éven át felváltva kellett alakítania II. Fülöp és a Főinkvizitor szerepét. Tehát az a válasz helytelen, ha az énekes mondjuk öt éven át sorban Fülöpöt énekelt, utána három évig Főinkvizitort, majd megint négy évig Fülöp következett, utána egy évig újra Főinkvizitor.
Az én értelmezésem szerint a "felváltva" azt jelenti, hogy ma Fülöp, két nap múlva Főinkvizitor, rákövetkező héten Fülöp, három napra rá Főinkvizitor és így tovább, felváltva énekli éveken át a két szerepet, ugyanabban a rendezésben.
Elnézést kérek, nem vagyok ügyes, nem tudok linket gyártani.Az interneten megvan a Csokonai Színház 1977-1978-as évadának műsorfüzete. A 3. oldalon található a Don Carlos szereposztása. Eszerint Tréfás György mindkét szerepet énekelte ebben a produkcióban.
És még egy név: Antalffy Albert, aki Fülöp és a Főinkvizítor mellett V. Károly szerepét is énekelte a Don Carlosban. A forrás, interjú formájában igen közel, "házunk táján" található-olvasható, éppen szerkesztőnk jóvoltából:
Kis pontosítás: Halévy Le juif errant c. operája és az A zsidónő két külön darab, s utóbbit 1835-ben mutatták be Párizsban, Sax pedig csak 1841-ben jutott el egyáltalán Párizsba. A Le Juif errant kb. A bolygó zsidót jelenti, s itt a zsidó hímnemben van, míg az A zsidónő eredeti címe La Juive - vagyis A zsidó -nőnemben.
Halévy Le Juif errant c. operájának párizsi ősbemutatóján (1852) jelent meg először a szaxofon, pontosabban a "szaxtuba" a rézfúvós együttesben. A premier idején Sax vezette a Nagyopera színpadi zenekarát, így a Halévy-opera színpadi zenekarát is ő vezet(het)te. (Forrást privátban elküldtem.)
a tegnapi kérdésre több választ jött, de egy sem az általam megjelölt megfejtést tartalmazta. Kérek néhány napot, hogy kibogarásszam válaszaitok közül a jót (mert valószinűleg van köztük olyan is)...
Nekem hirtelenjében eggyel kevesebb -11- név jött össze és nem pont ugyanezek. A kimaradtak: Rudnyánszkyné Réthy Laura, a talán legismertebb: Maleczky Bianka és a te megfejtésedben olvasható Miklóssy Irén, mind Operaház.
Személyes élményem Ruggiero Ricci koncertje az akkor (1980 körül) nemrég átadott Vigadóban: már hatvanas éveiben járt, de emlékem szerint töretlen energiával és jól ismert virtuozitásával adta elő a szólóhangszer slágereit: Bach Chaconne-ját, Bartók Szólószonátáját, Paganini Caprice-ait. Nagy este volt.
legnagyobb sajnálatomra a tegnapi, ünnepinek szánt kérdést vissza kell vonnom. A számos forrás ellenére a Magyar Állami Operaházban Fischer Iván által vezényelt produkciót megelőzte egy korábbi, szegedi előadás, így a pesti bemutató nem volt magyarországi. Elnézést a fölösleges keresgélések miatt...:-(
