Ugyanennek a Brahms-dal(keringő)ciklusnak a 16. darabja is egy -bár kevésbé ismert- Petőfi-vers: A szerelem sötét verem. Ennél talán érdekesebb, hogy Léo Delibes is komponált Petőfire: A faluban utcahosszat c. verséből eredeztethető a Chanson Hongroise címet viselő dal, ami, ide kattintva meghallgatható: vidám, tüzes és rövid.
Úgy vagyok ezzel, hogy örülök-örültem, hogy találtam két "világhírű" és nem-magyar zeneszerzőt, aki így vagy úgy, de megzenésített három Petőfi-verset. Ismertségük fokát döntsék el az irodalmárok. És még az is lehet, hogy -zéta- egy harmadik zeneszerzőtől vár egy negyedik megzenésített Petőfi-verset :-)
A mai kérdésben nem elírás-e az, hogy "egy nagy nagyon ismert" Petőfi-versből komponált dalt a világhírű zeneszerző? Nem mindegy, hogy "nagyon ismert", esetleg "nagyon-nagyon ismert" vagy netán "nem nagyon ismert" versről van szó. Petőfinél sok a nagyon ismert, de ezek nem mind iskolai tananyagok és nem föltétlenül tartoznak a legfontosabb költeményei közé, bár ezen csakúgy el lehet vitatkozni, mint bizonyos zenei értékítéleteken. Jó lenne egyértelművé tenni a kérdést még idejében.
Ugyan a tegnapi kérdésre nem érkezett be az eredeti válasz, de befutott egy, amelyik megfelel annak, idézet egy újságcikkből:
"Lehár Ferenc operát írt a Románc című színműből, mely annak idején nagy sikerrel került színre a Vígszínház színpadán. A Románc, mint opera, a jövő szezonban kerül először színre a newyorki Metropolitain-opera színpadán, a női főszerepben Jeritza Máriával. A zongorakivonattal már teljesen elkészült Lehár Ferenc."
És hogy ne csak "történelmi" neveket említsünk: Violeta Urmana, akit ma és mai fogalmak szerint szintén világhírűnek lehet(ett?) tekinteni, szintén mindkét szólamot énekli vagy énekelte. A ma emléknapos Shirley Verrett pesti szopránszólója Abbado Requiemjében élmény volt a legjavából.
A tegnapi Csermlényi Viktort firtató kérdésre Gézakadocsa Játékostársunk érdekes válasszal rukkolt elő, idézem:
"Závodszky Zoltán (Igaz, csak hangfölvételről, mivel ez Berényi egyik olyan rendezése volt, ahol csak a két női főszereplő volt testben is a színpadon. Ment a Bárka Színházban, de Veszprémben is nem egyszer, stb. Z.Z. énekét játszották be megfelelő helyen."
Elfogadtam, tényleg, Berényi Gábor rendezésében 2006-ban Drága Gizám! címmel ment a Macskajáték, ahogy Játékostársunk is leírta... :-)
Őket a gugli kiszórta nekem is; hadd tegyek hozzá még egyet, akit lengyel kollégája mellett beküldtem és aki, ezek többségével ellentétben és ahogyan a kérdésben állt, igazán ismert volt: Frank Glazer...és itt is Frank Glazer.
1. Draga Matković (1907. november 4. – 2013. július 29.) horvát származású német klasszikus zongoraművész. Nyilvános zongoraelőadást tartott 100. születésnapján, 2007. november 4-én a bajorországi Bad Reiuchenhall melletti Bayerisch Gmainben. Játszotta (többek között) Joachim Raff szerzeményét, "Polka de la Reine"-jét, rögtönzött Hugo Reinhold-darabot, op. 28, valamint előadott Chopin-, Liszt- és Mendelssohn- darabokat. https://en.wikipedia.org/wiki/Draga_Matkovi%C4%87
2. Randolph Henning Hokanson, amerikai zongoraművész Bach, Mozart és Chopin darabjaiból adott koncertet a seattle-i Bayview Manor Albertson Hallban 2015. június 21-én, egy nappal 100. születésnapja előtt https://en.wikipedia.org/wiki/Randolph_Hokanson
3. Mieczysław Horszowski (1892. június 23. – 1993. május 22.) lengyel-amerikai zongoraművész. Utolsó hangversenyét 1991 októberébe tartotta Philadelphiában.
6. Henry Shapiro, New Jersey-i zongorista 100 évesen a COVID-19-zárlat alatt heti rendszerességgel koncertezett a Facebook Live-on több ezer fős közönség előtt. https://bronx.news12.com/year-old-pianist-plays-weekly-concerts-on-facebook-live-for-thousands-of-viewers
7. Colette Maze francia zongoraművész ötéves kora óta zongorázik. 2021-ben, 107 évesen kiadott egy albumot Debussy felvételeivel, amivel a világ egyik legrégebbi zongoristája lett. https://www.youtube.com/watch?v=3Sdy0K-Q6o0&ab_channel=DWEuromaxx"
Búbánat bejegyzéséhez csatolom még Nagy Katalin kutakodását is:
"Cella Delavrancea (1887. december 15. – 1991. augusztus 9.) román zongoraművész, író és zongoratanár,Barbu Ștefănescu Delavrancea író legidősebb lánya, Henrieta Delavrancea-Gibory építész , Niculina Delavrancea és "Bebs" a Delav kör tagja. Ő volt az első román művész, aki 1987-ben a Román Athenaeumban századik évfordulója alkalmából rendezett gálakoncerten vett részt, amelyen tanítványával együtt játszott. és Dan Grigore barátja .
https://en-m-wikipedia-org.translate.goog/wiki/Cella_Delavrancea?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc"
Nem hiszem, hogy érdemes ezen vitatkozni és hogy ez sokakat érdekel, de a hivatkozott wiki-szócikkben az is szerepel, hogy még a háború után többször föllépett New Yorkban, sőt Párizsban is, igaz, 1946 utánról nincs info. Az viszont benne van, hogy miután tanítani kezdett, alkalmanként utána is szerepelt még itt-ott, ami némileg ellentmond egy esetleges betegségnek, ezzel szemben a cikkben egyértelműen az van, hogy karrierjét származása és Ausztria Hitler általi bekebelezése akasztotta meg. Hogy mennyire volt világhírű mint tanár, arról én legalábbis semmit sem tudok, de itt sincs nyoma - szemben Rózsa Vera egész sor máig ismert sztár-növendékével. A másik hivatkozásban amúgy Roosevelttel 1936-ban és énekesként beszélgetett.
Szánthó Enid beteglapját nem ismerem, de angol nyelvű wiki-szócikkéből bizony világosan kiderül, hogy 1946-ban már nem énekelt, hanem énektanárként tevékenykedett, későbbi életpályájáról nem tudni azaz "karrierje fiatalon megtorpant". Itt pedig azt olvastam, hogy Roosevelt elnök magánkihallgatáson fogadta és harminc percen át beszélgetett vele.
Világért nem akarom senki esélyeit rontani, s a pontozás már meg is történt, ezért csak megjegyzem, hogy az írt két Mozart-zongoraversenynél csak az ajánlás címzettje és tanítványi mivolta igaz, de azoknál a "szerelmes" melléknév már nem. Az ajánlásnak sokkal prózaibb oka volt a tanítvány kiváló képességein túl. (A szerző szép pénzt kapott érte.) Amúgy Beethoven is az Op.7. után még két művét - Op.15. és Op.34. - uannak a szül. Keglevich grófnőnek -Babette - ajánlotta, de azokhoz nem kapcsolódik a kérdésbeli kritérium.
Egy nappal korábban is hasonló volt a helyzet: Szánthó Enid karrierje csak Bécsben (s nagyjából akkor Európa legnagyobb részén) akadt meg viszonylag fiatalon, de nem betegség, hanem származása és az Anschluß miatt.
Ketten is felhívtátok a figyelmet, hogy Mozartnakis vannak "Babette-művei". Babette Ployer Mozart zongora- és zeneszerzés-tanítványa, akinek Mozart két zongoraversenyét is ajánlotta 1784-ben, ezek a zongoraverseny no. 14. és a zongoraverseny no. 17. Ezt is elfogadtam...
A teljesség kedvéért: korunk egyik -főleg kórus "vonalon"- igen ismert zeneszerzője, Eric Whitacre is írt operát Milton műve alapján "Paradise Lost: Shadows & Wings" címmel. Műfaji imeghatározása: opera electronica. Fogyasztható kortárs zene, YT-on meghallgatható, i t t.
Én is Brahmsot írtam, még részletesebben, kitérve a No.1. és No.2. címére, stb. is, s arra is, hogy még a 2. -A-dúr- zkri szerenád is Op.16. lett, holott azt csak 1860-ban írta, sőt utóbb revideálta is az 1875-ös kiadása előtt. Mindezt nemcsak az 1965-ös magyar zenei lexikon támasztja alá, hanem még pontosabban benne van az 1983-as magyar kiadású Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikonban is (1.kötet 236.old.), sőt ott az Op.21.No.2. egyenesen 1853-as.
Az alábbi alternatív, de védhető választ küldtem be tegnap:
1) Dvorák op. 11 f-moll románca 1877-es keltezésű, az op. 21 B-dúr zg. triót 1875-ben írta ... de van forrás, ahol a románc már 1873-ban elkészült.
2. Brahms op. 11 D-dúr szerenádja 1857/58-ban keletkezett, az op. 21 alatti két sorozat zg. variáció viszont 1854-ben és 1857-ben, azaz már a később komponált sorozat is készen volt, amikor hozzáfogott a végül 1858-ban elkészült szerenádhoz.
Frissítés: az op. 11 Dvorák-románc az 1965-ös Zenei lexikon szerint is 1877-ben keletkezett, az op. 21 B-dúr trió pedig ott is 1875-ös keltezésű. (Dvorák-szócikk, I.kötet, 525.o.) U.ez a Brahmsokról u.ott 288-289. o.
Én napokon belül "földön, vizen, levegőben, valamint sínek" között " folytatom - nem idehaza -, így a legnagyobb sajnálatomra, a szeptember sem a játék hónapja itt a számomra...
Kicsit megijedtem ettől a szívélyes ;-) köszöntéstől, aztán rákerestem és láttam, hogy ez valami szólásmondás valahonnan. Itt mindig tanul az ember és nem csak zenét ...
Mivel - s ez valoban megtiszteltetes szamomra, nem holmi udvariaskodas - a Cafe Momus impresszumaban mint "allando kulsö munkatars" szerepelek, etikatlannak tartanam a nyeremenyt elfogadni/megtartani, kerem egy potsorsolas megtartasat.
A félreértés onnan eredhetett, hogy valakinek a szerelme -főként a mai világban, de a jelek szerint már évszázadokkal ezelőtt is- lehet alkalmi szerelem is, nemcsak a tartós és nagy -akár csak egyoldalú- kapcsolatok és érzelmek. Máig vitáznak egyébként azon is, hogy igazából ki volt Júlia és Célia, de az biztos, hogy a megfejtésül szolgáló vers - Kit egy citerás lengyel leányról szerzett - Zsuzsannáról, tehát föltehetően egyikről sem szól (se nem Júlia se nem Célia, sem pedig ezek legelfogadottabb igaziai, vagyis nem a két Anna egyike), s már a címében is egyértelműen benne van a citera és az is, hogy a hölgy lengyel. Azt pedig, hogy valódi, bár tartamában meg nem határott szerelemről van szó, az magából a versből egyértelmű.
Mindezt közvetve azok az irodalomtörténeti elemzések is alátámasztják - Szerb Antaltól Nemeskürty Istvánig - amikből az derül ki, hogy bár Balassinál tényleg voltak nem konkrét, tényen alapuló szerelmes versek, de a legjobbak pont azok, amiknek volt tapasztalati alapja, s azt is leírják, hogy igen gyakran vigasztalta magát alkalmilag, sokszor a fő szerelmei igazi be nem teljesedése miatt, s ennek egyik eklatáns időszaka és helyszíne a halála előtt nemsokkal Lengyelországban töltött ideje, amikor az említett vers is született.
Az már a tudatos költő természetrajzához tartozhat csak, hogy ezt a verset beillesztette a Célia-versek sorába... Fórumonkhoz illően elég a sok lehetséges példa közül arra utalni, hogy a homoszexuális Csajkovszkij is tudott gyönyörű Rómeó és Júlia- vagy Anyegin-zenét írni.
Én most - bár sosem voltam az alkalmi szerelem propagátora - nem mentem lépre, de vigasztalásul leírhatom, hogy már többször magam is félreértettem egy-egy kérdést - ebben a hónapban már háromszor is sikerült kiizzadnom szerintem helyes választ, ami forma ill. az én értelmezésem szerint megfelelt a kérdésnek, de nem kaptam pontot.
Szabadjon megjegyeznem, hogy Balassi Bálint két nagy szerelme Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek) és Szárkándy Anna (Célia-versek) magyar volt. "Létező" lengyel szerelmet egyet sem tartanak számon, citerást sem, egyebet sem. Utólag, a válasz ismeretében visszakerestem: egyik-másik virágénekében jelenik meg citerán játszó "szerelmes lengyel lány" (Zsuzsanna), aki azonban nem a költő lengyel vagy bármilyen szerelme, hanem "csupán" némely virágénekének fiktív szereplője. Talán csak én értettem félre a kérdést.
Érdekesség: ugyanabban az évben, 1846-ban, az Éliás birminghami premierjén a vezénylő Mendelssohn ugyanazt csinálta, mint Wagner Drezdában a Kilencediknél, vagyis az irdatlan méretű kórust a zenekar mögé helyezte.
Itt jelzem, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, a JÁTÉK-beli részvételemet általam meghatározott időre felfüggesztem: az év további időszakában szeptemberre, novemberre és decemberre korlátozom.
(A külföldi útjaim miatt, internetes elérhetőség hiányában és mivel csak teljes hónapokat szeretek végig játszani.)
Ez így igaz. A megfejtés beküldésekor magam is megjegyeztem, hogy a színpad megnyitó ("potpourri") előadásán, amin Horthy Miklós kormányzó is megjelent, fellépett Gyenge Anna (Anne Roselle) és Jan Kiepura pár Pillangó-részlettel.
Megjegyzem, Aureliano Pertile 1938 után 1939-ben is fellépett A trubadúrban és a Bajazzókban a Margitszigeten!
Továbbá:
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1938. évi ünnepélyes átadásán - Aureliano Pertile nevével fémjelzett, vendégfellépte előtt pár héttel -, három világhírű énekművész tette tiszteletét a június 14-i sajtóbemutatón: Eggerth Márta és Jan Kiepura, illetve Gyenge Anna (külföldön: Anne Roselle)!
Idézek a Nemzeti Újság 1938. június 15-én kelt cikkéből:
„Jan Kiepura fellépett a szabadtéri színpadra, énekszó helyett rövid magyar mondatokkal tarkított német beszédet mondott. Nem készült az éneklésre, a karmesterrel sem tanult össze, így hát nem énekelhetett, de örömmel üdvözölte a szabadtéri színpadot, ahol nemsokára jótékony célra hangversenyt ad, mert azt hiszi, hogy ha a magyaroknak ingyen énekel, azzal lengyel hazájának is szolgálatot tesz. Gyenge Anna lépett azután a színpadra és felcsendült a Pillangókisasszony egyik legszebb áriája. Magasan, csengőn száll fel a Metropolitan világhírű énekesnőjének hangja, a szigeti színpad akusztikája is megfelelő tehát, és ha a két oldalt ültetett jegenyefasorok megnőnek és összelombosodnak, még jobb lesz.
Az első szavak elhangzottak tehát a szigeti szabad színpad gyepszőnyeges színpadáról, a magyar szó új hajlékot nyert Isten szabad ege alatt a leggyönyörűbb és legszebb tradíciókat őrző Szent Margit-szigeten.”
Ránézésre az 1. felvétel zenei anyaga mindkét katalógus szerint azonos, csak a kiadás éve tér el emitt és amott. Szerkesztő legyen a talpán, aki 2022-ben meg tudja állapítani a kb. 70 évvel ezelőtti kiadás dátumát. Talán már Berganza sem emlékezne rá.
Én is ezt a két forrást néztem, azaz először az operadis-t, aztán amikor rájöttem, hogy nem csak basszistáról lehet szó, gondoltam, hétfőn akár mindkét feladvány állíthat emléket a nagy Teresa Berganzának és az ő diszkográfiáját kerestem ki. Arra a következtetésre jutottam, hogy az 1993-ban készült Don Quixote után kiadott lemezei már nem eredeti, új felvételek, hanem újrakiadások, válogatások és az 1953-1993 közötti 40 év megfelel a kérdésnek: "vette fel az utolsót".
Az első lemeze és az utolsó között a meghatározott 40 évnél több mutatkozik, és Massenet Don Quijote c. operájának 1992-es vagy 1993-as (?) lemeze nem is az utolsó volt az énekesnő lemezfelvételeinek sorában:
Éreztem, hogy Teresa Berganza lesz a válasz, de nem találtam nyomát az első lemezfelvételének. Ezek után nagyon izgat a kérdés. Zéta megjelölné a forrását?
UDVARHELYI BOGLÁRKA: OPERA ÉS OPERETT AZ 1867-ES ÉV PÁRIZSÁBAN - DLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
„Romeo és Júlia témája mind az irodalomban, mind a zenében nagyon népszerű volt. A negyedik fejezet a különböző feldolgozásokat, a librettó és a dráma közötti különbségeket, valamint az operában szereplő négy szerelmi duett vizsgálatát helyezi a középpontba” (IV. oldal)
Lásd: 33. és 43. közötti oldalakon kifejtve a téma
Van némi kétség bennem, hogy az "első háromban a búcsúznak és a közeli elválásról szól, egyedül az utolsóban találnak egymásra...", de tanulmányozom a Rómeó és Júliát a hétvégén...
A tegnapi technikai kalamajka még nem teljesen ért véget. Értékelni, a hátteret kezelni még nem tudunk, szerencsére a mai kérdéseket már korábban feltettük.
? Wiki:
Az operett szövegkönyvét Alfred Grünwald, német verseit Fritz Löhner-Beda írta,
a librettót magyarra Heltai Jenő fordította,
a magyar verseket Romhányi József és későbbi feldolgozásokban Zöldi Gergely szerezte.
Eszembe jutnak Ábrahám Pál népszerű operettjéből – Bál a Savoyban - Daisy és Musztafa kettősének refrénsorai: „Bár a bál csöpp lokál, minden este visszavár…/Ó, Mr. Blue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő…”
A "kék" nyilván totál sületlenség. Reading it, I feel blue. :-)
Inkább ilyesmire tippelnék:
8 music : of, relating to, or used in blues //a blue song (see blues sense 3) sense 3:
a: low in spirits : melancholy //has been feeling blue
b: marked by low spirits : depressing //a blue funk //things looked blue
Márpedig a kék az kék. Más nyelvekben is Kék rapszódiának fordítják. Merő véletlen, hogy a blue és blues szavakat csak egy betű különbözteti meg. Zenetudósok terepe, hogy a Kék rapszódia tartalmaz-e blues-os elemeket. Létezik továbbá bluenotes kifejezés a blues-szócikkben, de az már annyira szakmai, hogy meg sem próbálom megérteni, mi az.
Filológiai értelemben igaz, de én mégis a Kék rapszódia fordítást szeretem. Emlékeztet zsenge éveimre. Elbűvölt, merengtem, kutattam, miközben hallgattam, hogy vajon mitől kék ez a zene... Biztos vagyok abban, hogy a rapszódia blues stílusban cím nem váltott volna ki semmilyen hatást.
Bocsánat, a csapos közbeszól... Gershwin Rhapsody in Blue című remekét nem helyes "Kék rapszódiának" fordítani. Szó nincs a színről, hanem a Blues stílusról...
Bocsánat, a csapos közbeszól... Gershwin Rhapsody in Blue című remekét nem helyes "Kék rapszódiának" fordítani. Szó nincs a színről, hanem a Blues stílusról...
Én az eredeti orosz szöveget írtam be, de a munkahelyi gépemen, melyen válaszoltam, nincsenek cirill betűk - van rá icipici esélyem, hogy válaszom elfogadásra kerül?
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti Kamaraterem Banda Ádám (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Prunyi Ilona (zongora) Mozart: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378
Dohnányi: cisz-moll hegedű-zongora szonáta, op. 21
Boëllmann: G-dúr zongoratrió, op. 19
19:00 : Budapest Óbudai Társaskör Óbudai Kamarakórus
vezényel: Erdős Ákos
zongorán közreműködik: Király Miklós "Az Óbudai Kamarakórus 36. éves jubileumi hangversenye"
19:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Kriszta Kinga (szoprán), Vörös Szilvia (mezzoszoprán), Vigh Andrea (hárfa)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Kovács János Ravel: Pavane egy infánsnő halálára
Debussy: Két tánc
Saint-Saëns: Koncertdarab hárfára és zenekarra, op. 154
Debussy: La Damoiselle élue (A kiválasztott hölgy)
Ravel: La valse
.jpg)
