vissza a cimoldalra
2021-10-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (271)
Opernglas, avagy operai távcső... (21105)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62728)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7596)
Társművészetek (2469)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8649)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5134)
Milyen zenét hallgatsz most? (25096)
Kedvenc előadók (2872)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Momus társalgó (6360)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11816)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Operett, mint színpadi műfaj (4965)
Edita Gruberova (3143)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4911)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2910)
Momus-játék (6101)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (339)
Bruckner (657)
Chopinről - mélyebben (424)
Wagner (2687)
A nap képe (2295)
Franz Schmidt (4027)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2293)
Eiffel Műhelyház (596)
Pantheon (2983)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1498)
Cziffra György (118)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kedvenc felvételek (Momo, 2005-06-09 20:35:11)

- lemezek, filmek, vélemények -
   
270   ladislav kozlok • előzmény263 2021-10-27 09:05:14

Most pedig ulj be a kedvenc fotelodbs, csukd be a szemed és hallgasd a Karajan féle felvételt, Melissande - Frederika von Stade.

269   Búbánat • előzmény260 2021-10-26 19:11:10

Voltak "kevert" szereposztású előadások is Debussy operájából, Blum Tamás is vezényelte: 

pl. 1965. október 17.:
Blum Tamás – Palcsó Sándor, Faragó András, Ütő Endre, Szabó Anita, Házy Erzsébet, Hankiss Ilona, Galsay Ervin

268   takatsa • előzmény267 2021-10-26 11:41:29

Erről csak annyit, hogy az általam ajánlott és letölthető felvételen Natalie Dessay énekli Mélisande szerepét. Ő leginkább koloratúrszoprán, de nem véletlenül tévedt erre a DVD-re, hanem gyakran énekelte ezt a szerepet. Ami még érdekes, sőt pikáns infó lehet, hogy Laurent Naouri énekli Golaud szerepét, aki nem más, mint Dessay férje. Így Golaud/Naouri kétszeresen is féltékeny lehetett.

267   Edmond Dantes • előzmény266 2021-10-26 09:35:01

Mélisande a kánon szerint lírai mezzoszoprán szerep, mint az első magyar Mélisande, Marschalkó Rózsi vagy később Sándor Judit hangja volt. Pasztircsák Polinát eddig néhány magas lírai és drámai szoprán szerepben láthattuk. De lehet, hogy helytáll.

266   takatsa • előzmény265 2021-10-26 08:39:04

Akkor most lesz újra alkalmad látni. :) De nemcsak ezt a felvételt, hanem majd tavasszal az Eiffelben. Pasztircsák Polina biztosan nagyon jó lesz ebben a szerepben, a francia karmester pedig remélhetőleg otthonosan mozog Debussy zenéjében. Viszont Pelléas szólama igencsak nehéz, szerintem nehezebb Mélisande-nál, ráadásul egy különleges hangfekvést igényel, valamiféle magas baritont. Haja Zsoltnak csak drukkolni tudok.

265   lujza • előzmény260 2021-10-26 01:49:00

Ezt a 2. szereposztást láttam én anno Házyval és Melissel. De lehet, hogy túl fiatal voltam még hozzá, picit elbűvölt ugyan, de nem próbáltam újra látni.

264   macskás • előzmény257 2021-10-25 16:41:41

Csodálatos előadás volt!

263   takatsa • előzmény262 2021-10-25 13:59:21

Én is így gondoltam először. Aztán, ahogyan elkezdtem foglalkozni vele és telt az idő (mert egy felirat elkészítése intenzív munkát, elmélyülést és időt igényel) szinte észrevételnül, valami megválltozott. Nem én fogadtam be ezt a zenét, hanem a zene fogadott be engem. Merem állítani, ez egy különleges, nagyon jó zene. Most sem tudok jobbat írni, mint ahogyan befejeztem az ismertetést: ha valaki meg akarja ismerni ezt az operát, akkor félre kell dobnia az előítéleteit és fejest kell ugrania bele. Igérem, hogy senki sem fogja a nyakát szegni, mert ez egy rendkívül jó előadás, és még hat napig letölthető.

262   Edmond Dantes 2021-10-25 13:36:17

Takatsa valóban költői Pelléas-ismertetője egykori zenekari muzsikus ismerősöm réges-régi, kevéssé költői, ám tömör összefoglalóját juttatja eszembe: "játszhatatlan és nézhetetlen" (terjedelmű?). Figyelem: nem saját véleményem, csak idéztem!

261   Klára • előzmény257 2021-10-25 12:20:43

Tisztelt Héterő!

Köszönöm a felvilágosító tájékoztatást. Én a MÁO régi elődására emlékeztem. De az idézett 2007-es bemutatók igazodnak a 40 éves ciklushoz. Van esetleg valahol felvétel az említett előadások valamelyikéről? Mert ugye ez a "Kedvenc felvételek" fórum!

260   Edmond Dantes • előzmény258 2021-10-25 09:29:24

Az "alap"szereposztásban Palcsó Sándor, Sándor Judit és Faragó András énekelte a főszerepeket, a 2. szereposztás hármasa (Kozma Lajos, Házy és Melis) csak párszor és eleinte lépett színpadra. Az előadás lelke, motorja valószínűleg Ferencsik volt.

259   ladislav kozlok • előzmény255 2021-10-25 09:17:08

Ha már megnéztétek Takatsa fordítását /remek mint mindig/ hallgassátok meg egy kituno lemezfelvételt - a Berlini Filharmonikusokat  von Karajan vezényli. /tubus/

258   joska141 • előzmény256 2021-10-25 01:54:49

Azt hiszem Melis György volt Golaud. Restellem, de a többi szereplőre már nem emlékszem, pedig azon az "ezer évvel ezelőtti" egyik előadáson ott voltam.

257   Héterő 2021-10-25 01:07:48

2007. június 15., péntek 18 óra, Nyári Színház, Miskolc
2007. június 16., szombat 18.30 óra, Művészetek Palotája, Budapest

Közreműködik: Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar
Vezényel: KOCSIS ZOLTÁN
Pelléas – Leonardo Caimi / Gérard Theruel
Mélisande – Juliette Galstian
Arkel – Jérôme Varnier
Golaud – Vincent Le Texier
Geneviève – Meláth Andrea
Yniold – Sáfár Orsolya

Játszódik Allemonde várában és környékén, a középkorban.
Golaud sírdogáló lányra lel egy sűrű erdőben. Magával viszi nagyapja várába, és feleségül veszi. A fiatalasszony, Mélisande sokat van együtt Golaud testvérével, Pelléasszal. Egyszer Mélisande sokáig játszadozik a férjétől kapott jegygyűrűvel, amíg egy mély kútba ejti. A jóval idősebb Golaud szívében fokozatosan felébred a féltékenység öccse iránt. A gyűrű elvesztésének nagy jelentőséget tulajdonít. Szenvedélye egyre alantasabb cselekedetekre sarkallja: első házasságából származó fiával, a kis Yniolddal figyelteti Pelléast és Mélisande-ot, de semmi nem támasztja alá a gyanút, hogy megcsalják. Pelléas hosszú útra készül, arra kéri Mélisande-ot, találkozzanak még egyszer, hogy elbúcsúzhassanak.

Golaud kilesi őket, és megöli Pelléast. Mélisande megszüli gyermekét, de haldoklik. Golaud még most is arról faggatja, szerette-e Pelléast. Az asszony csak annyit tud mondani, hogy ártatlanul szerették egymást, majd örökre lehunyja szemét.

256   Klára • előzmény255 2021-10-24 14:19:53

Fogadd legőszintébb hálámat! Valamikor a MÁO-ban láttam, kb ezer éve. Cca 40 évente ássák elő, talán eszébe jut valakinek, és szinre kerül.

255   takatsa 2021-10-24 11:01:18

Innen lehet letölteni a Pelléas és Mélisande-ot, a szokásos módon, 1 hétig, magyar és mindenféle egyéb felirattal. Javasolt lejátszó: VLC.

És akkor bővebben:
"Ha Isten lennék,
szánnám az embert."

Ezt a mottót választottam, Debussy furcsa, fájdalmasan szép operájához.  Megvallom, ez az opera eddig kimaradt az életemből. Ami talán nem is csoda, hiszen Magyarországon ez egy elég mostohán kezelt mű, tudomásom szerint a 60-as években volt utoljára műsoron az Operaházban, azóta maximum egy-két alkalommal hangozhatott el itthon, koncertszerű előadásban. Aztán a 2020 tavaszára tervezett új színrevitelt a Covid meghiúsította, de talán 2022 tavaszán láthatjuk majd, és én éppen erre az előadásra készülve (Mélisande-ot az egyik kedvencem, Pasztircsák Polina alakítja) vettem elő ezt az operát.

Röviden annyit kell tudni erről az operáról, hogy ez Debussy egyetlen befejezett operája, bár Debussy szinte egész életében kísérletezett ezzel a műfajjal. Sikertelen fiatalkori próbálkozásai után Maeterlinck 1892-ben bemutatott szimbolista drámája hozta meg számára az ideális témát, és ez a dráma nemcsak alapját képezte Debussy operájának, hanem - kis húzásoktól eltekintve - teljes mértékig az eredeti szöveget használta. Wagner után 5 felvonásos, csaknem három órás nagyoperát írni ugyancsak merész vállalkozás volt, de Debussynak sikerült ez a produkció, és a Pelléas és Mélisande joggal tekinthető a wagneri Trisztán és Izolda francia párjának (vagy ellenpárjának) a francia opera barokkig visszanyúló hagyományaiból táplálkozó, egyedülálló alkotásának. Persze csak akkor, ha egyáltalán operának tekinthető ez a zene, a maga cselekmény-nélküliségével, álomszerű történéseivel. 1902-es bemutatójakor igencsak megdöbbentette az embereket és azóta is ambivalens a megítélése, de ha nem is a legnépszerűbb operák egyike, ma is játsszák világszerte.

Ha valaki először találkozik ezzel az operával (mint ahogyan én), mit sem sejtve, akkor alaposan fejbekólinthatja ez a zene, ami egyik oldaláról csodálatos, mindazzal a szépséggel, ami az impresszionista zenére jellemző, másrészt viszont időn- és cselekvésen túli, olyan, mintha az ember csak ülne egy tó partján és bámulna az alig fodrozódó vízre. Ez a zene nem unalmas, hanem unalmon túli, átölel, belédhatol, átfolyik rajtad, eltűnteti minden viszonyítási pontodat, megszűnik a fent és lent, vagy a múlt, jelen és jövő, és valami bizonytalan lebegésbe kerülsz, hallgatod a zenét és a duruzsoló szavakat, felolvasnak egy levelet, az időjárásról beszélnek, az árnyékokról, a napsugárról, sötét erdőről, barlangokról, a tengerről, kút mélyéről, nem történik semmi, vagy talán mégis? Valami sötét és lomha árnyék van ott a sarokban, a sötétben, ami lassan bekebelez mindent, és aztán a végeredmény: gyilkosság, két halott, szétesik minden, pedig a gyilkos is, az áldozatok is, mindenki, csupa jó, jóravaló, jót akaró ember. Minden pontosan olyan, akárcsak a mi kis életünkben. 

Szerencsés kézzel találtam egy olyan felvételt, amely nagyon közel hozhatja hozzánk ezt a mesterművet.  Bertrand De Billy vezényli a Bécsi szimfonikusokat, a főbb szerepeket  Natalie Dessay, Laurent Naouri, Stephane Degout, Philip Ens és Beate Ritter énekli ezen a 2010-es felvételen. Mindegyikük csodálatosan énekel, ez egy tökéletes előadás.  Ugorjatok fejest ebbe a fantasztikus zenébe, nem bánjátok meg!

254   ladislav kozlok • előzmény253 2021-10-21 19:15:11

Nem csak  .....

253   takatsa • előzmény252 2021-10-20 23:04:21

Ön tán ti tán? :)

252   ladislav kozlok 2021-10-20 09:06:12

Mi van itt gyerekek, Titánok harca ?    ; )

251   takatsa • előzmény250 2021-10-20 06:39:26

Ez volt a hét vicce, hogy én piszkálom önt, kedves professzorom. :)

250   Héterő • előzmény249 2021-10-19 23:34:51

Most legalább azt cselekedted, amit a saját felirataiddal kellene: javítgasd a sokezer hamis sort!
Amúgy egy betűhibáért nem szokás piszkálni a másikat. Én sem élcelődtem, amikor nálad két felirat állt endelkezésre. (213   takatsa 2021-10-17 14:27:34)

249   takatsa • előzmény248 2021-10-19 22:53:54

Hát, kedves Héterő, ha nincsen jobb dolgod, akkor csak "gyönygyözz" tovább, bár a magyar nyelv gyalázkodó védőjeként ügyelhetnél kicsit jobban a helyesírásodra, mert aztán jön a tanítónéni és ráüt a praclidra. Sajnálom, hogy az operavision linkelgetésén kívül, hosszú hónapok óta ez az egyetlen témád a Momuson, de ha kreatívabb tevékenységet nem tudsz találni magadnak, akkor ennyit tudok segíteni: a továbiakban is, hétről-hétre ellátlak municióval. Végső soron engem szórakoztatnak a beírásaid, legalább sokan olvassák a topikot és kedvet kapnak az opera-ajánlataimhoz. Remélem, hogy letöltötted és megnézted a Weinberg operát is, azt a munkámat is pocskondiázd, ha megkérhetlek, mert szívügyemnek tartom azt az operát, és szeretném, ha minél többen megnéznék. Előre is köszönöm a segítségedet.

248   Héterő • előzmény247 2021-10-19 20:49:38

Úgy gondolod tehát, hogy gyönygyöző szellemiséged helyrehozza Francesco Maria Piave eltévelyedéseit?
Ezt a nemes célt értékelni nem képes értetlenek pedig sajnálnivalók?

A múltkori, krumpli-ügybeni magyarázkodásod szerint a takatsa-ars poetica netán azt jelenti, hogy nem a librettot, hanem a rendezőt kell fordítani?

247   takatsa • előzmény246 2021-10-19 20:21:39

Nyugi, majd megnézik az egészet, ha érdekli őket. Ez volt amúgy az első felirat, amit készítettem, talán 8 éve. Én nagyon élveztem. "Idegeimre megy ez az ostoba gróf/Arájával hálnék most boldogan." Nem érzed a mondat zeneiségét, ahogyan gyöngyöznek a betűk és a szótagok egymás után? Sajnállak. :)) Ja, és ha már ráérsz, kérlek elemezd az angol feliratot is, amiből fordítottam. Majd előbányászom neked az angol fordítót, aztán neki is küldhetsz dörgedelmes levelet. És van egy japán feliratom is hozzá, ha érdekel.

246   Héterő 2021-10-19 19:57:30

Az alábbi néhány példa az idetévedő olvasókat inti:
fogadják némi fenntartással a szép Rigoletto nem egészen pontos magyar feliratozását. A helyi rajongóknak ugyanis - úgy tűnik - tök mindegy, mit mondanak valójában a szereplők.
_________________________________

Seguire lo sposo m'è forza a Ceprano.
                  Mennem kell a férjemmel Cepranoba.
(Ceprano település Olaszországban, Lazio régióban, Frosinone megyében. Lakosainak száma 8940 fő.)
most:        Így kívánja férjem, Ceprano gróf
_________________________________

Il giuoco ed il vino, le feste, la danza, battaglie, conviti, ben tutto gli sta.
                  Kártya és bor, mulatozás, tánc, civódás, lakoma, - mindig azt csinálja.
most:        Örül, ha iszik, táncol, örömködik.
_________________________________

Ah, più di Ceprano importuno non v'è...
La cara sua sposa è un angiol per me!

                   Ez a Ceprano ne alkalmatlankodjék itt nekem.
                   Drága asszonykája számomra valóságos angyal !
most:         Idegeimre megy ez az ostoba gróf
                  Arájával hálnék most boldogan.

245   Klára • előzmény240 2021-10-19 18:27:03

Nagyon köszönöm, ez egy kivételesen jó előadás volt, csodás énekesekkel. Számomra egyébként ez egy nevezetes Rigoletto előadás. Pár éve a  Mezzo tv-n elcsíptem egy folyamatban lévő opera közvetítést. (az akkori tv újság nem hozta az adó műsorát). Hogy a darab a Rigoletto, az nem volt kétséges, Gilda szerepében Gruberová sem - téveszthetetlen hang! De a Mantuai hercegnél elakadtam: csodaszép hang, szép szál tenorista, a hang alapján  Pavarotti-gyanús. Lebeszéltem magam, az nem lehet - szegény Luciano kb másfél mázsa, ez meg egy karcsú alak. De, a végén majdcsak kiderül - a közvetítés végén mindig felsorolják  a szereplőket. Úgy is volt - csakugyan Pavarotti énekelt, és a felvétel időpontja: 1982!  Számunkra Pavarotti a csodálatos hangja mellett többnyire nem csekély termetéről volt közismert, akkoriban fiatalkori felvételei nem túl sűrűn jelentek meg. Ingwar Wixell nevét sem ismertem korábban, de csodálatos alakítása miatt ő is rögződött!

A covid járvány alatti MET stream egyik nagy előnye volt, hogy megismerhettük  számos nagy énekes pl. Pavarotti, Domingo - sorolhatnám, de felesleges - fiatalkori felvételeit is!

 

244   takatsa • előzmény243 2021-10-19 18:16:28

Félreérted. Én ezt tényleg vicces megfogalmazásnak szántam, bennem ártó szándékot ne keress. Azt akartam ezzel tudatni, hogy sok felirat van a fájlba építve: magyar, angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz.

243   ladislav kozlok • előzmény242 2021-10-19 17:31:13

Ez  még  viccnek se jo.

242   takatsa • előzmény241 2021-10-19 16:32:29

Ez a felvétel extra minőségű, érdemes letöltened. Igaz, hogy szlovák felirat nincsen hozzá, de azon kívül minden egyéb. :)

241   ladislav kozlok • előzmény240 2021-10-19 15:47:26

Igen, nagyon szép felvétel. Elso vhs kazettáim kozé tarozik egyutt  a Pillangoval.

240   takatsa 2021-10-19 13:37:09

Most, hogy számomra hirtelenül és váratlanul meghalt szegény Edita Gruberová, szeretnék az emléke előtt tisztelegni legszebb Rigoletto felvételemmel. Az 1982-es operafilmen, amelyet Ponnelle rendezett, Gruberová mellett Luciano Pavarotti és és Ingvar Wixell énekel, fogadjátok ezt a technikailag is nagyon jó minőségű felvételt szeretettel.

239   Edmond Dantes 2021-10-19 07:19:13

Mifelénk évszázados hagyománya van a cseh operák nem-játszásának. Trianon után szóba sem jöhetett a fő ellenségnek számító - mert ráadásul demokratikus- Csehszlovákia zenéjének, operáinak, zeneszerzőinek terjesztése. Sőt, pl. Weinberger máshol igen népszerű Svandájának premierje a Városiban (nem az Operaházban!) politikai botrányba fulladt, ráadásul a szerző zsidó származása tovább rontott a "helyzeten". Ilyen politikai légkörben a kisérletező, sokfelé tájékozódó Radnai Miklós sem próbálkoz(hat)ott cseh dalművekkel. A háború után a sors fintoraként azonos (béke)táborba sorolt ország kultúrája, benne klasszikus zenéjének nagy része, főleg pedig operái erőltetett kényszerbemutatóknak tűntek a közönség számára, hasonlóan több "szovjet" (Prokofjev, Sosztakovics) szerző alkotásaihoz és a nézők talán úgy vélték, hogy érdektelenségükkel, távolmaradásukkal kockázatmentesen "tüntethetnek". Az említett történelmi hagyományok hatása a rendszerváltozás után sem változott döntően, noha voltak és vannak sikeres próbálkozások a régi le- és elmaradások részleges pótlására...de évszázados becsípődéseket nehéz gyógyítani, miközben kétes zenei értékű gálaestek, ilyen-olyan más operaházi produkciók és egyebek sem segítik - visszatérve a kiinduló gondolathoz- teszem azt, a cseh operák népszerűsítését.

238   takatsa • előzmény237 2021-10-18 22:18:08

Nem erről van szó. Ez a másik fájlküldő nem jelez semmilyen veszélyt, lehet használni a letöltésre. Bár gondolom, mindenkinek elment már a kedve megnézni, ki kíváncsi a krumplipucolásra, azt lehet felirat és videó nélkül is csinálni. A ssa-t amúgy nem látja a letöltő vagy víruskezelő, mivel az mkv-ba van csomagolva. És, hogy ebben az esetben miért nem srt-t használtam, arra rájöhetsz magad is. A probléma a swisstransferrel van, ez egy free és sokak által használt fájlküldő, nyilván küldtek vele vírusos anyagot is, ha ezt jelzi a felhasználó, akkor maga a fájlküldő lesz gyanús a böngészőknek. Aztán majd a swisstransfer tisztázza a dolgot, és feloldják ezt a jelzést, de eltelhet addig jó néhány nap.

237   Héterő • előzmény234 2021-10-18 21:21:38

Talán az srt helyett általad újonnan használt SSA (Sub Station Alpha) felirat-rendszert kezelik utálkozva egyes vírusvédők vagy böngészők.

236   ladislav kozlok 2021-10-18 19:10:29

Klárika, Pesten volt egy jo Jenůfa - Marton, Bátori. Zseniális  eloadás volt. És  Miskolcon egy Makropulos.  Aztán itt van Kátya Kabanová/ Osztrovszkij  Vihar drámaja után/ - Brunnben láttam Robert Carsen kiválo rendezésében, Eros torténet,  erre az operára illene a londoni szereposztás. Metben eloadták A Holt Házbol - Z mrtvého domu. 

A nagy  olasz és német mesterek operái után, Janáček muveit  leggyakrabban játszák a világban.  

235   ladislav kozlok • előzmény225 2021-10-18 18:52:35

Én  az idézet fordítására  írtam, hogy igaza van.

234   takatsa 2021-10-18 18:51:08

Ha valakinek - ezek után még van kedve a két Jenufa felvételhez, akkor adnék egy új letöltési linket. Erre azért van szükség, mert többen jelezték magánban, hogy az előzőleg megadott letöltési linkre kattintva a böngészőjük vírus-veszélyre figyelmeztette őket. Én eddig rendszeresen használtam fájlküldésre a swisstransfer-t, és soha ilyesmit nem tapasztaltam, gondolom, hogy átmeneti zavar és vakriasztás lehet. MIndenesetre most egy másik fájlküldő linkjét adtam meg, teszteltem, és a két videófájl 30 perc alatt töltődött le. Kicsit lassú, de remélem normálisan fog működni, 30 napig lehet letölteni a videókat, és garantáltan vírus-mentesek.

233   takatsa • előzmény232 2021-10-18 18:47:01

Tényleg nem akarok beleszólni ebbe a diskurzusba, csak megjegyezném, hogy itthon is játszanak minden évadban jó pár XX. sz. második feli, vagy kortárs operát, ebben az évadban is több ilyesmi van az Eiffel házban. Ezek jó előadások is szoktak lenni, gyakran külföldi vendégművészekkel. A tervek szerint is - a barokk operák mellett - a kortárs operajátszás lesz az egyik fő profilja az Eiffelnek.

232   Klára • előzmény228 2021-10-18 18:28:50

Kedves Lajos,

a közönség izlését lehetne - merem állítani, kis mértékben kellene is - nevelni, de ehhez sok minden szükségeltetik!

A Janacek biográfiát németül, csak meg kell várnom a könyvtári nyitvatartási időt. Nem lesz sétagalopp, de érdekel, tehát megküzdök vele. Angolul nem írok, nem olvasok, ezért villanyozott fel ez a találat.

Mikor a Slezák  - memoárokat olvastam, akkor sem a némettel volt problémám, hanem avval a Monarchia-beli, sőt Morvaország-beli múlt századi "német" nyelvvel, amit akkor arrafelé használtak, és a jó öreg Slezák az 1920-as években papírra vetett!

 

231   Klára • előzmény230 2021-10-18 18:16:37

Kedves Lajos!

Ilyen nagy léptékben nem is mernék gondolkodni, beérném a szláv szerzők operáinak műsorra tűzésével! Ha a MÁO adatbázis igazat mond, az Eladott menyasszony több, mint száz éve nem szerepelt a műsoron!

230   Heiner Lajos • előzmény227 2021-10-18 16:16:47

Kedves Klára!

 

Csak egy-két példa a Prágai Nemzeti Színház repertoárjából, jó részük premier az idei évadban:

Schreker: Der ferne Klang (P)

Scönberg Erwartung/Weill Die sieben Todsünden

Schulhoff:Flammen (P)

Elég merész.

 

229   Klára • előzmény225 2021-10-18 15:20:33

Privátban nincs problémám Héterő fórumtárssal, sem tevékenységével. Nem vitatom azt sem, hogy a felsorolt nyelvek mindegyikén ír, olvas, beszél, fordít, stb. Én ilyen soklevelű babérkoszorúval nem dicsekedhetek, beérem szerényebb teljesítménnyel.

Lehet, hogy Jenúfa ügyben igaza van - kíváncsian várom a szöveghű fordítást. Takatsa fórumtársnak valamennyien hálás köszönettel tartozunk, nem csak a magyar felirattal ellátott operaelőadásokért, de önmagában a feltöltésért is! Ő soha, egyetlen szóval nem említette,  hogy a librettót fordítja, sőt! Egyébként az eredeti librettó és az énekelt változat összehasonlítása nem egy esetben megér egy csendesmisét! Én operát nem szótárral nézek, librettót nem szótárral olvasok, de a német nyelvű operák magyar feliratával általában elégedett vagyok. Gondolom, hogy akármelyik külföldi operaház, vagy a MÁO gondot fordít az operaelőadások feliratának megfelelő szinvonalú  és tartalmú kivitelezéséért, legyen szó akár a ROH, akár a Teatro Real angol, vagy a MÁO magyar nyelvű feliratáról (krumpli ide, vagy oda!)

Az építő jellegű kritika és a kekeckedés pedig két külön dolog!

228   Heiner Lajos • előzmény227 2021-10-18 15:15:35

Kedves Klára!

 

A magyar közönség ízléséről írtakat kicsit provokatívnak szántam.

Ám mégis: emlékszem a Vec Makropoulos egy előadására Londonban sok-sok éve. Zsúfolásig tele nézőtér - pedig nem premier volt (amúgy azon az előadáson futottam össze a már emlegetett Jiri Nekvasil barátommal - merthogy a produkciót a prágai Narodni Divadlo átvette).

Egyszóval˛ a magyar publikum ízlése tapasztalatom szerint konzervatívabb az európai átlagnál.

Vogel melyik könyvét találta meg? Én csak Janacek-biográfiáját olvastam˛ angolul.

227   Klára • előzmény226 2021-10-18 14:43:11

Kedves Lajos,

köszönet a bővebb tájékoztatóért Jenúfa ügyben.Csak megismételni tudom naív kérdésemet, ha ilyen sok helyen és ilyen sikerrel adják, nálunk miért nem? Az Eladott menyasszony remek nyitányát nagyon jól ismerem, sok hangversenyen, nagy énekesek koncertjén bevezető, első számként hangzik el. Azt is tudom, hogy Bécsben, Zürichben műsoron van, tehát az egész opera megérdemel egy-egy előadást.

Találtam egy Magyarországon fellelhető Vogel könyvet, megkísérlem elolvasni és referálni fogok, ígérem!

Nem hiszem, hogy a magyar közönség annyira süket - bocs - lenne, hogy csak az Ön által említett Pillangókisaszzonyra, illetve stb-re lenne igénye!  Talán meg kellene próbálkozni egy-két újdonsággal, persze azért meg is kell dolgozni!

Nem tudok csehül - bár néha "csehül vagyok" ha érti - de beírásának olvasása nem okozott gondot számomra.

226   Heiner Lajos • előzmény213 2021-10-18 14:05:24

Folytatom előző hozzászólásomat.

A "nagy" Janacek-operák mindegyikét láttam színpadon legtöbbször persze a Jenufát (Prága, Budapest, ˛Bécs, Salzburg., Hamburg).

Prágában még mindig  a Dvorak - Nekvasil páros rendezése fut - nekem tetszik.

Javaslom olvasásra:

Jaroslav Vogel: Leos Janacek - a biography

Az angol nyelvű változatot 1997-ben adta ki az Akademia Praga.

Tartok attól, hogy Vogel nevét szinte senki nem ismeri ma Magyarországon. A mút század egyik legnagyobb cseh karmestere volt. Ha valaki jobb Eladott menyasszony-nyitányt mutat mint az övé, vendégem egy sörre.

Elnézést, cseh betűket inzertálni nincs időm és a gépem megbolondult vessző helyett is pontot tesz a szövegbe.

225   ladislav kozlok 2021-10-18 09:51:59

Kedves  forumtársaim,  mivel a Jenůfa  librettoját madnerm fejbol ismerem, bátran kijelenthetem, hogy Héteronek igaza van. Hétero privátban értesített, hogy készul a Jenůfa fordítására. 8 éve írogatok a Momus-be, én tanusíthatom, hogy forumtársunk kiváloán ismeri az angol,francia,mémet, olasz, orosz, cseh-szlovák nyelvet./  hogy én is  beszélem ezeket a nyelveket, Heiner Lajos tanusíthatja/

Takatsa forumtársunknak pedig egy nagy  KOSZONET jár  a sok  operaélményért.Sok oromet szerzett  és szerez  nekunk.

Mind a két forumtásunkat nagyon  tisztelem.

224   Klára • előzmény222 2021-10-18 08:08:26

Kedves és Mélyen Tisztelt Héterő Fórumtárs!

Köszönet magvas és kiterjedt kritikai észrevételeiért. Két megjegyzést engedjen meg kérem:

Ön október  8.-án feltette megtekintési javaslatként a ROH Janúfa bemutatóját, én megnéztem, nagyon tetszett, ezt meg is írtam a topicban még akkor. Ez mostanság sajnos nem jellemző, kevés az érdeklődő. Most sem tolongtak.  Laci Kozlok megkérte Önt, hogy készítsen magyar feliratot, eltelt egy hét, ez nem történt meg, nyilván nem volt ideje. Ne értse félre kérem, ez nem szemrehányás, pusztán ténymegállapítás. A fordítás időigényes tevékenység.

Takatsa fórumtárs tegnap délután 14:30 körül feltöltötte a Jenúfa két különböző előadását, magyar felirattal. Ön kiváló gyorsolvasói képességgel rendelkezhet, ha cca 12 óra alatt elolvasta valamennyi verzió feliratát - el kellett olvasnia, mert mindkét előadás feliratából idéz - és még a MÁO magyar szövegét is társítja, amit nyilván meg kellett keresnie. Őszinte elismerésem ehhez a kiváló teljesítményhez, remélem, szerény soraim nem veszik el a kedvét hasonló észrevételek megfogalmazásától. Most már csak egy Ön által készített, szöveghű magyar feliratot szeretnék, hogy felfogjam az egyébként valóban kiváló opera cselekményének eddig nem megfelelően reprezentált  mélységeit.

223   takatsa • előzmény222 2021-10-18 07:52:06

Der Speer: lándzsa, gerely, dárda. A magyar nyelv márcsak ilyen, kedves Héterő, sok rokon- vagy azonos értelmű szó van, egy kifejezésre. Hol az egyiket, hol a másikat használja az ember, általában ösztönösen, néha pedig tudatosan, a mondat csengésének, dinamikájának, lejtésének, hangulatának megfelelően. Választékos beszéd? Azt hiszem, az ilyesmit így hívják. Persze lehet másképpen is beszélni, írni, manapság elég 200 szó ismerete, azzal is jól el lehet boldogulni. Ennyit a speerről.

No, de hajózzunk viharosabb vizekre, lássuk a medvét, jobban mondva a krumplit. Nagyika csehül valami ilyesmit mond nyersmagyarra fordítva: 
Még mindig elüldöznek a munkából!
Az én kezemnek kellene feldarabolnia az egészet?
Különben is, az öreg szemek nem látják jól.
Ezen a szövegen lehet egy kicsit dolgozni, szépítgetni, no, de mit kell feldarabolni? Ez itt a kérdés. És itt meglódul a képzelőerő. Te pl. mit darabolnál fel, kedves Héterő? Én, krumplit, mint ahogyan látod. Persze némi segítséggel, mert a mellékelt olasz librettó is krumplit darabol. No, de az olaszok meggondolatlan, hebehurgya népség, fenntartással kell kezelni minden kijelentésüket. Mit tehet ebben az esetben az ember gyereke? Nézi kigúvadt szemmel a videót, amihez éppen készíti a magyar nyelvű feliratot. És mit lát? Hát azt látja, hogy a Covent Gardenben a sok-sok asszonyság a háttérben a krumpliját csak pucolja, pucolja.  Most őszintén mondjad meg: nem találó, ha  krumplit írok akkor, amikor a videón krumplit pucolnak? Írhattam volna persze burgonyát is, de melyik az a magyar paraszt, aki burgonyát mond krumpli helyett?

Kedves Héterő! Lassan egy éve olvasgatom a haragos, durva, olykor gyűlölködő és gyalázkodó kritikáidat a munkámról. Az első időben megdöbbenve, majd dühösen, aztán szomorúan, később rezignáltan, mostanában pedig szánalommal. Mert rájöttem, hogy elsősorban nem velem van bajod, hanem a világgal. Mert, ha elolvasom a mostani írásodat, és körülnézek, akkor látom, hogy nemcsak én vagyok ebben a serpenyőben, hanem sokan mások is, Operaház, Teatro Real, Royal Opera House, vagy bárki más, aki librettót merészel fordítani, bármilyen nyelvről, bármilyen nyelvre. És a mérleg másik serpenyőjében ott vagy te, egyedül te, aki mindent tud, és mindent jobban tud, legyen szó német-angol-francia-cseh-orosz vagy bármilyen más nyelvű librettóról, Kékszakállú nemi életéről, vagy bármi másról. Sohasem állítottam, és nem is gondoltam azt, hogy a felirataim hibátlanok,  és készséggel elhiszem, hogy mindent jobban tudsz, kedves Héterő, de ha ez így van, akkor bizonyíthatnád is, mindnyájunk örömére és épülésére. Mert az egy év alatt, egyetlen egy komplett opera felirattal sem örvendeztettél meg minket. Pedig mindnyájan örülnénk neki. Kozlok Laci személyesen kérte tőled, hogy készíts magyar-feliratot a Royal Opera House Jenufájához (élő közvetítések, 8640), válaszra sem méltattad. Ha tudsz jobbat írni, akor ne csak mondd, hanem csináld, és prezentáld, ne csak 5-10 percet, hanem teljes operát. Van egy kis restanciád (az elmúlt évet tekintve: Elektra, Az utas, Salome, Fukar lovag, Massenet: Manon, Hoffmann, Nyugat lánya, Nixon, Trubadur, Norma, Carmeliták, Porgy, Enchanted island, Indian Queen, a többiről nem is beszélve). Hajrá!

P.S. A "nagyi" kifejezés lehet, hogy tényleg stílusidegen, ebben igazad lehet. Én is gondolkodtam ezen akkor, amikor a Covent Garden előadását néztem;  az a szikár és mogorva öregasszony tényleg nem nagyi. De nézd meg a Teatro Real nagymamáját, ő egy igazi nagyi, rá nem is lehet más kifejezést használni.  A két nagymama egészen más, de mégis, mindkettő hiteles: óriási felfogásbeli különbségek lehetnek, és ez nemcsak egy színészi-énekesi szerepformálásra igaz, hanem minden másra is.
Jövő héten Pélleas, akkor majd újra találkozunk, addig is minden jót.

222   Héterő • előzmény213 2021-10-18 03:35:32

Jenůfa: ismét itt a jó példa arra, hogyan nyomorodik posvánnyá az eredeti nyelven választékosan szép libretto botcsinálta feliratozók működése nyomán. Ha valaki nem az eredeti szöveget veszi feliratozása alapjául, sajnálatosan terjeszti a gagyit, ami egyre tovább burjánzik, amint a művészlelkek saját érzelemvilágukkal dúsítják az egyre torzabb változatokat.

Az egyáltalán nincs rendben, amikor egy operaszerző és egyben szövegíró világraszóló és utánozhatatlan remekművében kizárólag a Speer szót használja egy fegyverféleség elnevezésére (úgy 27-szer), egy gyorsbillentyűjű sztahanovista magyar feliratában azonban hol lándzsa, hol dárda, hol gerely áll; ahogy esik, úgy puffan, még jó, hogy nem lesz kalapács- vagy diszkoszvetés a dologból. Az efféle szabadosság bizony inkább trehányság.

Szomorú, hogy a szerző iránti odaadással készülő, tartalmilag pontos, egységes, korhű stílusú fordítások iránt - mint alább is látható - nincs igény még azon megrendelők részéről sem, akiktől el lehetne várni, hogy igyekezzenek a közönséget megtisztelni azzal, hogy nem dugnak az orra alá szemetet, és megértik: - egy hét alatt nem lehet csodát csinálni!

A következő három sor egy szépséges, nagyon csehes allegóriával kezdődik. Kozlok Laci és Heiner Lajos barátunk talán igazolja ama állításomat, hogy az bizony elsikkadt minden alábbi ferdítésben.

                        STAŘENKA mondja (mellesleg a nagyi kissé stílusidegen):

Jenůfa, pořad tě od práce šídla honějí!
Mé ruce mají to všecko pokrájet?
Ke všemu na to staré oči špatně vidí.

Royal Opera House - mint egy simple English, kezdőknek:
Jenůfa, you do everything, but your work
I have to do it for you
My eyes are old, and I can't see

Teatro Real - szabadon szárnyal a képzelet, csak legyen jó hosszú:
Jenufa, (sic) you're always leaving your work and running off!
Must I sit here (sic) and do all this myself?
You know quite well these poor old eyes see very badly.

takatsa - az előző után egyáltalán nem szabadon, némi butasággal:
Jenůfa, te mindig otthagyod a munkád, és menekülsz előle!
Nekem kell krumplit pucolnom helyetted?
Pedig alig látok az öreg szememmel.

Operaház - ami szövegében ugyan sokkal irodalmibb, de innen ered talán az előző butaság:
Jenůfa! Mostanában kerülöd a munkát!
Én csírázzam le az egész krumplit?
Az öreg szememmel már rosszul látok.

Honnan a búbánatos pokolból jött elő a KRUMPLI, a pucolás, a csírázás? Ki ötli ki ezeket az agyrémeket? A to všecko nem burgonya, a pokrájet nem pucolás, se nem csírázás. Hová tűnt a Ke všemu na to ?

Megjegyzem, a feltöltő által mintául betett olasz-cseh libretto még a szerző nevét sem képes helyesen leírni: Leóš (sic!) Janáček...
Az első sorban máris hiba van: "Už se več chýli", ami valójában Už se večer chýlí.

Kedves takatsa, ahogy kívántad, én is örülök a feltöltéseidnek, valóban szorgalmas és gyors vagy. A félhang-tévesztés miatt felordító, ám garantáltan szövegsüket egyszeri operarajongót ugyan most kielégíted, csak később esetleg szembekerülsz korábbi éneddel.

221   Kati • előzmény219 2021-10-17 23:01:46

Ponnelle inkább, mint Karajan.

220   takatsa • előzmény219 2021-10-17 18:02:54

Igen. És Domingo is mennyire fiatal volt. Freninek pedig össze-vissza álltak a fogai, akkoriban biztosan nem volt még divat a fogszabályozás meg az implantáció. Éppen ezért volt nagyon bájos. Az egy tökéletes operafilm, ennél szebb nem is lehet,

219   Heiner Lajos • előzmény218 2021-10-17 17:51:34

A Karajan-féle filmen?

218   takatsa • előzmény217 2021-10-17 17:44:59

Amikor Mirella Freni döfködi magát a Pillangóban, azon lehet is ríni, annyira szép.

217   Heiner Lajos • előzmény216 2021-10-17 16:38:28

Mert a magyar publikum a Pillangókisasszonyon szeret ríni. Meg a Rica grófnőt szereti. És az István˛ a királyt.

216   Klára • előzmény213 2021-10-17 16:24:03

Kedves takatsa fórumtárs!

Lehet, hogy unalmas vagyok az örökös "köszöngetéssel", de ez a gyerekszobám hagyatéka. Most is nagyon köszönöm!  A 2021-es londoni Jenufát alig egy hete néztem meg, Héterő javaslata alapján, nagyon tetszett, akkor írtam is róla. Magyar felirattal biztosan sokkal izgalmasabb lesz! Ezzel Laci Kozlok fórumtársunk óhaja is teljesül, A 2009-es madridi változatot nem ismerem, érekes összehasonlítás lesz.

Egy dolgot nem értek, és ez kikívánkozik belőlem: kb 3 hónapja került fel a Momusra szintén takatsa javaslataként a Jenufa SanFrancisco-i előadása, egy hete mutatták be Londonban, nagy siker volt! A Mezzo tv tegnap közvetítette a 2021.februári Jenufa előadást Berlinből! Tehát nem csak bennünket érdekel, a világ számos operaházában műsoron van! Nálunk vajon miért nincs?

215   takatsa • előzmény214 2021-10-17 15:53:13

Kedves Heiner Lajos, köszönöm a hozzászólást. Én már magam sem tudom, hogy melyik a kedvenc operám, lassan olyan leszek mint egy gyerek, mindig az a legkedvesebb, amit utoljára hallgatok. 

214   Heiner Lajos • előzmény213 2021-10-17 15:45:14

Kedves takatsa!

 

Oly sok köszönet a Jenufákért!

Harmincvalahány éve a Falstaff a legkedvesebb operám - de két oldalról szorongatja a Rusalka és a Jenufa.

1984 óta járok rendszeresen Prágába˛ nem voltam sokszor - kétszázötvenszer? Háromszázszor? De valahogy évekbe telt, mire a Jeji pastorkynat kifogtam.

Majd később folytatom.

213   takatsa 2021-10-17 14:27:34

Egy kicsit változott a menetrend, mert nem a Pélleas és Mélisande jön, mint ahogyan azt beharangoztam, hanem Debussy operáját beelőzte a Jenufa. Innen lehet letölteni, két változatban is, elsőként a 2009-es Teatro Real felvételt, másodikként pedig az egy héttel ezelőtti londoni felvételt. Az érdeklődőknek feltöltöttem még - a licence fájl mellett - egy kétnyelvű (olasz-cseh) librettót, hogy tudják tanulmányozni a szép cseh nyelvet. 
És akkor most kicsit bővebben, előrebocsátva, hogy nem kell egészben, hanem egyesével is le lehet tölteni a két változatot, tehát, ha valakit csak a legújabb felvétel érdekli, akkor megteheti, ráadásul az a fájl kicsi (1 GB) alatti, így könnyen letölthető. A letöltésre amúgy két hét áll a rendelkezésetekre, éljetek vele.

Nagyon fellelkesültem a Jenufától, különösen azért, mert a napokban volt ez a nagyszerű londoni felvétel, amely a Momus mostani fórum-forgalmához képest nagy-nagy érdeklődést váltott ki a fórumtársaktól. Ez számomra is jó alkalom volt, hogy alaposabban megismerjem a Jenufát, és a magyar felirat elkészítésében ösztönzőleg hatott rám. Felkutattam néhány régebbi elvételt, és a 2009-es madridinál kötöttem ki, amely mindenünnen jó értékelést kapott, és az egyik legjobb Jenufa felvételnek véleményezték.  Egy technikailag kiváló, blu-ray felvételről készítettem a kópiát, és az angol-német-francia-spanyol-orosz felirat mellé készítettem el a magyar feliratot. Ezen a felvételen a főbb szerepeket  Amanda Roocroft (Jenufa), Deborah Polaski (Kostelnicka), Miroslav Dvorský (Laca), Nikolai Schukoff (Steva), Mette Ejsing (nagymama) éneklik, A Teatro Real zene- és énekkarát Ivor Bolton vezényli. A felvétel meglehetősen terjedelmes, 5.7 GB nagyságú, mivel megtartottam a 6 csatornás surround és a 2 csatornás sztereó hangsávot is. VLC lejátszóval, magyar felirattal indul automatikusan a videó, de tetszőlegesen lehet váltani a sok-sok nyelvű felirat, illetve a két hangsáv között.

Én ennek a felvételnek a segítségével ismerkedtem meg a Jenufával, és bátran ajánlottam volna bármelyiktek figyelmébe ezt a nagyszerű előadást, egészen addig, amíg nem néztem meg az október 9-i Covent Garden előadást. Mert ez az előadás egy egészen más kategória, feltehetően minden idők legszebb és legmegrázóbb Jenufája.  Néhány hete két változatban töltöttem fel a Salomét, az egyiken Karita Mattila, a másikon pedig Asmik Grigorian énekelt, és nem is sejtettem, hogy ez a Jenufa előadás a két nagyszerű művésznő találkozása lesz. Amit Grigorian Jenufaként, Matilla pedig Sekrestyésnéként alakít, az lélegzetelállító és megismételhetetlen. De nemcsak ők káprázatosak, hanem az egész előadás, pl. a nagszerű tenor, Nicky Spence, aki 1983-ban született skót énekes (ki hallott róla??) Laca szerepében, és nem kis büszkeséggel említhetjük meg Nánási Henrik karmestert, aki a zenekarral, teljes pompájával varázsolta elénk ezt a csodálatos zenét. Szóval ezt a felvételt mindenképpen töltsétek le, valamivel kevesebb, mint 1 GB. Meg kell említenem, hogy ennek a felvételnek a technikai minősége gyengébb, mint a madridié, ráadásul ráégetett (kikapcsolhatatlan) angol felirat van rajta, így a magyar felirat elkészítése és felhelyezése eléggé problematikus volt. Mindenesetre találtam rá megoldást, ha nem is teljesen elegáns, és esztétikailag is némileg kifogásolható, de nagyon könnyen olvasható. VLC lejátszóval automatikusan indul a magyar felirat, ha a feliratot kikapcsolod, akkor pedig megjelenik a ráégetett angol felirat, így végülis két felirat áll endelkezésre. Igérem, ha megjelenik ez a felvétel normális média-hordozón, akkor készítek majd egy sokkal jobb minőségű változatot, és annak kapcsán mégegyszer átfésülöm, és finomítom majd a magyar szöveget is. Mindenesetre ez a csodálatos felvétel most is jócskán az élvezhetőség határa fölött van, melegen ajánlom mindannyiatoknak, szerezzen nektek is annyi örömöt, amennyit nekem szerzett.

212   joska141 • előzmény211 2021-10-14 11:18:35

Köszönöm. Ha Stratas nem is, de legalább valamire emlékeztem. Köszönöm a belinkelt cikket.

211   takatsa • előzmény210 2021-10-14 07:55:34

Elektra, 1999, Duna Plaza, cikk a 18-19. oldalon.

Az e heti két Elektra ajánlatom továbbra is letölthető.

210   joska141 • előzmény205 2021-10-13 23:48:39

Segítsen valaki, akinek nálamnál jobb az emlékezete. Valamikor a Duna Bevásárlóközpontban, a Váci úton volt egy operaelőadás, mintha éppen Teresa Stratas szereplésével. Mikor és mi volt? Talán egy Richard Strauss opera? Előre is köszönöm.

209   Klára • előzmény207 2021-10-13 12:49:13

Köszönöm, véletlenül éppen "várólistán" van nálam!

208   ladislav kozlok • előzmény207 2021-10-13 09:27:05

A MET-es  Bohémelet Carreras-szal. 

207   Heiner Lajos • előzmény206 2021-10-13 08:45:25

És az a Metes Tabarro Domingoval...

206   ladislav kozlok • előzmény205 2021-10-13 08:15:37

Drága  Doktor, és milyen Violetta  és Nedda volt Zefirelli filmjeiben.

205   Heiner Lajos • előzmény204 2021-10-13 07:57:23

Stratas-nagymamát a Metben láttam, 1995-ben, azt hiszem, ez volt ott az utolsó évadja.

Liut énekelte - és pillanatok alatt egy bakfislánnyá változott.

 

204   lujza • előzmény200 2021-10-13 02:25:18

Azért csak sikerült megnéznem ezt a Salomét. Hihetellenül jó, köszönöm! Persze hozzá kell tenni, hogy a másik két Salome előadással szemben ez operafilm, vagyis sokkal több lehetősége volt Götz Friedrichnek a színreállításban, és az énekeseknek is. Számomra nagyon hiteles előadás, a Vörös Győző féle díszletek nélkül is. Az énekesek a maximumot nyújtják, a fiatal Weikl gyönyörűen énekli Jochanaán szólamát, Varnay olyan ellenszenves, amilyennek lennie kell, de Heródes is nagyon jó, a többiekkel együtt. Stratas is nagyot alakít, gyönyörű, hiteles mint egy 15 éves egzaltált lány, aki a tánca után, mire a próféta fejét megkapja, szemlátomást megöregszik. Nagyon szeretem őt, gyönyörű a hangja, és mégis, számomra nem igazi Salome hang, bár nem tudom megmondani, miért.

203   lujza • előzmény202 2021-10-13 02:14:21

Úgy látszik, lassú a gépem, mert nekem tovább tart letölteni. :)) De nem ez a baj, hanem hogy én is lassú vagyok. Irigylem a munkabírásodat és az elszántságodat. És remélem, nem veszíted el a kedved akkor se, ha mi nem tudjuk követni a tempódat. Tudod, nem elég akármilyen két óra egy operához, főleg, ha azt várnád, hogy visszajelzést is kapjál. Ahhoz emészteni is kell.

202   takatsa • előzmény201 2021-10-12 12:17:04

Kedves Lujza! Most éppen olyan az elfoglaltságom, hogy napközben ráérek, és kedvem is van hozzá, így kb hetente kirukkolok egy új - magyar feliratos - operával. Ennek a letöltése negyedóra. Ha érdekel, és van hetente 2 órád, akkor pedig megnézed, vagy csak elraktározod.  (Ez persze nem lesz mindig így, mert vagy elfogynak az engem érdeklő operák, vagy elfogy a kedvem, vagy változik a munkabeosztásom.)

201   lujza • előzmény200 2021-10-12 01:08:20

Hát én képtelen vagyok lépést tartani ezzel a tempóval! De azért köszönöm.

200   Klára • előzmény193 2021-10-11 10:34:20

Ma lett időm végigolvasni ezeket az édekfeszítő ajánló, bemutató sorokat. Az 1981-es Elektra film és a csodálatos énekesnő, Astrid Varnay (akiről nem sokan tudják, hogy apai és anyai ágon is magyar származású!) nevének megemltése kapcsán kicsit megkésve bár, de eszembe  jutott egy "apróság". Kb. 3 hete megkaptuk takatsa fórumtárs jóvoltából 2 csodálatos Salome előadás magyar nyelvű felirattal ellátott változatát.

Én - nem kisebbítve az ő érdemeit - ajánlok e két remek Salome mellé egy harmadikat: az 1974-ben készült "Salome"  c. filmet, Teresa Stratas, Astrid Varnay, Bernd Weikl szereplésével, a Bécsi Filhatmonikusokat szintén Karl Böhm vezényli.  Ez is magyar felirattal készült, érdeklődők az alábbi helyen találják  meg:  https://www.youtube.com/watch?v=ildwhas43sY

199   takatsa • előzmény198 2021-10-11 07:01:56

Nagyon szívesen. Lesz majd meglepetés a következő hétre is, csak győzzétek letölteni és megnézni. :)

198   lujza • előzmény193 2021-10-11 00:28:41

Én ugyan csak lapítani tudok, mert még mindig nem láttam az Utast se, de köszönöm ezt a két Elektra felvételt is, és nem utolsó sorban ezt a részletes, találó elemzését a szerepeknek és szereplőknek!

197   ladislav kozlok • előzmény196 2021-10-10 11:27:54

Már hogy sértodhetnék  meg, ez a nevem. Ladislav/Lászlo/  rovid formája Laci vagy Laco. Foleg Pozsony és kornyékén.=  Pavol - Paľo,Pali,  František- Fero,Feri stb.

196   Klára • előzmény193 2021-10-10 11:08:57

Sok - sok köszönet az Elektrákért is! 

Egy fecske nem csinál nyarat - ez rám is igaz, de úgy tűnik, a Weinberg operának köszönhetően egy második érdeklődő is megjelent az égen! Laci Kozlok - remélem, nem sértem meg evvel a megszólítással - mindig odafigyel az érdekes dolgokra, és sokat profitálok megjegyzéseiből. Aki nem él ezekkel a lehetőségekkel, az önmagát fosztja meg az élménytől!

195   takatsa • előzmény194 2021-10-10 11:04:39

Remélem, hogy a másik felvétel is elnyeri a tetcésedet. :)

194   ladislav kozlok • előzmény193 2021-10-10 11:00:54

Elore megmondom, hogy jol választottál - az operafilmet már láttam, zseniális.

193   takatsa 2021-10-10 09:58:36

Úgy látom, hogy két fórumtársnak is tetszett a Weinberg opera, hurrá, már nem éltem hiába. :)
No, de lépjünk tovább, és kanyarodjunk kicsit vissza Richard Strausshoz. Innen tölthetitek le az Elektrát, két különböző előadásban, a szokás szerint magyar felirattal, használati utasítással.

A Mesternek az 1905-ben bemutatott Salome után sikerült egy még horrorisztikusabb operát létrehoznia, az Elektrát, amelynek a bemutatója 1909-ben volt. Ez a straussi életmű egyik leglenyűgözőbb alkotása, a XX. századi opera egyik alapműve. Sokáig agyaltam, hogy az opera melyik előadását válasszam, és a válogatásban a ti segítségeteket is kértem. Mivel itt videóról van szó, olyan felvételt kerestem, amely mind kép- mind hangminőségben megüti a ma elvárható mércét, ezért sajnos kiestek a régebbi legendás Strauss előadók felvételei. Így is maradt jó pár technikailag megfelelő színvonalú felvétel, csak aztán jött a bökkenő: olyan felvételt kellett keresnem, ahol a zenekar-karmester-rendezés-három főszereplő együttesen megfelel a kívánalmaknak. Ez pedig - egy ilyen mű esetében - szinte lehetetlen feladat. De "aki keres, az talál", és itt van az a két felvétel, amelyet szeretettel ajánlok a figyelmetekbe.

Különösen az elsőt: ez egy óriási előadás minden szempontból. Az 1981-es operafilmről van szó, amelyet Götz Friedrich rendezett, a Bécsi Filharmonikusok játszanak Karl Böhm vezényletével és a három főszereplő Leonie Rysanek (Elektra), Astrid Varnay (Klytämnestra) és Caterina Ligendza (Chrysothemis). Ez egy legendás és megismételhetetlen előadás, a régmúlt-közelmúlt óriási énekeseivel, akiket jó hang- és képminőségben csak ezen az egy felvételen élvezhetünk. Ez a felvétel egyben lezárása is egy aranykornak, hiszen a 86 éves Karl Böhmnek ez volt az utolsó dirigálása (nem is érte meg a film bemutatóját), és ez a felvétel a két nagyszerű művész, az akkor 55 éves Rysanek és 63 éves Varnay hattyúdalának is tekinthető. Maga a film is varázslatos, bátran ajánlom ezt a felvételt mind az operával ismerkedőknek, mind a sokat tapasztalt vén rókáknak, garantáltan nagy élményben lesz részük. Érdekességként még annyit tudnék elmondani, hogy Rysanek előzőleg számtalanszor szerepelt az Elektrában, de nem Elektraként, hanem Chrysothemis-ként, ez az egyetlen Elektra alakítása. Varnay pedig, az előző évzizedek legendás Elektrája, 63 évesen Klytämnestra zseniális megformálásával búcsúzott Strausstól. 

A másik felvétel - azt hiszem - több vitát fog kiváltani. Ez a 2010-es, sazburgi felvétel, a Bécsi Filharmonikusokat Daniele Gatti vezényli, a főbb szereplők: Irene Theorin (Elektra), Eva-Maria Westbroek (Chrysothemis), Waltraud Meier (Klytemnestra). Az biztos, hogy technikailag, mind az audio (6 csatornás DTS), mind a video minőségét tekintve, ez a felvétel nagyságrendekkel jobb, mint az 1981-es; 30 év alatt ennyit fejlődött a technika. Így kiváló minőségben élvezhetjük a Bécsi Filharmonikusok plasztikus és sokrétű játékát, Gatti nagyszerű vezényletével. Az Elektra szerepében ezen a felvételen debütáló Theorin - bár nem ideális Elektra-hang - átélésében, játékában teljesen meggyőző. És hát itt van Waltraud Meier, felejthetetlen Klytemnestra alakításával. Addig, amíg az 1981-es felvételen Varnay - bár zseniálisan - de egy elég egysíkú, groteszk, szinte Grimm mesébe illő gonosz boszorkát alakít, Walt Disney rajzfilmeket megszégyenítő sátáni kacajjal, Meier szerepformálása sokkal többrétűbb. Persze ő is gonosz, hiszen férj-gyilkos, de ugyanakkor áldozat is: a saját bűne áldozata. Egy olyan lény, akit a saját bűne dezintegrált, éjjel-nappal szenved miatta, amely bűn alól nincsen feloldozás, nincsen megbocsátás, nincsen enyhület.  Meier kiválóan bemutatja azt, hogy a bűn micsoda rombolást tud véghezvinni a bűn elkövetője személyiségében, olyan rombolást, amelyből már nincsen menekvés. Meier és Varnay felfogásbeli különbségét jól mutatja az a jelenet, amikor Klytemnestra értesül Oresztész haláláról.  Varnay percekig tartó sátáni kacajra fakad, Meier pedig ott áll elveszetten, torz és kiüresedett arccal, szemében a megkönnyebbüléssel keveredett gyásszal és iszonyattal. Tragikus sors az övé, akárcsak Elektra lányáé, akit a féktelen bosszúvágy tesz emberi ronccsá, a bosszú, amely már nem eszköz a kezében, hanem az egyetlen és végső cél: életének értelme. Bizony, ez egy szörnyű opera, még a Saloménél is szörnyűbb, éppen ezért hárul jelentős feladat Elektra húgára, Chrysothemisre, hogy ellenpólust képezve felmutasson valami halvány reménysugarat, hogy élnek még emberi lények is a földön, olyan nők, akik férjhez menni, gyermeket nevelni, megbékélni szeretnének. És ezen a ponton válik nagyon problematikussá a 2010-es felvétel. Mert amíg az 1981-es felvételen Caterina Ligendza igen szépen oldja meg ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot, számunkra is elviselhetővé téve ezt az örjöngő operát, addig a 2010-es felvételen a fiatal Eva-Maria Westbroek teljes kudarcot vall. Westbroeket hangi adottságai sem teszik a szerep ideális megformálójává, de ezen segíthetett volna az, ha rutinosabb, vagy határozott rendezői instrukciókat kap, de mindez hiányzott, így tőle egy életerőtől duzzadó, meglehetősen agresszív drámai szoprán alakítást láthattunk, egy Elektra-2-t, aki a duettekben túlénekelte az amúgy lírai színeket is bemutató Theorint. Westbroek alakítása ennek az előadásnak a nagy vesztesége, mert különben egy csaknem tökéletes Elektra felvételt kaptunk volna, hiszen a mellékszereplők (pl. az Oresztészt alakító René Pape) is kiválóak voltak.  De ettől függetlenül, ez is egy nagyon jelentős felvétel, töltsétek-lássátok-hallgassátok, szerezzen nektek is annyi örömöt, amennyit nekem szerzett.

192   Klára • előzmény191 2021-10-08 16:59:36

Mivel én láttam, nem gondoltam rá, hogy ezt is bele kell írni! Jó lenne, ha minél többen meg tudnák nézni, illetve minél többek érdeklődését sikerülne felkelteni! Én ennek reményében írtam meg a benyomásaimat és a véleményemet is!

191   takatsa • előzmény190 2021-10-08 16:23:21

Aki esetleg nem látta a felvételt, annak magyarázatként annyi, hogy a színpad két szintes. A felső szint a jelen, egy Németországból Braziliába tartó hajó fedélzete, az alsó szint pedig a múlt, - Auschwitz.

190   Klára • előzmény189 2021-10-08 14:21:27

Ez a rendezői zsenialitás, ettől is ennyire hatásos. Nem is lehetne másképp! Ez az opera evvel a cselekménnyel nem bír el egy klasszikus kimennek - visszajönnek jelenetváltást, pláne függönyt. Itt az emberi lélek rezdüléseiről van szó, arról, hogy egy szituáció az adott pillanatban milyen reakciót vált ki! Különösen remek a II felvonás Műhely jelenete, ahol Tadeusz nem fogadja el a felügyelőnő Lisa  ajánlatát a Martával lehetséges találkozásra, és egy pillanatra szinte "snittként"  bevágva látható, hogyan meséli el ezt Lisa évekkel később a férjének, majd ismét snitt, és a jelenet zajlik tovább a táborban.  Ezt a remek megoldást csak a két szinten megvalósuló rendezés teszi lehetővé, hiszen a "jelenetváltás" nem a színpad átrendezésével, hanem a megvilágítás változásaival valósul meg!

189   ladislav kozlok • előzmény188 2021-10-08 00:13:13

Rosszul fejeztem ki magamat. a The  Passanger-ben   úgy torténnek a cselekmények mintha filmet látnánk, hála  a jo rendezonek.

188   takatsa • előzmény187 2021-10-07 23:02:37

A többi is Weinberg. Igen, nagy rendezés, egyetértek. De miért lenne filmopera?Majd kapsz néhány nap múlva filmoperát, egy 1981-es Elektrát. :)

187   ladislav kozlok • előzmény185 2021-10-07 20:13:33

De  a 21.-edik symphonia  =Kaddish=   az már  Weinberg.

186   ladislav kozlok • előzmény185 2021-10-07 19:49:28

És még nem beszéltunk a rendezorol.  Poutney  a lagnagyobbak kozé tartozik a világban.  A bregenzi eloadás  egy filmopera.

185   takatsa • előzmény183 2021-10-07 17:14:49

Persze, Sosztakovics és Weinberg életreszólóan barátok voltak, évtizedekig egymás közelségében éltek, Weinberg Sosztakovicsra, mint idősebb testvérre tekintett. Sosztakovics meg volt győződve Weinberg zsenialitásáról, és amiben lehetett, segítette. Persze ez édeskevés volt a boldoguláshoz, hiszen Sosztakovics is sokáig kegyvesztett volt, az operaírástól véglegesen eltiltották, és azt követően is többé-kevésbé csak megtűrt személye volt a kommunista diktatúrának. Weinberg pedig még orosz sem volt, csak egy gyanus jöttment. Visszatérve Sosztakovics hatására, ez nyilvánvaló, de Weinberg persze nem másolta az idősebb mestert, hanem a Sosztakovics-elemeket integrálta a saját stílusába, akár csak Bartók Debussy és R. Strauss zenéjét.

184   ladislav kozlok 2021-10-07 16:39:22

Egy igen jo Kékszakállú.

operaonvideo.com/bluebards-castle-hungary-2005-kovacs-kolonits/ 

183   ladislav kozlok • előzmény179 2021-10-07 15:20:24

A  zenében van egy kis Sosztakovics befolyás is./ például a saxafon és a Waltz/.

182   Klára • előzmény181 2021-10-07 12:34:47

Megtaláltam, köszönöm!

181   ladislav kozlok 2021-10-07 09:30:48

 

Ajánlok Nektek egy igazi, békebeli Anyegint.

operaonvideo.com/eugene-onegin-chicago-1985-freni-brendel-dvorsky-ghiarov/

180   Klára • előzmény179 2021-10-06 19:50:42

Ez is igaz! Én a "kétszereplős" jelzőt Lisa és Marta konkrét történése, szemben állása és szembeállítása alapján használtam, ez a kifejezés ebben a megközelítésben helytálló. De ez egész opera a maga sokszínűségével éppen azt mutatja be, hogy senki nem lehet kivétel, valamilyen formában mindenki részese a történelemnek, a történelem egyes eseményeinek. A megszámozott és szám szerint szólított  foglyokkal való bánásmód bemutatása hátborzongató! A más-más országokból származó, más nemzetiségű foglyok ábrázolása  a valóság bemutatása,  de egyúttal  utalás arra, hogy az a rendszer  az egész emberiség létét, kultúráját fenyegeti. A csodálatosan játszó hegedűs játssza el a parancsnok kedvenc darabját, addig még haszna van, addig tehát élhet. De apróra törik a hegedűt, és agyonverik, mert mást mer jétszani! Azért különösen megható, ahogy a foglyok énekléssel, nyelvtanítással, honi emlékek felidézésével tartják  a lelket egymásban és önmagukban is! Az egyes jelenetek zenei aláfestése is remekmű, hiszen a gyengéd, lirai zene azt is kifejezi, hogy az adott szereplő, vagy Marta születésnapi köszöntésekor a szereplők lélekben nincsenek jelen, pár percre ki tudnak kapcsolódni azokból a borzalmakból, amik közepette vannak, amiket átélni kényszerülnek. Aztán a zene hirtelen megváltozása rántja ki őket ebből a pillanatni boldogságból, és hozza vissza a jelenbe!

179   takatsa • előzmény178 2021-10-06 19:12:18

Köszönöm az élménybeszámolódat, úgy látom, hogy téged is ugyanúgy megérintett ez az opera, ahogyan engem is. Igen, az egyik jellegzetessége a soknyelvűség, hiszen minden szereplő az anyanyelvén beszél, illetve németül, ha a német katonákkal kommunikál. Így lengyel, orosz, francia, angol, német és jiddis szavak és mondatok kavarognak. Biztos, hogy ez az előadás egyik problematikája lehetett, nemcsak az énekesek, hanem a közönség részéről is, persze, mire előadták ezt az operát, addigra már régen meghonosodott a feliratozás, így nem jelent nehézséget az előadás követése és megértése. Viszont ez a soknyelvűség remek lehetőséget nyújtott Weinbergnek arra, hogy megcsillanthassa zenei sokoldalúságát, így hallhatjuk a francia fogoly kislány csicsergését, a lengyel parasztasszony megindító imáját, az orosz fogoly népdal-jellegű áriáját, vagy a német katonák bécsi keringő-paródiáját. Ez a soknyelvűség és sokszínűség emléket állít a sok-sok országból odahurcolt foglyoknak, és csak részben igaz a te "kétszereplős" megfigyelésed, hiszen a mellékszereplőknek is óriási jelentőségük van, és ezt a zeneszerző az eszközeivel külön is hangsúlyozza: mindegyikük értelmetlen pusztulásra ítélt egyedi emberi lény és halálukkal nemcsak egy szám, nemcsak egy ember semmisül meg, hanem maga az univerzum, az egész teremtett világ is sérül. Ezt a megrendítő gondolatot ennyire szépen és hatásosan talán még senki sem tudta úgy megfogalmazni, testközelbe hozni, megélni és átéltté tenni, mint Weinberg. 

178   Klára • előzmény170 2021-10-06 17:42:30

A következő sorokat a 173, sz. alatti bejegyzésem folytatásának szánom. Egy ismételt megtekintés utáni kiérlelt változat. Kérem, tekintsék annak!

Nem ismerem a XX.szd. opera -választékát, és nem is állok neki böngészni, de Az Utasnak minden tekintetben az élmezőnyben van a helye! (Érdekes, hogy a wikipédia a német nyelvű oldalon "Az Utasnő" címet használ, nem véletlenül!) Nem csak a témaválasztás miatt. Nem csodálom, hogy nem engedték bemutatni, a nagy Szovjetunióban csak a szovjet nép (nincs is ilyen) szenvedései, hősiessége kapott teret.
Azt írtam, hogy megrázó, megdöbbentő, nem keveseket lelkiismeret vizsgálatra késztet, ami sose kellemes! Zeneileg nagyon tetszett, pontosan kifejezi Lisa zaklatott állapotát, mikor meglátja a hajón Martát - akiről később kiderül, hogy erős és bátor lényével tartja a lelket a többiekben!
Csodálatos a zene hangulatának változása, a lírai motívumok, ahogyan aláfestést ad a foglyok egymás közötti beszélgetésének,ahogyan emlékeik felidézésével tartják a lelket egymásban és önmagukban. Marta születésnapjára ajándékul szabadságot, szabadulást kívánnak neki, csodálatos megoldás. Ez a kívánságuk végül teljesül is!
Marta és Lisa ellentéte a zenében is megjelenik, a foglyok lelkét fenyegetéssel, "engedményekkel" megtörni akaró felügyelő, és foglyok büszkeségben, visszautasításban megtörhetetlen viselkedése!
Ahogyan a 6. jelenetben Lisa közli Martaval, hogy elmegy a koncertre, meghallgathatja a vőlegényét hegedülni, aztán küldi őket meghalni - dühét fokozza a másik megtöretlen emberi mivolta, zeneileg is és rendezésileg is remek!
Érdekes a férj és Lisa álláspontjának ütközése: a pasas tipikus Übermensch, félti a karrierjét, valószínűleg ezek az élmények kimaradtak az ő életéből, lezárja avval,hogy háború volt, az embernek joga van felejteni, Lisa hagyja magát erről meggyőzni. Ez az opera Leitmotiv-ja, mikor tudunk emberek maradni, és hogyan számolunk el a lelkiismeretünkkel utólag, a klasszikus "parancsot teljesítettem" szöveg alapján. De összeomlik, mikor a fedélzeten  Marta szembemegy vele!

Az opera tulajdonképpen kétszereplős, mindenki más csak háttér! Marta hatalmas zenei anyag, ha jól hallottam, legalább három nyelven énekel, attól függ, kivel beszél, és szinte folyamatosan színen van! Olvastam a takatsa fórumtárs beírásában megjelölt Miksch interjút - nem csodálom, hogy megviselte a szerep. Lisa kettős lényének a megjelenítése sem kis feladat, főleg színészi alakításban - a felügyelőnő és a szelid feleség X év múlva! Remek és kifejező a zárójelenet, és minden tekintetben jó a video-felvétel is.
Nem tudható, hogy az opera mikor játszódik, de pikáns felhangot ad, hogy a háború után a volt nácik - civilek és katonák egyaránt - tömegesen menekültek Brazíliába, spéci szervezetek alakultak ennek szervezésére, bonyolítására, stb.

Biztos vagyok benne, hogy még párszor elő fogom venni, mert a teljes megemésztéshez és a magamban való feldolgozáshoz idő kell!

177   takatsa • előzmény176 2021-10-05 19:03:13

Hát, ha orosznak lehet nevezni. :)  Akár azt is lehet rá mondani, hogy szovjet zeneszerző volt, bár sok jót nem kapott a Szovjetúniótól, hiába menekült oda. Filmre kívánkozik az ő (és családja) mellőzött és szerencsétlen élete. És látod, egy igazi zsenit hajt a belső meggyőződése és a tehetsége, függetlenül a körülményektől, függetlenül az elismeréstől, függetlenül mindentől. 

176   ladislav kozlok • előzmény174 2021-10-05 17:11:25

Legkedvesebb orosz  zeneszerzok nekem RACHMANOV, SOSZTAKOVICS és

most már WEINBERG. 

175   Klára • előzmény174 2021-10-05 13:27:31

Köszönöm. A CD felvétel a yt-n kismillió darabra tagolva megtalálható.

174   takatsa • előzmény173 2021-10-05 11:15:43

Weinberg nagyon jó zeneszerző, Sosztakoviccsal egyenértékű, de líraibb habitusú. Hallgasd meg pl. a Csellóversenyét. Jó lenne beszerezni a többi operáját. Annyit találtam, hogy az 1985-ben írt Idiot c. operáját (Dosztojevszkij Félkegyelmű c. művéből) a Mannheimi Opera mutatta be 2013-ban, és erről CD felvétel készült. Azt hiszem, hogy ez volt az egyetlen operája a The Passengeren kívül, amit bemutattak.

173   Klára • előzmény172 2021-10-05 08:52:50

Csak szavaim vannak: felkavaró, megdöbbentő és nagyon megrendítő!  A zene is nagyon jó, tökéletesen kifejezi az egyes szereplők lelkiállapotát.

172   takatsa • előzmény171 2021-10-03 20:16:20

Szívesen, Laci. Örülök, hogy megoszthattam veled ezt az élményt.

171   ladislav kozlok • előzmény170 2021-10-03 19:56:58

Nagyon megrendíto, nem tudok szohoz jutni, koszonom.

  
Hírek
• A Budapesti Filharmonikus Hangversenybarátok Alapítványa pályázatot hirdet „Trianontól a II. világháborúig a zene vetületében” címmel
Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Bartók Világverseny és Fesztivál - vonósnégyes 2021 / elődöntő 3.

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Kéringer Dávid (klarinét)
Kanizsár Noémi (zongora)
Sándor Norbert, Salamon György, Katrin Mátyás (klarinét)
"Hangulatkoncert"
Weber: I. (f-moll) klarinétverseny, op. 73
Schumann: Fantasiestücke, op. 73
J. S. Bach-Kéringer Dávid: a-moll prelúdium és fúga, BWV 543 (átirat klarinétkvartettre)
Wayne Siegel: Jackdaw

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Bartók Világverseny és Fesztivál - vonósnégyes 2021 / elődöntő 4.

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Fejérvári Zoltán (zongora)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Riccardo Frizza
Bartók: Táncszvit, BB 86a
Bartók: Scherzo zongorára és zenekarra, BB 35
R. Strauss: Burleszk zongorára és zenekarra
R. Strauss: Don Juan – szimfonikus költemény, op. 20
A mai nap
született:
1782 • Niccolò Paganini, hegedűs, zeneszerző († 1840)
elhunyt:
2000 • Walter Berry, énekes (sz. 1929)
2006 • Gregor József, énekes (sz. 1940)
2019 • Jeney Zoltán, zeneszerző (sz. 1943)