vissza a cimoldalra
2021-02-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11571)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (6435)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7413)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4428)
Erkel Színház (10793)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4953)
Társművészetek (2270)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62545)
A MET felvételei (1363)
Momus-játék (6007)
Kimernya? (3955)
Erkel Ferenc (1091)
Operett, mint színpadi műfaj (4685)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2160)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5083)
Franz Schmidt (3786)
Opernglas, avagy operai távcső... (20733)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)

   
10792   Héterő • előzmény10791 2021-02-25 14:10:58

Don Giovanni vagy Don Juan? Ma érkezett:

Koncert i online premiéry v Národním divadle - Premiéra Dona Giovanniho na ČT art
Jedno z nejvýznamnějších děl, která spojují Prahu s celosvětovou hudební a divadelní kulturou, je bezpochyby Mozartův Don Giovanni. Světová premiéra proběhla v roce 1787 ve Stavovském divadle, kde tehdy sám autor působil.
ČT art | 18. března 2021 ve 20:00

A "Mozartův Don Giovanni", mint cím, - ráadásul az ősbemutató helyszínéről - másokat talán meggyőzne. A huanozás helyi specialitás, mint a pillangózás is. Korábban alaposan vitatgattuk, miért volt Maestro Puccini oly botor, hogy az egyes (lokális) szakértők (?) szerint egyedül üdvözítő "Madamigella (Signorina?) Farfalla" cím helyett képes volt a "Madama Butterfly" elviselhetetlen megnevezéssel illetni egyébként tűrhető operácskáját.

Régi barátságunkra, együttműködésünkre tekintettel ... tisztelettel megnyitom előtted a tapintgatás lehetőségét. A Journal Francophone de Budapest így számol be a jelen előadásról (kép legalul):

Verdi quitta donc Paris pour se remettre quelques années plus tard à l´ouvrage, cette fois dans une version italienne. Version remaniée sur un nouveau livret et réduite de cinq à quatre actes qui fut donnée à la Scala en 1884 sous le nom de Don Carlo. Entre temps, au lendemain de la création parisienne, Verdi avait fait traduire en italien la version française (celle donnée ce soir).

"...celle donnée ce soir" = amit adtak ma este: tehát a franciáról olaszra lefordíttatott, ötfelvonásos változatot nézte a cikk írója. Az egyes (lokális) szakértők (?) szerint egyedül üdvözítő franciás címet ezek a francos franciák - lám - nem hajlandók elfogadni.

Rendezd soraidat és tisztázd magaddal végre, hogy NEM a francia változatot közvetítette a MÁO minap, ezért feleslegesen idézel francia forrásokat. Az olasz nyelvű előadás címe, tetszik-nem tetszik, az bizony Don Carlo.

További iránymutatás itt:
Ötfelvonásos Don Akármelyik, válassz!

                            DON C...

10791   Edmond Dantes • előzmény10790 2021-02-25 09:30:14

Don Juan vs Don Giovanni: "A darab címét a szerzők határozzák meg, nemdebár?" Igen, pl. egy bizonyos Beethoven a Leonore címet adta operájának, azóta is Fidelio címen játsszák oszt'jónapot. Pillangó(kis)asszonyt nézünk és nem Madama Butterfly-t vagy Чио-Чио-Сан-t, Traviatát és nem La traviatát stb. 200 évig jó volt nekünk a Don Juan, most is jó lenne.

Don Carlos: régi barátságunkra, együttműködésünkre tekintettel igyekszem rátapintani az érem operacím másik oldalára: vettem a fáradságot (és a bátorságot, mert félős vagyok ám!) és kerestem-kimásoltam néhány ellenpéldát, köztük "igazi" kottát és a párizsi ősbemutató plakátját ld. lejjebb. A beírásodban látható librettó (nem pedig kotta, mint írod) nyilván a mű (egyik?) olaszországi (nem-ős)bemutatójára készült, márpedig a Don Carlost francia megrendelésre, francia nyelvű szövegre és címmel komponálta Verdi. Mellesleg MÁO, szerintem helyesen, máig ezen a címen vezeti a "naplóban". Az olasz nyelvű idézet is vélhetően egy olasz nyelvű librettófordításból való és nem a francia eredetiből. Többit ld 10789, nem ismétlem. Szólok az emeritus királynak is, hogy sürgősen javíttassa ki a személyi okmányait Juan Carlos-ról (Don) Giovanni Carlo-ra. Egy csapásra két opera légy.

  

                 

10790   Héterő • előzmény10789 2021-02-24 22:17:37

A darab címét a szerzők határozzák meg, nemdebár?

Emmanuele Conegliano és egy bizonyos Wolfgang Amadeus Mozart választotta magának az
                            " Il dissoluto punito ossia Il Don Giovanni "
megnevezést - nem tudván, hogy kései kiválóságok kényes ízlésének nem felel meg, ezért kényszeresen kénytelek lesznek átnevezni "Don Juan"-ra, amit spanyoljártasságúak az egyértelműség kedvéért [donhuan]-nak ejtenek. Úgy nőttek föl.

Egy éve írtam:
"Legutóbb ismét felkaptam a fejemet, mert a nagy érdeklődéssel várt darabban világosan hallani: O Carlo; O mio Carlo; Il ritratto di Carlo!
- a feliraton meg az áll: Don Carlos arcképe... A magyar cím is sajnos Don Carlos."

A "látom a kotta címlapját..." utáni elmélkedés bizonyító erejét akkor lenne értelme elemezni, ha a szöveg "nézem a kotta címlapját, de nem látom" lett volna. Aki nem akarja látni az autentikus címlapon, hogy CARLO, és nem akarja hallani az előadáson sem, hogy CARLO, hagyatkozzék inkább a tapintására.

10789   Edmond Dantes • előzmény10788 2021-02-24 19:34:27

off (?) Én még úgy nőttem föl, hogy a Don Juan az Don Juan, még az 1974-es felújítás is ezt a címet viselte. Fel nem fogom, milyen átalakulás eredménye lett a mai Don Giovanni cím.

on Látom a kotta címlapját, de. Fenti analógiájára: a Don Carlos az Don Carlos volt. Szabadjon megjegyeznem, hogy a magyar Wikipédia is ezen a címen ír róla. Ami ennél (is) nyomósabb érv, hogy Párizsban volt az ősbemutató, és a francia Wikipédia is így írja, továbbá, hogy most a párizsi változat került színre Bp.-en. Ugyanitt olvasható, hogy az "s" betű az 1884-es olasz változat idejére maradt le a névről-címről. És talán az sem mellékes, hogy Don Carlos spanyol volt .. úgy mint pl. Juan Carlos, az emeritus király.

10788   Héterő • előzmény10786 2021-02-24 19:11:45

Csak már egyszer végre sikerülne az opera címét helyesen leírni !  :-(

                     Don Carlo        Pár tucatszor el is hangzik a darabban...

10787   perempe • előzmény10786 2021-02-24 10:23:32

szeretném tudni, hányan látták.

10786   Búbánat • előzmény10785 2021-02-22 20:59:57

Verdi: Don Carlos

Erkel Színház, 2021. február 20.  (online-bemutató; közönség nélküli)

Vettem erőt magamon, pontosabban a kíváncsiságom legyőzte a fizetős streammel szemben táplált tartózkodásomat; nem bántam meg, mert az énekesek (szereplők, kórus) és a zenekar, karmester  "rendben voltak", zeneileg igen szép, hatásos és értékes előadás élményével ajándékoztak meg.  

Értékeltem azt is, hogy  most az Erkel Színházban az operából korábban mindig kihagyott bevezető, fontainebleau-i jelenet visszakerült  a helyére ebben a produkcióban.   Ugyanakkor ez a külföldiek által jegyzett "rendezés", meg a  látvány kiábrándítóan hat;  akinek az emlékeiben él még a klasszikus-romantikus Mikó András-féle rendezés, Forray Gábor díszletei és Márk Tivadar szépséges jelmezei, hiába most is a gyönyörű Verdi-muzsika, a szép ének, a  kiváló előadók személye, ez az új, ötfelvonásos  Don Carlos-produkció inkább taszítani fogja, minthogy rohanjon újra megtekinteni (ősztől a repertoárból kaphatja?) és csüggedjen azon, amit (ismét) meglát a színpadon.   Tehát kaptunk jót és rosszat, aminek az egyenlege kinek-kinek az ízlés- és értékvilága függvénye lehet. 

Szegedi Csaba (Posa), Gaston Rivero (Don Carlos) és Frank Hilbrich rendező a próbánFORRÁS: MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ / NAGY ATTILA

Bővebben nem is tartom szükségesnek kifejteni, vajon milyen is volt ez a mostani színreállítás?  - amihez egyszeri internetes online-bemutatóként juthatott hozzá  "mindössze" ötezer forint kifizetése ellenében a mindenkori operabarát néző-hallgató.

Szereposztás:

II. Fülöp.............................. Bretz Gábor
Don Carlos......................... Gaston Rivero
Rodrigo, Posa márkija....... Szegedi Csaba
Valois Erzsébet.................. Ádám Zsuzsanna
Eboli hercegnő....................Gál Erika
Főinkvizítor........................ Palerdi András
Egy szerzetes.................... Gábor Géza
Tebaldo.............................. Heiter Melinda
Lerma gróf......................... Mukk József
Égi hang............................ Zemlényi Eszter


Alkotók

Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara
Karmester: Kocsár Balázs

Schiller drámája nyomán az eredeti librettót írta: Camille du Locle / Joseph Méry
A francia nyelvű librettót olaszra fordította: Angelo Zanardini / Achille de Lauzières

Rendező: Frank Hilbrich
Díszlettervező: Volker Thiele
Jelmeztervező: Gabriele Rupprecht
Dramaturg: Yvonne Gebauer

Karigazgató: Csiki Gábor

10785   Búbánat 2021-02-18 20:45:52

Online Don Carlos-premierre készül az Opera

ORIGO - 2021.02.16. 15:27

Frank Hilbrich rendezésében, Gaston Rivero címszereplésével, az ötfelvonásos, olasz nyelvű modenai változatban mutatja be Verdi Don Carlos című operáját a Magyar Állami Operaház.

A Jegy.hu Opera Otthonra fizetős közvetítései között 2021. február 20-án, 20 órától, az évadban egyszeri alkalommal lesz látható a Don Carlos. Verdi művét Frank Hilbrich rendezésében, Gaston Rivero címszereplésével, az ötfelvonásos, olasz nyelvű modenai változatban mutatja be a Magyar Állami Operaház.

 

Opera.hu oldaláról:

Karmester

Kocsár Balázs

II. Fülöp

Bretz Gábor

Don Carlos

Gaston Rivero

Posa márki

Szegedi Csaba

Valois Erzsébet

Ádám Zsuzsanna

Eboli hercegnő

Gál Erika

Főinkvizítor

Palerdi András

Egy szerzetes

Gábor Géza

Tebaldo

Heiter Melinda

Lerma gróf

Mukk József

Égi hang

Zemlényi Eszter

 

Bemutató: 2021. február 20.

20:00 – 23:30

Erkel Színház – Nagyszínpad

10784   Edmond Dantes • előzmény10782 2021-02-14 13:37:12

Apró pontosítások, kiegészítés:

Krenek, Ernst: HÚZD RÁ, JONNY! Jazz-opera 2 r. Szöveg: Krenek, Ernst. Ford.: Jemnitz Sándor és Kristóf Károly. Díszlet: Baumöhl Artur. Vez.: Komlós Pál. Rend.: Erhardt Ottó m.v. és Uhl, Valter m.v. 1928.03.29.

A címszereplőnél a kritikus nagyvonalúan lehagyta a keresztnevét: Fenyves Sándor pár évig volt a Városi Színház tagja. Péchy Erzsi ünnepelt operettprimadonna volt, de néhányszor az Operaházban is fellépett: egyszer még Mimit is énekelte, néhányszor pedig egy ma már elfelejtett darab, Aimé Maillart Villars dragonyosai (másik címén: A remete csengettyűje) c. operájáben lépett fel. Szedő Miklós is -Johann Strauss- és Sullivan-Gilbert-produkciók mellett- éppen a Bohémélet Rodolfóját énekelte egyszer az Operaházban.

10783   zenebaratmonika 2021-02-14 12:34:09

Színházi Élet 1928/14. szám

Hubaytól Eisemannig

Nahát kérem : mi nem vitatkozunk zenei érték-e a «Húzd rá Jonny»,vagy csak zenekísérleti nyulacska. Egyáltalában, mi nem mondunk véleményt. Helyettünk hadd beszéljenek azok, akiknek a kenyerük a zene, sót azok is, akiknek nemcsak kenyerük, de kalácsuk is. Operaszerzőket, operett-komponistákat, dalszerzőket intervjuvoltunk meg a Jonnyról. És rögtön — már itt előre — megállapítjuk, hogy a szakértőknek tetszik a Jonny. Érdekesnek, s mint minden újszerűt : izgalmasnak tartják Krenek müvet. Szóval : egyvéleményen vannak a Városi Színház közönségével. Annak is tetszik a Jonny.
Itt adjuk a szakértők véleményét.

HUBAY JENŐ :
Jazzopera
 A gondolat, mint olyan nem rossz, Én a jazzt nagyon érdekesnek tartom addig — amíg nem zörej. Ha azok a dobok megszólalnak, akkor már kakofonia lesz belőle ! Alapjában véve a jazz néhány érdekes régi hangszert favorizál. A szakszofonnak remek, behízelgő hangja vari, azt senki sem támadhatja. A modernek között is vannak lehetséges emberek és nem szabad valakit azért támadni, mert modem.

LEHÁR FERENC :
— Még a bécsi Jonny spielt auf idején intéztek hozzám hasonló körkérdést. Nekem az a véleményem, hogy a Húzd rá Jonny nagyon érdekes opera, amely sok tekintetben szakított a hagyományokkal, megérdemli azt a sikert, amelyet Pechy Erzsi és fenyves ket a kontinensen aratott.

KÁLMÁN IMRE :
Ernst Kreneket talentumos zenésznek tartom. A Jonny alapötlete teljesen eredeti és így nyilvánvaló, hogy sikere van. A viták  Persze, hogy vitáznak az emberek a darabról. Végeredményben addig ió, amíg vitáznak.

KLEIBER ERICH,
a berlini Staatsoper igazgatója :
— Krenek? Első nagy színpadi sikerét az én dirigálásom mellett aratta Novinsburg nevű művével. Nagyon tehetségesnek és ügyesnok tartom a fiatal osztrák muzsikust, aki még sok érdekes művel fogja megajándékozni a zeneirodalmat.

DR. FRANZ SCHALK,
a bécsi Operaház igazgatója :
Mint, dirigens nem tartom a Jonny spielt awf-ot a világ első remekének. Mint 
operaigazgató viszont állandóan műsoron tartom Krenek müvét, mert a közönség megtapsolja. Ki győzött a Jonnyhareban ? A közönség, az emberek, akik minden előadáson szép számmal jelennek meg a Staatsoperben.

RADNAI MIKLÓS :
— Külföldön is láttam a Húzd rá Jonnyt. Nagyon megtapsolták és tetszett az embereknek. Megnézik ezt az operát, mert mindenki kíváncsi arra, hogy miért aratott világsikert

FARKAS IMRE :
— Hozzám csak a híre jutott el ennek o jazzoperának- Elfogult vagyok ebben a tekintetben, mert legközelebb az én operettemet mutatja be a Városi Színház. Azt mondják, hogy ráérünk, nyugodtan, lassan próbálhatják az operettet, mert sokan akarják megnézni a Húzd rá Jonnyt.

LOSONCZY DEZSŐ :
— Mint minden kísérlet, ez is a válaszúttal küzd. A Húzd rá Jonny szerzője még nem határozta el, vájjon teljesen a jazz modorában írjon vagy a régi modorban. A darab mindenképpen érdekes, de a legközelebbi jazzopera még érdekesebb lesz.

ZERKOVITZ BÉLA :
— Berlinben láttam először a Húzd rá Jonnyt. Nagyszerű volt. Az emberek a~ extázisig tapsoltak. Mit jelent ez ? Ez azt jelenti, hogy jó a darab. Sőt. Remek !

 ÁBRAHÁM PÁL :

Ernst Krenek vérbeli muzsikus és jó drámaíró. Nagyszerű színpadi érzékkel dolgozik és nincs egy felesleges taktusa sem. A darab megérdemli a sikert, A Városi Színház pedig európai színvonaláról tett tanuságot, amikor a sokat emlegetett jazzoperát színre hozta.

EÍSEMANN MIHÁLY :
— Nagyon tetszett nekem a Jonny előadása, csak kevésnek találtam benne a jazzt. Péchy Erzsi gyönyörű. Fenyves, a címszereplő pedig illúziót keltő munkát végez.

LAJTAI LAJOS :
— Nagyon jó operának tartom Krenek müvét. Mindvégig leköti az ember figyelmét és végig emelkedik a hatása. Merész volt a kísérlet, de sikerült! Különösen a revü része szenzációs.

NÁDOR MIHÁLY :
— Örülnék, ha kiderülne, hogy a jazzhangszerelés az operában is nagy hatást tesz az emberekre. Ezáltal ugyanis a komoly zenét nagyon közel lehetne hozni az egyszerűbb emberekhez.

 

 
 
 
 
10782   zenebaratmonika 2021-02-14 12:21:27


Szinházi Élet 1928/13
Hozzáértő kritika


„Huzd rá Jonny!"-ról
Irta: Ábrahám Pál


Első impresszióm a Jonnyról: nem végesvégig kimondott jazz muzsika. Két zenekart hallottam. Fent a színpadon jazz szól, lent pedig a mai szimfonikus zenekar veszi át jazz hangszerek nélkül az új zsáneri. Krenek különösen az utolsó képben érte el, hogy a mai rendes zenekarral jazz-hatást kelt. Az elindulás nagvon érdekes. Teljesen a mai hangszerelés segítségével és technikai rendezéssel oly ügyesen, oly frappánsan tudja a színpadi aláfestést szervírozni, hogy már ez is felkelti a hallgató érdeklődését az uj műfaj iránt.
Uj műfaj? Hiszen ez csak technikai fejlődés. Mint ahogy Bach se a mai zongorára komponálta műveit, éppolyan természetesnek kell találnunk a ritmusnak és a hangszerelés technikájának fejlődését. Elképzelhető, sőt egészen bizonyos, hogy a jövő zenekarát a mai hangszerekkel (szaxofon, susafon, banjo) fogják kiegészíteni. A jövő zenei termését ilyen kiegészített zenekarok interpretálják. A klasszikusok és romantikusok örök művei természetcsen továbbra is tradiciószerüen adatnak elő. Hiszen a mai modernek (Bartók, Kodály, Schönberg stb.j már évekkel ezelőtt jazzallürökkel dolgoztak. Ez csupán fejlődési folyamat.
De hogy Kreneknél maradjunk, zenéje modern és igazán újszerű. „Blues", amely mint főmotivum állandóan visszatér — nagyszerű.
Az előadás kitűnő. Péchy Erzsi fellépte ünnepé avatja az opera premierjét. A harmadik képben egyenesen szenzációs. A szerep nehézségeit könnyen hidalja át. Magas hangjai megerősödtek és nemcsak hangban. hanem játékban is oly kiváló, hogy azt hisszük, a legkomolyabb művészi produkcióval ajándékozta meg - még a leghozzáértőbb — közönséget is. Lőrinczy Vilma egy szobalány szerepében nagy sikert ér el és különösen fox-trottja ragadja magával a közönséget.
Szedő Miklós mint régi „modernista" remekül végzi leiadatát. Fenyves „Jonny" szerepében minden elismerést megérdemel. Mileczky és a többi szereplők is kitűnően illeszkednek a többiekhez.
A rendező Walter Ulli megdöbbentő reálizmussal végezte nehéz munkáját.

Különösen a kitűnő mozdonyjelenettel fiiappirozta a közönséget. Véleményem szerint a kissé nehézkes bécsi előadásnál a pesti bemutató sokkal kedvesebb. Lóránt Vilmos a színház kitűnő főrendezője Walter Ublnak nagyszerű segítőtársa volt. Mert ne tessék csodálkozni: nagy munka bizony egy ilyen jazz-opera rendezése. Komlós Pál a fiatal karmester feladatát tehetséggel oldotta meg.
A fordítás Kristóf Károly és Semnitz Sándor tehetséges munkája.
Végezetül pedig szerényen gratulálok Sebestyén Gézának, hogy hozzájuttatott bennünket ehhez a nagyszerű produkcióhoz!

 
10781   zenebaratmonika • előzmény10780 2021-02-14 12:18:10

Az akkori nagy jazzoperettszerzők és mások is ott volt a Krenek bemutatón. A Színházi Életben van is erről egy terjengős cikk az egyes véleményekről. Különben a Johnny boy ihlette Ábrahám Pált és Földes Imre szövegírót a figura elővételére a Hawaii rózsája operettben, amiben néger Johnnyt egy fehér férfi alakította feketére maszkírozva, mivel akkor még feketék nem állhattak ki a pódiumra.

Néger dal - YouTube

10780   Edmond Dantes • előzmény10773 2021-02-13 22:34:47

A Mahagonnyt láttam a Tháliában, Nyári Zoltán énekelte a főszerepet, nagyon jó volt benne, Rálik Szilvia és Kovács Annamária is tetszett. Nem mondanám, hogy jazz-opera, inkább olyasmi mint a Koldusopera, ami érthető, ugyanazok a szerzők. A Krenek-darabot csak hírből ismerem, na az jazz-operának számít a kánon szerint. Balhés premier volt már a weimari Németországban is, aztán a nácik be is tiltották hamar, amikor hatalomra kerültek, ahogyan Bécsben is botrányt csaptak körülötte az ottani nácik. Nálunk nem nácik, "csak" szélsőjobboldali rendzavarók fullasztották botrányba a produkciót, amiről te is írsz, a Városi Színházban.

10779   Edmond Dantes • előzmény10769 2021-02-13 22:21:33

Hát nekem nem igazán jött be az Offenbach-Kékszakáll. Igaz, aznap harmatgyenge, beugró címszereplő énekelt és nagyon nem mindegy ki a Kékszakáll. Továbbá emlékeim szerint a cselekmény elég zavaros és poros is. Ne tegyél le végleg a Bartók-Kékszakállúról! Szerintem pódiumon -és nem színpadon- a legütősebb, ha két jó és érthetően éneklő énekessel és egy jó karmesterrel és zenekarral hallgatod. Megrázó, hatalmas alkotás, büszkék lehetünk rá.

10778   zenebaratmonika • előzmény10777 2021-02-13 21:10:50

Bocs elírtam színházat, de 2009. stimmel. A Thalia-ban régebben mentek operettek?

10777   Búbánat • előzmény10773 2021-02-13 19:47:30

A „Mahagonny…” a hatvanas években ment az Operában,  Házy Erzsébet  brillírozott benne! 

Magyarországi ősbemutató: 1967. március 19. és 20.
(Mahagonny városának tündöklése és bukása címen)

Fordította: Görgey Gábor
Díszlet-jelmez: Makai Péter
Rendezte: Mikó András
Karmester: Blum Tamás / Lendvay György

Özvegy Begbickné – Takács Paula / Eszenyi Irma
Willy – Palcsó Sándor / Somogyvári Lajos
Hétszentség Mózes – Várhelyi Endre / Begányi Ferenc
Jenny Smith – Házy Erzsébet / Szabó Rózsa
Jim Mahoney – Szőnyi Ferenc / Karizs Béla
Spórolós Billy – Palócz László / Varga András
Jack O’Brien – Mátray Ferenc / Kishegyi Árpád
Alaszkafarkas Joe – Ütő Endre / Veress Gyula
Toby Higgins – Benkő Sándor / Kozák Imre
Zongorista – Dénes Erzsébet / Fellegi Ádám
Beszélő: Major Tamás

2009-ben, a Thália Színházban láttam Kurt Weill operáját: Jenny Smith és Jim Mahoney megformálói Rálik Szilvia és Nyári Zoltán voltak, akik mély átéléssel alakították szerepüket. Mellettük még sok kitűnő művész ének-játéka hozta „lázba” a színház közönségét. A darab zenéje élvezetes, de nem könnyen befogadható…s a művészeknek „meg kellett dolgozniuk” - prózában is -, hogy maradéktalan élményben részesítsenek bennünket. A siker nem is maradt el…

A Momuson is írtak róla beszámolókat (mindkét szereposztás produkciójáról):

https://www.momus.hu/article.php?artid=5058

 

10776   Búbánat • előzmény10773 2021-02-13 19:47:29
10775   zenebaratmonika • előzmény10774 2021-02-13 19:41:41

 Igen ez a Koldusopera magyarul, ez sokat megy Magyarországon is.

10774   takatsa • előzmény10773 2021-02-13 19:33:15

Szerintem a Mahagonny nem jazz-kategória. Fellelhető a youtube-on a teljes opera érdemes belenézni, bár nem HD minőség. És itt van a másik műve, a Threepenny opera szintén teljes felvétel, élvezhető minőségben. Én ennyivel tudok hozzájárulni a zenei fejlődésedhez. :))

10773   zenebaratmonika 2021-02-13 19:18:39

Mondok még két jelentős jazz operát, vagy legalábbis én még ezekről hallottam. 

Ernst Krenek Jonny spielt auf  (1927)(Húzz rá Johnny) 1928-ban ment az Városi Színházban, ma Erkel.

Kurt Weill (1930) Mahagonny városának felemelkedése és bukása, utóbbi ment kb. egy évtizede Magyarországon. (2009.)

Ezek mondanak nektek valamit. Láttátok valamelyiket?

Vagy ott van Leonard Bernstein Candide-ja, na azt is lehet jazzoperának nevezni, bár egyesek szerint operett, mások meg musicalnek mondják,

 
 
 
 
10772   zenebaratmonika • előzmény10771 2021-02-13 19:11:03

Kétszer is láttam, de az jazzopera, vagy legalábbis én annak nevezném. Különben kedvelem Gershwin és Cole Porter műveit, láttam egy nagyon jó műsort pár éve a musical végzős diákjaitól az Odry Szinpadon.

10771   takatsa • előzmény10770 2021-02-13 18:55:59

Átvezetésként megnézhetted volna a Porgy és Besst, aztán már jöhet a Wozzeck.

10770   zenebaratmonika 2021-02-13 18:49:36

Elárulom, hogy a West Side Story és a Cigánybáró a két kedvenc Erkel előadásom, de még a István király is bejött, ha már a más műfajnál tartunk. Láttam még az Elton John musicalt - Billy Eliot- is, az közepes volt.

 
10769   zenebaratmonika • előzmény10768 2021-02-13 18:45:25

Na látom jól ismertek, az Offenbach verzió sokkal jobban bejött, csak hamar levették, így csak egyszer láttam.

10768   Búbánat • előzmény10766 2021-02-13 18:43:34

Akkor bizonyára jobban jártál volna Offenbach "Kékszakáll"-jával?... ha repertoáron volt akkor még/már az Operettszínházban, vagy az Erkelben...

10767   takatsa • előzmény10766 2021-02-13 18:28:28

Hát, az operettek után mellbevágó élmény lehetett. :)

10766   zenebaratmonika • előzmény10765 2021-02-13 18:14:51

Ja sajnos benne van a pakliban, hogy törzsközönség jelentős része nem éli meg a járványkorszak végét, az utódok meg már nem járnak operába...vagy nem is tudnak az elveszett béreltről, jegyekről.

Emlékszem, egyszer régen a szüleim Olaszországba utaztak, és hát a bérleten a Bartók mesterhármas szerepelt, én mentem el rá egyedül, mivel 10 emberrel próbálkoztam kb., de ingyen se érdekelt senkit, sőt még a bejáratnál is kínáltam a jegyet, ott a szék olcsón, ár alatt, de senki se ült be, így a retikülöm külön széken élvezhette az előadást. 

Nos én se vagyok Bartók rajongó, de azért elmentem rá, bár a végén Kékszakállún eléggé szenvedtem.

 
10765   Edmond Dantes • előzmény10764 2021-02-13 17:37:13

Aki nem váltja be, az tiszta haszon MÁO-nak. Ügyes...mondaná Kohn bácsi. Hány százan, hány ezren felejtik el időközben, meghalnak, külföldre távoznak ... bizalommal telten vagy bizalmat vesztve?! MÜPA nekem nem automatikusan, de minden egyes elmaradó koncert után idővel térít. A nem állami színházak tényleg nem szeretnék visszafizetni a jegyek árát, mert az azonnali csődöt jelentene nekik. Lehet, hogy MÁO is egy fuldokló magánszínház lett, csak mi nem tudonk róla? Mondjuk fuldoklik, az igaz ... de tudtommal az állami (tíz)milliárdokban.

10764   Klára • előzmény10763 2021-02-13 15:45:32

És mi történik azokkal, akik nem tudnak, vagy egyszerűen nem akarnak  ennyi idő után új jegyet venni? Pl. egyszerűen bizalomvesztés miatt? Miért nem lehet a MÜPA példáját követni, ahonnan belátható időn belül minden belépő jegy árát visszatérítik? Sőt, az egyszer visszatérítésre bejelentett bérletem távobbi elmaradt előadásainak  jegyeit már automatikusan térítik vissza!

10763   Edmond Dantes • előzmény10762 2021-02-13 11:27:31

Milliárdokkal kitömött állami intézmény. Nem hinném, hogy nincs miből visszafizetni a régesrég elmaradt előadások jegyeinek árát. Aztán meg megette a fene, ha így kell kényszeríteni az embereket arra, hogy azért vegyenek egy-másfél-két év után jegyet, mert különben elvesztik az elmaradt előadások vételárát. A világ általuk "egyik legnagyobb zenés intézményének" becézett MÁO-nak talán nem így kellene közönséget összelasszóznia, amikor majd végre kinyithatnak. Esetleg erről is írhatna a Főigazgató levélkét szeretett Tatjána nénikéjének. Több olvasót (jegytulajdonosokat biztosan) jobban érdekelné a téma, mint legutóbbi elmélkedései ugyanott.

10762   zenebaratmonika • előzmény10760 2021-02-12 16:18:08

Persze, hogy nem követi, hisz így kénytelen mindenki náluk elkölteni az összeget.

 
10761   zenebaratmonika • előzmény10760 2021-02-12 15:22:28

Persze mindenkin rajtamaradtak az utalványok, (nekem bérlet és jegy vegyesen), egyedül az István király operaváltozatára vettem 3 jegyet.

 
10760   Edmond Dantes • előzmény10759 2021-02-12 14:20:03

Ez az Operaház sajátos nyelvén azt jelenti, hogy kénytelenek meghosszabbítani az eredeti -ha jól emlékszem, de nem biztos: június 30-ai-  becserélhetőségi határidőt. Naná, hiszen nem lesz ebben a szezonban már semmi. Még véletlenül sem követi MÁO pl. a MÜPA dicséretes példáját: azt, hogy  visszautalja az elmaradt előadások jegyeinek árát. (Pl. az enyémét.)

10759   zenebaratmonika 2021-02-12 11:23:29

Felhívtam az Operaházat, és azt az információt adták, hogy az utalványokat 2021. december 31-ig el lehet költeni, ill. decemberre már megnyit az Operaház épülete.

10758   lujza • előzmény10753 2021-01-05 23:00:26

Így van, mert én biztos nem szilveszterkor láttam. Melis Falkét énekelte, és a báli jelenetben bejött ősz parókában, bottal, remegő lábakkal. Leült a lépcső aljára és kappanhangon énekelt. Felejthetetlen volt!

Lehet, hogy volt még betét, de én csak rá és a balettre emlékszem. (Akkoriban még nem siettek, 3 felvonásban, két szünettel játszottak minden előadást.)

10757   Búbánat • előzmény10756 2021-01-05 17:10:36

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.10.php?as=2510&bm=1&mt=0

Rossini: A sevillai borbély

Dátum: 1969. december 31. - szilveszter

Személyek - a fotón:

Házy Erzsébet (vendég a "zenejelenetben")

Melis György - Figaro, borbély

László Margit - Rosina

10756   Búbánat • előzmény10755 2021-01-05 14:49:45

Házy Erzsébet is kapott "vendég" fellépési lehetőséget egy ilyen szilveszteri "mókázásra"  a Sevillai-ban...

Az 1970-es, szilveszteri előadás éneklecke- jelenetében Darvas Iván és Szendrey-Karper László gitáron kísérték Házy Erzsébetet és Ágai Karolát..

(tehát két művész-házaspár szerepelt benne)

 

Egy másik, 1969-es szilveszteri Sevillai-borbélyban pedig "meglepetésre" Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Simándy József  lépett fel az éneklecke-jelenetben! 

10755   Edmond Dantes • előzmény10754 2021-01-05 14:06:28

Valami ilyesmit hallottam én is ld. 10752 :-) de csak hallottam róla, még nem voltam.

10754   Búbánat • előzmény10751 2021-01-05 13:14:05

Így van, de például  "A sevillai borbély" éneklecke jelenetében is megszokott dolog, amikor a szilveszteri előadás azon pontján valami más, ismert áriát, betétdalt, kettőst, zenei tréfákat, más énekesekkel, zenészekkel is, adnak elő a művészek.

10753   laszloferenc • előzmény10751 2021-01-05 12:59:04

Mint most utánaolvastam, abban A denevérben szilvesztertől függetlenül szerepelt ez a parodisztikus Lehár-betét.

10752   Edmond Dantes 2021-01-05 12:55:44

Úgy tudom, a szintén kötelező szilveszteri Sevillai borbély éneklecke-jelenetébe is be szoktak állni kakukkfiókák vendég dalos pacsirták 1-1 számra.

10751   Klára • előzmény10750 2021-01-05 12:48:24

Ez nyilván a szilveszteri előadás miatt történt meg, De manapság ebből már nem csinálnak nagy ügyet, sokszor "emelnek át" parádés áriát valamelyik főszereplő kedvéért, aki brillírozni akar.

10750   laszloferenc • előzmény10749 2021-01-05 12:43:01

Tényleg, ez történt, beillesztettek egy Luxemburg grófja-paródiát az előadásba!

10749   Búbánat • előzmény10748 2021-01-05 12:24:06

Ha csak nem valami szilveszteri, külön betétszámként került "becsempészve" oda a darabba.

10748   laszloferenc • előzmény10747 2021-01-05 12:17:35

Bocsánat, de a "Szívem szevet" nem A denevérből, hanem a Luxemburg grófjából való.

10747   lujza • előzmény10745 2021-01-05 03:20:31

Hasonlókat gondoltam én is, tulajdonképpen egyik produkciótól se voltam elragadtatva. Ezek után a másnapi bécsit már meg se néztem.

Valamikor, talán még a 60-as évek végén volt az Erkelben egy másik Denevér, szintén Szinetár rendezésben, de az mintha modernebb lett volna. És abban volt balett a báli jelenetben, a Császárkeringőre készített Seregi László nagyon attraktív koreográfiát. Nem beszélve Melis Györgyről, aki fantasztikus bájjal énekelte el azt, hogy "Szívem szevet".

10746   Klára • előzmény10745 2021-01-04 11:07:21

Igen, Schenk rendezései a STOP-ban kikezdhetetlenek. Van közöttük időtálló, van kevésbbé. Én ezt a Denevért a hazaihoz hasonlítottam, és az általa kiváltott rossz hangulat enyhítésére javasoltam. Ha nem igazán vált be, bocs! Friss szemmel nézve nyilván jobban előjönnek a gyenge pontok! Lehet, hogy egyes szereplők számára jutalomjátéknak szánták?

Visszahallgattam a Semperoper 2018. Szilveszteri koncert formában megvalósított  Denevér előadását.  A sok prózai részt összefoglaló konferanszié szerepeltetésével oldották meg, annyival rövidebb és talán frappánsabb is, főleg a cselekményt ismerő néző, hallgató számára. Annak a szereplőgárdáját - és karmesterét - kellett volna ebbe az előadásba belelopni!  Az ún. nagyoperettek előadása komoly énekesi követelményeket támaszt a szereplőkkel szemben, ez fóleg a bonviván és a primadonna szerep kiosztását nehezíti. Gondoljunk a késői Lehár darabokra, melyeknek főszerepét egyenesen egy Richard Tauber nevő tenoristára írta! Kevés az olyan profi operaénekes, aki kellő mozgékonysággal és humorral helyt tud állni ezekben a szerepekben.

10745   Edmond Dantes • előzmény10744 2021-01-04 10:21:51

Azt gondolom, hogy a bécsitől sem voltam elragadtatva. Schenk 40 éves rendezése (is) poros, de A denevér úgy látszik, a StOP -egyik- szent tehene és nem nyúlnak hozzá, így is behozza a közönséget ... ahogy egy másik Schenk-őskövület, a "legbécsibb" opera is, amit a 60-as évek óta az ő rendezésében játszanak. (Utóbbit én is láttam, t.k. Garancával.) Hibátlan Adél (Regula Mühlemann, megtanultam a nevét) és -szemben pesti kartársnőjével-  húga is a helyén. Nylund inkább Wagner- és Richard Strauss-hang (és alkat), de szerintem nem esett nehezére az átkirándulás ide. Kevésbé voltam kibékülve Okka von der Damerau-al: az övé sem operett-hang (és -alkat) ... de legalább nem változott "nővé" mint a pesti herceg(nő). Ez a dolog megérne egy gender-tanulmányt. Komoly hangi kifogás érheti Eisensteint (Georg Nigl), erősen küszködött a magasságokkal. Az a szerep inkább tenornak való, még ha gyakran bariton énekli is: az "én" Eisensteinem pl. Gulyás Dénes volt. A többiek jók. A báli jelenetet feldobta a Mennydörgés és villámlás-balett, Pesten nem emlékszem igazi balettbetétre. Talán nincs hozzá hely az Erkelben.

10744   lujza • előzmény10742 2021-01-03 03:14:11

Nem tudom, én valahogy a bécsi Denevértől se voltam elragadtatva, sőt. Ezek után kíváncsi lennék, ha ED is megnézi, ő mit gondol.

10743   Edmond Dantes • előzmény10742 2021-01-02 13:17:53

Koszonom, megnezem. Nagy elony, ha atporgetheto a "weajner" vagy barmely proza.

10742   Klára • előzmény10741 2021-01-02 10:58:04

Kedves ED! A Bécsi Staatsoper  kitűnő Fledermaus előadást streamelt!  Azt hiszem, ismétlésben még elérhető.

 

10741   Edmond Dantes 2021-01-02 10:10:59

Szilveszteri covid-kinomban raszantam magam A deneverre (M5), nem kellett volna... elhulve eszleltem, hogy meg a regi Szinetar-rendezesben jatsszak, amit mar ugy 20 eve is tokeletesen elavultnak ereztem. Nem kellett (kellemesen) csalodnom: az avittas, poros libretto-cselekmeny nem vesztette el bargyusagat, csikorgo humortalansagat. Ebben a szinpadi keretben a nehany Strauss-slager eltunt mint a buborek. A szinesz-enekesek nagyjabol egy also-kozepkategorias videki brettli szinvonalat hoztak. Volt egy elviselheto Adel elviselhetetlen huggal (Ida), tulsulyos-sulytalan bariton tenor foszerepben, turheto "igazi" tenor/ka, kinosan feszengo herceg, primadonna nehany szep magas hanggal es/de fajoan hianyzo kozep- es mely regiszterrel, egy kellemes ugyved es egy  (kisse?)  beszedhibas foghazigazgato. A 3. felvonast kihagytam, emlekeim szerint ott meg kevesebb zene van, a reszeg bortonort pedig ugy otvenszer lattam a teveben Latabarral.Haho,a vilag egyik vezeto zenei egyutteseben is 2021 van! 

10740   Edmond Dantes • előzmény10739 2020-11-07 16:22:31

"..mindegy, csak fizesse meg a közvetítői díjat, a többi mellékes": attól tartok, ez a helyzet.

10739   Klára • előzmény10735 2020-11-07 12:05:42

Bocs, akkor honnan tudja a kedves néző, hogy tulajdonképpen mire vesz jegyet, illetve kiket fog látni a színpadon? Vagy az mindegy, csak fizesse meg a közvetítői díjat, a többi mellékes?

10738   Klára • előzmény10734 2020-11-07 12:03:55

Finoman fogalmazva is slendriánság. Egyébként én már a felvezető szövegtől is padlót fogtam.

10737   Edmond Dantes • előzmény10734 2020-11-06 22:03:10

Lohengrin-elojatek nem lesz az eloadason? Volt mar pelda ra. Lasd hetvegi Jatek-kerdest. Megfejtes hetfo delben!

10736   Búbánat 2020-11-06 20:47:36

Az Opera honlapjáról:

"az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház nézőterein csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen hagyva. A közvetlenül egymás mögötti ülőhelyek ugyancsak nem foglalhatók el a 1,5 méteres védőtávolság biztosítása érdekében.

Az Opera elkötelezett, hogy előadásait a továbbiakban is megtartsa, ugyanakkor az új kormányrendelet értelmében korábban meghirdetett előadásainak nézőit kénytelen átültetni, amiről értékesítési munkatársaink a jegyvásárlókat kiértesítik. Mivel a megváltozott nézőtéren a korábban megváltott helyek biztosítása nem lehetséges, a bevezetett rendelkezésekre tekintettel nézőink rugalmasságát és szíves megértését kérjük.

Amennyiben Tisztelt Nézőink a megváltozott feltételek mellett nem kívánják az Opera előadásait látogatni, jegyvisszaváltási szándékukat kérjük, legkésőbb az adott előadás kezdetét megelőző időpontig jelezzék a jegy@opera.hu e-mail címen!

Az új ültetési rend kialakítása és novemberi előadások jegyeinek átfoglalása idejére a Magyar Állami Operaház felfüggeszti a decemberi előadásaira szóló jegyek értékesítését. "

10735   -zéta- • előzmény10734 2020-11-06 20:32:42

A jegy.hu olykor a valóságtól messze lemaradva követi az eseményeket, olyan is előfordult már, hogy egy hónapokkal korábban elhunyt művésszel hirdetett egy produkciót. Ezúttal valószínűleg a négy évvel ezelőtti premier szereposztását nézték be.... 

10734   joska141 2020-11-06 20:03:14

Néhány perccel ezelőtt kaptam meg a Jegy.hu következő hónapokra vonatkozó színházi előadás ajánlatait. Az ajánlatok között szerepel az Erkel Színház, az erre vonatkozó részt szó szerint idézem:

 

Traviata Erkel Színház

DEC 13. VASÁRNAP

11:00

Fülledt hangulatú, mámoros estélyek, fényűző, féktelen élet, gyöngyöző pezsgő – és egy lassan ölő betegség. Ezek jellemzik a kaméliás hölgy életét, amíg váratlanul be nem köszönt életébe az igazi szerelem.
La traviata – A bukott nő. A téma a művészetben igazi szenzációként söpört végig a XIX. századon, így vált egy igéző szépségű párizsi kurtizán Violetta Valéry néven az egyik leghíresebb Verdi-opera főszereplőjévé.
Anger Ferenc rendezésében Miklósa Erikát és Pasztircsák Polinát láthatják a címszerepben.

Egy előadáson belül 2 címszereplő!!! Kiváncsi vagyok, hogyan osztják fel egymás között az egyes felvonásokat.

10733   -zéta- • előzmény10732 2020-10-26 10:42:23

A Napkirály is emberből volt, innen is kívánunk gyors felépülést... 

10732   Edmond Dantes • előzmény10731 2020-10-26 09:33:49

Kattints rá az ez alatti beírásomban vagy itt erre:  154. Tatjána-leveléből.  Ő maga írja meg mindjárt az elején, igaz, hogy csak mintegy mellesleg, a sorok között.

10731   zenebaratmonika • előzmény10730 2020-10-26 08:46:12

Hol olvastad, hogy elkapta Ókovács? Annyira vigyázott szegény tényleg. Hogy van most?

Az Origo információi szerint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója is koronavírusos.

Úgy tudjuk, a hét eleje óta beteg, és a felesége, Máthé Zsuzsa is koronavírusos. Otthon vannak, enyhébb tünetekkel. Ókovács Szilveszter az új Vajda-operában egy rövid prózai szerepet eljátszott volna, de így le kellett mondania.

10730   Edmond Dantes 2020-10-25 12:23:24

István, az opera, avagy a közmegegyezés boldog viharairól

Ókovács Szilveszter 154. Tatjána-leveléből -önkényesen és nem okvetlenül fontossági sorrendben- a következőket emelem ki:

1) Főigazgató úr elkapta a koronavírust: jobbulást, gyors felépülést neki (is)!

2) Előző ponttól nem teljesen függetlenül,  a levélben hangsúlyosan "foganatosított biztonsági intézkedések" remélhetőleg hatékonyabbak lesznek mint az ő esetében, különös tekintettel a fotókon látható művészek egymástól távolról sem távoli elhelyezkedésére.

3) Tatjána néni végre-valahára életre kelt, elment az Erkelbe és megnézte a darabot. Remélhetőleg nincs krónikus betegsége és nincs veszélyeztetett korban sem. Vannak fiatal és egészséges nénék is. S ha már elment, provokatív(nak tűnő) kérdéseket is feltett, amiket Főig. úr a tőle megszokott és elvárható magabiztossággal válaszolt meg (ld. a cikket).

4) "..se Muhi, se Mohács, se Trianon nincs, ha folyamatosan erős a központi hatalom..": köszönjük, értjük az aktualizálható megállapítást.

PS 3149 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 35 krónikus beteg. Forrás: kormányoldal 2020. október 25. - 09:31. "Az új rekord részben annak is köszönhető, hogy megnövekedett az elvégzett tesztek száma Magyarországon. A pozitív tesztek aránya 16,6 százalék." Forrás: itt.

10729   perempe 2020-10-25 00:53:28

off:

Az István, a király 21:15-kor ért véget, nem fél órával később.

10728   almapüré 2020-10-22 00:04:02

Sehol nem találom a tavalyi bérletemet. Valaki esetleg ki tudna segíteni privátban egy bérletszámmal? Köszönöm!

10727   Edmond Dantes • előzmény10726 2020-10-21 09:01:57

Ha III. Gusztáv élne, forogna a sírjában. (Vö.: G. Ford egykori amerikai elnök bonmot-ja csacsi nyelvbotlása Lincolnról.) Arfvidsson asszonyt pedig kirúgnák vagy lecsuknák álhírterjesztésért.

10726   Heiner Lajos • előzmény10725 2020-10-21 06:25:03

Gondolom, ha Verdi a 75-ig születésnapját ünnepelne,  az Álarcosbál nepnemzeti lenne és a végén nem ölnek meg a  vezetőt, a Ballo is műsoron lehetne.

10725   Kati • előzmény10724 2020-10-21 00:10:17

Azt olvastam valahol, hogy statisztákkal együtt több, mint 200 ember van a színpadon az Istvánban. Ez mégis mehetett, Az álarcosbál nem. -:(

10724   Edmond Dantes • előzmény10722 2020-10-20 21:21:31

Nem beszelve a Salomenal sokkal nagyobb tomegeket (es v i r u s tomegeket?) megmozgato, irdatlan koltsegeket folemeszto Istvan, a kiralyrol. Ugy tunik, a Bank ban helyett az Istvan, a kiraly lesz nemzeti dalmuvunk. Vagy maris az.

10723   Klára • előzmény10722 2020-10-20 16:58:04

Ez így igaz, vannak ilyen operák, de én csak FIg úr kijelentését idéztem.....

10722   joska141 • előzmény10721 2020-10-20 15:21:31

Bőven találni az operairodalomban 2-3 szereplős operákat, mind a klasszikusok, mind a modernek között. Operaházunk természetesen ilyeneket nem mutat be. Mi „tökös gyerekek” vagyunk: ha csak 1 (illetőleg a felvétellel 3) előadásban, de bemutatjuk az óriási apparátust igénylő Salome-t, költsük már az adófizetők pénzét, járvány idején.

Azonban, ha már a Miniszterelnök Úr megnézte/meghallgatta Kurtág György magyar zeneszerző operáját a Scala-ban, esetleg a Magyar Állami Operaház is megpróbálkozhatna vele. Igaz, négyszereplős, de a szereplők fizikailag olyan távol vannak az előadás alatt egymástól, hogy a „szociális távolságtartás” megvalósulhat.

10721   Klára • előzmény10716 2020-10-20 14:26:10

Láttam a Társművészetek fórumban az M5 említett adását (2191 - 2193-ig), nem igazán akarom kommentálni, sok jót nem tudnék mondani. De abban konkrétan elhangzott Ókovács Szilveszter szájából, hogy az új darabokból lmegtartják legalább a bemutatót, hogy a darab készen legyen (?), és a későbbiekben csak elő kelljen venni. Valamint előtérbe kerülnek a kesebb szereplőgárdát igénylő művek. Sajnos, 2-3 fős kvázi kamara-opera  nincsen.

10720   perempe 2020-10-20 12:53:29

hol az Erkelben futó István, a király előzetese?

10719   pagliacci • előzmény10716 2020-10-17 23:44:49

Úgy tudom, valami olyasmi a vezérlőelv, hogy a következő egy-két hónapban elsősorban a premierek (hogy a beléjük fektetett munka eljusson a bemutatóig és később már repertoárként elő lehessen venni őket) ÉS a kisebb létszámot igénylő darabok fognak menni (mert covid-compatibilisek)

10718   tiramisu • előzmény10709 2020-10-17 17:18:22

SchiffER András !

10717   -zéta- • előzmény10716 2020-10-17 14:38:52

Egy Poppea ment összesen. Nincs benne kórus, a zenekar talán 25 fős... 

10716   Kati 2020-10-17 12:23:52

Valaki meg tudja magyarázni, miért maradtak el az Álarcosbál előadások, ha az István a király és a Poppea előadásai mennek? Ez volt karácsonyig az egyetlen, amiért vidékről felmentem volna Pestre.

10715   Hangyász • előzmény10710 2020-09-20 16:04:37

Sajnos eleve ott van a baj, hogy a VAK-hoz hasonló "teljesítményekkel" hírnevet lehet szerezni.

10714   Hangyász • előzmény10711 2020-09-20 16:00:00

Berendi Tibor agyondolgozta magát. Sokkal többre becsülöm bármely futballistánál, főleg a maiaknál.

10713   Hangyász • előzmény10712 2020-09-20 15:58:32

A konkurens oldalon volt egy igencsak tartalmas mai mo.-i egyházzenei fórum, amely sajnos megszűnt.

10712   Kati • előzmény10708 2020-09-20 13:36:57

Azokról nekem is.

10711   joska141 • előzmény10706 2020-09-20 11:39:01

Tisztelt ED! Köszönettel vettem a Puskás-musical egy más formátumú ismertető írását. Tanultam belőle.

Fel nem foghatom, hogy ha egy írásban valakiket elismeréssel említünk – Pl.: Puskás Öcsi, Szente Vajk stb. – akkor ugyanabban a bekezdésben miért kell másokba – Pl.: Moldova György, néhai Berendi Tibor – képletesen belerúgnunk? Mi köze egy adott témájú darabhoz, hogy arról a témáról mások ilyen van olyan okból nem írtak?

Az meg szimpla bunkóság, ha egy már elhunyt, nem közszereplő személyt csak családi nevén említünk, lásd: „Berendi”.

Ahogy említettem: tanultam az idézett írásból, illetőleg annak szerzőjéről. Tipikus példája annak az embernek, aki – a mondás szerint – felfelé nyal, lefelé rúg. És ilyen ember lehet „nagykövet” nálunk.

10710   Heiner Lajos • előzmény10706 2020-09-20 10:59:12

Felhaborito!!

Hol a tsikos-gulasch? Egyetlen matyo lany se, pedig ök a mi, a MAGYARSAG buszkesegei! Nem is szolva a vilaghiru Veresegyhazi Asszonykorusrol, koztudott, fociban meg a vilaghiru felcsuti csapatot is megvernek!

10709   Hangyász • előzmény10706 2020-09-20 09:15:12

Mindannyian, akik némi zenei ízléssel rendelkezve itt fórumozunk, tudhatjuk, hogy egy ilyen "mű" csakis egy nagy halom fekália ócska giccs lehet. L. még ezt is: https://ujszinhaz.hu/szindarabok/ricse-ricse-beatrice/

Schiff Andrásnak objektíven igaza van, amikor a popszemétről megmondja a véleményét, és kijelenti, neki van igaza. Ez axióma. Pont.

Persze az emberek 95%-a hőbörögni kezd, mit pofázik az az alak, akiről a 95%-os halmaz 98+%-a sohasem hallott. Celebekről és feltűnési viszketegségben szenvedő hülyegyerekekről viszont a 95%-os halmaz 99+%-a.

10708   Hangyász • előzmény10707 2020-09-20 09:08:19

Nem értelek félre, sőt nagyon is egyetértünk. Ettől függetlenül lesújtó a véleményem a mai magyar klérus nagy részéről.

10707   takatsa • előzmény10704 2020-09-19 19:31:04

Lehet, hgy félreértesz. Én nem a püspöki kar zenei műveltségére, vagy zenei izlésére utaltam, már csak azért sem, mert ezt nem ismerem. Csak arra bátorkodtam utalni, hogy a Strauss féle Salomének nincsen sok köze a bibliai történethez, és messze áll a keresztény gondolatiságtól. Ezt a művet az Eucharisztikus Kongresszussal összehozni valószínűleg a tudatlanság bizonyítéka. 

10706   Edmond Dantes 2020-09-19 16:49:02

Kissé megkésve, de fontos, építő szellemű és szakértő írásokat sosem késő megosztani, íme:

Puskás-musical: állva tapsolt a nézőtér az előbemutatón

Puskás mint musical – Szöllősi György* jegyzete

Aki ma Magyarországon musicalt készít Puskásról, sokat kockáztat. Előítéletekkel kell megküzdenie, fanyalgás lesz az osztályrésze már akkor, amikor még nem is látta senki a darabot. A Puskás-rajongók attól tartanak, csorbul a mítosz, méltatlan lesz az előadás a legnagyobb hőshöz. A hivatásos gúnyolódók már a gondolatától is viszolyognak, ha lélekemelő, a nemzeti büszkeséget tápláló, közös, magyar élmény van kilátásban. A téma ráadásul annyira kézenfekvő, populáris és hálás, hogy évek óta se szeri, se száma a musical- és filmterveknek Puskásról, ám ezek megvalósításához tudás, pénz, munka, művészi alkotóerő is kell, amiből valami mindig hiányzik. Ha viszont valaki mégis megvalósítja, amit megálmodott, máris mindenki mindent jobban tud, hiszen a téma annyira kézenfekvő, populáris és hálás...

Ma már. De nem volt ez mindig így. Nekem mondjuk már vagy harminc éve rögeszmém, hogy ez a mi legnagyobb sztorink a XX. században, de például Moldova György a nyolcvanas években még ilyeneket írt, miután elesett a lehetőségtől, hogy könyvet írjon Puskásról: „Lehetne írni egy őszinte könyvet róla, mint emberről – ehhez viszont Öcsi nem elég érdekes jellem! A cipőjét sem kötheti meg korábbi riportalanyaimnak: Berendinek, a ferencvárosi állomásfőnöknek vagy Leskónak, a hegyaljai szőlésznek. Tizedrész annyit sem csinált életében, mint ők.” Nos, Szente Vajk író-rendező, Szabó László producer, Juhász Levente zeneszerző, Galambos Attila szövegíró, Túri Lajos Péter koreográfus és a többi alkotó szerencsére nem Berendiről, a ferencvárosi állomásfőnökről vagy Leskóról, a hegyaljai szőlészről készített musicalt, hanem Puskás Ferenc lenyűgöző és világhírű sztorijáról, amelyben meglátták és amelyből kihozták a mindannyiunk szemébe könnyeket csaló magyar hőstörténetet és az örök, általános emberi értékeket. Új művészi nemzedék dinamizmusa, lelkesedése, hazaszeretete segít végképp halhatatlanná tenni a mi szempontunkból kudarcosnak gondolt XX. század világraszóló magyar sikersztoriját és annak hőseit. Ember Márk például négyéves volt, amikor az általa megformált Czibor Zoltán meghalt. A nyolc-, tízesztendős gyerekszereplők, akik – szerencsére – mit sem tudnak az ötvenes évekről, zokogtak a meghatottságtól az Erkel színházban, a nemzeti ünnepre időzített előbemutatót követő vastaps után és azt skandálták: „Puskás Öcsi!, Puskás Öcsi!”

Büszke vagyok rá, hogy a tizenöt éve a Nemzeti Sport kiadójának gondozásában megjelent Puskás-könyvem több exkluzív története visszaköszönt a színpadról (megindító volt az öt éve elhunyt Puskás Ferencnét megelevenedni látni a darabban Kovács Gyopár alakításában), és nagy öröm, hogy immár ebben az érzelmes, hatásos színpadi műfajban is megcsodálhatjuk közös büszkeségünket, a Puskás-történetet. Tisztelet az alkotóknak és a szereplőknek, hogy az előítéletek gyűrűjében, a világjárvány fenyegetésének őrült bizonytalanságában ilyen vagány, nívós és – a minapi előadások után máris kijelenthető – sikeres produkciót állítottak színpadra. Csütörtök óta özönlenek hozzám is a gratulációk, amelyek stábtagként csak nagyon kis részben illetnek meg, de amelyeket továbbítva, azokhoz csatlakozva én is csak azt mondhatom: bravó, hölgyek és urak, nagy ölelés, köszönet és gratuláció!

Magyarnak lenni a világon a legjobb.

*Szöllősi György a Nemzeti Sport zenei szaklap főszerkesztője

10705   szenszansz 2020-09-19 10:35:57

Sokszor gondolnánk azt, hogy a momus „mezei”operakritikusai csak úgy „pártosan”, elfogultan (rosszindulatúan) beszélnek a levegőbe, egymással csatáznak.Pedig csak a magyar valóság szomorú kultúrális képe tárul itt fel. Szerencsére a magyar Operaház kezünkbe ad bizonyítékokat a rögzített felvételeivel. Sajnálnánk, ha e Salome felújításról nem készülne felvétel.(Izgatottan várjuk a Salome-vendégszereplés visszhangját Brno-ból!) De addig is remélhetően még hozzáférhető a KoronaGála.(Olyan jó lenne külföldieknek is elküldeni véleményezésre!) Addig is itt egy látlelet, kiemelve előzetesen néhány mondat:

„…egymást váltó énekesek üvöltöznek a mikrofonnal.”

„…nem világos, hogy mi a rendezvény célja. Biztosan nem az énekhangok ünneplése, és még biztosabban nem valami zenei eseményről van szó, hiszen alig hallani éneklésszerű éneklést, kifejezésszerű zenélés”

„Legalább a vége legyen jó. Boross Csilla. Hang is, akarat is, meg annak a megértése, hogy egy ária, jelen esetben a Méregária a Giocondából, önmagában is valami zárt, kerek, valahonnét valahová tartó és jó esetben oda is érkező egység és folyamat. Van remény…”

https://www.es.hu/cikk/2020-09-11/fay-miklos/virusvideo.html?fbclid=IwAR3BXMXuqMOwp0Xv6rQzg_7bI_RS-nnY0UsEThGs58lo8-qnkNRmXrspvIE

10704   Hangyász • előzmény10698 2020-09-19 09:35:14

Első helyen "kedvencemmel", Véres András győri pispekkel. Amúgy a jelenlegi (fő)papság kulturális igénye valahol Silye Jenő felséges harmóniáinak szintjét verdesi. A Salome helyett javasolnám egy Kaszap István-oratórium szcenírozott előadását.

10703   david28 • előzmény10702 2020-09-19 02:30:43

Nem hallottam az előadást, az elvet viszont fent tartom. Ettől még persze, lehet h rosszul volt dirigálva is az egész. 

10702   lujza • előzmény10689 2020-09-19 02:02:04

Kedves Dávid, Te biztos nagyon értesz hozzá, de remélem, nem hallottad az előadást! Mert ha ott lettél volna, felteszem, nem írsz le ilyen csacskaságot.

10701   Búbánat • előzmény10700 2020-09-18 20:17:25

Megszívlelem szavaidat... bár nem hinném, hogy valaha szerencsém lesz vele találkozni...

10700   takatsa • előzmény10699 2020-09-18 19:04:53

Pedig javaslom, hogy merjél ezen gondolkozni, márcsak a saját érdekedben is. Mert aki Wilde/Strauss Saloméját az evangelizáció egyik módjának tartja, amellyel a magar operajátszás méltó módon tiszteleghet az Eucharisztikus Kongresszus előtt, nos - egy ilyen személytől, ebben a járványos időben -, jobb, ha két méter távolságot tart az ember, mert még elkap tőle valamit.

10699   Búbánat • előzmény10698 2020-09-18 17:59:13

Érdekes felvetés - erre nem is merek gondolni....

10698   takatsa • előzmény10697 2020-09-18 16:49:38

Kedves Búbánat,

Nagyon köszönöm ezt a cikket, engem nemcsak meggyőzött, de egészen megrendülten olvastam ezt a részt:

"...Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”

Lelki szemeim előtt megjelent a Magyar Püspöki Kar, kiegészülve a pápai nunciussal és talán-talán Ferenc pápával, ahogyan az opera díszpáholyában ülve, extázisban nézik a hétfátyoltáncot. 

10697   Búbánat 2020-09-18 16:03:25

https://ujember.hu/wp-content/uploads/2020/09/Mertekado20200906_teljes.pdf

Új Ember hetilap – Mértékadó kulturális magazinja

2020. szeptember 7 – 13.

Vörös Győző a Saloméról, a Machaerus magasából

„Bibliaillusztráció mint a valóság tükre”

(1 – 5. oldal)

Elkészült a machaerusi palota udvara. Minden készen áll arra, hogy szeptember 15-én, az Erkel Színházban bemutassák Richard Strauss Salome című zenedrámáját. A Rátóti Zoltán által rendezett előadás különlegessége, hogy a világon először itt hangzik el az opera olyan díszletbe foglalva, amely az eredeti evangéliumi-történelmi helyszín pontos és méretarányos rekonstrukciója. Vörös Győző akadémikus, ókorkutató évek óta dédelgetett terve valósul meg ezzel, aki Jordániában koncessziót nyerve – a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt – 2009 óta ásatásvezetője a szirtfokra emelt heródesi palota feltárásának. A szentföldi citadella és benne az oszlopsorral keretezett udvar Heródes Antipász születésnapi ünneplésének helyszíne és Keresztelő Szent János mártírhalálának is tanúja volt. Tekintettel arra, hogy a felbecsülhetetlen örökségértékű régészeti munka egyes fázisait kezdettől rögzítettük a beszélgetéseink során, ezúttal abban maradtunk Vörös Győző professzorral, hogy visszatérő témáink közül most kifejezetten a Salome „hátterére” fókuszálunk. De ahogyan lenni szokott, nem álltunk meg itt. Végül a téma biblikus, művészet-, irodalom- és kutatástörténeti spektruma is szóba került.

/Pallós Tamás.  Fotó: Vörös Győző/Machaerus/

 

„Jordániai munkája folyományaként régóta érlelődött a gondolat, hogy a Salomét eredeti közegében, illetve a valóságnak megfelelő épített környezetben kellene előadni. Mikor és hogyan kezdődött a tervezés?

– 2013 áprilisában írtam meg a vonatkozó ötletemet az Operaházat igazgató Ókovács Szilveszternek, aki aztán kétszer is eljött megmászni és megnézni a Machaerust a Holt-tenger partján. Egyébként Marton Éva, a nemzet művésze, a New York-i Metropolitan Opera történetének legkiválóbb Salome hercegnője is nagy támogatója volt a díszletjavaslatomnak. 2014-ben tartottam egy előadást a Pesti Vigadó dísztermében, a Magyar Művészeti Akadémia első ottani közgyűlésén. Az esemény után odajött hozzám, és anélkül, hogy ebbéli terveimről tudott volna, kijelentette: a machaerusi királyi udvar kiváló operai díszlet lehetne. Aztán segített összekötni a szálakat. Az eredeti elképzelések szerint augusztusban, Jordániában – a Holt-tenger túlpartján, a másik heródesi vár tövében rendezett izraeli Masada Operafesztivál mintájára – tartottuk volna meg a Strauss-zenedráma szabadtéri bemutatóját a Machae - rusnál. A koronavírus-járvány miatt azonban Jordánia is bezárt, így az évenkénti Salome-fesztivál ötletének kidolgozását halasztanunk kellett.”

 

„Amikor az Erkel Színházban egy kétezer évvel ezelőtti épített örökség, a Machaerus udvarát látjuk a Salome díszleteként, ne felejtsük el ezeket az összefüggéseket, passiópárhuzamokat sem. Az evangelizálásnak sok módja lehetséges. Miért említem ezt? Itthon a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra időzítették a Salome bemutatóját. A kongresszust elhalasztották, ám ezzel csak erősödött a vágyott cél: jövőre, 2021 szeptemberében talán már a megújult Operaházban lehet előadni a darabot. Ennek pedig úgymond a főpróbája lesz a mostani Erkel színházi premier.”

 

„A kiváló francia író, Gustave Flaubert 1850-ben eljutott Palesztinába, megnézte Jeruzsálemet és Júdeát. A Machaeruson ugyan nem járt, de Parent könyve, az 1873-as Tristram-monográfia, valamint az 1874-ben publikált Vignes-fénykép együttesen hatott rá, amikor a Heródiás című, 1877-ben megjelent elbeszélésében a Machaerust már a maga történeti és földrajzi hitelességében mutatta be. A roueni könyvtár archívumából kiderült, hogy Flaubert mindhárom említett kötetet kikölcsönözte. Flaubert Heródiása a csúcspontra emelte a Machaerus ünneplését a romanticizmus irodalmában. A következő láncszem Oscar Wilde 1891-ben, francia nyelven írt Salome drámája volt, amelyben teljes mondatokat idézett Flaubert-től. Richard Strauss azután a Wilde-szöveg Hedwig Lachmann-féle német fordítását zenésítette meg. Az opera premierjét 1905. december 9-én, Drezdában tartották. Budapesten már 1909-ben tervbe vették, végül 1912-ben mutatták be. Wilde-nál és Straussnál ugyan nem kerül szóba a Machaerus neve, de Flaubert után Salome táncának helyszíne már történelmi evidenciává vált a művészet területén is. Az Erkel Színházban felállított machaerusi operadíszlet ősbemutatója a fenti ikonográfiai és irodalmi vonulatba illeszkedik, a világon elsőként felmutatva a történelmi, evangéliumi építészeti tér megidézett valóságát.”

10696   Hangyász • előzmény10694 2020-09-18 15:59:55

Fenntartom ama véleményemet, hogy a 90-es évek elejéhez-közepéhez képest a MÁO szinte aranykorát éli. Nem mintha ne lettek volna a jelenleginél jobb periódusai.

10695   telramund • előzmény10694 2020-09-18 15:53:07

Nincs nagyon hova visszanéznem ,mert a régiidők heti 4-5- előadása az utóbbi években évi 4-5 re zsugorodott.Ez idén biztos nem fog javulni

10694   takatsa • előzmény10693 2020-09-18 15:09:20

Ó, nézz vissza az elmúlt évre, és tekints derűsen a következőre, akkor láthatod, hogy merre megy az Opera szekere, micsoda világszínvonalú előadások születnek, és micsoda szakmai-zenei koncepció mentén valósul meg a szép, új világ. :)

Itt nem egy elbukott Salome előadásról van szó, hanem sokkal többről.

10693   telramund 2020-09-18 15:03:27

Milyen kapóra jött ez a egy db bukott Salome előadás.Sajnos kilóg a lóláb!.Megszólalt itt fű,fa ,virág régi  versenyzők egyikük kevésné kompromitált nivc- nevén,új belépők-utóbbi örvendetes és nem gyakori.El is jutottunk oda ,ahova rövidebb kanyarulatok útján is el lehetett volna jutni,mert kép pont között legrövidebb út az egyenes.Bár ennek egyszerűsége sokaknak nem tetszik és ezért kanyarog az az egyenes vonal.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1727 • Armand-Louis Couperin, zeneszerző († 1789)
1873 • Enrico Caruso, énekes († 1921)
1940 • Jesús López-Cobos, karmester († 2018)