vissza a cimoldalra
2022-01-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Digitális kerekasztal (59)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5271)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62850)
Opernglas, avagy operai távcső... (21198)
Kedvenc felvételek (459)
Kedvenc előadók (2898)
Társművészetek (2517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3020)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5311)
Richard Strauss (781)
Pantheon (3035)
Erkel Színház (11240)
Rost Andrea (2064)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2329)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5025)
musical (220)
Franz Schmidt (4074)
Lisztről emelkedetten (1162)
Juan Diego Flórez (749)
Lehár Ferenc (792)
Média, zene, ízlés (130)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (Búbánat, 2004-10-26 21:12:09)

- koncertek, előadások, események, élmények -
   
5270   perempe 2022-01-28 13:05:46

ha volt tegnap vki a Svéd Kamarazenekaron, és képet is csinált, akkor küldjön privit. köszönöm. a telefonom kamerája rossz pillanatnyilag.

5269   Beatrice • előzmény5260 2022-01-24 23:55:26

Az online közvetítés egy részét láttam (aztán elkezdett szakadozni a net).

Meglepetésemre, tetszett a koncert, pedig nem nagyon számítottam erre, a dalok többségét ugyanis ismertem már Edita Gruberova dalestjeiről, és a legritkább eset, hogy más előadóval is tetszenek. De most tetszettek. Amennyire meg tudom ítélni, Pasztircsák Polina szuverén és értő Strauss-interpretátor.

5268   Edmond Dantes • előzmény5267 2022-01-24 16:55:44

Mindennek az Opera "ad otthont", ami az Operában van. Mindennek a MüPa "ad otthont", ami a Müpában van etc., de az otthont adás nem jogi kategória. A kérdés az, hogy a maratonok, pl. a legutóbbi szombaton a MüPa saját rendezése-e vagy csak  bérbeadta összes termeit a rendezvényre és a rendező-bérlő XY volt. ... de ezt -zéta- biztosan tudja, én nem.

5267   Klára • előzmény5266 2022-01-24 13:04:13

A Strauss Maratonnak a MüPa ad tthont, ugye?

5266   -zéta- • előzmény5265 2022-01-24 10:37:44

Pontosan... 

5265   Edmond Dantes • előzmény5264 2022-01-24 10:17:56

Talán arról van szó, hogy a MüPa műsorát, vetítéseit a MüPa vezetősége szerkeszti, a Strauss-maraton műsorát pedig -ha jól gondolom- Fischer Iván. Kocsis Zoltánt illetően nagy különbség ...

5264   lujza • előzmény5256 2022-01-24 00:13:19

Ezt, hogy "csak azokat Kocsis vezényelte", én se értem. A Müpának megvannak ezek a felvételek, és tavaly, amikor zárva volt, a Daphnét egész biztosan vetítették, de talán mást is. De egyszerűen a R. Strauss életmű olyan hatalmas, hogy nyilván csak szemelvények fértek bele egy napba.

5263   daunerni • előzmény5262 2022-01-23 18:59:52

A négy utolsó ének feltűnően súlytalan volt, de tartok tőle, ebben Fischer Ivánnak is lehetett szerepe. Nem mert szélesebb, "szemlélődőbb" tempókat venni...

5262   -zéta- • előzmény5261 2022-01-23 18:44:02

Nekem apró csalódás volt a koncert.

Azt éreztem, hogy az énekesnő - korábbi önmagához képest - forszírozottabban énekel, bizonyos gesztusokat indokolatlanul túlhangsúlyoz. A líra nekem elveszett kissé.

Ezzel szemben a karakterizáló képessége megnőtt, és azok a dalok,amelyekben ez szükséges volt, kiemelkedően hatottak.

A zongorista nagyszerűen érezte a stílust és a partnerét is...

De összességében szép koncert volt, sokkal jobb lett volna Pasztircsák Polinát hallgatni a Négy utolsó énekben is...

5261   takatsa • előzmény5260 2022-01-23 18:09:57

Én sem lehettem sajnos ott, pedig nagyon vágytam rá. De a közvetítést nézve is csodálatos volt, az este fénypontja. A zongorista pedig régi bútordarab, sok-sok dalt vettek fel együtt, amelyből egy szép csokor megtalálható a yourube-on.

5260   daunerni 2022-01-23 17:22:17

Látta-hallotta valaki Pasztircsák Polinát?
Sajnos én eleve nem tudtam odamenni, de az online közvetítésnek is csak a legvégére értem haza.

A művésznőnek nagy tisztelője vagyok, de most csak annyit volt időm konstatálni, hogy a korábban nem ismert zongorista meglepően jó!

5259   Edmond Dantes • előzmény5256 2022-01-23 16:49:37

Vagy legalább -illusztrációképpen- kihoznék egy mondjuk egyórás Strauss-operagálát. Te szerk. vagy én meg nem, de ha szépen megkérnek rá, még én is összeállítok egy slágerprogramot. Max. kicsit hozzápuskáznék -dni- korábbi Kimernya-zenéiből, a minap is volt egy :-)

5258   Búbánat • előzmény5256 2022-01-23 15:16:44

Operaportal.hu oldalán volt olvasható egy Kocsis Zoltán emlékét felidéző glossza  (2016):

2015 októberében Kocsis Zoltán Richard Strauss A béke napja és a Daphne című operáit vezényelte a Müpában. Az erről szóló kritikánkban ezt írtam: „Kocsis Zoltán sorra veszi elő az itthon és világszerte is alig vagy egyáltalán nem játszott Strauss-műveket. (...) Vannak még itthon nagyon rég vagy egyáltalán nem játszott Strauss-operák (Egyiptomi Heléna, Tűzinség, Intermezzo, Guntram), biztos vagyok benne, hogy hamarosan jön a folytatás.”

Ezeket az operákat az ő vezényletével már sohasem fogjuk látni. (-szerk.-)

5257   joska141 • előzmény5256 2022-01-23 14:53:26

Tisztelt „Zéta”! Abszolút laikus vagyok, egyáltalán nem tudom az aktuális művészeti belső információkat. Tetszik írni a Strauss operákról, hogy „csak azokat Kocsis Zoltán vezényelte”. Egy régebbi – Társművészetek 2511 – hozzászólásomban próbáltam párhuzamot vonni Kocsis Zoltán és egyes mai előadók támogatása között. Tényleg, ma „nem szabad” Kocsis Zoltán életművét emlegetni?

5256   -zéta- • előzmény5255 2022-01-23 12:58:55

Érdemes lett volna a MÜPA színpadán egykor létrejött különleges R.Strauss-operaelőadások valamelyikét (Capriccio, Friedenstag, Daphné, A hallgatag asszony) leadni az Előadóteremben - csak azokat Kocsis Zoltán vezényelte...

5255   Edmond Dantes • előzmény5254 2022-01-23 11:38:26

Azért az feltűnő volt-van, hogy az életmű szimf. költeményei mellett legmutatósabb szegmense, operai termése -ha jól láttam- még foltokban sem volt jelen. Nem hiányolható (?) komplett opera előadása, de valamit csak-csak kihozhattak volna.

5254   Hangyász • előzmény5247 2022-01-23 10:10:08

Érdemes volt - nekem legalábbis - 5 koncertet meghallgatni. Sajnos a korábbi maratonokhoz hasonló embertömeg nem volt. Az ok? A járvánnyal kapcsolatos hisztéria? Sznobizmus: "A BFZ, az igen, de..." stb. A szerző nem közkedvelt volta?

5253   macskás • előzmény5250 2022-01-23 08:59:22

Csak néhány taktust játszott, állva.

5252   macskás 2022-01-23 08:58:25

5252

5251   joska141 • előzmény5250 2022-01-22 21:20:18

„Áprilisban húzzuk el a nótájukat”, utalt a miniszterelnök a baloldalra a Magyar zene Háza ünnepélyes átadásán.

A magvas gondolatot bent a koncertteremben Szakcsi Lakatos Béla húzta alá egy határozott tussal: a Kossuth-díjas Nemzet Művésze jazz-zongorista, aki tavaly még azt mondta, hogy ő nem akar „a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán”, a Fidesz lakodalmas kampánynótáját, a piros volt a paradicsom, nem sárga kezdetű népies politikai műdalt játszotta el a Magyar Kultúra Napján, a Magyar Zene Házának ünnepélyes átadásán.

5250   Edmond Dantes • előzmény5249 2022-01-22 19:49:23

A megnyitó (egyik?) fénypontja lehetett, amikor Szakcsi Lakatos Béla a "Piros a paradicsom, nem sárga" kezdetű klasszikus zenei alkotást játszotta.

5249   Búbánat • előzmény5248 2022-01-22 17:03:32

Győri Filharmonikus Zenekar a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én

Az ünnepség programja is színes volt, az egyik fellépő a Győri Filharmonikus Zenekar lehetett, nagy elismerés ez a győri művészeknek. Olyan neves előadókkal együtt léptek fel, mint Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Gertler Teo ifjú hegedűs, Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és az Erdőfű Zenekar.

/Forrás: ujszo.com - MTI - 2022. január 22. 14:02/

5248   Búbánat • előzmény5241 2022-01-22 16:30:26

 Vasárnap nyitja meg kapuit a Magyar Zene Háza a nagyközönség előtt

"Zenei csodák palotája"

MNO.hu - Petrovics Gabriella

Beszélgetés Batta András zenetörténésszel, a Magyar Zene Háza igazgatójával

5247   lujza • előzmény5246 2022-01-22 02:05:00

És akinek ennyi jó kevés, a Fesztiválzenekar honlapján is közvetítik az egész napot. Érdemes mindenütt próbálkozni, mert sajnos előfordulhatnak tachnikai hibák is a közvetítésben, ez nem a MET vagy a bécsi Staatsoper.

5246   takatsa • előzmény5245 2022-01-21 19:50:22

Köszi, én is most kaptam meg a Müpától, hogy az egész Strauss maratont a honlapjukon és a youtube-on közvetítik. Ez nagyon jó hír mindenkinek. :) 

5245   Búbánat • előzmény5244 2022-01-21 18:19:39

Ha nem tudsz elmenni,  de amennyiben lehetőséged van a Bartók Rádióra kapcsolni,  úgy mégsem maradsz le az énekhang varázsáról: a rádió élőben sugározza Pasztircsák Polina Richard Strauss- dalestjét  a Fesztivál Színházból,  20 órától. 

Km.: Jan Philip Schulze (zongora)
1. Mályvák, 2. Cecília, 3. Álmodj, szívem!, 4. Az éj, 5. Szerenád, 6. Holnap, 7. Boszorkánydal, 8. Bölcsődal, 9. Így szólt jó atyám, 10. Tavirózsa, 11. Miért rejtené szív lázas mélye

Megjegyzem: szombat délután és este a rádió további hangversenyeket is  közvetít a Müpából (Fesztivál Színház; Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)

5244   takatsa 2022-01-21 16:40:25

A  MÜPA Fesztivál színházban szombat este 8 órakor kezdődő Pasztircsák Polina dalestjére van két jegyem, amit ingyen, szívesen átadok. Nekem Pasztircsák Polina a nagy kedvencem és nagyon vártam ezt a dalestet, de betegség miatt sajnos nem tudunk elmenni. Az érdeklődő privátban írjon, email-cím megadásával, és akkor elküldöm neki a pdf formátumú jegyet, amit kinyomtathat. (Nagyszerű hely, fsz. 2. sorban)

5243   Edmond Dantes • előzmény5240 2022-01-02 21:31:59

Még nem lehet a közelébe menni, tereprendezés zajlik. Addig is egy hvg.hu cikk..

5242   Klára • előzmény5240 2022-01-02 19:16:15

Mondták, hogy nagyon szép lesz! De hogy ennyire...! Valóban csodálatos! Gratulálok az összes érintettnek, tervező, kivitelező, stb. Legfőbb ideje volt, hogy a Liget funkció nélküli, kissé lepusztult területein VALAMI történjen.

5241   takatsa • előzmény5240 2022-01-02 19:04:02

Elképesztő építészeti csoda. Majd meglesem tavasszal. :)

5240   -zéta- 2022-01-02 18:47:46

Elkészült a Magyar Zene Háza...

5239   lujza 2021-12-31 00:29:37

Nem tudom, hogy járt-e valaki ezen a 26-i Titokkoncerten? Éjfélig itt még meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=8pS-5SuJGFU

Én nem voltam ott, az érdekelne, hogy tényleg annyival jobb volt a hangzás így, ahogy Fischer Iván állította? Azt elhiszem, hogy a BKK általános hangzásához képest igen, de mondjuk jobb, mint a Müpáé?

5238   Edmond Dantes 2021-12-13 17:22:06

Az egyik utolsó zenekari hangverseny, amire még a járvány előtt eljutottam, éppen Eötvös Péter szerzői estje volt a MüPában, a mostani egy (pontosabban két) májusra tervezett, de a járvány miatt elmaradt zeneakadémiai est pótlása volt és a műsor első felét ezúttal is a nagynevű maestro műveiből állították össze. A rövid Szirének éneke Eötvös Péter újabb műve; eredetileg kamaraformációra írta, ehhez képest hatalmas méretű zenekar jelent meg a színpadon. A hármas -Homérosz/Kafka/Joyce- irodalmi ihletésű alkotás mindazonáltal nem hangorkán: a bájos, de veszedelmes nimfák éneke sem lehetett túl zajos. A következő darab, Alhambra egytételes hegedűverseny, ebben a műfajban harmadik a komponista életművében. Címéhez híven a világhíres granadai palota-erődbe és kertjeibe viszi a hallgatót a 21. század hangzásvilágával. A májusban elmaradt koncert(ek)en a 2019-es ősbemutató szólistája, Isabelle Faust játszott volna, szombaton Baráti Kristóf varázslatos Stradivari hegedűjén élvezhettük a művész varázslatos, virtuóz játékát. Szünet után ismerősebb művek hangzottak el, nem véletlenül: ahogy azt a műsorfüzet említi, Debussy Egy faun délutánjában is megjelennek a nimfák, hogy felébresszék az álmos állatembert és vágyait: e hasonlóság köti össze a két opuszt. A záró szám, az Ibéria egy Debussy-triptichon, az Images középső darabja pedig úgyszólván egyenes folytatása az Eötvös-hegedűversenynek: az első tétel sevillanája Granadából egy másik andalúziai városba visz bennünket, hogy a középső tétel fűszeres éjszaka-zenéje után egy ünnepnapi reggel pezsdítő táncával zárja le a művet és képzeletbeli spanyolországi kirándulásunkat. A Concerto Budapest alázattal és lelkesedéssel követte a karmester-zeneszerző külsőségektől mentes, letisztult vezénylését, talán csak az Ibéria tolmácsolását éreztem -főleg az elején- kicsit erőtlennek. Mintha a faun álmossága még nem múlt volna el teljesen, de az utolsó tétel igazán sikeres volt, annyira, hogy a közönség tapsaira meg is ismételték. Ki kell emelnem az Alhambra mandolinszólistáját és a Faun fuvolaszólóját.

Eötvös Péter, Baráti Kristóf és a Concerto Budapest hangversenye, MüPa, 2021. december 11.

5237   Nagy Katalin • előzmény5236 2021-12-05 17:21:59

Érdekes, én inkább úgy látom, hogy nagyon szép teljesítmény volt a megbetegedett főszereplő helyére beugrót találni.

5236   Kati • előzmény5235 2021-12-04 12:29:01

Jó kis katyvasz volt ez az egész Borgia projekt, szervezése nagy profizmusra vall. :)

5235   Búbánat • előzmény5230 2021-11-29 14:28:42

Kapcs. 5220. sorszám is

Donizetti: Lucrezia Borgia - Pécs - Carmela Remigio _ 2021.11.23

A Pécsi Kodály Központban november 23-án bemutatott operaelőadáson a megbetegedett Yolanda Auyanet helyett az olasz szoprán, Carmela Remigio lépett színpadra, aki több ízben sikerrel fellépett Lucrezia szerepében, többek között a Donizetti Fesztiválon is.

Ezen az előadáson a szerep megkívánta színpadi mozgást a rendezői stáb egy tagja oldotta meg, míg a beugró főszereplő művész a színpadon, kottából énekelte el a szerepét. 

5234   Klára • előzmény5233 2021-11-29 12:33:16

Én pontosan tudom, hogy az Egyházi Év az adventtel kezdődik, de ez nem mindenki számára ilyen egyértelmű! A jókívánságom mindkettőre értendő.  Egyébként valóban nagyon jó program volt.

5233   miketyson • előzmény5232 2021-11-29 10:33:44

ó, ezt félreértetted, az egyházi év ádventtel kezdődik

5232   Klára • előzmény5231 2021-11-29 10:10:46

Reméljük, hogy békésebb, nyugalmasabb lesz, mint a még tartó jelenlegi!

5231   takatsa 2021-11-28 22:43:36

Advent első vasárnapja a Tenebrae kórussal. Az ember ül, behúnyja a szemét,  és csak hagyja, hogy ez békés és várakozásteli zene megérintse a lelkét.

Ismét végetért egy év, és valami új kezdődik.

5230   Edmond Dantes • előzmény5225 2021-11-28 21:14:03

Csak a rend kedvéért: a pécsi Lucrezia Borgiát Carmela Remigio énekelte, ld.itt.

5229   ladislav kozlok 2021-11-26 10:03:20

Azt hiszem, sokáig nem lesz olyan nagyszeru Lucrezia mint Edita Gruberova volt. Hallgassátok meg a duettet  és a finálét  az operábol.

www.youtube.com/watch?=MNSH3WmFCax

5228   Klára • előzmény5227 2021-11-26 08:28:34

Valóban, remek előadás volt, köszönet érte!

5227   takatsa 2021-11-26 07:18:25

Aki esetleg lemaradt a tegnapi csodálatos Sosztakovics-Prokofjev koncertről, az vigasztalódjon.

5226   ladislav kozlok 2021-11-25 10:08:55

Marta Torbidoni - fiatal, olasz drámai koloratúra,2022 elso felében Roberto Devreux-ben, Lucrezia Borgiát ís luisa Millert  fog énekelni, Sokat fogunk még hallani rola a  jovoben. / Azt hiszem még megfizetheto/. 

5225   Edmond Dantes • előzmény5224 2021-11-24 12:36:39

Nem látok bele a MÜPA bugyraiba = szereplő-válogatási szempontjaiba, de Marta Torbidoni nevét sosem hallottam. Hogy én nem hallottam, az a kisebbik baj. Nagyobb baj, hogy az ő neve sem hozott volna be több nézőt. Olga Peretyatko korábbi repertoárjában nem látom Lucrezia Borgiát, de jövő májusban énekli néhány házban ... talán még nincs kész a szereppel, talán rá sem ért volna. Nem tudni, milyen lesz. A román tenor kifogástalan volt, a belinkelt kritika szerzője alighanem félrehallotta őt. Auyanet szombati éneklésével kapcsolatban engem is érdekelne, vajon az őt két nappal korábban helyettesítő kollegina ráért volna-e szombaton és ha ráért volna, akkor milyen megfontolásból nem őt kérték fel szombatra. A szerződtetések világa bonyolult dolog és nem tudjuk, kinek mihez volt vagy lett volna joga. Ha te azt kérdezed: "Yolanda, ha beteg volt, hogy merészelte elvállalni a második előadást  ?", akkor mi ugyanezzel az erővel kérdezhetjük: "leköthette volna-e a MÜPA a csütörtöki orosz énekesnőt szombatra is?" Pécsett tegnap milyen volt Auyanet, ha ő énekelt? 

5224   ladislav kozlok 2021-11-24 09:15:06

Hamár annyi pénzt áldozott a MUpa a Lucrezia Borgia eloadására, miért nem hívta meg Olga Peretyatko-t  vagy Marta Torbidoni-t.  és Gennaro szerepére  Pavol Breslik-et  ?

Yolanda, ha beteg volt, hogy merészelte elválalni a második eloadást  ?_

5223   Edmond Dantes • előzmény5222 2021-11-24 07:11:43

Kár, hogy a kritikus hölgy valaki mást hallhatott Gennaro szerepében, mert akit mi hallottunk, nem éppen olyan volt, amilyennek ő hallotta Popot/amit ő írt Popról.

5222   Búbánat • előzmény5221 2021-11-23 21:42:18

Kedves Beatrice! Nagyon köszönöm ezt a beírt linket!

5221   Beatrice 2021-11-23 21:06:58

Gyárfás Orsolya angol nyelvű recenziója a 18-i Lucreziáról

A cím kicsit kétértelmű, nem lehet belőle biztosan tudni, hogy a "faltering" jelző Fridmanra vagy általában az előadásra vonatkozik. A recenzió tartalma az utóbbira utal.

5220   Búbánat 2021-11-22 22:05:11

Donizetti: Lucrezia Borgia-bemutató - két címszereplővel - a Müpában

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2021. november 18. és 20.

Szcenírozott előadás

Pannon Filharmonikusok és a Honvéd Férfikórus

Vezényel: Andrij Jurkevics (karig.: Riederauer Richárd)

Rendező: Anger Ferenc

Zöldy Z. Gergely – látvány- és díszlettervező
Szelei Mónika – jelmeztervező
Alessandro Amoretti – zenei asszisztens
 

Szereposztás:

Lidia Fridman - Lucrezia (november 18.)

Yolanda Auyanet – Lucrezia (november 20.)

Cecilia Molinari – Maffio Orsini
Stefan Pop – Gennaro, fiatal velencei nemes
Újvári Gergely – Jeppo Liverotto, fiatal velencei nemes
Endrész Ferenc – Don Aposto Gazella, fiatal velencei nemes
Szélpál Szilveszter – Ascanio Petrucci, fiatal velencei nemes
Papp Balázs – Oloferno Vitellozzo, fiatal velencei nemes
David Astorga – Rustighello, Don Alfonso szolgája
Haja Zsolt – Gubetta, Lucrezia szolgája
Bakonyi Marcell – Astolfo, Lucrezia szolgája
Kőszegi Judit – Negroni hercegnő
Miksa Bálint – A térképfestő

Az elmúlt héten mindkét szcenírozott operaelőadáson jelen voltam a Nemzeti Hangversenyteremben. A produkció rendezője, Anger Ferenc előzetesen úgy fogalmazott: a „Lucrezia Borgia koncentrált és egyszerű történet, amit azonban kiegészít és teljessé tesz az a felfokozott, érzéki zeneiség, amely a bel canto stílus sajátja. Rájövünk, hogy a »szép éneklés« kultusza nem öncélú, hanem erőteljesen hozzájárul a karakterek és a történet részletgazdagságához. A mi előadásunk dramaturgiailag szinte ugyanolyan lesz, mint egy Wozzeck- vagy Tosca-produkció.” És hozzátette: nem félig szcenírozott operát állít színpadra, teljes értékű előadásra számíthatunk, díszlettel, jelmezzel, látvánnyal együtt - a terem pódiuma és a zenekari árok nyújtotta korlátok között.

Hogy aztán koncepciójából mi nézők mit észleltünk/érzékeltünk, mi jött át? - lehet egymástól eltérő következtetésekre is jutni. Anger Ferenc a középkori Velence és Ferrara városállamok egy-egy palotabelsőjében játszódó cselekménysorát sajátos módon kívánta a zenéhez/énekhez társítani, ami szerintem vagy szájbarágósra sikeredett - nézőpont kérdése -, de a látottakat felfoghatom úgy is, hogy sok – érdektelen - szimbolikával terhelten igyekezett valami újat hozni a klisék közé; belőlem egyik irány sem váltott ki bármiféle katarzis-érzést az előadás végén; ettől független hogy a szöveg és a zene/ének csakis együtt hat rám -  mint mindig ha bel canto operáról van szó. Úgyhogy a rendezői önmegvalósítás mibenléte kevésbé érdekel, el tudok vonatkoztatni attól a látványtól, ami zavarólag hat: például a néma szereplők szerepeltetésére is gondolok. Egy hölgy, aki mintha Lucrezia alteregója lenne (a kiírás szerint Negroni hercegnő), akin a darab elején először próbálják ki a méreg és az ellenméreg hatását; kezében egy félig meztelen játékbabával ül vagy szaladgál a színpadon, az előadás folyamán aztán kézből kézbe vándorol a baba, sőt, dobálják, cibálják, ráncigálják... a vita hevében próbálják kétfelé tépni... A másik a Térképész szerepe(ltetése). Az egész előadás alatt jelen van, aki a színpad hátterében a Föld atlaszát rajzolja, pontosabban csak Amerikáét – az előjátékban a kontinens középső tája, az első felvonásban a dél-, a másodikban pedig az északi fekvésű területek készülnek el az ábrán. (A kontúrokat pirossal és zölddel színezi, majd földrajzi nevekkel is ellátja az opera végére befejezett rajzot. Mellette jobbra egy másik atlaszon a már elkészült Európa, Afrika és Ázsia lerajzolt térképét látjuk.)  Mindebből számomra az jut az eszembe, hogy a rendező beavat: Lucrezia Borgia és a kiterjedt rokonsága Amerika felfedezése utáni időkben nyeri el hatalmát...az opera története is e korban játszódik Itáliában...

A csak férfiakból álló kórus kiemelt szerephez jut (a báli vígasságokból itt teljes a nők hiánya), zavaró viszont, ahogyan a kezüket tartják, le-föl lóbálják, olykor világító mécsesekkel hadonásznak, mutogatnak, továbbá ide-oda járkálnak vagy tömörülnek a színpadon, úgymond az én értelmezésemben a hercegi gazdájuk érdeke szerint „beavatkoznak” a történésekbe, mintegy előrevetítve a szereplők végső sorsát. Van még egy oldalsó magasba ívelő lépcsős emelvény, melyre hol Rustighello, Don Alfonso szolgája, hol Gubetta, Lucrezia szolgája vonul félre az előttük lejátszódó intrikák szövődményeinek kimenetelét követve.

És akkor a színpadon látható két hatalmas bor-lopótök formájú díszlet szerepéről még nem is szóltam (a képen balról a méreg csordogálhat belőle, míg a jobbról az ellenméreg?...) Ezeket a hosszú "szájcsöveket" a szereplők időnként eltologatják jobbra és balra... Szóval  rejtvényeket is feladott a rendező, nem állítom, hogy mindet sikerült megfejtenünk.

Persze, Lucrezia áll az opera - és a rendezés - középpontjában, az ő emberi oldala, nőisége, anyasága kerül az előtérbe, és a fiához fűződő rejtett, félreérthető viszonya, ami a hercegi férj bosszúszomját kiváltja, ahogyan később a feleség fog bosszút állni és megtorolni az őt ért sérelmeket, miközben a harmadik fél, Gennaro (Lucrezia titkos viszonyból született fia), ártatlan áldozata lesz a féltékenységnek, a kitett bosszúvágynak.  Az igazi és egyetlen mély érzés, ami megindítja Lucreziát, valójában az anyai szeretet, amely erősebb minden más vonzalomnál a világon, és amely üdvössége, de egyben romlása is lesz. A rendezés tulajdonképpen nem megy szembe a zenével, hiszen a dramaturgia fő szála marad Lucrezia érzelmi világának kibontása, és a méregkeverői „hírnevéből” fakadó gyűlölet visszahatása - ami a szereplők sorsát tragikusan befolyásolja; feszültségekkel és fordulatokkal teli jelenetek sorozatává fejlődik.  Lucrezia hatalmon lévő nő, egy pápa lánya és egy olyan befolyásos férfi felesége, mint Alfonso d'Este, Ferrara hercege, de a műben nem a történelmi dráma, hanem az emberi dráma kap nagyobb hangsúlyt. 

Donizetti a címszereplőnek (is) nagy ívű, drámai töltésű gyönyörű áriákat, feledhetetlen, megkönnyező jeleneteket komponált, nem akármilyen felkészültségű szopránokkal érdemes csak az operát előadatni. Nem értem, miért kellett külföldről hoznunk vendégművészt, amikor itthon erre a feladatra kitűnő énekművészünk, Kolonits Klára személyében ideális Lucreziát láthattunk-hallhattunk volna a két estén.

De ha már a címszerepre mindkét esten ugyanannak a külföldi neves szopránnak kellett volna fellépnie, azonban Yolanda Auyanet betegsége miatt ez meghiúsult, úgy a beugró – és sikeresen bemutatkozó – fiatal orosz szopránt, Lidia Fridmannt talán érdemesebb lett volna mindjárt mindkét előadásra marasztalni, hiszen mint utóbb megtapasztalhattuk, a spanyol művésznő mégiscsak – ideje korán - elvállalta a második estét, de sajnos, kevés örömünk tellett benne: hangját érintő betegséggel abszolválta szerepét.  Nem kellett volna erőltetnie.  Pedig nagy várakozás élt bennem bemutatkozása iránt, akiről sok jót hallottam (YouTube-on is megtalálhatóak a felvételei), aki az olasz repertoár (Bellini, Rossini, Donizetti, Verdi és más szerzők) operahősnőinek napjaink egyik avatott tolmácsolójaként ismert és számítanak rá a nemzetközi operavilágban. A prológusban és az első felvonás nagy jeleneteiben annyira még nem tűnt fel, hogy valami baj lenne; szopránja nem erős, a hang matériája szép, nemes, Auyanet megjelenése méltóságteljes. Látszott, hogy van tartása a színpadon, azonban a második felvonás kezdete előtt bejelentették, hogy betegsége dacára vállalja a második felvonást, és valóban, az első két részhez képest itt már érzékelhettük, hogy nincsenek meg a szólamához szükséges magasságok, hallhatóan megküzdött minden egyes hangért, ugyanakkor a szerepmegformálással nem maradt adós továbbra sem. Mindenesetre dicséretre méltóan végig énekelte szerepét (más kérdés: hogy talán jobban tette volna, ha nem erőlteti és ezt az előadást is lemondja), nem hagyta cserben közönségét. Az előadás után nagy tapsot kapott, amit szomorkás mosollyal az arcán fogadott és lehetett látni rajta, hogy mennyire bánatos amiatt, hogy csak ilyen színvonalon tudott most bemutatkozni a magyar közönségnek.  Amint olvasom, a holnapi pécsi Lucrezia Borgia előadás szereposztásában újabb változás lesz:Yolanda Auyanet helyett az olasz szoprán, Carmela Remigio lép színpadra, aki több ízben sikerrel fellépett Lucrezia szerepében, többek között a Donizetti Fesztiválon is. ... átalakul a színpadkép: a szerep megkívánta színpadi mozgást a rendezői stáb egy tagja oldja meg, de a főszereplő művész hangjában gyönyörködhetünk, aki a színpad szélén énekli el a szerepét.”

Persze sokunkban élhet még Edita Gruberova megismételhetetlen, pazar Lucréziája is, akinek épp tíz évvel ezelőtt tapsolhattunk itt a Müpában – de nem érdemes viszonyítani. A jelenben vagyunk és örülünk, ha a bel canto operákban napjaink tehetséges énekművészeire figyelhetünk fel. Ilyen volt az első estén – beugrással – bemutatkozott fiatal orosz szoprán: Lidia Fridman.  Neve nem volt ismeretlen előttem, hiszen idén jött ki DVD-lemezen világelsőként Donizetti híres La Favorita (A kegyencnő) című operájának egy korábbi változata, az 1839-ben, Párizsban bemutatott francia nyelvű L’ Ange Nisida, amit persze azonmód megvásároltam, hogy minél teljesebbé tegyem a Donizetti-operafelvételeim gyűjteményét. A művésznő (két éve, a bergamói produkció idején 23 éves volt!) igen figyelemre méltó bel canto-technikájára és szerepalakítására figyelhettem fel azon a lemezfelvételen (lásd ezen a traileren)

Fridman a közösségi médiában így fogalmazott: „Nagyon gyors felépülést kívánva a csodálatos kollégának, bejelentem, hogy holnap debütálok a budapesti Müpa Színházban, a „Lucrezia Borgia”-val, amelyet Andrij Jurkevics mester vezényel. Nemrég érkeztem Magyarországra, és alig várom, hogy találkozzak a társaimmal erre a kalandra.”  Tudni lehet róla, hogy Lucreziát szép sikerrel játszotta már Triesztben és nemrég új produkcióban, Verdi Aroldójában is bemutatkozott Riminiben, a Teatro Amintore Galliban.  Úgyhogy megörültem, mikor most élőben is láthattam-hallhattam a fiatal művésznőt, akin kezdetben érezni lehetett a megilletődöttséget, a helyzet adta izgalmakat: kissé tétován mozgott a színpadon, és kimérten mozgott, nem olyan magabiztosan, mint másnap Auyanet (a művészgárdának közel négy hét próbaidőszak állt rendelkezésre felkészülni Anger Ferenc irányításával), és a szopránja szerintem kissé vékony,  a hang még nem teljesen homogén színű ahhoz az elváráshoz, hogy a szerepe szerinti érzelmeket (bosszút, indulatokat, anyai szeretetet stb)  magas hőfokon, színárnyalatokban gazdagon interpretálja és azokkal megindítsa a szíveket az opera cselekményének fordulatait követő néző/hallgató-befogadóban.  A vocéja maga figyelemkeltő, kifejező és a magasságai is megvannak. Nem vagyok telhetetlen: beláttam, ahhoz képest, hogy a szerepbe beugrással érkezett és még a pályája elején áll a fiatal operaénekesnő, inkább a muzikalitásra koncentrált némi koloratúrahang-csillogtató beütéssel. A mélyebb megformálással ő is adós maradt.  Mindenesetre, Lidia Fridman bemutatkozását az opera címszerepében a hazai közönség sok tapssal hálálta meg, amit ő láthatóan meghatottan és örömtelin fogadott. Úgy tudom, decemberben már Normát fog énekelni Brüsszelben, a La Monnaie-ben...

Stefan Pop Gennaro, a fiatal velencei nemes szerepében
nagyszerű volt! Erőteljes, csengő, kifejező hangon, énekelt mindkét estén, sikeres pillanatokat szerzett nekünk, például az egész utolsó drámai jelenete Lucreziával egész rendkívüli volt, lírai szépségbe torkollt, bel canto szelleméhez méltóan.

A mezzoszoprán Cecilia Molinari  a kevesebbről a többre váltott Maffio Orsini tolmácsolásában. A nyitó együttesben a hangja kevésnek tűnt, ami hiányérzetet keltett bennem, de a bordalban már szépen kinyílt a hangja és dicséretesen énekelt. Itt már egy elegáns és szabad vonásokkal rendelkező Maffiót hoz a színpadra, meggyőzően. A rokonszenves, tehetséges művésznőnek jól állt a nadrágszerep, szerepét stílusosan megoldotta.

Don Alfonso d'Esté-t a mi nagyszerű Bretz Gáborunk formálta meg, kivételes színpadkészséggel, erőteljes basszbaritonján jól érvényesült a meglévő bel canto-technikája mind az áriában, mind Lucreziával énekelt kettősében. Így a négy főszereplő teljesítményét összességében kielégítőnek találtam. Ami a mellékszerepeket illeti, azok is kiváló teljesítményekkel örvendeztettek meg. Gubetta és Rustighello szerepében Haja Zsolt illetve  ill. David Astorga  felkészülten alakították karakterüket. Az első esetben a hang mélysége és a színészi játék keltette fel a figyelmet, Astorga esetében a karakter szarkasztikus jellemzése igen jól sikerült.

A Pannon Filharmonikusok irányítását elvállaló Andrij Jurkevics karmester régi ismerősünk, Edita Gruberovával a címszerepben adták elő itt Donizetti operáját tíz évvel ezelőtt.  Szép emlékek fűződnek hozzá. Most is jó kézben volt a karmesteri pálca, a zenekar kiválóan muzsikált, a hangzása rugalmas, egyenletes, jól szólt,  a tempók viszonylag visszafogottak voltak, és nem fojtották el az énekeseket, a fő hangsúlyt a cselekményre és a karakterek jellemzésére összpontosította. Dicséretes munkát végzett a Honvéd Férfikar is.

Minden megfogalmazott észrevételemet fenntartva, végül is élvezetes és helyenként igen színvonalas Lucrezia Borgia-produkciónak tapsolhattunk mindkét estén a Művészetek Palotája nagy hangversenytermében.  

Folytatás: november 23. – Pécsi Kodály Központ

5219   Edmond Dantes 2021-11-22 10:04:41

Technikai (?) jellegű megjegyzéssel kezdem beírásomat, hogy az is olvassa, aki az előadásról szóló véleményemre nem kíváncsi: fájóan s egyben tanulságosan üres volt a MüPa a szombat esti Lucrezia Borgia-előadáson. A II.-III.emeletet eleve lezárták, az I.emeletre jegyet váltóknak is udvariasan felajánlották: lemehetnek a földszintre. Nem éltünk a lehetőséggel, mert a szinte üres erkélyszinten maradva járványilag nagyobb biztonságban éreztük magunkat ... a földszintet sem megtöltő közönség egy része is ún. "szakmai", magyarán: potyatiszteletjegyes lehetett, sok ismerős arccal. Miért írom ezt? Tudomásul kell venni, hogy abszolúte világsztár nevek nélkül Pesten, tetszik-nem tetszik: nincs igény két Lucrezia Borgiára (sem), békeidőben sem, járvány idején végképp nem. Erre kell(ene) ügyelnie az Operaház -egyszemélyi- vezetőségének is, amikor szakmányban tűz ki költséges, fáradságos munkával előállított, ám érdektelenségre ítélt darabokat. Kevesebb több lehet = egy szűkebb repertoár minőségére kéne ügyelni, ami nem 5-10, de nem is 60/80+ operát jelent, amivel mostanában el-eldicsekszik a vezető(ség).

Ennek előrebocsátásával: szép és élvezetes előadást kaptunk a november 20-ai estén. A történeti hűséget nem kérhetjük számon: tudjuk, hogy Lucreziának nem volt felnőtt fia, de azt is kiderítette a történetírás, hogy őt méltatlanul sorolták-sorolják ma is a "gonosz Borgiák" közé, utóbbi megbélyegzést apja (aki VI. Sándor néven pápa is volt) és fivére, Cesare "érdemelte" ki. E tekintetben Donizetti és a szövegíró Felice Romani helyesen jártak el, amikor Lucreziát "csak" családja (hír)nevéért elégtételt venni akaró, politikai játszmák áldozatául eső asszonyként jelenítették meg, -mert ő inkább áldozat volt semmint  bűnös- de leginkább szerető anyaként. Ezt a valójában szerethető és szenvedő asszonyt, anyát alakította Yolanda Auyanet a címszerepben. Tudjuk, a két nappal korábbi előadást betegsége miatt lemondani kényszerült és óvatos hangképzését, éles magasságait a felvonásnyi előjátékban és az első felvonásban hallani lehetett, pedig legjobb formájában nívós énekesnő lehet. Betegsége, amit "jobb későn, mint soha"-alapon csak a 2. szünet végén közölt a hangosbemondó, szinte előnyére vált a darab fináléjában, amikor fia haldoklását látva szemünk előtt lett megtört "öregasszony" és kissé elcsukló hangját jóindulattal kétségbeesése hangi ábrázolásának tudtuk be. Az előadás szenzációja Ștefan Pop volt, mondhatni, a hátán vitte el a produkciót. Komoly karriert jósolok neki, főleg, ha  elnézik az ideálisnál kissé súlyosabb testi adottságait. Fényes, csengő tenorját az Operaház figyelmébe is bátorkodom ajánlani: átütő erővel, hajlékonyan, üzembiztosan vagy még annál is elragadóbban szól, amit a közönség ovációja igazolt vissza. A hasonló ovációt sajnos nem tudom egyetértőn regisztrálni a nadrágszereplő Cecilia BartMolinari esetében: Orsini szerepe dramaturgiailag nem különösebben jelentős, de a szólam annál inkább, már csak azért is, mert a címszerepen kívül az övé az egyetlen női hang az egész operában. Nem nosztalgiázunk, nem várunk (el) Marilyn Horne-színvonalú hangcsodát, de a szép hangok világában, ahová Donizetti művei is tartoznak, bizony sápadt, vérszegény hang és jelenség a Molinarié, legfeljebb ha egy hétköznapi közepes pesti Cherubino-méretű. Így aztán nem csak első áriája "ült le", hanem a 2. felvonás nagy része, ahol sok énekelnivalója van, egészében kissé érdektelenné vált. Bretz Gábor fölényes biztonsággal adta elő a herceg bosszúáriáját és a nagy duettben is tetszett. Helyükön voltak a comprimario szereplők; elnézést kérek, hogy ezúttal nem sorolom fel őket. Andrij Jurkevics rutinos kézzel fogta össze a közreműködőket, bár nekem (még egyszer: nekem!) a különben jól játszó zenekar (Pannon Filharmonikusok) és a magvasan szóló kórus (Honvéd Férfikar) olykor kissé sok volt, amit foghatunk a ház túl jó akusztikájára, ám ezt az adottságot a karmesternek figyelembe kell/ene vennie. A nagyon korhű jelmezeket elengedtem volna, a díszletről -lefelé fordított két hatalmas pipaszerűségről -nekem- menet közben derült ki, hogy abból csepeg a sok operát kielégítő mennyiségű méreg. Az ide-oda tologatott/cipelt kanapé mellőzhető lett volna, ahogyan a hol rajta ülő-fekvő, hol ki-be járkáló, sokfunkciós, igazából funkciótlan néma hölgyszereplő is. (Látvány és díszlet: Zöldy Z. Gergely, jelmez: Szelei Mónika, rendező: Anger Ferenc.)

Donizetti: Lucrezia Borgia - félig (?) szcenírozott előadás, MÜPA, 2021.nov. 20.

5218   Beatrice • előzmény5213 2021-11-22 00:16:41

A Lucrezia Borgia 20-i Müpa-beli előadásán a prológus és az I. felvonás alatt azon tűnődtem, hogy aki Yolanda Auyanetet ideszerződtette a címszerepre, azt be kéne aranyozni. Mármint forró arannyal. A szoprán egyenetlen hangon, néha huhogva énekelt, az egyik éles sovracutója átütötte a fájdalomküszöbömet és összerándultam tőle. Csak egy-egy mozzanat árulta el, hogy valószínűleg jobb énekes annál, mint amilyen teljesítményt most hallunk tőle. Ilyen mozzanat volt a belépőária végefelé a trillázás.
A 18-i előadást betegség miatt lemondta, a 20-i előtt nem jelentették, hogy betegen énekel. A második szünet végén viszont bemondták, hogy betegsége dacára vállalja az utolsó felvonást, és kérik a közönség megértését. Ezek után - talán mert megszabadult a lelki stressztől, hogy nem hibázhat - lazábban, gömbölyűbben, szebben énekelt, és végül is nagyobb bajok nélkül befejezte az előadást. Záró csúcshang nem volt, de az nem is kötelező.

Sajnos elég sok Lucreziát hallottam már, Gruberovával (10 éve a Müpában is, utoljára 3 éve Münchenben), ahhoz, hogy a tegnapi szopránteljesítményt összességében jónak minősíthetném.
Mondhatjátok, hogy mit picsog itt egy "Gruberova-özvegy", ami volt, elmúlt. Igen ám, de működik ma Magyarországon egy igen kvalitásos szoprán, Kolonits Klára, aki ennek az operának bizonyos részleteit már csúcsminőségben előadta: a finálét pár éve az Erkel Színházban, a belépőáriát meg az idei áprilisi online koncertjén csodálhattuk meg, az ária után a cabalettát is pazarul kipengette (ezt a cabalettát Gruberova egyébként nem énekelte).
Persze nem tudhatjuk biztosan, hogyan énekelt volna Auyanet, ha egészséges. De sajnos a Youtube-on fellelhető közelmúltbeli klipjei némelyikében is némiképp felfedezni vélem az egyenetlenséget, a huhogást, és az élességet.

Színészi teljesítménye úgy-ahogy elfogadható volt, de Lucreziához több kellett volna.

Meglehet, valakik jól jártak Auyanet felléptetésével. Csak nem a közönség.

A tenor, Ștefan Pop, nagyszerű volt, jó pozícióban szólt a hangja, nagyon természetesen, a hang elég nagy is. A szerepet kívül-belül ismeri, és piknikus testalkata dacára jó színész is. Sajnos az Ivanov-áriát nem adta elő.
Kiváló volt Bretz Gábor Don Alfonso szerepében, hangilag és színészileg is. Jól hozta a karakter összes aspektusát: a féltékeny, bosszúvágyó nemesurat (aki tényleg azt hiszi, hogy a felesége csalja egy nyálas kis nyikhajjal) és a kegyetlen, lelketlen szadistát is. Sajnos nem igazán volt partnere a veszekedős jelenetben, amelyben Münchenben Gruberova és Franco Vassallo mindig szinte felgyújtották a színpadot, itt meg elég lagymatag lett, és nem Bretz hibájából.
Orsini alakítója, Cecilia Molinari, kulturáltan, stílusosan énekelt, nem is csúnya a hangja, csak egy kicsit kicsi. Az együttesekben szinte semmit nem hallottam belőle, pedig elöl ültem. Nos, ezt a szerepet nehéz jól kiosztani.
A kis szerepekre gondosan választhatták ki az énekeseket. Mindenki jó volt. Kiemelkedő volt Haja Zsolt mint az intrikus Gubetta, valamint David Astorga mint a sunyi Rustighello.
Szuper volt a Honvéd Férfikar.
Andrij Jurkevics karmester a tőle már rég megszokott profizmussal működött.

A rendezés? Hát, valahogy megrendezték az operát. A korhű jellegű jelmezek tetszettek. A díszlet meghatározó eleme két gigantikus göreb, nyilván a méreg előállítására. Ennyi méreggel egy hadsereget meg lehetne mérgezni.
Azt a megoldást röhejesnek tartottam, hogy amikor a librettó szerint Gennaro a palota homlokzatán található "BORGIA" feliratot megcsonkítva az "ORGIA" szöveget állítja elő, ami ugye nagy sértés, a Müpa színpadán az történt, hogy Gennaro ráírt valamit az egyik flaskára, feltehetően az "ORGIA" szöveget. Ez valahogy nem ugyanaz. Azt se tudtam felfogni, miért szerepelt a rendezésben egy játékbaba, amelyet a szereplők időnként egymásnak passzolgattak. Talán a gyermek Gennarót jelképezte. Volt még két néma szereplő, a játékbabával sokat foglalkozó leányzó, aki hol Lucrezia-alteregónak, hol prostituáltnak, hol cselédnek vagy dajkának tűnt (a színlap szerint ő Negroni hercegnő volt, aki az utolsó felvonás végzetes bulijának házigazdája), meg egy szorgalmasan festegető férfiú, aki a háttérben a világtérképet pingálta egész idő alatt.


Sajnos a Lucrezia-rendezésekből nem szokott kitűnni, hogy a címszereplő vajon miért is vált sorozatgyilkossá. Pedig itt egy modern, intelligens rendező előtt nagy lehetőségek nyílnának. Csak egy kicsit el kellene gondolkodni a történeten, meg komolyan lehetne venni a librettót. Lucrezia miért is nem meri sokáig elmondani Gennarónak, hogy ő az anyja, meg miért is nem mondja meg a férjnek, hogy Gennaro nem a szeretője, hanem a fia? Donizetti - meg a cenzúra - korában nem kellett-lehetett explicite hangsúlyozni, de közkeletű "tény" volt (valójában aligha volt igaz, csak a Lucreziára ráragasztott rágalom tartotta így): Gennaro incesztusból származott. Egy modern rendező továbbgondolhatná, hogy vajon a fogantatás konszenzuális kapcsolat eredménye volt-e, vagy abúzusé. És így tovább. Mindjárt egy igen modern történetet kapnánk. Talán egyszer majd valaki megrendezi így.

A feliratozásban a végefelé valami zavar támadt, nem tudom, hogy gépi vagy emberi hiba folytán.

Ha a címszereplőtől eltekintünk, akkor ez egy jó előadás volt. Csakhogy az ilyen primadonna-operák esetén sehogy sem lehet a címszereplőtől eltekinteni.

A 18-i előadást nem láttam (a másik, beugró szopránnal), arról nem tudok nyilatkozni.

5217   Búbánat 2021-11-20 11:09:46

November 18-án A lombardok, az Ernani, a Don Carlos és a Simon Boccanegra egy-egy jelenete csendült fel a Pesti Vigadóban!

Ezt a koncertet csütörtökön tartották – amin sajnos nem lehettem ott, mert ugyanabban az időpontban a Müpában Donizetti Lucrézia Borgia című operájának előadásán voltam jelen.

Kár, hogy ütközött egymással ez a két operaprogram, de talán valaki volt a Vigadóban és kapunk tőle beszámolót:

Verdi-jelenetek a Nemzeti Filharmonikusokkal

Pesti Vigadó - Hangversenyterem

Műsor:


1. Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – nyitány

2. Giuseppe Verdi: Ernani – az IV. felvonás fináléja

Don Ruy Gomez de Silva: Cser Krisztián
Ernani: Brickner Szabolcs
Don Carlos: Alexandru Agache
Elvira: Kolonits Klára
Jago: Kelemen Dániel
Riccardo: Dékán Jenő
Giovanna: Lehőcz Andrea

3. Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra – Tanácstermi jelenet

Simon Boccanegra: Alexandru Agache
Gabriele Adorno: Brickner Szabolcs
Amelia Grimaldi: Kolonits Klára
Fiesco: Cser Krisztián
Paolo: Pásztor Péter
Pietro: Gáspár István

***

4. Giuseppe Verdi: Don Carlos – Autodafé-jelenet

Fülöp: Cser Krisztián
Erzsébet: Kolonits Klára
Posa márki: Alexandru Agache
Don Carlos: Brickner Szabolcs
Tebaldo: Szalai-Illés Gabriella
Mennyei hang: Kristófi Ágnes
Hírnök: Czier Zoltán

5. Giuseppe Verdi: A lombardok – IV. felvonás

Giselda: Kolonits Klára
Oronte: Brickner Szabolcs
Pagano: Cser Krisztián
Arvino: Viszló István

Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Carlo Montanaro


A Nemzeti Filharmonikusok műsorismertetője volt:

„Mi juthat eszünkbe Giuseppe Verdi operáiról? Erre a kérdésre keresik a választ a Nemzeti Filharmonikusok Carlo Montanaro karmesterrel együtt november 18-án a Pesti Vigadóban.

Nagy érzelmek, áradó szenvedélyek, remény és csalódás, hűség és árulás, bátorság és küzdelem, elfojtott gyötrelmek és feltáruló titkok. A drámai romantika, amely a modern embert is oly ellenállhatatlanul bűvkörébe vonja. Elsöprő lendületű nyitányok, az áriák és kettősök felejthetetlen dallamai, zengő kórusok. Egy gálaest kivételes vonzereje, hogy nem csupán egyetlen opera szépségeiben merülhetünk el, hanem több között is kalandozhatunk, dúskálva az élményekben.

A koncert műsorán a nyitányt követőn négy mű részletei szerepelnek, egyforma teret kínálva a korai és az érett, a kevésbé ismert és a népszerű Verdi géniuszának. A lombardok (1843) és az Ernani (1844) a korai és ritkábban terítékre kerülő, a Don Carlos (1867) és a Simon Boccanegra (1857/1881) az érett, gyakran hallható remekműveket képviseli. Ahelyett, hogy összefüggésükből kiragadott áriák között csapongana, a műsor négy hosszabb, koherens részletre irányítja a reflektorfényt, ily módon a drámai feszültségek kialakulásának is lehetőséget teremtve. Az est négy énekes-főszereplője, Kolonits KláraBrickner SzabolcsAlexandru Agache és Cser Krisztián – egy szoprán, egy tenor, egy bariton és egy basszus – négy nagyszerű vokális adottságokkal rendelkező, jelentős színpadi tapasztalatú, kiváló atmoszférateremtő képességgel megáldott művész. A karmester, a világ számos operaházában rendszeresen megforduló Carlo Montanaro, Zubin Mehta egykori felfedezettje valahányszor Budapesten jár, újra és újra magával ragadja a közönséget szenvedélyes interpretációival. Így hát előre tudhatjuk, hogy ezen az estén is többször felforrósodik majd a levegő a Pesti Vigadó hangversenytermében.”

5216   bermuda • előzmény5215 2021-11-19 23:14:09

ÉN IS ERRE VÁROK,DE ÚGY TŰNIK HIÁBA.

5215   Kati • előzmény5212 2021-11-19 19:08:02

Kolonits Klára címszereplésével érdekelt volna, dacára a 250 kilométeres távolságnak. Mással nem.

5214   Edmond Dantes • előzmény5213 2021-11-19 17:17:18

Köszönöm. Remélem, szombatra már meggyógyul és teljes értékű lesz a produkciója. Mint látom, elég magasan jegyzett bel canto-specialista. Ezt a darabot valamelyest ismerem, emlékeim szerint igazi drámai zene.

5213   Búbánat • előzmény5212 2021-11-19 12:29:50

Mivel van jegyem a második, szombati Lucrezia Borgia-előadásra is - a hírek szerint azon már fellép Yolanda Auyanet a címszerepben - , talán érdemes lesz azt követően visszatérni a két előadás együttes értékelésére.

Annyit azonban elöljáróban elmondhatok: mindig örülök, ha viszonylag kevéssé ismert/játszott Donizetti-operákhoz (is) van szerencsém- lehetőségem hozzájutni. A bel canto operák és zenéjük amúgy is nagyon közel állanak hozzám, a zenei érdeklődésemhez. 

Mellesleg siker volt tegnap este a Müpában!

5212   Edmond Dantes 2021-11-19 08:42:30

Látta valaki a tegnapi Lucrezia Borgiát? Olvasom, (cím)szereplőváltozás volt:

https://papageno.hu/intermezzo/2021/11/yolanda-auyanet-kihagyja-a-lucrezia-borgia-elso-eloadasat/

5211   Búbánat • előzmény5209 2021-11-15 22:12:23

José Cura most 59 évesen énekelt  Caniót a Müpában - koncertszerű előadáson.

Mario del Monaco a pesti Bajazzók-vendégszereplése idején 58 éves volt.

A Film Színház Muzsika  cikkéből idézett kritika MdM Canio-alakításáról - amit ide a fórumra másoltam be anno:

https://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=480&msgcount=41#316001

Csodálatos előadások voltak!

Leoncavallo: Bajazzók

Fordító: Pless László

Rendező: Békés András

Erkel Színház - 1973. május 15.

Karmester: Lukács Miklós

Mario del Monaco, HÁZY ERZSÉBET, Melis György, Róka István, Ötvös Csaba, Kövesdy Károly, Sikolya István 

Erkel Színház, 1973. május 18.

Karmester: Lukács Miklós

Mario del Monaco, ANDOR ÉVA, Melis György, Róka István, Ötvös Csaba, Csőr József, Szalma István

5210   smaragd • előzmény5209 2021-11-15 17:41:19

Itt vannak az emlékeinkben és a felvételeken, azután mi leszünk ott, ahol ők vannak :-).

5209   joska141 • előzmény5208 2021-11-15 16:11:43

Nemcsak járta. Közönségszervezőnél vettem a jegyet, akkor még stencilezett papíron volt a havi program. A Bajazzóknál a szereposztás után egyértelműen fel volt tüntetve, hogy Canio + Prológ: MdM. Úgy mesélik, hogy meghallotta, azt hiszem Melis Györgyöt a próbán és akkor letett róla.

Előtte Parasztbecsület, abban Gaetano Bardini lépett fel.

De hol vannak már ők, és hol vannak azok a régi esték?

5208   Edmond Dantes 2021-11-15 15:27:32

Anno az a hír járta Pesten, hogy MdM énekli majd a Prológot, aztán nem ő énekelte..

5207   Heiner Lajos • előzmény5206 2021-11-15 15:06:35

A helyében elvállaltam volna. Azzal a feltétellel˛ hogy akkor meg a Ridi pagliaccit ő énekli.

5206   chenier 2021-11-15 14:36:56

Eredetileg Tonio szerepére Alexandru Agachét kérték fel, aki, amikor meghallotta, hogy a Prológot Cura akarja elénekelni, nem vállalta el a felkérést!

 

5205   ladislav kozlok • előzmény5204 2021-11-13 18:24:14

2008.februárjában PÁR-BAJ volt a STOPBAN. / Lukács Gyongyi miatt utaztam Bécsbe, remek Santuzzat énekelt/. Nuccinak kellett volna Toniot énekelni, megbetegedett. Utolso pillantra  Georg Tichy-t vették elo aki nem válallta a Prologot. Cura pedig elénekelte - nagy blamázs volt. Azota ezt a tenort nem szeretem. Magamutogato nárcisz.

 

5204   Búbánat • előzmény5203 2021-11-13 16:31:16

Én pont így voltam ezzel/vele - a Prológot meghallgatva. Kellően meglepődtem én is... (Örülök a Müpa - Bajazzók-hangfelvétele linkjének, nem különben!)

José Cura:  "I have been asked to sing the Prologue too, so my big thanks to my colleague, Zoltan Kelemen, for accepting me doing it in his place!"

https://www.facebook.com/jose.cura.official/

5203   -zéta- • előzmény5200 2021-11-13 14:44:11

Csak a felvételt hallgattam, köszönet érte innen is.

A Prológ alatt megdöbbentem, mennyire elveszítette hangját és annak súlyát Kelemen Zoltán, biztosan beteg. Az aisz-nál fogtam gyanút, ez tenor, és beugrott a megoldás. Nem kellett volna... 

5202   ladislav kozlok • előzmény5200 2021-11-13 11:47:06

Meghallgattam  én is, a zenakar, maestro Kovács  és Polina Paszticsák nagyszeruek. Cura már régen a zenit utdán van. Ha meghívták volna Lászlo B. muvészurat, tokéletes eloadás lehetett volna.   

5201   takatsa • előzmény5200 2021-11-13 08:39:42

Van annak is előnye, ha valaki nem amortizálja le 30 éves korára a hangját. Amúgy külföldön  fellép rendszeresen, René Jacobs-szal és hasonlókkal.

5200   lujza • előzmény5196 2021-11-13 03:01:27

Köszönöm szépen, úgyis szerettem volna meghallgatni, hogy így milyen, hát egy kicsit más. Másképp hallatszik, mint élőben. Biztos benne van az előadás varázsa is, de Cura ott sokkal jobban tetszett. Nem hallottam annyi tremolót és bizonytalanságot a hangjában, de mindenki döntse el maga, hogy van-e még hangja. Szerintem van, bár nem olyan, mint húsz éve, nyilván megkopott, más a színe és sokkal jobban meg kell dolgoznia éneklés közben, de van vivőereje, és persze erős a színpadi jelenléte is. Azzal, hogy ő énekelte a Prológot, eleve dinamikusan indított, mindenkit bevont a játékba, zenészeket, felnőtt és gyerekkórust, és minket is. Nekivaló szerep Canio, biztos sokat énekelte. A végére azért elfáradhatott szerintem. Nekem kicsit furcsa most a hangzás így a hangszóróból. Egyedül neki nem a fején volt a microport, hanem az ingébe tűzve, és olyan, mintha kicsit torzítana.

Pasztircsák Polina tényleg csodálatos volt. Az elején kicsit elfogódottabban énekelt, és teljesen talán csak a Silvióval való gyönyörű kettősükben oldódott fel. Itt van egy gyönyörű hangú, kiforrott énekesnő (ő se csúnya), és alig énekel az operáinkban. Tele vannak az előadások nála sokkal gyengébb szopránokkal, én hirtelen csak a Melisande-ra emlékszem, ami ő lesz jövőre. De egészen jó volt Haja Zsolt is, nem véletlenül tetszett annyira az a kettős nekem. És manapság, amikor a sztárok néha képesek egész ízléstelen ruhákban megjelenni, Polina mindkét ruhája ízléses, szép, a szerepéhez illő volt, és nagyon jól állt neki.

Természetesen jó volt Kelemen Zoltán, és a Beppét éneklő Alagi János is. Eredetileg nem ő volt kiírva, azt hiszem ő a Rádióénekkar szólistája lehet. Nem éreztem, hogy gyenge pont lett volna az előadásban, viszont igazi színházi produkció volt. A „félig szcenírozott” erős túlzás, mindössze két széket használtak fel a játékban, mégis tökéletes élményt nyújtva. És végül a Wagner napok óta azt eddig is tudtuk, hogy a Rádiózenekar egy jó karmesterrel kiváló operazenekar is. A jó karmester pedig adott volt most is az örökifjú Kovács János személyében.

5199   Edmond Dantes 2021-11-12 17:55:34

Donizetti: Lucrezia Borgia - Müpa.

A Start Plusz vendége Anger Ferenc, a készülő (két) előadás rendezője. A ma reggeli beszélgetés ATV-ben ide kattintva nézhető meg.

5198   Klára • előzmény5195 2021-11-12 14:23:04

Kedves Lujza!  Köszönet, hogy megemlítetted! A Joncseva koncerten  ugyanis elhangzott egy csodálatos intermezzo az Angelica nővér c. operából, és egy ária Gianni Schicchi-ból. Ennek felidézése eszembe juttatta egy súlyos tartozásomat. Irány a Kedvenc felvételek!

5197   Hangyász • előzmény5195 2021-11-12 11:34:26

Én. NFZ, CB.

5196   takatsa • előzmény5195 2021-11-12 06:47:52

Valamikor dolgozni is kell. :) Azért te nyugodtan leírhatod a véleményedet, kiváncsiak vagyunk rá. Aki pedig lemaradt róla, annak itt van a felvétel. Bajazzók. Cura-Pasztircsák-Kelemen-Kovács MUPA 2011.11.09.

Érdemes meghallgatni, mert Pasztircsák Polina nagyszerű.

5195   lujza 2021-11-12 02:06:46

Mintha a vírus hatalmas pusztítást vitt volna véghez a Momuson. Koncertekre már senkise jár? Látom, a Joncseva koncerten legalább ketten voltak, Macujeven ott volt még  Zéta, és a keddi Bajazzókon pedig rajtam kívül már senki. Pedig nem volt annyira jelentéktelen esemény. :((

5194   Klára • előzmény5192 2021-11-09 08:33:14

Egyetértek, egyetlen csekély kiegészítéssel: az egyébként valóban remek karmesternek, illetve az általa vezényelt zenekarnak  a tenorístához  igazodva helyenként kissé visszafogottabban kellett volna játszania! Mivel az ifjú Joncsev  nem egy Eyvazov, nem is bömbölt úgy, ezért nem minden esetben sikerült felülkerekednie a zenekaron!  De ez az apróság nem von le semmit az össz-élményből.  A nem jelenvalók érdekében remélem, hogy egyszer talán felkerül az M5 tv műsorára.

5193   lujza • előzmény5191 2021-11-09 01:11:23

köszönöm szépen, már kinyomoztam azóta! (Persze tudhattam volna. :(()

5192   takatsa 2021-11-08 22:40:06

Húha!! Ez a Joncseva! Elképesztő! Fantasztikus! Egy igazi világsztár, frenetikus előadása. Aki ott volt, az pontosan tudja, hogy miről beszélek. Gondoltam, hogy jó lesz ez a koncert, de hogy ennyire, ezt elképzelni sem tudtam. Joncseva csupa opera-slágert énekelt, ami akár unalmas is lehetett volna, de az ember úgy hallotta most ezeket az áriákat, élőben, mint talán még soha. Joncseva elementáris, bárhol állt a színpadon, vagy akár a színpadon kívül, bármerre fordult, akár fortéban, akár pianoban énekelt, hangja mindig betöltötte az egész teret. Óriási élmény. Elhozta magával az öcsikéjét. Na, gondoltam, egy Ejvazov 2, de nem, annál sokkal kellemesebb és kedvesebb jelenség, kis lírai tenor, viszonylag szép hangszínnel, és nagyon aranyosan énekelnek együtt, persze Joncseva hangja olyan, mintha egy másik univerzumból szólna.De ez a tenor egyáltalán nem bántó, nem keseríti el a szájunk ízét. És ott van ez a Francesco Ivan Clampa. Olyan, mintha évek óta ő vezényelné az Operaház zenekarát. Annyira összeszokottak, és a zenekar követi a legkisebb mozdulatát is. Az áriák mellett csupa intermezzót játszanak. Nyitány nincs, csak intermezzók. És milyen szépségesek, mennyi szín, gyengédség és líraiság, régen hallottam ilyen átéléssel játszani ezt a zenekart. Hogyan lehet ez? Egy (két) próbával? Ez is rejtély. Ez a koncert nem egy hakni volt, nem egy már lejtmenetben levő sztár pénzcsináló körútjának egy poros állomása, hanem egy tündöklő díva ihletett koncertje, aki szívét-lelkét adta ezen az estén a közönségnek. És a sokadik ráadás végén mégegyszer és egyben utoljára, Tosca imája. Ezzel búcsúzott Joncseva ma tőlünk, a teltház állva történő vastapsa közepette. Felejthetetlen este volt. Aki nem volt ott az bánhatja, az előadásról felvétel nem készült, így sohasem láthatja.

5191   -zéta- • előzmény5190 2021-11-08 14:55:04

Rachmaninov Vocalise... 

5190   lujza 2021-11-05 22:24:22

A Macujev koncerten volt valaki? Érdekelne, mi volt az első ráadás?

5189   takatsa • előzmény5188 2021-11-04 23:26:35

Tisztelt szerkesztőség, az 5181 sz. bejegyzés törlésével az 5182-es sz. bejegyzésem okafogyottá és értelmezhetetlenné vált, ezért kérem a törlését. Köszönöm.

5188   ladislav kozlok 2021-11-04 09:06:46

Tusztelt szerkesztoség, kérem torolni a 5181  bejegyzésemet, koszonom.

5187   ladislav kozlok • előzmény5185 2021-11-04 09:05:22

Kedves Lajos, Te nem csa tudod, de  hallotál is.

5186   takatsa • előzmény5185 2021-11-03 12:48:28

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén...

5185   Heiner Lajos • előzmény5184 2021-11-03 12:18:33

Kedves Laci,

 

 

Tudom Rólad, nyolc nyelven beszélsz. Arra nem emlékszem, hogy a szanszkrit is köztük van-e - ha igen, írjál azon.

Várom a kommenteket...

5184   ladislav kozlok • előzmény5182 2021-11-03 06:32:08

úgy látszik nem tudok magyarul. Most egy idore elhallgatok. Tabulni fogok. Habár a Szentatya, Ferenc pápa mondta volt - megtanulni magyarul egy OROKKÉVALOSÁGIK tart.

5183   takatsa • előzmény5179 2021-11-02 22:51:03

Kedves Heiner Lajos, képzeld el, az interneten megtaláltam  a Choral music on record-ot, benne Alan Blyth tanulmányával, ami nagyon tetszik, pl már az első bekezdésben ilyesmit ír: Ennek a műnek (Mármint Pretorius álmának) az összes rögzített előadása meggyőző, mert úgy tűnik, a művészek ösztönösen reagálnak az írás (Newman) nagyszerűségére, és a legjobbjukat nyújtják. Ennek a mondatnak az igazságát a tegnapi előadás minősége is bizonyítja, ami rendkívül volt. Végül Blyth a jobbnál-jobb felvételek közül válogatva ezt írja: Janet Bakert szeretném hallani az Angyal szerepében, Nash-t Gerontius szerepében, Gwynne Howellt vagy Norman Walkert a basszbariton szólamokban, az LSO kórusát és zenekarát Britten vezényletével. Ilyen felvétel természetesen nincsen, de én örülök a megrendelt DVD-nek, mivel Janet Bakert hallhatom majd rajta, és azt a Peter Pearst, akit Blyth is dicsért. Köszönöm szépen mégegyszer az ötletet, és mindenkinek ajánlom a Choral Music on recordot, aki el kíván mélyedni az egyházi zenében. Monteverditől Janacekig sok érdekes olvasnivalót talál benne az érdeklődő. 

5180   takatsa • előzmény5179 2021-11-02 16:42:03

Kedves Heiner Lajos! Köszönöm a szép idézetet. Nem ismerem ezt a könyvet, de ez nem meglepő, hiszen én alig ismerek valamit. 

5179   Heiner Lajos • előzmény5163 2021-11-02 16:37:57

Kedves takatsa!

 

"No other work of his carries so strong a sense˛ in a good performance˛ of having been given˛of coming from deep and ancient wells of experience." (Davis Cairns)

 

Ismered Alan Blyth írását a darab lemezfelvételeiről (Choral Music on Record, Cambridge University Press, 1991, p. 227.)

5178   takatsa • előzmény5177 2021-11-02 14:49:08

A szállítás december elejére várható, mert ebay-ról szereztem be, úgy egy picit olcsóbb. Lehet, hogy nemcsak vélemény lesz. :)

5177   Klára • előzmény5173 2021-11-02 14:10:32

Sir Adrian Boult? Remek ajánlólevél! Mindenesetre érdekelne a véleményed, ha megtisztelsz vele!

5176   Búbánat • előzmény5163 2021-11-02 13:52:18

A Gerontius álma gyönyörű zene!  Évtizedekkel ezelőtt a rádiót hallgatva találkoztam először ezzel a csodálatos oratóriummal: egy élő, moszkvai koncert-előadás hangfelvétele volt műsoron, és egyből, teljesen rabul ejtett a darab fennkölt szépsége, a zenei szövetben rejlő elbűvölő harmóniák magasztossága, meg a színes hangszerelés is.

Edward Elgar: Gerontius álma – oratórium

Előadók: Felicity Palmer, Arthur Davies, Norman Bailey – ének, Oleg Jancsenko – orgona, a Londoni Szimfonikusok Énekkara és a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jevgenyij Szvetlanov.

Hozzáteszem, Elgar nem oratóriumnak, hanem drámai költeménynek nevezte művét. Cselekménye tulajdonképpen nincs, Gerontius egy vergődő, kereső lélek, aki a halállal viaskodva találja meg az utat a megtisztulás felé.  Az 1900-ban bemutatott Gerontius álma hozta meg az általános angliai elismerést a zeneszerző számára. A mű a következő években már Németország több városában is előadásra került, s az egyikről Richard Strauss írt igen elismerő kritikát.

Azt az említett hangversenyt - aminek felvétele új Melódia-bakelitlemezen jelent meg anno - a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium nagytermében tartották 1983. április 21-én.  Akkoriban az általam még nem vagy kevéssé ismert, romantikus oratóriumkülönlegességekre is „vadásztam” a rádió műsoraiból, így sikerült audio kazettákra felvennem ezt a koncert-előadást, máig szívesen hallgatom vissza. (Igaz, azóta már CD-n is kijött ez a felvétel, de a YouTube-on is hozzáférhető a zene.)   Sajnos, tegnap a Müpába nem jutottam el, mert a kezdés időpontjában még nem tartózkodtam Pesten, késve beesni valahova meg nem szeretek...  Viszont a Bartók Rádió élő, hangverseny-közvetítése végét már meghallgathattam. 

(A koncert visszahallgatására lehetőség van a Bartók Rádió ill. a MédiaKlikk oldalán.) 

5175   Búbánat • előzmény5164 2021-11-02 13:48:54

Két koncert-előadást tartottak a Bakáts téri templomban: 1999. június 23.- 26. Az előzetes híradásokban ez a két tenor szólista volt megnevezve Elgar oratóriumának előadói között: Daróczy Tamás és Kiss. B. Atilla. Ezek szerint akkor Timothy Bentch lett a "nevető" harmadik...

5174   Hangyász • előzmény5173 2021-11-02 13:30:31

A Szent Pálban Andrew Davis vezényelte produkcióról készült DVD-ről hallgattam meg, de különösebb rezonanciát azóta sem keltett. :O(

5173   takatsa • előzmény5170 2021-11-02 13:01:03

Nem tudom, hogy a Gerontius álmát hol hallottad először, nekem ez a tegnap esti volt az első találkozás a művel, és ez egy elképesztően szuggesztív, fantasztikus előadás volt. El sem tudom képzelni, hogy ezt jobban elő lehetne adni. Mindenesetre teszek egy kísérletet, és megrendeltem ezt a legendás felvételt. Majd beszámolok az élményről. :)

5172   Hangyász • előzmény5168 2021-11-02 12:56:42

Én biztosan nem hallottam soha élőben, csak azt tudom, hogy a Bakáts téren előadták. (A zeneakadémiai hangversenyről Virány Gábort kellene megkérdezni. Tudom, tudom!)

5171   Hangyász 2021-11-02 12:47:52

Sőt, ez a lelkes kritika ingyen van: https://www.youtube.com/watch?v=Xihnr8w9s2A

(Ráadásul talán még Hurwitz úr tarka macskája is megtiszteli jelenlétével a nézőket.)

  
Hírek
• A Szegedi Nemzeti Színház közleménye
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Borbély László habilitációs koncertje
J.S. Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
Beethoven: 28. (A-dúr) zongoraszonáta, op. 101
Liszt: 3. Mefisztó-keringő
Bartók: Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83
Messiaen: Madárkatalógus – L’alouette calandrelle (Sziki pacsirta)

18:30 : Budapest
BMC, Könyvtár

LFZE Elektronikus Zenei Médiaművészet Tanszaki Koncert

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Benjamin Britten: Szentivánéji álom

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Mischa Maisky (cselló), Martha Argerich (zongora)
Műsorvezető: Becze Szilvia
"CZIFFRA100"
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta (Jules Delsart cselló-zongora átirata)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elina Vähälä (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
Bernstein: Candide - nyitány
John Corigliano: „The Red Violin” - hegedűverseny
Dohnányi: fisz-moll szvit, op. 19
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez: Hamar Zsolt
J. Brahms: D-dúr szerenád, No. 1, op. 11
Dohnányi E.: fisz-moll szvit, op. 19
A mai nap
született:
1887 • Arthur Rubinstein, zongorista († 1982)
1932 • Szendrey Karper László, gitárművész († 1991)
1944 • John Tavener, zeneszerző († 2013)