vissza a cimoldalra
2022-05-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (603)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5402)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63289)
Opernglas, avagy operai távcső... (21365)
Társművészetek (2540)
Digitális kerekasztal (111)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7665)
Kedvenc előadók (2928)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8706)
Momus társalgó (6378)
Milyen zenét hallgatsz most? (25108)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11850)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3168)
Momus-játék (6283)
Jonas Kaufmann (2522)
Kimernya? (4538)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5127)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1519)
Franz Schmidt (4112)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2373)
W.A.Mozart (1553)
Wagner (2699)
Pantheon (3085)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (107)
musical (226)
A nap képe (2306)
Gaetano Donizetti (1007)
Balett-, és Táncművészet (6133)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kedvenc magyar operaelőadók (András, 2004-06-14 11:31:36)

   
1245   Búbánat • előzmény1239 2022-04-11 11:42:31

Az Operaház Örökös Tagjai portrésorozatban 2021 decemberében megjelent Karczag Márton Az én hangom!? – Tíz délután Kincses Veronikánál című interjúkötete. 

Olvastam a közzétett hírt, hogy elmúlt szombaton  könyvbemutatót tartottak a Rózsavölgyi Szalonban – sajnos,nem jutottam el oda:

 „Csacsogás Cso-cso-szánnal” - zenés beszélgetés és könyvbemutató Kincses Veronikával

A Rózsavölgyi Szalonban szombat este 18:00 órától Karczag Márton, az Operaház főemléktárosa és a dalszínház gondozásában megjelent "Az én hangom - Tíz délután Kincses Veronikánál" című kötet szerzője látta vendégül a Kossuth-díjas, érdemes művészt, az Operaház örökös tagját és mesterművészét.

Vendégek: Vajda Gergely karmester és Vajda Vince.

(A fotókkal gazdagon illusztrált kötet megvásárolható az Opera Shopban - és gondolom, a Rózsavölgyi Zeneműboltban is.)

1244   Búbánat 2022-03-10 14:27:26

Magyar Katolikus Rádió - "Zenei barangolás"

„Magyar operaénekesek felvételeiből”

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

Elhangzott 2022. március 6., 20.04 – 21.00

Puccini: Pillangókisasszony – „Nagyária” (Szecsődi Irén, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)

Halevy: A zsidónő – Brogni bíboros áriája (Bódy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János)

Muszorgszkij: Hovanscsina – Márfa dala (Tiszay Magda, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor)

Verdi: Traviata – Violetta és Alfréd kettőse, az opera utolsó felvonásából (Déry Gabriella és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli) – 1964

Gounod: Faust – Valentin imája (Bende Zsolt)

Wagner: Tannhäuser - Erzsébet Csarnokáriája (Temesi Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jurij Szimonov)

Verdi: A trubadúr – Manrico f-moll áriája (Bándi János – a Magyar Állami Operaház egyik 2001-es előadásának hangfelvételéről, vezényel: Rico Saccani) - Erkel Színház

Wagner: Tannhäuser – Wolfram dala az Esthajnalcsillaghoz (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynőjének áriája, II. felv. (Lehoczky Éva, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Verdi: Otello – Cassio és Jago jelenete, III. felv. (Berkes János és Melis György, km. Simándy József valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelFerencsik János)

Mozart: A varázsfuvola – Jelenet, I. felv.  (Marton Éva, Kovács Eszter, Divéky Zsuzsa, Réti József, Bende Zsolt, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

Az adás visszahallgatható: itt

1243   Búbánat 2022-02-25 13:08:23

Katolikus Rádió – "Zenei barangolás"

Adás: 2022. február 6., 20.04 – 21.00

Magyar operaénekesek felvételei

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

Wagner: Trisztán és Izolda – szerelmi kettős-idézet (Delly Rózsi és Joviczky József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - a zenedráma 1959-es felújításának egyik előadásán készült ez a „kalózfelvétel”.

Verdi: A lombardok – Giselda áriája (Sass Sylvia, km, a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli) – Erkel Színház, 1974

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Stolzingi Walter jelenete, I. felv. – részlet (Molnár András, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) - az Operaház egyik előadásán készült a hangfelvétel, valamikor a nyolcvanas évek közepén.

Verdi: A trubadúr Azucena elbeszélése, II. felv. (Komlóssy Erzsébet, km. Pálos Imre)

Ponchielli: Gioconda – Enzo románca (B. Nagy János)

Wagner: A walkür – Sieglinde elbeszélése, I. felv. (Kovács Eszter)

Puccini: Manon Lescaut – Manon Ékszeráriája (Házy Erzsébet)

Verdi: A végzet hatalma – Carlos és Alvaro kettőse, IV. felv.  (Melis György és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli) – Erkel Színház előadásának hangfelvételéről, 1964

Verdi: A végzet hatalma – Leonora áriája, IV. felv., „Pace, pace, mio Dio!..” (Tokody Ilona) - Erkel Színház előadásának hangfelvételéről

Verdi: Nabucco – Nabucco imája és kiszabadulásának jelenete a IV. felvonásból (Miller Lajos, km. Bándi János, a Magyar Állami Operaház Énekkarának Férfikara és Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) – Erkel Színház előadásának hangfelvételéről

Az adás visszahallgatható itt.

1242   Búbánat 2022-01-17 12:49:07

Gulyás Dénes-interjú

"A világhírű magyar operaénekes, aki Pavarottinak is barátja volt"

/SZTANKAY ÁDÁM - Origo.hu2022.01.16. 12:32/

1241   Búbánat 2021-12-25 17:19:10

Az énekes rangja a hangszíne Korondi György  - Egy gazdag pálya állomásai

„2021-ben lenne 85 éves Korondi György, az Operaház Liszt-díjas, érdemes művésze, örökös tagja, az opera, operett és oratórium műfajában egyaránt otthonosan mozgó tenoristája, Rösler Endre és Tito Schipa egykori tanítványa, akire pályatársai szerint "színházat lehetett építeni". Életét és művészi életpályáját leánya, Korondi Anna, a későbbi pályatárs tárja a zeneszerető közönség elé.
Munkája azonban több a szokásos életrajzoknál. Az olvasó egy kor hazai operaéletébe is betekintést nyer egy sor olyan témakör érintésével, amelyekre az operarajongók is sokszor választ keresnek, ám legtöbbször megválaszolatlanul maradnak. Az írást kollégák, pályatársak és barátok visszaemlékezései, valamint gazdag képanyag teszi teljessé.”

Kiadó: KORONDI ANNA

1240   Búbánat 2021-12-25 17:18:39

Hankiss Ilona: Az Opera fény játékában

Pályaszikrák, életszikrák, interjúk,

Életmesék, vallomások.

Kiadó:   HANKISS ILONA

Megjelenés: 2021. december 10.

Talán érdekes:

a kérdező, maga is Operaénekes:

érdekelnek az emberek, sorsok, küzdelmek.

Otthonukba érve, kérem "mesélj":

oldódik a pillanat ,az álarc lehull.

Ha jól kérdezek, a történet élni kezd.

Sorolnám a neveket: Nádasdy Kálmán, Márk Tivadar, Báthy Anna, Simándy József, Gyurkovics Mária, Sass Sylvia, Tokody Ilona, Gulyás Dénes ,Medveczky Ádám...

Kapcsolódik a Parlando.hu oldalon megjelent írásokhoz: „AZ OPERA FÉNY ÁRNYÉKÁBAN

"Évekkel ezelőtt kezdtem el ezt az interjúsorozatot, az operaházi „Arany korszak” művészeivel. „Életmesék, vallomások, a kíváncsi kérdező maga is operaénekes” lett volna az összeállítás címe… A 300 oldalra tervezett anyag végül nem jelent meg, hogy miért, azt nem tudom. Hosszú pihenés után került újra a kezembe, éreztem, nem hagyhatom elveszni, fontos korszakról mesél. Talán jobb volt így, a következő generáció és a jelen kiválóságainak megnyilatkozásával az anyag kiteljesedett.

Kár, hogy a valóság mára már csak emlék, megidézni sem könnyű, hiszen illanó élményekről van szó. A „Nagy korszak”-ban a határok zárva, a társulat így elválaszthatatlan maradt. Kiváló előadások születtek, minden poszton hatalmas egyéniségek irányították a munkát. A repertoár-darabok apró részleteit finomítani, újra próbálni, hogy tökéletes legyen minden hang, mozdulat, ez volt akkor a cél… A közönség ismerte az énekeseket, a szerepeket hozzájuk kötötte. Valódi sztárok csapata fémjelezte a színházat. A névsor sem hétköznapi: Nádasdy Kálmán rendező, Oláh Gusztáv díszlettervező, Márk Tivadar kosztümtervező, Ferencsik János karmester, néhány énekes kiválóság: Báthy Anna, Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Losonczy György… Gyönyörű díszletben, jelmezekben kezdett élni a történet, a néző máris a szerző által elképzelt korban érezhette magát, mert minden olyan valóságosnak tűnt. A tárak vezetőit, a kellékeseket, díszletmunkásokat, fodrászokat, segédrendezőket, színpadmestereket, ügyelőket is mind a színház iránti szerelem éltette. A fércmunka, a fegyelmezetlenség, ismeretlen jelenség volt. A mámor, a színpad közelében, mindenkit megérintett. Változik a világ, de ez a varázs ma is él tovább..."

Kapcs.:

Caruso blogja - "Levendulaillat"

1239   Búbánat 2021-12-20 21:42:52

Az Operaház Örökös Tagjai portrésorozatban megjelent Karczag Márton Az én hangom!? – Tíz délután Kincses Veronikánál című interjúkötete.

Részletek a könyv bevezetőjéből:

„Forró szeptember volt, amikor először felmentem Kincses Vera budai otthonába, és havas tél lett, mire befejeztük a délutáni beszélgetéseinket. Hosszú órákat töltöttünk azzal, hogy felidézzük pályafutásának legemlékezetesebb pillanatait, az országos ismeretséget, mely szinte gyerekként szakadt rá, a nagy sikereket és a nehéz, fájdalmas pillanatokat egyaránt. Minden látogatásom előtt furmányos kérdéseket állítottam össze gondosan, hogy sikerüljön valahogy felfejteni a ’Kincses Vera’ titkot’. Aztán kérdéseimmel rendre kudarcot vallottam...”

Ókovács Szilveszter: „Kincses Veronika már rég szócikk a magyar művészet történetének lexikonjában. Pályájának főbb állomásait, szerepeit sem egyszerű szövegbe sűríteni, ám amivel az írott betű végképp nehezen birkózik, az a személyiség maga. Kincses Veronika nem csak a hazai operaszcéna Kossuth-díjas lírai szopránja lett rengeteg tragikusan szép pillanattal, lemezzel, televíziós felvétellel, külföldi sikerrel, illetve kifejezetten minden társadalmi réteg számára közismert művész, ám a mi világunk ’Verája’, sőt ’a’ Verája is, kedves, szeretetre méltó, hovatovább – már elnézést, de – ’röhögős’ alakjával intézményünknek és műfajunknak. [...] Az énekléssel telt évtizedekre, sőt a tanítással telt esztendőkre is méltó visszatekintés ad tehát e képes portrékötet, amely az Opera örökös tagjait bemutató sorozatunk figyelemre méltó folytatása.”

A fotókkal gazdagon illusztrált kötet megvásárolható az OperaShopban.

1238   Búbánat 2021-12-06 11:12:21

Bartók Rádió  mai műsora, 13:15 – 15.00:

Kovács János 70  - VII/6. rész

Kertesi Ingrid (szoprán) és Ulbrich Andrea (mezzoszoprán) ária- és duett-hangversenye


Km.: Gulyás Dénes (tenor), Gregor József (basszus),

Magyar Állami Operaház Zenekara
Vez.: Kovács János

1. Wolfgang Amadeus Mozart: a) Figaro házassága – Nyitány, b) Cosi fan tutte – Kettős (Kertesi, Ulbrich),

2. Leo Delibes: Lakmé – Kettős (Kertesi, Ulbrich),

3. Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni – Regiszterária (Gregor),

4. Jules Massenet: Thais – Meditáció,

5. Wolfgang Amadeus Mozart: Titusz – a) Titusz áriája (Gulyás), b) Sextus áriája (Ulbrich),

6. Wolfgang Amadeus Mozart: Lángoló szerelmem (Bella mia fiamma) – hangversenyária K. 528 (Kertesi),

7. Richard Strauss: A rózsalovag – Az ezüstrózsa átadása (Kertesi, Ulbrich),

8. Gioachino Rossini: Semiramis – Arsace áriája (Ulbrich),

9. Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – a) Adina és Dulcamara kettőse (Kertesi, Gregor), b) Nemorino románca (Gulyás),

10. Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Rágalomária (Gregor),

11. Vincenzo Bellini: Norma – Kettős (Kertesi, Ulbrich),

12. Gioachino Rossini: a) Semiramis – Kettős (Kertesi, Ulbrich),

 ráadás: b) A velencei regatta (Kertesi, Ulbrich, zongorakísérettel)

(Magyar Állami Operaház, 1997. október 25.)

1237   Búbánat 2021-12-03 10:41:40

Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”

Kertesi Ingriddel, az Operaház új örökös tagjával beszélget a szerkesztő, Magyar Kornél

A műsorban részletek hangzanak el a következő művekből:

Bach: János Passió

Verdi: Az álarcosbál

Verdi: Rigoletto

Erkel: Bánk bán

Donizetti: Lammermori Lucia (élő, operaházi előadás hangfelvételéről)

Az adás visszahallgathatóitt

Az adás elhangzott: 2021. november 21., 20:04 – 21:00

1236   Búbánat 2021-10-28 16:16:30

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”

Elhangzott: 2021.10.17. 20:04

Operahangverseny magyar művészek közreműködésével (I.)

Minden szám magyar nyelven hangzik el.

Szerkesztő: Boros Attila

Operarészletek:

Wagner: Lohengrin – Grál-elbeszélés (Závodszky Zoltán)

Verdi: Aida – Aida és Amonasro kettőse - Nílusparti-jelenet (Rigó Magda és Losonczy György)

Flotow: Márta – Lyonel áriája (Réti József)

Verdi: Traviata – Violetta és Germont kettőse (Szecsődi Irén és Svéd Sándor)

Wagner: Tannhäuser – Erzsébet Csarnokáriája (Warga Lívia)

Verdi: Rigoletto – Gilda és a Herceg kettőse (László Margit és Ilosfalvy Róbert)

Gounod: Rómeó és Júlia – Júlia keringőáriája (Lehoczky Éva)

Saint-Saëns: Sámson és Delila – Csókária és kettős (Komlóssy Erzsébet és Joviczky József)

Erkel Ferenc: Bánk bán – Melinda áriája, Melinda és Bánk kettőse, II. felv.  (Osváth Júlia és Simándy József)

(A magyar művészek magyar nyelvű "operagálájának" következő részét november 17-én sugározza a Katolikus Rádió)

Az adást  visszahallgatni itt lehet.

1235   Búbánat 2021-09-08 12:34:55

Isten éltesse Kincses Veronikát, születésnapján!

Kincses Veronika és Berczelly István operaénekesek (2020)

Fotó: Rákossy Péter (Szinhaz.online oldaláról)

1234   macskás 2021-09-02 20:14:49

1234

1233   Búbánat • előzmény1230 2021-09-02 08:31:48

Barlay Zsuzsa felvételeiből összeállított új OperaTrezor-CD -t  meghallgattam és elmondhatom,  hogy a lemezen szereplő operaáriák a Művésznő csodálatos énektolmácsolásában - belefelejtkeztem az interpretálás gyönyörűségébe -, számomra maga volt a nagybetűs ÉLMÉNY!!!

A korongon részletek hallhatók Rossini, Donizetti, Thomas, Saint-Saëns, Bizet, Csajkovszkij, Verdi és Puccini operákból, a művésznő színpadi szerepeiből  (élő előadások hangfelvétele) és rádiófelvételeiből:

1. Rossini: Hamupipőke – Hamupipőke és Ramiro kettőse az I. felvonásból (Erkel Színház, 1965. 12.08. - Barlay Zsuzsa, Réti József, karmester: Lukács Ervin)

2. Rossini: Hamupipőke – a II. felvonás fináléja (Erkel Színház, 1965. 12.08. - Barlay Zsuzsa, Réti József, Bende Zsolt, Radnay György, Nádas Tibor, László Margit és Gábor Artemisz, karmester: Lukács Ervin)

3. Rossini: Olasz nő Algirban – Izabella és Taddeo kettőse (1973 - Barlay Zsuzsa és Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Lukács Ervin)

4. Rossini: Olasz nő Algirban – Izabella belépője (1973 - Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Lukács Ervin)

5. Donizetti: A kegyencnő – Leonora áriája a III. felvonásból (1966 - Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Borbély Gyula)

​​​​​​​6. Thomas: Mignon – Mignon románca (1976 - Barlay Zsuzsa, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, karmester: Lukács Ervin)

​​​​​​​7. Saint-Saëns: Sámson és Delila – Csókária (1966 - Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Borbély Gyula)

​​​​​​​8. Bizet: Carmen – Kártyaária (1967 - Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Komor Vilmos)

​​​​​​​9. Verdi: Don Carlos – Eboli áriája a III. felvonásból (1967 - Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Komor Vilmos)

​​​​​​​10. Csajkovszkij: Az orléans-i szűz – Jeanne d’Arc áriája az I. felvonásból (1976 - Barlay Zsuzsa, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, karmester: Lukács Ervin)

​​​​​​​11. Csajkovszkij: Anyegin – Olga áriája (1967 - Barlay Zsuzsa, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, karmester: Komor Vilmos)

​​​​​​​12. Puccini: Pillangókisasszony – Cseresznyevirág-kettős (Erkel Színház, 1971.05.23. – Barlay Zsusa és Házy Erzsébet, karmester: Erdélyi Miklós)

Karczag Márton (az Operaház Kottatárának és Emléktárának vezetője) sorait idézem a lemez kísérő füzetében Barlay Zsuzsa művészetét méltató írásából:

„Barlay Zsuzsa törékeny termetével, hatalmas, kifejező szemeivel sohasem kért, mindig csak kapott és elfogadott. Az Operaház történetének talán legszerényebb művészét tisztelhetjük benne.”

1232   Búbánat 2021-08-24 09:16:15

Katolikus Rádió, 2021. augusztus 22., 23:30 - 24.00

Zenei Kincsestár

Hat évvel ezelőtt, 2015. augusztus 22-én halt meg Sudlik Mária opera-énekesnő.

Szerkesztő: Szakács Emese

Sudlik Mária, a magyar operajátszás történetének kiemelkedő alakja drámai hősnőként, furfangos komikaként nemcsak a hangnak, de a hiteles szinészi alakításnak is művésze volt.

Szakmai pályafutását 1974-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1984-ben Székely Mihály-plakettel és Érdemes művész címmel ismerték el.

Volt hőslelkű Iphigenia, nemes Grófné a Figaro házasságában, öntudatos Aida, szerelmes Tosca és jéghideg Turandot.

Csodálatos zengésű szopránját, emberábrázoló tehetségét ezekben a szerepekben idézzük fel.

Az adás visszahallgathatóitt

1231   Búbánat • előzmény1230 2021-08-17 12:29:14

Kapcs.: 1230. sorszám

A tegnap ünnepelte születésnapját  Barlay Zsuzsa opera-énekesnő!

A nagyszerű alt ismert operaszerepei mellett  oratóriumok rendszeres közreműködője is volt, de operettekben is énekelt, a Rádió több stúdiófelvételelt készített vele. 

Érdemes megemlíteni a Rádió Dalszínháza produkciójában készült teljes operettfelvételeit is:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „A közvélemény” (1963)

Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „Amália” (1964)

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél  - keresztmetszetfelvétel (1964) 

Kemény Egon: A messzetűnt kedves – Szüretelők dala – egy kettősben ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus (1965)

Vincze Ottó: Hej, Madrid, Madrid avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal – „Lucia, szobalány” (1966)

Oscar Straus: Varázskeringő – „Friderika főkamarásnő” (1967)

Sir Arthur Sullivan: A mikádó – „Pitti-Sing” (1968)

Vincze Ottó: Hétfőtől szombatig – „Csicsi mama” (1968)

Robert Planquette: Rip van Winkle – „Kata – Nick, a kocsmáros lánya” (1968)

Hidas Frigyes: Veronai haragosok – „Montaguané” (1969)

Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka – „Anna Virubova, udvarhölgy” (1971)

Vincze Ottó: Kedves rokonok – „Bábi, cigányasszony” (1972)

Carl Millöcker: Gasparone – „Zenobia”  - keresztmetszet-felvétel (1972)

Sir Arthur Sullivan: A Fruska – „Muskátli (Hebe), az admirális unokahúga” (1973)

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró – „Czipra”  - keresztmetszet-felvétel (1974)

Sir Arthur Sullivan: A cornwalli kalóz, avagy a becsület rabja – „Ruth, a kalózok mindenese (1975)

Jacques Offenbach: Piaci dámák  – ­ „Madou, kofa” (1976)

1230   Búbánat 2021-08-16 21:51:29

Az Opera honlapjáról:

"Újabb kiadvánnyal bővült az Opera örökös tagjait bemutató CD-sorozat. Ezúttal Barlay Zsuzsa, a közkedvelt alt felvételeiből válogattunk az MTVA Archívumából. A korongon részletek hallhatók Rossini, Donizetti, Thomas, Saint-Saëns, Bizet, Csajkovszkij, Verdi és Puccini operákból, a művésznő színpadi szerepeiből és rádiófelvételeiből.

Barlay Zsuzsa korán kapcsolatba került a színpaddal, hároméves korától gyermekszínházban játszott, ahol először prózai szerepekben lépett fel, majd miután felfedezték énekhangját, zenés darabok állandó szereplője lett. 1952-től 1959-ig a Magyar Rádió Énekkarának tagja, majd 1959-től 1961-ig az Országos Filharmónia szólistája volt. A Magyar Állami Operaház 1961-ben szerződtette, ahol Antónia anyja (Hoffmann meséi) szerepében debütált. Hamarosan itt aratta pályája legnagyobb sikerét (1965) Rossini Hamupipőkéjének címszerepében, melyből a CD-n több részlet is megtalálható. 

Elsősorban komikus hősnői és karakterszerepekben csillogtatta kiváló képességeit, de drámai szerepekben is emlékezetes alakításokat nyújtott. Részt vett olyan jelentős kortárs magyar művek, mint Szokolay Sándor Vérnász című operájának bemutatójában, de a hazai hangversenytermek állandó fellépője is lett. Vendégszerepelt Prágában, Moszkvában, Bernben, Hamburgban, Nápolyban, Rómában és Párizsban. A Vatikánban II. János Pál pápa előtt énekelt a Krisztus című oratóriumban. Munkásságát 1967-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1983-ban Érdemes Művész Díjjal, 1994-ben pedig a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tisztikeresztjével ismerték el. Az Opera 2015-ben választotta Örökös Tagjai sorába.

A kiadvány augusztus 3-tól kapható a Rózsavölgyi és Társa Zeneműboltban."

1229   Búbánat 2021-08-14 21:13:22

Magyar Katolikus Rádió

„Dallamív”

Réti József énekel - születésének évfordulója alkalmából

(Ploiestu, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.)

Szerkesztő: Magyar Kornél

Elhangzott: 2021.07.07. 11:30

1. Wolfgang Amadeus Mozart: „Se al labbro mio non credit” („Ha nem hiszel nekem”) – hangversenyária  K. 295 (Réti József, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Jancsovics Antal) 

2. Friedrich von Flotow: Márta - Lyonel áriája, III. felv. (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara) Erkel Színház, 1965 (premier, magyar nyelven)

3. Bartók Béla: Cantata profana (Réti József, Faragó András, a Budapesti Kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Visszahallgatható: itt

1228   Búbánat 2021-06-22 09:38:11

Minden kegyelem

– Létay Kiss Gabriella a fentről kapott művészi hivatásról

Magyar Kurír - Kultúra – 2021. június 19., szombat | 18:02

Az Új Ember  Mértékadó kulturális mellékletében Létay Kiss Gabriella operaénekessel olvashatnak interjút. Mint Pallós Tamás, a beszélgetés készítője írja, a művész „a hit és az örömhír átadásának jegyében bontakoztatja ki hivatását. Legyen szó színpadi alakításairól, egy hétköznapi beszélgetésről vagy egy interjúról, elköteleződése, derűje, bizonyossága mindenen átsugárzik”.

/Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. június 13-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg./

1227   Búbánat 2021-06-21 14:13:00

A tegnapi rádióműsor visszahallgatható: itt

„Gyurkovics Mária áriafelvételeiből - születési évfordulója alkalmából”

Katolikus Rádió – „ZENEI BARANGOLÁS”

Adásban volt:  2021.06.20., 20:04 – 21:00

Szerkesztő: Magyar Kornél

A következő operákból és daljátékból hangzottak el részletek:

Erkel Ferenc: Hunyadi László – Gara Mária áriája - cabaletta, III.felv.

Mozart: Don Giovanni – Zerlina áriája

Weber: A bűvös vadász - Annuska ariettája, II. felv.

R. Strauss: A rózsalovag  - Az ezüstrózsa átadási jelenete - Sophie és Octavian kettőse, II.felv.  (km. Birkás Lilian)

Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia „Babaáriája”

Delibes: Lakmé – Lakmé „Csengettyűáriája”

Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája

Donizetti: Lammermoori Lucia – Lucia „Őrülési áriája”, II. felv.– részlet (km. énekkar)

Donizetti: Don Pasquale – Norina áriája, I. felv.

Verdi: Rigoletto - Előjáték

Verdi: Rigoletto – Gilda áriája, I. felv.

Verdi: Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, II. felv. (km. Svéd Sándor)

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Francia királykisasszony dala, II. felv. (km. énekkar)

Kacsóh Pongrác: János vitéz – kórusrészlet, I. felv. (Földényi-kórus, vezényel: Polgár Tibor)

1226   Búbánat 2021-06-14 10:54:53

A Bartók Rádió mai műsora: 19.00 - 19.30 – "Évfordulók"

100 éve született Palánkay Klára énekművész

A műsor vendége Várkonyi Judit, A Díva – Palánkay Klára emlékezik c. kötet szerzője

Szerkesztő – műsorvezető: Becze Szilvia

(Ism. szerda, 9.30)

1225   Búbánat 2021-06-04 12:55:29

Katolikus Rádió - „Zenei barangolás” -  2021. április 4.

„Magyar nyelvű operagála”

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2021&mho=04&mnap=04&mora=20&mperc=04

A műsor a fenti linken visszahallgatható (időskálán: 20:04:44 – 20:59:10)

Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila

- Puccini: Bohémélet - Mimi áriája, III. felv. (Pászthy Júlia)

- Dvořák: Rusalka – a Herceg áriája: „Gyönyörű, csodás tünemény!”  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1955 

- Wagner: A walkűr - Sieglinde elbeszélése, I felv.  – a Kőrisfa törzsébe rejtett kard történetét mondja el Siegmundnak. (Rigó Magda, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Georges Sebastian)

- Verdi: Otello – az I. felvonást záró szerelmi kettős (Báthy Anna és Joviczky József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)

- Giordano: André Chénier - Gérard monológja (Melis György)

- Verdi: A trubadúr – Leonóra és Luna gróf kettőse, IV. felv. (Déry Gabriella és Palócz László)

- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs „orgonamonológja”, II. felv. (Losonczy György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Otto Klemperer)

- Verdi: Don Carlos – kertjelenet/hármas (Simándy József, Delly Rózsi és Jámbor László, km. a Magyar Állami Operaház Zenekar, vezényel: Lukács Miklós)

1224   Búbánat 2021-05-26 09:37:59

„Nem tudnék nem énekelni” - Baráth Emőke a zene gyógyító hatásáról

Mértékadó – az Új Ember kulturális magazinja

/Mörk Leonóra – 2021. május 10 – 16./  

„Arcvonások”

"Beszélgetésünk idején éppen Genfben próbálja Purcell operáját, a Dido és Aeneast, amelynek májusban lesz a bemutatója. Hogy élő közvetítés formájában-e vagy közönség előtt, az a járványügyi helyzettől függ majd. A világhírű szoprán idén tavasszal nemcsak azért járt Budapesten, hogy egy Bach-kantátaesten énekeljen. Március 15-én átvehette a Liszt Ferenc-díjat is. Interjúnkban mesél kedvenc barokk szerzőiről, izraeli élményeiről, legkedvesebb partneréről, Philippe Jarousskyról, és arról is, mire tanította meg a karantén időszak.”

A linket megnyitva az első három oldalon.

1223   Búbánat 2021-04-30 18:48:44

Hormai József: Megpróbáltak beszervezni, amire nemet mondtam

2021. ÁPRILIS 29. CSÜTÖRTÖK 07:36 MNO.hu - Ditzendy Attila

"Horváth Józsefet kanyargós út vitte az Operaház színpadára, ahol Hormai Józsefként a legendás tenorok sorát gyarapíthatta. Az idén nyolcvanesztendős művész gyermekkántorként kezdett énekelni 11 éves fejjel."

1222   Kati • előzmény1214 2021-04-29 11:23:59

Ezek az origós "művészinterjúk" az újságírói amatőrizmus alulmúlhatatlan selejtjei. Szégyen arra, aki nyilatkozik, még inkább arra, aki készíti az interjút, és arra is, aki megrendeli őket.

1221   macskás 2021-04-28 13:04:36

1221

1220   Búbánat • előzmény1219 2021-04-28 12:03:43

Nagyon szívesen!

1219   Klára • előzmény1218 2021-04-28 09:54:11

Köszönet linkért! Az eredeti adásról lemaradtam, így ez nagyon hasznos volt!

1218   Búbánat • előzmény1217 2021-04-26 22:33:47

Az alábbi linken visszahallgatható a Bartók Rádióban vasárnap délután sugárzott adás:

18:30 - 19.30 "Muzsikuslegendák" 

Székely Mihály énekművész

Szerk.-mv.: Némethy Attila

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-04-25_18-30-00&enddate=2021-04-25_19-39-00&ch=mr3

Az adásban nemcsak Székely Mihály énekfelvételei szólalnak meg, de vele készült interjú-részletek is elhangzanak.

- Bartók Béla: „Elindultam szép hazámbul, híres kis Magyarországbul” (Székely Mihály, zongorán kísér: Hajdu István)

- Mozart: Szöktetés a szerájból - Ozmin Akasztófaáriája (Székely Mihály, a Magyar Állami Operaház zenekarát Ferencsik János vezényli)

- Bartók Béla: Kékszakállú herceg vára - részlet (Szőnyi Olga és Székely Mihály, km. a Londoni Szimfonikus Zenekar, vezényel: Doráti Antal) 

- Verdi: Don Carlos – Fülöp király áriája, III. felv.  (Székely Mihály, a Magyar Állami Operaház zenekarát Varga Pál vezényli)

- Richard Strauss: A rózsalovag – Ochs báró keringője és a II.  felvonás fináléja (Székely Mihály, km. Tamássy Éva és a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Komor Vilmos)   (német nyelven)

- Polgár Tibor: A kérők - Baltafy Kálmán, földesúr „pipaáriája” „Mindegyiket szeretem!” (Székely Mihály, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – Rádióbemutató felvétel: 1954. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 – 21.30

- Mozart: A varázsfuvola - Sarastro F-Dúr áriája (Székely Mihály, km. a Honvédség kórusa és a Magyar Állami Operaház zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)  

- Muszorgszkij: Borisz Godunov - Borisz monológja (Székely Mihály, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)  

- Verdi: Simone Boccanegra - Fiesco áriája a Prológusból (Székely Mihály, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Varga Pál)

1217   Búbánat 2021-04-25 18:25:43

Mindjárt kezdődik a Bartók Rádióban:

18:30 - 19.30 "Muzsikuslegendák" 

Székely Mihály énekművész

Szerk.-mv.: Némethy Attila

 

1216   Búbánat 2021-04-15 09:29:30

https://www.origo.hu/kultura/20210414-174-level-alfatol-operaig-avagy-igazsagvizsgalat-par-percben.html

Alfától Operáig, avagy igazságvizsgálat pár percben

ÓKOVÁCS SZILVESZTER

2021.04.14. 09:58

174. levél

"Kedves Néném,"

1215   Edmond Dantes • előzmény1214 2021-04-13 08:14:32

A cikk szerint testdresszt kapott "bugyi" helyett. Szerintem nem "bugyi" helyett, hanem nadrág helyett, bugyi fölé. Melltartó viseléséről legalább nem esik szó az interjúban. Apró kiigazítás: az általam is kedvelt, sokra tartott művésznő 1998-ban, igen fiatalon, de nem 25, hanem 31 évesen énekelte először a szerepet az Operában. Az akkori felújítást Kero (Kerényi Miklós Gábor) rendezte.

1214   joska141 • előzmény1213 2021-04-12 19:39:08

Köszönöm, végigolvastam az egész interjút.Hát...ha a lehető legkormánypártibb, legkeresztényibb internetes fórum az egész életútból azt emeli ki, hogy

"Nem voltam hajlandó bugyiban énekelni, 25 évesen sem”

akkor ott valami gond van az interjú készítő értékítéletével...

1213   Búbánat 2021-04-12 14:50:12

Wiedemann Bernadett-interjú

"Nem voltam hajlandó bugyiban énekelni, 25 évesen sem”

/MÁGÓ KÁROLY/

2021.04.12. 11:06 Origo.hu

1212   Búbánat • előzmény1204 2021-04-06 18:44:49

Bretz Gábor operaénekessel készített  interjú  itt  elérhető.

"Szélmalomharcos sikerek" - Fejezetek Bretz Gábor rendhagyó évadaiból

Új Ember - Mértékadó kulturális Magazin első három oldalán.

1211   Búbánat • előzmény1206 2021-04-04 10:40:29

Most, hogy Busa Tamás operaénekes halálhíréről értesültem, eszembe jutott a civil, privát oldala is: egy évvel ezelőtt ott voltam a Budapesti Operabarátok Egyesülete Klubdélutánján az Erkel Színházban, ahol és amikor  az azóta ugyancsak eltávozott Fülöp Attila egyik beszélgetőtársaként baritonunk is  megosztott magáról és operai pályájának alakulásáról kedves történeteket, majd két dalműből elénekelt egy-egy részletet. Ez az utolsó személyes emlékem maradt meg Róla. Isten nyugosztalja Busa Tamást és Fülöp Attilát is!

A két dalmű-részlet, amit Busa Tamás előadott azon az összejövetelen:

Csajkovszkij: Anyegin – Anyegin áriája, I. felv. : „Ön írt ma nekem, ne mentse magát! És én megismertem szíve rejtett titkát. Ily tiszta érzések oly ritkák!... / Hogy élnék természetem ellen?  Rossz férj és apa lennék én! Szenvedne nyughatatlan lelkem egy csöndes otthon lágy ölén.  Mégis, ha egyszer nősülnék, más lányra sose gondolnék! …” (Busa Tamás)

Kodály Zoltán: Háry János – Háry János és Örzse kettőse, I. kaland: „Tiszán innen, Dunán túl, túl a Tiszán van egy csikós nyájastul….” (Megyesi Schwartz Lúcia és Busa Tamás)

A rendezvényről az Erkel Színház topicjában a 10566. sorszám alatt számoltam be, 2020. március 8-án:

https://www.momus.hu/forum.php?act=new&forumcat=184&msgcount=10566#375718

1210   zenebaratmonika • előzmény1208 2021-04-03 18:16:18

Különben nem értem, hogy nálunk ez a brit mutáns miért ennyivel halálosabb mint máshol....pedig itt dupláját oltották majdnem az uniós átlagnak. Bár ez nem az a topik, de szerintem lőttek ennek az évadnak a magyar színházakban, bár lehet május közepére kinyithatnak, mert a beoltott nyugdíjasok tömegei látogathatják, max  minden 3. széken 1 ember fog ülni. 

1209   zenebaratmonika • előzmény1208 2021-04-03 18:13:45

Na jó, de igazából ezt nem lehet tudni, bárhol, pl. nagy bevásárlóközpont az ilyenkor elég veszélyes lehet.

1208   Búbánat • előzmény1207 2021-04-03 17:59:19

Ókovács Szilveszter írja ominózus levelében: nem az Operában kapta el a vírusos betegséget Busa Tamás.

1207   zenebaratmonika • előzmény1205 2021-04-03 17:56:19

Nem tudom, de ez a 244 covidos eset az Erkelben nagyon elszomorító, tehát nulla volt a védekezés sikere. Vajon ő is ott kapta el?

1206   Búbánat • előzmény1205 2021-04-03 17:14:43

Ezzel szépséges operakettőssel búcsúzom a Magyar Állami Operaház kiváló baritonjától, Busa Tamástól, akiről ma kaptuk a fájdalmas gyászhírt, itt hagyott bennünket:

Verdi: Luisa Miller - Pallida, mesta sei... - Kolonits Klára & Busa Tamás

Luisa -  Kolonits Klára

Miller - Busa Tamás

Rendező: Szőcs Artúr

Karmester: Selmeczi György

A Kolozsvári Magyar Opera Énekkara és Zenekara

(2013)

1205   Búbánat 2021-04-03 16:29:36

Az Origón Ókovács Szilveszter. az Opera főigazgatója "Kedves néném"-nek címzett mai levelében megemlékezik a koronavírusban elhunyt operaénekesről, Busa Tamás baritonistáról.

https://www.origo.hu/itthon/20210403-koronavirusban-meghalt-busa-tamas-operaenekes.html

"Busa Tamás 1997 és 2019 között, tehát 22 évad alatt 694 operaházi, Erkel színházi, és igen, már Bánffy-termi előadást énekelt. (Ő az első elvesztett művészünk, aki az Eiffel Műhelyház próbaüzemében már részt vett.)"

"Aztán érvénybe lép a szabály, innen már rá is vonatkozik: aki eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak magas hivatal egyéni engedélye alapján szerződtethető. Bár eleve csak különleges esetekben és hiányszerepekre hívna vissza egy színházigazgató nyugdíjast, az meg hadd legyen szakmailag indokolható, megállnak-e ezek a feltételek. Busa Tamás basszbaritonjára, komoly, karcos hangjára és játékkészségére márpedig most is szükség lenne, hisz az operákban mindig sokszor annyi a férfiszerep, mint a hölgyekre írott, és egy mély hang sosem úgy, mindig lassabban fogy, mint a magas válfajok. Többször nem kaptunk engedélyt. Ebben nem összeesküvést kell látni, itt nincs semmi politika, itt csak egy rossz szabály beragadt alkalmazása keserít minket – érdemes megnézni sok prózai színházat, akik vidáman szerződtetik 70-es, vagy akár 80-as éveikben járó művészeiket is. Az ő emlékére fogom újra előterjeszteni azt a szövegszerű módosítást, amelyet rég megírtunk, hogy másokkal ez a mellőzés ne történhessen meg.

Megtört szívvel búcsúzom az operások nevében Tamástól, a nagyszerű művésztől, a barátságos embertől, egy nagyon nagy család fejétől, aki tőlünk is, de onnan aztán tényleg döbbenetesen fog hiányozni. És mivel az a fajta művész volt, aki nem taposott érdemrendekért, és allűrmentes szolgálata nem is vívta ki soha a díjesőt – csak nekem volt szerencsém különösen erős és gonddal viselt szövegmondását Melis-díjjal jutalmaznom az intézmény kebelén belül –, ezennel itt, az Opera vezetése részéről felterjesztem arra, amire én tudom: az Opera örökös tagjainak sorába, mint azt a művészt, aki az egész magyar operajátszást ugyanolyan szeretettel és hivatástudattal szolgálta. Posztumusz, sajnos. Annyira sajnálom."

1204   Búbánat 2021-03-26 20:39:13

Az Új Ember 2021. március 21. számának  Mértékadó kulturális mellékletében Pallós Tamás interjúját olvashatjuk Bretz Gábor operaénekessel. A művész diszkográfiája és „filmtára” jelentős darabokkal bővült az elmúlt években: a Salome 2018-as salzburgi felvétele után, amelyben Keresztelő Jánost énekelte, nemrég jelent meg a 2019-ben Bregenzben a címszereplésével bemutatott Massenet-opera, a Don Quichotte.

És jóllehet a Theater an der Wienben a Fidelio tavaly márciusra kitűzött nyilvános premierjére már nem kerülhetett sor, a Beethoven-év fontos bécsi produkciója Bretz Gábor Don Pizarrójával hozzáférhetővé vált Blu-rayen és DVD-n. Az operaénekessel készült beszélgetés témája így Cervantes hősétől a húsvéti Parsifal Gurnemanzáig ível.

(Megjegyzés: sajnos a Parsifal online-előadása elmarad a járványügyi helyzetből fakadóan.)

1203   Búbánat • előzmény1202 2021-03-01 12:36:18

A Bartók Rádióban vasárnap délután sugárzott Muzsikuslegendák - Gyurkovics Mária-portré műsor visszahallgathatő az alábbi linken:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-02-28_18-30-00&enddate=2021-02-28_19-39-00&ch=mr3

A műsorban elhangzott:

  1. Mozart: 'Alcandro, lo confesso - Non so donde viene' KV.294  - Hangversenyária  (Gyurkovics Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Fischer Sándor)
  2. Verdi: Rigoletto – Gilda áriája, I. felv.  (Gyurkovics Mária, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
  3. Verdi: Az álarcosbál – Oscar áriája – „Oscar tudja, de nem mondja”  (Gyurkovics Mária, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
  4. Erkel Ferenc: Hunyadi László – Esküvői jelenet és Gara Mária cabalettája (Gyurkovics Mária, km. Joviczky József, a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
  5. Rossini: A sevillai borbély – Rosina áriája, I. felv.  (Gyurkovics Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kórodi András)
  6. Donizetti: Lammermoori Lucia Jelenet, Edgar és Lucia szerelmi kettőse, I. felv. (Gyurkovics Mária és Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)
  7. Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia áriája (Gyurkovics Mária, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Varga Pál)
1202   Búbánat 2021-02-28 17:52:44

2021.02.28  18:30 - 19:30  Bartók Rádió

Muzsikuslegendák

Gyurkovics Mária operaénekes

Szerk.-mv.: Némethy Attila

1201   Búbánat 2021-02-28 09:09:58

Molnár Levente operaénekes: Nehéz helyzeteket csak erős emberek kapnak

/MAGYAR KURIR – 2021. február 23., kedd | 16:20/

"Egy műszaki hiba miatt veszélyhelyzetbe került repülőgép fedélzetén átélt hitbéli megerősítésről, és arról a fájdalomról is beszélt Molnár Levente operaénekes, ami külföldön elkerül bennünket, de itthon mélyen átélhetjük."

Az alig harmincnyolc esztendős világhírű bariton a földkerekség szinte valamennyi jelentős operaházában énekelt már, a New York-i Metropolitan közönsége előtt két főszerepet is, mégis hazahúzta a szíve. Itthon akar élni családja, tágabb hazája és népe szolgálatában. Ezúttal nem a hivatása kibontakozásáról és kiteljesedéséről, nem a reflektorfényről, még csak nem is a Bánk bán-opera várható előadásairól beszélgettünk vele – arra voltunk kíváncsiak, honnan ered az a mély hit és hazaféltés, ami annyira fűti Molnár Leventét, és miért nevezi a magyart „csodanépnek”, amely nem véletlenül kapta éppen most az eucharisztikus kongresszus megrendezésének feladatát. Szerinte nehéz helyzetek elé a Jóisten csak erős embereket állít.

1200   Búbánat 2021-02-03 14:39:16

Lendület és törékenység

2021.02.03. 00:22 – Origo.hu - Bojta Zita

"Sáfár Orsolyából olyan lendület árad, amelynek még telefonon is nehéz ellenállni. A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese jelenleg is próbál, szerepet tanul, és két online premieren is találkozhatunk vele." 

1199   Búbánat • előzmény1198 2021-01-28 16:39:40

2021.01.24  18:30 - 19:30  Bartók Rádió

„Muzsikuslegendák”

Sólyom-Nagy Sándor énekművész

Szerk.-mv.: Némethy Attila

A rádió hangtárából az alábbi linken visszahallgatható az emlékműsor:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-24_18-30-00&enddate=2021-01-24_19-30-00&ch=mr3

Sólyom-Nagy Sándor (Siklós, 1941. december 21. – Budapest, 2020. december 30.)

1. Gustav Mahler: Gyermekgyászdalok – dalciklusból: 1. dal: „Ma újra kél a napsugár” (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Lukács Ervin)

2. Sólyom-Nagy Sándor vallomása - Ars poeticája (interjú-részlet)

3. Richard Wagner: Tannhäuser - Wolfram dala: Dal az Esthajnalcsillaghoz (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

4. Sólyom-Nagy Sándor vallomásaFerencsik János művészetéről (interjú-részlet)

5. Kodály Zoltán: Háry János - Toborzó - „A jó lovaskatonának de jól vagyon dolga” (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkarának Férfikara és az Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

6. Sólyom-Nagy Sándor Nemes András mikrofonja előtt (2002) mesélt a Falstaff-szerepének betanulásáról  

7. Giuseppe Verdi: Falstaff - Becsületmonológ (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bolberitz Tamás)

8. Sólyom-Nagy Sándor vallásosságáról

9. Liszt Ferenc: Krisztus-oratórium - a II. részből: „Nyolc boldogság” (Sólyom-Nagy Sándor, km. az  MRT Énekkara; orgona - Peskó György, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Peskó Zoltán)

10. Kodály Zoltán dala:Fáj a szívem” (Sólyom-Nagy Sándor, zongorán közreműködik: Pogány Imola)

11. Sólyom-Nagy Sándor vallomása Bayreuthi bemutatkozásáról

12. Johannes Brahms: Német requiem - az oratórium 3tétele: „Jelentsd meg Uram az én végemet” - 39zsoltárSalamon bölcsessége (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás)

1198   Búbánat • előzmény1195 2021-01-24 22:25:21

2021.01.24  18:30 - 19:30  Bartók Rádió

„Muzsikuslegendák”

Sólyom-Nagy Sándor énekművész

Szerk.-mv.: Némethy Attila 

Az emlékműsor az alábbi linken visszahallgatható

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2021-01-24_18-30-00&enddate=2021-01-24_19-30-00&ch=mr3

1197   Búbánat 2021-01-21 00:15:33

A Molnár család dalos üzenete – video

1196   Búbánat 2021-01-13 18:07:45

Aki nehéz gyerekkora után bányamérnöknek készült, aztán újságkihordó lett, ma operák és operettek főhőseit alakítja

/SZTANKAY ÁDÁM/

2021.01.10. 15:59 - Origo.hu

Boncsér Gergely, a Magyar Állami Operaház művésze rendre kimagasló alakításokat nyújt - elég emlékeznünk az Operaház nyári parkavatójára, ahol egyébként Jonas Kaufmann volt a díszvendég. Több szakmai díjat és énekversenyeken elért rangos helyezéseket is magáénak tudhat. A tavalyi évadban az Operaház kamaraénekesi címmel tüntette ki. Ugyanakkor voltak állomásai  az életének, amelyekről más irányokba is indulhatott volna, mint amelyek a zenés műfajok felé vezetnek. Hogy nem így történt, az részben az elfojthatatlan alkotói késztetésnek köszönhető, valamint szüksége volt némi szerencsére is, illetve irigységtől mentes szakmai támogatásra.

1195   Búbánat 2021-01-07 14:50:23

Katolikus Rádió – „Dallamív”

2021. január 07. csütörtök 11:30 - 12:00

Sólyom-Nagy Sándor énekel

Szerkesztő: Magyar Kornél

A 2020. december 30-án elhunyt Sólyom-Nagy Sándor operaénekesre emlékező műsorban a Kossuth-díjas művész - a Magyar Állami Operaház Mesterművésze ária- és dalfelvételeiből hallunk:

1. Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs „orgona-monológja”, II. felv. Was duftet doch der Flieder”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel:  Ferencsik János)

2. Richard Wagner: Parsifal - Amfortas monológja, I. felv. Wehnvolles Erbe, dem ich verfallen”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

3. Gustav Mahler: Egy vándorlegény dalai ciklusból:

- "Szívemben izzó kés van"

- "Az a drága szempár"

(Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Lehel György) – Hungaroton, 1980

4. Kodály Zoltán: Háry János -Toborzó „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga. Eszik-iszik a táborba', semmire sincs gondja. Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet. Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret...”  (Sólyom-Nagy Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - Hungaroton, 1982 

 

Az elhangzott műsor visszahallgatható: itt

1194   Búbánat 2020-12-09 22:39:45

80 ÉVE SZÜLETETT FARKAS ÉVA OPERAÉNEKES*

TEMPLOM, ZENE, BELVÁROS

-VALLOMÁS-

*Szerkesztette: Kacskovics Fruzsina elnök (Kincses Belváros Egyesület), megjelent a Kincses Belváros 2013-as Kalendáriumában.

/Parlando.hu/ /2020/2020-6

1193   Búbánat • előzmény1192 2020-11-29 19:30:05

Egy másik, kapcsolódó interjú:

„Magyarnak lenni hihetetlen élmény, hiába keserves fájdalom” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

KÉPMÁS magazin – Tóth-Fazekas Andrea

2020. 11. 13.

1192   Búbánat 2020-11-29 16:35:11

Az alábbi interjúban Molnár Levente operaénekes bejelentette, hogy megszakította a kapcsolatát az Operaházzal.  „Ha nem keresnek meg, akkor 16 évad után ez lesz az első, amikor nem énekelek az anyaszínházamban.”  Jelentkezik a Kolozsvári Magyar Opera vezetésére.

Molnár Levente: „Itthon minden fáj”

MNO.hu, 2020. NOVEMBER 29. VASÁRNAP 16:07

LUGAS - Ozsda Erika

MOLNÁR LEVENTE A SZÉKELY MŰVÉSZEK ÁLMÁRÓL, A POCAKOS SZEREPEKRŐL ÉS A GANYÉHÁNYÁSRÓL

„A kiváló bariton a világ szinte valamennyi jelentős operaházában énekelt már. A székelyföldi Molnár Levente­ kemény ember, kimondja, amit gondol. Ha komoly oka van rá, összerúgja a port bárkivel, de ha szükséges, ­saját pénzén segíti a fiatal énekeseket. Szelíddé válik, ha a tanítványairól beszél, érzelmessé, ha a családjáról."

1191   Búbánat 2020-10-16 15:01:14

2020.10.16  19:00 - 19:30  Bartók Rádió

"Arckép"

 - alkotó emberek portréja

Vörös Szilvia énekművész

Beszélgetőtárs-szerkesztő: Fellegi Lénárd 

1190   Búbánat • előzmény1189 2020-09-08 20:18:03

Kincses Veronika születésnapjára

Hangok sűrűjében

Kincses Veronika – Válogatás az MTVA archívumából, OperaTrezor, 2019

/Demokrata / 2019.04.24. - Spangel Péter/

[...] A borítói idézet Kolonits Klárától származik, aki így írt kolléganőjéről: „…az éneklése annyira folyékony és olvadó, krémszerűen sima és bársonyos… megformálása annyira gondos és gazdag, hogy újra elveszek a hangok sűrűjében.” 

Magam is csatlakozom a mai születésnapi  jókívánságokhoz: Isten éltesse sokáig a tüneményes Kincses Veronikát!

1189   macskás 2020-09-08 19:11:19

Éljen sokáig a nagyszerű, gyönyörű, utánozhatatlan humorú

                       KINCSES VERONIKA!

1188   Búbánat 2020-09-01 23:15:00

HORTI LILLA: „MINDIG AZ ÉNEK VOLT AZ ELSŐ HELYEN”

Demokrata.hu – Farkas Anita

2020.09.01.

Az MVM Csoport idén ötödik alkalommal hívta életre az MVM ZENERGIA című sokszínű komolyzenei koncertet, amelyre augusztus 29-én, szombaton került sor. Az idén rendhagyó módon, online közvetített jeles esemény egyik fellépőjével, Horti Lilla operaénekessel beszélgettünk.

[…]

„– Neked is rengeteg a felkérésed, különösen, mióta 2016-ban a II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen második, majd egy évre rá Junior Prima díjas lettél. A világkarrier sincs már olyan messze?

– Egyre inkább foglalkoztat a dolog, és folyamatosan kapom a rengeteg jó szándékú biztatást a művészkollégáktól is, hogy itt az ideje nagyobbat álmodni. Eddig elég könnyű volt a mögé bújnom, hogy itthon is dúskálok a jobbnál jobb feladatokban, alig marad szabadidőm. Pláne így volt ez még az egyetemi évek alatt, amikor a megszaporodó fellépesek mellett párhuzamosan végeztem az opera és a tanári szakot a Zeneakadémián. Több nyelven értek, és nagyon várom, hogy a világ számtalan táján megfordulva tovább fejlődjön a nyelvtudásom, szakmailag-emberileg érjek, és sok-sok nagy művésszel dolgozhassak még együtt. Egyelőre az tart vissza, nyilván a mostani bizonytalan helyzeten kívül, hogy nagyon társasági lény vagyok, kötődöm a szeretteimhez, és jól érzem magam a rengeteg ismerős, mosolygó arc és barát között. Nemzetközi ízelítőt már több koncert alkalmával kaphattam külföldön, ám nem gondolom, hogy állandó társulati tagként szerződnék le valahol. Egyelőre az a terv, hogy a bázisom a jövőben is Magyarországon marad: fontos, hogy legyen egy állandó otthonom, lakásom, ahova hazajöhetek, és ahol nem mellesleg elfér a hatalmas könyv- és kottatáram, valamint a ruhatáram is. És soha nem hagynám el végleg a nagyon izgalmas hazai zenei életet sem, amiben nemcsak mint opera-, hanem mint koncert- vagy dalénekes is lelkesen és a legjobb tudásom szerint veszek részt.”

[…]

„– A Zeneakadémiára is egyből felvettek, kívülről úgy tűnik, eddig szokatlanul egyenesen és magától értetődően alakult a pályád. Belülről is így élted, éled át?

– Tulajdonképpen igen, bár nagyon sokszor érzem, hogy önmagam kevés lennék, valami vagy valaki segít engem felülről. De azt is tudom, hogy ez a segítség mit sem ér, ha az ember nem teszi hozzá a magáét. Ezért úgy szoktam fohászkodni egy-egy nagyobb feladat előtt, hogy istenem, én megpróbálom a maximumot nyújtani, kérlek, pótold ki a belátásod szerint. Ez mindig megnyugtat, mintha lenne alattam egy biztonsági háló. Miközben meg nincs, hiszen a mi szakmánkban mindenkinek minden estéért meg kell küzdeni: akkor és ott kell a lehető legjobbnak lenni. Hogy ne csak arról legyen szó, hogy újra el van énekelve egy már milliószor elénekelt szerep. Az ugyanis, hogy valaki el tud valamit énekelni helyesen, végigbírja, kijönnek a magasságok, nem megy el a hangja, alap, és nem bravúr. 

– Mi adja a pluszt?

– Az operaénekeseknél, természetesen a személyiség mellett, talán a legfontosabb e tekintetben a mással össze nem téveszthető hangszín és frazeálás, amiből már egy felvétel első másodpercében tudod, hogy igen, akkor ez Caballé, Marton Éva vagy Maria Callas. Az hozzájuk hasonló nagyok titka az egyediség, egyéniség mind színészetükben, mind zenei művészetükben. Ez a lehengerlő varázsuk oka, amivel még a nem kifejezetten klasszikuszene- vagy operarajongókat is tömegével tudták, tudják megmozgatni. És mivel az éneklés nem öncélú dolog, mi más volna a lényeg: a közönség sírjon, nevessen, érezzen azáltal, amit te a hangoddal és persze a társaiddal, a zenészekkel és a karmesterrel együtt közvetítesz. Ehhez nyilván kell a másik fél nyitottsága is, hogy az emberek adjanak lehetőséget az új dolgoknak, és ne mondjuk egy rossz és unalmas egyszeri élmény alapján ítéljék meg az operát. Ez a műfaj ugyanolyan sokszínű és izgalmas, mint a könnyűzene, Mozarttól Wagneren át a kortárs szerzőkig.” 

[…]

1187   Búbánat 2020-08-19 10:24:46

Szemere Zita: Nekem itthon van dolgom

/BOJTA ZITA2020.08.18. 19:32, Origo.hu/

„Az augusztus 19-i Parkfoglaló gála fellépői között megtalálhatjuk Szemere Zita operaénekesnőt, akinek ez a koncert most igazi visszatérés, két okból is. A művésznő alig várja, hogy újra színpadra léphessen, mert meggyőződése, hogy ő énekelni született.”

1186   Búbánat 2020-08-14 20:07:20

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Fidelio - Csabai Máté

2020.08.13. 09:30

1185   Búbánat 2020-07-26 08:47:18

Meláth Andrea: Nincs jobb terápia, mint színpadon állni

MÁGÓ KÁROLY2020.07.24. 21:21 Origo.hu

Évekig tiltakozott ellene, de tehetsége, tudása egyszerűen nem engedte, hogy végül ne énekes legyen. És persze a tanárai sem. Sokáig kórusvezető akart lenni, aztán a tanítást tartotta a legfontosabbnak. Később erről sem kellett lemondania, egyetemi docens, a Zeneakadémia tanszékvezetője. Meláth Andrea azonban közben többek között szólistája volt a madeirai End of the Yearnek, három önálló dalestet adott Londonban David Newbold zongorakíséretével, és szólistája volt a Magyar Rádió zenekarának a brüsszeli Europalián. Akkor a Magyar Rádió zenekarát Vásáry Tamás vezette, akivel máskor is dolgozott együtt, ilyenkor pedig, ahogy mondja, különös égi szférákat pendítettek meg. Rendszeresen énekel a Magyar Állami Operaházban, ott két bemutatóra is készült. De énekelt többek között a Palermói Operaházban, a berlini Komische Operben, a Kanadai Nemzeti Operában és a stuttgarti Operaházban is.

1184   Búbánat 2020-07-19 10:07:04

Bartók Rádió mai műsora:

17:30 - 18.30 Muzsikuslegendák 

Svéd Sándor operaénekes

Szerk.-mv.: Némethy Attila

1183   Búbánat 2020-06-28 22:15:25

Egy idő után legtöbbje hazatért külföldi állomáshelyéről…; van aki nyugdíjasként és/vagy inaktívan, van aki aktívan, ki hosszabb, ki rövidebb kitérő után.  De más okok is lehettek, de ezek mind a magánügyük.

Néhány név a hosszú sorból találomra: Ilosfalvy Róbert, Miller Lajos, Rost Andrea, Polgár László, Lehoczky Éva, Szirmay Márta, Marton Éva, Budai Lívia, Simándy József, Gulyás Dénes, Gregor József, Gáti István stb. Én idevettem - ideveszem azokat is, akik nem szerződtek ugyan el színházhoz, vagy csak szerepekre, mégis, egy időben többet voltak kint, mint itthon. Ez alól Tokody Ilona és Lukács Gyöngyi sem kivétel.

Hozzáteszem, amíg az Operától távol, határainkon túl építették karrierjüket és művészetükkel vagyonukat is gyarapíthatták - természetesen, származásukkal de legfőképpen művészi tehetségükkel a magyar kultúrát is „reprezentálták”- közben haza-hazalátogattak „vendégszerepelni”,  fellépni – örömünkre. Ezt se felejtsük el.  Hogy aztán végleg hazataláltak, örüljünk nekik.

1182   nizajemon • előzmény1181 2020-06-28 15:43:27

Így nagyon jó :) Más kérdés,hogy nem egyről beszélünk, de ezt mindketten vágjuk :)

 

1181   Edmond Dantes • előzmény1180 2020-06-28 13:54:26

Oke. Budai Livia -teged idezve- egesz eleteben ragaszkodott a hazajahoz (1977-tol evtizedeken at kulfoldon ragaszkodott) es minden bizonnyal mindig mindenhol szeretettel beszelt rola. Szamtalan tanuja lehet ra. Erettebb koraban vilaghiret valamint szereny vagyonkajat itthon kamatoztatja, ujabb bizonysagaul hazaszeretetenek. Igy jo? ;-)

1180   nizajemon • előzmény1179 2020-06-28 11:59:11

Ne vidd félre.Egy neves énekes kereshetett annyit a pályája során, hogy annak végeztével ne jelentsen gondot bárhol élni. A többi része nemkívánatos polémiát szülne :)

1179   Edmond Dantes • előzmény1178 2020-06-28 09:43:51

Kedves Forumtarsam, akarva-akaratlanul a lenyeget irtad meg ;-) "hazatelepult, mert mar befejezte a palyat". Na ja. Errol van szo, kb. errol irtam elozoben. Hazaszeretetet velhetoen tovabb fokozta az itthoni olcsobb megelhetes is ... mint sokaket. Rengeteg nemet, angol, skandinav (nyugger) pedig bizonyara nagyon utalja a hazajat, amikor delebbre, szo szerint "melegebb eghajlatra" koltoznek.Eletuk vegeig, legalabb az ev felere.Mellesleg az olcsobb megelhetes miatt is.

1178   nizajemon • előzmény1176 2020-06-27 18:38:24

Komoly. Évek óta olvasgatom a művésznő gondolatait, ha jól emlékszem Montreal volt az otthona,ahonnan hazatelepült. Mivel már befejezte a pályát,kizártnak tartom,hogy pénzkérdés volt a hazajövetele.

1177   macskás 2020-06-27 17:30:58

1177

1176   Edmond Dantes • előzmény1175 2020-06-27 16:21:04

Ez most komoly? Ragaszkodott a hazajahoz? Hat igen ... egeszen 1977-ig. Akkor ugy lelepett mint a sicc. Csak azt ne mondja senki, hogy azert, mert melloztek itthon. 27 evesen mezzo letere mar akkor foszerepeket enekelt MAO-ban. Nem lenne egyszerubb hazaszeretet-mantra helyett megallapitani, hogy a nagyobb karrier es nagyobb gazsi remenye elcsabitotta itthonrol? Hazaszeretete pedig evei szamanak gyarapodasaval es talan kulfoldi felkereseinek csokkenesevel egyenes aranyban nott es csak no es no ... 

1175   nizajemon • előzmény1174 2020-06-27 13:45:56

Nagyon tisztelem és becsülöm azokat a művészeket, akik ragaszkodnak a hazájukhoz,és szeretettel beszélnek róla. Bravó,és respect maximálisan!

1174   Búbánat 2020-06-27 13:34:42

Budai Lívia operaénekesnő minapi „kerek” születésnapja alkalmából belinkelem ide  László Zsuzsa tanár, szerkesztő-riporter, újságíró megemlékező cikkét, ami majd a szerzőtől a Parlandó.hu oldalán is olvasható lesz – a szövegben elhelyezett linkekkel feltölltve, hangzó anyagokkal gazdagítva és fotókkal illusztrálva az elmondottakat.

AZUCENA VILÁGHÓDÍTÓ ÚTJA

Négy évtizedet töltött a világ operaszínpadjain. Sikert sikerre halmozott. Már a pályája is így kezdődött, hiszen kamaszlányként Kincses Vera után megnyerte a Ki mit tud? operaénekes kategóriáját, ezután fölvették a Zeneművészeti Főiskolára, 21 éves volt, amikor első lett az Erkel énekversenyen. Egyenes út vezetett a Magyar Állami Operaházba.

Különlegesen szép, nemes, nagy volumenű, bársonyos, magasságot és mélységet egyformán hibátlanul megszólaltató mezzo-szopránja mellé megáldotta a természet kiváló színészi képességgel, muzikalitással. Négy évet töltött az Operaházban, majd fogta a bőröndjét és elindult minden kapcsolatrendszer nélkül a világba. Németországban előbb a gelsenkircheni operaházban énekelt, innen hívták Münchenbe ahol három évi tagság alatt bizonyított kiváló előadásai után a világjáró művészek életformáját, a szabadúszást választotta.

A londoni Covent Gardenben kezdődött a világsikerek sora. Carlo Bergonzi volt a partnere Verdi Trubadúrjában. Azucena alakítása után megnyíltak előtte a világ legnagyobb operaházainak kapui. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Finnország, majd az USA, Kanada, Japán és még ki tudja hány ország és város közönsége ünnepelte a nagy mezzo-szerepekben.

Azucena elkíséri a mai napig, de sorozatban énekelte többek között Carment, Ebolit, Ulrikát, Delilát, Laurát, Preziosillát, Fenenát, Giuliettát, Maddalénát és persze Amnerist. A szép egyiptomi királylányt más helyszínek mellett a veronai Arénában és Münchenben is, ahol Placido Domingo volt a partnere, aki azt mondta neki az előadás után, hogy:” ... ha ne adj Isten egyszer elvesztenéd ezt a gyönyörű hangod, színésznőként is megélhetnél az egész világon.”

Verdi cigányasszonya, Azucena nagyon a szívéhez nőtt. Számtalan rendezésben, sokféle maszkban, parókában és ruhában formálta meg ezt a nőalakot. Repertoárja gyorsan bővült.

Ahogyan teltek az évek, hangja egyre érett, s ma már a Wagner és a Richard Strauss művek hősnőiként is számon tartják a legnagyobb operaházakban. Huszonöt éves operaénekesi jubileumán a Duna tv-ben készült portréfilmjében ezt mondta: „Én itt születtem, itt tanultam és ha ritkán is tudok itthon énekelni, azért ez a hazám! Nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, és ezt a világ minden táján hangoztattam és tudják rólam a mai napig is.”

Remekül beszél németül, angolul, franciául, olaszul. Oroszul a szerepek szövegét ugyan megérti, el is énekli kifogástalan kiejtéssel, ám az itthon tanultak nem voltak elegendők, hogy jól kommunikáljon ezen a nyelven is. A másik négy nyelv és persze a magyar, elég arra, hogy mindenütt a világon helyt tudjon állni.

Pályája kezdetén rendszeresen énekelt dalokat, oratóriumokat. A Magyar Televíziónak van egy felvétele, amin a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretével, Lukács Ervin vezényletével Kodály: Rossz feleség c. dalát énekli a Zeneakadémián. Igazi élményt adó produkció.

A daléneklés és az oratóriumok alig-alig fértek bele a világjáró operadíva életformájába. Ám ha felkérést kap, boldogan teljesíti, hiszen nagyon szereti mind a két műfajt.

Negyven esztendőt töltött a világ operaszínpadjain, s szinte mindent elért, amit csak lehetett.

/László Zsuzsa/

1173   Búbánat 2020-06-26 16:46:09

2020.06.26  19:00 - 19:30  Bartók Rádió

Arckép

- alkotó emberek portréja

Vizin Viktória operaénekes

Beszélgetőtárs-szerk.: Fellegi Lénárd 

1172   Búbánat 2020-06-22 15:34:55

Berczelly István: A művészet valahogy visszafelé fejlődik

BOJTA ZITA2020.06.21. 22:59 Origo.hu

A 2020-as év Kossuth-díjasai között találjuk Berczelly István operaénekest is, aki páratlanul hosszú, egészen a közelmúltig tartó, töretlen karriert mondhat magáénak, mint a Magyar Állami Operaház magánénekese, 2001 óta örökös tagja. Pályatársai mindig az elismerés hangján szólnak róla, sokoldalú és karakteres előadóművész, akivel az Opera a közelmúltban interjúkötetet is megjelentetett.

 

"Ez az utóbbi időszakra jellemző rendezői gyakorlat, a realista megközelítés...

Na, a rendezésről egy külön előadást tudnék tartani Önnek... Ez a manapság dívó „hozzuk közel a művet a ma emberéhez” filozófia, és hogy ezért alsógatyában játszik mondjuk, a herceg, na, annak semmi köze sincs a műhöz.

A múltkor valamelyik televíziós csatornán hallottam egy interjút Dietrich Fischer-Dieskauval. Sok évvel a halála előtt készült vele a beszélgetés, de ő már akkor sem énekelt operát. Kérdezte tőle a riporter, hogy miért nem? Azt válaszolta: „nézze, már nem vagyok fiatal, ráadásul karmester is vagyok, nem csak a saját szólamomat ismerem az operákból, hanem az összes zenekari stimmet is. Erre jön egy rendező, és teljesen mást akar rendezni, mint amit a zene mond, és ez borzalmas...” Azt is hozzátette még, hogy szerinte direkt csinálják, és hajlok arra, hogy egyetértsek vele. Ez a világ már nem a szépségről szól... de azért én ezt mindig, mindenhol elmondom, mert hátha meg lehet változtatni. A múltkor is elmondtam ezt nyilvánosság előtt, és sokan odajöttek gratulálni, hogy végre, valaki ezt ki merte mondani."

 

"Minél szimbolikusabb a darab, annál többféle rendezést lehet ráhúzni. A Kékszakállú-ból nagyon sokféle változat született már...

Nem tudom, mennyire jó, ha egy ilyen lélektani drámát realizálni akarnak. Megmondom őszintén, én a koncertszerű előadást preferálom, az a legjobb. Énekeltem már többféle rendezésben, volt közöttük jó is, a Mikó-féle vagy a Nagy Viktor-féle. Külföldön pedig egyáltalán nem értik ezt a darabot, mert nem ismerik eléggé Bartókot. Nehéz ember és nehéz mű, csak magyar ember érti igazán."

1171   Búbánat • előzmény1170 2020-06-21 14:35:09

„Zengővárkonynál már van egy kis honvágyam” - Beszélgetés Gulyás Dénessel

Mértékadó - Az Új Ember június 7-i számának kulturális melléklete

„Arcvonások”  (1-3. oldalon)

/Petrőczi Éva/

Gulyás Dénes több mint négy évtizedes énekesi pályafutását a nagyon ifjan megnyert Pavarotti Énekverseny óta nem csak elismeréssel, hanem a szeretetre méltó és szeretetet árasztó egyéniségéhez illő érdeklődéssel kísérjük figyelemmel nagyon sokan. Ezúttal nem az impozáns pályaív sokadik felvillantása következik, hanem egy olyan beszélgetés, amely a művész lelki szülővárosába, életének és munkásságának nagybetűs Városába, Pécsre vezet. Abból az alkalomból, hogy az 1959 késő őszen alakult pécsi operatársulatot már csaknem tíz éve igazgatja, pontosan 2011. február közepe óta. Egy zenebarát, sőt részben a muzsikának elkötelezett pécsi család szülötteként a pécsi őstársulat minden előadásán ott volt, nyolc és fél éves korától egészen 1970-ig. Igyekszem nemcsak pontos, de tárgyilagos is lenni. Ez azonban korántsem könnyű feladat, miután számos olyan tévéinterjút végignéztem, amelyben Gulyás Dénes a pécsi évtizedéről vallott. A sok közül most kettőt emelnék ki. Az első egy olyan interjú, amelyben 2016-os Kossuth-díja elnyerése alkalmából ezt mondta: „Hogy mi lesz a holnapi programom? Indulok Pécsre.” Egy 2019 őszén készült Pannon Tv-beszélgetésben, kevéssel a Pécsi Opera hatvanadik születésnapi gálakoncertje előtt pedig elhangzott egy nagyon egyszerű, de felejthetetlen, minden hűségnyilatkozatnál ékesebb mondata: „Zengővárkonynál már van egy kis honvágyam.” Indítsuk innen a beszélgetést.

1170   Búbánat 2020-05-10 11:11:29

 

2020. május 10.

DUNA TV 16.05 – 17.00

„Hogy volt?!”  - Gulyás Dénes (2019)

Mekkora Isten tenyere? Elég nagy ahhoz, hogy maradhassak életem végéig, ha hellyel kínált? Biztosan jól megkapaszkodtam? …Mindent egybevetve érzem, tudom és hiszem, hogy most is a tenyerén vagyok. Ha bármit hoz a jövő, ugyanígy fogom érezni.” – írta önéletrajzi könyvében Gulyás Dénes operaénekes. És hogy mi minden fért bele eddig a pályájába, arról beszélgetünk vele és pályatársaival a Hogy volt?! mai műsorában.

1169   Edmond Dantes • előzmény1166 2020-04-27 11:44:26

Nem veletlen, hogy az interju vagy a "hozzaszolasra meltatott gondolat" a kozmedia vallasi musoraibol ismert, hiszen az interjut az Uj Ember keszitette. Mindenki -nem csak muveszek- kicsit vagy nem kicsit, annak a mediumnak a szellemisegehez, profiljahoz hangolja gondolatait, valaszait, amelyik eppen kerdezi. Itt is igy volt. Hogy MAO nagy bajba kerult-e, azt nem tudom es foleg: nem kivanom. Feltehetoen atrajzoljak valamennyire az evadtervet. Nagy kar lenne pl.a majusra tervezett es nyilvan mar elkezdett Don Carlosert. Hogy megerett-e a vilag erre az allapotra, azt sem tudom, de a muvesz szerenysegevel kapcsolatos megallapitasod itt tenyleg helytallo. Nem profeta o, aki kinyilatkoztat(hat) ilyen sulyos megallapitast. Vilagveget jovendolokre, megvaltokra, Savonarolakra semmi szukseg, most foleg nem...ahogyan a virusra sem.

PS Azert csak ovatosan  banj azokkal a lejart szavatossagu otthoni "kincsekkel"! Lejart szavatossagu operaprodukciok meg csak-csak ... azoktol legalabb nem kap az ember gyomorrontast, otthoni "kincsektol" inkabb ;-) nalam itthon is kerulnek elo mostanaban hasonlo "erdekes" kincsek..

1168   Búbánat 2020-04-26 12:05:42

O/A NEMZETI DALAINK

/YouTube/

1167   bölcsész • előzmény1166 2020-04-08 12:23:45

Szerencsére ez a borzalmas szám (1362936) nem az elhunytakat, hanem a fertőzötteket jelöli.

1166   IVA • előzmény1163 2020-04-07 18:45:14

Valószínűleg nekem jobban tetszik az interjú, mint Neked, de azért nekem sem határtalanul. Többek közt hiányolok belőle jó adag szerénységet. (Ilyen megjegyzésemre szoktak olyasmit írni, hogy van mire szerénytelennek lennie.)
A hozzászólásra méltatott gondolat érdekes módon a közmédia vallási műsoraiból ismert. De bevallom, az én gondolkodásmódomtól sem idegen. Ha valamiért megérett a világ a kijózanodásra, szerintem – politikai szimpátiáktól függetlenül – a mérhetetlen pazarlás immár nemcsak szokása, hanem kultusza. Vegyük pl. a Magyar Állami Operaházat, amely legalább egy évtizede csupa, a nemzetközi mainstreamnek megfelelni akaró felújításra, követhetelen mennyiségű bemutatóra szórja a pénzt. Kétlem, hogy most, amikor nyilván nagy bajba került, és át kell alakítania a futó és a jövő évadok terveit, bérleteit, gondol például arra, hogy milyen értékeket menthetne át a repertoárba a spájz és a fagyasztó mélyéről, hogy csak a saját háztartásomig menjek példáért, ahol ebben az időszakban valóságos kincsekre leltem, még olyanra is, aminek lejárt a szavatossága.
A pontosság kedvéért: Molnár Levente nem a „szüksége van”, hanem a „megérett” kifejezést használta az emberiségre (és a világra) vonatkoztatva. Én az eredeti mondattal egy szó kihúzásával értek egyet: »Nem tudom, mi a „célja” a koronavírusnak, de azt igen, hogy az emberiség és a világ megérett egy ilyen kijózanító breakre.« Mert a magabiztos összegzéshez, értékeléshez idejében ki kellett volna kérni a világban az eddig elhunyt 1362936 ember, és a jelenleg intenzív oszályokon, lélegeztető gépeken levő emberek véleményét is.

1165   oberon • előzmény1164 2020-04-06 20:33:40

Általánosságban írom, de a mostani interjúra is igaz: jó lenne, ha akkor művész uraznánk, művész nőznénk valakit, ha már legalább egy emlékezetes alakítást "letett" az asztalra. Jelen esetben ez még nem igazán áll fenn. Én legalább is nem emlékszem egyik szerepben sem erre. És az is megérne egy megfontolást, hogy mi lesz, ha a világturnéra utazó Bánk Bán szerepeire meghirdetett előéneklésen valaki jobban énekli elő Bánk szerepét, mint a zsűriben helyet foglaló Művész Úr?!

1164   joska141 • előzmény1163 2020-04-06 15:02:10

Valószínűleg, amikor az emberiség és a világ sorsáról beszélt a Művész Úr, akkor az általa szeretett, emlegetett Bánk bán operából a beillesztett Vörösmarty sorok jártak a fejében, mely szerint:

„Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég.”

1163   Edmond Dantes • előzmény1162 2020-04-06 13:45:01

Az interju szakmai-zenei reszehez nem szolok hozza, de a virushoz igen. Nem hinnem, hogy az emberisegnek mint a muvesz ur mondja, ilyesfajta "kijozanito break"-re van szuksege. Vagy ilyen "pihenesre". "Leallasrol" mar nem szolva. Leall most ugy a vilag, hogy a fal adja a masikat. Bele lehet majd gebedni, ha a vilag sokaig leall es pihen..

1162   Búbánat 2020-04-06 13:35:02

Portré

"Egy húron pendülve, keserédes örömmel"

Spirituális ünnepeinkről és a katarzis erejéről Molnár Levente operaénekes

/Új Ember hetilap – Mértékadó – kulturális magazin Rádió és tévéműsorral – 2020. április 6 -12./

Nagyszabású tervek fogalmazódtak meg tavaly: Erkel Bánk bánjának világturnéjára készül a koprodukciós előadásokat szervező Coopera, a címszerepben Molnár Leventével. A gyergyóremetei születésű baritonnal, aki az elmúlt bő másfél évtizedben – Mozart-, Donizetti-, Rossini-, Verdi-, Puccini- és Wagner-szerepekben – a világ szinte valamennyi jelentős operaházában bemutatkozott már. A dinamikus, agilis művész, aki a maga harminchét évével még ifjú titán az opera univerzumában, az utóbbi időben kicsit visszavett fergeteges tempójából. Részben azért is, hogy több időt tölthessen a családjával és hazai feladataival. A közeljövő terveit azonban most nemcsak átírja, hanem teljesen bizonytalanná is teszi a világjárvány. E rendhagyó beszélgetést így nem az aktuális, illetve remélt fellépésektől indítottuk, hanem a kényszerű szobafogság – átgondolásra és számadásra is késztető – áldásos hatásaival.

– Eddigi munkásságom rádöbbentett arra, hogy fontos a karrier, a szakmaiság, a valahova tartozás, és szép az, ha értéket teremtünk. Az igazi érték mégis ott van, ahol az ember lelke és szeme megpihenhet, amikor a szeretteire néz. Ebből a koronavírusos helyzetből igyekszem a legjobbat kihozni. Nagyon szeretek együtt lenni a kis családommal, és most lehetőségem nyílt rá, hogy kicsit visszatekintsek az elmúlt lassan húsz évre. Arra, hogy mennyi mindent csináltam. Sokszor beszéltem a karrieremről, de a kérdezőimet általában kevésbé érdekli a lelki háttér, így örülök, ha innen közelítünk. Mert minden ezen múlik. Ami örök, az a lelkiség. Szép, hogy sokfelé énekeltem, jó szerepeket és folyamatosan újakat is; és persze büszkeséggel tölt el, hogy már egy ilyen bő karriert mondhatok a magaménak. De ez az ego része. Valójában nem ez számít igazán. A realitásokat nézve sokkal több idő lesz, mire az operajátszás valamilyen szinten visszarázódik a régi kerékvágásba. Miközben már a régi kerékvágás is eleve problémás volt, ugyanis az opera az elmúlt húsz évben kilépett a komfortzónájából. Ezt tudják, látják azok, akik régóta benne vannak.

- Úgy érti, hogy a megközelítésmód, a műfaj lényege változott? A szó minden értelmében materiális lett?

– Sok operaház gyárként üzemel. Húzzák a strigulákat, legyen minél több előadás, de a minőségre nem figyelnek. Márpedig a minőség hiánya ennek a műfajnak a halála. Az opera ünnep. Ünneplésre van szüksége. Az emberiség azonban gyorséttermi fogyasztó lett. Ide-oda elugorva letudja a kultúrát is. Legtöbben olyan zenéket hallgatnak, amelyek lélegzetvételnyi látszatfelüdülést adhatnak, de felszabadulásérzést, mély gondolatot, katarzist nem. Az operairodalom gyakran játszott gyöngyszemei annyira kiérleltek, maradandók, hogyha jól bánnak velük, nem egyszerűen gyógyszerek; stabilitást, lelki biztonságot nyújtanak. Az opera egyfajta támasz lehet az élethez. Lényeges kérdéseket vet föl: miértekre, mikéntekre felel, segít a világszemléletünk alakításában. Egyszerre nagyon intellektuális és nagyon lelki. Mi, énekesek, akik együtt élünk ezzel a műfajjal, az operán keresztül is látjuk a dolgokat, gyakran tapasztalhatjuk, hogy nehéz helyzetekben fölbukkan egy-egy dallam, kapcsolódó szövegrészlet, gondolat. Egy operahőssel azonosulni nem olyan, mint Batmannel vagy Supermannel. Az operahősök mi vagyunk: valódi emberek. Persze a mai emberiség, a kortársaink nagyrészt már messze nem olyanok, mint azok, akikről annak idején ezek a művek születtek. Az opera egy olyan tiszta, kikristályosodott műfaj, amely a legjobbakból is a legjobbat szűrte és emelte ki. A művészetek az emberi cselekvés, az alkotás tán legértékesebb esszenciái. Nemes tevékenység, amivel kiváltság foglalkozni. Ahogy említettem, szerintem ma nem adjuk meg igazán a módját. De mindig lesznek olyanok, akik továbbviszik és felmutatják az opera valódi értékeit. Most, a koronavírus idején, amikor szinte sehova sem mehetünk, érdemes behatóbban foglalkozni vele. Magam is gyakran beülök a fotelembe, fölteszem a fejhallgatót vagy tévén nézek operákat, sokszor szövegkönyvvel, partitúrával vagy zongorakivonattal a kezemben. Tudom, hogy a magas szintű művészi kidolgozottsághoz mennyi idő kell. Látom, hogy az általam kedvelt, nagy énekes mekkora utat tett meg a szerepért, azért, hogy egy bizonyos karaktert így tudjon ábrázolni. Nagy élmény, ha az ember picit belassít, és ilyen módon is tud figyelni másokra. Arra, hogyan lehet az operával operálni.

- Tekintettel arra, hogy a felesége szintén énekes, beszédtéma otthon a szakmájuk?

– Persze, minden szinten. Vikivel (Mester Viktória) nagyon egyetértünk abban, hogy mi a szép és a jó. Mindig abból indulunk ki, hogy mi az az anyag, amiből a szerepeinket felépítjük. Vannak énekesek, akik ügyeskedéssel, áthidalásokkal, a tehetség „kibekkelésével” jutnak a színpad közelébe. Görcsösen betanulnak valamit, hoznak egy furcsa figurát, aminek nincs semmi szellemisége, csak egy letudott penzum lesz. Pillanatok alatt kiszúrom az ilyen előadókat. Van például egy olyan rossz szokásuk, hogy addig hallgatnak egy felvételt, amíg megtanulják – az előforduló hibákkal együtt. Nagyon vicces, mert sok kollégámnál egyből tudom, hogy mi és ki alapján kínozta be magának a szerepet. Így nem lehet építkezni. Tudnom kell, hogy mit énekelek, és miért. Hiszem, hogy hosszabb távon mindig az a kifizetődő, ha a mélyére nézünk a szerepnek, és komolyan vesszük a hivatásunkat.

- Egy szerep akkor lesz hatását tekintve természetes, ha a művész önmagából indul ki, és az említett építkezést belülről kezdi. Hiszen a tehetség és a hangi adottságok mellett a személyiség őszintesége legalább annyira fontos a színpadon. Ön különösen lendületes, vitális énekes, aki a komikus és a drámai szerepekben egyaránt otthonosan mozog. Azért, mert ilyen végletes a magánéletben is? A humor és a drámai érzék Önnél jól megfér egymás mellett?

– A művész ezt a széles skálát a maga területén beénekli, betáncolja, megjeleníti, elmondja… Végső soron „bearanyozza”. Miért van, hogy a művészek viccesek, komolyak és szenvedők is tudnak lenni a színpadon? Minden ember életében vannak vidám és szomorú pillanatok, időszakok. Óhatatlan, hogy belülről építkezzünk. Németországban, ahol A kategóriás operaházakban énekeltem, gyakran mondták: „Levente, milyen erőteljesek a komédiás, tréfás, buffós megnyilvánulásaid. Persze, hiszen fizikálisan is ilyen a karaktered, a személyiséged…” De, amikor drámaiságról volt szó, ugyanezt kaptam. Na, gondoltam, ezek szerint jól ráérzek dolgokra. De nem! A nagy baritonok példáiból jöttem rá, hogy igazából ők sem tettek mást, magukból indultak ki. Jó, talán könnyebb dolguk volt abból a szempontból, hogy egyszerre nem vittek akkora repertoárt, így minden szerepkörben megvolt az érési lehetőségük. Most én is ebbe az irányba szeretnék elmozdulni. Igyekszem azt elsajátítani, amit kényelmesen, magától értetődően győzök, és megpróbálok még jobban elmerülni benne. Egyébként mindig azt élvezem a legjobban, amikor egyre inkább fókuszálva, cizellálva a szerep mélyére mehetek. Ha jól oldjuk meg a feladatunkat, akkor a karakter hasonlatos lesz az elvárthoz, ugyanakkor egyedi is. Persze kompromisszumokat is tudni kell kötni, hiszen ott a karmester, a rendező, a partner is, a maga elgondolásaival. Nem véletlen, hogy a nyugati operaházakban a castingigazgató felelőssége a műsorra tűzött darab ideális szereposztásának összeállítása és összehangolása.

- Rákanyarodva a hazai vonatkozásokra, a magyar zeneirodalomra: Bartók immár több mint száz éves Kékszakállúja évtizedek óta eredeti nyelven, magyarul szólal meg világszerte. Óriási jelentőségű dolog ez, hiszen e megkérdőjelezhetetlen remekmű által a magyar bekerült azon kevés nyelvek közé, amelyek feltűnnek minden kontinensen, valamennyi jelentős koncertteremben és operaházban. Zárójelben megjegyzem, a csehek egyelőre Dvořákkal, Smetanával és Janáčekkel jobban állnak a megszólalás mennyisége terén. A Kékszakállúval már Önnek is volt dolga…

 – Ha nem lenne a koronavírus, most is éppen a Kékszakállút kellene énekelnem Németországban. Az, hogy egy magyar darabbal jelen vagyunk a világ operajátszásában, szép, jó. Jöhetnek a szuperlatívuszok. Én ráadásul olyan típus vagyok, aki szeret magyarnak lenni. Büszke vagyok a felmenőimre, a szülőföldemre, a történelmünkre, Székelyföld tartására és kitartására. De elkanyarodtam. A Kékszakállúnál tartottunk, ami szerintem a világ legjobb pszichodráma-operája. Talán e téren nincs is hozzá hasonló. Olyan, mint a szarvasgomba a gasztronómiában. Esszenciális. Közel áll a lelkemhez. Jó volt először találkozni vele, ami ugyancsak Németországban történt. Ez az a darab, amelyben igazán el tudok vadulni. Beőrülhetek. Itt aztán elengedhetem és kiélhetem magam. Egy operaénekes életében a premier, amikor először énekel egy darabot, meghatározó élmény. Ilyen volt a freiburgi Kékszakállú is, ahol a párommal, Vikivel énekelhettem először a szerepet. A rendező részben átadta a volánt, engedte az ötleteink megvalósítását, így kellőképpen fölszabadulhattam. Egy borzasztó erős figurát tudtam kihozni ebből a zárkózott, ellentmondásos pszichiátriai betegből. A maga körül mindent pusztító gyilkos karakterét domborítottam ki. Most is kiráz a hideg, ha rágondolok, mert lelkileg sebző volt a rákészülés. Szinte az őrületbe tudott kergetni, annyira szélsőségesen éltem meg a próbafolyamatot. A németek megadták a módját és az időt, hogy minden részletet, mozdulatot kidolgozzunk. A háttértörténettel együtt tényleg reszketős volt. Akkor még inkább lírai baritonnak tartottam magam, de sikerült megoldanom azzal a hanggal és a lendületemmel. A szerepformálás mikéntje ugyanis nem másodrendű kérdés a hivatásunkban. Nincs mese, itt be kell kattanni. Megjegyzem, annak idején Melis György sem mély basszusként, hanem jó színészi készséggel megáldott baritonként volt – szerintem – az egyik legjobb Kékszakállú. Egyenes tartású, groteszk figura, akitől frászt lehetett kapni. Egy operaénekes életében nincs szükség extrémitásokra, ha ilyen szerepeket játszhat. Sajnálom, hogy a mostani németországi Kékszakállú-alkalmak elmaradnak. Viszont örülök, hogy Miskolcon még megformálhattam a Don Carlos Posa márkiját, ami énektechnikailag – mint minden Verdi-mű – óriási kihívás. Rodrigo ráadásul egy jó „székely ember”, aki harcol a szabadságért, a függetlenségért, és képes meghalni is érte.

- A legjobb pillanat, hogy ezzel a gondolattal áttérjünk a Bánk bánra. Három éve, az Erkel Színházban debütált a címszerepben, az opera – Vidnyánszky Attila által rendezett – bariton változatában, amelyet az Operaház New York-i vendégjátékában is elénekelt. Mit gondol, mi lehet az oka, hogy Erkel olasz és francia mintákat követő, mégis egészen egyéni hangvételű, zenei szépségekben bővelkedő operája még mindig nem foglalta el az őt megillető helyet a nemzetközi repertoárban? Korábban többen a nyelvi korlátokat, a speciális nemzeti karaktert, a külföldiek számára nehezen értelmezhető történelmi hátteret hozták fel érvként. Miközben más specifikus és ennél lényegesen bonyolultabb darabok is rendszeresen műsorra kerülnek világszerte...

– Miért nem lett még annyira híres? A Bánk bán több sebből vérzik. Lehet sorolni az előbb elhangzott okokat. Az is lehet, hogy hiányzik belőle egy ütősebb stretta, lehetne akciódúsabb is. Számomra azonban ezek nem fájó sebek, nem negatívumok. Hanem talán éppen ebben a formában, emiatt lett ilyen különös módon összetett a mű. A Bánk bánt nem kell félteni. Előbb-utóbb áttör. Ismerek briteket, amerikaiakat, ausztrálokat is, akik rajonganak érte. Talán azért is várat magára, mert van egy – a világ számára – meg nem érthető üzenete: a tisztesség. Félreértés ne essék, nem azt állítom ezzel, hogy máshol ne lenne becsület. De túl azon, hogy a Bánk bán nagyon magyar, megpendül benne egy nemzeti húr, amit talán a határon túliságom miatt érzékelek jobban: édes fájdalom magyarnak lenni. Bánk nem indul rögtön gyilkolni, hanem szeretné megérteni a helyzetet és próbálja keresni a legjobb megoldást. Ez a keresés végül felőrli, és elbukik, ugyanakkor az öröksége kihat: az idegen királyné, Gertrúd halála után a középkori Magyarország továbbra is erős marad. Ahogy tudom, katonailag számottevő népnek ismertek minket. Voltak, akik tartottak tőlünk, ám ha probléma adódott, hozzánk fordultak. Képesek voltunk megvédeni Európát, rendet tartani. Az államférfiak, a jó magyarok érezték, hogy baj van, de bomlasztók vegyültek közéjük. A széthúzást, e „magyar átkot” ma is ugyanúgy tapasztalhatjuk. Rajtunk kívül pedig nem sokan értik meg ezt a fajta idegenséget, hiszen kevés olyan nemzet van, amelyet belülről rág a nyavalya. Biztos vagyok abban, hogy a külföldiek történelmi túlzást látnak benne. Hiába hős Bánk, nincs benne hősiesség. Merthogy az nem hősiesség, hogy valaki szereti a hazáját. Más azt sem látja át, hogy ezzel a gyilkossággal mit és kit próbált védeni Bánk. A Hazám, hazám áriában halljuk: „Sajgó sebét felejti Bánk, / Zokog, de szolgálja népe szent javát.” Ám azt, hogy miért zokog, másnak nem lehet elmagyarázni. Bizonyára vannak a Bánk bánnál jobban összerakott operák. De benne a hit, a szeretet, a szenvedés, Tiborc és Bánk kettőse, a Tisza-parti jelenet, a kiteljesülés hiánya és még sorolhatnám – egyedülálló. Dimenziók találkozása. Magyarnak lenni tényleg kiváltság. Azért is, mert erre megpendül az a bizonyos benső húr: a közös megértés és a keserédes öröm. Nem tudunk elégedettek lenni. Nálunk senki nem tud igazán jó, igazán tehetséges lenni valamiben, mert soha nem elég az, amit csinál. Ebből fakad a megosztottság is. És igaz, nem is kell mindenben egyet érteni, de mindig mutassunk érvényes alternatívát.

- Azt tervezik, hogy a nemrég alakult Coopera szervezésében, Vidnyánszky Attila új – immár sokadik, kifejezetten erre a projektre készülő – rendezésében a világ különböző pontjaira elviszik a Bánk bánt. E nagyszabású akció része, hogy a Csíksomlyói passió után a csíksomlyói nyeregben is megszólal majd Erkel operája. Hol tart most ez a terv?

– Nem tudom, mi a „célja” a koronavírusnak, de azt igen, hogy az emberiség és a világ megérett egy ilyen kijózanító breakre. Egyfajta pihenésre. Leállásra. Kínában száz éve nem volt ilyen tiszta a levegő. A Bánk bán-projektet nem féltem, meglesz, amikor eljön az ideje. Vidnyánszky Attila sokszor rendezte a Bánk bánt, Katona József drámáját és Erkel operáját is, mégis mindig tud újat mondani. Mindegyik olvasatával külön-külön ledoktorálhatott volna. Lenyűgöző, hogy mennyi megfejtést adott hozzá. Nem lehet belekötni, mindenre van érvényes, alátámasztott magyarázata. El tudja érni, hogy a közreműködők megértsék. Jókat lehet beszélgetni vele a miértekről. Ez nagyon fontos. Attilánál is lehetek valamilyen módon szabad, de ő meg tudja indokolni, hogy miért nem jó úgy szabadnak lenni, ahogy azt én gondoltam. A Csíksomlyói passiót előadni a nyeregben, egy ilyen katarzisos, szakrális helyen, óriási élmény volt. Egyszeri és megismételhetetlen. Minden alkotóember álma egy-egy ilyen alkalom. Ott egy Bánk bán olyan legendás esemény lenne, mint annak idején az István, a király bemutatója volt. A Csíksomlyói passió is azonnal legendává vált az ínyencek körében. A Bánk bán esetében is így lehet. Az idei a nemzeti összetartozás éve, száz évvel ezelőtt volt Trianon. A mi operakirályunknak mindenképpen meg kell szólalnia ott. Ha nem most, ha nem az idén, akkor később. Mindennek oka van. Úgy érzem, hogy ebből csak jól lehet kijönni. A cél: szent, tisztességes és nagyon nagy. Szükség van az ilyen lelki vitaminokra. Szeretnénk, hogy minél többen megértsék a Bánk bánt. És általa, vele minket, magyarokat, akár a mostani politikai helyzetünket. Székelyföldön is. Én tudom, ismerem az enyéimet. Erdély mindig képes a varázslatra, a csodára.

/Pallós Tamás/

1161   Búbánat 2020-04-03 13:25:32

Múltidéző

  • Kurír - reggeli kiadás, 1992. október 1.

Az Aidától Ariadnéig – interjú Misura Zsuzsával

„Címszerepben. E szó hallatán mindenkinek nagy hírű, befutott művészek jutnak eszébe. Az opera világában ez kicsit másként van. Ha azt mondom, Misura Zsuzsa, talán többen gondolják, hogy kezdő, fiatal énekesről van szó. Holott nagy szerepek, külföldi fellépések sora áll már a háta mögött.

- Az ön nevét a nagyközönség a híres-hírhedt Raffa-féle Aida során ismerte meg?
- Nincs mit tenni, ez tény. Házy Erzsébet mondta annak idején mindig, hogy mindegy, hogy mit, a lényeg, hogy írjanak rólad. Nos, az Aida esetében ez bejött. Mert hiába énekeltem Wagnert, hiába ismernek Japánban, Európában, itthon ez - furcsa mód - a botrányos Aidával kapcsolódik össze.

- Nem zavarta, hogy a nálunk mindig is előnyben lévő külföldi mellett csak másodszereposztásban öné a címszerep?
- Ez egy szuperprodukciónak indult, az is lehetett volna, ha Raffáék nem úgy intézik, ahogy... És egy ilyen produkcióban benne lenni mindenképpen jó. Előnyös. Tudja, amikor a második estén én énekeltem, engem is magával ragadott a dolog. Ott állni a színpadon negyvenezer ember előtt, akik tapsolnak azért, amit nyújtasz nekik, nem rossz érzés.

- Önnek ez a szerep sikert hozott, itthon is nagyobb közönség ismerte meg. Nem érzi hiábavalónak sok év megfeszített, lelkiismeretes munkáját, amikor akár egy botrányos szervezésű produkció is meghozhatja a szakmai és közönségsikert?
- Hívott Raffa az októberi nizzai előadásra, de a szerződést nem küldte. Talán jobb is. Az, hogy linkre vett mindenkit, a világítást, a hangosítást, nem voltak meg az állatok, és sorolhatnám; ez közismert. Hogy senkit nem fizetett ki, ezt is tudja mindenki. De tudja, a fellépő művészek közül se kapta meg mindenki a gázsit. Magam is el voltam ájulva; jön Katia Ricciarelli, biztosan fantasztikus lesz. Láttam az Otello filmben, csodálatos volt. Aztán idejött, a hangosítás nem működött. Zaklatott volt, nem vállalta a többi előadást, elrepült. Szinte utolsó pillanatban értesítettek. Szeretek felkészülni az előadásra. Beleélem magam a szerepbe. Ráhangolódom a figurára. Nos, az ilyen produkciókban ez nem így van. De nem sajnálom az eddigi éveket.

- Akkor valószínűleg jól érzi most magát. Hisz az új bemutatót mindenki komolyan veszi itt, a Kamaraoperában. Ráadásul egy Richard Strauss-mű minden szempontból komoly feladat.

- Az. Ariadné Naxos szigetén-hez nagyon jó csapat jött össze. Mindenki vendégként lép fel, önként jöttek az emberek, így eleve jó a hangulat. Tudjuk, mit akarunk. Ahogy mondta, ez egy komoly feladat. Kitűnő a rendezőnk, Kerényi Miklós Gábor, aki az adott szereplőre szabja a szerepet. Harry Stence Lyth, a karmester mindenkit felkészít külön is, a maga német precizitásával. Erre éppúgy szükség van, mint a jó jelmezekre, ami önbizalmat ad a szerephez. Kónya András jelmezei sokat segítenek a szerepformálásban. Richard Strauss nem könnyű szerző. Itt nincsenek nagy ívű dallamok, mint az olasz operákban. Itt a taktust is jobban kell számolnom, a hangommal is másként kell bánnom.

- Nem közismert darab...
- De nagy siker lehetősége van a produkcióban. Bokor Jutta, aki kitűnő szólistája az Operának, boldog volt, hogy benne lehet a darabban. Ugyan ez nem nagyzenekari mű, kifejezetten kamarazenekarra íródott, nincs benne kórus sem, mégis sok a szereplő. A díszlet sem, a nézőtér sem hagyományos. A darab több pódiumon játszódik, s köztük ül majd a néző.

- A történetről mondana valamit?
- A sztori két szálon fut. Az egyik az operatársulat készülődése az új bemutatóra, egy hisztis énekesnővel, a másik szál pedig a próbált darab maga; a mitikus Ariadné-történet. Az egészet a címszerep és az énekesnő sztorija kapcsolja össze.

/WEININGER ANDREA /

(Az Ariadné... bemutatója október 11-én, vasárnap este lesz a Kamaraoperában, a Városháza dísztermében.)”

1160   Búbánat 2020-03-06 11:07:56

Járay és Kövecses, avagy tenorok, akiket elfelejtene a világ

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2020.03.05. 12:02 ORIGO.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 131. LEVÉL

Kedves Néném,

„Ki is volt ez a Járay? Ezzel vagyok adós, és mivel múlt héten egy másik emléktábla avatásában is közreműködhettem, nevezetesen Kövecses Béla, másik egykori tenoristánk házának falán, nagyon adja magát a hasonlítás és a különböztetés is.”

Járay József tenorista

FORRÁS: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ARCHÍVUMA

 

Házy Erzsébet és Kövecses Béla

FORRÁS: A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ ARCHÍVUMA

"Kövecses Béla ugyanis 30 év alatt nem kevesebb, mint 1.400 operai előadásban lépett fel, ami alsó hangon is évente 40-nél több éneklést jelentett, gyakorlatilag pontosan ugyanannyit, mint amennyit a híres comprimario, Palcsó Sándor teljesített, márpedig rá mindenki úgy emlékszik, hogy le se jött a színpadról! (Ezúton is jó egészséget a 91-ben járó Palcsó művész úrnak!)"

1159   Búbánat 2020-03-01 21:49:26

Szemere Zita: Az szeretnék maradni, akinek születtem

Szinhaz.hu - 2018. július 31. kedd, 15:14

 

https://mediaklikk.hu/video/opera-cafe-2020-02-23-i-adas/

Szemere Zita és Rálik Szilvia „találkozása”…

Opera Café 2020.02.23-i adás

Az idő skálán:   13:44 – 14:30;  16.09 – 19.25 

1158   Búbánat • előzmény1008 2020-02-19 11:08:22

Az M5 csatornán láthatjuk ma délután a portréfilmet:

2020. február 19. szerda 14:55 - 15:55

"Öröménekes" - Filmportré -  Rohonyi Anikó operaénekes - MMA

(2018) (60')

rendező–operatőr: Tomcsányi Vilmos

A portréfilm archív színpadi felvételekkel és pályatársak, kollegák megszólaltatásával a Hunyadi László La Grange-áriájával induló, s az operairodalom legnagyobb drámai szoprán főszerepeit felvonultató operaénekes pályáját mutatja be.

Előzetes - a YouTube-ról

1157   Búbánat 2020-02-19 11:05:55
1156   Búbánat 2020-02-14 20:40:26

KÖNYVBEMUTATÓVAL ÉS FOTÓKIÁLLÍTÁSSAL EMLÉKEZTEK SZIRMAY MÁRTÁRA

Sonline.hu  Somogy megyei hírportál

2020. 01. 22., szerda, 20:37

A magyar kultúra napján, vagyis január 22-én délután rendezték meg a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban dr. Hegedüs György könyvének bemutatóját, amit a kaposvári születésű operaénekesről, Szirmay Mártáról írt.

Szirmay Márta 1939-ben született Kaposváron, a karrierje a 60-as évek elején kezdődött, majd 1967-től kezdve külföldre is egyre gyakrabban ment fellépni. Külföldi munkássága egy bécsi vendégfellépéssel kezdődött, később Londonban, majd Kölnben telepedett le. A kölni operaház tagjaként bejárta egész Európát, sőt Dél-Amerika színpadain is hallhatta a közönség a Liszt Ferenc-díjas opera- és dzsesszénekesnő hangját.

Méltatlanul elfeledett művésznek állít emléket a kötet

– Több motivációm volt a könyv megírására – mondta Hegedűs György kérdésünkre. – Az egyik az, hogy mivel én a Juan Gyenes örökség gondozója vagyok találkoztam Szirmay fotókkal is. Ráadásul úgy gondolom, hogy ő a huszadik századi opera legnagyobb alakja volt és muszáj emléket állítani neki, nem mehet feledésbe egy ilyen hatalmas egyéniség életműve.

Szirmay Márta Kaposváron született és itt is halt meg 2015-ben. A mezzoszoprán és alt énekes nyolcévesen kezdett zenét tanulni, hosszú évekig az operaház tagja volt, Liszt Ferenc-díjjal jutalmazták munkásságát. Fellépett Bécsben, Londonban, Kölnben, de Dél-Amerikában és Spanyolországban is.

A kötetbe fotók kerültek, valamint egy interjú, amelyet lapunk 2006-ban közölt a kaposvári jazz és operaénekessel. Emellett kortársai szólalnak meg, akik ismerték és akikkel együtt dolgozott. Mások mellett Marton Éva, a Nemzet Művésze is megszólal benne. Aki azt mondta: mindig örült, ha együtt énekelhetett Szirmay Mártával.

1155   Búbánat 2020-01-31 11:28:51

Kováts Kolos születésnapján...

/operaslagerek.network.hu/

Orgonakoncert operaénekkel és fuvolával

Szent István Bazilika, Budapest

2020. március 5. és 12.,  20 óra

Az áriákat a Kossuth díjas művész, Kováts Kolos adja elő, Magyarország egyik leghíresebb operaénekese. A koncerten fuvolakísérettel közreműködik Krusic Eleonóra is, aki különböző zenekarokkal lépett fel számtalanszor külföldön és hazánkban is.

A koncert anyagát Teleki Miklós orgonaművész állította össze.

Program:

Antonio Vivaldi (1678-1741) - Johann Sebastian Bach (1685-1750): Concerto in D minor BWV 596 (Allegro, Adagio, Allegro)

Tomaso Albinoni (1671-1751): Adagio

Alessandro Stradella (1639-1682): Pietá Signore

Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791): Andante in C major K 315

Franz Schubert (1797-1828): Ave Maria

Liszt Ferenc (1811-1866): Fantasy & Fugue on the Theme B-A-C-H

Georges Bizet (1838-1875): Agnus Dei

Johann Sebastian Bach: Minuet and Badinerie from suite in B minor BWV 1067

Johann Sebastian Bach: Toccata and Fugue in D minor BWV 565

1154   Búbánat 2020-01-24 14:54:46

Interjú Schnöller Szabina operaénekesnővel - ma este a Zeneakadémián lép fel koncerten a szoprán művész.

„Sok embernek nem tetszik, hogy jobboldali, Istenhívő ember vagyok”

/MÁGÓ KÁROLY2020.01.22. 09:32 Origo.hu/

Mozart Requiemjét énekli pénteken a Zeneakadémia nagytermében, a Nemzeti Filharmonikusokkal Schnöller Szabina. A kiváló énekes korábban megnyerte a Schlossoper Haldenstein nemzetközi operaversenyt, ennek hozományaként Svájcban komoly helyen kapott szerződést. Az operaénekesnővel Mágó Károly beszélgetett."

1153   Búbánat 2020-01-23 11:47:54

Az Operaház honlapjáról:

Kalmár Magda csaknem félévszázados operai pályafutása 1967-ben kezdődött, ahol nagyon hamar megtalálták olyan emblematikus szerepek, mint a János vitéz Francia királykisasszonya, Az álarcosbál Oscarja, a Figaro házassága Cherubinója  vagy A sevillai borbély Rosinája. A '70-es évekre az Opera egyik vezető művészévé emelkedő koloratúrszoprán széles repertoárján több kortárs darab is megtalálható, legotthonosabban mégis Mozart és az olasz bel canto világában mozgott. Ezekből a művekből nyújt válogatást az OperaTrezor-sorozat legújabb kiadványa, amely Karczag Márton operai emléktárvezető szerkesztésében jelent meg a Kossuth- és Liszt-díjas énekes 75. születésnapja tiszteletére.

Az MTVA Archívumának előadásfelvételeiből összeállított válogatás 14 számot tartalmaz Mozart Figaro házasságaCosì fan tutte és Don Giovanni, valamint Donizetti Szerelmi bájital és Don Pasquale című operáiból. A Ferencsik JánosLukács ErvinFischer IvánMedveczky Ádám és Kovács János által vezényelt részletekben Kalmár Magda partnere többek között Sass SylviaZempléni MáriaGregor JózsefKelen Péter és Melis György.

1152   Búbánat 2019-12-30 11:16:04

„A zene mindenhogyan” – interjú Kristofori Ferenc operaénekessel

szerző:  Pallós Tamás

Új Ember Hetilap – 2019.12. 22-29.

"Jóllehet – ahogy vallja – a színpadon él igazán, többirányú zenei hivatását nem áldozná fel a népszerűség oltárán. Csupa rokonszenves ellentmondás. Szelíd, halk szavú, tisztán gondolkodó fiatal művész; lelkes, a rábízott gyerekekről szeretetteljes mosolygással szóló tanár. Másfelől magának való lokálpatrióta. Céltudatos, tervekkel teli, mégis a legjobb értelemben vett művészi alázattal oktatja a váci kórusiskolásokat – miközben maga is folyamatosan készül, hogy kiteljesíthesse énekesi pályafutását. Egyszerre műveli és népszerűsíti a kultúrvilág legösszetettebb műfaját s talán legmagasabb rendű önkifejezési formáját: az operát. A zenés hétköznapokról és ünnepekről Kristofori Ferenccel beszélgettünk."

1151   Búbánat 2019-12-27 19:42:46

Emlékezzünk

(Az Opera Facebook oldaláról)

Palócz László 75 évvel ezelőtt debütált a Magyar Állami Operaház művészeként. Pályafutása során főleg Verdi és Wagner műveinek vezető baritonszerepeit szólaltatta meg, amelyek közül most néhányat archív képeink segítségével idézünk fel. 1976-ig volt az Opera magánénekese, tevékenységét 1964-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1975-ben Magyarország Érdemes Művészévé, 2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház posztumusz Örökös Tagjává választották.

Palócz László (Budapest, 1921. április 27. – Budapest, 2003. november 28.) operaénekes, színész.

 Magyar Állami Operaház Archívuma

Palócz László mint Tell Vilmos - Rossini operájában

Palócz László - mint Marcell a Bohéméletben

Palócz László és Laczó István a Trubadúrban (1955)

1150   Búbánat 2019-12-09 12:57:00

Komlósi Ildikó: „Velem 35 éve robog ez a vonat”

BOJTA ZITA2019.12.05. 19:53  ORIGO.hu

Komlósi Ildikó Kossuth-díjas mezzoszoprán páratlan világkarriert futott be, a legnagyobbakkal dolgozott és dolgozik együtt most is. Diplomájának megszerzése óta színpadon áll hazánkban és külföldön, megnyerte a Pavarotti énekversenyt, fellépett a New York-i Metropolitanben, a milánói Scalában, a veronai Arénában, egyszóval az opera minden fontos helyén jegyzik a nevét. Ő Bartók Juditjának leghitelesebb tolmácsolója. December 9-én különleges esttel ünnepli pályafutásának 35. évfordulóját, stílszerűen az Erkel Színházban, ahonnan annak idején elindult ez a páratlan karrier. A művésznőt otthonában kerestem fel, és rögtön azzal a kérdéssel kezdtem, amelyik egészen addig foglalkoztatott...

1149   Búbánat • előzmény1148 2019-12-09 09:56:05

Berczelly István átveszi kitüntetését  - a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díját - december 3-án, kedden megtartott második rendes közgyűlésen a Pesti Vigadóban.

A képen Berczelly mellett Tóth Péter, az MMA rendes tagja látható. 

1148   Búbánat 2019-12-06 22:28:08

Örvendetes híradás!

December 3-án a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti díját kapta Berczelly István operaénekes.

Indoklás szerint:  közel 80 klasszikus és kortárs operában, különös tekintettel Richard Wagnerre, a basszbariton szerepkörben nyújtott kimagasló énekművészete elismeréséül, valamint fél évszázados pályafutása alatt számos oratórium basszus szólamának emlékezetes interpretálásáért.​​​​​​​

1147   Búbánat 2019-11-15 10:45:01

Bartók Rádió, ma este

19:00 – 19.30: Arckép- alkotó emberek portréja

Wiedemann Bernadett énekművész

Beszélgetőtárs-szerk.: Katona Márta

(Ism. hétfő, 9.30)

1146   Búbánat 2019-10-28 12:15:44

A Bartók Rádió sugározta szombat délután (2019. október 26.) - a rádió hangtárából visszahallgatható

14:09 – 15.00  Wiedemann Bernadett áriaestje - a hangfelvételről részletek

 (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2011. december 7.)

Km.: Fekete Attila (ének), MÁV Szimfonikus Zenekar


Vez.: Kesselyák Gergely


1. Georges Bizet: Carmen – Habanera

2. Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila –

a) Delila bosszúáriája,

 b) Csókária

3. Francis Poulenc: Les chemins de l'amour (Valse Chantée) A szerelem útjai – énekes keringő

 4. Giuseppe Verdi:

a) Aida – Amneris és Radames kettőse IV. felv. (km.: Fekete Attila),

b) A trubadúr – Azucena áriája II. felv.,

5. Pietro Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza és Turiddu kettőse (km.: Fekete Attila),

6. Francesco Cilea: Adriana Lecouvreur – A hercegnő áriája II. felv.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szigeti Bence (gitár),
Kiss Kata Sára (fuvola)
"Hangulatkoncert"
Händel: a-moll szonáta, op. 1, No. 8, HWV 366
Bartók: Román népi táncok, Sz. 56, BB 68
Ibert: Entr'acte
J. S. Bach: e-moll szvit, BWV 996 - IV. Sarabande
Coste: Gitárfantázia („Le Depart”), op. 31
Rózsa: Szonáta gitárra, op. 42 - III. Molto moderato, quasi canzone
Paganini: F-dúr gitárszonáta, MS 84, No. 14
Castelnuovo-Tedesco: Capriccio diabolico, op. 85

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Wenjie Zhang (hegedű)
Wenjie Zhang (hegedű) MA diplomakoncertje
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
Beethoven: 8. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 30/3
Közreműködik: Yubo Wang (zongora)
Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Közreműködik: Soós Orsolya (zongora)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Fülei Balázs (zongora)
"Hallgasson Füleire"
4. rész / Színek és illatok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Áriavizsga"
Rossini: „Cruda sorte! Amor tiranno!” – Isabella cavatinája az Olasz nő Algírban első felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Monteverdi - Bella: „Vanne, vattene omai… Amici è giunta l’ora” – Seneca recitativója és áriája a Poppea megkoronázása második felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Beethoven: „O, wär ich schon” – Marzelline áriája a Fidelio első felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Gluck: „Che fiero momento” – Euridiké áriája az Orfeusz és Euridiké harmadik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Donizetti: „Una furtiva lagrima” – Nemorino románca a Szerelmi bájital második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Donizetti: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lammermoori Lucia első felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Nicolai: „Nun eilt herbei” – Frau Fluth áriája A windsori víg nők első felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Puccini: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut negyedik felvonásából
Tuznik Natália (ének)
SZÜNET
Händel: „Dopo notte, atra e funesta” – Ariodante áriája az Ariodante harmadik felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Mozart: „Giunse alfin il momento... Deh, vieni, non tardar” – Susanna recitativója és rózsaáriája a Figaro házassága negyedik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Mozart: „Bene, io tutto farò… La vendetta, oh, la vendetta!” – Bartolo recitativója és áriája a Figaro házassága elso felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Verdi: „Sul fil d’un soffio etesio” – Nannetta áriája a Falstaff harmadik felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Verdi: „De’ miei bollenti spiriti” – Alfredo áriája a Traviata második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Verdi: „Tacea la notte placida... Di tale amor” – Leonora cavatinája A trubadúr első felvonásából
Tuznik Natália (ének)
Erkel: „Élt régen egyszer két kismadár” – Melinda áriája a Bánk bán harmadik felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Donizetti: „C’en est donc fait… Salut à la France” – Marie áriája Az ezred lánya második felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Tanárok: Prof. em. KS Marton Éva, Fried Péter, Iván Ildikó, Kertesi Ingrid
Tanszékvezető: Meláth Andrea
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Szennai Kálmán

20:00 : Budapest
Magyar Zene Háza, Előadóterem

Czene Rudolf, Kocsis Krisztián (zongora)
"Kocsis70"
Bartók-Kocsis: Két kép, op. 10, Sz. 46
Kocsis Esz-Dúr Keringő
Tchaikovsky-Kocsis: Virágkeringő, op. 71
Kocsis: f-moll Scherzo
Liszt: Mephisto Walzer, No.1 (Der Tanz in der Dorfschenke), S. 514
Brahms: Variationen über ein Thema von Joseph Haydn, op. 56b
A mai nap
született:
1830 • Goldmark Károly, zeneszerző († 1915)
1911 • Jámbor László, énekes († 1995)
1914 • Boris Christoff (Borisz Hrisztov), énekes († 1993)
1940 • Kovács Eszter, operaénekesnő
elhunyt:
1909 • Isaac Albéniz, zeneszerző (sz. 1860)
1911 • Gustav Mahler, zeneszerző, karmester (sz. 1860)
2012 • Dietrich Fischer-Dieskau, énekes (szül. 1925)