Borszem Jankó 1932. 02. 01.
Hogy lett Eisemann hangosfilmkomponista. Egy író- és művésztársaságban arról panaszkodott a viharosan kedves Márkus Alfréd, hogy nyolc hónapig járt-kelt Németországban és képtelen volt szerződést kapni hangosfilm-zenére. — Hogy lehet ez? — kérdezte Huszka Jenő. — Itt van például Eisemann. Hát ő hogy jutott megrendeléshez ? — Véletlenül a kávéházban ültem, — szólalt meg Eisemann Mihály. —■ Ezt nem értem, — szólt Huszka, miközben kedvelt „Sztambul”-jára gyújtott. ■—■ Tudniillik Berlinben a Hessler-kávéházba járnak a magyarok. A német színházi emberek itt keresnek szövegírót, zeneszerzőt. Én csak pár napra szaladtam ki Berlinbe, egy kicsit körülnézni. Éppen a „Hyppolit, a Lakáj” című filmhez kellett muzsika, én kéznél voltam, elvittek és félóra alatt megvolt a szerződés. — A fene egye meg! — kiáltott fel Márkus Frédi. —Ahogy én nyolc hónapig állandóan rosszkor jártam kávéházba . . .
Bosszem Jankó 1936.03.01.
Lázár Mária a Fészek bálon
Lázár Mária a híres Tangolita kosztümben rumbázott a Fészek bálon. Ábrahám Pál megjegyezte: - Ha tudtam volna, hogy nem tangózni, hanem rumbázni fogsz, komponáltam volna, neked egy rumbalita számot.
Maros Gábor (és mások, akik nincsenek már köztünk: művészek, alkotók) emlékére belinkelem az alábbi pompás kis operett televíziós filmváltozatát
A 2022. október 25-én, 75 éves korában elhunyt színművész-operaénekest november 17-én búcsúztatták el a Farkasréti temető Makovecz ravatalozójában.
Zenés TV Színház
Offenbach: Italománia, avagy operaest pezsgővel
Színes, magyar operettfilm (1988)
(55')
Szövegét és verseit M. De Saint-Rémy írta
Fordította: Romhányi Ágnes
Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező: Wieber Marianna
Vezető operatőr: Kocsis Sándor
Km. a Budapesti Multiszimfonietta és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Sándor János
Rendező: Ferkai Tamás
Szereplők:
• Berczelly István (Choufleuri, gazdag polgár)
• Rost Andrea (Ernestine, a lánya)
• Maros Gábor (Oliver, fiatal zeneszerző)
• Korcsmáros Péter (Jean, az inas)
Offenbach német szövegkönyvre komponálta a „Salon Pitzelberger” c. művét (1855) , amelynek francia adaptációja a Monsieur Choufleuri restera chez lui című egyfelvonásosa. E későbbi változatnak a bemutatója már Párizsban volt 1861-ben.
Ezt a darabot fordította le Romhányi Ágnes a Magyar Televízió számára.
Párizsban Choufleuri polgár operaestet készít elő olasz énekesekkel. Leánya, Ernestine nemrég került ki az intézetből s máris szerelmes a szomszéd zeneszerzőbe, Oliverbe. Az olasz énekesek lemondják a fellépést, helyettük Oliver, Ernestine és édesapja ad koncertet óriási sikerrel. Chouffeuri polgár természetesen titokban szeretné tartani a csalást, de Oliver megzsarolja a papát, hogy felfedi a titkot, ha nem kapja feleségül Ernestine-t. Így a papa kénytelen beegyezni a házasságba.
Amélie Robins francia koloratúr lírai szoprán.
Három Offenbach-operett egy-egy részletében láthatjuk a szoprán művésznőt az alábbi videókon:
Amélie Robins – Valse d’Edwige from „Robinson Crusoé” by Jacques Offenbach
In this live recording with the Avignon-Provence and Cannes-Provance-Alpes-Côt d’Azur regional orchestras, conducted by Didier Benetti.
Recorded at Orange antique theater (théâtre antique d’Orange), June 2018 – Morgane Production
Amélie Robins – "Que m’importe un titre éclatant” – Jacques Offenbach: La fille du Tambour Major
Emission TV „La Folie d’Offenbach”, diffusée le 1er janvier 2018 sur FR3 – Morgane Production
Amélie Robins, Florian Laconi, Armando Noguera – Trio du grill - Jacques Offenbach: Pomme d’Api
„Va donc chercher le grill ”, „À table, à table”
Opéra Rouen Orchestra (Seine-Maritime), a párizsi Folies Bergères-ben, 2017. december 2-án. Vezényel: Didier Benetti
Emission „La folie d’Offenbach”, diffusée le 1er janvier 2018 sur FR3, Morgane Production
Kapcs. 5247. sorszám
Az előbbiekben videóról belinkelt részletekhez is kapcsolva:
Sullivan: A Mikádó - Trackok lejátszása - dalszöveg kiírással (28 db track)
Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án
Az elmúlt hetekben előadásfelvételekről belinkelt videókkal a világhírű angol zeneszerzőre, Sir Arthur Sullivanre és állandó szövegíró szerzőtársára, Sir William Schwenck Gilbertre valamint nevezetes operettjeikre - Trial by Jury („Esküdtszéki tárgyalás”); The Pirates of Penzance („A cornwalli kalózok”); The Gondoliers („A gondolások”); Patience, or Bunthorne’s Bride („Patience, avagy Bunthorne menyasszonya”); Iolanthe („Jolantha”) - irányítottam a figyelmet, hiszen zenés-színpadi műveik nálunk jószerivel ismeretlenek: 1945 után már nem vagy alig játsszák-játszották azokat. Csak a Magyar Rádió vállalkozott arra, hogy a hatvanas-hetvenes években bemutasson pár operettet a szerzők gazdag oeuvre-jéből, hogy eredetiben és/vagy magyar fordításban eljussanak a rádióhallgatók népes táborához. Ilyen darab volt még a csak magyar nyelven felvett „Őfelsége hajója, a Fruska” is. (H. M. S. Pinafore), amiről itt külön nem tettem említést.
A Sullivan-„sorozatom” végére hagytam viszont A Mikádó című nagyoperettet, amelynek eredeti nyelvű stúdiófelvételeiről már szóltam az „Operett a magyar rádióban...” topikban (5212. sorszám)
de ott nem a darab részleteinek zenei illusztrációira fókuszálltam, így erre - zárásul - most kerítek sort:
The Mikado or The Town of Titipu
A mikádó [avagy Titipu városa]
Operett két felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1885. március 14., London, Savoy Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: Ko-Ko főhóhéri hivatalának belső udvara (I. felv.), kertje (II. felv.) Titipuban, Japánban a XV. században.
A zeneszerző - szövegíró-szerzőpáros legismertebb és ma világszerte leggyakrabban színre kerülő, operai igényű, „klasszikus” nagyoperettje
A darab cselekményéről:
„Sullivan operettje a mesebeli Japán egy távoli tartományában, Titipuban játszódik, ahol furcsa törvények uralkodnak. Halállal büntetendő például a házasságon kívüli udvarlás. Ko-Ko Titipu fő-ítéletvégrehajtója - aki egyszer régen már megszegte ezt a törvényt, s csak annak köszönheti életét, hogy elvállalta a hóhéri állást - korrupt miniszterei segítségével szigorúan őrködik a rend felett. Szépséges gyámleányát, a fiatal Yum-Yumot készül feleségül venni. Japán Mikádójának fia, Nanki-Poo szintén Yum-Yum kezére pályázik, de - mivel megszökött a császári udvarból vérszomjas jegyese, Katisha elől és azóta szegény vándorénekesnek álcázza magát - alig van esélye, hogy Ko-Ko hozzáadja a lányát. Eközben a rettegett Mikádó, aki a faképnél hagyott menyasszony társaságában eltűnt fiát kutatja szerte Japánban, útban van Titipuba, hogy megbüntesse Ko-Kót, amiért hónapok óta egyetlen bűnös feje sem hullott porba a tartományban. Ko-Kónak sürgősen találnia kell valakit, aki önként hajlandó megválni a fejétől...”
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00
Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (karigazgató: Bódy Irma)
Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Békés András
Szereposztás:
A mikádó (a császár) – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, titipui előkelőség – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing, Ko-Ko másik gyámleánya – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo, Ko-Ko harmadik gyámleánya – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy, Nanki-Poo titkos imádója – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)
Ének- és tánckar: a császár kísérete, japán nemes urak és hölgyek, katonák, szolgálók, nép
A YouTube-on az operett sok külföldi színházi felvétele között rábukkantam egy nagyszabású, félig szcenikus-koncertszerű előadásra, ami egy alkalmi, mamut kórussal bővített produkció -, amely kuriózuma miatt is, talán érdeklődésre tarthat számot.
Featuring Opera Anywhere Bristol Schools Philharmonia és a Gurt Lush Choir előadása a Colston Hallban, 2013. február 2-án
Vezényel: Mark Finch
Karnagy: Sam Burns
Rendező: Paula Chitty
Szereplők:
The Mikado/Pish-Tush – Edwin Pitt Mansfield
Nanki -Poo – Lawrence Olsworth-Peter
Ko-Ko – Mike Woodward
Pooh-Bah – David Ireland
Katisha – Vanessa Woodward
Yum-Yum – Paloma Bruce
Pitti-Sing – Sarah-Ann Cromwell
Peep-Bo – Katie Blackwell
Ping-Pong – Sian Millett
/Produced and Edited by Charlie Marshall. Concert Profits to St. Peters Hospice/
A belinkelt videókról az operett főbb részleteit folyamatos, kronologikus sorrendben hozom (az I. felvonás fináléját előre hoztam; a II. felvonás fináléjának zenéje az előbbivel részben azonos, elhagytam a végéről.)
• Finale Act 1 - Jelenet, Katisha melodrámája, együttes
• Chorus of nobles: „If you want to know who we are"
• Song and chorus – Nanki-Poo: „A wandering Minstrel, I”
• Song – Pish-Tush and chorus: „Our great Mikado, virtuous man...”
• Enter chorus of Nobles and solo Ko-Ko: „Behold the Lord High Executioner”
• Song-Ko-Ko with chorus of man: „As some day it may happen..”
• Chorus of girls: „Comes a train of little ladies”
• Trio Yum-Yum, Peep-Bo, and Pitti-Sing, with chorus of girls: „Three little maids from school”
• Solo Pitti-Sing and Chorus of girls: „Braid the raven hair”
• Song Yum-Yum: „The sun, whose rays”
• Madrigal – Yum-Yum, Pitti-Sting, Nanki-Poo
• Chorus and duet Mikado and Katisha, song Mikado: „Mi-ya sa-ma...”/„More humane Mikado”
• Ko-Ko, Pitti-Sing, Poah-Bah and Chorus: „The criminal cried...”
• Kvintet - Mikado, Pitti-Sing, Katisha, Ko-Ko and Pooh-Bah: „See how the fates their gifts allot”
• Song- Ko-Ko: „On a tree by a river a little tom-tit sang ’willow, titwillov, titwillov”
Saját produkciójukról – az egyszeri alkalomra létrehozott monstre előadást követően - a kórusmester a következő gondolatokat fogalmazta meg:
„Talán a valaha volt legnagyobb Mikado-produkció, teljes szimfonikus zenekarral, 200 tagú kórussal: élő, ’csak egy éjszakás’ eseményként, ifjúsági zenekarral és vegyes kórussal. Ez nem a legkifinomultabb felvétel a Mikadó-ból. Mindazonáltal ez egy nagyszerű nap kórusunk történetében, és merem hinni, hogy Sullivan örömmel hallgatta volna teljes partitúráját a hatalmas Gurt Lush Chorus támogatásával. Minden elismerés a Bristol Schools Philharmonia fiataljainak, az Opera Anywhere szólistáinak és a vendég karmesternek, Mark Finch-nek, hogy egyetlen tömegpróbán, magán az előadás napján összehozták az egészet.”
Az alábbi linken pedig az összes Gilbert and Sullivan operett
megtalálhatók, visszakereshetők és elolvashatók.
Ha már betetted ide azt a két hangzó linket a Gerolsteini kaland c. operettfilmből, akkor érdemes kiegészíteni másik két dallal, amiket Házy Erzsébet és Csongor István énekelnek a filmben. Áthozom a Házy-topicból:
HANGTÁR – filmzene – Qualiton
Gerolsteini kaland – Antonia kupléja és Antonia - Martin kettőse
Házy Erzsébet és Csongor István énekel.
Vezényel: Vincze Ottó · Magyar Állami Színházak Zenekara Gerolsteini kaland ℗ 1957 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Dalszöveg: Szenes Iván;
Zene: Patachich Iván átdolgozása
1. Antonia és Martin kettőse:
„- Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem rám talál. - Régen vártam ezt az érzést, amíg körötted kivirul a napsugár. - Pillantásod oly ismerősen száll felém, - messze álmaimban láttam én, - sokszor eljöttél te hozzám, szerelmes ábrándok virágos útján. - És most visszatértem, drágám, előtted az élet minden boldogsága vár majd rám(d)! Régen vártam ezt a percet, melyben szívem, szerelmem ránk ragyog..."
2. Antonia kupléja
„Megértem néhány évet, láttam annyi szépet, mégse tudom, mi a szerelem? Csak napsugárban jártam, fényes palotában, mégis árnyék ül a szívemen.Tán felébreszti bennem azt az érzést, amit úgy hívnak, hogy: szerelem!...Ha megkérdem magamtól, félek is a naptól, amikor majd hív a szerelem. De legyőzve az érzést, várom a kísértést, ami úrrá lesz a szívemen..."
Megjegyzés: a filmen Martint Darvas Iván játszotta, énekhangja volt Csongor István.
Katalógusszám: Qualiton, OK 6613
Matricaszám: M 2866, M 2867
Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár
Raktári jelzet: HK 30.058
Forrás: hangtar.oszk.hu
Egy kis operett csemege Offenbachtól, akinek nemrég láttam Hoffmann meséi c. csodálatos operáját
Frederick kupléja - OSZK Zeneműtár
Részlet a Gerolsteini kaland c. operettből. Feleki Kamill és Kiss Manyi előadásában a 2. duett igazán csodás.
Igen, már jeleztem ezt a televíziós közvetítést korábban, az 5237. sorszám alatt. Köszönöm a kirészletezést itt.
M5 csatorna, 21.00 - 23.40 óra közt.
M5 Televízió 2022. november 5.
Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. revü-operettjét közvetíti felvételről a Soproni Petőfi Színházból
Ábrahám Pál - Alfred Grünwald - Fritz Löhner-Beda: Bál a Savoyban - revüoperett (port.hu)
öbbször megfilmesített, népszerű operett a szerelem hatalmáról, amely a házasságot is képes látszólag széttörni, majd mégis összetartani.
Egy dalmű, amelyben a múltbeli bohém ígéretet akkor kellene beváltani, amikor már lehetetlen.
Egy revü, ahol a dzsessz világában kiteljesedik a női egyenjogúság.
S adott minden kellék: álruhák, véletlennek tűnő találkozások, megcsalás és hűség drámai pillanatai, s olyan slágerek, mint a La bella Tangolita, a Sevilla vagy a Kicsike, vigyázzon egyszer nagymama lesz.
A történet rejtelmeiről:
Az álompárnak tartott Faublas házaspár hosszú nászútja után váratlanul kiderül a férj viharos múltja. Egy vacsorameghívás titkos üzenettel, együttlétről szóló, beváltásra váró csekkel, amely a Savoy Hotel bálján várja őt Tangolitával, a táncosnővel együtt. A féltékeny feleség gyanút fog, és elindul a nagyszabású társadalmi eseményre, de közben ő is veszélyes kalandok elé néz. S mindemellett előkerül Amerikából érkező barátnője, Daisy Parker, valamint Musztafa bej, a párizsi török nagykövetség attaséja, akik tovább bonyolítják a félreértésekre épülő, szellemesen fordulatos történetet.
18 éven aluliak számára nem ajánlott
Az előadással kapcsolatos további érdekességeket az alábbi linken olvashatók:
https://www.soproniszinhaz.hu/hirek/1665-bal-a-savoyban-fergeteges-revuoperett.html
Az előadás hossza két óra negyven perc egy szünettel.
Szereplők:
Henry de Faublas márki – Domoszlai Sándor
Madelaine, a felesége – Geszthy Veronika
Daisy Parker, dzsesszzeneszerző – Kisfaludy Zsófia
Musztafa, bej – Peller Károly
La Tangolita, argentin táncosnő – Molnár Anikó
Celestin Fourmint, ügyvéd – Marosszéki Tamás
Archibald, komornyik/ Riporter-műsorvezető – Szolnoki Tibor
Pomerol, főpincér – Rupnik Károly
Monsieur Albert, párizsi divatház feje – Farkas Tamás
René – Szabó Laci
Maurice – Kiss Noró
Polette – Szőcs Erika
Lili – Simon Andrea
Hermence – Horváth Enikő Sára
Bebé, Madelaine komornája – Szupper Fanni
valamint a Sopron Balett tagjai és a Soproni Petőfi Színház kórusa:
Alkotótársak:
Zenei vezető, karmester – Oberfrank Péter
Koreográfus – Bokor Attila
Díszlet – Székely László Kossuth-és Jászai- díjas
Jelmez – Tóth Barna
Ügyelő – Horváth Dávid
Súgó – Szele Julianna Lívia
Rendezőasszisztens – Kiss Noró
Játékmester – Zsadon Andrea
Rendező – Béres László
Sir Arthur Sullivan: Trial by Jury
Egy házasságszédelgési perről szóló darab Esküdtszéki tárgyalás címmel ismert a magyar nyelvű rádió- ill. televíziós felvételeken.
Operett („drámai kantáta” vagy „opera comique” műfaji megjelöléssel is) egy felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1875. március 25., London, Royalty Theatre
A cselekmény helyszíne és ideje: London, a XIX. század vége (a mű komponálásának ideje)
A zeneszerző- és szövegíró-páros első olyan közös darabjuk, ami világsikert hozott számukra.
A cselekményről vázlatosan:
A bíróság előtt egy házasságszédelgő ügye. Az esküdtek előtt egyértelműnek tetszik az ügy: elfogultak a vonzó sértett, a felperes javára. A férfi esküdtek semmi együttérzést nem mutatnak a haszontalan alperes iránt. A tanult bíró, aki mellesleg saját élettörténetét is előadja, az esküdtszék elnöke és a felperes jogi képviselője is világosan látja az ügyet. Az alperes felajánlja, hogy feleségül veszi akár új kedvesét, akár a felperest. A bírónak tetszik a gondolat, de a felperes jogi képviselője szigorú ítéletet kér. Ugyanakkor az alperesé úgy érvel, hogy a hölgy vesztesége elhanyagolható, hiszen az alperes méltatlannak bizonyult a szerelmére. A bíró azzal oldja meg a helyzetet, hogy ő maga veszi feleségül a nőt. (Az alperes így szabad, s feleségül veheti a másik lányt.)
Megjegyzem, az operett magyar nyelvű rádiófelvételét - Blum Tamás fordításában és vezényletével - a Rádió Dalszínháza mutatta be 1965. szeptember 25-én, a Kossuth Rádióban. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara mellett László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre és Domahidy László énekét hallhatjuk a stúdiófelvételen. 1971-ben, Szitányi András rendezésében elkészült az operett tévéfilm változata is. („Zenés TV Színház” bemutatója)
A rövid operett mindahány részletét egy kiválasztott, mai környezetben játszódó színpadi produkció jeleneteiből válogattam össze és folyamatos, kronologikus sorrendben hozom:
Közreműködők:
Australia Opera Chorus Melbourne,
Orchestra Victoria
Vezényel: Andrew Green
Rendező: Stuart Maunder
Koreográfus: Elizebeth Hill
Felvétel helyszíne és ideje: Arts Center Melbourne, 2005
Szereposztás:
Az alperes - David Hobson (tenor)
A felperes, a menyasszonya – Ali McGregor (szoprán)
A bíró (a bölcs bíró) – Anthony Warlow (bariton buffo)
Az esküdtek elnöke – Andrew Jones (basszus)
A felperes menyasszony ügyvédje – John Bolton-Wood (magas bariton)
Az alperes védője - Richard Alexander (basszus)
Énekkar: bírósági alkalmazottak, az esküdtszék tagjai, a menyasszony kísérői, hallgatóság.
1. Bevezető kórus: „Hark, the hour of ten is sounding”
2. Az esküdtszék elnöke: „Now, juryman, hear my advice”
3. Az alperes dala: „When first my old, old love I knew”
4. Az esküdtek kórusa: „Oh, I was like that when a lad!”
5. A bíró belépője: „For these kind words accept my thanks, I pray”
6. A bíró dala: „When I, good friends, was called to the Bar”
7. Nőikar és a felperes belépője: „Comes the broken flower”
8. A felperes ügyvédje, kórus és jelenet: „With a sence of deep emotion”
9. Az alperes dala és nőikar: „Oh, gentlemen, listen, I pray”
10. Együttes: „A nice dilemma we have here”
11. Az alperes és a felperes párjelenete: „I love him, I love him, with fervour unceasing”
A teljesen átkomponált darab (nincs benne próza) a mindössze 35 percnyi játékidejével, a youtube-on több felvételen egészében - korhű rendezésben előadva is – ugyancsak megtalálható.
Helyesen: Tarnay Gyula
A Magyar Rádió egykori Földényi-kórusának vezető-karnagya, Földényi János mesélte el a következőket - 1965-ben (Film Színház Muzsika)
— Voltaképpen — mondja — Ábrahám Pál révén kerültem a »szakmába«. Én az Egyetemi Énekkar elnöke voltam, amikor Ábrahám ragaszkodott ahhoz, hogy a »Bál a Savoyban” című operettje előadásain — a Magyar Színházban — én legyek a karigazgató. Ezután arra biztatott, hogy alakítsak vegyeskart, Marthon Géza karnagy hívására egyre többet szerepeltünk mikrofon előtt. — Számos neves énekes került ki a kórusból. Az újabb tenorista-nemzedék tagjai közül ebben a kórusban énekeltek többek között Réti József, Tamnay Gyula, Göndöcs József, Bartha Alfonz, Korondy György. A jazztól az oratóriumig minden műfajban szerepeltünk. Most a Kőszívű ember fiai című Jókai-film felvételein működünk közre.
Ha már évfordulók, most vettem észre, hogy a magyar operett napja inkább egy szomorú évforduló, ugyanis bár valószínűleg ezen a napon, 1882. október 24-én született Kálmán Imre nemzetközileg híres operettszerzőnk, (ez egyáltalán nem biztos, mert pontosan éjfélt ütött az óra születésekor), de ezen a napon halt meg, ráadásul ugyanabban az évben, 1948-ban Lehár Ferenc és Zerkovitz Béla is. Szóval utóbbi igen tragikus esemény, egy nap két ilyen csodás zeneszerzőt elveszíteni.
Sőt ha úgy vesszük, Jacobi Viktor is majdnem ezen napon, 1883. október 22-én látta meg a napvilágot.
Másik érdekesség pedig, hogy 1870-ben Lehár és 1912-ben Fényes Szabolcs is ugyanazon a napon bújt ki a világra, mármint április 30-án.
A harmadik érdekesség, hogy a Lila akácok és a Szomorú vasárnap szerzője is majdnem egy napon született, ha nem is egy évben. Ábrahám Pál 1892. november 2-án, Seress Rezső 1899. november 3-án látott napvilágot.
Hát nem érdekes dolgok ezek? Különös? Talán mégsem olyan badarság a horoszkóp...
Mindenesetre a skorpió zeneszerzők Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Seress Rezső....ott van még az operaszerzők közül Erkel Ferenc 1810. november 7. , Ránki György, 1907. október 30. , Georges Bizet 1838. október 25. , Vincenzo Bellini 1801. november 3.
2022. 11. 02. Az m5 televízió Ábrahám Pál 130. születési évfordulója emlékére sugározza a zeneszerző egyik legsikeresebb filmzenéjét, Szép Ernő Lila akác c. művének 1934-es filmváltozatát.
November 2. - Szerda
- 13:50 M5
November 3. - Csütörtök
- 03:05 M5
November 5-én az M5 csatorna - felvételről (2022) - műsorra tűzi Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. revüoperettjét (19.00 - 23.40)
Rendező: Béres László
Közreműködik: a Sopron Balett tagjai, a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar és a Soproni Petőfi Színház kórusa. Karmester: Oberfrank Péter
Szereplők: Henry de Fabulas, márki -Domoszlai Sándor, Madelaine, a felesége- Geszthy Veronika, Daisy Parker, jazz zeneszerző- Kisfaludy Zsófia, Musztafa, bej- Peller Károly, La Tangolita, argentin táncosnő- Molnár Anikó, Celestin Fourmit, ügyvéd- Marosszéki Tamás, Archibald, komornyik/Riporter, műsorvezető- Szolnoki Tibor, Pomerol, főpincér- Rupnik Károly, Monsieur Albert, párizsi divatház feje- Farkas Tamás, René- Szabó László, Maurice- Kiss Noró, Polette- Szőcs Erika, Lili- Simon Andrea, Hermence- Horváth Enikő Sára, Bebé, Madelaine komornája- Szupper Fanni.
1892. november 2-án, pontosan 130. esztendeje látta meg a napvilágot Apatinban (vagy Zomborban), a mai Szerbia területén, Nyugat-Bácskában Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a magyar operett egyik legjelentősebb, nemzetközileg is jegyzett és játszott alakja. Ábrahám Pál komolyzenével kezdte, Zeneakadémiát végzett zeneszerzés-cselló és karmester szakon. 1927 körül kezdett el - az abban a korban divatos- jazz-zenét és operettet írni. Ekkor az operettszínház karmestere lett, és a Zenebona c. darabbal mutatkozott be, melybe 5 dalt írt. A következő operettje Az utolsó Verebélylány már egészében az ő szerzeménye volt. Három későbbi operettjével: Viktória, Hawaii rózsája és Bál a Savoyban nemzetközi sikert ért el, különösképpen Németországban, de egész Európában játszották darabjait. Zsidó származása miatt azonban 1932. elején menekülnie kellett Németországból. Ezután is írt operetteket, melyből a legnagyobb sikert Magyarországon a Mese a Grand Hotelben, a 3:1 a szerelem javára ill. a Júlia aratta. Összesen 14 operettet és kb. 30 filmzenét szerzett. 1939-ben hagyta el Magyarországot, Franciaországba ment, onnan hajón Kubába, onnan pedig az Egyesült Államokba. Utóbbi helyen nem aratott sikert, sőt elmegyógyintézetbe került. 1956-ban egy magyar barátja segítségével Németországba, Hamburgba került, és ott halt meg 1960. május 6-án rákban.
Magyar Operett Napja a centenáriumi évadban – Gálakoncert és díjátadó
Operett.hu - 2022-10-26
"Egyvalamiben biztos, hogy világelsők tudunk lenni, ez pedig a magyar operett. [...] Azt az intézményt, azt a műfajt, azt a társulatot, amelyet szolgálok és azokat a nagyszerű szerzőket, akik ezt a műfajt megalkották, azokat az alkotókat, rendezőket díszlet-és jelmeztervezőket, illetve a nagyszerű művészeket, akik életben tartják és magas színvonalon, estéről estére Önök elé viszik ezt a csodálatos nemzeti kulturális örökségi "terméket", a magyar operettet, ahol csak tehetem, dicsérem. Köszönöm, Önöknek, hogy velünk együtt ünneplik a ma díjazott művészeinket" - köszöntötte Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a magyar operett napján rendezett gála nézőit.
[...]
"Ahogy kutattam Kálmán Imre és Lehár Ferenc pályáját rájöttem, hogy sok közös pont, átfedés van az életükben. Kitaláltam egy fiktív helyzetet: a két zeneszerző valahonnan a mennyből vagy a paradicsomból visszatekint a magánéletére és a zeneszerzői karrierjére, és eközben felfedezik a párhuzamosságokat" (Homonnay Zsolt)
"Beszélgethettünk volna többet is" - mondta Kálmán Imre az előadásban. "Nem értünk rá. 12 évvel előrébb voltam, mint Te. Strauss halála után be kellett tölteni az űrt. Bécs, Budapest követelte az új operetteket. Annyi dolgunk volt. Annyi darabot kellett még komponálnunk." - válaszolta neki Lehár Ferenc.
A Magyar Operett Napját 2002 óta minden évben október 24-én ünneplik – két világhírű zeneszerzőnk, Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulóján.
Sir Arthur Sullivan: The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty
A cornwalli kalózok ˙[avagy a becsület rabja] címmel is ismert (a magyar nyelvű rádiófelvételen)
Opera comique (operett) két felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
A darab ősbemutatója: 1879. december 31., New York, Fifth Avenue Theatre, majd 1880-ban Londonban volt, hatalmas sikerrel.
Magyarországi bemutató: 2009. március 20., Szegedi Nemzeti Színház, Kalózkaland címmel.
A cselekmény helyszíne és ideje: Cornwall sziklás partvidéke (I. felv.), egy kápolna romja holdfényben (II. felv.) Viktória királynő uralkodásának idején, a XIX. század első felében.
A cselekményről vázlatosan:
A gyerek Fredericből véletlenül lesz kalózinas, mert nagyothalló dajkája félreérti a szülők utasítását: az angol pirate (kalóz) és pilot (pilóta) szavak nagyon hasonlóan hangzanak, ezért viszi rossz helyre Ruth, a dajka a kisgyereket. A szerződés szerint Frederic huszonegy éves korában válna függetlenné, addig együtt kell élnie a kalózokkal (és dajkájával, aki, felismerve hibáját, szégyenében a kalózoknál maradt). Megismerkedik Stanley tábornok lányaival, köztük Mabellel, és a két fiatal azonnal egymásba szeret. Huszonegyedik születésnapján Frederic vissza akar térni a régen elhagyott világba, ahol már nem a negyvenhét éves Ruth az egyetlen nő. Ám kiderül, hogy ebben az esetben harcolnia kellene a kalózok ellen. Csakhogy az is kiderül, hogy – mivel február 29-én, tehát szökőévben született – Frederic elvben még csak ötéves: gyakorlatilag minden szökőévben csak egyszer van születésnapja. tehát szerződése értelmében még nem hagyhatja ott a kalózokat, ami paradox helyzetet szül: további 63 évig kell szolgálnia a kalózoknál!... A saját kötelességtudatához kötve Frederic egyetlen vigasztalása az, hogy Mabel beleegyezik, hogy hűségesen várja őt.
A történet egy másik szála jóvoltából kiderül, hogy a kalózok elvből nem bántanak árvákat; tehát bárki árvának mondja magát, biztonságban van. Stanley dandártábornok becsapja a kalózokat: árvának mondja magát, hogy lányait megmentse a kalózokkal kötendő házasságtól. Ám ezért nagy bűnbánata támad, rettenetesen szenved. Amikor a rendőrség szembekerül a kalózokkal, nem mondhatják, hogy mindegyik rendőr árva. Viszont megemlítik Victoria királynő nevét, mire a kalózok azonnal megadják magukat. Kiderül ugyanis, hogy a kalózok mindegyike magas rangú arisztokrata, aki rossz útra tévedt. Majdnem minden jól végződik: a kalózok visszatérnek a felsőházba, Frederic pedig elveszi a tábornok lányát, tehát a rendőrök rendet csináltak. Csupán a negyvenhét éves Ruth marad egyedül.
A partitúra több zeneszerzőt parodizál, legszembetűnőbb Verdi (A trubadúr, A végzet hatalma) és Berlioz (Faust elkárhozása) műveinek egyes témájára utaló részek, ahogy Offenbach (A banditák) Gounod (Rómeó és Júlia) zenéjének is egyes elemeit poentírozza a szerzőpáros a helyenként burleszkszerű darabjukban, amihez bőven adagolt humor és jól hangszerelt, hol vidám, hol érzelmes, pompás ének-zenék társulnak.
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Major-General Stanley jelenete: „I am the Very Model of a Modern Major General”
A kalózok és a rendőrök kórusjelenete: „With Cat-like Tread, upon our prey we steal”
A kalózkirály dala: „I am a Pirate King”
A kalózkirály dala és kórusjelenet: „Hail, Poetry!”
A rendőrőrmester dala és jelenet: „When the Foeman Bares Steel”
A lányok kara: „Climbing over rocky mountain”
Frederic dala és a lányok kara: „Oh, is there not one maiden breast”
Mabel dala és a lányok kara: „Poor Wand’ring one”
Szerelmi kettős és a lányok kara: „How beautifully bluenthe sky”
Frederic dala és kórusegyüttes: „Stay, we must not lose our senses”
Ruth, a kalózkirály és Frederic hármasa: „When you had left our pirate fold... A Paradox”
Sir Arthur Sullivan: A gondolások [avagy Barataria királya]
(The Gondoliers, or The King of Barataria)
"opera comique"
Operett 2 felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
Bemutató: 1889. december 7., London, Savoy Theatre
Magyarországon nem mutatták be.
A vázlatos cselekmény
I. felvonás
Két partiképes ifjú gondolást, Marcót és Giuseppét lelkesen köszöntenek a lányok, s egy szembekötősdi során a fiúk meg is fogják a két legkívánatosabbat: Gianettát és Tessát. A Plaza-Toro hercege és hercegnője leányukkal, Casildával és kísérőjével, egyben szerelmével, Luizzal, gondolán érkeznek meg spanyolországi utazásukról. A herceg elmeséli, hogy a leányát hat hónapos korában odaígérték Barataria gazdag királyának, aki azonban lemondott a rangjáról, hogy metodista prédikátor lehessen. A herceget ugyanakkor elrabolták és Velencébe hozták. Később a királyt megölték. A herceg és a hercegné most azért jöttek, hogy megtalálják a herceget, és hogy a leányuk Barataria királynője lehessen. Don Alhambra, a nagy inkvizítor elmondja nekik, hogy a herceg most gondolás, míg a nevelőnő, akire a gyermeket bízta, egy bűnöző banda tagja lett. A nőt azonban meg fogják találni, így megtörténhet a gyermek azonosítása. Míg a gondolások és a lányok szórakoznak, Don Alhambra bejelenti, hogy Marco vagy Giuseppe Barataria királya. Mivel nem tudja, melyik, azt mondja, együtt kell elfoglalniuk Barataria trónját, és társuralkodókként kell kormányozniuk az országot. Ezután elválnak.
II. felvonás
Három hónappal később, a baratariai királyi palotában Marco és Giuseppe két trónon ülnek, együtt uralkodnak. Aztán megjönnek a feleségeik, és tánccal ünnepelnek. Don Alhambrának nem tetszik a dolog, elmondja nekik, hogy Casildát egyiküknek megkérték, így Gianetta és Tessa szomorúan veszik tudomásul, hogy valamelyikük törvénytelen házasságban él. Izgatottan várják a nevelőnő érkezését, közben a herceg illemtanra oktatja őket. A nevelőnő elmondja, hogy az igazi herceg Luiz, akit ő ravaszul saját fiára cserélt ki. Mindhárom pár boldog.
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Dance a Cachucha – Kórus és tánc – Scottish Opera, 2021
Dance a Cachucha – Kórus és tánc – Australian Opera, 1989 – balettel dúsított változat
We’re Called Gondolieri - duett
Then one of us will be a queen! - kvartett
Tessa’s Aria - „When a Merry Maiden Marries”
Rising Early in the Morning – ária, kórus
In A Contemplative Fashion - kvartett
In Enterprise of Martial Kind - kvartett
Here is a casa unprecedented - kvintett
List and Learn – nőikar és férfikar
Ábrahám Pál: Bál a Savolyban Kaunasban is látható:
http://www.muzikinisteatras.lt/#/Balius-Savojoje.html?repert=3220
Sir Arthur Sullivan: Patience, or Bunthorne’s Bride
(Patience, avagy Bunthorne menyasszonya)
"opera comique"
Operett 2 felvonásban
Szöveg: Sir William Schwenck Gilbert
Bemutató: 1881. április 23., London, Opéra-Comique Theatre
Magyarországi bemutató: „Borka, a fejőleány, avagy költőimádás” – 1887. november 5., Budapest, Népszínház
A vázlatos cselekmény:
A színhely a Bunthorne-kastély előtti tér. A falu összes leányzója – köztük Lady Jane - Reginald Bunthorne, egy „ábrándos”, „esztétikus” költő szíve iránt eped, de ő csak az egyszerű tejeslányt, Patience-t szereti, ám viszonzatlanul. Megjönnek a faluba a 35-ös dragonyosok, akiket mélyen felháborít, hogy korábbi kedveseik egy hosszú hajú széplélek után epednek. Amikor azonban Bunthorne egyedül van, bevallja, csak pózol. Patience arról mesél Angelának, hogy négyéves korában szerelmes volt egy kisfiúba. Grosvenor költő megkéri Patience kezét, de az visszautasítja. A fejőlány felismeri kisgyermekkori szerelmesét, de rádöbben, hogy őt most szeretni hiábavaló dolog volna. Bunthorne elmeséli a dragonyosoknak, milyen nehéz helyzetben van. Úgy határoz, hogy tombolajegyeket hoz forgalomba, s a nyertesnek nyújtja kezét. Lady Jane és a lányok meg is veszik a jegyeket. Patience önzetlenségből beleegyezik, hogy hozzámegy Bunthorne-hoz, mire a dühös lányok figyelme a katonák felé fordul. Megjelenik azonban a másik költő, Grosvenor.
II. felvonás
A lányok szerelmet vallanak Grosvenornak, Lady Jane pedig elhatározza, hogy megszerzi magának a kétségbeesetten menekülő Bunthorne-t. Abban a reményben, hogy megkaphatják a lányokat, a dragonyosok is széplelkekké válnak. Bunthorne rábeszéli Grosvenort, hogy hagyjanak fel a vetélkedéssel, de elveszíti Patience-t, aki ráébred, hogy önző dolog volna, ha szeretné. Grosvenor és a lányok lemondanak szépelgő szerepükről, s most hogy Patience Grosvenort végre közönségesnek látja, a fejőlány úgy dönt, hogy mégis tudná őt szeretni. Bunthorne visszatérne Lady Jane-hez, de elhalássza előle egy nemes hadnagy. A dragonyosok feleséget választanak, Bunthorne-nak pedig nem marad más, mint hogy csodálhatja egy tulipán vagy egy liliom szépségét – minthogy (hamisan) azt állította, hogy erre vágyik. Így: "Senki sem Bunthorne menyasszonya."
Az operett részletei több színpadi produkció jeleneteiből válogatva:
Video - trailer Odyssey Opera
video trailer(2) á l'auditorium du Musée d'Orsay
Idén november 2-án ünnepeljük Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját. Sajnos az igazgatói pályázatban szereplő Ábrahám gála nem lesz idén a Budapesti Operettszínházban, (bízunk benne, hogy a későbbiekben még sor kerül erre) viszont a youtube-ra feltöltötték az 1992-es Madách Színházban tartott 100. születésnapi interoperett gálát. Ha nem is teljes terjedelmében, de 79 perc keretében gyönyörködhetünk a csodás dallamokban. Annak idején a magyar, az osztrák és a német televízió is közvetítette a műsort.
A műsorban dalok hangzanak el a zeneszerző Viktória, a Hawaii rózsája, a Bál a Savoyban, 3:1 a szerelem javára és a Júlia c. operettekből magyar és német nyelven, magyar művészek tolmácsolásában.
1992: TV-Gala und biografische Anmerkungen zum 100. Geburtstag Paul Abrahams - YouTube
Arthur Sullivan: Iolanthe - English National Opera - 2018
Iolanthe at the London Coliseum
The entrance of the Peers from Iolanthe - Harrogate Theatre, 2011
Kapcs. 5226. sorszám
(Folytatás)
A Miskolci Nemzeti Színház operett, daljáték, zenés játék, musical bemutatói 1972/73-tól 1997/98-ig:
1972. szeptember 22. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1973. január 12. – Zerkovitz Béla: Doktor úr – Zenés bohózat 3 felvonásban
1973. február 26. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban
1973. szeptember 28. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban
1973. október 14. – Horusitzky Zoltán: Csipkerózsika – Mesejáték 2 részben
1974. szeptember 27. – Zeller: A madarász – Nagyoperett 3 felvonásban
1975. január 6. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1975. február 14. – Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról – Tragikus musical 2 részben
1975. október 3. – Suppé: Boccaccio – Nagyoperett 3 felvonásban
1976. április 16. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1976. október 8. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban
1977. május 13. – Offenbach: Szép Heléna – Nagyoperett 2 részben
1977. október 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1978. június 2. – Wassermann: La Mancha lovagja – zenés játék
1978. szeptember 29. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban
1979. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban
1979. december 7. – Millöcker: Dubarry – Nagyoperett 2 részben
1980. május 9. – Monnot: Irma, te édes – zenés komédia 2 részben
1980. december 19. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 2 részben
1981. május 29. – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája – zenés dráma 3 felvonásban
1982. november 19. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1983. november 11. – Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Nagyoperett 2 felvonásban
1984. november 29 – Vaszy Viktor: Dankó Pista – Daljáték 2 részben
1985. március 19. – Lajtai Lajos: A régi nyár – Zenés játék 2 részben
1985. október 18. – Hervé: Nebáncsvirág – Bohózatos operett 3 felvonásban
1985. november 29. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban
1986. november 10. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban
1987. december 18. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban
1988. november 18. – Presser Gábor: A padlás – félig mese – félig musical 2 részben
1989. február 23. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1990. január 19. – Wassermann: La Mancha lovagja – Musical 1 részben
1990. november 30. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban
1991. január 15. – Fényes Szabolcs: Maya – Operett 2 részben
1992. január 31. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban
1992. december 11. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1993. december 17. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1994. november 10. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1995. április 21. – Kander: Kabaré – Musical 2 részben
1995. október 3. – Loewe: My Fair Lady – Musical 2 részben
1996. február 16. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Operett 3 felvonásban
1996. december 20. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1997. február 21. – Tolcsvay László: Mária evangéliuma – Rockopera 2 részben
1997. június 6. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben
1997. november 21. – Bock: Hegedűs a háztetőn – Musical 2 részben
1998. május 8. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Regényes operett 3 felvonásban
Érdekességképpen, összegyűjtöttem (kiírtam) a Miskolci Nemzeti Színházban 1949/1950-es évadtól 1997/1998-as évadig játszott operett, daljáték, zenés játék, musical darabokat:
1949. október 21. – Scserbacsov: Dohányon vett kapitány – Nagyoperett 3 felvonásban
1949. december 23. – J. Strauss: Bécsi diákok (Zenéjét Strauss-művekből és korabeli muzsikából feldolgozta: Majorossy Aladár)
1950. február 15. – Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1950. március 26. – J. Strauss: A cigánybáró – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1950. május 20. – Dunajevszkij: Szabad szél – Nagyoperett 3 felvonásban
1950. szeptember 18. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban
1950. december 23. – Székely György: Aranycsillag – Nagyoperett 3 felvonásban
1951. március 16. – Miljiutyin: Szibériai rapszódia (Nyugtalan boldogság) – Nagyoperett 3 felvonásban
1951. május 12. – Bródy Tamás - Kerekes János: Palotaszálló – operett 2 részben
1951. szeptember 15. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Operett 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)
1951. december 22. – Schubert – Berté: Három a kislány – Daljáték 3 felvonásban
1952. április 8. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1952. október 24. – Miljutyin: Havasi kürt – Nagyoperett 3 felvonásban
1952. december 19. – Sárközy István: A szelistyei asszonyok – Operett 3 felvonásban
1953. február 13. – Kerekes János: Állami Áruház – zenés vígjáték 3 felvonásban
1953. március 26. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó – Daljáték 3 felvonásban
1953. április 18. – Lehár Ferenc: Vándordiák (Garabonciás) – Daljáték 2 részben
1953. április 30. – Dunajevszkij: Szabad szél – Nagyoperett 3 felvonásban
1953. november 13. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1954. június 6. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban
1955. február 11. – Huszka Jenő: Bob herceg – Nagyoperett 3 felvonásban
1955. április 24. – Vincze Ottó: Párizsi vendég – zenés vígjáték 3 felvonásban
1955. november 4. – Farkas Ferenc: Zeng az erdő – Nagyoperett 3 felvonásban
1956. március 1. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Operett 3 felvonásban
1956. október 3. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban
1957. március 28. – Vincze Ottó: Párizsi vendég – zenés vígjáték 3 felvonásban
1957. június 29. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban
1957. november 22. – Kálmán Imre: A bajadér – Nagyoperett 3 felvonásban
1958. március 7. – Oscar Straus: Varázskeringő – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1958. május 9. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1958. november 14. – J. Strauss: A cigánybáró – Nagyoperett 3 felvonásban
1959. szeptember 24. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1959. november 22. – Virágh Elemér: Hamupipőke – Meseoperett 3 felvonásban
1960. április 29. – Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nagyoperett 3 felvonásban
1960. május 6. – Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 – Zenés vígjáték 3 felvonásban
1960. december 2. – Jacobi Viktor: Sybill – Nagyoperett 3 felvonásban
1961. január 20. – Hervé: Nebáncsvirág – Operett 3 felvonásban
1961. április 7. – Kemény Egon: Krisztina kisasszony – Operett 3 felvonásban
1961. november 3. – Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Nagyoperett 3 felvonásban
1962. február 23. – Millöcker: A koldusdiák – Nagyoperett 3 felvonásban
1962. október 5. – Ábrahám Pál: Bál a Savoyban – Revüoperett 3 felvonásban
1962. november 9. – Tamássy Zdenkó: Jaj, a mama! – Zenés komédia 3 felvonásban
1962. december 30. – J. Strauss: A denevér – Nagyoperett 3 felvonásban
1963. április 12. – Vincze Ottó: Farkas a havason (Havasi szerelem) – Daljáték 3 felvonásban (Mikszáth Ferenc Akli Miklós c. novellájának megzenésítése)
1963. október 11. – Jacobi Viktor: Leányvásár – Nagyoperett 3 felvonásban
1963. december 6. – Virágh Elemér: Hamupipőke – Meseoperett 3 felvonásban
1963. december 21. – Eisemann Mihály: Anna-bál – Operett 3 felvonásban
1964. március 27. – Kálmán Imre: Marica grófnő – Nagyoperett 3 felvonásban
1964. június 4. – Polgár Tibor: A szókimondó asszonyság – zenés vígjáték 3 felvonásban
1964. október 30. – Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Romantikus operett 3 felvonásban
1965. február 12. – Ábrahám Pál: Viktória – Nagyoperett 3 felvonásban
1965. május 20. – Szirmai Albert: Mágnás Miska – Operett 3 felvonásban
1965. október 1. – Fall: Sztambul rózsája – Nagyoperett 3 felvonásban
1966. január 28. – Fényes Szabolcs: Maya – Revüoperett 3 felvonásban
1966. április 9. – Loewe: My Fair Lady – Zenés játék 3 felvonásban
1966. október14. – Kálmán Imre: Ördöglovas – Nagyoperett 3 felvonásban
1966. december 16. – Benatzky: Az esernyős király – Sanzon-operett 3 felvonásban
1967. február 17. – Lajtai Lajos: Három tavasz – Revüoperett 3 felvonásban
1967. május 5. – Huszka Jenő: Gül baba – Nagyoperett 3 felvonásban
1967. október 6. – Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Operett 3 felvonásban
1968. február 9. – J. Strauss: Mesél a bécsi erdő – Nagyoperett 3 felvonásban (zenéjét összeállította és részben szerzette: Betlen B. László)
1968. április 12. – Herman: Hello, Dolly! – Musical 2 részben
1968. október 11. – Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1969. február 7. – Behár György: Éjféli randevú – Revüoperett 2 részben
1969. szeptember 26. – Kacsóh Pongrác: János vitéz – Daljáték 3 felvonásban
1969. december 12. – Lehár Ferenc: A mosoly országa – Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
1970. május 8. – Kálmán Imre: A csárdáskirálynő – Nagyoperett 3 felvonásban
1971. január 8. – Fall: Pompadour – Nagyoperett 3 felvonásban
1971. április 25. – Ábrahám Pál: Hawaii rózsája – Revüoperett 3 felvonásban
1971. október 1. – Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – Nagyoperett 3 felvonásban
(Folytatom)
A jazz-operett királya a Staatsoperben: Paul Abraham "Ball im Savoy" című műve
Amikor Paul Abraham (1892–1960) 1932-ben Berlinben megírta a "Ball im Savoy" című operettet, népszerű és nagyon keresett zeneszerző volt. Korábban nagy sikereket ünnepelhetett a "Viktoria und ihr Husar" és a "Blume von Hawaii" operettekkel. A "Ball im Savoy"-t 1932 decemberében mutatták be a berlini Großes Schauspielhausban. A darabot, amelyet Abraham Alfred Grünwald (1884–1951) és Fritz Löhner-Beda (1883–1942) librettistákkal közösen készített, hamarosan az akkori prágai Új Német Színházban is előadták. 89 év után a jazz operett visszatér ugyanabba a színpadra – a mai Prágai Állami Operaházba. Az Állami Operaház dramaturgja, Jitka Slavíková elmondta, hogy Paul Abraham három leghíresebb operettjét mind Prágában adták elő az 1930-as években:
"Mindhárom sikeres darabot itt adták elő 1932-ben, 1933-ban és 1934-ben. A vélemények nagyon pozitívak voltak. Az Új Német Színházban a produkciók nagyon gyakran változtak, és nem maradtak sokáig a repertoárban. Ábrahám mindhárom operettjének legalább 20 ismétlése volt. Ez már azt bizonyítja, hogy közvetlen találatok voltak. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindhárom darabot az Új Német Színház új művészei próbálták ki, akiket az akkori színházi rendező, Paul Eger is eljegyzett. A filmet Renato Mordo rendezte és Emil Pirchan rendezte. Brnóból származott, és nemzetközileg elismert szcenográfus volt. A Neues deutsche Theater felszerelési vezetője volt. A karmester Paul Komlós volt."
A dramaturg örömmel tölti el Ábrahám operettjének újjáéledését a repertoárban.
"A darab ebbe az operaházba tartozik. Ábrahám az ÚjNémet Színház ismert zeneszerzője volt. Valójában évek óta tartozunk neki ezzel. Nagyszerű, hogy így tiszteleghetünk előtte."
Röviddel a "Ball im Savoy" berlini premierje után a nemzetiszocialisták megragadták a hatalmat. Ez nemcsak Ábrahám Pál, hanem minden zsidó művész számára tragédiát jelentett. Ábrahám műveit Németországban betiltották, és kénytelen volt elhagyni az országot. Először Magyarországra, majd Párizsba költözött, és onnan egy kubai megállással az USA-ba menekült. A "Jazz-operett királya", ahogy az 1930-as években hívták, szomorú sorsot kapott, életének utolsó 14 évét különböző pszichiátriai kórházakban töltötte.
Musica non grata | Paul Abraham: Ples kontra hotelu Savoy
Annak ellenére, hogy az eseménydús idő, amikor a "Ball in the Savoy" létrejött, a darab sok humort tartalmaz, és a régi naiv filmes vígjátékokra emlékeztet. Martin Čičvák szlovák rendező azonban sokkal többet lát Ábrahám operettjében:
"A multigener darabok és az eklektika keresett, de nem a posztmodernizmus, ami már senkit sem érdekel. Ebben a műfaji spektrumban olyan kristályos nyelvet keresünk, amely mindent egy nem banális egésszé egyesít."
"Minden műfaj benne van: az operától a nehéz darabig, amely még a színészek számára is problémákat okoz, nem csak az énekesek számára. Vannak nagy jazz előadások vagy akár zenés dalok, és nem utolsó sorban igényes táncjelenetek. Nem becsülném alá az operett műfaját. A következőket azonban szeretném elmondani: Amikor tanulmányaim után Brnóban kezdtem dolgozni, az ottani operettegyüttes éppen feloszlott. Emlékszem, hogy azt hittük, hogy az ottani operettelőadások meglehetősen elavultak – úgy tűntek számunkra, mintha egy lepkedobozból jöttek volna ki. A jelenben azt veszem észre, hogy fiatal kollégáim sok operettet adnak elő külföldön, németországban is. A társadalmi légkör kedvez ennek. A multigenerikus darabok és az eklektika keresett, de nem a posztmodernizmus, ami már senkit sem érdekel. Ebben a műfaji spektrumban olyan kristályos nyelvet keresünk, amely mindent egy nem banális egésszé egyesít."
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
A "Ball im Savoy" -ban leírt történetben a rendező szavai szerint szenvedélyes történetet lát. Ennek középpontjában egy olyan nő küzdelme áll, akit megtévesztettek, és bosszút áll.
"Ez egy Me Too-ügy, egy feminista kérdés, amely a társadalmat érinti. Egyébként ott, az ablakok alatt mutatják be."
Az operettet Jan Kučera karmester, zeneszerző és zongorista zenésen próbázta. Paul Abraham zenéjét korábban nem ismerte, a zenész szerint csak a projekt miatt ismerte meg.
"Be kell vallanom, azonnal beleszerettem a zenébe, és hagytam, hogy magával vigyen. Az első próba óta minden résztvevő beleszeretett a darabba; felkelünk a dallamokkal, és elalszuk a zenét."
Jan Kučera| Fotó: Lukáš Hurník, Cseh Rádió
Ábrahámnak az volt az ajándéka, hogy energikus dalokat írjon, amelyek nagyon emlékezetesek voltak - jegyzi meg a karmester. Mi található a zenében? Jan Kučera:
"Különböző táncokat lehet ott látni: Tangó, Passo Doble, Foxtrot, Slowfox és Waltz. A jazz jellemző volt a két világháború közötti időszakra. Ábrahám mindezeket az elemeket használja. A zenekarban vannak bizonyos típusú gitárok, két bendzsó, egy mandolin, egy történelmi ütőhangszerek az 1930-as évekből. Ezenkívül marimbát, vibrafont, xilofont és más, a húrokhoz jól illeszkedő hangszereket is megszólaltatnak."
A díszlettervet Hans Hoffer osztrák díszlettervező és rendező tervezte. A főpróba során a következő interjú készült a művésszel:
Bál a Savoyában - Fotó a jelmezes próbáról| Fotó: Zdeněk Sokol, Prágai Nemzeti Színház
Mr. Hoffer, mi volt számodra a legfontosabb a "Ball im Savoy" operett színpadi tervezésében?
"A legfontosabb az volt, hogy az operett műfaja számomra nem annyira mindennapos. Egész pályafutásom során mindössze három operettet csináltam. Természetesen ismerem a régi filmet. Nagyon le voltam nyűgözve. Ezután fontos volt az igazgatóval való együttműködés. Arra a következtetésre jutottunk, hogy egy kicsit eltávolodunk a giccstől. Végül is ez az első jazz operett. Az idő szerint a színpadi dizájn is egy kicsit merészebb, mint amit az operettben megszoktál."
Többször is együtt dolgoztál Martin Čičvákkal, többek között egy prágai operaelőadáson – ez volt Verdi Macbeth című műve. De egy operett valószínűleg valami új mindkettőtök számára...
"Az operett valami egészen más. De azt mondanám, hogy nagyon komolyan vettük őket. És minden operettben nemcsak a felszínes, a karakterek bemutatása van, hanem bizonyos szomorúság is mögötte. Egy erős nő jelenik meg ebben a darabban, amely paul Abraham és akkori librettistáinak nagyon modern elképzelése volt. Bécsből jövök, és Bécsben még mindig nagyon magasan tartják az operettet. De valójában nagyon kevés esztétikai előrelépést tett. Azt mondanám, hogy ma másképp is olvashatod ezt a műfajt. A »könnyű múzsában« gyakran nincsenek olyan egyszerű történetek."
Mennyire igazítottad a színpadi tervet a Staatsoper téréhez?
"Természetesen nagyon jól ismerem Fellner és Helmer szobáit. Mert a két színházi épületet épített az egész monarchiában. Másképp használtam a helyiségeket. Ebben az esetben nagyobb valószínűséggel hozok létre kontrasztot. Mert a ház építészetének van valami operett hangulata - arany és fehér, meztelen hölgyekkel és így tovább. A színpadon inkább az új objektivitás érzése van. Megpróbáltunk az alapvető geometriai formákra összpontosítani, és nem dekorációt készíteni. Ez már létezik a nézőtéren, ráadásul az eljövendő emberek nem dekorációk, hanem a színház legszebb kiegészítői. Nem tehetünk semmit a nézők nélkül."
Paul Abraham "Ball im Savoy" című operettjének első premierjére szeptember 16-án, pénteken 19 órakor kerül sor a Staatsoperben, a második premierre szeptember 18-án, vasárnap. Mindkét előadásra még mindig vannak jegyek. Ebben a szezonban 18 ismétlés várható a játékból.
89 év elteltével mutatja be ismét a Prágai Állami Operaház Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. művét
Musica non grata | Dirigent Jan Kučera zve na představení Ples v hotelu Savoy - YouTube
Ball im Savoy (narodni-divadlo.cz)
Prágai Állami Operaház 2022. 09. 16-án mutatja be Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettjét.
Approximate running time: 3 hours 30 minutes, 1 intermission 30 minutes
Language: In Czech, subtitles in Czech, English, German
Czech translation of lyrics and Czech dialogues: Vlasta Reittererová
Musica non grata | Paul Abraham: Ples v hotelu Savoy - YouTube
OperaVision 2022. 09. 16. 19 óra
TRAILER | AN EVENING OF OPERETTA AND ZARZUELA – Palau de les Arts Reina Sofía - YouTube
Alábbi linken látható:
AN EVENING OF OPERETTA AND ZARZUELA – Palau de les Arts Reina Sofía - YouTube
PROGRAMME
‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho
‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
‘Ein leiser Walzer klingt durch den Raum’ from Zwei Herzen im Dreivierteltakt by Robert Stolz Tenor: Jorge Franco Soprano: Rosa Dávila Piano: José Alberto Sancho ‘
Le programme, Messieurs, Dames’ from Les trois valses by Oscar Straus Baritones: Alejandro Sánchez, Marcelo Solís Piano: Ignacio Aparisi
‘Ô mon cher amant’ from La Périchole by Jacques Offenbach Mezzo-soprano: Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
‘Lippen schweigen’ from Die lustige Witwe by Franz Lehár Tenor: Jorge Franco Soprano:Rosa Dávila Piano: José Alberto Sancho
‘Nous avons fait un beau voyage’ from Ciboulette by Reynaldo Hahn Soprano: Pilar Garrido Baritone: Carlos Reynoso Piano:
José Alberto Sancho ‘Para comprar a un hombre’ from Luisa Fernanda by Federico Moreno Torroba Mezzo-soprano: Mariana García Baritone: Marcelo Solís Piano: José Alberto Sancho
‘Hier ist die Uhr, hier soll ich warten’ from Der Opernball by Richard Heuberger Soprano: Pilar Garrido Baritone: Carlos Reynoso Piano: José Alberto Sancho
‘De ci, de là’ from Véronique by André Messager Soprano: Rosa Dávila Baritone: Marcelo Solís Piano: José Alberto Sancho
‘Mia bella fiorentina’ from Boccaccio by Franz von Suppé Tenor: Jorge Franco Mezzo-soprano: Mariana García Piano: Ignacio Aparisi
‘So muss allein ich bleiben’ from Die Fledermaus by Johann Strauss Soprano: Rosa Dávila Mezzo-soprano: Laura Orueta Tenor: Jorge Franco Piano: José Alberto Sancho
‘Ô Mon Bel Inconnu ’ by Reynaldo Hahn Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Soprano: Pilar Garrido, : Rosa Dávila Piano: Ignacio Aparisi
‘Brüderlein’ from Die Fledermaus by Johann Strauss Sung by everyone Piano: Ignacio Aparisi
Közreműködnek
Sopranos |
Rosa Dávila (Mexico) Pilar Garrido (Chile) Iria Souto Fernández (Spain) |
---|---|
Mezzo-sopranos |
Mariana Sofía García (Mexico) Laura Orueta (Spain) |
Tenor |
Jorge Franco (Spain) |
Baritones |
Carlos Fernando Reynoso (Mexico) Alejandro Sánchez (Perú) Marcelo Solís (Spain) |
Pianists |
Ignacio Aparisi José Alberto Sancho (Spain) |
PROGRAMME
‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho
‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
PROGRAMME ‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho ‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
PROGRAMME ‘Sí, yo soy Cecilia Valdés’ from Cecilia Valdés by Gonzalo Roig Soprano: Pilar Garrido Piano: José Alberto Sancho ‘Aquí estoy ya vestida’ from El barberillo de Lavapiés by Francisco Asenjo Barbieri Mezzo-sopranos: Mariana García, Laura Orueta Piano: Ignacio Aparisi
Az OperaVision internetes honlap 2022. 09. 16-án nagy meglepetésre egy operett- és zarzuela gálát közvetít, amely a youtube-n is látható lesz ekkortól.
Magyar fordítás:
Az OperaVision elkötelezett amellett, hogy globális színt adjon a tehetségek következő generációjának. Itt valenciai rangos fiatal művészek programjába, a Centre de Perfeccionament del Palau de les Arts-ba utazunk egy örömteli zenés estére.
Milyen az operettszerzőkről szerzett tudásod: Léhar, Messenger, Offenbach, Strauss? Eddig jó? Mi a helyzet Reynaldo Hahnnal, Robert Stolz-cal, Oscar Straussal? Mit szólnál a spanyol lírai-drámai műfaj, a zarzuela zeneszerzőihez: Gonzalo Roig, Francisco Asenjo Barbieri? Ismerő, vagy csak kíváncsi, itt van egy dal és fiatal tehetségek estéje, amelyet ünnepelni kell.
Megjegyzem:
Mindenesetre érdekes lehet az előadás, mivel olyan operettekból is részleteket hallhatunk, amik itthon ismeretlenek. Hahn, Roig, Barbieri.... hát róluk én se hallottam sose.
CAST
Sopranos |
Rosa Dávila (Mexico) Pilar Garrido (Chile) Iria Souto Fernández (Spain) |
---|---|
Mezzo-sopranos |
Mariana Sofía García (Mexico) Laura Orueta (Spain) |
Tenor |
Jorge Franco (Spain) |
Baritones |
Carlos Fernando Reynoso (Mexico) Alejandro Sánchez (Perú) Marcelo Solís (Spain) |
Pianists |
Ignacio Aparisi (Spain) José Alberto Sancho (Spain) |
Kassai Thália Színház 2023-as műsorán szerepel Gobby Fehér Gyula
Az angyal álma c. ílírai zenés játék Ábrahám Pál életéről és világslágereivel
Rendező: László Sándor. Bemutató: 2023
A szerző vajdasági magyar, és eddig ó írta az egyetlen magyar nyelvű darabot a szintén vajdasági Ábrahám Pál viharos életéről. Jó lenne, ha végre Magyarországon is láthatnánk, mindenesetre magyar nyelvű lesz az ottani előadás. A darab először az Újvidéki Színházban került bemutatásra 2005-ben. A szerző szerencsére még él, így elképzelhető, hogy pár életrajzi adat módosításra kerül. Az akkori előadáson Ábrahámot KOVÁCS NEMES ANDOR alakította. Gobby Fehér Gyula: Az angyal álma | Újvidéki Színház (uvszinhaz.com) 2002-es az ősbemutató.
Németországban több Ábrahám Pál életét bemutató darabot is játszanak,
Abraham - Kammerspiele Magdeburg (kammerspiele-magdeburg.de)
50 LEGTÖBBET JÁTSZOTT CÍM 2021/2022 operett
CÍM | ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
---|---|---|---|
Die Fledermaus | Strauss II,J | 469 | 95 |
The Merry Widow | Lehár | 381 | 58 |
The Count of Luxembourg | Lehár | 131 | 11 |
The Gypsy Princess | Kálmán,E | 124 | 27 |
Countess Maritza | Kálmán,E | 101 | 17 |
The Land of Smiles | Lehár | 99 | 8 |
Orpheus in the Underworld | Offenbach | 97 | 19 |
The White Horse Inn | Benatzky | 90 | 10 |
The Pirates of Penzance | Sullivan,A | 89 | 14 |
Viennese Blood | Strauss II,J | 81 | 8 |
The Cousin from Nowhere | Künneke | 69 | 9 |
The Gypsy Baron | Strauss II,J | 66 | 16 |
The Bird Seller | Zeller,C | 51 | 8 |
Ball at the Savoy | Abraham | 47 | 8 |
Die Fledermaus (adaptation) | Strauss II,J | 41 | 3 |
A Night in Venice | Strauss II,J | 41 | 7 |
Parisian Life | Offenbach | 34 | 6 |
H.M.S. Pinafore | Sullivan,A | 31 | 4 |
The Circus Princess | Kálmán,E | 29 | 11 |
Mam'zelle Nitouche | Hervé | 29 | 6 |
The Mikado | Sullivan,A | 29 | 7 |
Candide | Bernstein | 28 | 9 |
The Gondoliers | Sullivan,A | 27 | 2 |
Viktoria und ihr Husar | Abraham | 25 | 3 |
Le voyage dans la lune | Offenbach | 24 | 10 |
Mike the Magnate | Szirmai | 24 | 3 |
Der liebe Augustin | Fall | 24 | 2 |
Lustigen Nibelungen | Straus | 21 | 2 |
Märchen im Grand-Hotel | Abraham | 20 | 2 |
The Fair Helen | Offenbach | 19 | 5 |
Baroness Lili | Huszka | 19 | 2 |
The Grand Duchess of Gerolstein | Offenbach | 18 | 3 |
Polish Blood | Nedbal | 18 | 2 |
Là-haut | Yvain | 16 | 5 |
La princesse de Trébizonde | Offenbach | 15 | 2 |
The Kissing Lady | Zerkovitz | 13 | 2 |
Un Mari à la porte | Offenbach | 13 | 3 |
THE IDEA | Holst | 13 | 2 |
Monsieur Choufleuri | Offenbach | 13 | 3 |
Kaiserin Josephine | Kálmán,E | 11 | 2 |
The Tricks of Khanuma | Kancheli | 10 | 2 |
La Perichole | Offenbach | 8 | 2 |
Die Blume von Hawaii | Abraham | 7 | 2 |
Paganini | Lehár | 6 | 2 |
The Bayadere | Kálmán,E | 6 | 6 |
Hi, I'm Your Auntie | Feltsman | 6 | 4 |
Le dernier sorcier | Viardot | 6 | 3 |
A szerelem nyara | Lajtai | 4 | 2 |
Andalousie | Lopez,F | 4 | 2 |
Patience | Sullivan,A | 3 | 2 |
Ez azért túlzás, de egy időben az olaszoknál játszották egyik operettjét. Valójában sok jó slágert szerzett, de ez Budapestnek szólt elsősorban. Lajtai Lajos szintén.
Legegyszerűbb megnézni, hogy hány nyelven van fenn a wikipedia-n. Zerkovitz a magyar mellett esperanto és héber nyelven szerepel. Ennyi.
Idézet Lopkovitz Zerkovitz Béláról: "Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ. Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt." (wiki) Szerencsére 1938--tól ő is tiltólistára került.
Köszönöm a statisztikákat - ami megerősíti Lehár helyét és A víg özvegy népszerűségét a műfajon belül.
Kicsit érdekesen hozza le ezeket az adatokat. Most a 2021/22-es évadot írtam be.
30 A LEGTÖBBET JÁTSZOTT ZENESZERZŐ
ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
---|---|---|
Strauss II,J | 706 | 130 |
Lehár | 643 | 83 |
Offenbach | 299 | 63 |
Kálmán,E | 294 | 67 |
Sullivan,A | 190 | 31 |
Abraham | 110 | 16 |
Benatzky | 98 | 12 |
Künneke | 69 | 9 |
Zeller,C | 51 | 8 |
Straus | 51 | 6 |
Fall | 37 | 3 |
Bernstein | 34 | 10 |
Hervé | 33 | 8 |
Szirmai | 24 | 3 |
Huszka | 19 | 2 |
Nedbal | 18 | 2 |
Lincke | 18 | 1 |
Yvain | 16 | 5 |
Holst | 13 | 2 |
Zerkovitz | 13 | 2 |
Kancheli | 10 | 2 |
von Suppé | 7 | 1 |
Feltsman | 6 | 4 |
Viardot | 6 | 3 |
Schröder | 5 | 1 |
Lopez,F | 5 | 3 |
Lajtai | 4 | 2 |
Chabrier | 3 | 1 |
Stolz | 2 | 1 |
Honegger | 2 | 1 |
30 LEGTÖBBET JÁTSZOTT CÍM
CÍM | ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
---|---|---|---|
Die Fledermaus | Strauss II,J | 469 | 95 |
The Merry Widow | Lehár | 381 | 58 |
The Count of Luxembourg | Lehár | 131 | 11 |
The Gypsy Princess | Kálmán,E | 124 | 27 |
Countess Maritza | Kálmán,E | 101 | 17 |
The Land of Smiles | Lehár | 99 | 8 |
Orpheus in the Underworld | Offenbach | 97 | 19 |
The White Horse Inn | Benatzky | 90 | 10 |
The Pirates of Penzance | Sullivan,A | 89 | 14 |
Viennese Blood | Strauss II,J | 81 | 8 |
The Cousin from Nowhere | Künneke | 69 | 9 |
The Gypsy Baron | Strauss II,J | 66 | 16 |
The Bird Seller | Zeller,C | 51 | 8 |
Ball at the Savoy | Abraham | 47 | 8 |
A Night in Venice | Strauss II,J | 41 | 7 |
Parisian Life | Offenbach | 34 | 6 |
H.M.S. Pinafore | Sullivan,A | 31 | 4 |
The Circus Princess | Kálmán,E | 29 | 11 |
Mam'zelle Nitouche | Hervé | 29 | 6 |
The Mikado | Sullivan,A | 29 | 7 |
Candide | Bernstein | 28 | 9 |
Viktoria und ihr Husar | Abraham | 25 | 3 |
Le voyage dans la lune | Offenbach | 24 | 10 |
Mike the Magnate | Szirmai | 24 | 3 |
The Fair Helen | Offenbach | 19 | 5 |
Là-haut | Yvain | 16 | 5 |
Un Mari à la porte | Offenbach | 13 | 3 |
Monsieur Choufleuri | Offenbach | 13 | 3 |
The Bayadere | Kálmán,E | 6 | 6 |
Hi, I'm Your Auntie | Feltsman | 6 | 4 |
A denevér persze etalon - ezért is hoztam külön sorban.
Strauss Denevérje a legjáttszottabb operett, utána pedig a Víg özvegy.
Nálunk, a Magyar Királyi Operaház műsorán is szerepeltek operettek, daljátékok – bemutatók:
A repertoárra rendszeresen vissza-visszatérő A denevér, a János vitéz, a Három a kislány és a Csínom Palkó mellett ott voltak:
Buttykay Ákos: Hamupipőke (1912 - 1914 között 10 előadás)
Jacobi Viktor: Sybill (1938 - 1939 között 29 előadás)
Lecocq: Angot asszony lánya (1897 - 1904 között 9 előadás)
Lehár: A garabonciás (1943 - 1944 között 15 előadás)
Lehár: Giuditta (1934 - 19 előadás)
Lehár: A hercegkisasszony (1910 - 1923 között 23 előadás)
Lehár: A mosoly országa (1930 - 1946 között 157 előadás)
Lehár: A víg özvegy (1958 – 1959 között 34 előadás – a Margitszigeten)
Lehártól még bemutatták a Városi Színházban a Frasquitát (1925), a Paganinit (1926), a Cárevicset (1928) és a Friderikát (1930) is!
Messager: Fortunio (1907 – előadás)
Millöcker: A koldusdiák (1921-től 1958-ig 21 előadás – a Városi Színházban is)
Offenbach: A banditák (1933 – 5 előadás)
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1890 – 1892 között 28 előadás)
Offenbach: Orfeusz a pokolban /”alvilágban” (1923-tól 1958-ig 50 előadás – a Városi Színházban is)
Planquette: Rip van Winkle (1935 – 1936 között 13 előadás)
J. Strauss: A cigánybáró (1905 – 1958 között 135 előadás)
Sullivan: A mikádó (1924 – 1958 között 17 előadás – a Városi Színházban is)
Suppé: Boccaccio (1913 – 1914 között 40 előadás)
Suppé: A szép Galathea (1902 – 1905 között 12 előadás)
Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (1922 – 1958 között 91 előadás – a Városi Színházban is)
Későbbi évtizedekben az Erkel Színházban bemutatták Lehár Ferenctől a Cigányszerelmet is (1999), Millöckertől újra A koldusdiákot (1962 – 1964), Offenbachtól színre került a Kékszakáll (1981 - 1985).
Lehár Ferenc Víg özvegye pedig napjainkig a világ legjátszottabb operettje, ami operaházak repertoárjára is felkerül(t), párbeszédes és/vagy koncertszerű változatban is. A MET mellett a New York City Opera, Chicago, San Francisco, San Diego, Kairó, Amsterdam, London, Párizs, Berlin, Koppenhága, Stockholm, Róma, Velence, Barcelona, Genf, Zürich, Lyon, Brüsszel, Drezda, Prága, Pozsony, Bukarest, Kolozsvár, Tokió, Lisszabon, Szentpétervár, Graz, Belgrád, Lipcse, Dallas, Frankfurt stb, operaházaiban mutatták be, sőt az operett balett változatát előadta a Buenos Aires-i Teatro Colon is.
Boldogult nagyszüleim hűború előtti korosztálya Zerkovitz-ot nemes egyszerűséggel Lopkovitz-nak titulálta. (nyilván nem véletlenül!)
A másik ok, hogy a zenéjük nem üti meg az operaházi szintet, ők amolyan slágergyárosok voltak, akik az egyszerű közembereknek írtak könnyen megjegyezhető dallamokat. Ilyen kategória még Márkus Alfréd is, meg sokan mások.
Huszka Jenő már a képzettebb zeneszerők közé számít természetesen. Külföldön ennek ellenére nem ismerik a darabjait, legfeljebb a Güll Babát.
Jacobi Viktor is nemzetközileg jegyzett szerző, őt a maga korában kedvelték külföldön pl. anglia, mostanában viszont nem igen játszák már a Leányvásárt, sem a Sybillt.
Opera Națională Română din Timișoara magyarul a Temesvári Operaház 2022. szeptember 30-án műsorra tűzte Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjét és a Prágai Operaház szintén játsza ugyanezt szeptemberben.
Megjegyezném, hogy külföldön (Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Oroszország...) az operaházak játszák az operetteket, legalábbis a nemzetközileg jegyzett darabokat. Operettszínház, mint ilyen Drezdában van többe között, de nem sok helyen.
Nemzetközileg manapság is jegyzett és játszott szerzők:
Offenbach, Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Oskar Strauss, Leo Fall, Ábrahám Pál, Ralph Benatzky, Robert Stolz, Nico Dostal, Paul Lincke, Karl Millöcker, Carl Zeller, az angol Sullivan, a magyar származású Sigmund Romberg, Hervé, Werner Richard Heymann, Eduard Künneke, Fred Raymond. Néha megy Oscar Nedbal. Leon Jessel.
Operetten-Lexikon itt még van pár szerző...