50 LEGTÖBBET JÁTSZOTT CÍM 2021/2022 operett

Ez azért túlzás, de egy időben az olaszoknál játszották egyik operettjét. Valójában sok jó slágert szerzett, de ez Budapestnek szólt elsősorban. Lajtai Lajos szintén.

Legegyszerűbb megnézni, hogy hány nyelven van fenn a wikipedia-n. Zerkovitz a magyar mellett esperanto és héber nyelven szerepel. Ennyi.

Idézet Lopkovitz  Zerkovitz Béláról: "Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ. Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt." (wiki) Szerencsére 1938--tól ő is tiltólistára került.

Köszönöm a statisztikákat - ami megerősíti Lehár helyét és A víg özvegy népszerűségét a műfajon belül.

Kicsit érdekesen hozza le ezeket az adatokat. Most a 2021/22-es évadot írtam be.

30 A LEGTÖBBET JÁTSZOTT ZENESZERZŐ

30 LEGTÖBBET JÁTSZOTT CÍM

A denevér persze etalon - ezért is hoztam külön sorban.

Strauss Denevérje a legjáttszottabb operett, utána pedig a Víg özvegy.

Nálunk, a Magyar Királyi Operaház műsorán is szerepeltek operettek, daljátékok – bemutatók:

 A repertoárra rendszeresen vissza-visszatérő A denevér, a János vitéz, a Három a kislány és a Csínom Palkó mellett ott voltak:

Buttykay Ákos: Hamupipőke (1912 - 1914 között 10 előadás)

Jacobi Viktor: Sybill (1938 - 1939 között 29 előadás)

Lecocq: Angot asszony lánya (1897 - 1904 között 9 előadás)

Lehár: A garabonciás (1943 - 1944 között 15 előadás)

Lehár: Giuditta (1934 - 19 előadás)

Lehár: A hercegkisasszony (1910 - 1923 között 23 előadás)

Lehár: A mosoly országa (1930 - 1946 között 157 előadás)

Lehár: A víg özvegy (1958 – 1959 között 34 előadás – a Margitszigeten)

Lehártól még bemutatták a Városi Színházban a Frasquitát (1925), a Paganinit (1926), a Cárevicset (1928) és a Friderikát (1930) is!

Messager: Fortunio (1907 – előadás)

Millöcker: A koldusdiák (1921-től 1958-ig 21 előadás – a Városi Színházban is)

Offenbach: A banditák (1933 – 5 előadás)

Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (1890 – 1892 között 28 előadás)

Offenbach: Orfeusz a pokolban /”alvilágban” (1923-tól 1958-ig 50 előadás – a Városi Színházban is)

Planquette: Rip van Winkle (1935 – 1936 között 13 előadás)

J. Strauss: A cigánybáró (1905 – 1958 között 135 előadás)

Sullivan: A mikádó (1924 – 1958 között 17 előadás – a Városi Színházban is)

Suppé: Boccaccio (1913 – 1914 között 40 előadás)

Suppé: A szép Galathea (1902 – 1905 között 12 előadás)

Vincze Zsigmond: A hamburgi menyasszony (1922 – 1958 között 91 előadás – a Városi Színházban is)

Későbbi évtizedekben az Erkel Színházban bemutatták Lehár Ferenctől a Cigányszerelmet is (1999), Millöckertől újra A koldusdiákot (1962 – 1964), Offenbachtól színre került a Kékszakáll (1981 - 1985).

Lehár Ferenc Víg özvegye pedig napjainkig a világ legjátszottabb operettje, ami operaházak repertoárjára is felkerül(t), párbeszédes és/vagy koncertszerű változatban is.  A MET mellett a New York City Opera, Chicago, San Francisco, San Diego, Kairó, Amsterdam, London, Párizs, Berlin,  Koppenhága, Stockholm, Róma, Velence, Barcelona, Genf, Zürich, Lyon, Brüsszel, Drezda, Prága, Pozsony, Bukarest, Kolozsvár, Tokió, Lisszabon, Szentpétervár, Graz, Belgrád, Lipcse,  Dallas, Frankfurt stb, operaházaiban mutatták be, sőt az operett balett változatát előadta a Buenos Aires-i Teatro Colon is.

Boldogult nagyszüleim hűború előtti korosztálya Zerkovitz-ot nemes egyszerűséggel Lopkovitz-nak titulálta. (nyilván nem véletlenül!)

A másik ok, hogy a zenéjük nem üti meg az operaházi szintet, ők amolyan slágergyárosok voltak, akik az egyszerű közembereknek írtak könnyen megjegyezhető dallamokat. Ilyen kategória még Márkus Alfréd is, meg sokan mások.

Huszka Jenő már a képzettebb zeneszerők közé számít természetesen. Külföldön ennek ellenére nem ismerik a darabjait, legfeljebb a Güll Babát.

Jacobi Viktor is nemzetközileg jegyzett szerző, őt a maga korában kedvelték külföldön pl. anglia, mostanában viszont nem igen játszák már a Leányvásárt, sem a Sybillt. 

Opera Națională Română din Timișoara magyarul a Temesvári Operaház 2022. szeptember 30-án műsorra tűzte Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjét és a Prágai Operaház szintén játsza ugyanezt szeptemberben.

Megjegyezném, hogy külföldön (Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Oroszország...) az operaházak játszák az operetteket, legalábbis a nemzetközileg jegyzett darabokat. Operettszínház, mint ilyen Drezdában van többe között, de nem sok helyen.

Nemzetközileg manapság is jegyzett és játszott szerzők:

Offenbach, Johann Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Oskar Strauss, Leo Fall, Ábrahám Pál, Ralph Benatzky, Robert Stolz, Nico Dostal, Paul Lincke, Karl Millöcker, Carl Zeller, az angol Sullivan, a magyar származású Sigmund Romberg, Hervé,  Werner Richard Heymann, Eduard Künneke, Fred Raymond. Néha megy Oscar Nedbal. Leon Jessel.

Operetten-Lexikon itt még van pár szerző... 

Eisemann és Zerkovitz nem való/k operaházba és mire a darabjaik elterjedhettek volna, jött a világháború, utána pedig a német nyelvterület kivételével felgyorsult a műfaj népszerűségének hanyatlása. Egyébként szinte semelyik operett nem való operaházba, még ha pl. A víg özvegyet néha ki is tűzik 1-1 primadonna (pl. Renée Fleming) kedvéért. Túl sok és elavult a próza bennük.

Némileg enyhítő körülmény, hogy a Csárdáskirálynő (ami amúgy csúcs) idén teljesen kimaradt.

A Mezzo csatorna sugározza ma 12.30-tól az ismert klasszikus operettet:

Hervé: Mam’zelle Nitouche (magyar címen jobban ismert: Nebáncsvirág)

Louis Auguste Joseph Florimond Ronger, azaz Hervé (1825-1892) „Vaudeville-operettje”

Bemutató: 1883. január 26., Párizs, Théâtre des Variétés

Szövegkönyv: Henri Meilhac és Albert Millaud

Opera de Lausanne, 2018

Orchestre de Chambre de Lausanne

Choeur de l’Opera de Lausanne

Conductor: Christophe Grapperon

Stage direction: Pierre-André Weitz

Időtartam: 02:06

A szereposztásból:

Denise de Flavigny, Mam’zelle, zárdanövendék– Lara Neumann
Célestin, orgonista/Floridor – Damien Bigourdan

Le Vicomte Fernand de Champlâtreux – Samy Camps
Le Major, comte de  Château-Gibus – Eddie Chignara

Loriot,  officier - Olivier Py

A  háromfelvonásos operettből itthon a Rádió Dalszínháza magyar nyelvű stúdiófelvételt készített:

Bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth Rádió,  20.10 – 22.00

Fordította: Zágon István
Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Zenei rendező: Beck László
Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Denise de Flavigny – Neményi Lili
Celestin, orgonista/Floridor – Ráday Imre
Fernand de Champlatreux – Baksay Árpád
Chateau Gilbeaux, őrnagy – Egri István
A fejedelemasszony – Ladomerszky Margit
Corinne – Olty Magda
Loriot, őrmester- Fekete Pál
Kapusnő – Koloss Margit
A részeg – Hlatky László
Színigazgató – Zách János
Színésznő – Darvas Magda

Valójában azok a dalok lesznek egy idővel elcsépeltek és válnak a könyökömön kijövőkké, amiknek nagyon egyszerű a dallamuk, és a refrénjük, hogy könnyen a fülünkbe megy. Ezeket egy darabig szeretjük, aztán ha túl sokat haljuk, akkor már inkább idegesítővé válnak. Legalábbis számomra. Ha meghallgatsz egy Gershwint, na az úgy van megírva, hogy bárhányszor hallgatod, nem unod meg. Ez jelenti számomra az értéket. 

Mindenesetre az Eisemann és Zerkovitz dalok nem véletlenül nem kerültek be a nemzetközi operett irodalomba, mivel nem ütik meg azt a művészi értéket, hogy operaházak felvegyék repertoárba. Ettől függetlenül sok jó daluk van. A palotakoncerten inkább a nemzetközileg elismert szerzők dalai mennek.

Eisemann szokott lenni és tavaly volt két Vincze Ottó dal, de sajnos tényleg mindig ugyanazokat a dalokat hallani. Remélem idén nem azokat vágják ki, amiket még nem hallottuk a Palotakoncerten. Ilyen Ábrahám Sevilla dala, Jacobi Sybill nagyáriája, Offenbach híres baba dala....

Az is vicc, hogy Zerkovitz Bélának mindig ugyanazt az egy slágerét játszák, mintha nem lenne neki vagy 30 slágere. Röhej. Asszonykám adj egy kis kimenőt...Ábrahám Toujour lamour c. nemzetközileg híres örökzöldje miért nincs sose?

Kiss B. Attila tényleg nem játszatja a külföldi operettszerzőket, pedig benne volt a pályazatában sok minden, ami 90%-a nem valósult meg eddig.... Offenbach és Strauss és egy két opera. Ennyi a nemzetközi operett irodalom. Idén csak 2 opera volt, az egyik ugye a Hoffmann meséi.

Itthon évek óta szinte csak magyar szerzők műveiből válogatnak részleteket a producerek a Budavári Palota Oroszlános udvarában rendezendő augusztusi szabadtéri koncertek műsorába.  Alkalmanként becsúszik egy-egy külföldi komponista operettjéből vett szám, de a hangsúly Lehár, Kálmán, Huszka "hármasán" van, hozzájuk olykor egy-egy Jacobi-, Kacsóh-, Ábrahám-, Zerkovitz-szerzemény társul, ez a struktúra idén sincs másképp. Ráadásul mindig ugyanazokat az unalomig ismert, ismételt, "elcsépelt" dalokat, kettősöket, együtteseket halljuk... (Hol vannak/maradnak Nádor Mihály, Buttykay Ákos, Fényes Szabolcs, Kerekes János, Eisemann Mihály, Gyöngy Pál, Buday Dénes, Farkas Ferenc, Polgár Tibor vagy Vincze Ottó jelentős számú színpadi művének slágerei?...)

Szeretnék végre klasszikus operettek gáláját is élvezni egy-egy koncerten: Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette, Sullivan, Jones, Suppé, J. Strauss, Zeller, Millöcker, Fall, O. Straus, Ziehrer alkotásaival a középpontban!  A műfajt kedvelő közönség - biztos vagyok benne - ezeket is szeretné, és legalább megismerné ha erre alkalom kínálkozik.

Évtizedekkel ezelőtt a Magyar Rádió rendszeresen rendezett és szerkesztett ilyen - klasszikus operetteket is műsorára tűző - operett-gálákat, elsősorban operaénekeseink közreműködésével.

Volt rá példa, hogy a tévékamerák mindkét koncertnapon jelen voltak, sőt: a főpróbán ugyancsak (egyszer azon is ott voltam és láttam), aztán ebből a két- három felvett anyagból "vágták össze", ami végül a televízió képernyőjére került (és nem az egyes előadott számok sorrendjében...).

Az 5192. sorszám alatt belinkelt Origo-beszámolóban sem említenek műsorvezetőt/konferansziét, csak három személyt neveznek meg, akik a nyitó esten elmondták köszöntőbeszédüket: 

Dr. Vadász Dániel, az Operettissima Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Budavári Palotakoncert művészeti vezetője és producere

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója 

Nacsa Olivér, a Budavári Palotakoncert producere

Sajnos csak megvágva adják le, de érdekes, hogy a szombati előadáson semmilyen felkonferálás nem volt, csak énekelték a dalokat, és a műsorfüzetből lehetett követni mik is mennek. Senki se volt ott, csak az énekesek.

Köszönöm. Vonzó program lehetett...

A Duna TV két részben sugározni fogja a Palotakoncert felvételét ("A tizedik"), amit nyilván szerkesztett változatban láthatunk majd hamarosan a csatornán:

I. rész: augusztus 20., szombat, 20.05 - 21.00

II. rész: augusztus 21., vasárnap, 21.25 - 22.20

A Tizedik - műsor 

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara

Vezényel: Pfeiffer Gyula

Rendező: Vincze Balázs

Első rész:

1. Palotás

Lehár Ferenc: Pacsirta (Balettkar) (koreográfus: Apáti Bence, Lénárt Gábor)

2. Szép város Kolozsvár

Kálmán Imre: Marica grófnő (Széles Flóra, Dénes Viktor)

koreográfus: Lénárt Gábor

3. Az én nevem La Bella Tangolita

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Kiss Diána, Balettkar)

koreográfus: Lőcsei Jenő

4. Asszonykám, adj egy kis kimenőt

Zerkovitz Béla: Csókos asszony (Oszvald Marika, Langer Soma)

koreográfus: Bakó Gábor

5. Sevilla

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban (Bordás Barbara, Dolhai Attila, Énekkar, Balettkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

6. Daniló belépője

Lehár Ferenc: A víg özvegy (Erdős Attila, Balettkar)

7. Illúzió a szerelem

Jacobi Viktor: Sybill (Lévai Enikő, Homonnay Zsolt)

8. Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket

Kálmán Imre: Marica grófnő (Ninh Duc Hoang Long, Balettkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

9. Bécsi vér duett

Ifj. Johann Strauss: Bécsi vér (Lukács Anita, Vadász Zsolt, Balettkar) 

koreográfus: Lénárt Gábor

10. Induljunk, van egy hely

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Széles Flóra, Laki Péter)

koreográfus: Lénárt Gábor

11. Olympia áriája

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi (Süle Dalma, Énekkar)

12. Grizett-dal

Lehár Ferenc: A víg özvegy (Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Énekkar, Balettkar)

koreográfus: Pető László

13. Bár az asszonyhoz senki sem ért

Lehár Ferenc: A víg özvegy (Összes szereplő)

Második rész

1. Balett

Ifj. Johann Strauss: A denevér (Balettkar, Énekkar)

koreográfus: Bajári Levente

2. Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?

Lehár Ferenc: A mosoly országa (Kiss Diána, Niah Due Hoang Long)

3. Champagner Wien

Kálmán Imre: Josephin császárnő (Bordás Barbara, Énekkar, Balettkar)

koreográfus: Krizsán Dániel

4. Fülembe csendül egy nóta még 

Kacsóh Pongrác: Rákóczi (Vadász Zsolt)

5. Honvédbanda

Ábrahám Pál: Viktória (Dancs Annamari, Dénes Viktor, Balettkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

6. Ajk az ajkon

Lehár Ferenc: A víg özvegy (Süle Dalma, Erdős Attila)

7. Fedora belépője

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (Lévai Enikő, Balettkar, Énekkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

8. Il bacio

Luigi Arditi (Lukács Anita)

9. Jön-e velem, nagysád, shimmyt járni?

Kálmán Imre: A bajadér (Szendy Szilvi, Laki Péter, Balettkar)

koreográfus: Lőcsei Jenő

10. Szeptember végén

Huszka Jenő: Erzsébet (Homonnay Zsolt)

11, Stefi

Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (Oszvald Marika, Balettkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

12. Deres már a határ

Lehár Ferenc: Garabonciás (Langer Soma)

13. Szebb volt itt régen

Kálmán Imre: A Chicago-i hercegnő (Dolhai Attila, Énekkar, Balettkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

14. Ringó vállú csengeri violám

Kálmán Imre: Marica grófnő (Összes szereplő, Balettkar, Énekkar)

koreográfus: Lénárt Gábor

Karigazgató: Rónai Pál

Látványtervező: Somfai Péter

Világítástervező: Bodor Ákos

Hangosítás: Dorozsmai Péter, Kurina Tamás, Sándi Balázs

Műszaki vezető: Fülöp Gergő

Koreográfus-asszisztens: Gallai Zsolt, Marosi Edit

Rendezőasszisztens: Lenchés Márton

Ügyelő: Terjék Attila

Jubileumot ünnepelt a Budavári Palotakoncert

ORIGO - 2022.08.09. 16:12

Végül sikerült jegyet szereznem a tegnapi műsorra, ráadásul akciósan, mert megürültek helyek. Hazahoztam a műsorfüzetet, megpróbálom begépelni a műsort.

Lemezújdonság

Franz von SUPPÉ (1819–1895) Die Reise um die Erde in 80 Tagen (‘Around the World in 80 Days’)

Janáček Philharmonic Orchestra • Dario Salvi

(Jules Verne regényének színpadi változata nyomán)

https://www.naxos.com/CatalogueDetail/?id=8.574396

Előjáték  

Zenebaratmonikának

Az Operettszínház oldaláról:

Budavári Palotakoncert - 2022

Az idén kihagyom ezt a koncertet. 

Valaki kint van a Palotakoncerten?

Van esetleg műsor? Jó lenne tudni mik lesznek.

Múltidéző

A 4582. sorszám alatt bemásolt cikk  - interjú - folytatása:

Jankovits József operetténekes: „Ragaszkodom a műfaj szabályaihoz”

„Azt a modernizálást sem bírom elviselni, mikor a bonviván részegen legurul a lépcsőn, vagy amikor a szerelmi kettős alatt pofozkodnak”

/Magyar Fórum, 2013-06-20 / 25. szám/

Jankovits József operetténekes 1951- ben született Budapesten. Pályáját a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, 1982-től a Budapesti Operettszínházban játszott. Jelenleg szabadúszó, és évek óta szerepel a Turay Ida Színház produkcióiban. Külföldön is sokszor vendégszerepelt, főként Németországban és Belgiumban. Az operák hősszerelmes, az operettek bonviván szerepeivel aratott sikert. Liszt Ferenc-díjas (1990).

Főbb szerepei: Hunyadi László (Erkel Ferenc: Hunyadi László), Don José (Bizet: Carmen), René (Lehár: Luxemburg grófja), Szu-Csong (Lehár: A mosoly országa), Józsi (Lehár: Cigányszerelem), Tom (Jakobi: Leányvásár), Rosilon, Danilo (Lehár: A víg özvegy), Rácz Pali (Kálmán: Cigányprímás), Mr. X (Kálmán: Cirkuszhercegnő), Illésházy László (Huszka: Lili bárónő), Török Péter (Kálmán: Marica grófnő), Alfréd, Eisenstein, Frank (J. Strauss: A denevér), Edvin, Feri bácsi (Kálmán: Csárdáskirálynő), John Webster (Ábrahám Pál: Viktória), Bagó (Kacsoh: János vitéz), Draskóczy (Huszka: Mária főhadnagy).

Azt hittem, hogy a müncheni színházból megyek nyugdíjba, de jött egy új direktor, és egy év múlva már nem voltam ott

Ön mostanában főleg művelődési házakban énekel. A következőt olvastam egy internetes oldalon: , Amikor egy színház profilt vált, akkor nem az számít, hogy kinek milyen sikerei voltak eddig, hanem hogy mennyire tud azonosulni az új koncepcióval. Jankovits József a hagyományos operett-játszáshoz kötődik, valószínűleg ezért távozott a Budapesti Operett Színházából.” Van benne igazság?

- Az Operettszínházat annyira szerettem, hogy semmilyen nyugati felkérés nem csábított el onnan. Amikor a Theater am Gärtnerplatz tagja voltam, előfordult, hogy egy héten háromszor is Budapestre utaztam, hogy lejátsszam itthoni előadásaimat. Azt soha nem vitattam, hogy minden színházvezető azzal dolgozik, akivel akar. Nyugaton, profi pályafutásom alatt megtanultam, hogy senkinek sincs bérelt helye. Azt hittem, hogy a müncheni színházból megyek nyugdíjba, mert szeretett a vezetőség, szeretett a közönség, de jött egy új direktor, és egy év múlva már nem voltam ott. A színházcsinálók képesek bebizonyítani azt, hogy nincs pótolhatatlan ember. Amikor az Operettszínház jelenlegi vezetése került pozícióba, akkor szó sem volt a mellőzésemről, hiszen a nevem szerepelt a pályázatban. Mindent meg is ígértek, ám meglepődve tapasztaltam, hogy nem tüntették fel a nevem a következő évad műsortervében. Ezt nem vettem tudomásul, és kikelve magamból azt mondtam: nekem jár, hogy a felújított színházban is játsszak. Abban állapodtunk meg, hogy eljátszom a Cirkuszhercegnő bonviván szerepét, és szezon végén elbúcsúzunk egymástól. Ez így is történt. Azóta nézőként sem tértem vissza. Az idézett szöveghez annyi, hogy még arra sem volt lehetőségem, hogy a profilváltásban kipróbáljam magamat.

Mit gondol, az operettet kiszoríthatja-e a musical?

- Ez egy rossz felvetés. Az operettet már több évtizede temetik, de túléli még azokat is, akik a vesztéről beszélnek. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az operett, ha hitelesen és jól játsszák, miután zenéje nemes és szép, sikert arat. Kálmán és Lehár a műfaj két óriása, így érthetetlen, hogy miért nézik le az operettet éppen idehaza, ahelyett, hogy büszkék lennénk rá, és kijelentenénk, hogy az operett hungarikum. Azon kevés exportálható műfajok közé tartozik, melyet mindig nagy sikerrel játszottak magyar társulatok külföldön. A klasszikus musicaleket, mint amilyen a My fair lady, ma szintén sokan megvetik. Ez nem más, mint sznobizmus. A musical pedig a jelen kor operettje.

Ma a bonvivánok többsége musicaleket is énekel. És a musicalszínészek operettekben lépnek fel. Ezt mennyire tartja jónak?

- Ezzel nincs semmi probléma, ha az énekes ismeri a műfaj szabályait, van stílusérzéke, és megfelelő énektudással rendelkezik. Amikor először a Broadwayn megnéztem az Operaház fantomját, akkor nagyon érdekelt, mitől olyan jók ezek az énekesek. Egyrészt a profizmustól, a színházi fegyelemtől, s legfőképpen azért, mert klasszikus énektechnikát használnak. Tehát jó énektechnikával kell énekelni, s ha valakinek ezen túl van érzéke az operetthez és a musicalhez is, akkor mind a két műfajban tökéletes lehet. Erre egy példa: Egyházi Géza jelenleg a rockopera és a musical műfajának kiemelkedő énekese, de több operettben - így a Bál a Savoyban címűben is játszik bonviván szerepet.

Kanyarodjunk vissza a múltba. Emlékszik, melyik operettet látta először gyerekkorában?

- Nyolcéves voltam, mikor a Bánk bánt láttam az Operaházban, ami abszolúte magával ragadott. Muzikális gyerekként már alsó tagozatban énekkaros voltam. De nem akartam énekes lenni, hanem erdészként képzeltem el magam. Akkor Sopronban volt az ország egyedüli erdészeti szakközépiskolája, hatalmas túljelentkezéssel. Mivel máshoz nem volt kedvem, így fordultam az éneklés felé. A hangomat nem tartottam nagyra, ezért 18 évesen úgy gondoltam, elmegyek táncdalénekesnek. Az OSZK stúdiójában Ákos Stefi és Gyarmati István voltak első tanáraim.

A legtöbb helyen sarlatánok képeznek dilettánsokat  Ez még tehát nem a klasszikus ének...

- Nem az, de az alapokra nagyon jól megtanítottak, és nem került rossz helyre a hangom. Ma sajnos nagyon sok tanoda működik, és a legtöbb helyen sarlatánok képeznek dilettánsokat. A pénz nagy úr, és a tandíj miatt sokszor nem közlik azt, ha valaki tehetségtelen. Az első énektanár meghatározó mindenkinél, s ha nem jó, akkor még egy tehetséget is el tud rontani. Az én első klasszikus ének tanárom Raskó Magda volt, aki korábban operaénekesnő volt. Nagyon-nagyon sokat köszönhetek neki. Amikor elfogadott növendékének felvetettem, hogy nincs pénzem a magánúton való tanuláshoz. Édesapám ugyanis nem lelkesedett az ötletért, hogy nem mérnök, hanem énekes akarok lenni. Ő csak az első premierem után hitt bennem.

Raskó Magda korábban is hitt önben?

- Bizonyára, mert azt mondta nekem: egy évig ingyen tanítom magát, de csak azzal a feltétellel, ha minden nap jár hozzám. Három év után próbát énekeltem Pécsen és Szegeden, végül is az utóbbi helyre kerültem. A Szegedi Nemzeti Színház számomra olyan volt, mint egy főiskola, mert játszottam operettben, zenés vígjátékban és prózában is.

Melyik volt az első nagy szerepe?

- A Lili bárónő bonviván szerepe volt az igazi nagy bemutatkozásom. S azt az idegállapotot nehéz lenne leírni. Nem vagyok lámpalázas típus, mert a közönség inkább biztonságot ad. Sokkal jobban izgultam az olyan meghallgatásokon, mikor két-három ember előtt kellett bizonyítani. Ha színházvezető lennék, akkor színdarabokban nézném meg a színészeket, mert akkor derül ki igazán, hogy mit tud a művész.

A pesti szereplésekkel párhuzamosan külföldön is fellépett, főleg Németországban.

- 1982-ben volt az Operettszínház első nagy müncheni vendégjátéka. Ebben én csak a Vágyom egy nő után -t énekeltem, de mégis felhívtam magamra ezzel egy impresszárió figyelmét, így 1983-ban Nyugat- Berlinből felhívtak azzal, hogy vállalnám-e a Marica grófnőből a bonviván szerepét. Természetesen igent mondtam, de nem tudtam, mire vállalkozom, hiszen meg kellett tanulnom a német prózát. Szerencsés adottságom, hogy gyorsan tanulok, és azt hittem, elegendő a három hét a német szöveg elsajátításához. Amikor kimentem, rájöttem, hogy ez most a német szöveggel nincs így, mert egy mondat sem ragadt meg a fejemben. És akkor saját pénzemen kihozattam Raskó Magdát, aki kiválóan beszélt németül, és az első két hétben próbáltam és tanultam. De csak nem ment. Egyszer aztán annyira ideges lettem, hogy a sarokba vágtam a szövegkönyvet, és azt mondtam tanárnőmnek, menjünk haza. Ám Raskó Magda csak nézett rám, nem szólt egy szót sem. S akkor elszégyelltem magam, felvettem a szövegkönyvet, és újra nekiláttam tanulni. Mintha egy gát szakadt volna bennem át, mert ezután nagyon hamar megtanultam a német szöveget. Később kiderült, hogy a rendező azt mondta tanárnőmnek: Jóskát nagyon kedveljük, szépen énekel, de tudomásul kell venni, nem tudja megtanulni a szöveget. Erre Raskó Magda azt felelte: maga nem ismeri a Jankovitsot, és nem ismer engem. Kész lesz minden a premierre. Az eredmény: 25 előadás ment le minden hiba nélkül. Ezt követte a belgiumi meghívás, amikor szintén a Marica grófnőben kellett énekelni. Ezekben a társulatokban egyedül voltam magyar, s így rá voltam kényszerülve a nyelv megtanulására. Theater am Gärtnerplatz tagjaként pedig bekerültem a német színházi világba, egyre -másra jöttek a felkérések, a stuttgarti operaházban például a Denevér Eisensteinjét énekeltem.

Ha már itt tartunk, Debrecenben operákban énekelt. Ez nem jelentett nehézséget?

- Nem, mert eleinte nem operett, hanem operaénekes akartam lenni, és operaáriákon tanultam meg énekelni. Voltam is meghallgatásokon, de egyik sem sikerült. Az operett műfajában viszont egyre magasabbra kerültem, így nem bántam, hogy nem lettem operaénekes. A debreceni Hunyadi és a Carmen pedig lelkileg kárpótolt, mert bebizonyítottam, hogy ebben a műfajban is megálltam volna a helyem.

Az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek: szerepeljek a Turay Ida Színház produkcióiban

Miután elköszönt az Operettszínháztól hol énekelt?

- Több társulattal turnéztam külföldön, ami anyagilag biztonságot jelentett, de szakmailag nem elégített ki. Magyar énekes vagyok, és magyar közönségnek szeretek énekelni. Az évek múlásával már nem énekeltem nagy főszerepeket. Nem szoktam hazudni önmagamnak, és tudtam, hogy egy bizonyos kor után már nem énekelhetek bonviván szerepeket, így a Csárdáskirálynőben már nem Edwin, hanem Feri bácsi vagyok. Bejártam az egész világot, voltam Ausztráliában, Amerikában, Japánban, Kínában, s Európa összes országában, a közönség és a kollegák szerettek, így már különösebb ambícióim nincsenek. De itthon sem vagyok színház nélkül, mert az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek: szerepeljek a Turay Ida Színház produkcióiban. A kérésnek örömmel eleget tettem, mert jó darabokban, remek kollégákkal lehetek együtt egy színpadon. Most az a vágyam, hogy minden évben egyszer elénekeljek egy jó szerepet a Turaynál, és egyet egy vidéki színháznál. Eddig nagyon szép életem volt, és addig szeretnék színpadon lenni, a közönség számára kikapcsolódást nyújtani, amíg csak egészségi állapotom megengedi.

Rátonyi Róbert élete és pályája

„Az operett színészkirálya, akit életében állandóan megaláztak, bár egy ország szerette”

/SZTANKAY ÁDÁM - 2022.07.31. 18:19 – Origo.hu/

Nekem élet a színház – Lehoczky Zsuzsa születésnapi gálaestje

(YouTube-ról itt.)

„Lehoczky Zsuzsa a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja így búcsúzott 2021. szeptember 27-én a közönségtől, és az Operett Színház társulatától.”

Az M5 csatorna ma este 21.00 és 23.20 óra között sugározza felvételről a gálát.

A Duna TV kis portréfilmje 10 percben, ami a  MédiaKlikk oldalán visszanézhető:

Álmok álmodói – Honthy Hanna életéről

• Fischl Mónika, színművész visszaemlékszik Honthy Hannára, méltatja művészetét

- Dokumentumfilm- és video-részlet bemutatja Honthy Hannát

• Ötszemközt (1973) – portréfilm Honthy Hannáról  (rendező: Fellegi Tamás)

-  Honthy Hanna vall a publikummal való kapcsolatáról (részlet); bejátszott archív fotók és filmrészlet

• A Primadonna – Honthy Hanna (1993) Szerkesztő: Nemlaha György, rendező: Szemes Katalin

- Gáspár Margit a Főv. Operettszínház egykori igazgatója emlékszik Honthyra a Luxemburg grófja neki átírt,  Fleury-szerepéről, abban bemutatkozott átütő sikeréről (részlet)

- A 80 éves Honthy Hanna vall pályája elindulásáról az archív filmkockákon. A Csárdáskirálynő Cecília-szerepében (részlet)

A Duna World televízióban ma este (19.25 - 21.00)  ismét látható lesz: 

Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára  (2013) - zenei műsor

Nem láttam ezt az előadást (július 22.) . A Városmajori Színpad honlapján olvasható a darabról előzetes ajánlás:

Mulat a Monarchia – karanténbalett

A filmek kurátora: Szabó Máté

a tegnapi, városmajori koncerten nem értem, miért kellett belecsempészni a koronás videókat a Monarchia Operett műsorába.

Hát igen. Ld. ehhez kapcsolódóan Társművészetek/2545. (SZFE-n) "mindent összetörtek".

Szinetár Miklós 90 évesen újra megrendezte, színpadra állította Lehár Ferenc világsikerű nagyoperettjét, A víg özvegyet, ezúttal a Szolnoki Szigligeti Színház produkciójában.

Az új bemutató 2022. május 20-án volt az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ színháztermében. (Épületének felújítása miatt a Színház 2020-tól az említett szükséghelyen játszik.)

Közreműködnek: a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, a Szigligeti Színház kórusa és tánckara, valamint a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus.  Vezényel:  Cser Ádám/Kanai Toshifumi

"A víg özvegy bemutatója előtt" - videointerjúk a fellépő művészekkel (YouTube) - Buch Tibor (Danilo), Lőrincz Judit (Hanna), Józan Vivien és Somogyi Lili (a két Valencienne)

Szinetár Miklós korábban azt nyilatkozta:  A víg özvegy az egyik kedvenc operettje, megrendezte már az Operettszínházban, Szentpéterváron, Kazahsztánban, Veszprémben.

“A környezet, a színészegyéniségek, a társulatok színessége, a mindig elölről elkezdett alkotói munka soha nem eredményezett még egyforma bemutatókat. (…) Szeretem az operettet, nekem szívügyem ez a műfaj, de nagyon vigyáznunk kell mindig arra, hogy ne legyen cukrozott és olcsó. Az operett egy végtelenül lázadó, szemtelen, pimasz műfaj. Benne van a mese és a dráma, az egész élet, mindent kinevet, ironizál, a végleteket feszegeti. A víg özvegy egy Carpe diem darab, ennél életszeretőbb, életigenlőbb mű kevés van. Szinte az összes dala ilyen hangulatot áraszt. Sugározza, hogy minden reménytelenség ellenére az élet jó, szép és élni való. Persze, e mögött észrevehető és tetten érhető a finom szomorúság. Ami pedig az aktualitást illeti, lehet találni azt is ebben a műben, hiszen ez az operett arról szól: adott egy kis ország, amelyik eladósodott, és, hogy ebből kilábaljon, mindenre képes” – fogalmazott korábban Szinetár Miklós a darab kapcsán.

Köszönöm ennek az interjúnak a beillesztését.

Egy idézet ebből: (nem a szövegkörnyezetből kiragadott szavak)

"Szinetár Miklós tanár úr azt mondta, hogy ez a pálya húsz százalék tehetség, húsz százalék szorgalom és hatvan százalék szerencse. De ha a két húsz százalékunkban nem teszünk meg száz százalékig mindent, akkor a hatvan százalékról nincs is mit beszélni."

Szinetár Miklós – saját szavai szerint – idei, 90.születésnapja alkalmából személyes levelet kapott a Köztársasági Elnöktől, a Miniszerelnöktől. Gálaesttel köszöntötte az Operaház, megemlékezett róla az MTV és így tovább. Csak egyetlen intézmény, annak egyetlen oktatója egyetlen szóval sem vett tudomást az évfordulójáról, arról, hogy ott töltötte eddigi életének legtöbb idejét: 51 évig tanított a SZFE-n.

Ez csak egy kis adalék Homonnay Zsolt tanár úr interjújához.

Homonnay Zsolttal, a Budapesti Operettszínház művészével készített  interjú  olvasható a Magyar Nemzetben. A cikkből idézek:

„– Térjünk át a tanításra! 2021-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem az operett- és musicalszak hallgatóit oktatja. Az első tanév milyen tapasztalatokkal zárult?
– Váratlanul ért a felkérés, sok kérdés, kétség fogalmazódott meg bennem a tanítás kapcsán, ugyanakkor azt gondolom, hogy a mai operett- és musicalhallgatóknak tapasztalatokon alapuló iránymutatást kell kapniuk a szakmabeliektől. Tanártársaimmal, Nádasi Veronikával, Kiss-B. Atillával és Földes Tamással rengeteg gyakorlati segítséget tudunk adni nekik a szövegtanulástól a próbákon keresztül a végső megvalósításig vezető úton, hiszen mi is ugyanezeket éljük végig mindennap. Kiss-B. Atilla főigazgató úrnak köszönhe­tően pedig zeneakadémiai szintű zenei és hangképzést is kapnak a hallgatók. Mindenben maximális odaadással és elvárással fordulunk feléjük, ugyanis a digitális világban rengeteg információ, inger éri ezt a korosztályt, s nehezen tudnak elmélyülni egy-egy dologban. Az igazi színpadi létezéshez azonban szükség van az elmélyülés képességére, illetve annak a megtanulására, így az első évet annak szenteltük, hogy megtanuljanak tanulni és megtanuljanak egy szereppel magukon keresztül foglalkozni. Maximalista vagyok, nem érem be félmegoldással. Azt értékelem, ha valami akkor és ott megszületik. Hasznos, tanulságos és izgalmas év van mögöttünk. A tizenhét főből álló osztálynak jó a lelkülete, munkamorálja, és nagyon jól tudják felfelé húzni egymást munkájuk során. Mámoros szeretetenergia vesz körül bennünket. Úgy gondolom, hogy most már felszállhatnak arra a hajóra, amivel be lehet fogni a szelet a vitorlába.

– Huszonöt éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az ott kapott szemléletből, értékrendből mit ad tovább a hallgatóknak?
– Azt, hogy az igazi értékteremtő művészi munka kizárólag a felkészültségben és a hozzáállásban mutatkozik meg. Szinetár Miklós tanár úr azt mondta, hogy ez a pálya húsz százalék tehetség, húsz százalék szorgalom és hatvan százalék szerencse. De ha a két húsz százalékunkban nem teszünk meg száz százalékig mindent, akkor a hatvan százalékról nincs is mit beszélni. A vizsgák során azokat a hallgatókat tudtam értékelni, akik maximálisan odatették magukat, mert én is ilyen vagyok. Ahogy az imént már említettem, fontos, hogy tanuljanak meg tanulni és hittel, elmélyülten, összpontosítva dolgozni, helytállni, fejlődni. És arra is fel szeretnénk őket készíteni, hogy itthon és külföldön is a lehető legmagasabb színvonalat legyenek képesek nyújtani.”

„– Tavasszal a Budapesti Operettszínházban megrendezte a Huszka-gálát, míg a jövő évadban a szerző Mária főhadnagy című operettjét állítja színpadra. Ezek szerint Huszka Jenő életműve különösen közel áll önhöz. Miért?
– Huszka Jenő a legmagyarabb operettszerzővé vált számomra, amikor elmélyültem az életében és a munkásságában. Játszottam már több darabjában, a Gül babában, a Bob hercegben és a Lili bárónőben. Nagyon szeretem, ahogy a klasszikus bécsi operettet magyaros dallamokkal: verbunkossal, csárdással, népdalokkal töltötte meg. A Darumadár fönn az égen című dalát Kodály begyűjtötte Erdélyben mint népdalt, holott Huszka írta. Megzenésítette Petőfi Sándor verseit, amelyeket a darabjaiba is beemelt. Emellett neki köszönhetjük a mai Artisjus jogelődjét, ő kezdett el jogdíjat fizetni a magyar szerzőknek. A Mária főhadnagy pedig azért különleges, mert nem egy meseszerű, hanem egy történelmi operett, amelyben valóságos alakok szerepelnek Lebstück Máriától Kossuth Lajosig.”

/HOMONNAY ZSOLT: A JEKYLL ÉS HYDE MINDEN EDDIGI SZEREPEMET FELÜLMÚLTA

„Megfejti a lélek mozgatóit”

MNO.hu - PETROVICS GABRIELLA, 2022. 07.19/

A Győri Nemzeti Színház - „A jelen és a jövő színháza” mottó mentén szerveződött - 2022/2023-as évadában, amelyről a sajtó képviselői részletesen értesülhettek május 4-én délután a teátrum csillárszintjének elegáns kulisszái között, bemutatásra kerül Lehár Ferenc klasszikus nagyoperettje is:

2023. március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy Bakos-Kiss Gábor igazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege. 

A címszerepet - Glavari Hannát - Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház énekművésze alakítja.

Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/16496/102/

Egy anekdota, amely azt bizonyítja, milyen jelentős hatással bírt A víg özvegy a kortársakra. Alma Mahler, a neves zeneszerző és karmester Gustav Mahler felesége így emlékezett vissza: „Egyszer megnéztük A víg özvegy című operettet, s az tetszett nekünk. Mahler meg én utána otthon táncoltunk, és emlékezetből felidéztük Lehár keringőjét. Mulatságos dolog történt. Az egyik dallamra nem tudtunk visszaemlékezni, bármennyire igyekeztünk is. Akkoriban viszont mindketten annyira a fellegekben jártunk, hogy nem tudtuk rávenni magunkat, hogy megvegyük a keringőt. Ezért mindketten bementünk a Doblinger zeneműboltba. Mahler beszélgetésbe elegyedett a főnökkel műveinek eladásáról, én pedig közben látszólag közönyösen lapozgattam A víg özvegy zongorakivonatait és egyvelegeit, míg rá nem bukkantam a keringőre és a keresett dallamra. Ekkor odaléptem Mahlerhez. Ő gyorsan elbúcsúzott, én meg az utcán elénekeltem neki a dallamot, nehogy megint elfelejtsem.”

Bühne Burgäschi | Home (burgaeschi.ch)

Die künstlerische Leiterin der Bühne Burgäschi Melanie Gehrig über die Operette «Roxy und ihr Wunderteam» - Tele M1

Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára c. operettje német változata a Roxy und ihr Wunderteam nagy sikert aratott Svájcban. Július 12-én megy utoljára. Íme részletek az előadásból.

Az Operettszínház honlapjáról:

"Imalánc Kollégánk gyógyulásáért!

Tegnap reggel leomlott egy ház tetőszerkezete Budapest belvárosában, a VI. kerületi Ó utca és Jókai utca sarkán álló ház egyes szerkezeti elemei zuhantak az utcára. A baleset következtében súlyos sérülést szenvedett a Budapesti Operettszínház egyik táncművésze, aki éppen munkahelyére tartott. Munkatársunk jelenleg is kórházi, baleseti ellátásban részesül. Színházunk vezetése és társulata támogatásáról biztosítja, és mindenben segíti sérült társulati tagunkat és családját. A Budapesti Operettszínház Kiss-B. Atilla főigazgató kérésére ma délután imaláncot indít a Mária Rádióban, amelynek során minden nap a hallgatókkal együtt egy emberként imádkozunk kollégánk, fiatal táncművészünk gyógyulásáéért. Kérjük, és köszönjük szépen kedves nézőink csatlakozását az imalánchoz! "

95 évesen meghalt Rátonyi Róbert özvegye, Németh Margit

/ORIGO - 2022.06.19. 18:51/

Rátonyi Róbert özvegye, Németh Margit 95 éves volt, férje 1992-ben halt meg.

Halálát Oberfrank Pál jelentette be a Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál alatt, a Sissi, a magyar királyné című operett-előadás végén.

"Az operett ugyan a vidámság, a boldogság műfaja, de itt jelentjük be, hogy fesztiválunk névadójának az özvegye, Németh Margit, most este, 95 éves korában csendesen és nyugodtan távozott közölünk.Milyen furcsa az élet, hogy éppen most, amikor ezzel a rendezvénnyel ünnepeljük a férjét és a műfajt, de ne legyünk szomorúak. Isten vigyázzon rá. Lánya, Hajnalka és fia, Robi gyászolják" – közölte Oberfrank.

A hírt Rátonyi Hajnalka is megerősítette.

Oszvald Marika: „Szenvedélyes vagyok az élet minden területén”

Szuperinfo Budapest -  Fülöp Hajnalka,   13 Jun 2022

2022. június 17-19. között megrendezésre kerülő V.  Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál  záró eseménye:

2022. június 19., vasárnap 19 óra - Veszprém, Petőfi Színház, Nagyszínpad

8200 Veszprém, Óvári Ferenc u. 2.

Ábrahám Pál – Alfred Grünwald – Fritz Löhner: Bál a Savoyban

revüoperett

A Soproni Petőfi Színház vendégjátéka

Az elmúlt évadban németül volt látható a fertőrákosi barlangszínházban, idén május 7-én magyar nyelven mutatták be a darabot.   

Magyar szöveg és versek: Heltai Jenő fordításának felhasználásával Romhányi József írta

Rendező: Béres Attila

A főszerepekben:

Domoszlay Sándor (Henry de Faublas márki),

Geszthy Veronika (Madelaine, a felesége),

Kisfaludy Zsófia (Daisy Parker, dzsesszzeneszerző),

Peller Károly (Musztafa, bej),

Molnár Anikó (La Tangolita, argentin táncosnő),

Marosszéki Tamás (Celestin Fourmint, ügyvéd),

Szolnoki Tibor (Archibald, komornyik/Riporter.műsorvezető)

Km. a Sopron Balett tagjai, a Soproni Petőfi Színház Kórusa

Koreográfus: Bokor Attila,

Díszlettervező: Székely László

Jelmeztervező: Tóth Barna

Zenei vezető, karmester: Oberfrank Péter

Különlegesség

Lehár Ferenc A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték.  A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben.  Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.

A magyarországi bemutatóról így ír a Budapesti Hírlap (1906. december 21.):

Gyermekeknek való, vidám, tanulságos darab került színre ma délután a Magyar Színházban. Az újdonság címe Petykó és Palkó. Két pajkos fiú a gonosz szellem csábítására abbahagyja a munkát és megy fölkeresni a mesebeli Eldorádót, ahol mindenki csak henyél és lakmározik. A jó szellem hiába könyörög, nem hallgatnak a szavára. Sok viszontagság után végre bejutnak Eldorádóba, de hamar megutálják a dologtalan életet és a jó szellem most már győzedelmeskedik a gonoszságon. Lehár Ferenc néhány egyszerű, könnyen pergő dalt írt ehhez az élő mesekönyvhöz, amely most nagy sikerrel járja be a német színpadokat. A színház szép kiállítással és eléggé gondos előadásban mutatta be az újdonságot. A kettős címszerepet Papír Sándor és Kővári Gyula játszotta kissé túlozva, de mindvégig ötletesen és általános derültséget keltve. Tállián Anna, Bezerédi Ödön és főképpen a kis Lakos Vilma alakítása is nagyon tetszett. A nézőtér nem telt meg egészen. Azok a gyermekek, akik ott voltak, kitartó tapssal hívták a kárpit elé a szereplőket s az Operaház apró ballerináinak ügyes táncát megismételtették.

A sok hatásos szám közül különösen Petykó és Palkó katona kettőse, a bölcsődal és Károlyka dala a hintalovon, melyet a kis Lakos Vilma ad elő, számíthat zajos tetszésre.

A Magyar színházban a délutáni előadásokat Petykó és Palkó bohókás mesejátéka biztosítja, előreláthatólag huzamosabb időre, mert Lehár Ferenc kedves, fülbemászó zenéje a felnőtteknek is élvezetet nyújt.

A youTube-on rátaláltam a mesejáték néhány részletére – az oldalon több rendezésből látható jelenet:

Ein Sternlein ist gekommen

Glückspilzgavotte

Ferkeltanz (1)

Ferkeltanz (2)

Das Schaukelpfred (1)

Das Schaukelpfred (2)

Minister im Schlaraffenland

Mohnblumenwalzer

Bauernwalzer

Abmarsch ins Schlaraffenland

Csakhogy, végre: (az Operettszínház mai hírleveléből)

„1998-ban az Amerikai Egyesült Államokból indulva, Európát is meghódítva ma már Magyarországon is népszerű a „Vidd magaddal a kutyádat a munkahelyre” nap, amelynek keretében a dolgozók magukkal vihetik egy napra háziállataikat.

Idén a Budapesti Operettszínház is csatlakozik a népszerű kezdeményezéshez, és 2022. június 26-án 15 órától a Budapesti Operettszínház nagyszínpadán rendhagyó előadással várjuk Önöket!

Ebugatta! címmel egy látványos, zenés kutyashow keretében találkozhatnak színházunk művészeivel, akik játékos formában mutatják be kedvencük ügyességét, tudását. A sok meglepetéssel szolgáló produkció házigazdája Homonnay Zsolt lesz.”

Örülök, hogy Homonnay Zsolt egy „ízig-vérig magyar gondolkodású” szerző (Huszka Jenő) operettjének rendezése előtt időt szakít arra, hogy egy ízig-vérig amerikai életjelenség magyarországi elterjedését elősegítse.

Sajnálom, hogy nem lesz ott augusztusban a jubíleumi "TIZEDIK" BUDAVÁRI PALOTAKONCERT -gálán  Fischl Mónika  - aki 2013-tól kezdve minden évben (kilencszer) fellépett ezeken a koncerteken. 

A neve ezúttal nem szerepel a közzétett közreműködő-fellépő énekművészek listáján.

                                         
https://www.facebook.com/nemzetifilmtortenetielmenypark/videos/553849802931607

• Tegnap jelent meg a Nemzeti Filmtörténeti Emlékpark Facebook oldalán a modern feldolgozású klip az alábbi szöveggel:

Ezúton is szeretnénk megköszönni Kemény Annamáriának, hogy hozzájárult Karády Katalin élete&művészete című, időszaki kiállításunkhoz. Jóvoltából, intézményünkbe ellátogatók megtekinthetik a Fekete liliom című operett eredeti plakátját.

Zeneszerző: Kemény Egon, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott!
Főszerepben: Karády Katalin és Latabár Kálmán

* https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-palyaive

Az Operettszínház Facebook oldaláról:

A NYÁR EXKLUZÍV ÉLMÉNYE: BUDAVÁRI PALOTAKONCERT

A TIZEDIK

Jubileum 2022-ben! Ez lesz a tizedik nyarunk, amikor a Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében felcsendülnek a legismertebb operett-dallamok és különlegességek, a műfaj sztárjainak előadásában.

2022. augusztus 5-én és 6-án este ismételten ünnepelni hívja közönségét a Budavári Palotakoncert

A jubileum alkalmából kicsit visszatekintünk, és felidézzük, Lehár Ferenc, Huszka Jenő,  Kálmán Imre, Ábrahám Pál, és további kiváló magyar zeneszerzők dallamait, a legsikeresebb, legnépszerűbb operett-áriákat, duetteket, közös számokat az elmúlt kilenc esztendőből.

Természetesen ezúttal is a Budapesti Operettszínház szólistái, balett-, ének- és zenekara működik közre, látványos showelemek és jelmezek kíséretében. 

Fellépők:

Bordás Barbara

Dancs Annamari

Kiss Diána

Lévai Enikő

Lukács Anita

Oszvald Marika

Süle Dalma

Széles Flóra

Szendy Szilvi

Dénes Viktor

Dolhai Attila

Erdős Attila

Homonnay Zsolt

Laki Péter

Langer Soma

Ninh Duc Hoang Long

Vadász Zsolt

Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, valamint Balettkara

Az est háziasszonya: Szabó Anett

Vezényel: Pfeiffer Gyula

Rendező: Vincze Balázs