Szilágyi Enikő, a Budapesti Operettszínház vendégművésze - interjú
„Magyar vagyok itt is, Erdélyben is, és a világon mindenhol”
VÁGI BARBARA – Origo.hu - 2022.01.30. 13:25
[...]
„- Hogy érzi magát a színházban? Milyen a közös munka a vezetőséggel és a kollégákkal?
- Soha nem találkoztam még olyan vezetővel, mint Kiss-B. Attila főigazgató. A nap huszonnégy óráját az operettnek, a társulatnak, a munkának szenteli. A legapróbb részletekre odafigyel. Jelen van a próbákon, az előadásokon. Rendkívül érzékeny lelkű, kifinomult, igényes művész. Kulturált magatartása nagyon imponáló. Egyszóval Kiss-B. Atilla egy csodálatos ember. A Nine című darab próbái is a legnagyobb harmóniában zajlottak. Nagyon kemény és értékes munka volt Balázs Zoltán rendezővel együtt dolgozni.
AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN A HANGULAT CSODÁS, AZ EMBER SZÁRNYAL, AMIKOR DOLGOZNI JÖN. Ez boldoggá tesz, hiszen olyan sokat tapos bennünket az élet minden oldalról. Legalább a munkahelyre ne kelljen összeszorult torokkal érkezni.
EBBEN A ZORD VILÁGBAN AZ OPERETTSZÍNHÁZ EGY MESEVILÁG. EZT A MESEVILÁGOT PEDIG NAGYSZERŰ EMBEREK LAKJÁK. Árad a szeretet az emberekből.
- Hogyan találta meg Önt az Operettszínház?
- Kiss-B. Attila főigazgató még Erdélyből ismerte a munkásságomat. Fiatal művész volt, amikor az én pályám már felfelé ívelt. Később ő Magyarországra jött, én Belgiumban, majd Párizsban dolgoztam. Eközben Kiss-B. Attila is bejárta a világot – Párizsban, és a legnagyobb és legfontosabb európai színpadokon lépett fel, kiváló hangú operaénekes. Egy éve ő hívott engem, ő javasolt Balázs Zoltánnak – aki szintén ismert engem, és terveztük is, hogy egyszer majd dolgozunk együtt, de úgy tudta, hogy én Párizsban vagyok...”
[...]
Az Operettszínház honlapjáról
A zene határokon átívelő összetartó ereje
Gálakoncert a horvát - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából
2022-01-27
"Egy kedves és egyszerű evidenciával kezdeném: azért építünk hidakat, hogy átkeljünk rajtuk. Miért van szükség ezekre a hidakra, mikor olyannyira összefonódott a két nép történelme? Ott van mindjárt a Zrínyi-család, melynek hőseit mindkét nép a mai napig csodálja és tiszteli. Vagy Janus Pannonius, akit az első magyar költőként tartunk számon, miközben Ivan Česmički néven született. Van náluk szorosabb híd népeink között?" Ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Kiss-B. Atilla főigazgató kedden este A zene hídján elnevezésű gálakoncerten.
[...]
„A rendezvény hivatalos részének lezárulta után a Budapesti Operettszínház és az Eszéki Horvát Nemzeti Színház művészeié volt a főszerep.
Az est során felcsendültek Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő remekműveinek részletei, mint Sylvia belépője, a Délibábos Hortobágyon, a Szép város Kolozsvár, a Mondd el, hogy imádom a pesti nőket, a Te rongyos élet vagy a Szív duett Fischl Mónika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Homonnay Zsolt, Dolhai Attila és Laki Péter előadásban, kiegészülve többek között a horvát operaszerző, Jakov Gotovac műveivel, mint Ero, a tréfacsináló az Eszéki Horvát Nemzeti Színház művészei, Katarina Toplek, Igor Kristo és Leon Kosavic tolmácsolásában, akik első alkalommal voltak a fővárosi teátrum vendégei.
Az est emlékezetes mozzanata volt a Cigányszerelem gyönyörű dala, a Messze a nagy erdő, amelyet a horvát művész, Katarina Toplek magyar nyelven énekelt.
A látványos produkciókat a Fővárosi Nagycirkusz artista művészeinek lélegzetelállító, akrobatikus elemekkel teljes előadása egészítette ki.
A zene hídján gála két karmestere, Pfeiffer Gyula főzeneigazgató és Filip Pavisic karnagy, az előadás rendezője pedig Somogyi Szilárd volt.”
Tekintse meg fotógalériánkat: http://www.operett.hu/index.php?inc=kepgaleria&kId=530
Az Operettszínház honlapján olvashatjuk:
A ZENE HÍDJÁN
Gálakoncert a horvát - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából
Horvátország és Magyarország között 1992. január 18-án jött létre hivatalosan a diplomáciai kapcsolat. Az esemény 30. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház 2022. január 25-én 18.30-tól nemzetközi operettgálával lepi meg Önöket.
Az est során felcsendülnek Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő remekműveinek részletei kiegészülve a horvát operaszerző, Jakov Gotovac műveivel az Eszéki Horvát Nemzeti Színház művészeinek előadásában.
A horvát-magyar barátságot az Operettszínház szólistáinak (Fischl Mónika, Lukács Anita, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Laki Péter, Dénes Viktor) közreműködésével és a legnagyobb operettslágerekkel ünnepelnénk”
Az est rendezője SOMOGYI SZILÁRD
Ismét látható a tévében a Mágnás Miska-operettfilm (1949., FF)
Rendező: Keleti Márton
Főszereplők: Gábor Miklós, Sárdy János, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán
Duna TV- ma 14.25 - 16.00
Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes az Esti Broadway vendége
"Esti Broadway ma 19 órától, a Klasszik Rádióban. H. Varga Mariann vendége Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Színház- és Filmművèszeti Egyetem docense, osztályvezető tanára, a Budapesti Operettszínház főigazgatója."
/Adás: 2021. november 2./
"Szó lesz ma este arról, hogy Kiss-B. Atilla operaénekesként hogyan kapcsolódik Pucccini és Lehár világához; Stephan Medcalffal való szakmai kapcsolata mikor kezdődött; milyen bemutatók várhatóak a következő hetekben az Operettszínházban; de beszélünk a Színművészeti Egyetemen indult énekes-színész képzésről, amely a musical és operett műfaját kívánja erősíteni és arról is, miért más egy olyan igazgató, aki művészként érti és érzi azokat társulati tagokat, akiket képvisel a szakma és a közönség felé egyaránt."
Megjegyzem: a Klasszik Rádió 92.1 minden kedden este hét és nyolc óra között operett és musical műsort sugároz - vendégművészek meghívásával - az Esti Broadway című élő adásában.
Ezen a linken megtekinthető a Drezda-i koncert
Staatskapelle Dresden - New Year's Eve Gala 2021 - YouTube
938 feliratkozó
FELIRATKOZÁS
Staatskapelle Dresden - New Year's Eve Gala 2021 The 1920s - From Berlin to Broadway
Gottfried Huppertz [00:00:00] - 01. Main theme from the film Metropolis
Gottfried Huppertz [00:00:56] - 02. The everlasting gardens from the film Metropolis
Gottfried Huppertz [00:03:46] - 03. In the stadium from the film Metropolis
Ralph Erwin [00:04:47] - 04. I kiss your hand, madame from the movie of the same name**
Werner Richard Heymann [00:08:19] - 05. This comes only once, this does not come again* from the film The Congress dances
Anton Profes [00:11:46] - 06. Was macht der Maier am Himalaya? (What is the Maier doing on the Himalayas?) after an arrangement by Marek Weber****
Werner Richard Heymann [00:14:07] - 07. Irgendwo auf der Welt (Somewhere in the world) from the film A blonde dream*/**
George Gershwin [00:18:49] - 08. Rhapsody in blue***
George Gershwin [00:36:36] - 09. Someone to watch over me from the musical Oh, Kay!*/***
Leonello Casucci [00:41:03] - 10. Just a Gigolo**
11. American Medley**** [00:44:49] -
01. Milton Ager - Ain't she sweet [00:45:46] -
02. Herbert Stothart - Harry Ruby - I wanna be loved by you [00:47:29] -
03. Lou Handman - Are you lonesome tonight? [00:48:32] -
04. Irving Berlin - Puttin' on the Ritz
Johann Strauss, jr. - Ralph Benatzky [00:49:46] - 12. Spanisches Tanzlied - In Hispaniens heißem Sommerland (Spanish dance song - In Hispania hot summer land) from the revue operetta Casanova Johann Strauss, jr. -
Ralph Benatzky [00:52:07] - 13. Ich steh´ zu dir - Ich hab´ dich lieb (I stand by you - I love you) from the revue operetta Casanova
Franz Lehár [00:55:36] - 14. O Mädchen, mein Mädchen (O girl, my girl) from the operetta Friederike**
Franz Lehár [00:58:19] - 15. All mein Fühlen, all mein Sehnen (All my feeling, all my longing) from the operetta Friederike*/**
Emmerich Kálmán [01:01:43] - 16. Im Himmel spielt auch schon die Jazzband (In heaven also already plays the jazz band) Foxtrot from the operetta The Duchess of Chicago after an arrangement by Marek Weber****
Paul Abraham [01:04:42] - 17. Toujours lamour from the operetta Ball at Savoy*
Enrique Santeugini [01:09:55] - 18. Für dich, Rio Rita, Paso doble (For you, Rio Rita, Paso doble)**** after an arrangement by Marek Weber
19. Im weißen Rößl - The White Horse Inn (Medley)*/**
Robert Stolz - Robert Gilbert [01:11:35] - 01. Die ganze Welt ist himmelblau (The whole world is sky blue)
Ralph Benatzky - Robert Gilbert [01:13:13] - 02. Es muss was wunderbares sein (It must be something wonderful)
Robert Gilbert [01:15:50] - 03. Was kann der Sigismund dafür, dass er so schön ist? (How can Sigismund be so beautiful?)
* Hanna Elisabeth Müller, soprano ** Saimir Pirgu, tenor *** Igor Levit, piano **** Salonorchester der Staatskapelle Dresden Staatskapelle Dresden Christian Thielemann, conductor Recorded on 30.12.2021 at the Semper Opera, Dresden Note: The concert was recorded without audiene. The applause that can be heard in parts comes from the orchestra musicians.
Tehát változott a műsor az eredetileg meghirdetetthez képest.
Íme a drezdai műsor német nyelven, hátha így ismerősebbek az operett és musical slágerek
Stream: Silvesterkonzert der Staatskapelle Dresden
Christian Thielemann DIRIGENT
Hanna-Elisabeth Müller SOPRAN
Saimir Pirgu TENOR
Igor Levit KLAVIER
I. FILMMUSIK
Gottfried Huppertz
- Ausschnitte aus Suite zum Film »Metropolis« (1927)
Ralph Erwin
- »Ich küsse Ihre Hand, Madame« aus dem gleichnamigen Film (1929)
Werner Richard Heymann
- »Das gibt’s nur einmal, das kommt nicht wieder« aus dem Film »Der Kongreß tanzt« (1931)
Anton Profes
- »Was macht der Maier am Himalaya?« nach einem Arrangement von Marek Weber
Werner Richard Heymann
- »Irgendwo auf der Welt« aus dem Film »Ein blonder Traum«
II. MUSICAL UND EVERGREENS
George Gershwin
- »Rhapsody in Blue«
- »Someone to Watch Over Me« aus dem Musical »Oh, Kay!«
Leonello Casucci
- »Just a Gigolo«
III. OPERETTE UND SINGSPIEL
Johann Strauß (Sohn), Arr. Ralph Benatzky
- »In Hispaniens heißem Sommerland« aus der Revue-Operette »Casanova«
- »Ich steh´ zu Dir – Ich hab´ Dich lieb« aus der Revue-Operette »Casanova«
Franz Lehár
- »O Mädchen, mein Mädchen« aus aus der Operette »Friederike«
- »All mein Fühlen, all mein Sehnen« aus der Operette »Friederike«
Marek Weber
- »Im Himmel spielt auch schon die Jazzband« Foxtrott aus der Operette »Die Herzogin von Chicago« nach einem Arrangement von Marek Weber
Paul Abraham
- »Toujours l’amour« aus »Ball im Savoy«
- »Bist Du mir treu« aus »Ball im Savoy«
Enrique Santeugini
- Paso doble »Für dich, Rio Rita« nach einem Arrangement von Marek Weber
Ralph Benatzky
- Medley aus dem Singspiel »Im weißen Rößl«
Íme a műsor teljes leírása németül. Sajnos csak angolul tanultam, meg picit franciát.
Utólag közlöm a drezdai 2021. december 31-i műsort
Silvesterkonzert Staatskapelle Dresden
CASTING
- Staatskapelle Dresden
- Christian Thielemann (Conductor)
- Igor Levit (Piano)
- Hanna-Elisabeth Müller (Soprano)
- Saimir Pirgu (Tenor)
PROGRAM
Gottfried Huppertz
Excerpts from the suite for the film "Metropolis" (1927)
Ralph Erwin
"I kiss your hand, Madame" from the film of the same name (1929)
Werner Richard Heymann
"There's only one time, that won't come back" from the film "The Congress Dances" (1931)
Anton Profes
"What is Maier doing in the Himalayas?" Based on an arrangement by Marek Weber
Werner Richard Heymann
»Somewhere in the world« from the film »A blond dream«
George Gershwin
"Rhapsody in Blue"
Leonello Casucci
"Just a Gigolo"
George Gershwin
"Someone to Watch Over Me" from the musical "Oh, Kay!"
"I Got Rhythm" from the musical "Girl Crazy"
Johann Strauss (son), arr. Ralph Benatzky
"In Hispania's hot summer country" from the revue operetta "Casanova"
"I stand by you - I love you" from the revue operetta "Casanova"
Franz Lehár
"O girl, my girl" from the operetta "Friederike"
"All my feelings, all my longings" from the operetta "Friederike"
Marek Weber
“The jazz band“ Foxtrot ”from the operetta“ The Duchess of Chicago ”is already playing in heaven, based on an arrangement by
Marek Weber
Paul Abraham
"Toujours l’amour" from "Ball in the Savoy"
"Are you loyal to me" from "Ball in the Savoy"
Enrique Santeugini
Paso doble "For you, Rio Rita" based on an arrangement by Marek Weber
Ralph Benatzky
Medley from the Singspiel "Im Weisse Rößl"
Recording: December 31 2021 - Semperoper | Dresde
Director:
Duration: 01:22
Silvesterkonzert Staatskapelle Dresden | mezzo.tv
A mezzo tévé ezek szerint leadta, de én nem láttam, pontosabban Ábrahám Pál: Hawaii rózsája című operettjének rádiófelvételét halltattam a német kultúrális rádióból, majd pedig a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szilveszteri gáláját. Mindkettő nagyon élvezetes előadás volt.
Az Operettszínház hírlevele szerint a holnapi, 12-i, előadásra interneten a TORZS50 kód alkalmazásával 50%-os kedvezménnyel lehet rá jegyet vásárolni.(nincs külön kezelési költség)
Újra látható Lehár Ferenc A mosoly országa című operettje a Budapesti Operettszínházban.
ORIGO
2022.01.11. 14:55
Korábban megosztottam a hírt: tavaly ősszel megjelent az Egy primadonna naplója - Domonkos Zsuzsa című, sok képpel illusztrált életrajzi könyv. Szerzője: Bartók Gergely.
Most találtam a neten egy fotót is a könyvborítóról.
Az albumszerű könyvet megvásároltam, és elárulhatom: igen tartalmas, jól szerkesztett, a Művésznő pályájának és civil életének megörökített epizódjai sok-sok fényképen is, még közelebb hozza Őt, személyét az olvasóhoz.
A könyv végén külön egybegyűjtve találjuk Domonkos Zsuzsa színpadi szerepeit, rendezéseit, kitüntetéseit, diszkográfiában pedig a rádiós- és lemezfelvételeit, a filmográfiában a televíziós - Zenés TV Színház - munkáit.
A kötet szerkesztője, Bartók Gergely köszönetét fejezi ki azoknak a megnevesített személyeknek - közöttük nekem is -, akik segítségére voltak a forrásanyag összegyűjtésében, vagy valamivel hozzájárultak az adattár teljesebbé tételéhez.
Domonkos Zsuzsa facebook oldaláról:
"Nagy örömömre elérhető már a könyv, ami összefoglalja az elmúlt 75 évemet, és persze azon belül az 50 éve kezdődött operettszínházi, és egyéb énekesi múltamat. Szívesen mesélnék illusztrálva, kiegészítve a leírtakat és mutatnám meg a mai önmagam, de sajnos a könyvbemutatók a pandémiás helyzet miatt nem jöhetnek létre. Remélem, tavasszal pótolhatom, és akkor mindenki felszabadultabban, szívesebben lesz résztvevője egy velem töltött délutánnak, vagy estének! Addig is lehet forgatni a könyvet, ami kapható a Rózsavölgyi könyvesboltban, és a Zenei Antikváriumban. Aki a Fészek klub felé jár, ott is megveheti... Remélem a mielőbbi személyes találkozást veletek, addig is virtuális ölelés mindenkinek!" Domonkos Zsuzsa
...és kaphatna ajándékba a 100.-ra kissé alkalmasabb vezetést ld. pl. 4997.
Távirati stílusban íródott a korabeli tudósítás:
„ Földes – Nóti – Kemény: Fekete liliom (Fővárosi Operett)
Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri –, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiálllású új színész: Zentay Ferenc. – Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány”
"az új komponista"–, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt – Kemény Egon életművében a sorban második színpadi nagyoperettjéről. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott! A Fekete liliom átütő sikert aratott, annak ellenére, hogy a librettó –, mint oly sok operett esetében –, bizonyos tekintetben össztűz alá került. A kritikusok és más hangok kifogásolták a darabot nyitó mulató-helyszínt és légkört... Emellett azonban sokkal nagyobb hatást keltett a zene és a szereplők játéka. Ennek köszönhetően a színház kifizette tartozásait, megvásárolhatta a téli tüzelőt és a közönség fűtött nézőtéren élvezhette az Operettszínház sztárjainak egy spanyol grófi kastély, Párizs, egy tengerparti hotel színekben játszódó előadását.
A 75 évvel ezelőtti bemutatóról a Dankó Rádióban (MTVA) Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető Az a szép című műsorában idén már többször is megemlékezett. Tőle hallhattuk Rátonyi Róbert Operett II. című könyvéből a Fekete liliom zenéjéről a december 20-i adásban ezt az idézetet:
„Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott Kikelet utca 3. című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, hogy milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit.”
A Fekete liliom című romantikus nagyoperettről épp az említett, akkor 18 éven felülinek tartott jelenet miatt, nem készült teljes rádiófelvétel, megmaradt viszont a Zenei Archívumban a két Karády-dal, amelyet Kemény Egon hangszerelt gramofonfelvételhez. Tegnap a Ma éjjel című tangódalt hallottuk.
A Fekete liliom gramofonfelvételei az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében is megtalálhatóak, így a Ma éjjel című Kemény Egon CD-n is meghallgatható.
bajnai Sándor-Metternich-kastélyegyüttes, a legendás Ördöglovas, gróf Sándor Móric egykori rezidenciája
Komárom-Esztergom megyében, Bajna település legmagasabb pontján áll Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyegyüttese, az Ördöglovas kastély, azaz a Sándor–Metternich-kastély.
Bajna Budapesttől észak-nyugatra, 46 km-re fekszik, az Esztergomot Tatabányával összekötő főút mellett. (Esztergom 21 km-re, Tatabánya 25 km-re fekszik.)
M1-es autópályáról a zsámbéki lehajtótól Zsámbékon és Szomoron keresztül, illetve Budakeszi-Páty-Zsámbék-Szomor irányból.
Az melyik városban van?
Engem inkább a Hawaii rózsája vagy a 3:1 a szerelem javára érdekelne Ábrahám Páltól, tegnap előbbi koncert formájában műsorra került a Komische Oper Berlinben, a 3:1 pedig a Volksoper Wien-ben ment 2021. szeptember októberben nagy sikerrel. Igazából Ábrahám sose megy Budapesten, pedig ő ugyancsak nemzetközileg jegyzett és számos helyen játszott szerző. Pl. Németország, Ausztria, Svájc, Olaszország, Bulgária, Észtország, Lettország, Oroszország.... jövő novemberben 130 éve született Ábrahám. Kálmán Imre az már uncsi kissé, mindig az megy mindenhol, és az ő zenéje kevésbé modern.
Viszont 2023.évre a tervezett Ördöglovas bemutatóját megtarthatnák az „ördöglovas” most felújított bajnai Sándor-Metternich kastélyában is. Ahogy olvasom, most már csak a kertrész van hátra, így nyáron ideális helyszíne lenne az operettnek.
Jacobi Viktor magyar zeneszerző. Wikipédia
Született: 1883. október 22., Budapest
Meghalt: 1921. december 10., New York, New York, Egyesült Államok
Jacobi halálának 100 évfordulójáról megemlékezett valaki? A Leányvásár elmaradt....
Ha végigpörgetem, egyedül a János vitéz került színpadra a tervezetből... na jo Covid ide vagy oda, hát nem sok....
várok jövő évadban egy Ábrahám operettet, hátha megvalósul....
de színre került pár meg nem említett musical: Hegedűs a háztetőn, La Mancha Lovagja, Nine és hát lesz még a Jekyll és Hyde.... az operettekből semmi sem valósult meg, csak felújították a Maricát....
Teljesen jogos a felvetésed!
A pályázatban beígért Lehár: Giuditta, Suppé: Boccaccio, J. Strauss: Cigánybáró, Huszka: Bob herceg egyike sem valósult meg! A tervbe vett darabok közül eddig a János vitéz került színpadra.
A Covid'19 járvány persze sok mindent átírt/átír, de a "Lehár150" évfordulóra ütemezett Giuditta végképp "elfelejtését" sajnálatosnak tartanám! (Ahogyan a Boccaccio elhagyását is.) Viszont igaz: ebben az évadban - októberben - bemutatták A mosoly országa c. Lehár-operettet.
Kiss-B. Atilla főigazgatói pályázatában szereplő zenés darabok évadonkénti bemutató-tervezete ez volt:
2019/2020
Nagyszínpad
1. Kacsóh: János vitéz
2. Suppé: Boccaccio
3. Szakcsi Lakatos: Bestia
4. Kocsák: Légy jó mindhalálig
Teátrum
1. Weill: Koldusopera
2. magyar zenés darab ősbemutató
Raktárszínház
Eisemann: Egy csók és más semmi
2020 - Lehár-év
2020/21 Nagyszínpad
1. Lehár: Giuditta
2. Strauss: Cigánybáró
3. Elton John: Aida
4. pályázatnyertes magyar musical bemutatója
Teátrum
Legrand: Yentl (megjelenés a zsidó fesztiválon)
Raktárszínház
Huszka: Bob herceg
2021 - Jacobi-év
2021/2022 Nagyszínpad
1. Jacobi: Leányvásár
2. Offenbach: Orfeusz az alvilágban
3. Szakcsi Lakatos: Az ember tragédiája
4. Kocsák: Tűzről pattant tündérország (családi musical)
Teátrum
Menotti: A vénkisasszony és a tolvaj (The Old Maid and the Thief) magyarországi bemutató
Raktárszínház
Eisemann: Zsákbamacska
2022 - A Magyar Operett Éve - A színház fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. A centenáriumon túl ebben az évben ünnepeljük Kálmán Imre születésének 140. és Ábrahám Pál születésének 130. évfordulóját.
Kálmán Imre eredeti szándékait megvalósítandó, a színház a Fővárosi Nagycirkusszal együttműködve a Cirkuszban mutatja be a Cirkuszhercegnőt.
2022/23 Nagyszínpad
1. Ábrahám: Bál a Savoyban
2. Millöcker: Madame Dubarry
3. Szörényi: Atilla
4. Kander: Chicago
Teátrum
Tolcsvay: Lúdas Matyi
Raktárszínház
magyar zenés darab ősbemutató
2023 - Kacsóh-év - Kacsóh Pongrác születésének 150., halálának 100. évfordulója alkalmából a nemzetközi operettfesztivál Kacsóh Pongrác műveire összpontosít, az évadban kiemelkedő helyen szerepelnek az alkotásai. A korábban bemutatott János vitéz mellett a szerző további műveiből: Rákóczi, Csipkerózsa és Dorottya című darabok közül tervezünk bemutatókat.
2023/24 Nagyszínpad
1. Kálmán: Az ördöglovas
2. Planquette: A corneville-i harangok
3. Menken: Aladdin
4. Tolcsvay: A kőszívű ember fiai
Teátrum
magyar zenés darab ősbemutató
Raktárszínház
Huszka: Gül baba
2024 - Daljátékok éve - Kárpát-medencei koprodukciós előadásként tervezem bemutatni a Székely fonót, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban. Koprodukciós előadásban (Debrecen, Szeged, Győr) terveim szerint Donizetti: Az ezred lánya, az első, zeneirodalom által nyilvántartott operettjét láthatja majd a közönség.
Búbánat már mindent megírt, ami tudható. A müncheni Giuditta, Vida Miknevičiūtė Litvániából, igazi drámai szoprán, komoly operaszerepekkel, akárcsak az első magyar Giuditta, Walter Rózsi, a "magyar Jeritza", aki Sybillt és A mosoly országa Lizáját is énekelte. Érdekesség: Bajza utcai híres modernista villájukat most restaurálják.
Giuditta Lehár Ferenc egyik legjobb, vagy talán a legjobb müve. Magyarország szégyene, hogy nem játszák és nem becsülik, nem is ismerik. Külföldre kell elutazni, ha látni szeretnéd. Kiss B Attila a pályázatában beigérte azt hiszem 2022-re, azóta elfelejtette, hogy mit igért, mit akart, mit tervezett. Nagyon nagy kár!
A Magyar Királyi Operaházban ment először (1934) a Giuditta. (összesen 19 előadást ért meg április és december között)
Pécsett játszották (1940).
1940. december 13. Pécsi Napló
"Ma pénteken este van a Giuditta nagyszabású premierje. Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző legutolsó gyönyörű nagyoperettje az Operaházban került színre az elmúlt években nagy sikerrel és egyetlen vidéki színház sem adhatta elő, mivel a darab óriási zenei és színpadi felkészültséget igényel és Lehár mester ezt a darabját csak tökéletesen és főleg nagy énekes darabokra szervezett társulat számára volt hajlandó átengedni.
Éppen azért különösen értékes az Unger-társulat mai premierje, amikor első ízben mutat be vidéki színház Lehár-újdonságot a fővárosi operettszínházakat is megelőzve. Gyönyörű új díszletek és ruhák teljesen készen várják a ma esti bemutatót, amelyre óriási az érdeklődés. Szűcs László énekli a tenor főszerepet, amely szerepben az Operaházi előadáson is átütő nagy sikere volt. Radnóthy Éva Giuditta óriási ének- és színészi feladatot igénylő szerepében önmagát múlja felül. Nagy Csilla és Rajz a humort és a remek táncokat képviselik. Kormos, Süli, Selmeczy és Hortobágyi kitűnő figurákat mutatnak be."
Tervbe vették Győrben (1962) és Budán, a Városmajori Színpadon (1971), de tudomásom szerint végül egyik helyen sem mutatták be az operettet.
Viszont a Rádió Dalszínháza 1982-ben bemutatta a Lehár darabjának teljes stúdiófelvételét:
Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta
(1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 – 22.00)
Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Oberfrank Géza
Zenei rendező: Fejes Cecília.
Rendező: Bozó László.
Szereposztás:
Giuditta – Kalmár Magda
Octavio kapitány – Molnár András
Antonio főhadnagy, Octavio barátja – Póka Balázs
Pierrino, vándorkereskedő – Korcsmáros Péter
Anita, haláruslány – Zempléni Mária
Manuele, Giuditta férje – Mersei Miklós
Ibrahim, mulatótulajdonos – Buss Gyula
Ali, pincér – Tándor Lajos
Kocsmáros – Csákányi László
A herceg – Sinkovits Imre
Korábban a Rádióban keresztmetszet-felvétele is elkészült a Giudittának (1968-ban): Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György és Palcsó Sándor énekel, a Földényi-kórust és az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.,
Nekem ebből az operettből igazából csak a két nagy sláger ismert. Nálunk ment valamikor a 30-as évek óta?
A cikkben szimplán elfelejtették megemlíteni, hogy a bécsi premieren a címszerepet Jarmila Novotná alakította, akinek világkarrierje kb. ezzel a bécsi Giudittával kezdődött. Clemens Krauss nem rendezője, hanem igazgatója volt a Staatsopernek 1929-34 között, de ez már a Google-fordítás hibája.
Saját vélemény....
na olcsón megoldották a díszletet úgy nézem, mint ha az Ódry Színpad előterében lett volna az előadás, kissé szocialista realista látvány tárult elénk.
2021. december 17., 18:47
Opera:A világkereső
Részletnézet megnyitása
Anna Viebrock a "Giuditta" című operettet szerelte fel a Bajor Állami Operaházban.
(Fotó: Winfried Hösl)
Christoph Marthaler Franz Lehár Giuditta című operettjét állítja színpadra a Bajor Állami Operaházban – Anna Viebrock pedig a színpadi tervezést.
Készítette: Egbert Tholl, München
- Hallgassa meg
- Észrevesz
- Oszt
- Visszacsatolás
Operett a Bajor Állami Operában - lehetséges ez? Eddig ennek a műfajnak az egyetlen darabja, amelyet érdemesnek tartottak a Nemzeti Színházban való előadásra, a "Denevér" volt és az. De most Christoph Marthaler franz lehár Giuditta című művét állítja színpadra, mert Serge Dorny,az új állami operaigazgató alig ismeri fel a repertoár határait. És amikor Marthaler színpadra lép, azt is kitalálhatja, ki csinálja a színpadi tervezést: Anna Viebrock. A nyolcvanas évek vége óta újra és újra együtt dolgoznak, néha színészetben, néha zenés színházban, idén májusban Aribert Reimann Learcímű operáját készítették együtt a Staatsoperben.
A Giuditta világpremierje 1934. január 20-án volt a Bécsi Állami Operában, a premier szenzációnak számított, 120 műsorszolgáltató közvetített, maga a zeneszerző állt a pódiumon, az este hozta a háznak az akkori legnagyobb bevételt, és Clemens Krauss operarendezőnek kijelentette: "A box office sikere meghaladta a legrosszabb várakozásaimat." Krauss nem akart operettet, de a komor anyagi helyzet arra kényszerítette, hogy a közönség elé vesse magát.
A müncheni produkció jelentősen eltér a premiertől.
Természetesen a müncheni produkciónak nem sok köze lesz a premierhez, feltehetően nem annyira a gyakran kissé kétes operett boldogság. Anna Viebrock azt mondja: "Ez majdnem egy projekt." Marthaler és Malte Ubenauf dramaturg sok szöveget dobott ki - Viebrock: "túl hülye" - újakat, Horváth Ödön "Sladek"-jét, és a zenei kínálatot is kibővítették. A kor darabjaival: Bartók, Berg, Eisler, Korngold, Schönberg, Viktor Ullmann. És valószínűleg mások is.
Általában a darab Dél-Olaszországban kezdődik. Pierrino szeretett Anitával észak-afrikába akar vezetni, és ott művészi élet, Octavio megjelenik, énekel :"Barátok, az élet érdemes élni", miért, nem tudjuk pontosan, a gyönyörű Giuditta elbűvölte. Octavio is el van bűve, de a hadsereggel Észak-Afrikába is el kell mennie; Szóval Giuditta elhagyja a férjét, és Octavio-val megy. Afrikában először szerencse, majd a hadsereg továbbhalad, Giuditta egyedül marad, énekesként és táncosként végzi egy szórakoztató létesítményben, Anita és Pierrino is újra megjelenik, szintén Octavio, aki végül elhagyta a Barrymore hadsereg szolgálatát, és látja, hogy a gazdag Lord Giuditta ensnares. A végső képen Octavio egy bárzongorista, akinek Barrymore-ban és Giuditta-ban kellene játszania, bevallja neki a szeretetét, de már túl késő.
A premierprodukcióban Richard Tauber, az akkori szupersztár octavio-t énekelt, és a polgárháborúhoz hasonló körülmények hamarosan tomboltak az operán kívül, mert a nácik és az osztrák jobboldal a hatalomért harcoltak. Tauber 1938. március 7-én énekelte az utolsó előadást, néhány nappal később Hitler átvette a hatalmat Ausztriában, Tauber száműzetésbe vonult, ami nem minden, a "Giuditta" résztvevője sikerült. Lehár maradt, Hitler udvarolt, az operett elvesztette ártatlanságát. Octavio utolsó mondata, a darab utolsó mondata így szól: "Ez egy tündérmese volt."
A díjnyertes színpadtervező, Anna Viebrock.
(Fotó: Gerard Julien/AFP)
A müncheni programfüzetet Alexander Kluge készítette. Viebrock azt mondja, elképzeli, hogy Octavio Sztálingrádban esik el. "Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk." Hogyan folytatódott a történet. Horváth dalszövegei és a hozzáadott zene más légkörbe hozná a darabot. E kiterjesztés lehetősége nélkül umtönung nem készítette volna el a darabot. De azt is szabadon bevallja: "December 31-én kezdődnek - nem tudom, hogyan kell ezt csinálni."
Anna Viebrock nemcsak a legátkedveltebb színpadi tervező, hanem a legkörnyezetesebb is. Ez a "szégyen", amikor egy darabot játszanak, és a berendezést eldobják. Jobban szereti felvenni. És a régebbi produkciók egy része újra megjelenik a jelenlegiekben. A "Giuditta"-ban például ez egy türkizkék szoba, amely Grönlandról származik, ahol Viebrock és Marthaler kifejlesztette a "+-0" darabot. Itt van egy észak-afrikai sivatag is, itt van egy homokozó, amely máshol is játszott.
Anna Viebrock újra felhasználja a régi színpadi készletek elemeit. A türkiz szoba már látható volt Grönlandon.
(Fotó: Winfried Hösl)
Marthaler hasonlóan dolgozik, kollázsokat, régi darabokat idéz. És az előadók is magukkal hozzák tapasztalataikat. A közös munka egy olyan világ megteremtéséről szól, amiről már nem kell sokat beszélned. Tudom, mire van szüksége a rendezőnek." Más a helyzet Jossi Wielerrel, egy másik rendezővel, aki közel áll a szívéhez. Sok beszélgetés van, a színpadi tervezés a játék pontos értelmezéséből származik. René Pollesch egyszerűen leteszi, és örül, hogy hasonló a Meg Stuarthoz - a művész autonómiájéhez.
Anna Viebrock színpadra lépett, műveit kiállításokon mutatták be, sokáig tanított a bécsi Képzőművészeti Akadémián, amíg a professzori munkához kapcsolódó utazás túl hülye lett számára. De: Az első dolog, amit a találkozón mond vele, egy köszönöm, hogy írt az egyik korábbi diákjáról.
Bármit is épít, hogyan vonzza az embereket a színpadra, mindig kapcsolatban kell lennie a külvilággal. Ezért a múltban a "lepett" kocsmai szobák, a "felperzselt állomás büfék", amelyek ma már nem léteznek Svájcban. És ezért a sok, szeretettel megtervezett részlet is. Viebrock inspirációt keres a világban, még többet talál. A "Giuditta" -ban a kiindulópont egy nadrágruha volt, amelyet felfedezett. Ez aztán világgá válik.
Ezt a megosztott Lehár-Giuditta-cikket érdemes átvinnem a Lehár-topicba...
A nagy hejehuja, könnyes-mosolygós Lehoczky Zsuzsa-ünneplés közben a világ és az illetékes társulat mintha megfeledkezett volna egy rangos pályatárs évfordulójáról: Galambos Erzsi december 5-én töltötte be 90. életévét.
A Szinház Online az alábbi, hosszú cikkben foglalkozik a müncheni Staatsoper közelgő, december 18-i, Lehár bemutatójával.
A cikkből – melyet érdemes lenne az Operettszínház vezetőinek is elolvasni – a következő bekezdést idézem:
„A Giudittát szokás nagyoperának, zenés komédiának, operettnek is tartani, ám a lehári kompozíciót a bajor operaházi bemutatóban a tervek szerint áttörik majd Lehár kortársaitól kölcsönzött zenekari művek és dalok: Bartók, Berg, Eisler, Hindemith, Korngold, Krenek, Schönberg, Sosztakovics, Sztravinszkij, Ullmann szerzeményei.”
Sajnálatos, hogy a COVID miatt jelenleg nem igazán biztonságosak az utazások, pedig nagyon szívesen megnézném, még a viszonylag magas jegyárak ellenére is. Egyébként ez a mű lesz a Staatsoper szilveszteri produkciója is.
Képgaléria Lehoczky Zsuzsát ünneplő gálaestről.
Ez a beszámoló a Fidelio.hu oldaláról:
"A gálán megidézték ikonikus szerepét, a My Fair Lady Elizáját, melynek betétdalai felvételről és a Budapesti Operettszínház művészeinek közreműködésével is felcsendültek, de felelevenítették 65 éves pályafutásának legnagyobb pillanatait is.
A Mágnás Miska, A Montmartre-i ibolya, vagy épp a Lili bárónő részletei mind a színésznő pályájának egy-egy emlékezetes momentumához köthetők, a kollégák pedig a dalok között elhangzó történetek mellett rózsával vagy Lehoczky Zsuzsa kedvenc virágával, fréziával köszönték meg az együtt töltött éveket.
Felvételről tértek vissza a régi pályatársak: Rátonyi Róbert, Ráday Imre, Csányi János és Básti Lajos, a bejátszásokat mind a művésznő, mind a közönség meghatottan nézte.
A könnyek mellett a nevetés sem hiányozhatott az estéből, a színésznő egy-egy félmondattal reflektált a produkciókra, vagy épp kezdett humoros párbeszédbe a házigazdával, Homonnay Zsolttal.
A gála végén egy 1905-ben írt dal magyar változata is felcsendült, a műre Peller Károly írt az alkalomhoz illő új szöveget. A Korál Amikor vége az utolsó dalnak is című gyönyörű balladáját Kiss-B. Atilla, az Operettszínház főigazgatója énekelte, Lehoczky Zsuzsa pedig levéve kesztyűjét és parókáját, utoljára meghajolt."
Tehát, ma éjjel, 21 órától láthatjuk az ünnepi gála teljes felvételét az M5 csatornán.
Nincs meg a pontos műsor?
Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk
2021. 12. 11. – 21.05 – 23.40
„Nekem élet a színház” – gálaműsor közvetítése a Budapesti Operettszínházból
Szeptember 27-én gálaműsorral köszöntötte a Budapesti Operettszínház társulata a Lehoczky Zsuzsát, a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművészt, Érdemes és Kiváló Művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját, akit a zenés színházi műfajban elsőként választottak a Nemzet Színészei közé, aki pályatársai körében ünnepelte 85. születésnapját.
A nagyszabású gálaműsor keretében a művésznő szakmai pályafutásának, legikonikusabb szerepeinek dalrészleteit hallhatta a közönség a társulattól és az ünnepelttől, melyek archív felvételekkel kiegészülve elevenítették fel Lehoczky Zsuzsa szakmai életútját.
Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója így méltatta a művésznőt:
"Lehoczky Zsuzsa olyan élet- és karrierutat tudhat magáénak, amely egyedülálló a huszadik századi magyar művészvilágban. Egészen fiatalon lépett fel először táncosként, majd szubrett szerepkörben vált ismertté, később pedig teljesen eltérő szerepekben és műfajokban is jeleskedett. Primadonnaként, drámai szerepekben, és tévéjátékokban egyaránt elbűvölte a nézőket. Hosszú évtizedek óta szórakoztat magas színvonalon, egyaránt elnyerve a közönség és a szakma szeretetét, tiszteletét, nagyrabecsülését. Választott hivatásának olyan legendás képviselőivel lépett együtt színpadra, akikkel rajta kívül csak nagyon kevesen."
A gálaesten a nézők álló vastapssal fogadták a színésznőt, a közel háromórás műsor során pedig a társulat valamennyi tagja fellépett, megidézve Lehoczky legsikeresebb darabjait.
„Elfáradtam, pihenni szeretnék. Engedjetek el” – nyilatkozta a művésznő, aki megígérte, hogy a 90. születésnapján újfent találkozhatunk majd vele.
A Classica csatornán láthatjuk ma éjjel: 21.00 – 23.06
Jacques Offenbach: La Grande-Duchesse de Gérolstein
A production by Opéra Royal de Wallonie-Liège. (2013)
With conductor Cyril Englebert,
Solists: Patricia Fernandez, Sébastien Droy, Lionel Lhote, Sophie Junker, Jean-Philippe Corre, Giovanni Iovino, Patrick Delcour, Roger Joakim and the Opéra Royal de Wallonie-Liège Orchestra and Chorus.
Laki Péter: "Az operett mindig megtalálja a közönségét"
Szerző: Ur Máté . Papageno.hu - 2021. november 28.
Laki Péter, aki közel tíz éve rendszeres fellépője a Budapesti Operettszínháznak, eredetileg történészként végzett a Szegedi Tudományegyetemen. Az opera sem áll távol tőle, nemrég a legjobb Mozart-énekesnek választották a Musicum Laude Énekversenyen. A fiatal művésszel operettszínházi szerepeiről, az előtte álló feladatokról, valamint az opera és az operett átjárhatóságáról beszélgettünk.
[...]
„– Az operett és a musical mellett az opera sem idegen számodra. Milyen volt a közös munka A mosoly országát rendező Stephen Medcalffal, aki dedikáltan az opera világából érkezett?
– Az előbb említett komplexitás egyik fontos eleme, hogy külföldi rendezőkkel is dolgozzunk, hiszen rengeteget tanulhatunk tőlük. Így volt ez Medcalf esetén is, aki egy angol úriember és való igaz, hogy egy klasszikusabb előadást készített Lehár darabjából. Zseniális rendező, aki új szemléletet hozott az általam alakított Hatfaludy Ferenc szerepébe is. Azt lehet mondani, hogy már-már bonvivánt csinált az alapvetően táncos-komikus karakterből, hiszen a főszereplő Liza iránt érzett szerelme a darab végéig jelentőséggel bír. Nagyon inspiráló volt ez a felfogás.”
[...]
„– Tapasztalataid szerint mennyire tud egymás mellett működni az operett és az opera?
– Szeretném azt gondolni, hogy a kettő nem zárja ki egymást, attól függetlenül, hogy mindkettőnek megvan a saját közönsége. Sokszor esünk abba a hibába, hogy mindenképpen be akarjuk skatulyázni a műfajokat, elsősorban az operettet, de az gondolom, hogy ez egy rossz beidegződés. Arról nem is beszélve, hogy számtalan olyan operett létezik, melyek zenei anyaga igenis operai igénnyel van megírva. Azt gondolom, hogy nyitottnak kell lenni. Az opera és az operett is megtalálja a közönségét, és fontosnak tartom, hogy ennek a halmaznak egyre több közös része legyen.”
Igazán szűkmarkú volt a főigazgató. Ha 18 euróért valóban pápai áldást lehet vásárolni (vö. búcsúcédulák), ld. itt, akkor kiterjeszthette volna a deal-t a teljes társulatra. Azt talán senki nem vitatja, hogy az áldásos tevékenységet a Nagymező utcában nem egyedül Kiss-B. Atilla végezte, hanem az Operettszínház teljes kollektívája.
Az Operettszínház honlapjáról, az első adventi gyertya gyújtásának ünnepi estjéről (nem a teljes beszámoló):
„lépett a színpadra Dr. Novák István kanonok úr, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese, aki a Szentatya, Ferenc pápa áldását közvetítette, és üzenetét hozta el a Vatikánból: "Őszentsége Ferenc pápa szívből adja apostoli áldását Kiss-B. Atilla életére, kérve számára a mennyei kegyelmek bőséges kiáradását és a Boldogságos Szűz Mária folytonos anyai pártfogását (Vatikán Város 2021 novemberében)". Kívánom, hogy ez a szentatyai áldás az Ön családja, az Operettszínház minden művésze és dolgozója és a közönség minden ide látogató tagja számára hosszú időn keresztül közvetítse Isten jóságát és szeretetét."
Az új egyházi év kezdetén Horváth Zoltán István kanonok-esperes, terézvárosi plébános, Illés Dávid esperes, református lelkész és Cselovszky Ferenc esperes, evangélikus lelkész áldotta meg az Operettszínház épületét, társulatát, munkatársait és nézőit.
Horváth Zoltán István kanonok: "Az operettek, a musicalek közel állnak a szívemhez, és éppen ezért külön megtiszteltetés, hogy Őeminenciája Erdő Péter bíboros urat ezen a mai estén én képviselhetem. Valóban nagyon fontos, hogy a megpróbáltatások idején tudjunk hálát adni, megköszönni azt, amit kaptunk. Nekem gyerekkoromban Olofsson Placid atya volt az egyik lelki atyám, nevét bizonyára sokan ismerik, aki a Gulagról hazatérve sokáig munkásemberként dolgozott, és csak élete alkonyán szolgálhatott, mint pap, lelkipásztor. Ő mindig mindenért tudott köszönetet mondani, óriási példa számomra."
Kapcs. 4964. sorszám
Megjelent az Egy primadonna naplója (Domonkos Zsuzsa) című, sok képpel illusztrált életrajzi könyv. Szerzője: Bartók Gergely
A Kodály Zoltán Zeneműboltban (Budapest, Múzeum krt.) kapható a kötet.
A DÍSZLETEKRE A VILÁGÍTÁS TESZI FEL A KORONÁT – VALLJA SOMFAI PÉTER
"Fényekkel kápráztat el a színpadon és a szabadtéren"
/MNO.hu – 2021.11.16. - PETROVICS GABRIELLA/
„Több mint húsz éve a Budapesti Operettszínház műszaki igazgatója, a teátrum minden zegzugát ismeri a süllyesztőtől a padlásig. Emellett a világ kétszáz színházában szerzett világítási, szcenikai tapasztalatot, legutóbb a Dubaji Világkiállítás gálaestjének látványtervezőjeként, és egyben műszaki vezetőjeként nyűgözte le a közönséget különleges háttérvetítésekkel. Somfai Péterrel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy milyen hatások érhetők el a fényekkel a színpadon, mennyit változott a világítás- és vetítéstechnika az utóbbi évtizedekben, de Somossy Károly is szóba került.”
OPERETTE SICH WER KANN
Ein Spiel mit der leichten Muse
„Operette sich wer kann“ spielt mit der Absurdität der Operette und präsentiert vorbehaltlos, was an gehobenem Unsinn und frechen Anzüglichkeiten in ihr steckt. So wird die Operette wieder zu dem, was sie ursprünglich war: eine vitale und vitalisierende Kunstform, welche die Lage der Welt mit süffisanter Leichtigkeit kommentiert – gestern so wie heute.
In der bewährten und bekannten Handschrift der „Schönen“ entfaltet sich ein Spiel mit der leichten Muse. Ohne falsche Scham wird die Seele der Operette genommen und in einen neuen, springlebendigen Körper gesetzt.
Serviert werden die Lieder und Szenen von drei charmanten jungen Musikern. Katrin Mayer (Sopran), Rubén Olivares (Tenor) und Max Langer (Klavier) gehen mit Herzschmerz, Witz, Ironie und Kitsch auf eine musikalische Reise zwischen Waikiki, Berlin, Wien und Varazdin. Mit dabei als charmanter und schlagfertiger Operettenführer ist Klaus Gülker, langjähriger Redaktionsleiter Unterhaltung im SWR Studio Freiburg.
Lehnen Sie sich zurück und lassen Sie Ihre Phantasie an die diversen Schauplätze entschweben. Genießen Sie die wunderbare Musik! Und geben Sie sich getrost den großen Gefühlen und dem Lachen hin.
DIE SCHÖNEN
Musiktheater im E-Werk
Ferdinand-Weiß-Str. 6a
79106 Freiburg
Info-Telefon: +49 (0)761 – 31514
PROGRAMM
Zu Hilfe! Zu Hilfe!
W.A. Mozart „Die Zauberflöte“
Operette sich wer kann – Medley
Kann nicht küssen ohne Liebe
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“
Strahlender Mond
Paul Linke „Der Vetter aus Dingsda“
Dein ist mein ganzes Herz
Franz Lehár „Das Land des Lächelns“
Meine Mama war aus Yokohama
Paul Abraham „Viktoria und ihr Husar“
Loca
Chico Trujillo
My Little Boy
Paul Abraham „Die Blume von Hawaii“
Im Weißen Rössl – Medley
Ralph Benatzky „Im Weißen Rössl“
Es ist so schön am Abend bummeln zu geh´n
Paul Abraham „Ball im Savoy“
Ganz ohne Weiber geht die Chose nicht
Emmerich Kálmán „Die Czardasfürstin“
Grisetten Lied
Franz Lehár „Die Lustige Witwe“
Meine Lippen, sie küssen so heiß
Franz Lehár „Giuditta“
Warum soll eine Frau kein Verhältnis haben
Oscar Straus „Eine Frau, die weiß, was sie will“
Weißt du es noch
Emmerich Kálmán,„Die Csardasfürstin“
Wiener Schmarrn
Friedrich Holländer
Ich lade gern mir Gäste ein
Johann Strauß „Die Fledermaus“
Mein Herr Marquis
Johann Strauß, „Die Fledermaus“
Jaj Mamam, Bruderherz
Emmerich Kálmán, „Die Csardasfürstin“
Törvényt sértett az Operettszínház a zaklatásvád kivizsgálásakor
Továbbra is vizsgálat zajlik azzal kapcsolatban, hogy több áldozat állítása szerint a Budapesti Operettszínház igazgatója eltussolta a zaklatási ügyeket. Újabb részletek derültek ki az ügy kivizsgálásáról. Teljes cikk itt.
/SZTANKAY ÁDÁM - 2021.11.12. 15:50 – Origo.hu/
"Az Isten is színésznek teremtette" – mondták róla már kislánykorában szakmai nagyságok, ahogy átlagemberek ugyancsak. A Kossuth-díjas, érdemes művész Oszvald Marika művészcsaládban nőtt fel, s ha gyermekként volt is hajlama némi szertelenségre, színészként a tökéletes fegyelmet, ritmusérzéket, poentírozó készséget követelő operett műfajában lett nemzetközileg elismert művész. Ugyanakkor olyan prózai feladatokban is bizonyította színészetes sokszínűségét, mint például Csehov Sirálya, amelyben Arkagyinát alakította. Mindemellett Oszvald Marika számtalan hitelesen megformált főszerep után is megmaradt annak a derűs, közvetlen személyiségnek, aki önmagáért is szerethető. A Kiss-B. Atilla főigazgatásával teljesen megújult Budapesti Operettszínházban egymás után kapja a fontos szerepeket. Sztankay Ádám interjúja.
A dubaji világkiállításon lépett fel Laki Péter és Homonnay Zsolt
LifeTV, Ébredj velünk - 2021.11.09.
„A Magyar Operett Napja alkalmából a Budapesti Operettszínház múlt héten a Dubaji Világkiállításon mutatta be nemzeti kultúránk sajátosságát: a magyar operettet. A nem mindennapi élményekről Laki Péter és Homonnay Zsolt mesélt nekünk az Ébredj velünkben. A fellépés mellett egy kis turistáskodásra is maradt idő, így számos élménnyel gazdagodva tértek haza a színészek. „
Hozzáteszem: az A víg özvegy-produkció a Budapesti Operettszínház vendégjátéka volt Dubajban; Szabó Máté rendezésében, 2017. március 31-én mutatták be a Nagymező utcai teátrumban, ez került ki két évvel később az „arab világba” kosztümestül, jelmezestül...
A cikkben lévő képek alapján elég sébig kiszerelés lehetett! Ha már operettet visznek színpadra, adják meg a módját!
Az Operettszínház társulata egyébként nem először jár Dubajban: 2019-ben Lehár Ferenc A víg özvegy című nagyoperettjét mutatták be három alkalommal a Dubai Operában.
Elnézést kérek az újabb okvetetlenkedésért, átkozott fiskális szemléletem nem hagy nyugodni: meg tudná valaki becsülni, mennyibe kerülhetett ez a világraszóló diadal az operett egyik fellegvárában, Dubajban? Mármint nekünk, adófizetőknek. Mert lett légyen bármilyen gazdag és pláne operettrajongó a dubaji uralkodó és háznépe, komoly képzelőerővel is nehéz elhinni, hogy ezt a "turnét" (vö. MÁO/USA-"turné") faltól-falig a fogadó ország vagy a világkiállítás -ha van neki- szervező bizottsága finanszírozta volna. Lehet, hogy a "magyar polka" tovább öregbíti hazánk és kultúránk jó hírét a nagyvilágban, de a jó hírből nem lehet kenyeret venni. Még enni sem.
A műsort illetően tovább idézem az Origo nagyon tárgyilagos beszámolóját:
„Ezt követték A Magyar Operett Napján bemutatott A mosoly országa legszebb dalai, valamint a többi közt a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A Cirkuszhercegnő részletei. A színház szólistái, Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Kiss Diána, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt és Laki Péter virtuozitása egyaránt nagy hatással volt a közönségre.
Természetesen ez a másfél órás műsor nem tudott egy teljes képet alkotni hazánk kulturális és építészeti gazdagságáról, de a produkció során egyebek mellett megjelentek a magyar népművészeti motívumok, valamint a Budai vár, a Lánchíd, a Parlament, a Hősök tere, a Halászbástya, az Esztergomi Bazilika, Tihany, a Balaton, a Hortobágy, Egerszalók és természetesen a Budapesti Operettszínház nézőtere, épülete is.
Az est fényét emelte a Budapesti Operettszínház Szimfonikus Zenekara, valamint az egyedülálló magyar koreográfiákat bemutató Tánc - és Balettkara. A gálaműsor karmestere Pfeiffer Gyula főzeneigazgató, rendezője Vincze Balázs művészeti vezető volt.”
Persze, ha nyitányként az „Éljen a magyar polka!” című dal hangzik el, a többi műsorszám már nem olyan érdekes.
Gondolom a műsort nem adták ki.
