Kiváncsian vártam a beszámolókat, kritikákat, fotókat... (?).
Kálmán Imre születésének, illetve Lehár Ferenc halálának napját, október 24-ét a szerzők iránti tisztelet jeléül a Magyar Operett Napjává nyilvánították. Az emléknapot a Budapesti Operettszínház művészei hagyományosan minden évben nagyszabású gálaműsorral ünneplik, amelynek idén egyik helyszíne a Dubaji Világkiállítás legnagyobb színpada lesz. (október 28.)
Olvasom az Operettszínház közleményében: "Az előadás során elhangoznak az operettirodalom legnagyobb slágerei, ezzel betekintést adva az expó látogatóinak a magyar operett színes, szórakoztató világába."
A Budapesti Operettszínházban ma délután és este is, Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének előadásával tisztelegnek, emlékezve a szerzőkre, a Magyar Operett Napján.
Fischl Mónika: „Liza egy szárnyait próbáló feminista”
* Az interjút Fischl Mónikával Tuska Borbála készítette.
/papageno.hu/
Új produkcióban tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára Lehár Ferenc talán legnépszerűbb műve, A mosoly országa. A hármas szereposztású előadást október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be.
A női főszerepet alakító Fischl Mónikával többek között a próbafolyamatról, Liza karakteréről és szerepálmokról beszélgettünk.
– Milyen a viszonyod A mosoly országához?
– Alapvetően operaéneklést tanultam, A mosoly országa pedig egy operai igénnyel megírt darab, amiben a hozzám legközelebb álló bel canto énektechnika különösen érvényre tud jutni. Mindig úgy érzem, hogy szárnyakat kapok, ha Liza szerepét énekelhetem.
[...]
– A darabot a brit Stephen Medcalf rendezi, aki először dolgozik Magyarországon. Hogyan zajlik a próbafolyamat?
– Többször álltam már színpadra Liza szerepében, a brit Stephen Medcalf pedig a harmadik rendező, akivel dolgozom ezen a darabon. Amellett, hogy angolul folynak a próbák, ami egy kissé megterhelő, nagyon inspiráló a közös munka. Medcalf leginkább operarendezéseiről híres, ami számomra külön öröm. Aprólékos és határozott elképzelései vannak, nem értelmezi át, nem forgatja ki önmagából a művet, hanem felmutatja a mű azon értékeit, amik önmagukban is érvényesülnek. A jin és jang filozófiája komoly szerepet játszik a rendezésben, mely dualitás a színészi játékban és a vizuális megvalósításban is érzékelhető lesz.
[...]
"Álom, álom... " meg ahogy a közönség elképzeli... :-)
De miért nincs úgy, ahogy a közönség képzeli el, legalább részben?
A 3-as szereposztásról először azt hittem, hgy az is csak álom... illetve álompor, diplomatikus kitérő darabok színrevitelének halogatására - sajnálom kétkedésemet :-), látom, hogy megvalósult, talán egyszer megtudjuk, hogy mi az oka.
Ezekre a kérdésekre is kapunk más megközelítésben - részben - választ a vietnámi tenortól:
„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal
/Vass Antónia - Fidelio.hu - 2021.10.08. 14:35/
A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
[...]
„- Stephen Medcalf először rendez a Budapesti Operettszínházban, ráadásul ő is egy másik kultúrkörből érkezik.
- Ebben az előadásban csak Stephen és én vagyunk külföldiek, mindenki más magyar, ennek ellenére nem látok nagy különbséget egy magyar rendező és az ő munkamódszere között. Stephen nagyon felkészült, és hagyja, hogy az én kultúrám is megjelenjen a darabban, hiszen Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen. Ő pedig egy hagyományos operettet szeretne rendezni. Sok szempontból könnyebbség is, hogy Stephen angolul rendez, és le is fordítják, amit mond, mert így két nyelven is hallom az instrukciókat, így pedig egészen biztosan megértem.”
„- Ki segít a magyar szöveg megtanulásában?
- A súgóval készülünk, vele dolgozom minden nap körülbelül egy órát, hogy jól menjen a szöveg. Az énekes részek egészen mások, könnyebbek, mint a próza. Mivel nem magyar az anyanyelvem, nagyon kell koncentrálnom, és kétszer-háromszor több energiát beletenni a tanulásba, hogy helyesen mondjam, hiszen ha elrontom a szót, vagy elfelejtem a szöveget, nem tudok hirtelen új mondatot kitalálni helyette. Sokat segít, hogy a mindennapokban, illetve a színházban is a magyart használom, vietnámiul csak otthon vagy a baráti társaságban beszélek, ezért folyamatosan fejlődök.”
[...]
"- Lehár darabja eltér a hagyományos operettektől, abból a szempontból legalábbis mindenképp, hogy nem boldog végkifejlettel zárul.
- Kevés olyan darabban játszottam eddig, ahol gyászolnom kellett, az is főként operákban fordult elő, itt pedig ezzel ér véget a történet. A karakteremből adódóan mindig a vidámabb szerepek találtak meg, János vitéz áriája is ilyen volt.
Szu-Csong az első igazán komoly drámai operett szerepem.
Ezeket a történeteket, mint például A mosoly országát, lelkileg és technikailag is nehezebbnek érzem, de nagyon igyekszem, hogy a gyászt és a komolyságot hitelesen tudjam átadni."
Valószínűleg az a személy érti, aki az óriási sikerrel, standing ovation-nal bemutatott Nine musicalt szintén már nem játszatja az idei évben.
Szövegkörnyezetből kiragadott, de önmagában is értelmezhető mondat az interjúból:
„Stephen Medcalf olyan nyugati működési mintát képvisel, ami példaértékű.”
Megjegyzések/kérdések az idézett mondat alapján:
- A rendszerváltás óta eltelt több, mint 30 év alatt nem tudtunk mi magyarok kialakítani egy olyan magyar működési mintát, ami példaértékű lenne?
- A Hungarikumnak hívott magyar operett előadásához tényleg nyugati működési mintát kell példaértékűnek tekineteni?
- Az Operettszínház jelenlegi működési mintája nem példaértékű?
Elképzelem, ha Boncsér Gergely operaénekes továbbra is maradt volna félállásban az Operettben, akkor akár a negyedik tenorként is színre léphetne a Mosoly országában... (vendégként ez a lehetősége megmaradhat, jövőre; ebben az esetben szoprán-tenor házaspárra is kiosztható lenne Liza és Szu-Csong szerepe...)
Ábrahám Pál: Roxy und ihr Wunderteam
Wolks Oper Wien (9 előadás + 2 próbaelőadás és elég rá egy szereposztás)
Besetzung (Szereposztás)
- DirigentKai Tietje
- RegieAndreas Gergen
- ChoreographieFrancesc Abós
- BühnenbildSam Madwar
- KostümeAleksandra Kica
- LichtMichael Grundner
- VideoAndreas Ivancsics
- Sam CheswickRobert Meyer
- Roxy, seine NichteKatharina Gorgi
- Bobby WilkinsMichael Havlicek
- Baron SzatmaryMarco Di Sapia
- Gjurka KarolyJörn-Felix Alt
- Jani HatschekPeter Lesiak
- Géza AlpassyOliver Liebl
- Arpad BalindtJakob Semotan
- Laczi MolnárMartin Enenkel
- Aladar KövessKevin Perry
- Jenö KörmendyMaximilian Klakow
- Aranka von TötössyJulia Koci
- Ilka PirnitzerJuliette Khalil
- Ilonka Taussig/StubenmädchenStefanie Mayer
- Marika von DobossyTheresa Wollnitzke
- KovacsThomas Sigwald
- AndrásRosa Sturm
- HoteldirektorGeorg Wacks
- Österreichischer ZollbeamterJosef Luftensteiner
- MiksaGernot Kranner
- Ein RadioreporterChristoph Wagner-Trenkwitz
- FußballerOliver Floris
- FußballerThomas Höfner
- FußballerGeorg Prohazka
- FußballerFabian Lukas Raup
A Mosoly országáról:
Ez tényleg vicc, hogy 5 előadás csak. Úgy nézem elvitték a jegyeket. Talán nem bíztak ebben? Nem értem minek 3 szereposztás rá, röhej.
Számomra is érthetetlen - ráadásul, az öt előadást három szereposztásban játsszák...
3 nap alatt letekernek 5 Mosoly országát, utána idén már nem játsszák. Ki érti ezt?
Bizonyára élvezetes, jó és "izgalmas" előadások voltak - a ritkán játszott Ábrahám-operett német nyelvű változatának bemutatásával. Talán DVD-lemezen is elérhető lesz idővel.
A bécsi Volksoper 2021. szeptember 11 és október 23. között játsza Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára c. jazzoperettjének német verzióját Roxy und ihr Wunderteam címmel. Sajnos nem volt még módom megnézni, és hát elég borsos az ára, meg hát ott kellett volna aludni, de úgy gondolom, hogy még műsoron lesz egy darabig, hiszen elég szép számmal fogytak a jegyek rá a Covid időszak ellenére. A képek alapján csodálatosak a díszletek és színvonalas az előadás, ráadásul a téma is magyar.
"A MOSOLY ORSZÁGA A PÁRKAPCSOLATOK KÖZPONTI PROBLÉMÁJÁRA VILÁGÍT RÁ"
"Korlátok közé szorított szerelem"
/PETROVICS GABRIELLA - mno.hu – 2021.10.21./
Interjú Bordás Barbarával, aki Lizát alakítja A mosoly országa című operettben.
Az előadást október 22-én, 23-án és 24-én láthatja a közönség a Budapesti Operettszínházban.
„– Bécsben az a mondás járta, hogy a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett és Lehár. Mennyire ismeri és kedveli Lehár Ferenc zenéjét?
– Gálakoncerteken találkoztam egy-egy áriájával, és A mosoly országa sem ismeretlen számomra, hiszen 2014-ben már játszottam Lizát a Budapesti Operettszínházban. Lehár zenéje igazán közel áll a szívemhez, csakúgy, mint Puccini és Mozart zenéje. A mosoly országával párhuzamosan Puccini Bohémélet című operáját próbálom a Szegedi Nemzeti Színházban, s olyan, mintha ugyanabba a zenei világba csöppennék, csak mások a dallamok.
– A mosoly országa éneklés szempontjából kihívást jelent?
– A mosoly országa operai igényességgel megírt operett, amelyet nem könnyű énekelni. A két fináléban például szinte végig csak a két főszereplő énekel, ami egyáltalán nem megszokott az operettekben. A darab tele van gyönyörű szólókkal, duettekkel, amelyek operai mennyiségű és minőségű előadást jelentenek. Annak ellenére, hogy kihívás elénekelni, nagyon jól strukturált, élvezetes zene, amibe az ember örömmel beleengedheti a lelkét és a hangját.”
„– Stephen Medcalfról azt mondta Kiss-B. Atilla főigazgató, hogy rendkívül felkészült, világot járt rendező. Milyen volt vele együtt dolgozni?
– Valóban nagyon felkészült és kreatív rendező Stephen Medcalf, ez már az olvasópróbán kiderült. Felvázolta a komplett koncepcióját az előadásról: ismertette a jeleneteket, a díszleteket, a jelmezeket, közben táncolt, magyarázott. Egy egyszemélyes show-műsort adott elő. Könnyű volt vele együtt dolgozni, mert nagyon impulzív, jó energiákat árasztó ember. Olyan fajta interakció alakult ki közte és köztünk, színészek között, hogy az is könnyen boldogult, aki kevésbé beszél angolul. Én aránylag jól beszélem a nyelvet, így nagyon jól megértettük egymást. Stephen Medcalf olyan nyugati működési mintát képvisel, ami példaértékű. Nagyon jó tapasztalat és visszajelzés volt számunkra a közös munka, ami azt is jelenti, hogy egy nyugati típusú színházban is megállnánk a helyünket. Kicsit sajnálom, hogy véget ért ez a folyamat. Remélem, hogy a jövőben lesz még alkalmunk együtt dolgozni, mert egy különleges embert ismertem meg a személyében.”
Magára valamit adó színház, médium már babonából se minősít "hatalmas sikernek ígérkezőnek" egy még be sem mutatott produkciót. Azt pedig ki-ki maga ítélje meg, hogy az eddigi, elsősorban karmesteri, újabban, egy angol faluban végzett rendezői tevékenysége révén ismeretlen ismert (?) Stephen Medcalf kiérdemli-e a cikkben reá aggatott "világhírű" jelzőt. Forrás: itt. Ennyire nincs a hungarikum-magyar operettre "megbízható" magyar rendező? Vagy egyéb szempontok miatt kérték fel a művészt?
A mosoly országa hatalmas sikernek ígérkezik a Budapesti Operettszínházban
ORIGO
2021.10.14. 14:29
„A muzsika magával ragadja a közönséget, mert aki írta, meggyőződésből, hittel írta" - közli a korabeli sajtó Lehár Ferenc zenéjéről, amely tegnap is meghódította a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatójának résztvevőit. A Párisi Udvar Hotel Budapest impozáns csarnokában A mosoly országának alkotói és művészei avatták be a sajtó képviselőit az előadás és a próbafolyamat kulisszatitkaiba..
Lehár Ferenc egyik leghíresebb operettjét október 22-én, 23-án és 24-én, a Magyar Operett Napja alkalmából mutatja be a teátrum.
"KÉTFÉLE EMBER LÉTEZIK, AKI SZERETI AZ OPERETTET, ÉS AKI MÉG NEM ISMERI A MŰFAJT”
„Nemzetközi porondon a Budapesti Operettszínház”
„A járvány okozta nehézségekről, az új évadról, s egy készülő amerikai turnéról egyaránt beszélgettünk Kiss-B. Atilla főigazgatóval.”
/DITZENDY ATTILA – Magyar Nemzet.hu – 2021. 10. 05./
Az operett.hu oldalról
Budapesti Operettszínház Énekkara próbaéneklést hirdet klasszikus hangképzésű férfi énekesek számára bariton hangfajban.
Jelentkezési feltételek:
- klasszikus hangképzés
- zeneművészeti szakirányú végzettség, zeneművészeti egyetemi, vagy főiskolai szakirányú végzettség előnyt jelent
- korhatár 18-50 év
A jelentkezés részeként benyújtandó:
- fényképes önéletrajz
A meghallgatás anyaga:
- egy szabadon választott operettária
- egy szabadon választott operaária vagy dal
Jelentkezési határidő: 2021. szeptember 29.
A meghallgatás a 2021. szeptember 27-ei héten várható, amelyről értesítést küldünk a jelentkezőknek.
Sikeres felvétel esetén a várható munkakezdés: 2021. október 15.
Jelentkezését a hangfaj megjelölésével az alábbi címen várjuk: enekkar@operett.hu
A Classica TV sugározza ma éjjel (21.00 – 23.06)
Offenbach: La Grande Duchesse de Gerolstein
/A gerolsteini nagyhercegnő/
A production by Opéra Royal de Wallonie-Liège. (2013)
With conductor Cyril Englebert,
Solists: Patricia Fernandez, Sébastien Droy, Lionel Lhote, Sophie Junker, Jean-Philippe Corre, Giovanni Iovino, Patrick Delcour, Roger Joakim and the Opéra Royal de Wallonie-Liège Orchestra and Chorus.
Előkészületben a Domonkos Zsuzsa művészi pályáját bemutató, fényképekkel és korabeli dokumentumokkal gazdagon illusztrált portrékötet: A primadonna naplója.
„Ha belép a színpadra, a néző rögtön érzi, hogy be is jött valaki”
Írta: Bartók Gergely
/2021. augusztus 25. - papageno.hu/
Általában Lehár-utolsó operettjeire jellemző a boldog vég hiánya.
Jacobi "Sybill"-jében a darab végi fináléban, a cselekmény szerinti prózai részek jelzik: az énekesnő és a hadnagy útjai szétválnak. Mindez a zenében/énekben nincs igazán megkomponálva, hiányzik a fájdalom, a búcsú tragikumának zenei kifejeződése, meghangszerelése. A darab a táncos-komikus és a szubrett ismétlő, vidám tánckettősével és együttessel ér véget.
"A mosoly országá"-ban mind a két pár szomorúan válik el egymástól, a szituáció a zenében is remekül - operai igénnyel - van megkomponálva Lehár partitúrájában.
Ugyanez a megállapítás vonatkozik a Paganini, a Cárevics és a Friderika zenéjére is - a főszereplő párok búcsújeleneteire gondolva.
A magyar operettek közül a Jacobi Sybillje jóval régebbi, 1914-es, és hát ott sincs boldog végkifejlet. Gondolom van még pár ilyen darab ezen kívül is.
Csak fenntartással fogadom el a cikk szerzőjének azt a megállapítását, hogy A mosoly országa (1929) „a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.” ; persze ha arra gondolunk, hogy a darab „A sárga kabát” (1923) átdolgozása, úgy - áttételesen - még helytállónak is tartható a megállapítás.
Ismeretes, hogy Lehár Ferenc kései operettjei szinte mind szomorú befejezéssel érnek véget – ezek az ún. „Tauber-operettek”: Paganini (1925), A cárevics (1927), Friderika (1928), sőt, A mosoly országa után írt utolsó operett, a Giuditta (1934) is beleillik a sorba. Egyik színpadi alkotás sem „happy end”-del végződik.
Az mindenképpen igaz, hogy Lehár Ferenc nevéhez fűződik a világ első nem boldog végű operettje, de hogy melyik művére áll ez a megállapítás, én A mosoly országa helyett inkább a Paganini-re voksolnék. Esetleg - némi fenntartással -, A mosoly országa „eredetije”, a nem túl sikeres Sárga kabát operett jöhetne még szóba – ezáltal közvetve, úgy akár még találó is lehet a fenti kijelentés.
Elkezdődtek A mosoly országa olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban, Lehár Ferenc műve alapján. A neves brit rendező, Stephen Medcalf ismertette koncepcióját a társulattal.
Az Origo cikke és a rendezővel készült interjú (Video): itt
„A mosoly országa Lehár Ferenc pályafutásának egyik legmeghatározóbb darabja, életművének összefoglalója, amit ő maga legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességgel megkomponált háromfelvonásos operettet 1929-ben mutatták be Berlinben. Zenei jellegét és történetét az akkor divatos keleti motívumok inspirálták: a bécsi arisztokrata tábornok lánya, Liza és a kínai trónörökös, Szu Csong herceg szerelmét meséli el.
Bár a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak,
A MOSOLY ORSZÁGA A KIBÉKÍTHETETLEN VILÁGNÉZETI ELLENTÉTEK, KULTURÁLIS ÉS TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK KOMOLY KÉRDÉSEIT JÁRJA KÖRÜL,
és ez a világ első operettje, amely nem vidám végkifejlettel zárul.”
„A mosoly országa egy operai hangvételű darab, a jin és jang filozófiájának megnyilvánulása. Ez a dualitás a színészi játékban, valamint a vizuális megvalósításban is érzékelhető lesz" - mondta a brit rendező a társulatnak. „Az első felvonás Bécsben játszódik, ahol a jin érvényesül: nőies, lágy formák, érzelmes, intuitív hangulatok és hideg színek érvényesülnek a képi világban. A pekingi palotában a maszkulin jang dominál: szögletes formák, harsány, élénk, meleg színek, a racionalitás jellemzi a látványvilágot is."
„Nagyon sokan le akartak beszélni, hogy Trianonnal foglalkozzam.”
Origo.hu - 2021.08.28. 21:11
„A Budapesti Operettszínház minden túlzás nélkül sztárjával, Dolhai Attilával beszélget Szilléry Éva.”
2019-ben ment a Hawaii rózsája is, én láttam, mert feltették még régebben a youtube-ra rövid időre. Azóta sajnos semmi, kétszer is elmaradt a Mese a Grand Hotelben, ami szintén Ábrahám darab.
És egy operettel kapcsolatos cikk, ami érdekes lehet. Lábass Juci volt különben Viktória 1930-ban Ábrahám operettje bemutatásakor, és más darabokban is főszerepeket alakított:
Lábass Juci halála: álmában ment el az ünnepelt primadonna, 36 éves volt - Blikk
Kijött DVD-n
ABRAHAM, P.: Ball at the Savoy [Operetta] (Sung in English)
A. Kelly • G. Frantzen • R.T. Oldham • C.F. Gruel • Chicago Folks Operetta • A. Barrese
Naxos 8.660503-04
https://www.naxos.com/catalogue/item.asp?item_code=8.660503-04
Magyar zsidó örökzöldek Ábrahámtól Zerkovitzig. Közreműködők, részletek:
https://www.zsidokulturalisfesztival.hu/programok/magyar-zsido-orokzoldek-abrahamtol-zerkovitzig-kun-agnes-nogradi-gergely-teszter-nelli
GALAKONZERT "60 JAHRE LEHÁR FESTIVAL BAD ISCHL"
in Kooperation mit dem Bayerischen Rundfunk
Mittwoch, 25. August 2021, 20:00 Uhr im Kongress & TheaterHaus Bad Ischl
DAS MUSIKALISCHE PROGRAMM IN AUSZÜGEN
Aber meine Herrschaften (aus IM WEISSEN RÖSSL von Benatzky) mit Roman Martin
Dein ist mein ganzes Herz (aus DAS LAND DES LÄCHELNS von Lehár) mit Thomas Blondelle
Hab ein blaues Himmelbet (aus FRASQUITA von Lehár) mit Thomas Blondelle
Der Fürst soll nur ein Bettler sein (aus DER BETTELSTUDENT von Millöcker) mit Daniela Fally
Höre ich Zigeunergeigen (aus GRÄFIN MARIZA von Kálmán) mit Ursula Pfitzner
Lippen schweigen (aus DIE LUSTIGE WITWE von Lehár) mit Daniela Fally & Thomas Blondelle
Bin nur ein Jonny (aus DIE BLUME VON HAWAII von Abraham) mit Roman Martin
Kaiser-Lied (aus SISSY von Kreisler) mit Alfons Haider
Sag mir wo die Blumen sind mit Alfons Haider
Duett aus DER FILMMILLIONÄR (UA 1962 beim Lehár Festival, Wilhelm Leitner)
mit Daniela Fally & Thomas Blondelle
Jaj mamám (aus DIE CSÁRDÁSFÜRSTIN von Kálmán)
mit Ursula Pfitzner, Matthias Störmer, Kurt Schreibmayer
Das hat Rrrraso (aus DIE LUSTIGE WITWE von Lehár)
mit Daniela Fally, Ursula Pfitzner & dem Ensemble
Im Feuerstrom der Reben (aus DIE FLEDERMAUS von Strauß) mit dem Ensemble
WEITERE TERMINE LEHÁR FESTIVAL BAD ISCHL 2021:
Budavári Palotakoncert - II. rész "Operettünnep" - 2021. 08. 20. - Duna TV
/mediaklikk.hu/
Visszanézhető: itt
Budavári Palotakoncert - I. rész "Operettünnep" - 2021. 08. 20. - Duna TV
/YouTube/
Visszanézhető: itt
A 2. részből az Emlékszem még duett maradt ki, de az már nagyon sokszor volt.
Hát sajnos úgy nézem, hogy Rossini Macskaduettje és a Cigánybáró Zsupán dala maradt ki az első részből.
Katolikus Rádió – 2021. augusztus 15., vasárnap, 15.04 – 16.00
„Kvaterka”
A színház titokzatos világa - vendégünk Wraszcsill Sándor, a Budapesti Operettszínház nyugalmazott főügyelője.
Beszélgetőtárs: Ruff Béla
Ebben a beszélgetős műsorban Wraszcsill Sándor, aki ötven éven át volt az Operettszínház munkatársa, sok érdekeset oszt meg a színházban évtizedek alatt megélt munkáiról, és kulisszatitkokról is szót ejtett.
A bejátszott zenei idézetek:
-
„Szép volt” „Így volt” (Tábori Nóra és Rátonyi Róbert)
-
Lajtai Lajos: Bal négyes páholy - „Nekem élet a színház” (Honthy Hanna és Feleki Kamill)
-
Fényes Szabolcs: Szerdán tavasz lesz – A grófnő dala (Dajka Margit, km. Mucsi Sándor)
-
„Álmodj hát szívem, száz álmot” (Gregor József, km. Zempléni Mária)
-
Szentirmai Ákos – Bradányi Iván: Mért jó a jó napot? - „Azt mondod: légy boldogabb, de nem mondod, kivel?” (Ruttkai Éva és Darvas Iván)
-
Huszka Jenő: Szabadság, szerelem – „Doktor úr” (Csákányi László)
Az adás visszahallgatható: itt
Idézet az interjúból: "A forradalom évében nem indított új évfolyamot a Színház- és Filmművészeti Főiskola,.." Lehetséges, bár legalábbis kétséges, hogy színész szakon ez így volt, az viszont biztos, hogy filmrendező osztály indult 1956-ban, nem is akármilyen nevekkel. "Máriássy Félix osztályának tagjai: Elek Judit, Gábor Pál, Gyöngyössy Imre, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Rózsa János, Singer Éva, Szabó István, a negyedik évfolyamtól pedig Huszárik Zoltán." Forrás: itt.
Tiboldi művésznőben mély nyomot hagyhatott afférja Honthyval, mert az utóbbinak tulajdonított beszólás ("Hogy merészelsz, te kis senki," ...stb) még akkor is túl erősnek tűnik, ha Honthy Hannáról más(ok)tól is olvasható hasonló szellemű megemlékezés.
(életrajz és művei) - angol nyelvű, internetes portálról (operetta-research-center.org)
Tisztelt Búbánat! Köszönettel tartozom a Tiboldi Mária interjú belinkeléséért.
El is kezdtem olvasni az interjút.
Idézek az interjú első részének egy hosszabb mondatából, kihagyásokkal, de a lényeget teljes egészében, szó szerint megtartva:
„1949-ben érkeztünk a fővárosba…naponta hallgattam könnyek között operákat az Orion rádión…s ne feledjük, akkor még Svéd Sándor is Magyarországon énekelt.”
A történelem ezt az „akkor még” kifejezést egy kicsit másképp tudja.
Nem ártott volna, ha az interjút készítő Csernák Zoltán legalább utánanéz az alapvető tényeknek.
A művésznőnek természetesen további jó egészséget kívánok.
A hazahívó szó – Beszélgetés Tiboldi Mária művésznővel
Ujszo.com – 2021. április 18.
https://ujszo.com/panorama/a-hazahivo-szo-beszelgetes-tiboldi-maria-muvesznovel
Flaisz János kritikája
Operett.hu - 2021-07-21
Idén nyáron négy előadás erejéig visszatér(t) a Pesti Vármegye háza díszudvarába a Budapesti Operettszínház különleges koncertsorozata, a Szabad ég alatt - Oper Air.
Szokásos USA prost? De hát ezt a Cabiria éjszakáiból írták, Felliniből,
Nekem a Városmajori Szabadtéri Színpad Sweet charity előadása volt nagy csalódás, pedig vártam. Azt a nyíregyháziak adták elő, de valahogy nem volt erős a zenei anyag, és a liberttó is elég közhelyes volt a szokásos USA postituált történettel. 3 jó dalt találtam benne.
Készült, készült, de így azért gáz reklámozni Budapest egyetelen operettszínházában, ami inkább musical színház jelenleg.
A musical filmváltozatát 2009-ben forgatták és a rekord büdzsé, halomnyi világsztár ellenére nagy szakmai és anyagi bukás lett. Nem tudom, Pesten hogy "jön át" Fellini 8 1/2-jének újragondolt, megzenésített változata ... én nem néztem végig a Nine-t.
Az is készült belőle.
Mint valami mozifilm
Sajnos, ez van.... számomra is bosszúság! Újabb példa, olvasom az Operettszínház oldalán:
JÖN! JÖN! JÖN!
Az új évad szeptemberben az eredetileg 2021 tavaszára tervezett Nine-Kilenc musical premierjével kezdődik a Budapesti Operettszínházban, amely Federico Fellini híres, önéletrajzi ihletésű filmje, a 8 és fél színpadi adaptációja.
Valóban, arról a másik cikkről elfelejtkeztem... Nem baj, az "ismétlés a tudás anyja"... (repetitio est mater studiorum)
Ha van rá igény, szívesen belinkelem a még kimaradt, máskor szokásosan idézett kormányközeli médiumok azonos tartalmú híranyagát, sőt, a gála és a turné (öröm)híre a kormany.hu oldalra is befért ... igaz, a főigazgató nevét ott is elírták.