vissza a cimoldalra
2022-06-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5521)
Opernglas, avagy operai távcső... (21389)
Kedvenc felvételek (637)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63445)
Társművészetek (2543)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7674)
Momus társalgó (6381)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8710)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11857)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1561)
Operett, mint színpadi műfaj (5175)
Kolonits Klára (1205)
Ilosfalvy Róbert (1002)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5159)
W.A.Mozart (1554)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5381)
A nap képe (2312)
Gaetano Donizetti (1008)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2387)
Pantheon (3100)
Momus-játék (6298)
Franz Schmidt (4123)
Kimernya? (4549)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (901)
Eiffel Műhelyház (725)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

2341   smaragd • előzmény2340 2022-02-17 17:49:44

Majd, ha lesz egy kis időm, vagy, ha valaki segít ebben :-), megkeresem a teljes cikket az archívumban.

Kemény Egon - Békés István: Szabad szívek (1960) című történelmi daljátékáról van szó, a Magyar Rádió pályázatán első díjat nyert, továbbá sorsa hasonlóan különös, mint a "Szerencsés utazás" című rádióoperetté.

A rendkívül érdekes mű énekes főszereplői Sándor Judit és Bende Zsolt voltak, továbbá Zentai Anna is jelentős szerepet játszott benne.

Legutóbb 2019-ben, Kemény Egon emlékműsorában hallottuk a Finálét Nagy Ibolya szerkesztésében.

(Korábbi bejegyzéseinkben címlapfotó, szereposztás is megtalálható.)

Ország-Világ, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

7. 1960-02-03 / 5. szám

[...] és verseit Békés István muzsikáját Kemény Egon írta A két szerző az [...] duett és vígoperai méretű kórusrész­let Kemény Egon tehát kompozícióival vá­laszol kérdéseinkre A [...]

2340   smaragd • előzmény2339 2022-02-14 18:50:17

Összegezve az elmúlt hetet, Kemény Egon műveiből

a rádióban két programban, természetesen  megemlítem azt is, hogy szerdán a "Túl az Óperencián" című műsorban, a "Valahol Délen" című nagyoperettjéből, hangzott el felvétel:

Kemény Egon - Erdődy János: "Még nincsen senkim sem..." foxtrot táncszám Rátonyi Róbert, Gyenes Magda, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát BródyTamás vezényelte.

A televízióban a hétvégén láthattuk, szintén két alkalommal, DUNA, DUNA WORLD, az 1939-ben forgatott és 1940. január 29-én bemutatott sikerfilmjét, a "Fűszer és csemege"-'t. A bemutató naptári napja szinte egybeesik Jávor Pál születésnapjával, abban az évben töltötte be 38. életévét.

2339   smaragd • előzmény2338 2022-02-13 16:19:54

                                                     

  • 120 éve született Jávor Pál – ikonikus filmjeivel tisztelgünk a színészóriás előtt a Dunán.

Duna Televízió
Fűszer és csemege - MA 14:25-kor
Szereplők: Jávor Pál (Mácsik Márton), Szörényi Éva (Vilma), Somlay Arthúr (Puskás Aladár), Vízváry Mariska (Puskásné), Bihari József, Dénes György, Pehtes Ferenc, Petheő Attila, Simon Marcsa

Zeneszerző: Kemény Egon

  • Duna World: 2022. február 14. 02:25 - 03:40 azaz ma éjjel! :-)

                                                

https://kemenyegon.hu/blog-2/fuszer-es-csemege-kemeny-egon-zeneje-130

* Jávor Pál főszerepet alakított a "Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című filmben; hangszerelte: Kemény Egon és valószínűleg a zenei vezető is ő volt. 

2338   smaragd • előzmény2337 2022-02-12 18:40:07

                                                    

A kottacímlap megtalálása után most már a betétdalt is meghallgathatjuk a  

„Pusztai királykisasszony”című hangosfilmből.

Főszerepben: Szörényi Éva, Szabó Miklós, Csortos Gyula.

Ezek a bejegyzések szerepeltek, Ardelaoval jártuk körül a témát:

 Laurisin Miklós verse és zenéje, Kemény Egon hangszerelése:

"Mit adhat nekünk az életünk..."  /YouTube

(Sajnos nem maradt fent több kópia, a zenekar is alig hallható már, elkopott a szalag - nagy siker volt ez a film is.)

2337   smaragd • előzmény2336 2022-02-10 16:57:36
     

"Az a szép" Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
A ma műsorban hangzott el Lehel György karmester emlékére:

  • Dal a hódításról ("A hódításhoz nem kell hadsereg...") - Eugène de Beauharnais és Krisztina kettőse, Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (történelmi témájú rádióoperett, Magyar Rádió 1959)
                        ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●


                                             
Kemény Egon  Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének 
felvétele a Magyar Rádió stúdiójában (1959)
Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Bitskey Tibor
(Forrás: Fortepan.hu Fotó: Szalay Zoltán)

Tölgyi Krisztina ismertette Lehel György pályakezdését és élete végéig tartó aktív zenei munkáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén. 
Ennek során megemlítette, ha jól emlékszem – Lehel György emlékirataiban használt terminológiájával – a dolgozóknak készült "operettgyár" és "brigádja" műveit. Kétségtelen, hogy a kor politikai-társadalmi hátterét tükrözik ezek a szavak, rádiós vonatkozásban pedig az a sikersorozat érthető alatta, amelyet Kemény Egon "Májusfa" (vezényelt: Majorossy Aladár) és a "Talán a csillagok" (vezényelt: Lehel György), az első két rádióoperett (1949) indított útjára. Ahány résztvevője volt a „Májusfa” létrejöttének, amit maga Kemény Egon is rádiós kísérletnek nevezett, annyiféle szép emlék maradt fent róla az alkotók és a szereplők életrajzi könyveiben, riportokban, műsorokban, a rádióújságban.
Tíz évvel később a "Krisztina kisasszony" már a Rádió Dalszínháza (itt jegyzem meg, hogy májusban lesz öt éve, hogy Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező elhalálozott), keretén belül született mű olyan szakmai és közönségsikert aratott, hogy színpadi változatát daljátékká alakítva (Kemény Egon – Kardos G. György – Erdődy János) a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be.

                                                                                                                       
                                                  

                Lehel György                                                  Kemény Egon

Nem véletlenül eshetett Kemény Egon-műre a Lehel György-megemlékezés zenei felvétele, ugyanis több évtizedes rádiós kapcsolat fűzte egymáshoz a két művészt: szimfonikus, nagyzenekari művek és rádióoperettek, rádiódaljátékok hosszú sora!

2336   smaragd • előzmény2335 2022-02-09 09:13:13

Köszönöm bejegyzésedet, és főleg: jó látni, olvasni és tudni, hogy újra itt vagy!

A "Ma éjjel" CD bemutatója az ismert körülmények miatt még késik, de remélhetőleg nem múlik! Lesz miről beszélgetni.

            

2335   Ardelao • előzmény2330 2022-02-09 05:40:12

Értékes, tömör, mégis átfogó ismertető Kemény Egon munkásságáról.

Őszinte elismerés és köszönet Kemény Anna Máriának, a szóban forgó CD-sorozat "életre hívójának". Hatalmas, áldozatos munka áll e lemezek elkészülte mögött. Nagy tiszteletet érdemelnek mindazok, akik kibányásszák, "restaurálják", és  gondozzák  a múlt kincseit, megajándékozván azokkal az utókort. 

2330   smaragd • előzmény2329 2022-01-27 10:36:39

Ma jelent meg:

                                                 

https://art7.hu/zene/kemeny-egon-gramofonfelvetelei-1927-1947/

Mozaikok a múltból 
2022. 01. 27. | FITTLER KATALIN 
Kemény Egon gramofonfelvételei 1927-1947

Bár egy zeneszerző frappáns megfogalmazásával élve „kortársunk a zenetörténet”, mégis, megannyi mód kínálkozik „időutazásokra”, elfeledett szerzők, előadók munkásságának felidézésével.

A zeneszerző (1905-1969) halálának 50. évfordulójára jelent meg a tervezett életműsorozat első két albuma, a Hatvani diákjai, valamint a Komáromi farsang című, „a magyar biedermeier korát bemutató” reprezentatív daljáték (mindkettő 2-2 korongon, az MTVA támogatásával), továbbá válogatás a Magyar Rádió Archívumából, Gyermekjátékok címmel. A közelmúltban vált hozzáférhető a sorozat 4. darabja (Ma éjjel), az Országos Széchényi Könyvtár Kemény Egon-gramofonfelvételeiből.

Diszkográfusok lajstromozzák a régi felvételeket, katalógusokban tájékoztatnak a múltban megjelent felvételekről – ám még a hozzáférhető példányok meghallgatása is nehézségbe ütközik, hiszen a legkevesebben rendelkeznek valamennyi típus lejátszására alkalmas készülék-gyűjteménnyel. A ténybeli tudásanyag és a tényleges élményt jelentő zeneismeret lehetőségei ritkán találkoznak, leginkább olyankor, ha – aktualizáltan vagy „pusztán” ügyszeretetből – a legáltalánosabban hozzáférhető formátumban is megjelennek, immár ritkaságnak vagy akár kuriózumnak tekintett egykori felvételek.

A kottakiadványok lehetőséget teremtenek arra, hogy időről-időre újrajátsszák az előadók a műveket – interpretációtörténeti tanulságokkal szolgálva. Ilyenkor a kompozíciók „utaznak”, előre az időben.

Az egykori felvételek újrahallgatása az érdeklődőket repíti a múltba, egyszerre tájékoztatva letűnt korok alkotói és előadói ízléséről. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy legendássá nőhettek az emlékezetben előadóművészek. Sajátos kölcsönhatás jön létre ilyenkor a népszerűség/népszerűsítés területén: amit a sztár ad elő, felértékelődve bekerül a köztudatba, s az ily módon népszerűsödött repertoár örökzölddé válik, nemritkán anélkül, hogy a hallgató leróná a tisztelet adóját a szerző(k) nevének ismeretével. Voltaképp a slágerek nagy többsége is egyetlen előadóhoz kötődik – más kérdés, hogy e darabok megkönnyíthetik a későbbi művészjelöltek érvényesülését, amennyiben el tudják fogadtatni a maguk teljesítményét, összehasonlítva az eredeti élményforrással.

Kemény Egon gazdag, sokbműfajú életművében alapvető jelentőségű a zenés színpad (operettek, zenés vígjátékok, külön kategóriában rádióoperettek és -daljátékok, nagyzenekari művek mellett szimfonikus könnyűzene, gyakori inspirációként a tánc és a vox humana, versmegzenésítéstől sanzonokon át a gyermekeknek komponált énekelnivalóig). A zenei szakma sokoldalú mestereként hangszerelőként is keresett volt – az ilyesfajta gyakorlati tevékenység néha feloldódik a produktumban, dokumentáció híján szinte ismeretlen marad a hangulatos hallgatnivaló szerzője.

Két évtized felvételeiből készült a válogatás, ékes bizonyítékát adva az elvárásokat magas szinten teljesítő tudásnak, amely pályakezdő korától jellemzője volt Kemény Egonnak. Nem véletlen, hogy a bemutató követően hamarosan megörökítést kívánt a kedvelt-népszerű számok sokasága. Felvételünk a Fekete liliom című romantikus nagyoperett tangódalától kölcsönözte, amelyet Karády Katalin népszerűsített (csakúgy, mint a Bocsánatot kérek című franciakeringő betétdalt). A hallgató örömmel ismer rá Fekete Pál hangjára egy szám erejéig. A műsorban részletek szerepelnek a Kikelet ucca 3 című, fergeteges sikerű operettből, amellyel a szerző berobbant a fővárosi zenei életbe. Charlestonok és foxtrottok sorjáznak, slowfoxok és blues, dalkeringő, angolkeringő, olasz tangószerenád és tangódalok gazdag változatossága teremt sajátos, leginkább régi filmekből ismert atmoszférát. A mintegy ötnegyed órányi hallgatnivaló Kemény Egon Rákóczi induló átiratával zárul, afféle befejező ráadásszámként, előtte viszont – meglepő kontrasztként – a dalszerzőről kapunk pillanatképet: Palló Imre énekli a Juhász Gyula versét hangokba öntő A tápai Krisztust. Lényegi kontrasztelem – az interneten olvasható műjegyzékből kitűnik: jelentős fejezet Kemény Egon életművében a daltermés. Csak reménykedhetünk abban, hogy a felvételsorozat következő programja e műfajt állítja reflektorfénybe…

Nem vitatható: a régi felvételek nemcsak digitalizálásra, hanem hangrestaurálásra is szorulnak. Ilyenkor sok múlik a technikai munkatársaknak nemcsak a tapasztalatán, hanem az ízlésén is. Korántsem egyszerű feladat a kompromisszum-kötés, mennyire legyen „kitisztítva” a felvétel, hol kell – akár a hangszín rovására is – meghúzni a határokat… Felvételünkön is ilyesfajta „trükközés” nyomát véljük felfedezni, amikor a próza tempója (amúgy kifogástalan érthetőség mellett) már-már életidegen módon hadaró, valamint a fúvós hangszerek hangjának esetenkénti „élességében”. Az apróságok azonban sohasem mennek az élvezhetőség rovására.

A kísérőfüzet a kották és felvételek montázsával, a forrásokra vonatkozó utalásaival és a szerzőről alap-információkat adó tájékoztatójával mintegy kedvcsinálóként arra inspirálja az érdeklődőt, hogy a világhálón folytassa a tájékozódást – a szerző lányának, Kemény Anna Máriának, a CD-sorozat életre hívójának köszönhetően érdekes olvasmányhoz jut a különböző felületeken, ahol lehetőség van belehallgatni valamennyi CD hanganyagába.

2329   smaragd • előzmény2328 2022-01-26 11:09:17

                                                                                                                                                

                                                              Bessenyei Ferenc

Rövid blog, megemlékezés a "Hatvani diákjai" című daljáték bemutatójának évfordulója alkalmából: https://kemenyegon.hu/a-hatvani-diakjai-bemutatojanak-mai-evfordulojan

2328   smaragd • előzmény2327 2022-01-23 08:04:53

Mai évforduló: 67 évvel ezelőtt mutatta be a "Hatvani diákjai" című daljátékot a Magyar Rádió, 1955. január 23., Kossuth adó, esti főműsor-időben
 

https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Fórumtársam jóvoltából már megjelent itt az alábbi kritika. Most hozzáteszem, hogy akkor, annak idején Kemény Egon 1945 előtti műveiről nem volt lehetséges szót ejteni a rádióban. Művei közül kiemelem a négytételes "Magyar szvit"-jét (1936) mások mellett Rajter Lajos is vezényelte, a "Délibáb" című magyar dal-egyveleget (1936), továbbá a "Díszpalotás" zenekari átdolgozást nagy- és szalonzenekarra (1938), valamint a "Rákóczi induló" zenekari átdolgozást (1936). 

A "Májusfa", a "Talán a csillagok" és a "Szerencsés utazás" is bécsi operett volt, modern táncszámokkal. A "Hatvani diákjai" daljáték műfajban állított emléket Hatvani István professzor életének, diákjai körében játszódik a cselekmény.

  • ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal

Tamássy Zdenkó:
KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI”

Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez.
Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná."
A „Hatvani diákjai“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában.
E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi-kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta.

2327   smaragd • előzmény2326 2022-01-23 08:00:52

„Az a szép”    hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

Kemény Egon felvételei közül válogatva pénteken Szabó Tamás a "Szerencsés utazás" című rádióoperettből (1950) választott egy táncszámot és Tölgyi Krisztina újra felidézte Kemény Egon két rádióműfaj-alapító operettjét, az 1949-ben bemutatott "Májusfa"-'t és a "Talán a csillagok" címűt is, továbbá utalt a műfaj rádiós kezdetére. 
Elhangzott:

  • Kemény Egon – Raics István: "Május elsején láttalak meg én..." - foxtrot.

Gálcsiki János énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

                                 ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
* A "Szerencsés utazás" történetét majd megírom, most csak annyit jegyzek meg, hogy Raics István verse feltehetően a "Májusfa" sikerére építve idézte fel a hallgatók emlékeiben a május elsejéhez kötődő népi hagyományokat is, ebben a vidám, nagyzenekari kísérettel előadott dalban.

2326   smaragd • előzmény2325 2022-01-20 05:51:54

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 - 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 - 2020: Nagy Ibolya

Most fejeződött be Nagy Ibolya szerkesztésében Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulójára összeállított programja, amely 2018. július 23-án, hétfőn kezdődött, majd szerdán és csütörtökön kínált válogatást a zeneszerző életművéből színpadi operett, szimfonikus könnyűzene és rádiódaljáték felvételeivel:

  • 2018. július 23. hétfő 

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” Fővárosi Operettszínház, 1956 https://kemenyegon.hu/
- "Egy szót se szólj..." Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György
- "Még nincsen senkim sem..." Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
- "Valahol Délen..." Dal, Melis György
- "A vágyakozás" („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária
- "Ha az este leszáll..." Foxtrot, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.
1446 számú bejegyzésem

  • 2018. július 25. szerda

KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955)
Az első tételt hallottuk.
A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 
1450 számú bejegyzésem

  • 2018. július 26. csütörtök A műsor ifj. Johann Strauss Anna-polkájával kezdődött, majd az alábbi részletek csendültek fel:

Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 
Főszerepben:
Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc
Kerekes Máté – Simándy József
Amálka - Petress Zsuzsa
továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László
A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
                                           
- Kapocs dala (A verset Pálóczi Horváth Ádám költeményeiből kutatómunkája után Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus
- "Jó dolga van a diáknak..." (Jó dolga van a diáknak, tekintélye van), Földényi Férfikórus
- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” Gózon Gyula
- "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse, Petress Zsuzsa és Simándy József
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról "Csak finoman, mindig csak finoman..." Mezey Mária, Tompa Sándor 1454 számú bejegyzésem

                 Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
              „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2325   smaragd • előzmény2324 2022-01-17 18:06:55

Kemény Egonnal élete utolsó éveiben két alkalommal készített portréműsort a Magyar Rádió. A kérdező barát Ráday Imre volt, és a fiatal riporter Boros Attila. Gyermekkorával, majd bécsi zeneakadémiai tanulmányai befejezésével kapcsolatban is, a könnyű zene felé fordulásának okához fűzve Kálmán Imrét is megemlítette, atyai jóbarátját.

Így nagyon örültem az alábbi műsornak, Kálmán Imre mondatainak. Rövid ideig németül beszélt és ezután hangzott el a felolvasott szöveg.                                                                                                                       

                                                              

Bartók Rádió Évfordulók 
Becze Szilvia szerkesztő műsora

2022. január 10.
140 évvel ezelőtt született Kálmán Imre

  • Díszelőadásokkal, nagysikerű műveinek felújításával köszöntötték világszerte az 50 éves Kálmán Imrét.

A Pesti Napló, amelynek egykor zenekritikusa volt, születésnapi interjút kért tőle, amelyben a következőket olvashatjuk: 

 „Abban látom életem legfőbb művészi eredményét, hogy én voltam az első zeneszerző, aki a magyar népies zenét, a magyar motívumokat a színház útján bevitte a világ köztudatába. Én voltam az első zeneszerző, aki a magyaros zenét a maga szépségéért és magyarosságáért kiépítettem, kiszélesítettem, szimfonikus alapokra helyeztem, drámai szituációk illusztrálására használtam fel. 

Előttem is volt magyar műzene, Brahms is, Liszt is bőségesen éltek a magyar melódiákkal, de ők egyszerűen átvettek a magyar népdalokat, a közismert magyar motívumokat és a maguk módján megharmonizálták és zenekarra orkesztrálták őket. Kacsóh Pongrác a maga ősi szépségében és naiv frissességében hagyta meg a magyar népdalt. 

Én, mindenekelőtt, sohasem dolgoztam magyar népdalokkal. Egyik első művem, a Heltai Jenő szövegére írt mozi-dal tartalmaz négy taktust, és a kottán, a refrén alatt fel is van tűntetve, hogy a refrén első négy taktusa azonos az „Elmentem én a vásárra” című népdal négy taktusával. 

Azóta minden, amit írtam, eredeti munkám. Magyaros motívum majdnem valamennyi, de mind tőlem való, kiépítve, kiszélesítve, szimfonikusan feldolgozva. Ez az én életem legnagyobb művészi eredménye”.

Felolvasta: Fikár László

2324   smaragd • előzmény2323 2022-01-14 18:35:44

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang

http://www.m-kodalytarsasag.hu/media/2021/MKT_Hirek_2020_december_web.pdf
Ittzésné Kövendi Kata
Magyar zenetörténeti kérdések Lavottán innen és túl…
Konferencia Sátoraljaújhelyen

Sátoraljaújhelyen éberen és lelkesen őrzik Lavotta János emlékét, akit rövidre szabott vándorélete végén, Tállyán ért a halál. Rajta keresztül éltetik Mosonyi, Bihari, Erkel zenéjét, s a verbunkos zene XX. századi reperkussszióit.
A Lavotta János Művészeti Iskola, a szintén Lavottáról elnevezett kamarazenekar alapítványa, s újabban a Széptan Alapítvány rendezésében 1990 óta immár 12. alkalommal hívták össze a korszak zenetörténetét kutatókat. Én negyedszer lehettem Dombóvári Jánosék vendége (hisz ő a hely szelleme, Lavotta éltetője, a konferenciák spiritusrectora, szervező, előadó, zenekarvezető és hegedűs szólista), két konferencián csak férjem kísérőjeként vettem részt, tavasszal könyvbemutatóra hívtak, és a mostani – a koranyári időpont helyett a járvány miatt lerövidített és október 2-3-ra áttett – konferencia előadója is voltam.
Bevezető előadásában Dombóvári János felsorolta az eddigi konferenciák előadóit. Meglehetősen szűk körről van szó, akik a témával foglalkoznak, s hűségesen visszajárnak a hol évente, hol kétévente, vagy még hosszabb időközönként megszervezett alkalmakra. Családias összejövetelek ezek, közös étkezésekkel, hagyományos esti borkóstolással, jó beszélgetésekkel. Megindultan hallgattuk János felsorolásában, mennyien távoztak el az eddigi előadók közül az utóbbi években.
Öröm viszont, hogy a minket elhagyó idősek helyett fiatalabb emberek is jelentkeznek előadással: Flach Antal (Lavotta variációk) és Fülep Márk (Lajtha verbunk gyűjtései), valamint Fehér Éva (a Bihari, Lavotta, Csermák által alkotott „virtuóz triász”-ról) fordultak érdeklődéssel a szűkebb témához.
A konferencia visszatérő előadói, Sziklavári Károly (Lavotta korának billentyűs zenéje), Gombos László (Lavotta, a magyar Beethoven?) és Tusnády László (Lavotta és Zrínyi) tágabb összefüggésbe helyezték Lavotta zenéjét, Kemény Anna Mária pedig édesapja, Kemény Egon daljátékából idézte fel Lavotta alakját. 
Néhányan más témákról beszéltünk (ez volt talán a konferencia témájában az „és túl…”): Szecsődi Ferenc....
(17. oldal, részlet)

2323   smaragd • előzmény2322 2022-01-13 05:57:05

                                 

Farsang blog

2322   smaragd • előzmény2321 2022-01-13 05:56:52

Kemény Egon weboldala folyamatosan frissül azaz bővül: diszkográfia

2321   smaragd • előzmény2320 2022-01-10 08:46:21

Az elmúlt héten még egy magyar művész születésének évfordulója alkalmából csendült fel Kemény Egon-rádiófelvétel:

„Az a szép”    hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora   Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

Tölgyi Krisztina bevezetőjében 2022. január 6-án, csütörtökön, már a műsor elején elhangzott, hogy Fazekas Mihály születésnapi évfordulója alkalmából megemlékezést készítettek a hallgatóknak, ennek keretében játszották le:               

Az első szerelem dala – Simándy József és Andor Éva
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”.Történelmi daljáték. Bemutató: 1965. május 22. Kossuth Rádió.Történik: 1791-ben, 1793-ban, 1827-ben. Színhely: Debrecen; egy francia kisváros; Érmelléki szőlő. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
                           ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●

2320   smaragd • előzmény2319 2022-01-06 06:23:43

A Szilveszter-napi után már az első újévbeli műsorban, hétfőn ismét hallottunk a rádióban Kemény Egon-felvételt! Ezt követte a tegnapi. Sennyei Vera a Valahol Délen című nagyoperettben nyújtott kiváló alakítást, Gyenes Magda már gyermekszereplőként is játszott a Fővárosi Operettszínházban, a gyermekoperettet a 23 éves Kemény Egon vezényelte. Kemény Egon Wikipédia

                                               

Forrás: MTVA Archívum Valahol délen a Fővárosi Operettszínházban Sennyei Vera, Rátonyi Róbert

„Az a szép”    hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora   

Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető 

  • Sennyei Veráról emlékezett meg születésnapjának évfordulóján, Ungvári Tamás egyik, a Film-Színház-Muzsika című hetilapban megjelent írásából idézett és zenei illusztrációnak Kemény Egon gyönyörű (így mondta) sanzonját választotta.

Kemény Egon - Erdődy János: Örökre drágám (1957)
Sennyei Vera énekelt, a Rádiózenekart Gyulai Gál Ferenc vezényelte.

  • Gyenes Magda születésnapi évfordulóján életpályáját, beleértve kinti sikereit is, elevenítette fel a szerdai műsorban, és a rádiófelvételek közül Szabó Tamás zenei szerkesztővel a Talán a csillagok című (1949, Szilveszter) rádióoperett egyik vidám kettősét szerkesztették a műsorba:

Kemény Egon - Romhányi József

Konty kettős – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert.
A Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

                                    
*A "Krisztina kisasszony" és Gyenes Magda szerepei Kemény Egon műveiben
** Kemény Egon zeneszerző életműve
                          ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●

2319   smaragd • előzmény2318 2022-01-01 15:17:05

                                          
                                                   BOLDOG ÚJ ÉVET!
 

2318   smaragd • előzmény2317 2021-12-31 18:55:58

Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető mai óév-búcsúztató műsorában két Kemény Egon-dalt hallottunk:

Szilveszterhez illően – erre évek óta vártam! – a "Hópehely-keringőt" a "Talán a csillagok"-ból, 
és az ezévben gyakran játszott daljátékrészletei közül: Elmira sanzonját a "Hatvani diákjai"-ból.

                      ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója
A művekhez kapcsolódó szerzőkről, előadókról itt is olvashatunk: https://kemenyegon.hu/

2317   smaragd • előzmény2316 2021-12-27 09:28:44

Kemény Egon műveiből játszotta le a rádió (MTVA) Karácsony hetében, az elmúlt napokban az alábbi felvételeket, amelynek során a zeneszerző színházi nagyoperettje, rádiódaljátéka, sanzonja és rádióoperett-nyitánya színesítette a műsorhetet, hétfőn december 20-án és:   

  • szerdán Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorának ismétlésében vendége Lőte Attila Mezey Máriával kapcsolatos színházi emlékeit idézte fel és ehhez a részhez kapcsolódtak Kemény Egon művei, ahogy elhangzott, az ő zenei világával zárult a műsor: 1529 számú bejegyzésem

                               ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója

2316   smaragd • előzmény2315 2021-12-25 13:46:19

                                                     

                                    Áldott, békés Karácsonyt kívánok!

2315   smaragd • előzmény2314 2021-12-21 16:28:10

              

                                                                                                                   

Távirati stílusban íródott a korabeli tudósítás:

„ Földes – Nóti – Kemény: Fekete liliom (Fővárosi Operett)
Mozgalmas mese a spanyol polgárháborúból: Földes Imre színpadismeretével, Nóti Károly humorával – ezt egy új komponista, az operett kereteiből kilépő muzsikája kíséri –, ragyogó díszletek, jelmezek. – Primadonna: Karády Katalin, ennek a szerepkörnek vitathatatlanul rangelsője. – Főmulattató: Latabár Kálmán. Egy jókiálllású új színész: Zentay Ferenc. – Fejes Teri, Somogyi Nusi, Nagy István, Gozmány”

"az új komponista"–, aki karrierje kezdetétől, 1927-től, színpadi szerző volt – Kemény Egon életművében a sorban második színpadi nagyoperettjéről. A bemutatót 1946. december 20-án tartották a Fővárosi Operettszínházban, a mai Budapesti Operettszínházban. A premier előtt Fényes Szabolcs igazgató újságcikkben árulta el a közönségnek, hogy Kemény Egon zenéjétől várja azt a sikert és a bevételt, amely megmenti az Operettszínházat a csődtől, – és ebben a reményében nem csalódott! A Fekete liliom átütő sikert aratott, annak ellenére, hogy a librettó –, mint oly sok operett esetében –, bizonyos tekintetben össztűz alá került. A kritikusok és más hangok kifogásolták a darabot nyitó mulató-helyszínt és légkört... Emellett azonban sokkal nagyobb hatást keltett a zene és a szereplők játéka. Ennek köszönhetően a színház kifizette tartozásait, megvásárolhatta a téli tüzelőt és a közönség fűtött nézőtéren élvezhette az Operettszínház sztárjainak egy spanyol grófi kastély, Párizs, egy tengerparti hotel színekben játszódó előadását.

A 75 évvel ezelőtti bemutatóról a Dankó Rádióban (MTVA) Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető Az a szép című műsorában idén már többször is megemlékezett. Tőle hallhattuk Rátonyi Róbert Operett II. című könyvéből a Fekete liliom zenéjéről a december 20-i adásban ezt az idézetet: 

„Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1928-ban bemutatott Kikelet utca 3. című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, hogy milyen sajnálatos volt ez a nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári és kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modernebb zenei irányzatok stílusjegyeit.”

A Fekete liliom című romantikus nagyoperettről épp az említett, akkor 18 éven felülinek tartott jelenet miatt, nem készült teljes rádiófelvétel, megmaradt viszont a Zenei Archívumban a két Karády-dal, amelyet Kemény Egon hangszerelt gramofonfelvételhez. Tegnap a Ma éjjel című tangódalt hallottuk. 

A Fekete liliom gramofonfelvételei az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében is megtalálhatóak, így a Ma éjjel című Kemény Egon CD-n is meghallgatható.

2314   smaragd • előzmény2313 2021-12-17 18:37:06

"Az a szép"
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora

Kedden Andor Éva operaénekesnőre emlékezett Tölgyi Krisztina.

"A Dankó Rádió mai "Az a szép" című műsorában Tölgyi Krisztina méltó és szép megemlékezése után Kemény Egon – Erdődy János: "A messzetűnt kedves" című daljátékából "Az első szerelem dala" című duett rádiófelvételét hallottuk, Fazekas Mihály –  Simándy József és Julika –  Andor Éva duettjét. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte. Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth adó, A Rádió Dalszínháza, 1965."
Remélem, hogy hamarosan újra több részletet is meghallgathatunk "A messzetűnt kedves" című történelmi daljátékból, amely sztár-szereposztással Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi költőjének életútját elevenítette fel.

                                                  

                                                   ANDOR ÉVA

Andor Éva is egyike azoknak a kiváló operaénekesnőknek, akiknek karrierje kórusból indult. Ruitner Sándor sokszor említette, sokáig mesélte rádióműsoraiban is a kedves jelenetet – akkor még ő is fiatal zenei munkatárs volt a Magyar Rádióban – Andor Éváról, aki Andor Ilona Gyermekkórusának volt tagja, és (feltehetően 12-13 éves korától) énekelt Kemény Egon műveiben. Ezek a rádiófelvételek a Gyermekjátékok című CD-n hangrestaurált, digitalizált minőségben meghallgathatók.

  • A keddi adásban Tölgyi Krisztina "Örökzöld kalendárium" című műsorrészében Kemény Egon zeneszerző sanzonjait helyezte el életművében és közülük Erdődy János szerzőtársával írt "Örökké drágám..." című rádiófelvételt hallgathattuk meg – Sennyei Vera énekelte, a Rádiózenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényelte.

                          ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója

2313   smaragd • előzmény2312 2021-12-13 07:15:09

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 – 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 – 2020: Nagy Ibolya

Az elmúlt héten, pénteken hangzott el a 2018-as adás ismétlésében (1516 számú bejegyzésem):

  • Kemény Egon: Tangó (1954) A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

                  Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
              „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

2312   smaragd • előzmény2311 2021-12-07 18:07:28

"Az a szép"  Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora

A mai adásban Elmira sanzonját hallhattuk Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" című rádió-daljátékából. Mezey Mária – Elmira, az arisztokrata származású, intrikus, debreceni dáma, a diáklegendákban fennmaradt egyik Hatvani professzorról szóló történetet adta elő, Ambrózy Ágoston szellemes versével. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

                                ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●

                               

                                         https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

* lehet, hogy ezt a műsorszámot még egy "Hatvani diákjai" kórus-részlet előzte  meg (sajnos pont nem tudtam meghallgatni) 

2311   smaragd • előzmény2310 2021-12-06 07:58:40

Mikulás már tegnap meglepte a gyerekeket, a friss hólepelből hóembert gyúrhattak. Ebből az alkalomból idézem fel:

  • Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben”, dalciklus (Magyar Rádió, 1952). 

Közreműködött: Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara és a Forrai kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

A videófelvételen a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa énekelt Csányi Valéria zongorakíséretével, Dömötörné Gordos Júlia vezényelt. 

2310   smaragd • előzmény2309 2021-12-03 16:37:07

Fórum - Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (Momo, 2007-10-05 23:03:48)
 2977   -zéta- • előzmény2976        2021-12-02 23:17:48
Nem, egy sor magánénekes a kórusból választódott ki.
Misura Zsuzsa, B. Nagy János, Hormai József, Perencz Béla, Begányi Ferenc, Fekete Veronika, Mészöly Katalin, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Gregor József, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Mester Viktória, csak kapásból, minden hangfaj megtalálható...

Zéta fenti bejegyzését olvasva eszembe jutott Házy Erzsébet — aki Lilla szerepét énekelte a Komáromi farsangban (1957) — a Dankó Rádió Túl az Óperencián című egyik adásában volt erről szó (Wikipédia oldala is jegyzi, Magyar Rádió Énekkara). Nagy Ibolya emlékműsorában hangzott el, vagy róla beszélgetve Klemen Terézia említette.

Nevezetes volt a Magyar Rádió berkeiben, sokáig..., a Hatvani diákjai (1955) próbáin végképp egyértelmű lett, hogy Sinkovits Imre prózában kiválóan előadja, de elénekelni nem tudja Pálóczi Horváth Ádám szerepét. Ruitner Sándor zenei rendező emlékezett meg erről a váratlan esetről, amit itt már korábban leírtam. Ő volt az, aki a Földényi-kórusban éneklő zeneakadémia hallgató Bende Zsoltot felkérte a szerepre és ő nagyszerűen el is énekelte. 
Később Bende Zsolt Kemény Egon — Békés István: Szabad szívek című rádió-daljátékának férfi főszerepét énekelte (1965).

https://kemenyegon.hu/komaromi-farsang
https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai

2309   smaragd • előzmény2308 2021-11-29 08:05:39

Melis György halálának évfordulója november 27-én volt, felidéztem őt gondolataimban és Kemény Egon rádiófelvételeivel emlékezem kiváló operaénekesünkre.

2308   smaragd • előzmény2307 2021-11-24 17:46:13

Házy Erzsébet emlékére halála napjának évfordulóján

2307   smaragd • előzmény2306 2021-11-22 09:54:17

Kemény Egon Magyar Rádió-felvételeiből játszotta le a rádió (MTVA) az elmúlt héten:   

  • hétfőn Tölgyi Krisztina "Az a szép" című műsorában a "Hatvani diákjai" című daljáték egyik közkedvelt dala, "Elpirult, miért pirult..." – Elmira sanzonja hangzott el Mezey Mária emlékezetes előadásában (a dal a Hatvani István professzorról fennmaradt diáklegendák egyikét eleveníti fel). 

A műsor legvégén, ezúttal felkonferálás nélkül (gondolom, hogy nem fért bele a műsoridőbe) a mostanában gyakran játszott – és ezáltal a mai hallgatóknak talán most már nem is szükséges ezt a számot újra és újra bemutatni –,  "Még nincsen senkim sem..." című  vidám foxtrot tánckettőst hallottuk: Rodrigo – Rátonyi Róbert és Jutka – Gyenes Magda, a Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettből. A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

  • vasárnap Nagy Ibolya műsorának „Túl az Óperencián” (ismétlés, 2018) kezdőszámaként Kemény Egon – Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem..." című slágerkeringőjét hallgathattuk meg.  Előzmény

                               ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●

* Az eredeti gramofonfelvétel (1935) akkor még nem volt hozzáférhető, gyűjteményekben viszont megmaradtak és a három különböző "Ritka madár a szerelem" gramofonhangszerelés közül kettő  a "Ma éjjel" című albumot is gazdagítja.

2306   smaragd • előzmény2305 2021-11-19 17:24:39

Blog

2305   smaragd • előzmény2304 2021-11-17 20:10:06

                                      

Dombóvári János Facebook oldaláról tudtam meg, hogy Bencsik Gábor regényt írt Lavotta Jánosról.
A könyvbemutatót ma, a Petőfi Irodalmi Múzeum elegáns Lotz-termében tartották. A szerzővel Farkas Anita beszélgetett. A zenei illusztráció a verbunkos muzsikához kapcsolódott, Dombóvári János és Szabó Márta hegedűművészek előadásával. A Sátoraljaújhelyen, Tállyán és Széphalmon létrehozott Lavotta-kultusz harminc esztendejéről is hallottunk. Dombóvári János kiemelte, hogy Bencsik Gábor: "Lavotta János utolsó délutánja" című regénye a Lavotta-irodalom része lett, legfrissebb alkotása.
A szépirodalmi mű cselekménye Lavotta életének utolsó négy órája alatt játszódik, finoman elénk tárva sorsának egyes valós eseményeit, és egykor élt személyek is szerepelnek a könyvben.
Még a bemutató előtt módom volt Bencsik Gáborral néhány szót váltani. A "Komáromi farsang" említésekor meglepetten nézett rám: érdekes, pont ma olvastam a kemenyegon.hu oldalt - mondta.
Kellemes élményt nyújtott a könyvbemutató. Lavotta János különleges személye, zenéje, és a Lavotta-kutatás sokunkra nagy hatással van.

2304   smaragd 2021-11-14 19:23:26

Kemény Egon rádiófelvételeiből hallottuk az elmúlt héten:

  • Tölgyi Krisztina Az a szép című műsorában a Dankó Rádióban Kulinyi Ernőről emlékezett meg és szerzőtársai között megemlítette Kemény Egont, a „Schönbrunni orgonák” című zenés hangjátékuk zeneszerzőjét.

            Ez a darab volt az első rádiódaljáték a Magyar Rádióban (1937)

„Csortos Gyula új szerepe.

Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.” (Rádióújság)

  • tegnap Nagy Ibolya műsorában, „Túl az Óperencián” – ismétlés a Dankó Rádióban, Házy Erzsébet szerepeiről, művészetéről és személyiségéről folyt a beszélgetés, majd Kemény Egon „Komáromi farsang” című daljátékából (Házy Erzsébet első daljátékfelvétele volt a Magyar Rádióban, 1957) hangzott fel két duett és Csokonai dala. A részleteket az Előzményekre kattintva olvashatjuk el.

Előzmény

Előzmény

                      ● Dankó Rádió - a magyar zene rádiója ●

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Gál-Szabó Alíz (hegedű), Karasszon Eszter (cselló), Mali Emese (zongora), Nagy Míra (zongora)
Az est házigazdája Hózsa Zsófia zenetörténész
"Szalonok világa II."
Goldmark: Szvit hegedűre és zongorára
Beethoven: D-dúr (Szellem) zongoratrió, op. 70
19:00 : Sopron
Lenck-villa

Kolonits Klára (ének)
Óbudai Danubia Zenekar
vezényel: Hámori Máté
Óbudai Danubia Zenekar
vezényel: Hámori Máté "A szépség forradalma"
Mozart: A questo seno, deh vieni, K 374
Mozart: Misera, dove son? Ah, non son io che parlo, K 369
Mozart: Nehmt meinem Dank, K 383
Mozart: D-dúr 'Párizsi' szimfónia, K 297
Poulenc: Sinfonietta, FP 141
A mai nap
született:
1914 • Rafael Kubelík, cseh karmester († 1996)
1963 • Anne-Sophie Mutter, hegedűs
elhunyt:
1941 • Ignacy Jan Paderewski, zeneszerző, zongorista, Lengyelország harmadik miniszterelnöke (sz. 1860)