Bejelentkezés Regisztráció

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)


1693 smaragd 2019-07-12 19:15:43 [Válasz erre: 1690 smaragd 2019-07-08 10:21:39]

 

BÉKEBELI PRIMADONNA

Főszerepben: Neményi Lili

Zene: Kemény Egon

archivum.mtva.hu

Régóta kerestem a címlapfotót és most megtaláltam a részletes műsorral együtt.

Emlékezetes, nagy sikerű rádiós alkotás volt.

Korábbi bejegyzéseinket is beillesztettem.

 

2362   smaragd • előzmény2359

 

2017-10-20 06:44:43

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

 

896   smaragd • előzmény377

 

2017-05-23 06:44:28



Magyar Rádió
III. évfolyam 32. szám
1947. augusztus 11-17.

Címlapfotó:

"Neményi Lili

augusztus 12-én a "Békebeli primadonna" című zenés vígjáték női főszerepét játssza"

A képen Neményi Lilit hajfonata és ékszerek díszítik, vállát szabadon hagyó estélyi ruhát visel, tekintetét elgondolkodva távolba veti.
Szép.

Az Előzmény 377- ben olvashatjuk a vígjáték tartalmát és részletes szereposztását - Neményi Lili, Vízváry Mariska, Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Bilicsi Tivadar, Németh Marika, Zentai Ferenc, Ráthonyi Róbert, Oláh Böske, Hajnóczy Lívia a rendező Várkonyi Zoltán.
Zenéjét Kovách Aladár verseire Kemény Egon szerzette.

70 évvel ezelőtti nagy sikerű, emlékezetes műsor....úgy tudom, nyom nélkül eltűnt, bárcsak megkerülne.
A tartalma, zenéje, szereplői, alkotói mindnyájan hozzájárultak sikeréhez.

Az első előadást - Neményi Lili színpadi megjelenéséből ítélve - a stúdióban közönség előtt játszották,  "Előadás a stúdióban" sorozat, a felvételt viaszlemezen örökítették meg.

Minden bizonnyal a sikeres és kedvelt rádiós zenés játékok, zenés vígjátékok,zenés rádiójátékok érlelték meg az új rádiós műfaj, a rádióoperett gondolatát, amelynek első darabja két év múlva a "Májusfa" (1949) volt, zeneszerzője Kemény Egon.

 

377   smaragd • előzmény373

 

2016-10-28 05:15:39


1.leadás: 1947.aug.12. 19.00-20.30
2.leadás: 1947.okt.7.  19.00-20.50

Magyar Rádió, műsorújság:

BÉKEBELI PRIMADONNA

Zenés vígjáték. Írta: Thurzó Gábor.
Zenéjét Kovách Aladár verseire szerzette: Kemény Egon.
Közreműködik Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttese. Rendező: Fábry Zoltán

SZEMÉLYEK:

A Fabriczkiak:

Beléndeki Hanna, a békebeli primadonna - Neményi Lili
Ómama - Vízváry Mariska
Karolin, huga - Keresztessy Mária
Szefi, leánya - Pártos Erzsi
Jóska bácsi, fia - Bilicsi Tivadar
Annus, unokája - Németh Marika

A többiek:

Kemenes Laci, Annus szerelmese - Zentai Ferenc
A "portói nő" c. fűszerüzlet 
tulajdonosa - Rátonyi Róbert
Vandrikné - Oláh Bözske
Nagysága a szomszédból - Hajnóczy Lívia

Rövid tartalom: A Fabriczkiak régi, kereskedőfamíliájában Ómama a családfő. Vaskézzel tart fegyelmet a család tagjai között. Nővérét, Hannát, akiből operettszínésznő lett kitagadta s a család tagjainak megtiltotta, hogy érintkezzenek vele. A család legifjabb tagja, Annuska azonban fellázad Ómama ellen. Megszökik szerelmével, s nénjéhez, Hannához költözik.A szökevényt a család többi tagjai is követik, akik eddig is titokban helyeselték Beléndeki Hanna életét.Ómama először tartja magát a lázadókkal szemben, de végül is beadja a derekát; visszafogadja Hannát, Annuskát pedig odaadja szerelmes vőlegényének.

 

373   smaragd • előzmény372

 

2016-10-27 18:33:20

További adatok:

"Békebeli primadonna"
Zenés vígjáték 3 felvonásban

Zenéjét Kovách  Aladár verseire szerzette: KEMÉNY EGON
Közreműködött: Somló Sándor Melódia szalón-együttese, Somló Sándor vezényelt, Kemény Egon zongorázott a zenekarban.
Időtartam: 90'

Próbák: 1947. aug. 6-11.
Az énekpróbákat Kemény Egon vezette.
Az előadást viaszlemezre vették fel.

 

372   Ardelao • előzmény359

 

2016-10-27 18:08:10


Békebeli primadonna

Zenés vígjáték. 
(Az „Előadás a stúdióban” sorozat része)

Írta: Thurzó Gábor 

Zenét szerezte: Kemény Egon 

Közreműködik: Somló Sándor szalonegyüttese 

Rendező: Fábry Zoltán 

Szereposztás: 
Baléndeki Hanna, békebeli primadonna: Neményi Lili 
Ómama: Vízváry Mariska 
Karolina, húga: Keresztessy Mária 
Szefi. Leánya: Pártos Erzsi 
Jóska bácsi, fia: Bilicsi Tivadar 
Annus, unokája: Németh Marika 
Annus szerelme, Laci: Zentai Ferenc 
Fűszerüzlet tulajdonosa: Rátonyi Róbert 
Vandrákné: Oláh Böske 
Nagysága a szomszédból: Hajnóczy Lívia 

Elhangzás ideje: 1947.október 7. 19:00 h
Helye: Budapest I. 
Hossz: 60 perc 

 


1692 smaragd 2019-07-11 13:25:38 [Válasz erre: 1691 smaragd 2019-07-09 20:51:45]

 

A CD-bemutatóról készült videón www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 1:28:08 – nél kezdődik a Létra-kórus.

Kassai István szavai vezették be:

„Ez egy vígopera-paródia, nagyon szellemes a szöveg is és a zene is…”

Rózsahegyi Kálmán (éjjeli bakter) és Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója) gránátalma-jelenete (rövid idézet a jelenetsorból a 1691 számú bejegyzésben) a „Komáromi farsang” CD-n hallgatható meg (CD 2/ 13).


1691 smaragd 2019-07-09 20:51:45 [Válasz erre: 1677 smaragd 2019-06-09 17:33:44]

 

RÓZSAHEGYI  KÁLMÁN

Az éjjeli bakter szerepét Rózsahegyi Kálmán játszotta a „Komáromi farsang”-ban. 1957-ben 84 éves volt, négy évvel később hunyt el.

Ez az alakítása is azok közé a rádiós felvételek közé tartozott, amelyeket Ruitner Sándor Kemény Egonról írt emlékezéseiben ismételten, szeretettel idézett fel…nemcsak ő nem felejtette el…Azokban az időkben még volt egy nagy közös emlékezet a Magyar Rádióban (és bizony megvan még ma is, itt-ott...), a kiváló alkotók és előadóművészek, az intenzív munkatempó, a sok siker, a hallgatók érdeklődése, évtizedeken át számtalan szép stúdióélményt nyújtott. Inspiráló lehetett.

Volt mire visszagondolni, ismétléseknél újra felidéződtek ezek az emlékezetes munkák, darabok vagy olykor megható részletek.

Szép téma - a rádió sok évtizedes történetéből Ruitner Sándor jegyzetei őrzik ezeket a különleges pillanatokat.

Lilla (Házy Erzsébet, Korompai Vali) stafírungját készíti elő apja komáromi házában szökéséhez, ezalatt Kraxelstumpf szekerész óbester (Bilicsi Tivadar) katona-zenekarával ad szerenádot, mindeközben Csokonai (Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc) barátai, a vándor-színtársulat  (Fekete Pál, Basilides Zoltán, Dózsa István) és zeneigazgatója Lavotta János (Molnár Miklós), a fogadós Kajdács Kelemen (Gózon Gyula) azon fáradoznak, hogy a közelgő éjféli szerenádhoz és a szöktetéshez Csokonai részére zavartalan körülményeket teremtsenek.

Ekkor veszik észre, hogy a létra kellék-létra…és felbukkan az éjjeli bakter (Rózsahegyi Kálmán): „ Mi a’? Miféle ribillió ez itt-e…?”  - kérdezte azzal a ma már talán sehol nem hallható régies, vidékies kiejtéssel, ahogyan  Rózsahegyi Kálmán korhűen, utánozhatatlanul előadta.

Ez a jelenetsor készíti elő a humorral teli gránátalma (színére a dupla-album lemezének árnyalata emlékeztet) jelenetet:

KOMÁROMI FARSANG

CD2

9. Az éjjeli bakter dala "Tűzre, vízre vigyázzatok..." és jelenet  00:50
(Rózsahegyi Kálmán, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

10. A  Létra-kórus előjátéka és jelenet  00:52
(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Gózon Gyula, Molnár Miklós, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

11. Létra-kórus "Egy létra kell..."   02:24
(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara )

12.  Jelenet és Létra-kórus    00:43
(Molnár Miklós, Gózon Gyula, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

13.  Jelenet   03:12
(Molnár Miklós, Rózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Gózon Gyula, Basilides Zoltán, Dózsa István, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Jó szórakozást kívánok!     (kemenyegon.hu)


1690 smaragd 2019-07-08 10:21:39 [Válasz erre: 1689 smaragd 2019-07-06 05:37:51]

 

A részletes műsor:

1947. június 12.

18: AMERIKAI KÖLTŐK ZENÉS ANTOLÓGIÁJA.

Közreműködik: Neményi Lili és Angyal Nagy Gyula. A verseket megzenésítette és zongorán kisér Kemény Egon.

Bevezeti: Képes Géza

  1. Frank Demster: Éjfél (Neményi)
  2. Joyce Külmer: Fák (Neményi)
  3. Maxwell Bodenheim: Halál (Neményi)
  4. Carl Sandburg: Acélimádság (Angyal Nagy)
  5. Joseph Moncure March: Jótékonyság (Neményi)
  6. Edgar Allen Poe: Lee Annácska (Angyal Nagy)
  7. H. W. Longfellow: Amalfi. részlet (Angyal Nagy)
  8. Withmann: Üzenetek (Neményi) 
  9. T. S. Eliot: Prelidium vagy gáláns beszélgetés (Angyal Nagy)
  10.  Amy Lowel: Esti virágok Madonnája (Angyal Nagy)

A  6. számú dal szövegét Babits Mihály fordította, a többit Képes Géza.


1689 smaragd 2019-07-06 05:37:51 [Válasz erre: 1688 Ardelao 2019-07-03 23:01:51]

 

1947. június 12. Magyar Rádió

Kemény Egon dalait kíséri zongorán 18. órakor

Ez nagyon érdekes! Ilyenkor öröm a fórumozás…Köszönöm szépen bejegyzésedet.

Én is megtaláltam ennek a műsornak az elejét – Kemény Egon fotójával a Rádióéletben –, de még nem foglalkoztam vele és most látom, hogy olyan megzenésített költeményei szerepelnek itt a másik oldalon is, amelyekről eddig nem tudtam, majd pontosan kiírom egy külön bejegyzésben. 

Az amerikai költök zenés antológiája és Az angol költők zenés antológiája című irodalmi műsorokban előadott dalait korábbi bejegyzéseinkben már részleteztük, ezek szerint van mivel kiegészíteni.

Zongorán kísér : Kemény Egon - ez is fontos adat, annak idején nem volt ritkaság, bár hallhatnánk kiváló zongorajátékát! Stúdióközvetítések voltak ezek az adások és úgy tudom, hogy nem készült felvétel, bár meglepetésemre, az elmúlt években olyan sok nem várt szerencsés fordulat következett be életműve megismerése terén, hogy még itt is történhetnek csodák...

Halálának közelgő 50. évfordulója előtt  megismerhetjük ezeket a műveit is, amelyeket ilyen formában megőrzött az MTVA Archívuma.

Neményi Lili évtizedeken át énekelte Kemény Egon dalait, a „Békebeli primadonna” zenés rádiójáték főszerepéről is írtunk már.


1688 Ardelao 2019-07-03 23:01:51

Nem tudom, volt-e már e topikban Kemény Egon alábbi dalairól szó. Ha igen, úgy elnézést kérek, hogy ismétlésbe bocsátkozom:

Amerikai költők zenés antológiája. Közreműködik Neményi Lili és Angyal Nagy Gyula. A verseket megzenésítette és zongorán kísér: Kemény Egon …


1687 smaragd 2019-07-03 07:23:30 [Válasz erre: 1681 smaragd 2019-06-20 17:45:35]

 

Ha csak egy mondat erejéig is…tisztelettel és szeretettel emlékeztem gondolatban Melis Györgyre születésnapja tegnapi évfordulóján – amikor megláttam „A mai nap” rovatban a nevét.

A Magyar Rádió felvételei, 1957:

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" 

nagyoperett, részletek:

"Valahol Délen..." - Melis György

 "Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 

 "Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.


1686 smaragd 2019-06-30 18:46:17

 

Előzmény 1673, a Rádió zenei együttesei 

1950. május 3.

12. 15 Mindenki muzsikája, a házi együttes játszik, Utassy Margit énekel

8. KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: Szerenád (1937)

KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: Három dal (Rózsavölgyi és Tsa Budapest)

Édesanyám

Pacsirtadal

Szerenád

A budapesti Rádióban először Lenhardt Ilona énekelte 1937-ben, most a műsorok között megtaláltam Utassy Margit előadásában is, a legutolsó rádiófelvételen Simándy József énekelte.

 

archivum,mtva.hu


1685 smaragd 2019-06-28 17:37:53 [Válasz erre: 1642 smaragd 2019-04-26 15:43:11]

 

KEMÉNY EGON első nagyoperettjének bemutatója 90 évvel ezelőtt volt, a Magyar Színművészeti Lexikonban szócikkben szerepel:

Címszó: Kemény Egon - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Kemény Egon

Szócikk: Kemény Egon zeneszerző. Munkája: Kikelet utca 3. (cím) — Pesti (Budapest) operett 3 felvonásban. Szöv. írta Bródy István (személy) (információ)  és Harmath Imre. (személy) (információ)  Bem. 1929. (időpont) április 27-én a Fővárosi Operett Színház. (intézmény) (információ)  szin_II.0542.pdf II

http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/26/26740.htm


1684 smaragd 2019-06-26 17:19:43 [Válasz erre: 1656 smaragd 2019-05-15 12:33:22]

 

A napokban jelentek meg a videófelvételek::

KEMÉNY EGON: Díszpalotás (1935) ● Kemény Egon zongoraátirata Bihari, Lavotta és Csermák dallamaira

Előadja: KASSAI ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ 2019. május 11. szombat ● „DÍSZPALOTÁS” Szecsődy Ferenc hegedű- és Kassai István zongorakoncertje https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw 

A műsor bevezetőjének felvétele:

https://www.youtube.com/watch?v=TWLpFrUhqnY

Bevezetőt mond: Bokor Jutta – operaénekes, művészeti vezető,

a Rákoshegyi Bartók Zeneház kuratóriumának elnöke

RÁKOSHEGYI BARTÓK ZENEHÁZ 2019. május 11. szombat


1683 smaragd 2019-06-24 18:48:11 [Válasz erre: 1682 smaragd 2019-06-22 14:18:39]

 

Igy jobban látszik ez az oldal, az előző bejegyzés tartozik hozzá :

1936.02.08


1682 smaragd 2019-06-22 14:18:39 [Válasz erre: 1674 smaragd 2019-06-06 19:02:21]

 

Amellett, hogy a két Franz Schmidt-tanítvány ismételten egy rádióműsorban szerepel, már 1936-ban…még egy érdekesség van ezen az oldalon, ami igen gyakran előfordult: alig fejeződött be az egyik programon egy Kemény Egon-mű, máris kezdődött a másikon a következő!

1936. február 8. szombat (ez a naptári nap szinte egybeesik az ez évi KEMÉNY EGON CD-bemutatóval …www.kemenyegon.hu)

22.40 Budapest I. Budapesti Hangverseny Zenekar Vezényel Rajter Lajos.

Vaszy Viktor, Kazacsay Tibor, Farkas Ferenc, Pongrácz Géza, Paksy József, Clement Károly és

6. Kemény Egon: Magyar szvit

Budapest II. 17.20 – 18.30 Közvetítés a Dunakorzó-kávéházból

Reisz Pál szalonötösének műsora

Kéler, Dohnányi, Ábrahám, Kiss-Angyal Ernő, Sattler, Poldini, Adler és

7. Kemény Egon: Ritka madár a szerelem

 

Műsor

1936.02.08 / 5 / 02

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-S29ldHhXSW5PeTZVaDk1cHp4RytxTUlUdlJ0RUh5MUxPWUZuSW9yWG1mdz0


1681 smaragd 2019-06-20 17:45:35

 

A tegnapi nap meglepetése volt számomra ez az új videófelvétel:

Egon Kemény: Peteri's Song (from 'Somewhere in the South')

https://www.youtube.com/watch?v=2U21-HJPgtU

At a viewer's request, Phillip Sear plays a Soviet piano arrangement of a song from a 1956 operetta by the Hungarian composer Egon Kemény. I had not heard of the composer before playing this, but he seems to have been a major figure in Hungarian musical theatre. You can see an English translation of his Hungarian Wikipedia page here: https://bit.ly/2WKNomD .

 

www.kemenyegon.hu

Kemény EgonTabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.

Főszereplők: Petress ZsuzsaMezey MáriaSennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor.

Rendező: Dr. Székely György.

Karmester: Bródy Tamás.

Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas

Valahol Délen

Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt."

Rátonyi Róbert: Operett I.-II.

 


1680 smaragd 2019-06-19 05:52:43 [Válasz erre: 1674 smaragd 2019-06-06 19:02:21]

 

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-dS9lZXFLRXpNSDc2NnVJdXhtNWhLV2MvaXpKMFc3ekNpcHZETVJjQmx5WT0

1941.03.05 / 9 / 014

15.45 Szalonötösök

Rachmaninov, Gabriel, Bánáti Buchner Antal, Toselli, Debussy, Bihari, Vajda Sándor, Albeniz, Szabó Béla, Kötschler művei és

5. Kemény  Egon: Tündértánc

KEMÉNY EGON: „Tündértánc” hangulatkép hegedű - zongorára; szalonötösre; szalonzenekarra (1940)

kedvelt zenedarab volt és talán az lesz újra…

 


1679 smaragd 2019-06-15 19:18:47

 

Az alábbi válogatásban KEMÉNY EGON zeneszerző születésének 110. évfordulójára is emlékeznek, bár pedagógiai munkát nem végzett - máig ismert és sikeres gyermek- és ifjúsági kompozíciói révén választhatták ki:

VÁLOGATÁS A MAGYAR ZENEMŰVÉSZ-PEDAGÓGUSOK 2015. ÉVI „KEREK" ÉVFORDULÓIBÓL

-TERVEZET-

http://www.parlando.hu/2015/2015-2/VALOGATAS-A-MAGYAR-ZENEMUVESZEK.htm

2015 óta Kemény Egon művészetéről, karrierjéről, életéről ezen a fórumon is igen jelentős dokumentáció jelent meg, érdemes a kemenyegon.hu oldalt is felkeresni.


1678 smaragd 2019-06-13 14:10:19 [Válasz erre: 1666 smaragd 2019-05-25 08:17:30]

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       


1677 smaragd 2019-06-09 17:33:44 [Válasz erre: 1676 smaragd 2019-06-08 06:06:56]

 

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

 

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió


1676 smaragd 2019-06-08 06:06:56 [Válasz erre: 1675 smaragd 2019-06-07 17:32:24]

 

A tegnap sugárzott daljáték-részletekhez a zenei együtteseket is megemlítve:

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”  

Magyar Rádió, 1955 rádiódaljáték 2 részben.

 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey MáriaTompa SándorSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltHorváth TivadarKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóGózon GyulaCsákányi LászlóDénes György és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.


1675 smaragd 2019-06-07 17:32:24 [Válasz erre: 1671 smaragd 2019-06-03 17:07:18]

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

 

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

 

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

További részletek KEMÉNY EGON zeneszerzőről és műveiről:  kemenyegon.hu


1674 smaragd 2019-06-06 19:02:21

 

1356   Ardelao

 

2018-03-29 17:36:34

     

Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét:

 Kis Ujság, 1934.01.29.:

Február 4., 9:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  4. Kemény Egon: Magyar szvit.

Pesti Napló, 1935.11.22.:

November 24., Budapest I., 22:10 h: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Rajter Lajos. ….. 2. Kemény Egon: Magyar szvit                                  

Kis Ujság, 1936.01.31.:

Február 8., 19.40: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  d) Kemény Egon: Magyar szvit.

Pesti Napló, 1937.09.29.:

Február 4., 21:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  4. Kemény Egon: Magyar szvit.

Népszava, 1941.04.11.:

Április 13., Budapest I., 12:30 h: Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Polgár Tibor. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit.

 

Voltak olyan rádióműsorok is, ahol Rajter Lajos és Kemény Egon, mindketten Franz Schmidt-tanítványok voltak, egy-egy műve A RÁDIÓ ugyanazon műsorában hangzott fel, például:

1940.12.30 / 52 / 017

15:30  Szalonötösök

2. Rajter Lajos: Régi emlékek

3. Kemény Egon: Tündértánc

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-Ry9TZzU3TU5IaEE4bU1MWlI4ZldUN1hLTnZCVFdHcEx1SWQ4dUZXb2FuND0


1673 smaragd 2019-06-04 15:16:12 [Válasz erre: 1671 smaragd 2019-06-03 17:07:18]

 

A tegnapi műsorhoz kapcsolódva:

1947.07.09 / 27 / 039

A házi-együttes játszik

6. Kemény Egon: Részletek a „Fekete liliom”-ból

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-U2JiTEhKMmNPK2VRK1ViTW4yTUxLcG4yRjZWK1dhZWY2ZFJ6VW9LSVc3UT0

Ahogy tegnap is írtam, a műsorban nem hangzott el Kemény Egon neve, most a Rádió szalonzenekarát és a házi-együttest emelem ki, Kemény Egon műveivel.

Kovács Géza ma olyan személyes emlékeket idézett, amelyeket talán ő is most, először,  Nagy Ibolya műsorában mesélt el nekünk, nyilvánosan :-)

 


1672 smaragd 2019-06-04 15:16:09 [Válasz erre: 1671 smaragd 2019-06-03 17:07:18]

 

Felidézve a tegnapi műsort, egy példa a szinte megszámlálhatatlanul sok Kemény Egon rádiósugárzás-műsor, műsorrészlet  közül:

A Rádió szalonzenekara játszik,vezényel Bertha István

1941.04.16 / 15 / 047

Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Pacsirta  (Marjay Erzsébet)

Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Pacsirta-dal (1937)

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-VzJnUzFKNDFTbHVwMUZCc01LZW91dzhQWlRJdEZNUUxNZjhydGVqSWlyMD0


1671 smaragd 2019-06-03 17:07:18

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Nagy örömmel hallgattam a mai műsorban KOVÁCS GÉZÁT, aki elfogadta NAGY IBOLYA szerkesztő műsorvezető meghívását.

Nem tudom megállni, hogy ne írjam ide :-), nagyon tetszett a mai műsor. Kovács Géza ismertette a Rádiózenekar történetét és megemlítette, hogy szalonzenekarként indult. Ezt a tényt nemrég Boros Attila is szóba hozta.

Kemény Egon műveiről nem esett szó a műsorban, mégis úgy érzem, hogy ő is idetartozik, annál is inkább, mert a Rádió 1934. óta játsza műveit. Már a Szalonzenekar is előadott néhányat, majd a Háziegyüttes  - ezeket a műsorokat az archivum.mtva.hu is tartalmazza, fórumunkon bőségesen részleteztük.

Kovács Géza sok érdekességet tartogat egész hétre, ebben biztos vagyok és Nagy Ibolya mai zeneválogatása is lenyűgözött, szép, régi felvételek.

Kovács Géza már eddig is sokat tett a jelenlegi rádiózenekarért, minden elismeresem, remélem, hogy még sokáig a Bródy Sándor utca 5-7 alatt készülnek a felvételek! 

Megjegyzem, vannak még olyan Kemény Egon-művek, amelyeket már nem őriznek a szalagok, talán még ez a csoda is megtörténik - új hangfelvétel...

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió


1670 smaragd 2019-06-02 11:40:28 [Válasz erre: 1669 smaragd 2019-05-31 08:02:39]

 

PEDAGÓGUS - NAP VAN MA...

Egykori és mai, szeretett tanítóinkra, tanárainkra, professzorainkra emlékezhetünk és köszönetet mondhatunk nekik...

KEMÉNY EGON - Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! (1958)

Dal három szólamú gyermekkarra 1 szólóval, zenekari kísérettel

Tavaly a Gregor József Általános Iskola Szabó Ágnes tanárnő búcsúztatásán adta elő....nagy meglepetés volt, száznál is többen énekelték, zongorakísérettel, részletek itt:

kemenyegon.hu   https://youtu.be/uUaprezUOw0

A Magyar Rádió Gyermekkarát Csányi László vezényelte, a rádiófelvételt később a Hungaroton is megjelentette:

YT (szerzők megjelölése nélkül, a karmester neve elírva...) 

https://youtu.be/3SfiaSteo2M KEMÉNY EGON - Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! (1958)


1669 smaragd 2019-05-31 08:02:39 [Válasz erre: 1656 smaragd 2019-05-15 12:33:22]

 

A MMA hivatalos meghívójának a szövege:

Kassai István zongoraművész, az MMA rendes tagja


lesz a vendégünk a
 

Keddi kaleidoszkóp című sorozatban,


2019. június 4-én, kedden 18.00 órakor,
az MMA Irodaházának rendezvénytermében
(Bp., VI., Andrássy út 101. 2A emelet).

 

Beszélgetőtársa Kertész Lajos zongoraművész-tanár, református teológus lesz.
 

A rendezvényen való részvétel ingyenes. Mindenkit szeretettel várunk!

 

........................   .........................

Portréfilm KASSAI ISTVÁNról:

MMA-portrék MMA portrésorozat, Kassai István zongoraművész

2019.04.17.

https://www.mediaklikk.hu/video/mma-portresorozat-kassai-istvan-zongoramuvesz/
 


1668 smaragd 2019-05-29 17:58:40 [Válasz erre: 1647 smaragd 2019-05-06 16:09:53]

 

A 2019. április 3., szerdai műsor, az előzményben az 1624 számú bejegyzés – Bessenyei Ferenc honlapjáról letölthető:

http://bessenyei.hu/100ev-beszam.htm#0506


1667 smaragd 2019-05-27 19:35:40 [Válasz erre: 1648 smaragd 2019-05-08 04:52:22]

 

RUITNER SÁNDORRA EMLÉKEZVE

2019. május 27. - Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg születésének 90. esztendejében, halála 2. évfordulóján - Wikipédia-oldal nyílt.

 

Ruitner Sándor (Budapest, 1929. október 14. - Budapest, 2017. május 27.) Erkel Ferenc- és Nádasdy Kálmán-díjas zenei rendező, dramaturg.

Emlékét, két rádiós zenei rendezését, a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című  daljátékok, Kemény Egon - CD-k (2019) is őrzik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ruitner_S%C3%A1ndor


1666 smaragd 2019-05-25 08:17:30 [Válasz erre: 1607 smaragd 2019-03-07 12:10:12]

 

 

FITTLER KATALIN: HANGHORDOZÓVÁLTÁS

KEMÉNY EGON két rádiós daljátéka CD-albumokon

 

címmel a CRITICAI LAPOK 2019. 03-04. száma (10.oldal) ismerteti a februárban kiadott "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című műveket, zeneszerzőjük pályaívét, megemlékezve a Rádió Dalszínházáról is.


1665 smaragd 2019-05-23 16:40:07 [Válasz erre: 1574 smaragd 2019-01-26 06:20:43]

 

BENDE ZSOLT emlékére

Bár ezekben a hetekben Kemény Egon életműve  tekintetében szinte minden út a "Hatvani diákjai"-hoz és a "Komáromi farsang"- hoz vezet, egyrészt mondhatjuk, hogy Bende Zsolt esetében ezúttal is, (lsd. előzmény), másrészt sikerült megtalálnom azt a Rádiújság címlapot és a bemutató szereposztását, amelyben Sándor Judittal játszották a főszerepeket és amely daljátékról már többször megemlékeztünk, írtunk fórumainkon. Ez a mű volt a negyedik, amely Kemény Egon rádiódaljátékaiban Debrecennel összekapcsolódik ill. annak helyszíne is.

 

KEMÉNY EGON - Békés István: „Szabad szívek”

Regényes daljáték 2 részben.

Magyar Rádió, bemutató: 1960. március 26.

Főszereplő:

Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula

további szerepekben:

Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor

A bemutató napja szinte egybeesett Bende Zsolt 40. születésnapjával.

A "Szabad szívek"-ben a "Hatvani diákjai"-ban is szerepelt művészek közül Bende Zsolt mellett Tompa Sándor, Horváth Tivadar és Suka Sándor is játszott.


1664 smaragd 2019-05-22 19:47:00 [Válasz erre: 1661 smaragd 2019-05-19 18:41:58]

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János„Komáromi farsang”

Magyar Rádió, 1957 Rádiódaljáték 2 részben. 

Miközben a "Komáromi farsang" felvétele volt a Magyar Rádióban, Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet, egyidejűleg operai szerepükre is készültek.  A felvételről, a daljáték zenéjét méltatva Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert nyilatkozott, ezt a rövid rádiós szöveget már itt olvashattuk, ehhez kapcsolódik most az alábbi kép, aminek nagyon megörültem:

 

Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957

Puccini: Bohémélet 

4488   Búbánat • Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)


1663 smaragd 2019-05-21 18:54:24 [Válasz erre: 1660 smaragd 2019-05-19 18:41:54]

 

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

PETHES SÁNDOR

Felidézve a "Hatvani diákjai" szerepeit és szereplőit, emlékezetes alakítást nyújtott Pethes Sándor (Pfutscher) is, akinek a kocsmajelenetben jutott rövid lehetőség, hogy komikus tehetségét felvillantsa.

Dénes Györggyel (Czibljavzek) - lsd 1595 számú bejegyzés - együtt mindketten a császár emberei, kiejtésükkel, játékukkal kiválóan adták vissza a kor légkörét.

További érdekesség, hogy ők ketten a kabaré világában híres és kedvelt duóként is felléptek. Erről én is csak most értesültem az alábbí linkek útján:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Pethes_S%C3%A1ndor

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/pethes-sandor


1662 smaragd 2019-05-20 14:18:00

 

60 évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Rádió:

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

Magyar Rádió,1959

Rádióoperett 2 részben.

Főszerelők:  

Petress Zsuzsa és Kövecses Béla / Bitskey Tibor

További nevezetes, sikeres szerepekben:

Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Cserés Miklós dr.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.


1661 smaragd 2019-05-19 18:41:58 [Válasz erre: 1648 smaragd 2019-05-08 04:52:22]

 

1661,1660,1659 számú bejegyzéseim a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok szerepeihez és szereplőihez kapcsolódnak, legutóbbi előzményük: 1648

 

BERKY LILI

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió, 1957 Rádiódaljáték 2 részben. 

Fábián Juliánna, írónő.....Berky Lili

 

Fábián Juliánna írónő

Komáromban élt, nemes szülőktől származott.

Csokonai Vitéz Mihály Lillájával (Vajda Juliannával) is barátkozott, akit 1797-ben Csokonai házánál látott meg először.

Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1bi%C3%A1n_Juli%C3%A1nna

 


1660 smaragd 2019-05-19 18:41:54 [Válasz erre: 1648 smaragd 2019-05-08 04:52:22]

 

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

 

Varjas János leszármazottai közt is híres debreceni professzorokat találunk. 

Varjas János rektor, professzor Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Varjas_J%C3%A1nos

 


1659 smaragd 2019-05-19 18:41:51 [Válasz erre: 1648 smaragd 2019-05-08 04:52:22]

 

KŐVÁRY GYULA

 

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Varjas János rektor, professzor......Kőváry Gyula

Kőváry Gyula Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/K%C5%91v%C3%A1ry_Gyula

A darabbal kapcsolatos személyes érdekesség, hogy Kőváry Gyula akárcsak Hatvani István professzor Rimaszombaton született.

 


1658 smaragd 2019-05-16 18:47:01 [Válasz erre: 1002 Búbánat 2017-08-21 12:53:49]

 

A KEMÉNY EGON CD-k BEMUTATÓJÁN láthattuk a "Hatvani diákjai" Édes lányka, szép Amálka... kezdetű duett televíziós felvételét is, Petress Zsuzsa és Simándy József énekelte az 1955-ben készült rádiófelvételen.

Visszalapozva Kemény Egon fórumának oldalain most megtaláltam az 1002 számú bejegyzést, ahol a Magyar Televízió műsorában Premier Plánban: PETRESS ZSUZSA címmel mutatták be a nézőknek a rádiódaljáték-részletet –  1969. tavaszán, éppen néhány hónappal Kemény Egon mindenkit váratlanul ért elhunyta előtt...50 évvel ezelőtt.

Az 1002 számú bejegyzésnél még nem sejthettük, hogy a "Hatvani diákjai" CD-n meg fog jelenni, és azt sem, hogy ezt a részletet akár most is megnézhetjük – hála és köszönet az MTVA együttműködésének –

itt:  

https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 

1:08:33-nél kezdődik,

Kassai István zongoraművész fűz hozzá tudnivalót.


1657 smaragd 2019-05-15 12:49:39 [Válasz erre: 1623 smaragd 2019-04-02 14:55:29]

 

Dankó Rádió, a mai műsor ismétlésében: 18.03 órakor 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"

Daljáték, Magyar Rádió, 1957

 

A mai műsor elején hangzik fel a Nyitány, amelyben a

Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet

Létra-kórus - Földényi-kórus

Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus

műrészletek dallamaira ismerhetünk.

Főszerepben:

Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc

Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Részletek és CD: www. kemenyegon.hu

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


1656 smaragd 2019-05-15 12:33:22 [Válasz erre: 1655 Ardelao 2019-05-12 21:42:25]

 

BOKOR JUTTA

 

Bokor Jutta magyar operaénekesnő, a Magyar Állami Operaház nagykövete, a Rákoshegyi Bartók Zeneház kuratórium elnöke.

Bokor Jutta művésznő kiváló intézményvezető is, az alábbi linkeken  is olvashatunk róla:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Bokor_Jutta

http://www.bartokzenehaz.hu/rolunk-irtak/rolunk/media/rolunk-irtak

 


1655 Ardelao 2019-05-12 21:42:25 [Válasz erre: 1654 smaragd 2019-05-12 13:58:26]

Nagyszerű lehetett!!


1654 smaragd 2019-05-12 13:58:26 [Válasz erre: 1653 smaragd 2019-05-11 06:47:16]

 

Díszpalotás a Bartók Zeneházban

 

Abban biztos voltam, hogy a koncertlátogatáshoz felhasznált energiám – ugyanis a Csalán utcai Bartók Emlékház felől zarándokoltam el (nem gyalog…) bőségesen visszaszáll majd rám a műsort követően.

És így is lett –  Kassai István és Szecsődy Ferenc kiváló művészeink előadását hasonlóan kiváló zenekritikus tudná méltatni… – ezúttal is különleges programmal örvendeztették meg a közönséget. A ritkán hallható zeneszámok (Műsor: lsd. http://www.bartokzenehaz.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2019/05/11/436/38/szecsody-ferenc-hegedu) között mindketten ismertettek, kiemeltek néhány fontos elemet a zeneszerzők életéből és műveik történetéből.

A közönség boldog volt, a programot ráadás követte és ezután kifelé menet másról nem is volt szó, ahogyan óhatatlanul is hallottam, mint arról, hogy csodálatos volt és köszönjük szépen!

Visszatérek most arra, hogy elsőként érkeztem a májusi napsütésben, majd Bokor Jutta művésznő (operaénekesnőnket épp a napokban hallgattam az "István király" CD-n) közvetlen, kedves vendégszeretetét élvezhettem, aki körbevezetett az intézmény mindkét épületén, még a kulisszák mögé is bepillanthattam. A Bartók Zeneház körüli parkocska is pompázott.

Egy váratlan és érdekes találkozásban is részem volt, majd ezt is elmesélem.

Számomra az est szépségét szinte beteljesítette a természet, a gondozott házak kis kertjeiből, a kerítésen átnyúló nagy ágakon az egészségtől duzzadó, de még zöld cseresznyék látványa.


1653 smaragd 2019-05-11 06:47:16

 

KEMÉNY EGON HALÁLÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA - 2019

 

Ebben az esztendőben jelent meg az első két Kemény Egon-CD, a duplaalbumok bemutatóján Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, eljátszotta

KEMÉNY EGON: "Díszpalotás" című

zongora-átiratát.

Ez a Kemény Egon-mű 1935-ben jelent meg kottakiadványokban.

2019. március 13-án, a sátoraljaújhelyi XVII. Lavotta Napok keretében részlet hangzott fel belőle Bojti Eszter zongoraművésznő előadásában. 

(A kottából ugyanis mindössze ennyit találtak meg...remélhetőleg hamarosan a teljes művet is hallhatjuk zongorajátékával.)

A felvételek ezen a weboldalon vannak: www.kemenyegon.hu

Ma ismét hallható lesz a "Díszpalotás", amely az 1940-es évek óta idén szerepelt újra nyilvános előadáson, sőt a műsor címadó zenedarabja lett!

  

http://www.bartokzenehaz.hu/component/jevents/icalrepeat.detail/2019/05/11/436/38/szecsody-ferenc-hegedu

2019. május.11. 17:00 óra

 " Díszpalotás"

Szecsődy Ferenc hegedű  és Kassai István zongorakoncertje

 

Király-Kőnig Péter: Variációk Erkel Himnusza fölött

Erkel: Változatok Bartay Endre "A csel" c. operájára 16'

Hubay: Variációk egy magyar témára

Kemény Egon: Díszpalotás Bihari, Lavotta és Csermák dallamaira 4'

Bartók: 3 csíkmegyei népdal 3' 

Hubay: Románc

Mosonyi: A kis cigány 4'

Hubay: Hullámzó Balaton 


1652 smaragd 2019-05-08 23:21:33 [Válasz erre: 1641 smaragd 2019-04-24 13:42:56]

 

Jacob Alt: Kassa, Szent Erzsébet-templom - az elõtérben piac, 1838 

http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index1410.html


1651 smaragd 2019-05-08 04:55:29 [Válasz erre: 1649 smaragd 2019-05-08 04:52:26]

 

További felvételek megtalálásában is reménykedem...


1650 smaragd 2019-05-08 04:55:25 [Válasz erre: 1649 smaragd 2019-05-08 04:52:26]

 

Ismét egy szerencsés fogás az mtva archívumából....eddig hiába kerestem, nem volt  a digitális archívumokban fellelhető foto Ruitner Sándor zenei rendezőről.



1648 smaragd 2019-05-08 04:52:22 [Válasz erre: 1647 smaragd 2019-05-06 16:09:53]

Ruitner Sándor zenei rendező, még egészen fiatalon, 1953-ban, a "Hatvani diákjai" felvételét (1955) megelőző években.

archivum.mtva.hu


1647 smaragd 2019-05-06 16:09:53 [Válasz erre: 1634 smaragd 2019-04-14 06:07:10]

 

"A Bessenyei bélyeg"

100 évvel ezelőtt született Bessenyei Ferenc  

Emlékezetes és nagy sikerű szerepéről mostanában sokat írtunk, Nagy Ibolya "Túl az Óperencián" című műsorában is hallhattunk részleteket, CD-n februárban jelent meg -  Hatvani István professzort alakította a "Hatvani diákjai"-ban.


1646 smaragd 2019-05-04 16:26:18 [Válasz erre: 1645 smaragd 2019-05-01 17:56:58]

 

A Rádióélet (Rádióújság) egyik rovata volt az alábbi. Az 1949-es május 1-i műsorról, benne az új rádióműfajt teremtő Kemény Egon: „Májusfa” című nagyoperettel, Szobotka Tibor irodalmár – a Magyar Rádió Zenei Osztály csak évekkel később alakult meg – az Irodalmi osztály tekintélyes munkatársa írt kritikát:

3 PERC RÁDIÓKRITKA

„ A nap esti műsorának eseménye Mesterházy – Szász  – Kemény rádióoperettjének, a „Májusfá”-nak előadása volt. A könnyű és kellemes operett beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a vidámság és a muzsika természetesen bontakozik ki a cselekményből, amelyről azonban meg kell mondanunk, hogy inkább érezzük lombikban készültnek, mint a spontán teremtőkedv megnyilatkozásának. Hangulat, bonyodalom még mind a régi operettek receptje szerint került bele a librettóba, bármennyire jelentős kezdeményezésnek tekintjük is ezt az új rádióműfaj megteremtése szempontjából. A rendezés sem segített ezeket az apró zökkenőket áthidalni, azonfelül nem elégített ki a rádiószerűség követelményeit sem mindenben (pl. a változó jelenetek érthető és világos egymásbakapcsolásában.) Mindamellet a „Májusfa” jó mulatság volt és Kemény Egon kitűnő, optimista hangulatú keringője bizonyára sokáig zsongott azoknak a dolgozóknak a fülében, akik az elmúlt vasárnap este egy nagyszerű nap emlékével tértek nyugovóra. Szobotka Tibor"

archimum. mtva. hu

(Szobotka Tibor Wikipédia: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szobotka_Tibor)


1645 smaragd 2019-05-01 17:56:58 [Válasz erre: 1644 smaragd 2019-05-01 09:33:16]

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

a mai adás ismétlésében 18.30- kor:

 

70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről

újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.

Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.

A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.

Ruttkay Éva a címlapon  - MÁJUSFA

Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel: 

Előadás a studióban: 

MÁJUSFA
Mesterházi  Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry  Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.” 

archivum.mtva.hu

A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett,  Kemény Egon: „Talán a csillagok”.

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:

Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen

Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.


1644 smaragd 2019-05-01 09:33:16

 

Most!  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.30

 

KEMÉNY EGON - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" 

Nagyoperett rádióra, Magyar Rádió, az első rádióoperett

Bemutató: 

70 évvel ezelőtt! 1949. május 1.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.