vissza a cimoldalra
2022-06-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5520)
Opernglas, avagy operai távcső... (21389)
Kedvenc felvételek (637)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63445)
Társművészetek (2543)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7674)
Momus társalgó (6381)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8710)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11857)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1561)
Operett, mint színpadi műfaj (5175)
Kolonits Klára (1205)
Ilosfalvy Róbert (1002)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5159)
W.A.Mozart (1554)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5381)
A nap képe (2312)
Gaetano Donizetti (1008)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2387)
Pantheon (3100)
Momus-játék (6298)
Franz Schmidt (4123)
Kimernya? (4549)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (901)
Eiffel Műhelyház (725)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

1479   Búbánat • előzmény1475 2016-03-04 13:14:34
Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás

Forrás: Magyar zene. 42. évf. 2. sz. / 2004

„Néha egyetlen döntés örökre meghatározza életünket. 1899-ben a tizennyolc éves Bartók Bélának a bécsi és a budapesti főiskola között kellett választania. Az utóbbi mellett döntött – ha nem azt tette volna, aligha válik a legnagyobb magyar zeneszerzővé. Sorsdöntő elhatározásában komoly szerepet játszott négy évvel idősebb barátjának, Dohnányi Ernőnek hasonló lépése néhány esztendővel korábban. Emberi dolog azonban eltűnődni, mi lett volna, ha akár Bartók, akár Dohnányi Budapest helyett Bécsbe megy. Az ilyen kérdéseket mint teljesen tudománytalanokat, általában el szokás hárítani. A jelen eset azonban kivétel, ugyanis van ellenpélda: Franz Schmidt, aki ugyanabban a városban nőtt fel, mint Bartók és Dohnányi, de onnan Bécsbe költözött, és ettől kezdve számára minden másképp alakult.

A város neve, ahonnan a három zeneszerző elindult (attól függően, hogy kitől kérdezzük): Pressburg, Bratislava avagy Pozsony. Hármójuk közül az 1874-es születésű Schmidt a legidősebb. Háromnegyed részben volt magyar: anyja, született Ravasz Mária egészen az, apja félig magyar, félig német. Gyerekkorában odahaza főleg magyarul beszélt. Ugyanabba a gimnáziumba járt, ahol Dohnányi Ernő apja, Frigyes volt a fizikatanár és a kórus vezetője, de már tizennégy évesen elhagyta szülővárosát. Idősb Schmidt Ferencet csalás vádjával letartóztatták, és börtönbüntetésre ítélték. A fiatal Schmidt ekkor került ki Bécsbe, ahová nemsokára anyja és két nővére is követte őt. [1. sz. lábjegyzet: Norbert Tschulik: Franz Schmidt. Wien: Verlag Elisabeth Lafite, 1972.11.] Bár ettől kezdve haláláig Bécsben, illetve Bécs mellett élt, egészen 1918-ig gyakran látogatott haza. 1892-ben az érettségit is Pozsonyban tette le, magyar nyelven.

A bécsi főiskola elvégzése után Schmidt csakhamar az osztrák főváros zeneéletének egyik vezető alakja lett. Életútjának a Dohnányiéval való összevetése érdekes tanulságokkal szolgál. (Bár Bartók nevét is emlegettük a fentiekben, az ő életműve annyira más kérdéseket vet fel, hogy ebben az összefüggésben aligha tárgyalhatjuk.)

Dohnányi és Schmidt első közös vonása félelmetes memóriájukban rejlik. Mindkettőjüknek a fejében, sőt a szó szoros értelmében a kisujjában volt az egész zeneirodalom, hiszen mindketten szinte bármely kompozíciót, amelyet valaki megemlített, kívülről el tudtak zongorázni. Miközben Dohnányit korának egyik leghíresebb zongoraművészeként tartották számon, Schmidt is, bár nem mint aktívan koncertező pianista, kitűnő mestere volt a hangszernek. [2. sz. lábjegyzet: Érdekes, hogy mindkettejüknél kapcsolatban elterjedt az a vándoranekdota, amely szerint, amikor egy rossz állapotban lévő zongora félhanggal alacsonyabban szólt, egy félhanggal feltranszponálva játszottak el egy beethoven-zongoraversenyt.] (Meglehet, a zongorista karriertől a nagyhírű zongorapedagógus, Theodor Leschetizky epés megjegyzése riasztotta el: ’Ha valakit úgy hívnak, hogy Schmidt, az ne menjen művésznek.’) [3.sz. lábjegyzet: Tschulik i.m.] Schmidt ezenkívül kiválóan orgonált, valamint nagyszerű csellistaként tizenöt éven át működött a Bécsi Filharmonikusoknál. Ennek az időszaknak nagy részében Mahler volt a Hofoper igazgatója, és ő ragaszkodott hozzá, hogy az összes jelentős csellószólót Schmidt játssza. Csak azért nem nevezték ki hivatalosan is szólamvezetőnek, mert Arnold Rosé, a koncertmester hathatósan támogatta kvartettkollégáját, Buxbaumot. (Úgy mondták, ez egyike volt azon ritka eseteknek, amikor Mahlernek nézeteltérése támadt barátjával és sógorával, Roséval.) De Schmidt ezekben az években is fel-fellépett zongoristaként. Még az is előfordult, hogy a Rosé-vonósnégyes partnereként hallhatta őt a közönség. Schubert Pisztrángötösében a zongora-, a C-dúr vonósötösben a második csellószólamot játszotta a Rosé-kvartett tagjaival [4. sz. lábjegyzet: Hans Keller visszaemlékezését közli Harold Truscott: The Music of Franz Schmidt. 1: The Orchestral Music. London, Toccata Press, 1984. 8.]

Mind Schmidt, mind Dohnányi életében nagy szerepet játszott a vezénylés, valamint a tanítás. Mindketten főiskolai igazgatók lettek, és mindketten kiálltak radikálisabb kollégáik mellett, megértvén az újítások szükségességét annak ellenére, hogy saját zenei stílusuk konzervatívabb úton haladt. Dohnányi számos Bartók-mű ősbemutatóját dirigálta, és zongoristaként is játszott Bartókot; Scgmidt sikerrel vezényelte Schönberg Pierrot lunaire-jét.

A két muzsikus természetesen ismerte egymást, bár túlzás volna azt állítani, hogy szoros kapcsolatban álltak. Önéletrajzi vázlatában Schmidt mint riválisát említi Dohnányit:

(Az önéletrajzi vázlat idézetével fogom folytatni a cikk bemásolását.)
1475   Búbánat • előzmény1474 2016-03-04 01:51:49
Mesterházi Máté felvezető írása Laki Péter tanulmánya elé:

„Az elmúlt Budapesti Őszi Fesztivál kiemelkedő eseménye volt Franz Schmidt A hétpecsétes könyv című oratóriumának magyarországi bemutatója. Habár a produkció – a megszólaltatás nyilvánvaló hiányosságai ellenére – a közönség egyértelmű rokonszenvével találkozott, ugyanezt a hangversenyt a szűkebb muzikológusi-kritikusi szakma részéről jórészt elkedvetlenítő indolencia, lesújtó ignorencia, de még felháborító impertinencia is kísérte.

Az Egyesült Államokban élő neves magyar zenetudós, Laki Péter közel másfél évtizede írja a világhírű Clevelandi Szimfonikus Zenekar programfüzeteinek műismertetéseit. Ebben a minőségében – saját elmondása szerint – számos ’nemszeretem’ zenével is találkozik. A Hétpecsétes könyvnek azonban – megint csak saját közlése szerint – Laki Péter a szerelmese lett. De még jóval azelőtt, hogy ezzel a remekművel, annak clevelandi bemutatója okán, foglalkoznia kellett, a Musical Quaterly 1996-os évfolyamában publikálta az alábbi tanulmány első változatát.

Jellemzőnek tartom, hogy sem Ausztriában, sem Magyarországon, hanem éppenséggel a tengerentúlon figyelt föl elsőként egy kiváló kolléga a Dohnányi- és a Franz Schmidt-életmű közötti párhuzamokra. Örülök, hogy ez a mindkét szerző recepciójára nézve alapvetően fontos tanulmány most – a legújabb felismerésekkel bővítve – magyarul is olvasható. – Mesterházi Máté”

/Itt a topicban, az 1.386. sz. bejegyzésben is történik hivatkozás az említett tanulmányra. /

Megvan nekem ez a cikk (149-164. oldal), ha érdemesnek találjátok, onnan bemásolhatom a teljes írást.
1474   Búbánat • előzmény1472 2016-03-04 01:27:08
TANULMÁNY

Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás 149-164

Magyar zene
42. évf. 2. sz. / 2004
1472   Búbánat • előzmény1427 2016-03-04 01:24:10
Dohnányi Évkönyv 2002

Kovács Ilona:
Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia tanára
(1916-19 és 1928-44)

Megjegyzések között olvasható ott:


"2. A szintén pozsonyi származású pályatárs, a Dohnányínál három évvel idősebb Franz Schmidt hasonló kulturális környezetben nevelkedett. A Klarissza utcai Főgimnáziumba jártak mindketten, azonban Schmidt az érettségi után Bécset választotta. A két zeneszerző a későbbiekben eltérő zenei nyelvezetét, a bécsi és a budapesti iskola hatásának kérdését vizsgálta Laki Péter egy l996-os ottawai zenetudományi tanácskozáson: Franz Schmidt and Ernő Dohnányi: A Study ín Austro-Hungarian Alternatives. The Musical Quaterly 80, 1996, 62-3 81. E témáról lásd még , James A. Grymes: Dohnányi vs. Schmidt and Bartók: Three Boys fi'om Pozsony. Ox-
ford, MS - Annual Meeting of the American Musicological Society, kiadatlan előadás, 1998. Dohnányi Archívum Amerikai Központ, Warren D. Allen Music Library, Florida State University. Másolata a budapesti
Dohnányi Ernő Archívumban."

1427   Ardelao 2016-02-21 00:23:25

Franz Schmidt (1874-1939) and Dohnányi Ernő (1877-1960): A Study of Austro-Hungarian Alternatives
Péter Laki

Franz Schmidt és Ernst von Dohnányi ugyanabban a városban született, Pozsonyban, amely most Szlovákia fővárosa. Schmidt, aki háromnegyed részben magyar volt, egy életen át Bécsben lakott, ahol jelentős zeneszerzővé vált, aki nagyrészt az osztrák-német hagyományt követő Mahler és más nagy mesterek stílusában komponált. Dohnányi Budapestre költözött, és a magyar zenei élet egyik oszlopos képviselőjévé vált. Mindketten legendás előadóművészek és kiváló pedagógusok voltak. Schmidt, akinek Magyarországgal és a magyar zenével kevés kapcsolata volt, nosztalgiáját műveiben számos magyar vonatkozású részlettel fejezte ki, míg Dohnányit gyakran tekintik „internacionalistának”, aki zenéjébe csak alkalmanként iktatott magyar elemeket.


Péter Laki
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
FUGA

Aura Musicale
J.S. BACH: Kunst der Fuge, BWV 1080
„FÚGA a FUGÁban” sorozat

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martha Matscheko (szoprán)
A Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris és az Universität für Musik und darstellende Kunst Wien hallgatóiból alakult zenekar
Vezényel: Jaime Wolfson
Schönberg: Öt zenekari darab, op. 16 (Felix Greissle kamarazenekari átirata)
Mahler: 4. (G-dúr) szimfónia (a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem 2020-ban készült kamarazenekari átirata)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke
Europa Galante
Hegedűn közreműködik és vezényel: Fabio Biondi
Vivaldi: A négy évszak - E-dúr („A tavasz”) hegedűverseny, RV 269, op. 8, No. 1
Purcell: A tündérkirálynő, Z. 629 - szvit
- ‘Thus the ever Grateful Spring'
- ‘See, see my many Colour'd Fields'
- ‘Dance for the Followers of Night'
- ‘See, even Night herself is here'
- ‘Dance of the Haymakers'
- ‘Now the Night is chas'd away'
Vivaldi: A négy évszak - g-moll („A nyár”) hegedűverseny, RV 315, op. 8, No. 2
Händel: Az Idő és az Igazság diadala, HWV 71 - „Like clouds, stormy winds them impelling” (Gyönyör áriája, III. felvonás)
Händel: Aetius, HWV 29 - „Finché un zeffiro soave” (Fulvia áriája, I. felvonás)
Vivaldi: A négy évszak - F-dúr („Az ősz”) hegedűverseny, RV 293, op. 8, No. 3
Händel: Julius Caesar Egyiptomban, HWV 17 - „Da tempeste il legno infranto” (Cleopatra áriája, III. felvonás)
Vivaldi: A négy évszak - f-moll („A tél”) hegedűverseny, RV 297, op. 8, No. 4
A mai nap
született:
1831 • Joachim József (Joseph Joachim), hegedűs († 1907)
1912 • Sergiu Celibidache, karmester († 1996)
1955 • Thomas Hampson, énekes
elhunyt:
1993 • Boris Christoff (Borisz Hrisztov), énekes (sz. 1914)