vissza a cimoldalra
2022-06-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5521)
Opernglas, avagy operai távcső... (21389)
Kedvenc felvételek (637)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63445)
Társművészetek (2543)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7674)
Momus társalgó (6381)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8710)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11857)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1561)
Operett, mint színpadi műfaj (5175)
Kolonits Klára (1205)
Ilosfalvy Róbert (1002)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5159)
W.A.Mozart (1554)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5381)
A nap képe (2312)
Gaetano Donizetti (1008)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2387)
Pantheon (3100)
Momus-játék (6298)
Franz Schmidt (4123)
Kimernya? (4549)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (901)
Eiffel Műhelyház (725)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

1475   Búbánat • előzmény1474 2016-03-04 01:51:49
Mesterházi Máté felvezető írása Laki Péter tanulmánya elé:

„Az elmúlt Budapesti Őszi Fesztivál kiemelkedő eseménye volt Franz Schmidt A hétpecsétes könyv című oratóriumának magyarországi bemutatója. Habár a produkció – a megszólaltatás nyilvánvaló hiányosságai ellenére – a közönség egyértelmű rokonszenvével találkozott, ugyanezt a hangversenyt a szűkebb muzikológusi-kritikusi szakma részéről jórészt elkedvetlenítő indolencia, lesújtó ignorencia, de még felháborító impertinencia is kísérte.

Az Egyesült Államokban élő neves magyar zenetudós, Laki Péter közel másfél évtizede írja a világhírű Clevelandi Szimfonikus Zenekar programfüzeteinek műismertetéseit. Ebben a minőségében – saját elmondása szerint – számos ’nemszeretem’ zenével is találkozik. A Hétpecsétes könyvnek azonban – megint csak saját közlése szerint – Laki Péter a szerelmese lett. De még jóval azelőtt, hogy ezzel a remekművel, annak clevelandi bemutatója okán, foglalkoznia kellett, a Musical Quaterly 1996-os évfolyamában publikálta az alábbi tanulmány első változatát.

Jellemzőnek tartom, hogy sem Ausztriában, sem Magyarországon, hanem éppenséggel a tengerentúlon figyelt föl elsőként egy kiváló kolléga a Dohnányi- és a Franz Schmidt-életmű közötti párhuzamokra. Örülök, hogy ez a mindkét szerző recepciójára nézve alapvetően fontos tanulmány most – a legújabb felismerésekkel bővítve – magyarul is olvasható. – Mesterházi Máté”

/Itt a topicban, az 1.386. sz. bejegyzésben is történik hivatkozás az említett tanulmányra. /

Megvan nekem ez a cikk (149-164. oldal), ha érdemesnek találjátok, onnan bemásolhatom a teljes írást.
1474   Búbánat • előzmény1472 2016-03-04 01:27:08
TANULMÁNY

Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a budapest-bécsi útelágazás 149-164

Magyar zene
42. évf. 2. sz. / 2004
1472   Búbánat • előzmény1427 2016-03-04 01:24:10
Dohnányi Évkönyv 2002

Kovács Ilona:
Dohnányi Ernő, a Zeneakadémia tanára
(1916-19 és 1928-44)

Megjegyzések között olvasható ott:


"2. A szintén pozsonyi származású pályatárs, a Dohnányínál három évvel idősebb Franz Schmidt hasonló kulturális környezetben nevelkedett. A Klarissza utcai Főgimnáziumba jártak mindketten, azonban Schmidt az érettségi után Bécset választotta. A két zeneszerző a későbbiekben eltérő zenei nyelvezetét, a bécsi és a budapesti iskola hatásának kérdését vizsgálta Laki Péter egy l996-os ottawai zenetudományi tanácskozáson: Franz Schmidt and Ernő Dohnányi: A Study ín Austro-Hungarian Alternatives. The Musical Quaterly 80, 1996, 62-3 81. E témáról lásd még , James A. Grymes: Dohnányi vs. Schmidt and Bartók: Three Boys fi'om Pozsony. Ox-
ford, MS - Annual Meeting of the American Musicological Society, kiadatlan előadás, 1998. Dohnányi Archívum Amerikai Központ, Warren D. Allen Music Library, Florida State University. Másolata a budapesti
Dohnányi Ernő Archívumban."

1427   Ardelao 2016-02-21 00:23:25

Franz Schmidt (1874-1939) and Dohnányi Ernő (1877-1960): A Study of Austro-Hungarian Alternatives
Péter Laki

Franz Schmidt és Ernst von Dohnányi ugyanabban a városban született, Pozsonyban, amely most Szlovákia fővárosa. Schmidt, aki háromnegyed részben magyar volt, egy életen át Bécsben lakott, ahol jelentős zeneszerzővé vált, aki nagyrészt az osztrák-német hagyományt követő Mahler és más nagy mesterek stílusában komponált. Dohnányi Budapestre költözött, és a magyar zenei élet egyik oszlopos képviselőjévé vált. Mindketten legendás előadóművészek és kiváló pedagógusok voltak. Schmidt, akinek Magyarországgal és a magyar zenével kevés kapcsolata volt, nosztalgiáját műveiben számos magyar vonatkozású részlettel fejezte ki, míg Dohnányit gyakran tekintik „internacionalistának”, aki zenéjébe csak alkalmanként iktatott magyar elemeket.


Péter Laki
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Gál-Szabó Alíz (hegedű), Karasszon Eszter (cselló), Mali Emese (zongora), Nagy Míra (zongora)
Az est házigazdája Hózsa Zsófia zenetörténész
"Szalonok világa II."
Goldmark: Szvit hegedűre és zongorára
Beethoven: D-dúr (Szellem) zongoratrió, op. 70
19:00 : Sopron
Lenck-villa

Kolonits Klára (ének)
Óbudai Danubia Zenekar
vezényel: Hámori Máté
Óbudai Danubia Zenekar
vezényel: Hámori Máté "A szépség forradalma"
Mozart: A questo seno, deh vieni, K 374
Mozart: Misera, dove son? Ah, non son io che parlo, K 369
Mozart: Nehmt meinem Dank, K 383
Mozart: D-dúr 'Párizsi' szimfónia, K 297
Poulenc: Sinfonietta, FP 141
A mai nap
született:
1914 • Rafael Kubelík, cseh karmester († 1996)
1963 • Anne-Sophie Mutter, hegedűs
elhunyt:
1941 • Ignacy Jan Paderewski, zeneszerző, zongorista, Lengyelország harmadik miniszterelnöke (sz. 1860)