vissza a cimoldalra
2021-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7568)
Kedvenc előadók (2872)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5121)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (651)
Richard Strauss (778)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5244)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4897)
Erkel Színház (10935)
Operett, mint színpadi műfaj (4935)
Zenei események (1024)
Eiffel Műhelyház (563)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

247   IVA • előzmény233 2018-01-22 03:45:15

Különös, ahogy Liu ázsiai vonásaira utalva felfelé „hosszabbították” Leontyne Price szemrését, aminek különböző módozatai még az ’40-es, ’50-es években is szokásosak voltak pl. pesti Cso-cso-szánok körében is. Voltaképpen maszkírozási babonaként, hiszen a távol-keletiek szemvágása nem így különbözik az európaiakétól.

233   Momo 2018-01-21 13:36:29

Érdemes volt-e előírni, hogy csak afroamerikaiak énekelhetik a Porgy és Besst?


"Gershwin alkotása az Egyesült Államok déli államaiban élő afroamerikai közösségek életét vitte színpadra, természetesen a sajátos kontextus mellett olyan élethelyzeteket bemutatva, amely egytől egyig jellemző lehet bárkire a világon. Bár maga a szerző nem, a jogörökösök úgy határoztak, hogy a művet a későbbiekben csakis afroamerikai művészek vihetik színre. Nem vitatva a tényt, hogy az Amerikában kisebbségként élő közösségek védelmében hozták meg a döntést, számos kérdés vetül fel, amelyek érintik nem csak a művészeti életet, de a társadalmi együttélés problémáit is.

Tegyük fel most a legfontosabbnak tűnő kérdéseket, majd vizsgáljuk is meg a lehetséges válaszokat egy 2002-ben a New York Timesban megjelent írás alapján. A kérdések így hangzanak:

  • Mennyiben szolgálja a Porgy előadhatóságának gyakorlatilag megtiltása George Gershwin, a Porgy és Bess című alkotás és az afroamerikai származásúak érdekét az elmúlt négy évtizedben?
  • Segítette-e ez a példátlan tiltás a Porgy és Bess mint remekmű színházi recepciótörténetét, ismertségét vagy hátravetette azt?


[...]
Nem olyan régen az operaimpresszáriók még intenzíven foglalkoztak a megjelenéssel, már ami a bőrszínt illeti. Amint azonban olyan illusztris művészek, mint Ms. Price harcba szálltak a rasszizmussal, és kitaposták az utat a főszerepekhez minden jelentős amerikai társulatnál, a kevésbé jelentős szerepekre szerződtetett kisebbségi énekesekkel szembeni ellenállás is alábbhagyott. Az 1970-és és 80-as években Sarah Caldwell karmester és rendező, a Bostoni Opera igazgatója elkötelezettje volt a „színvak” szereposztásnak. Emlékszem egy csodás Bohéméletre, melyben egy slampos fekete Mimi egy csont-és-bőr filippínó Rodolfóba zúg bele: pont olyasféle bohémek, akik összejöhettek volna a Szajna bal partján az 1830-as években.

Mi a helyzet azokkal az operákkal, ahol a bőrszín fontos eleme a történetnek, mint Verdi Otellójában. Egyik legjobb produkciójához Ms. Caldwell Shirley Verrett fekete szopránt szerződtette Desdemona szerepére a fehér James McCracken által megformált Otello mellé. Ms. Verrett bőrét sminkkel világosították; McCrackent sötét testfestékkel borították be. Nem számított a bőrszín, az éneklés volt a fontos. Néhány ütem az első felvonás szerelmi kettőséből, és a közönség máris le volt nyűgözve."

(Papageno, New York Times)

Leontyne Price - Liu (San Francisco Opera, 1961)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Bátori Éva - szoprán
DALDÉLUTÁN

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

BEETHOVEN: István király, Athén romjai

19:30 : Budapest
MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Ránki Fülöp - zongora
vezényel: Kesselyák Gergely
BARTÓK: Két kép
BARTÓK: II. zongoraverseny
BARTÓK: Concerto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia

Christian Tetzlaff - hegedű
Concerto Budapest
vezényel: Keller András
BARTÓK: I. hegedűverseny
LISZT: Két epizód Lenau Faustjából: Az éji menet, Mefisztó-keringő S 110
SUK: g-moll fantázia hegedűre és zenekarra, op. 24
BARTÓK: A csodálatos mandarin - szvit
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)