vissza a cimoldalra
2020-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11564)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (5173)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4188)
Média, zene, ízlés (116)
Zenetörténet (301)
Pantheon (2774)
Kimernya? (3853)
Momus-játék (5950)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4986)
És te mit láttál a youtube-on? (424)
Miklósa Erika (1265)
Franz Schmidt (3722)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2094)
Eiffel Műhelyház (496)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4894)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1459)
Simándy József - az örök tenor (670)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

262   Ardelao • előzmény261 2020-01-24 21:43:22

 

NEMZETI SZÍNHÁZ

Pest, kedden, augusztus 3-án, 1869.
Mártha, vagy: a richmondi vásár.
Vig opera 4 felvonásban. Írta Friedrich Wilhelm Riese; fordította Szerdahelyi. Zenéjét szerzetté Flotow. Karnagy: Huber Károly. Rendező Böhm Gusztáv.

SZEMÉLYEK:
Lady Harriet Durham, a királyné udvarhölgye — Helvey Ilka.
Nancy, meghittje — Saxlehner E.
Lord Tristan Miklefort, rokona — Bodorfi.
Lyonel — Ellinger.
Plumkett, gazdag haszonbérlő — Kőszegi.
Richmondi bíró — Kaczvinszky.
Tanácsírnok — Perron.
Pitt Molli— Korcsekné.
Smith Poli— Haviné.    } pórlányok
Witt Betti — Szövési A.

Árusok. Haszonbérlők. Pórnők és leányok. Szolgák. Vadászok. Apródok. Nép.

FŐVÁROSI LAPOK, 1869.VIII.3.

261   Ardelao 2020-01-24 21:05:58

 

137 évvel ezelőtt hunyt el Friedrich von Flotow német zeneszerző.

 Akinek Liszt Ferenc örömében megcsókolta a fülét...

A „Márta” első magyar előadásának egyetlen élő szereplője
emlékeiről mesél. . .

Friedrich von Flotow Márta című vígoperáját újítja föl csütörtökön az Operaház. A Márta a régi Nemzeti Színházban került először színre magyar nyelven. A bemutató szereplői közül ma már csak özv. Cerri Gyuláné Saxlehner Emma* él. Az Ugocsa-utca egyik modern házában lakik. A „Bauhaus”- stílusban épült modem szobákban különösen hatnak a régimódi bútorok. De a nyolcvan-hatéves Saxlehner Emma asszony olvasóasztalán modern regények hevernek, egy német kötet, egy Zilahy-regény és egy Bókay- könyv. Századvégi fekete ruhája, botja, erős szemüvege levendulaillatot idéz a nagyasszony köré. A hajdani nagy alténekesnőre emlékeztető, kedvesen zengő hangon beszél az első Márta-elöadásról:

— 1867-ben mutatta be a Nemzett Színház Flotow Mártá-ját. Az első előadáson Pauli Richardné Markovits Ilka énekelte Mártát, a szopránszerepet, Nancyt, az altszerepet pedig én. Pauli Richard, a régi tenorista volt Lyonel és Kőszegi játszotta Plumkettet. A Nemzeti Színház főzeneigazgatója Erkel Ferenc volt. Fia, Erkel Gyula vezényelte az operát, Erkel másik fia pedig Sándor, a nagydobot verte a zenekarban. A karmesterek között volt Huber Károly is, Hubay Jenő édesapja, s ha jól emlékszem, ő is vezényelte egy párszor a Mártát. Őszintén szólva, nem tudom megmondani, hányszor énekeltem Nancyt. Radnóthfáy intendatúrája alatt sokszor játszottuk Flotow víg-operáját, mindig nagy sikerrel.

— 1884-ben nyitották meg a mai Operaházat. A megnyitó előadáson Ortrudot énekeltem Lohengrinben. Nem-csak a Márta első szereplői közül, de az operai megnyitó előadás résztvevői közül is csak én vagyok még életben. A Márta operaházi bemutatójára csak tíz év múlva, került sor. Ezen az előadáson is én énekeltem Nancyt s azután még számtalanszor, míg Mahler igazgatása alatt aztán nyugdíjba nem mentem.

— A Márta örökké kedves emlékem marad. Ennél csak Liszt Ferenchez fűződő emlékeim kedvesebbek. Nagyon sokszor találkoztam Liszttel, énekeltem a dalait hangversenyeken, régi híres nagy banketteken. Liszt Ferenc sokszor kísért zongorán. 1869-ben mutatták be a Redout-ban, a mai Vigadóban Liszt nagy kantátaszerű szerzeményét, a 137. zsoltárt. Az altszólót én énekeltem. A hegedűszólót a nagynevű Reményi Ede játszotta a zenekarban. Az előadás után Liszt Ferenc felugrott, hozzám jött és elragadtatva, örömében megcsókolta a fülemet. Ezt sohasem felejtem el! Liszt azután is gyakran meglátogatott, ha Budapesten járt.
— Sok szomorú emlékem van és egy nagy boldogságom: a fiam, Cerri Károly és a menyem. Elégedetten, visszavonultan élek. Csak egy kívánságom volna: bár ne lenne tükör a világon. . . .

Holott erre a kívánságra Saxlehner Emmának semmi oka sincs, hiszen egyike a legbájosabb öregasszonyoknak. S még egy kis szomorúsága van a nagyasszonynak. Az Operaház csütörtöki Márta felújítását nem láthatja. Gyöngélkedik. Esténként már otthon a helye. Pedig nagyon kíváncsi lenne a fiatalokra. Orosz Júliára, az új Mártára és Gere Lolára, aki az ö régi szerepét, Nancyt énekli. . . .

—cent

BUDAPESTI HÍRLAP, 1935.I.23. (55. Évfolyam, 19. szám)

*Saxlehner Emma (1849-1938) operaénekesnő, zenepedagógus.

WIKIPEDIA (Megj. A.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző († 2020)
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)