Ó, ebben nincs semmi kiábrándító. Amikor zenét tanultam, a szakiban és a fősulin sem tolongtak a tanszaki hangversenyeken. Kb. csak a tanszak hallgatói vettek rajta részt, és közülük is csak azok, akik az adott tanárhoz tartoztak. Magyarán csináltak maguknak egy saját kis hangversenyt. Csinosan felöltöztek rá, illedelmesen meghajoltak egymásnak a színpadon, eljátszották a darabjaikat és a végén megtapsolták egymást. Ez volt a normális. Emlékszem, amikor a szakis tanárom bemutatkozó koncertet tartott, az ő koncertjén is csak az oboisták voltak jelen. A többi hangszeres tanárt nem érdekelte a dolog. Figyelj, ezek leszarják egymás művészetét. Nem foglalkoznak a másikkal. Nem beszélgetnek, nem járnak össze, nem szakmáznak. Jó esetben a vizsgákon összefutnak, olyankor biccentenek egymásnak és kész.
Másik óriási kedvenc, nem tudott rosszat írni: Jean Japart . A neve után a valószerűtlenül korai dátum ( a zenéjéhez képest. )
(fl. ca. 1474 – 1481) Ekkor virágzott :)
Sorban lejátsza az egész cd-t...Ne hagyja ki !
José de Torres. Ő még egy érdekes, karakteres spanyol szerző. Amellett, hogy késői barokk létére ( vagy éppen azért? ) egyedi hangon tudott megszólalni, a nevéhez fűződik az első ibériai zenei nyomda, nyomdász is :) , A zenéi nagyon jók, mind, régi kedvencem.
Vuela Abejuela-JOSÉ DE TORRES Y MARTÍNEZ BRAVO~Spanish Cantada in Guatemala (18th Century)
Hát ez nagyon kiábrándító lehet.
Vagy képzeld el a lantos barátomat, aki gitártanár; és egyszer, még régen, szerveződött ott, a Zeneiskolában, egy szóló koncertje; és szinte csak külsősök voltunk, a közönség... na, ezt hogyan lehet kibírni, azt tényleg nem tudom.
Köszi, de most eredetiség-mánia van. Kell a tapintás... :)
Ez sem volt már nagyon rossz:
Hidd el, senki nem hiszi el a zeneiskolás sztoridat. Annyira abszurd nekik, mint ez a medvés karikatúra. Pedig hát a valóság...
Hát ez nagyon igaz.
Hat évig dolgoztam egy főtárgyas kiemelt zeneiskolában . A tánári koncertre alig lehetett rávenni valakit. Szó szerint RIMÁNKODNI kellett, egy kiemelt zeeiskolában. Annyira nem értettem ezt ! Hiszen ENNÉL NINCS JOBB pedagógia. A gyerek látja, hogy a tanárja szereti a zenét, élvezi játszani, látja az örömödet, hallja az EREDMÉNYT, ahova el fog jutni. Szerintem, aki ezt nem tudja mind en directe felmutatni , az mit keres ott, mint tanár. Nagyon meg kell magyaráznia !
Átküldtem volna őket... :)
Van itt még egy érdekesség, hátha érdekel téged. Ez. Tegnap hallgattam meg.
Szonáták itt is.
Az előadók:
Paolo Pandolfo, viola da gamba
Amelie Chemin, cello, viola da gamba
Andrea Buccarella, fortepiano, harpsichord
Thomas Boysen, lute
A hangminőség? Benne van az első tízben. Az előadás színvonala? Szerintem ez lesz az idei év lemeze. Hogy jobban értsd: bokán fogod magad fosni tőle.
Viola da gamba Sonata in D Major, A2:50: I. Allegro
Eléggé rendesen rágyógyultam arra a Schenck lemezre, a Duftscmidt félére, pár napja érkezett az eredeti.
Olyan hangminőség, hogy alig kapok levegőt, pedig egy-két dolgot hallottam már.
És hogy miért tetszik ennyire, az rejtély.
Van ebben a zenében valami nyílt szembefordulás az idegölő szonátaformával, de úgy, hogy ő maga beteszi a satuba a fejét, és onnan magyarázza, hogy milyen jó szabadnak lenni.
Aztán kiderült, hogy Hille Perl is rárepült erre a különlegességre; én valahogyan átsiklottam e fölött, soha nem hallottam. Valószínűleg egy freudi blokád van bennem, a németes nevek egyszerűen kidobódnak a horizontomból.
Szóval, a következő, a gambakirálynő lesz, nem tudom kikerülni, hogy kézbe ne fogjam ezt a lemezt.
Chaconne - Hille Perl
A kötelező darab - nem egészen olyn, mint megszoktuk.
Itt meg egy másik szonáta (pedig már a szóalak is deszörnyű, nem?, ül 3-4 nyomorult zenész, aztán kínlódanak, hogy eltalálják pontosan a ketrec fomráját), ez is olyan különös-forma. A harmadik perc körül, mintha csúfolódna, de valahogy olyan mélyen, elgondolkodtatóan...
Vivace - Hille Perl
A szakmai hitelesség egy iskolában szerintem nagyon fontos. Tudok olyan tanárt, aki az országos kémia versenyen pusztán ránézésre megmondta tíz azonos színű és állagú porról, hogy melyik micsoda. Képzeld el, hogy most te egy olyan zongorista hallgató vagy, aki reggelente Liszt Haláltáncával melegít be. Milyen érzésekkel űlnél be délután egy olyan elméleti órára, ahol az előadó hangszeresen gyenge, egyszerűen nem megy neki, és bevallottan még az elméleti dolgok is erősen próbára teszik a képességeit. Figyelj, van olyan ismerősöm, aki summa cum laude végezte el a fogorvosi egyetemet, és mellette párhuzamosan MA diplomát is szerzett kitűnő minősítéssel az ország és egyben a világ egyik legjobb fuvolatanáránál. Egy ilyen kaliberű zenész nem csak az előadó tábláját keni össze pálpusztaival, de a szivacsát és krétáját is! :)
Megkapod Bizet Best-off exkluzív operaária válogatását. Az énekes Radics Gigi lesz. Megfelel?
Mindenkinél jobb, nem is kérdés.
Itt van még egy száma :) Chord kissé elterelt a könnyűzene felé :)
A vége ennek a számnak már majdnem olyan jó, mint a Buena Vista Social Club. Mintha őket hallanám.
Anonymus? Nekem is a kedvenc szerzőm. Bachnál is jobban szeretem.
Ez igen.
Nekem még a beszame múcsó is elég jól legurul vele.
Olykor elgondolkodom, hogy a szép hangszerelés, gyönyörű hangú régi hangszerekkel, nekem, lehet, hogy túlontúl sok minden is lecsúszna...
Bésame mucho - L'Arpeggiata
Hát ez nagyon finom munka. Kedvenc szerzőm, és az egyik kedvenc énekesem. Amit itt a hangjával csinál...ez a "vékonyítás "..ez zseniális. Egyáltalán nem ilyen ( csak ) a hangja. A kíséret "kóborlása " is kifejezetten élvezetes...
Mi a műfaja ? XVII:SZ......Refrénes sláger egy XVII:századi táncdalfesztiválról.? " A dal."
addig jó nekünk :)
a rendszerváltás környékén nem sokat foglalkoztak az emberek a régizene felfutásával:(
Kedves Mindannyian,
egy Havasi DVD-t tudok felajánlani (ha megtalálom :). Én még nem néztem meg, szóval nem tudom, milyen:)
6000-nél meg kapunk kitüntetést?
Vagy legalább egy-egy operett-lemezt...
Igazából, szerintem nem ez számít. De még az sem, hogy profi zenész-e, vagy sem.
Egyetlen dolog lényeges itt. Az output. Hogy miféle zenészek, miféle emberek jönnek ki végzettként az intézménye kapuján, hogy milyen koncerteket és milyen felvételeket csinálnak majd, és hogy mire tanítják a gyerekeinket a zeneiskolákban.
És hogyan kapcsolódnak be, vagy nem, a különféle nemzetközi zenei történésekbe, áralmlatokba. Ilyen (lett volna) pl. a régizene is.
A kérdés, ill. az érdeklődés mutatása költői volt....
Tudtam, hogy itt komolyan foghíjas a rendszer.
Téged érdekelne? Ha érdekelt volna, már régen utána jártál volna. :)
Zenetöri órán amúgy semmi érdekes dolog nem történik. Évszámok, évszámok, unalmas életrajzok, rengeteg latin, olasz és német műcím, kevéske zenei illusztráció. Nagyot csalódnál, ha bemennél egy ilyen órára. 10 perc után távoznál.
Szerintem a szolfézsosok dolga lenne, hogy ezt a témakört részleteiben ismertessék. Az én esetemben nem forszírozták a kérdést,de annak már vagy 30 éve. Lehet, hogy azóta történtek változások. Majd megkérdezem a volt szakis osztálytársamat, ha már kinevezték tanszékvezetőnek.
Meg őszintén, mit vársz egy olyan országban, ahol a "fő" zenetudós kutatási területe Liszt, Weiner és Richard Strauss zenéje, valamint az osztrák-magyar operettek világa ? De ő legalább zenész. Professziónálisan játszik egy hangszeren. Ez sajnos az utódjáról már nem mondható el.
Borzalmasan nehéz szövegek... Neki biztosan az volt. A többiek meg lazán végigcsinálták a szakjaikat és lediplomáztak. :)
És hát a gyerekét sem ő szülte meg, nem ő vajúdott vele a szülőszobán, hanem a felesége. Nálunk kétszer is apás szülés volt, a nejem ragaszkodott hozzá, láttam a kölyköket kicsúszni az anyjukból és hallottam, ahogyan felsírnak, de, hogy én ettől nem lettem több, hogy nem tudtam meg többet a világról, az is biztos. Egy szép, életre szóló élmény, de ennyi. Nem kell túlragozni. Elképzelem, ahogyan Fazekas bement az órájára, felsőbbrendűen lenézett a katedráról és többnek hitte magát csak azért, mert képes volt teherbe ejteni az asszonyt. Hát kérem, én biztos vagyok benne, hogy a diákjai is élnek nemi életet.
Az sem rossz megoldás, mint amit a Roman Turovsky csinál, Ukrajna hiányzó reneszánsz zenéjével.
Kipótolja.
Kitalálja.
És, összeköti a mai világgal. Konkrétan, NY cityvel.
Az akadémista lantosok erre húzzák a szájukat, ez nyilvánvaló.
Én, közönségként, azt mondom, OK, és jó zene. Sokkal jobb, mint amit sokan művelnek minálunk, egy 16.sz.-i valódi, hiteles tabulatúra előtt szerencsétlenkedve.
Ha lennének magyar kiadású lemezek, komoly miniesszékkel a kísérőfüzetekben, a honi zenei mozgásokról a régi időkben, akkor nagyon szívesen megosztanám veled, és eloszlatnánk a homályt a magyar zene gyökereiről.
De nincsenek.
De hát ti vagytok a zenészek, egyetemi szintű iskolát végeztetek, biztosan volt valami zenetörténet órátok, nem?
Vagy ott kimaradt ez a rész?
Engem is érdekelne. De én nem jártam oda, nem tudhatom.
Addig viszont marad Mexikó.
Meg a Delfines Könyv.
Meg a vörös, a Llibre Vermell.
5800
Forró ólmot ??!!! :)))
"Minket is meg kellett szólítani valahogy:)) Vajon egyáltalán sikerült ???"
Jó kérdés. Vajon mit súghatott István királyunk Vazul fülébe?
Félre ne érts, nem okoskodni akarok.. csak a végére járni. Ha nem volt a jövendőmondókon, meg énekmondókon kívül semmilyen zene nálunk a kereszténység előtt, akkor derüljön ki :)
Ahá, nagyon vágod , hogyan ment ez a mexicoiaknál... Azt is tudod ennyire, hogy nálunk hogy ment ? Máris ott lennél a zenei múltunk körül :) Hogyan lovagolta meg Szent Gellért a mi ősi Boldogasszöny kultuszunkat ? A mexicoiak olyanok, ez oké. És mi ? Mi milyenek vagyunk, mi magyarok ? A mi sajátságaink milyen változást , igazítást tettek szükségessé az akkori római meg bizánci kereszténység elterjesztésében ? Minket is meg kellett szólítani valahogy:)) Vajon egyáltalán sikerült ???
A mifelénk dúló merev egyházzenei megközelítésből ezt valóban elég nehéz elképzelni. Arrafelé ma is másképpen zajlik egy mise.
Az Egyház szervezte az egész gyarmati életet; fontos volt a meghódított alattvalók megszólítása. Ilyesmi utasítások mentek akkoriban, hogy olyan zenék kellenek, hogy 'szívük megnyíljon és lábuk a ritmusra megmoccanjon'.
Az Óhazából nagyon komoly zenei anyag jött át, nyilván, és ez ötvöződött az ott előtalálható, vagy az ott nagyon népszerű dallamokkal.
Ja, csak képzeld el, hogy nálunk, a Ferenciek terén, a nagytemplomban, vasárnap kiáll az atya, és énekel egy jó vastagot egy hölgyről, akit egy egész palotával kínáltak meg egyetlen éjszakáért...
Van ebben valami őszinte dolog.
Pont, mint amikor a Tarantella bekerül egy nápolyi misébe.
Ezeket én jobban elhiszem, mint a BWV halmok álszent ürességét a fehérre meszelt falak között.
Elárulhatnád, hogy hogyan kerülhetett be ez a nótácska egy mexikói misébe.
Hogy jól szól-e? Tanúsíthatom. Egy örök szerelem.
Különösen jó zene.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a linkelt részlet azt az elképzelt verziót tárja elénk, amelyet Mexikóban adtak elő. És valahogy úgy, mintha az énekes szólót Maria Calderón adná elő, alias Marizapalos, az ünnepelt színésznő, mondjuk, 1628 körül. Azért csak mintha, mert az évszámokkal van egy kis probléma, nem jön ki sehogyan sem, Calderón idejében ő már rég kolostorban sínylődött, szóval, inkább emlékezés a szexbálványra, az éneklést hallgatva, ez akkor is így van, ha egy szerzetes-szerzőről van szó,
igen, ez Mexikó, a prüdantéria elég jól feloldódott, a zene megszínesedett, az Újvilág szépen felékszerezte az amúgy is firstclass zenét.
A lemez kitűnő.
Másnak is ez lehetett a véleménye, mert kiadták SACD-n, a Harmonia Mundinak ez nem szokása alapvetően. Ez az SACD kiadás amúgy többet mond el, mint akár a legrangosabb zenei díj.
És itt a Marizapalos is.
Hifiseknek: módfelett jól szól.
Nem annyira szerettem Scarlattit, de mostanában óvatos majdnem-megkedvelésnél tartok.
A jó lemezek teszik...
Ha már spanyol zene... itt egy ...katalán :)
Teljesen egyedi hang a montserrat-i szerzetesé. Ez a legjellegzetesebb darabja. Kicsit hosszú, de gyönyörű zene és a szöveg is a helyén van. A születésről és a halálról ( Jézus ) szól tulképpen és ez az utolsó sora:
" pues mirar tan divino lo humano es cosa que apenas se puede entender. " azaz
Nézd Olyan ( annyira ) isteni (ez) az ember , ez a dolog alig érthető.
Serafín que con Dulce Harmonía-JOAN CEREROLS
Jól nyomja tényleg.
Domenico Scarlatti a spanyol zene bűvöletében élt . Ez a srác meg tudja ezt és úgy is játsza.
( nagyon nem mindenki tudja a csembalisták közül, hogy ez itt a lényeg. )
Justin Taylor. Ránézésre egy nyuszi. Na, ne egy ilyet tessenek elképzelni,
hanem egy olyat, akitől még a személyit is elkérik a dohányboltban vagy a Spar-ban. Ha ránézek, Matula bácsi szavai jutnak eszembe: " Na Gyula, maga sem töri össze a mázsát ". Ő ilyen. Egy cingár kis denevér. Akarom mondani nyuszi. Viszont jól csembalózik. És ez a Scarlatti darab különösen élvezetesen szólal meg az ujjai alatt. Akit érdekel, ezen az albumon megtalálhatja:
Irónia? Humorérzék? Dogmáktól mentes gondolkodás? Ebben meg te nem vagy jó. De elvétve te is beraksz ide egy-két éppen még hallgatható nótát, és valahol ez a lényeg. A zene szeretete vagy mi.
Azt hiszem, annyira sok érzéked nincs a szimbólumokhoz..de sebaj, a Nebra, amit belinkeltáél az jó.. és ez a lényeg :)
( Most gondolkozunk éppen Bartókkal, hogy mi is legyen az adatközlők hirtelen ingyen közzétett anyagaival... Neki vannak jó ötletei .. mindig is szerettem ezt benne. Ha jutunk valamire, majd mondom )
Bartókkal nincs meg véletlenül?
Nem ismerted? Vicceskedjél már! Akkor ezt ki szerezte?
Elmentél a szerző mellett? Akkor kétszer is. Jesszusom, te mennyi ajánlómról maradhattál le! Bele sem merek gondolni. :)
Ott a 7-es nóta a kép alatt. Rákattintasz és hirtelen az is olyan ismerős lesz.
José de Nebra 01. Iphigenia en Tracia, zarzuela (Aria d'Orestes Llegar ninguno intente) 02. Iphigenia en Tracia, zarzuela (Recitatif d'Iphigenia Suspéndete tirano) 03. Iphigenia en Tracia, zarzuela (Aria Piedad, Señor) Vicente Martin y Soler 04. La Madrileña, o Tutor burlado, zarzuela (Ouverture) 05. La Madrileña, o Tutor burlado, zarzuela (Seguidilla de Violante Inocentita y niña) José de Nebra 06. Amor aumenta el valor, zarzuela (Récitatif Triste cárcel oscura) 07. Amor aumenta el valor, zarzuela (Aria d'Horacio Ay! amor! Clelia mia) Antonio Rodríguez de Hita 08. La Briseida, opera (Aria No. 4. Amor, sólo tu encanto) Luigi Boccherini 09. La Clementina, zarzuela, G. 540 (Ouverture) 10. La Clementina, zarzuela, G. 540 (Cavatina de Clementina Almas que amor sujetó) Antonio Rodríguez de Hita 11. La Briseida, opera (Aria No. 13. Deydad que las venganzas) José de Nebra 12. Amor aumenta el valor, zarzuela (Aria d'Horacio. Adiós, prenda de mi amor) 13. Iphigenia en Tracia, zarzuela (Ouverture) 14. Amor aumenta el valor, zarzuela (Aria de Porsena. Más fácil será al viento)
Tényleg nagyon jó zenék.
És nem ismertem ezt a szerzőt.
Az a bizonyos sötét tónusú spanyol szoprán hang...becsukott szemmel is megmondod, hogy spanyol énekes...próbáld ki.
De aztán nyisd ki, mert szép is ..ó, a nő...
A szerző meg kiváló zenéket írt. Korának híres mestere, Padre Soler mestere.
José de Nebra: Ay amor, ay Clelia. Amor Aumenta el valor.
---------
Két szuper énekes is van, szerző ugyanaz...príma előadás.
José de Nebra, El Diablo Mudo, (Escena del auto sacramental)
( Így még a hétfőt is ki lehet bírni talán...)
Abbiza jó !
Jó ez mindenhol, nemcsak itthon :)
Azért ez kemény volt.
Narvaez, meg a Delfin-kötet.
Valladoid, 1538.
Nagy Csaba, 2020.
Nagyon szeretem, ahogyan játszik.
És utána mit csináljunk vele? Kenjük a hajunkra?
Ez csak egyszerű. Végy egy Bartókot :)
És, ha megvan a látnivaló? Onnan hogyan tovább?
Ki fogja eljátszani?
És hogyan?
Úgy, mint ahogyan a ZAK tanította őket, 1985-ben...?