Bejelentkezés Regisztráció

Palcsó Sándor


317 Búbánat 2020-12-26 20:15:33

A Dankó Rádió mai, karácsonyi operettműsorában („Az a szép”)  többek közt Offenbach zenéjét élvezhettük:

  • Jacques Offenbach Hector-Jonathan Crémieux, Ludovic  Halevy Romhányi József: A sóhajok hídja 

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió 18.50 - 20.13

-  Malatromba dala: „Úgy gyötör a vágy, kérlek, hallgass meg hát, te szépség! Az ostromlott vár adja meg magát már de végképp! Ne félj ha győz, zsarnokot győz,  trallalala-trallalala-trallalalala-la,  előtted majd térdet is hajt, trallalala-trallalala-trallalalala-la... /Míg üldözlek, szíved ostromlom rég, én drágám, míg küzdenem kell, addig kell csak a csel, az ármány!. Ne félj ha győz...” (Palcsó Sándor)


316 Búbánat 2020-12-25 17:30:39

Ma 57 éve, Karácsony első napján mutatta be a Rádió Dalszínháza:

  • Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00)  -

Házy Erzsébet (Rosalinda, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György –Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

A felsorolt művészek közül egyedül Palcsó Sándor van még köztünk - Hála Istennek!


315 Búbánat 2020-12-19 09:33:56

Lendvay Kamilló: A bűvös szék – finálé

video  - youtube (17 perc)

A „Zenés tv színház” produkciója (opera)

Bemutató: 1972. szeptember 30.

Szövegét Karinthy Frigyes nyomán Devecseri Gábor írta.

Rendező: Vámos László

Km. a  Magyar Állami Operaház zenekara

Vezényel: Lukács Ervin

Szereplők:

Géniusz – Bende Zsolt

Államtitkár – Sólyom-Nagy Sándor

Titkárnő – Sudlik Mária

Tanácsos – Udvardy Tibor

Miniszter – Nádas Tibor

Költő – Palcsó Sándor

Lány – Domonkos Zsuzsa

Hivatalszolga – Katona Lajos


314 Búbánat 2020-12-14 21:57:43

Szeged, 1968. július 18. - Palcsó Sándor (b) és Nádas Tibor operaénekesek Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának főpróbáján. Július 20-án ezzel az előadással veszi kezdetét az 1968. évi Szegedi Szabadtéri Játékok. Az opera rendezője Szinetár Miklós.

 MTI Fotó: Keleti Éva


313 Búbánat 2020-12-11 12:09:38

Palcsó Sándor, a Magyar Állami Operaház örökös tagja 


312 Búbánat 2020-12-10 10:23:26 [Válasz erre: 311 Búbánat 2020-12-10 09:24:39]

A régi interjú szövegéből, ami idén, 2020-ban jelent meg a  /Parlandóban – 2020 /2020– 6./Hankiss Ilona/

HANKISS ILONA: „PALCSÓ SÁNDOR OPERAÉNEKES”

Hankiss Ilona /H.I./: Ha Rád gondolok, a „Pelléas”, „Borisz Godunov” és a „János vitéz” előadása jelenik meg előttem. Három nagyon különböző alakításod, ami általad, minden alkalommal valódivá vált. Bűvészmutatvány lett volna? Ugye nem annak érezted?

- Amikor behívtak katonának, akkor úgy gondoltam, jobb énekelni, mint harcolni, ezért jelentkeztem a Honvéd művész-együttesbe. Felvettek. A „Rigoletto”-t mutattuk be. Érsek Marika, a kórus szólista részlegének korrepetitora, tanította be nekem Borsa szerepét. „Kisfiam, téged az Isten is színpadra teremtett, boldogan előkészítenélek az operai pályára.” mondta. Kétségbeesetten tiltakoztam, önbizalmam nem volt, féltem ettől a pályától. De Marika győzött, tüneményes lelkiismeretességgel, szeretettel dolgozott velem. A próbaéneklés után csodák csodájára felvettek. 1957-től megindult tehát a nagyüzemi munka, egyre jobban megszerettem ezt az életet

H.I.: A Honvéd művészegyüttes ontotta a jobbnál jobb énekeseket, kiváló ajánlólevelet adott a pályára: Réti József, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Nagy János és még sokan mások indultak el onnan.

- Zenei biztonságot szereztünk, ez az állandó agytorna nagyon megkönnyítette későbbi munkánkat. Nekem főleg a modern művek megoldásához adott nagy segítséget. Lassan ráállt a fülem, fejem, erre a zenére. A legnagyobb hálával az „Albert Herring” -nek tartozom. Fiatal voltam, ez a szerep színészileg, zeneileg rengeteg lehetőséget nyújtott. A Hamlet, a Lucifer, a Vizsgálóbíró… kivételes színskála még egy prózai színész számára is.

H.I.: A csúcspont a Pelléas volt.

- Ez a darab maga a csoda. Az Operaház történetének is kiemelkedő, megismételhetetlen produkciója volt.

Ezután a gyönyörű szerep után, végül karakter szerepeknek szenteltem az életemet. Számomra ez nem volt megalázó, mert így sok érdekes figura bőrébe bújhattam: Mime, Loge, a „Borisz Godunov” Bolondja a „Hovanscsina” Írnoka, a „Katerina Izmailova” részeg Muzsikja…Mindig arra törekedtem, hogy kiszedjem a szerepek zsírját.

H.I.: Hogyan?

 - Emberfeletti fizikai és szellemi munkával. Először alaposan megrágtam a szöveget, értelmeztem, majd megpróbáltam a hangjegyeket rárakni. A rossz fordítások sokszor akadályozzák ezt a munkát. Ha jól olvasom az anyagot, akkor már tudom is kívülről, gyorsan tanulok.

A figurát keresem mindenütt, lesem, figyelem az embereket: hogy mozog egy púpos, egy nyomorék? A „Brankovics”-ban „megvakítottak”. Meg kellett lesnem, hogy jár egy vak, hogy tartja a fejét, mikor mások szavára figyel? Regényekben kerestem hasonló típusokat. Egy karakterszínész nem dolgozhat sablonokkal, sok élményt kell begyűjtenie, hogy legyen miből válogatnia. Igyekeztem mindig példamutató munkával kiugró produkciót létrehozni.

H.I.: A rendezőtől mit vártál?

- Legyen társ, aki nem tekint kísérleti nyúlnak, akitől tudok tanulni, aki nem erőszakos. Fogadja el az én jó megoldásomat, építse be elképzeléseibe. Így válok én is alkotó partnerré.

H.I.: Kész a szerep, kezdődhet az előadás. Nyugodtan lépsz színpadra?

- Mindig volt, van lámpalázam. Talán azért tanultam annyit, mert biztos akartam lenni magamban. Nehogy arra keljen gondolnom, uramisten most mi következik? Még így is sokat szenvedtem előadás előtt, de mikor elkezdődött a játék, már hideg fejjel dolgoztam.

H.I.: S ha valami hiba csúszott a játékba, azt is hidegen ráztad le magadról?

 - Nem, akkor egyenesen sírva fakadtam. A kis hibát is óriásinak képzeltem, amit talán a közönség észre sem vett. Bántott, mert mindent megtettem, hogy jól sikerüljön. Egész napom memorizálással telt el, ismételgettem, dúdoltam szerepemet egészen addig, míg le nem mostam magamról a festéket. De emberek vagyunk, így hibázunk néha. Engem nagyon megviselt a pálya, de talán azért sikerült néhány szép pillanatot létrehoznom.

H.I.: Kellenek ezek a kis botlások, elgondolkozások, így mélyül, gazdagodik a szerep. De azért jó, ha ilyenkor van valaki, aki átsegíti az embert a mélypontokon.

- Feleségem „kos érvekkel” mindig kiemelt ezekből a hangulatokból. Otthon több órás beszélgetés alatt elmondta a véleményét, amiből sokat tanultam. Közben vacsorázgattam, s fél éjszaka már el is telt. Igen, a legőszintébb véleményt a házastárstól kapja az ember. Fiatal énekes koromban egy rádiófelvétel után feleségem így szólt hozzám: „Édesapám, úgy énekeltél, mintha fejjel lefelé lógattak volna.” Egy világ omlott össze bennem. Később utánagondoltam, igaza volt, rossz voltam. Hiú, gyarló emberek vagyunk, az esik jól, ha zseniálisnak tartanak és kétségbeesünk, dühöngünk, ha rosszat írnak rólunk. Én nagyon szenvedek, ha bántanak. Férfiasan bevallom, legtöbb esetben összeszedtem magam és vissza is vágtam. Általában nem kollégákkal volt bajom, hanem a kicsit feljebbvalókkal.

H.I.:  Apró, jelentéktelen viták lehettek ezek, hiszen pályád során minden lehetőséget megkaptál, munkádat kitüntetésekkel elismerték, ennél többet nem kívánhat az ember. Vagy talán mégis?

 – Egy furcsa nagy vágyam volt, ami nem teljesült. Úgy éreztem, hogy az Otello, a zeneirodalom legnagyobb karakterszerepe, bonyolult, fantasztikus személyiség. Démoni vágyak fűtik, tobzódnak indulatai. Nem szükséges bel canto hangon énekelni, csak talán az első felvonás duettjét. Óriási színészi lehetőség, a karakter színek hatalmas kavalkádja. Fáj, hogy ez a lehetőség bennem maradt.

S hadd beszéljek itt még egy mániákus ideámról. Olyan együttest szeretnék létrehozni, valódi művész egyéniségekkel, melyben egyik este X Jóska lenne a vezető szereplő, Y Péter a karakter énekes. A másik este megfordulna a szerepkör. Így mindenki meg tudná mutatni, mire képes, s az előadás nívója kiegyenlítődne.

Nem lehet hosszútávon vezető szerepet énekelni. Fizikai képtelenség kiegyensúlyozott munkát nyújtani, pihenés nélkül. Helyes ökonómiára van szükség. De ne úgy kíméljenek minket, hogy szerepeinket elveszik, mert ezzel megölnek.

H.I.: A mai kezdők is csak főszerepet vállalnak szívesen.

- A szamárlétrát végig kell járni. Futóversenyre nem lehet akkor menni, amikor még járni se tud az ember. Sok aggódó fiatalt látni, nagy felelősség van a vállukon, mindent meg kell oldaniuk, amit rájuk bíznak.

H.I.: Amikor Te indultál, más volt a gyakorlat? 7

- Több időnk volt a fokozatos munkára. Az idősebb kollégák maguk közé fogadtak. Én felnéztem rájuk, figyeltem őket, meg akartam tőlük tanulni mindent, amit csak lehetett. Csodálattal néztem Nádasdy rendezéseit. Egy névsor a „Mesterdalnokok”-ból: Osváth, Simándy, Székely, Losonczy, Maleczky. Ebbe az előadásba kerülhettem be én, mint Dávid.

Kedves emlékeim is vannak a „Nagyokkal” kapcsolatban.

Székellyel először a Szöktetésben kerültem össze. Bementem az öltözőjébe: „Mester, nagy öröm számomra, hogy önnel énekelhetek, nem szeretnék valami szamárságot csinálni, milyen kívánsága van?” „Figyeltem Magát eddig is, jól tudja szerepét, biztos vagyok benne, hogy kettőnkkel az előadáson baj nem lesz.”

Losonczy csodálatosan rajzolt, festett, maszkjait is egyedül készítette. Szerettem volna ellesni tudományát, ezért egyszer hozzá is bekopogtam. Kicsit félve, mert sokan barátságtalan, morózus embernek tartották. Kértem, engedje meg, hogy nézzem, hogy készül híres maszkja. Arca ellágyult, elhomályosodott a szeme, éreztem, jól esett neki a kérésem.

Svéd egyszer rosszhangulattal indított egy Rigoletto előadást. Hangja se szólt úgy, mint máskor. Odamentem hozzá jelenet közben: „Ezt a csodás technikát, ezt a fantasztikus tudást gyönyörűség hallgatni…” Tetszett neki a dicséret és a híres Cortigiani előtt odasúgta nekem. „Figyelj Sándorkám, most neked fogok énekelni”. Attól kezdve ragyogóan ment minden. Így tudta a szakmát, így tudott jól, vagy rosszul énekelni.

Gyurkovics is izgult, egyszer egy Rigolettóban így szólt: „Palcsókám, szorítson nekem, ez a kettes a magáé. „Nagy művészektől 10-t szoktam kapni az izgulásért” mondtam mosolyogva. Mária nagy művész volt, megadta a 10-t. Boldog vagyok, hogy ennek a nagy korszaknak részese lehettem. Ma is ebből élek.

H.I.: És ma?

- Valahogy összekuszálódott minden. Persze féltékenység mindig volt, hiszen mindenki arra vágyik, hogy este ő legyen a sztár. De ma valahogy szoprán irigyli a tenort, basszus az altot. Rossz hangulatban, érzelmi rendetlenségben pedig nem lehet színházat játszani. Gyűlölet nem tarthat össze egy foci csapatot. Összjáték nélkül nincsen gól, az a játék viszont, ahol nincs gól, nem ér semmit.

H.I.:  Néha az a vád ér bennünket, hogy emlékeink kiszínesedtek, hogy az úgy nevezett „arany korszakot” ifjúságunk lelkesedése teremtette csupán. Kevés kezünkben a bizonyíték, egy-egy rossz minőségű lemez és sok-sok rajongó elbeszélés, amelyek mindegyike számunkra nagyszerű emléket kelt. Sajnos munkánk fájdalmas sorsa a megismételhetetlenség. De folytassuk történetedet ott, ahol pályád töretlen vonala hosszabb időre megszakadt.

- Jó kis figyelmeztetéseket kaptam a Jóistentől, kemény betegségeken estem át. Nyugdíjba mentem. A régi intenzitással nem tudnék dolgozni már, csak olyan munkát vállalok, ami nem erőltet meg. Mégis ott vagyok a pálya szélén.

H.I.: Nagyon megváltozott az életed? A tiltások, az önkímélet kényszere nem kísért már?

- Sose kíméltem magam, próbáltam úgy élni, mint egy civil ember. Részt kellett vállalnom a házi teendőkben, család apa-anya voltam egy személyben, feleségem sokat betegeskedett. Mostam, vasaltam, reggel ébresztettem a fiamat, reggelit készítettem, indultam bevásárolni. Nehéz színházi feladatomra így töltődtem fel. Persze előadás előtt nem fárasztottam ki magam.

Mikor túl voltam a munkán és kis szabadidőm volt, igyekeztem nagyon szeretni az életet, jól enni, inni, nótázgatni tábortűz mellett, kis nyaralómban kertészkedni. Két helyen voltam található mindig, a színházban és otthon. Olyan nem volt, hogy valahol vagyok. Legfeljebb az unokámnál.

H.I.:  Baráti kör?

- A mai élet valójában alkalmatlan arra, hogy igazi baráti kapcsolatok létrejöjjenek. Azért vannak barátaim, például a „Pécsi Öregdiákok.”

H.I.:  Kik ezek? Igen emlékszem, híres társaság volt.

- Pécset végzett jogászok, orvosok, akik szórakoztató gruppot alakítottak. Remek társaság. Elég gyakran találkozunk születés-névnapokon, nyári szabadságidőben. Sajnos sokan haltak meg már közülük.

H.I.: Felszabadult időddel, hogy sáfárkodsz?

- Megbűvölten bámulom a tévét, ez változatlanul nagy csoda számomra. Nem szívesen mozdulok ki a házból. A rádióval most is jó a kapcsolatom, sokat koncertezem. A tespedés nem nekem való.

Hankiss Ilona: Most is az öltözőben ülünk, jelenetre várva. A fali mikrofonon át beszűrődnek Borisz hangjai. Én a cárevics arany jelmezében, rajtad a „bölcs” Bolond rongyruhája. Sokszor voltunk partnerek a színpadon. A legkedvesebb emlék mégis talán a „János vitéz.” Egyformán hittük a mesét, komoly felnőttként játszottunk, sírtunk, nevettünk. Boldogok voltunk a játékban és reméltük, hogy ez az érzés túljut a rivaldán és találkozik a közönséggel.


311 Búbánat 2020-12-10 09:24:39

Évekkel ezelőtt készült interjú most olvasható a "Parlandó"-ban

HANKISS ILONA: „PALCSÓ SÁNDOR OPERAÉNEKES”

"A figurát keresem mindenütt, lesem, figyelem az embereket: hogy mozog egy púpos, egy nyomorék? A „Brankovics”-ban „megvakítottak”. Meg kellett lesnem, hogy jár egy vak, hogy tartja a fejét, mikor mások szavára figyel? Regényekben kerestem hasonló típusokat. Egy karakterszínész nem dolgozhat sablonokkal, sok élményt kell begyűjtenie, hogy legyen miből válogatnia. Igyekeztem mindig példamutató munkával kiugró produkciót létrehozni."

Az interjú szövegének illusztrációi között két Házy Erzsébet- Palcsó Sándor közös fotót találunk - operajelenetekből:

Erkel Ferenc: Brankovics György c. operájában Házy Erzsébettel (momus.hu)

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában /Benjamin Britten - John Gay/ (momus.hu)

/Parlando.hu – 2020 /2020– 6./Hankiss Ilona/

Hankiss Ilona operaénekesnő: Az Operaélet című legendás művészeti folyóiratban kollégáimmal „Az opera fény-árnyékában” címmel készített interjúim a parlandóbeli megjelenése után előre láthatólag könyv formájába is olvashatók lesznek.


310 Búbánat 2020-11-13 19:44:01

Palcsó Sándor  november 8-án betöltött 91. születésnapjára

Isten éltesse, szeretettel:

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor

Forrás: Klemen Terézia magángyűjteménye - az Ő engedélyével


309 Búbánat 2020-11-08 21:54:34 [Válasz erre: 305 Búbánat 2020-11-07 21:01:07]

Palcsó Sándor énekfelvételei (opera, oratórium, operett, daljáték, zenés játék, mesejáték, egyebek) egykor  - a hatvanas évek elejétől évtizedeken át - szinte napi rendszerességel voltak hallhatóak a Kossuth, a Petőfi és az URH (később  3. műsor; Bartók Rádió)  adókon.  (A televízió zenés színházi felvételeiről nem is szólva...)

Utóbbi években a Dankó Rádió operettműsoraiban ("Túl az Óperencián", "Az a szép") Nagy Ibolya és Erdélyi Claudia műsorvezetők szerkesztésében hangzottak és  hangzanak el több kevesebb rendszerességgel Palcsó Sándor ének közreműködésével (is) készült Rádió Dalszínháza felvételeinek részletei.  Úgy tudom, Palcsó Sándor olykor-olykor belehallgat ezekbe az adásokba... 

Operákból, daljátékokból, operettekből - Palcsó Sándor énekel, 75. születésnapján, felvételeiből

2004. november 8., 23.04 – 24.00 Kossuth Rádió

Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin

(A műsor részletezését nem közölte a korabeli rádióújság)

 

„Egy énekes – több szerep”

1988. november 8. , Kossuth Rádió, 21.00 -22.00

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Palcsó Sándor felvételeiből

  1. Ránki György: Pomádé király – jelenet és szövőkettős, II. felv. (Palcsó Sándor mellett km. Palócz László, Dene József és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza)
  2. Lendvay Kamilló: A bűvös szék – Szív Sándor áriája (km. Sólyom-Nagy Sándor)
  3. Szokolay Sándor: Hamlet „Lenni vagy nem lenni”, Hamlet monológja, II. felv.
  4. Wagner: Siegfried – Mime halála (km. Csányi János)
  5. Beethoven: Fidelio – Marcellina és Jaquino kettőse, I. felv. (km. Andor Éva)
  6. Offenbach: A sóhajok hídja – Malatromba álma
  7. J. Strauss: A királyné csipkekendője – A miniszter dala
  8. Planquette: Rip van Winkle – Nick dala
  9. O. Straus: Varázskeringő – keringő (km. Bende Zsolt)
  10. Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra „Kicsi feleség”
  11. Fall: Pompadour „Ó József, ó József” (km. Kalmár Magda)
  12. Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár – Agglegények dala (km. az MRT Énekkara)
  13. Kálmán Imre – Dalos László: Joséphine császárné – „Kislány, kislány” (km. Domonkos Zsuzsa)
  14. Lehár Ferenc – Szabó Miklós: A bécsi asszonyok „A banda élén”
  15. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár „Dzsilolo”  (Km. Házy Erzsébet)

308 tiramisu 2020-11-08 13:44:39 [Válasz erre: 306 Búbánat 2020-11-08 13:07:09]

Boldog születésnapot! Isten éltesse sokáig egészségben , jókedvvel!


307 tiramisu 2020-11-08 13:39:36 [Válasz erre: 306 Búbánat 2020-11-08 13:07:09]

Boldog születésnapot! Isten éltesse sokáig egészségben , jókedvvel!


306 Búbánat 2020-11-08 13:07:09 [Válasz erre: 305 Búbánat 2020-11-07 21:01:07]

Budapest, 1961. szeptember 28. Palcsó Sándor Dávid szerepében Richard Wagner Nürnbergi mesterdalnokok című operájának próbáján a Magyar Állami Operaházban. A darabot október 3-án mutatják be.

MTI Fotó: Keleti Éva

 

Palcsó Sándor ma 91 éves!

Előkerestem az Operaélet 1998. szeptemberi számát, benne Dalos László cikkét, melyben egy hosszú interjú olvasható Palcsó Sándorral.

Most ebből idézem az utolsó bekezdéseket:

[...] „Beszélgetünk. Idézzük a múltat. Előrefutunk, majd visszatekintünk az időben. Észrevesszük, hogy az 1959. február 17-én először énekelt Valzacchi A rózsalovagban az a comprimario-buffo karakterszerep, amelyet - már nyugdíjasként - utolsó fellépésén énekelt az Operaházban, 1986. október 22-én.
- íme, a tyúk meg a tojás problémája - jegyzi meg mosolyogva Palcsó Sándor -, tehát: azért nem fejlődött-e ki a hangom szép bel cantósra, mert korán belekerültem a modern karakterszerepekbe is?! Vagy azért tudtam-é ezt a szerepkört viszonylag jól csinálni, mert eleve nem volt bel cantóm?! Emlékszem, 1958-ban határozták el, hogy minden szezonban bemutat az Operaház egy nem szokványos művet. Ezekbe én mind bekerültem.
Az ember persze sokszor érezte, hogy azon az estén nem ő az úgynevezett első tenor. De ettől még az ügynek pontosan ugyanolyan rangja lehet! Hadd hivatkozzam egy német meg egy olasz példára.
Gerhard Unger és Piero De Palma egész pályafutásuk alatt comprimario-, buffó- és karakterszerepeket énekeltek. Mégis a maguk helyén legalább akkora volt a nemzetközi ázsiójuk, mint mondjuk, René Kollónak. Más kérdés, hogy nálunk a karakter-tenornak nincs akkora hangja. A lényeg mégis az, hogy ha este kiálltam a színpadra, hogy a Wozzeck kapitányát vagy a Katyerina Izmajlova részeg muzsikját énekeljem, nem is várta el tőlem a közönség azt, amit egy Don Ottavio „Dalia sua pace”-áriájától... Ezen nincs mit spekulálni. Nekem mindig úgy kellett énekelnem, hogy a közönség azt a figurát higgye el, amelyet akkor este szólaltattam meg... Karaktertenor! Sokan azt hihették, hogy „be vagyok skatulyázva”. Én viszont úgy látom: ez a skatulya egy óriási láda, sok-sok fiókkal...
És a különböző fiókokban (az eddig emlitetteken kívül) olyan figurák, mint a Brankovics György megvakított fiúja, a Hunyadi László V. László királya, a Bánk bánban Ottó merániai herceg, a Carmen Remendadója, a Trisztán és Izolda pásztora, A Rajna kincse és a Siegfried Miméje, az Otelló Cassiója, az Igor herceg Jaroskája, a Manon Lescaut Edmondója, a Falstaff doktor Caiusa...

Itt van, az egyik fiókban az egyik fő-fő Palcsó-nevezetesség is... Nem véletlen, hogy ha azóta találkozunk, így köszönök rá a Britten-opera főhősére:
- „Nyilvánvaló, hogy szöges ellentétben áll, amit tőlem a mama és Cid kíván..." Ezt a kacskaringós mondatot Albert Herring énekli...
Fölragyog a két szeme:
- Az csoda-emlék, az a Herring! A bemutatója 1960. október 23-án volt. Micsoda nagyságokkal énekelhettem: Gyurkovics Mária, Szilvássy Margit, dr. Palló Imre, Neményi Lili, Németh Anna, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László. A három gyereket éneklő Házy Erzsébet, Koltay Vali, Fehér András. Varga András, „pofon csapta” Cid szerepe. És Göndöcs József! Olyan polgármester volt, hogy az csoda... Az Albert Herring nagyon lendített előre a pályámon, sokat adott nekem. Eredetileg egy évvel előbb kellett volna bemutatnunk, de valamiért elcsúszott az egész. És ez a csúszás jót tett a produkciónak. Rengeteget tudtunk próbálni. A premierre aztán a Mikó András rendezte darab úgy állt, mint a Sión hegye.
Herring: abszolút főszerep, karakter-főszerep. Innét olyan emlékezetes újabb alakitásokig jutott el Palcsó, mint a Mesterdalnokok Dávidja, A koldusdiák címszerepe, Debussy Pelléasa - micsoda három különböző égtáj, hangulat és vérmérséklet! Szokolay Sándor Vérnászának Holdja, Hamlet-operájának címszerepe; Ránki György Az ember tragédiájának Luciferé, Petrovics Emil Bűn és bűnhődésének Porfirij Petrovicsa - micsoda nagyszerű sorozata magyar operák jelentős szerepeinek! A Salome félelmetes Heródese; a Porgy és Bess fanyar-ficsúr Sporting Life-ja... A Wagner-„kettős”: Mime és Loge! A Muszorgszkij-„kettős”: a Borisz Godunov Bolondja és Sujszkij hercege: a legemlékezetesebb Palcsó-alakítások közé tartoznak.

Mi történt 1983. március 1-jén?
A Borisz Godunov volt műsoron. Megdöbbentő fölismerés: csak egy Bolond van és egy Sujszkij: Palcsó! A két szerep többi tulajdonosai külföldön vannak vagy betegek...

Ekkor történt, hogy tenoristánk - mind a kettőt elénekelte! Minthogy a két figura csak egyszer találkozik, a templom előtti képben, Sujszkij ott esedékes énekelni valóját átadták Scselkalov alakítójának. A díszlet mögötti gyors átöltözés után Palcsó Sándor a Bolondot is, Sujszkijt is megszólaltatta! Emlékezetes napja ez a magyar operajátszás krónikájának...

Az ilyen múltidézéseket nem lehet befejezni, legföljebb abbahagyni.
- Mivel fejezzük be ezt a beszélgetést? Természetesen azzal, hogy találkozásainkat folytatjuk...
-Hadd mondjak valamit, amit nagyon szerettem volna... Én elvből soha nem kértem szerepet. Amit nem tartottam nekem valónak, például A sevillai borbély Almaviváját, azt nem vállaltam. De kérni nem kértem. Viszont az operairodalom legnagyobb karakterszerepét - az én hangomon! - szívesen elénekeltem volna. Azért nem mertem megkockáztatni, hogy kérjem, mert talán kinevettek volna és megbántották volna az elképzelésemet, ahogyan az egészet fölépítettem magamban... De hagyjuk a rébuszokat. Kimondom, miről van szó: nagyon sokat gondolkoztam Otellón. Szerintem Otelló az operairodalom legcsodálatosabb karakterszerepe. Ezernyi hangszínnel lehet benne elmondani Shakespeare-t..."

/Dalos László/


305 Búbánat 2020-11-07 21:01:07

Holnap, november 8-án ünnepli 91. születésnapját a Magyar Állami Operaház  magánénekese (tenor), örökös tagja, Palcsó Sándor! 

Ebből az alkalomból - már ma - idemásolom az "Operaélet"  magazin 2004-es, ötödik számából Palcsó Sándor 75. születésnapja alkalmából írt köszöntő sorokat, melyek szerzője a napokban elhunyt aranytollas újságíró, egykori rádiós-televíziós szerkesztő-riporter, tanár, László Zsuzsa volt


„Palcsó Sándor 75 éves”

Csendben, visszavonultan, szerető családja körében ünnepelte 75. születésnapját az Operaház egyik legkiválóbb magánénekese, a Liszt-díjas, érdemes művész, Palcsó Sándor.

Mi, akik még élvezhettük a dalszínház színpadán alakításait, csak sajnáljuk, hogy ma nemigen akad hozzá hasonló összetett egyéniség. Palcsó Sándor számára ugyanis a szerep egyszerre volt zenei és drámai feladat, hangi kívánalmaknak éppúgy eleget tett, mint ahogy a művek egészéhez járult hozzá magas színvonalon a drámai vagy a vígjátéki, vagy a tragikus figurák tökéletes kidolgozásával. Számára nem volt „kis szerep”, mert a legkisebb figurából is igazi karaktert tudott formálni. Oroszlánrészt vállalt magára a XX. századi új magyar operák színpadra vitelében, Ránki György, Mihály András, Szokolay Sándor, Petrovics Emil műveinek ősbemutatóiban. Repertoárja 80 szerepet (!) ölelt fel, otthon volt Britten, R. Strauss, Wagner, Mozart világában és kiváló operetténekes is volt.

Szerencsére a Magyar Rádió számtalan felvételen örökítette meg remek énekkultúráját, gyönyörű szövegmondását, és 75. születésnapja alkalmából a Kossuth adón egyórás műsorral köszöntötték Palcsó Sándort november 8-án.

Az Operaélet szerkesztősége is további jó egészséget kíván a remek művésznek.

E cikk írója pedig köszöni az évtizedek alatt tőle kapott élményeket, és csak csendben reménykedik, hogy Palcsó Sándor minél előbb megkapja a már régen megérdemelt „Örökös tag” kitüntetést.

/László Zsuzsa/ 

László Zsuzsa és sokunk kívánsága megvalósult: Palcsó Sándor 2014-ben a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja lett!

Itt említem meg Palcsó Sándor két könyvét, melyekben életére, művészi pályájára tekint vissza, sok fénykép-illusztrációval:

  • "Én a pásztorok királya... Palcsó Sándor emlékei" (Bartos Csilla szerkesztésében, 2011)
  • "A többi, néma csend." Palcsó Sándor portréja (Bartók Gergely szerkesztésében, 2017)

Talán Palcsó Sándor van már egyedül csak köztünk, mint "utolsó mohikán",  a Magyar Állami Operaház "aranycsapatából" - doyenként.

A mostani születésnapi  gratuláció mellé kívánkozik: Isten éltesse még soká jó egészségben, nyugalomban - szeretetünkben -, az "örökifjú" operaénekesünket, Palcsó Sándort!


304 Búbánat 2020-09-15 17:50:29

Palcsó Sándor operaénekes visszaemlékezése Házy Erzsébetre

Részlet Klemen Terézia Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet című képes könyvkiadványból (2018)

Palcsó Sándorral 2017. szeptember 17-én készítettem beszélgetést, ekkor mondta el élményeit és emlékeit a művésztársról, pályatársról, Házy Erzsébetről.

[…]

A legelső közös darabnál kezdte a visszaemlékezést.

"1957-ben Auber Fra Diavolóját próbáltuk az Erkel Színházban - (Búbánat: elírás lehet ez az évszám, ugyanis az opera premierje 1959. január 23-án volt.) -, melyet Szinetár Miklós rendezett. Erzsi már akkor ismert volt, nem igen akart velem próbálni. Még zöldfülű voltam, hiszen akkor kerültem oda, s nem azt csinálta, amire kérte a rendező. Nagyon méregetett, gondoltam, ez a nő ki akar próbálni engem. A bemutató előadáson van egy olyan rész, hogy már rég találkozott a két szereplő, s Zerlina, azaz Erzsi örömében a nyakamba ugrik. Észrevettem, hogy igencsak teljes erőből nekiiramodott. Kitámasztottam a lábam, nehogy elessünk, mert valószínű ez volt a szándéka, és ahogy belerepült a nyakamba, bizony jól megfogtam, még a bordája is reccsent, s a fülébe súgtam: most jobb? Ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy milyen gondolkodásmódja volt Erzsinek. Észrevette, hogy megvan bennem is a megfelelő vagányság, merészség, és többet soha semmi konfliktus, de még piszkálódás sem volt közöttünk. Amolyan hasonszőrűek voltunk, ráéreztünk a dolgokra, mit hogyan kell.

[...] Manon élete legnagyobb szerepe volt. Alakításban és lelke mélyén is ezt szerette. Nagy találkozás volt szerep és szereplő között. Először is sugárzóan szép volt, amikor felöltözött a szerepben. Egyszerű lányként érkezik az első felvonásban a fogadóba, és ahogy a második felvonásban átváltozik gazdag dámává a híres aranyruhában, aztán bebörtönzött kurtizán, aztán a sivatagi vándorlás és végül a halála, egyszerűen döbbenetes a szerkezetfelépítés. Az átváltozás csodája volt.

Csak néhány szerepet, darabot szeretnék kiemelni, mindet lehetetlen. A Margitszigeten a nyári szabadtéri színpadon, az első Cigánybáróban játszottunk együtt 1962-ben. Nagyon sikeres darab volt, szerették az emberek is, mi is. Szegeden és Pesten is Erkel Ferenc Brankovics György című művében a két testvért játszottunk, ő volt az öcsém. Nagyon szép és sikeres munka volt. Puccini Turandotjában is sikerült nagyon szép operaházi élményt szereznünk a nézőknek. Mihály András főiskolai tanár első operaszerzeménye volt az Együtt és egyedül című mű, ahol szerelmespárt alakítottunk 1966-ban. Nagyon nehéz darab volt, sokat dolgoztunk vele, de mindketten addig csiszoltuk, míg az olyan nem lett, amilyennek mi elgondoltuk, mert egyforma volt a mércénk, amolyan» egy húron pendülők «találkozása volt ez mindig. Ráéreztünk a dolgokra, és azért is adták nekünk a szerepet, mert tudták, általunk siker lesz.”

1972-es évad vége, a felújított Salome. A címszereplő természetesen Házy Erzsébet volt. Palcsó Sándor életműkönyvében így emlékezik:

„Nagy kedvvel készültem a bemutatóra. Éreztem, hogy fontos állomása lesz a pályámnak, életemnek, mint azután ez később be is igazolódott. Jó partnereim voltak, elsősorban Házy Erzsi, akivel pályám során sokat voltunk együtt, sőt barátilag is összejártunk. Erzsi nagyon jó kollégám volt, és mondhatom, jó barátom is.”

„1973-ban a Szegedi Szabadtéri Színház leszerződte az egész Porgy és Bess darabot a teljes operaházi szereposztással. Ezen kívül Szokolay Sándor elkészült új operájával, a Sámsonnal, ahol ismét nagy szereposztással tanultuk a művet: Melis György, Házy Erzsébet, Faragó András és én, Palcsó Sándor, ugyanis ez a szereplőgárda biztosíték volt a szerzőnek, hogy a darab biztosan jó fogadtatásban részesül, s a nagyközönség kíváncsi lesz rá már a színészek miatt is.”

„A szívem majd megszakadt, amikor értesültem halálhíréről. Még előtte a kórházban meglátogattam, de én naivul reméltem, hogy felgyógyul. A munkánk mindig olyan volt, mikor a szív és a lélek összehajol… egy jó embert veszített el a társadalom. Nagyon jó volt vele dolgozni, nekem a későbbiekben soha többé nem volt ilyen kaliberű, nagy partnerem. Nyugodjék békében!”


303 Búbánat 2020-09-15 12:15:49 [Válasz erre: 302 Búbánat 2020-09-13 17:46:45]
  • Pesti Műsor, 1982. november 3.

JUBILEUM

„Kérem az obsitot, de ha baj van, gyüvök én”

Negyedszázados operaházi jubileumát ünnepli az  idén Palcsó Sándor, akinek eddigi pályafutását a sokszínűség, az alakítások változatossága jellemzi, a János vitéztől Wagner-szerepeken keresztül Balassa Sándor Az ajtón kívül című operájának Beckmannjáig. 25 év, 72 szerep — jellemezhetnénk röviden énekesi múltját.

— Valójában harminc éve, 1952-ben kezdtem énekelni a Honvéd Művészegyüttes férfikarában. Innen hoztam útravalóul a zene szeretetét, itt tanultam meg a színpadi fegyelmezettséget, a művészi alázatot. Nem hallgathatom el hálámat az áldott emlékezetű Érsek Mária iránt, aki fiatal koromban rengeteget foglalkozott velem s haláláig tanárom maradt.
Visszatekintve az elmúlt 85 évre, a pályám tele volt örömmel, művészi gazdagsággal. Olyan lehetőségekkel élhettem, amelyeket az operaszínpad csak kevés embernek nyújthat a szélsőséges karakterszerepek hosszú sorával. Korábban számos mai szerző igényes, nagyfokú muzikalitást és
biztos zenei memóriát igénylő darabjában énekeltem, amelyekkel komoly művészi rangot vívtam ki, és elismerést is hoztak.

Mostanában a Borisz Godunov Bolondjaként láthat és hallhat az Erkel Színház közönsége. Nem túl nagy szerep, de talán pályám legkedvesebbike, mert már 22 éve énekelem.
Az idő múlásával nem lettem boldogtalanabb és bár a szerepköri adottságok változnak és így a nagy feladatok csökkennek, változatlan igényességgel dolgozom. Amíg a hangszálaimat meg tudom mozgatni és amíg hívnak, örömmel énekelek mindenhol. Szeretett Hárymmal szólva: „Kérem az obsitot, de ha baj van, gyüvök én...”

—tarján—


302 Búbánat 2020-09-13 17:46:45
  • Esti Hírlap, 1982. november 9.

A tenorista jubileuma

MA ÜNNEPELIK PALCSÓ SÁNDORT

Az Erkel Színházban ma este fél 6 órakor a Borisz Godunov előadása előtt ünnepséget rendeznek a színpadon. Palcsó Sándor kiváló művészt köszöntik operai tagságának 25. évfordulója alkalmából. Utána Palcsó Muszorgszkij művének Bolond-szerepében lép fel.

— Hogyan foglalná össze negyedszázados jubileumát? — kérdeztük ebből az alkalomból tőle.
— Csak az operaházi munkám kezdete óta telt el ennyi idő — felelte —, hiszen valójában három évtizede vagyok a pályán. Ugyanis színházi szerződésem előtt öt évig a Honvéd- együttesben énekeltem szólistaként.

— Hány szerepet alakított eddig a társulatban?
— Hetvenhármat! Főként Mozart, Puccini, Verdi és Wagner (Mime, Loge) operáiban. De segítettem a magyar szerzők zenedrámáit is. Szokolay Sándor mindhárom dalművében, a Vérnászban, a Hamletben és a Sámsonban volt fontos alakításom. Nem feledkezhetem meg a vizsgálóbíró szerepéről Petrovics Emil Bűn és bűnhődésében, Luciferről Ránki György Az ember tragédiája című misztikus operájában vagy Durkó Zsolt Mózesének Józsuájáról.

Első nagy sikerem Britten Albert Herringjében volt, de szívesen emlékezem a „Pelléas és Mélisande”-beli fellépéseimre. Játékos tenoristának érzem magamat, aki mindig igyekszik valamilyen jellemet megformálni a színpadon, operában és operettben egyaránt, hiszen közreműködtem a János vitéz, A cigánybáró és a Koldusdiák előadásain is. Nem említettem még rádióbeli felvételeimet, ugyanis Balassa Sándor Az ajtón kívül című operájának ott volt velem az ősbemutatója. (A színházban betegségem miatt más kreálta.)

— Mi volt legnagyobb énekesi bravúrja?
— Egyszer 24 óra alatt betanultam Verdi Macbethjének Macduff szerepét!

(Kristóf)

 


301 Búbánat 2020-09-13 16:59:37
  • Esti Hírlap, 1974. május 30.

GYORSÍNTERJÚ

Palcsó Sándor 64 szerepe.

Az idén nyáron Erkel Ferenc Hunyadi László című zenedrámája is felcsendül a Margitszigeten. Palcsó Sándor egyik legjobb szerepét — 1957 óta  hatvannégyet tanult be —, V. Lászlót alakítja. Pályafutását a Honvéd Együttesben kezdte. Lendvai Andor volt első énekmestere; elterjesztette, hogy felfedezett egy fiatal tenoristát, akiről elmondhatja „van ott voce”, azaz van hangja. A „van ott voce” szállóige lett az Operaház tájékán. Palcsó egyike azoknak az operaénekeseknek, akiket a zenebarátokon kívül szerte az országban ismernek, mivel a Zenés Tévé Színház állandó közreműködője. Éneklecke, A csengő, Házi háború, A bűvös szék, legutóbb pedig a Tökéletes alattvaló című daljátékokban láttuk-hallottuk

— Operaházi éveim kezdetén — mondja —, János vitéz, a Koldusdiák, a Cigánybáró voltak a szerepeim. Később bábáskodhattam új művek színpadi születésénél. Például Szokolay Sándor mindhárom operájában, sőt a Hamlet címszerepében is énekeltem. Szerepeltem a C’est la guerre rádiófelvételén, s a szerző, Petrovics Emil Bűn és bűnhődésében a vizsgálóbírót alakítottam. Lucifer voltam Az ember tragédiája Ránki-féle operaváltozatában, Fiú az Együtt és egyedül című Mihály-zenedrámában. Szívügyem a magyar zene szolgálata, akár az operaszínpadon, akár pedig a hangversenypódiumon.  Közreműködtem Liszt Requiemjének, Kodály Székelyfonójának lemezfelvételén. A ma muzsikusai érdekelnek, ezért interpretálom Bozay, Lendvai, Dávid, Soproni műveit.

— Terve?
— A Rajna kincse Loge szerepe. Erre készülök.

(Kristóf)


300 Búbánat 2020-09-11 20:40:04 [Válasz erre: 298 Búbánat 2020-09-05 16:58:17]

Kapcs. 298. sorsszám:

(A rádió stúdiófelvételt két évvel megelőző Erkel Színházi operett-bemutatóról.)

  • Film Színház Muzsika, 1962. január 12. /Somogyi Vilmos/

Karmester , rendező , főszereplők  A KOLDUSDIÁK -ról

Palcsó Sándor, a Koldusdiák megszemélyesítője mondja:

— Eddig is sokféle szerepet játszottam különböző hangvételű operákban, fő- és epizódszerepeket egyaránt. Most ez az első olyan szerepem, amelyben a szokottnál is nagyobb jelentősége van a színpadi játéknak. Bonyolult szerep Simon diáké. Nem papiros-alak, hanem élő, hús-vér figura. A zenei feladat operai igényű.

 

Film Színház Muzsika, 1962. február 9. /Szenthegyi István/

Millöcker daljátéka  az Erkel Színházban

„Maga a címszereplő, Palcsó Sándor, sok vonzó vonással eleveníti meg a koldusdiák figuráját, tenorja is meggyőzően szól, s tudatában van a cselekmény-adta potenciális erejének.”


299 Búbánat 2020-09-11 19:44:31

Ma délután a Dankó Rádió Az a szép című műsorában Házy Erzsébet és Palcsó Sándor közös rádiófelvételéről szólalt meg ismét:

  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

Bessy és Fritz három vidám kettőse:

I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár,  ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom isten,  lesz  szigorú vizsgám.  /- Kettecskén,  az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén,  veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem,  furcsa kérem, kettecskén…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó, kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? - Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá illő szavam. Lázban égve és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan. /- Na, de, méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul! …- Mert a Méltóságos úr túlontúl dúl-fúl…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

II. felv.: „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment a kis bohó! – dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  - Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! - dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  - Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló… - . dzsilolo, dzsilolo, dzsilolo  ...- ...rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, mondta hottentottául: dzsilolo. / - Nincsen több ily csoda gazella-termet, a fekete Afrika ölében  termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! Ha, ha,ha. Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, dzsilolo....” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)


298 Búbánat 2020-09-05 16:58:17

Örömteli hír! 

A YouTube-ra   feltették Carl Millöcker A koldusdiák c. nagyoperettjének  a Rádió Dalszínháza bemutatójaként 1964-ben sugárzott   teljes stúdiófelvételét!!!

Ezen a  linken érhető el.  (0:00 - 1:40:43)

A linkre kattintva, a kísérőszöveg pontosításra és kiegészítésre szorul:

A felhangzó zene alatt megjelenő szöveges felirat tévesen tünteti fel: "Erkel Színház, 1964." Helyesen: Magyar Rádió, 1964,  stúdió-rádiófelvétel

 

A Magyar Állami Operaház Erkel Színháza 1962. február 1-jén mutatta be az operettet, a második szereposztásban 1962. február 3-án láthatta először a közönség.

A főbb szereplők:

Szymon Rimanowski, a koldusdiák - Palcsó Sándor/Kövecses Béla

Jan Janicki - Bende Zsolt/Turpinszky Béla

Nowalska Palmatica grófnő - Neményi Lili/Szilvássy Margit

Laura, Palmatica grófnő leánya - Ágai Karola/Vámos Ágnes

Bronislawa, Palmatica grófnő leánya - Komlóssy Erzsébet/Svéd Nóra

Bogumil gróf - Maleczky Oszkár/Hámory Imre

Ollendorf, szász ezredes - Faragó András/Palócz László

Wagenheim, őrnagy – Pálfi Endre/Petri Miklós

Porkoláb – Göndöcs József/Kenéz Ernő

 

Az előadás rendezője Békés András volt és ugyancsak az ő rendezésében és szintén Kerekes János karmester vezényletével készült el a rádiófelvétel, amelynek a bemutatója: 1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

Békés András rendező és Kerekes János karmester az Erkel Színházban 1962-től játszott, felújított operett két szereposztásából állította össze stúdiófelvételen hallhatót: az énekművészek ugyanúgy, mint a színházban, a dialógusok szövegét is „felmondják”.

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György

A verseket Blum Tamás fordította

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Békés András

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczki – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura. a leánya – Vámos Ágnes
Bronislawa. a leánya – Svéd Nóra
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf  szász ezredes – Palócz László
Őrnagy – Pálfi  Endre

Porkoláb – Göndöcs József
Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor
Ulászló – Verdes Tamás
Pifke – Almási József
Pufke – Gál János
Kocsmáros – Balázs István
Herold – Harkányi Ödön


297 Búbánat 2020-07-12 15:03:14 [Válasz erre: 292 Búbánat 2020-06-13 09:48:11]
  • Látóhatár, 1970. május 1. (5-6. szám)

RIB ÁRI ANTAL  - PORGY ÉS BESS

„Az első szereposztás négy kitűnő énekes bravúrjára épít.

Radnay György Porgy szerepében élete egyik legjobb, legdrámaibb alakítását nyújtja. A nyomorék, térdcsonkjain járó, kecskekordén kolduló jólelkű néger alakját, ki a megvetett, kiközösített prostituált Besst feleségül veszi és gyilkossá, majd földönfutóvá válik érte - Radnay szívbemarkolóan állítja elénk. Két duettje Bess-szel („O, Bess, én édes asszonykám” és „Szeretlek Porgy”), Házy Erzsébettel, mindenben méltó partnerével, - felejthetetlen.

 Házy roppant finoman, diszkréten rajzolja meg a prostituált néger nő figuráját. Annyira nem frivol-,  hanem pasztellszínekkel dolgozik, hogy rokonszenvünket még legborzalmasabb erkölcsi botlásaiban is alig veszti el. Színészileg is remeklés a Kittiwah szigeti elbukása, volt szeretőjével, Crown-nal, majd később kábítószeres szédület hatása alatti szökése Sporting Life-fal.

Palcsó Sándor olyan hiteles Sportingnak, ennek a visszataszító, sétapálcás néger gigerlinek alakjában, ami csak a legkomolyabb színészi azonosulásban lehetséges, - ahogy ezt Sztanyiszlavszkij kívánta színészeitől. A darab legegyénítettebb figurája, egyszerre aljas intrikus, hitvány csábító és népének renegátja. Renegát, mert az első pillanatban, mikor Besst végre befonhatja, máris a közösség elhagyására és az általa elképzelt „nagy életnek” megragadására sarkallja. Palcsó hangszínével is kitűnően karakterizálja a figurát. Nazálisán énekelt, magas fekvésben plasztikusan kifejező piánói, helyenként szinte jágóian félelmetessé teszik alakítását.

A negyedik művész, ki lelke a darabnak: Szirmay Márta, Serena szerepében. Ö már régebben bebizonyította, hogy operaénekesi kvalitásai mellett az improvizatív jazzéneklés Ella Fitzgerald által fémjelzett stílusának magyar reprezentánsa. Serena figurájában a néger közösség sámán-szerű gyógyító, békebíró, halottsirató asszonyát állítja elénk. Spiritual-szerű anyagát olyan hitelességgel, meggyőző erővel, érett szépséggel adja elő, mely hangját szinte újonnan fedezheti fel híveivel. Kiállása, szerepformálása méltó a híres néger Everyman-együttes stílusához, mely hosszú éveken keresztül az egész világon sikerre vitte a Porgyt.”


296 Búbánat 2020-07-03 09:50:09 [Válasz erre: 191 Búbánat 2017-12-17 15:11:44]

Kapcs. 191. sorszám

2019. november 8-án ünnepelte 90. születésnapját Palcsó Sándor operaénekes.

Bartók Gergely: „A többi néma csend.” – Palcsó Sándor portréja – Magánkiadvány – 2017.

A könyv szövege - ami életrajzi visszatekintés - egyes szám első személyben íródott, Palcsó Sándor szavai.

Az összeállítás és szerkesztés, a kiadás gondozása Bartók Gergely segítsége.  A kötetben szereplő képek Palcsó Sándor archívumából származnak. A fényképek jelentős részét Mezey Béla fotóművész készítette. 


295 Búbánat 2020-07-03 09:39:52

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ajánlja

Palcsó Sándor művészetéhez kapcsolódó, a képeken látható, szabadon kölcsönözhető dokumentumainkat ajánljuk most szíves figyelmükbe!


294 Búbánat 2020-06-25 12:58:21 [Válasz erre: 293 Búbánat 2020-06-25 12:32:21]

Kapcs. 293., 187. sorszámok

Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért (1969) - magyar felirattal

/YouTube/

Nem divat az 1970-es évek magyar kortárs zenéjét hallgatni. Persze, mert más világból szólnak, mint amiben mi élünk. Ezek is megérthetők, megközelíthetők, csak meg kell próbálni belehelyezkedni ebbe a világba, a korba, amelyben íródtak, háttérismeretek megszerzésével, akár például korabeli politikai vagy kulturális lapok, folyóiratok lapozgatásával. Ehhez a műhöz azonban nem szükségesek háttérismeretek ahhoz, hogy megközelítsük; természetes zeneiségével, a szöveg és zene tökéletes egységével, érzelemközpontúságával, a zenei elemek, effektusok takarékos és indokolt használatával, úgy érzem, a mű képes megszólítani laikus hallgatóját is. Ráadásul az előadás is kiemelkedő: az énekesek minden szava érthető, a hangmagasságok is világosan érzékelhetők. /"Várkonyi tanár úr"/

Előadja Sziklay Erika, Palcsó Sándor, Ütő Endre (ének), a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, Lehel György vezényletével, a felvétel 1971 körül készült.

A képen: Kondor Béla: Gyöngyösi húsüzem építkezése (1959).

1. tétel: 0:00

2. tétel: 8:04

3. tétel: 15:30

4. tétel: 21:52

Kroó György kritikája az Élet és Irodalom hetilap 1971. szeptember 4-i számában (részlet).


293 Búbánat 2020-06-25 12:32:21 [Válasz erre: 187 Búbánat 2017-12-06 10:59:42]

Kapcs. 187. sorszám

A Bartók Rádió hangtárából az alábbi linken visszahallgatható:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2020-06-23_22-00-00&enddate=2020-06-23_23-00-00&ch=mr3#

22:00 – 23.00  Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Tribune Internationale des Compositeurs 1955 – 2019

A díjazott magyar művek (VIII/1. rész)

1. Ligeti György: Lontano – kiválasztott mű: 1969 (Berlini Filharmonikus Zenekar, vez.: Jonathan Nott – Berlin, Filharmónia, 2001. december 13.),

2. Szőllősy András: III. concerto – kiválasztott mű: 1970 (Liszt Ferenc Kamarazenekar, vez.: Sándor János – 6-os stúdió, 1970. február 14.),

3. Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért – kiválasztott mű: 1972

Sziklai Erika – szoprán,

Palcsó Sándor – tenor,

Ütő Endre – basszus,

Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György  – 6-os stúdió, 1971. július 6.

Szerkesztő-műsorvezető: Bánkövi Gyula

(A Bartók Rádióban, 2020. június 23-án. 22 és 23 óra között hangzott el)

Az időskálán: 22:28:10 -től hallgatható vissza.


292 Búbánat 2020-06-13 09:48:11 [Válasz erre: 226 Búbánat 2018-09-21 10:04:41]

Gershwin: Porgy és Bess

Palcsó Sándor (Sporting Life) és Házy Erzsébet (Bess)

Erkel Színház, 1970


291 Búbánat 2020-04-22 22:22:34 [Válasz erre: 286 Búbánat 2020-04-10 13:11:57]

Kapcs 286. és 283. sorszámok

Legutóbb április 8-án hallottunk részleteket Jacobi Viktor Leányvásár című operettjéből a Dankó Rádióban (lásd 283. sorszám). 

Ma is felcsendültek a Leányvásár részletei részben más betétdalokkal kiegészülve a rádió „Az a szép” műsorában.

Hozzáteszem, most elhangzott az a negyedik duett Házy Erzsébet és Palcsó Sándor énekével (Jenki-kuplé) – amely az elmúlt alkalommal kimaradt a négy Bessy - Fritz kettős közül, és akkor itt hangot adtam reményemnek, hogy legközelebb ezt is meghallgathatjuk. Úgy lett! (lásd 286. sorszám)

Köszönet érte!


290 Búbánat 2020-04-22 11:02:27

Palcsó Sándor (Pécs, 1929. nov. 8.– ): énekes (tenor). 

Nádas Tibor (Budapest, 1918. december 7. – 1995. november 5.) - énekes (basszbariton)

Szeged, 1968. július 18. Palcsó Sándor (b) és Nádas Tibor operaénekesek Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának főpróbáján.

Július 20-án ezzel az előadással veszi kezdetét az 1968. évi Szegedi Szabadtéri Játékok. Az opera rendezője Szinetár Miklós.

 MTI Fotó: Keleti Éva


289 Búbánat 2020-04-19 22:28:14

A Dankó Rádió ma délutáni operettadásában ("Az a szép") hallottuk: 

Carl Millöcker - Hugo Wittmann, Julius Bauer  - Reiner Ferenc, Fáy (Jakab) Béla Harmath Imre: A szegény Jonathán

Új stúdiófelvételen részletek az operettből: 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás 

  • Jonathan Tripp belépője (Palcsó Sándor)

„Jaj, Istenem, mi lesz velem, úgy fáj Mollyért a szívem, most elveszítem kedvesem, kirúgtak itt nagy ívben. Jaj, Istenem, ez borzalom, hol főzhet majd egy volt szakács?! Sem kedvesem, sem otthonom, ez igazán már sorscsapás,  ez igazán már sorscsapás!. Ó, jaj!  A sors, ó, de borzasztó, amerre lel, csak egyre ver, kikerget itt, az embert itt, ahol szerelme él. Megáll az ész, a gulyásfazék, te drága hely, te spárgafej, agyő-agyő, szalontüdő, te szerelmeslevél! Ó, jaj nagy ég, nincs aki velem érez! Csak szerelem! Nincs kegyelem!   … A végzet kihívni az én művészetem, hogy ily rémséget sütött ki nekem.  /Én kincstelen, nincstelen Jonathán, hogy fájna, ha látna ma jó anyám! A reggeli és ebéd gondok, annyit mondok, mélyen sérti a gyomrot! Ha reggelig, estelig koplalunk, a bajjal is, jajjal is jól lakunk,… csak nyomor vár, ezt az életet nem bírom már!...”

  • Rondó (Palcsó Sándor) - eredetileg Tobias Quickly, impresszárió dala basszus hangra

„Csupán az impresszárió, az érti csak mi szép, mi jó, hol itt, hol ottan  látható és már rohan tovább. Mi kell ehhez, ki gyors, merész, ki gyors, merész, ha van kis ész.  Na persze hozzám könnyű lész,  ha tiéd a nagyvilág! /Voltam táncoktató, medvetáncoltató, ültem elefánton, jártam teveháton, krokodilt neveltem, mázsás súlyt emeltem, persze karcsú voltam, érthető. /Nézek művésznőket, közvetítem őket, dúsat vagy soványat, hozom mindahányat, kell egy tenorista? kérem itt a lista, nálam bármi beszerezhető! Ide jövök-e, oda megyek át, hozom a csodát, tűzön-vízen át! Máma Budapest, holnap Bukarest, ahol viheted, oda sietek, Párizs, Róma, Bécs, Nyiregyháza, Pécs, nagy igényű a publikum! Tratata, csim-tratata! Csim-bum- bum-bum-bum-bum! / Csupán az impresszárió, az érti csak mi szép, mi jó…”


288 Búbánat 2020-04-14 13:15:32

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor közös énekfelvételei a Magyar Rádió Dalszínháza produkcióiban:

Lehár Ferenc: A víg özvegy (1962) - Házy (Glavari Hanna), Palcsó (Zeta Mirko)

Johann Strauss: A denevér (1963) - Házy (Rosalinda), Palcsó (Dr. Blind)

Jacobi Viktor: Leányvásár (1964) - Házy (Bessy), Palcsó (Fritz)

Jacques Offenbach: A szép Heléna (1965) - Házy (Heléna), Palcsó (Akhilleusz)

Leo Fall: Pompadour (1967) - Házy (Pompadour), Palcsó (Calicot)

Lehár Ferenc: Giuditta (1968) - Házy (Giuditta), Palcsó (Pierrino)

Fényes Szabolcs: Maya, (1971) - Házy (Maya), Palcsó (Légiós kapitány)

Carl Millöcker: Dubarry (1973) - Házy (Dubarry =Jeanne), Palcsó (Brissac márki)

Szirmai Albert: Mézeskalács (1977) - Házy (Örzse), Palcsó (Buhú, udvari bolond)

Jacques Offenbach: Kékszakáll (1978) - Házy (Klementina királyné), Palcsó (Kandeláber /Bobèche/ király)


287 Búbánat 2020-04-10 19:58:28

Húsvét Nagypéntekjén az alkalomhoz illő dallamokkal teli, szép zenei összeállítást sugárzott a Dankó Rádió ma délutáni operettműsora, „Az a szép” – a műsorvezető-szerkesztő: Erdélyi Claudia

A műsorban elhangzottak részletek ebből a daljátékból is:

Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor, Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

- Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése: „- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... /- Nagyságos fejedelem, mindnyájan megértjük szíved fájdalmát. Hidd el. Közülünk nem egy dúdol ilyen dalt…/-  Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…”   (Udvardy Tibor, km.  Agárdy Gábor, Palcsó Sándor, Ujlaky László  - ének és próza)

Amália és Rákóczi búcsúkettőse: „- Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom, tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…”  (Barlay Zsuzsa,  Udvardy Tibor)

- Reuthreim Magda dala: „Fáj, fáj, fáj! Fáj a szívem… Sír, sír, sír!  Sír a lelkem, szegény árva!... ” (Sándor Judit - próza és ének; előtte a dialógusban Palcsó Sándor prózája is elhangzik)

- Magda és Jancsi jelenete – melodráma: „- Magda! Én halálomig a fejedelem mellett maradok!  - Én is, Andris! - Jó éjszakát, Magda!...(Sándor Judit, Palcsó Sándor – prózai dialógus zenei aláfestéssel)

- A III. felvonás fináléja - prózai jelenet, Rákóczi dala, együttes és kórus:  „És ön nem gondol a feleségére? Sem a gyermekeire? – Igenis gondolok. De ez nem tartozik sem Önre, sem a császárra…/ - És ez nem sejtelem, itt állnak most előttem: az álmok…  - Hadd csókolom meg ajkad, édesem! Hadd ölelem meg gyermekem!.../- Rajta, e végszó: Pro Libertate!…- Lipót császárnak még ezt üzenem. Rajta hát, talpra állj, kesergő nemzetem!  Elég volt a kegyből, elég volt a szó! Lipót császár nem királyunk, eb ura fakó!...” (Udvardy Tibor, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Andor Éva, MRT Énekkarának férfikara)  


286 Búbánat 2020-04-10 13:11:57 [Válasz erre: 283 Búbánat 2020-04-08 20:29:24]

Örültem, hogy  Erdélyi Claudia  a korábban hiányolt Leányvásár című operett teljes rádiófelvételéről részleteket szerkesztett be műsorába; Házy Erzsébet és Palcsó Sándor énekében Bessy és Fritz kettősei csendültek fel. Megemlítem, hogy a hallott három kettős mellett még egy negyedik Bessy-Fritz kettős is rajta van ezen a stúdiófelvételen - talán egy következő adásban ez a pompás duett is elhangzik majd:

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

- Bessy és Fritz kettőse, 3. felvonás -  Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz,…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

1. vers

Fritz:

Volt valahol, élt valahol
Egy aranyos nő,
Róla e dalban sok szó lesz,
Yorkba bemegy és nyitott egy
Boltot is ott ő,
Egy pálinkás-boltot, au, jesz.
Járt oda majd mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt
Félti a lányt mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

2. vers

Bessy:

Csak hamarán gazdag a lány,
Jól megy a kis bolt.
Házat is épít, való ez.
Cifra terem, pince, verem,
Nyolc szoba is volt,

És hálóterme is. Au, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig,
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőt. Sőt
Mindegyikük hoz jenkit,
Tíz jenkit, száz jenkit,
Nincs itt holt idény,
Náluk fő az erény

Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

3. vers

Fritz:

Múlik egy év, meg sok egyéb,
És a derék nő
Borzasztó nagy titkot érez,
Bús a regény, bús a szegény,
És a baját ő
Százhúsznak súgja meg, jé, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tíz jenki, száz jenki.
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőtt. Sőt
Megszületett gyorsan az
Új jenki, kis jenki,
Izmos kis legény,
És ha ordítja: apám,
Megfordul száz jenki,
Jót mosolyog mindenki
Ifjú és vén. 

4. vers

(a zenekari játék után dalszövegismétlés, majd a refrén együtt:)

Bessy:

Járt oda majd mindenki,

Fritz:

Tíz jenki,

Bessy

Száz jenki,

Fritz:
Gazdag és szegény,

Bessy:

És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt

Együtt:

Félti a lányt mindenki,
Tíz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.


285 Búbánat 2020-04-10 10:53:06 [Válasz erre: 284 IVA 2020-04-10 01:05:50]

:-) - valamilyen rejtélyes oknál fogva a "z" betűt "elsikkasztottam"...


284 IVA 2020-04-10 01:05:50 [Válasz erre: 283 Búbánat 2020-04-08 20:29:24]

Nahát, én eddig csak a gilolo és a dzsiloló írásmódokat ismertem. Lehet, hogy már a hottentotta helyesírási szabályzat is megengedőbb?


283 Búbánat 2020-04-08 20:29:24

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában hallottuk ma: 

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon, unalommal nézek szét..."… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén …” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? … Na de méltóságos úr, nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse a 2. felvonásból: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- Bessy dala és Tengerész induló a 2. felvonásból: „- A kis kadétnak pehely a bajusza…Ha zúg a szél és viharos a tenger, gyorsan közeleg a vész, de nem remeg tőle mégsem az ember, ha igazi tengerész!... - Hip-hip hurrá, rajta legények, mindenki a helyén…/ - Nincs szebb élet, mint a tengerész, bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész, ne csodáljad hát, ha kedveli a lány, bolondul érte mind valahány!...” (Házy Erzsébet, km.  Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar és az MRT Énekkarának férfikara)


282 Búbánat 2020-03-06 11:22:05

Járay és Kövecses, avagy tenorok, akiket elfelejtene a világ

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2020.03.05. 12:02 ORIGO.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 131. LEVÉL

"Kedves Néném,..."

A cikk egyik bekezdését idemásolom:

"Kövecses Béla ugyanis 30 év alatt nem kevesebb, mint 1.400 operai előadásban lépett fel, ami alsó hangon is évente 40-nél több éneklést jelentett, gyakorlatilag pontosan ugyanannyit, mint amennyit a híres comprimarioPalcsó Sándor teljesített, márpedig rá mindenki úgy emlékszik, hogy le se jött a színpadról! (Ezúton is jó egészséget a 91-ben járó Palcsó művész úrnak!)"


281 Búbánat 2020-01-29 20:41:34

„Az a szép”  - a Dankó Rádió napi sugárzású zenés műsora, melyben 18 és 19 óra között operettmelódiák is hallhatók.

A mai adásban Johann Strauss három operettjéből szólaltak meg részletek, köztük A denevérből is: 

Ifj. Johann Strauss  - Karl Haffner -  Richard GenéeFischer Sándor:  A denevér

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) 

- Eisenstein, Rosalinda, Dr. Blind hármasa, I. felv.: (Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Eisenstein:

Minden zugprókátor átok!

Ilyen védőt még kilátott?

Ez már botrány, mondhatom!  

Rosalinda, Dr. Blind:

- Nyugalom! – Nyugalom!

Eisenstein:

Nem hogy enyhítést elérne,

sokkal rosszabb lett a vége,

ő az oka, állítom.

[…]

Rosalinda:

Így dühbe jönni kár,

hagyd abba végre már.

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

[…]

Dr. Blind:

Micsoda hang! Ez még se szép,

ebből elég, megyek is én.

Ez még se szép, ebből elég.

[…]

Rosalinda:

Ön tűnjön el, legyen elég,

a vége skandalum lesz még.

No, csillapodj le, édesem,

ha így ítéltek, hát legyen.

Majd vége lesz e néhány napnak,

Öt napra kell bemenned,  szót sem érdemel.

[…]

Dr. Blind:

Revokálni, apellálni, reklamálni, reparálni,

korrigálni, replikálni, applikálni, komplikálni,

protestálni, likvidálni, referálni, perorálni,

arbitrálni, kriminálni, regisztrálni, vindikálni,

kalkulálni, konkurálni, így fog végül triumfálni!

[…]


280 Búbánat 2020-01-29 18:41:04

Érdi Újság 2019. évi 46. szám

2019. november 22.

Palcsó Sándor: „Gyönyörű pályát futottam be”

Gimnazistaként egy diákelőadásban volt először Kukorica Jancsi, ami aztán jóval később egyik legnépszerűbb szerepe lett a kilencvenedik életévét a minap ünneplő Palcsó Sándornak, a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művésznek, Érd város életműdíjasának, az Operaház örökös tagjának.

Az idő megszépíti a múltat – szokták mondani, de a magas kort megért művészt hallgatva nincsenek kétségeink, hogy tényleg jó szívvel gondol vissza pályafutására, hogy isteni ajándéknak tartja énekesi és színészi talentumát, amivel sikerült jól sáfárkodnia neki magának s azt őt foglalkoztató Operaháznak egyaránt. Pedig nem vezetett egyenes út a sikerig, kezdetben egészen más pályát képzelt magának, komolyat, nem kevésbé tudományosat, mint az agysebészit, mígnem belátta, hogy édesapja tanácsára hallgatva inkább művészi tehetségét kellene kamatoztatnia. De addigra volt már kirúgott egyetemi hallgató, segéd- és mezőgazdasági munkás, sofőr, tisztviselő és katona Záhonyban, ahonnan aztán a Honvéd Művészegyüttes által hirdetett meghallgatásra jelentkezett, mivel legalábbis sejtette, hogy van hozzá tehetsége. Akik meghallgatták, azok viszont azonnal tudták, hogy egy ígéretes tenorra bukkantak – ezzel lényegében elkezdődött Palcsó Sándor énekesi karrierje. Ez a pályafutás a néhány tanulóév után a Magyar Állami Operaházban folytatódhatott és teljesedhetett ki, amikor a neves karvezető, zenepedagógus Érsek Mária, aki korrepetált a művészegyüttesben, beajánlotta és fölkészítette meghallgatásra.

„– Fölvettek. Aztán amikor a művészeti titkár megkérdezte, hogy én milyen szerepre vágyom, akkor azt mondtam, én nem kérek, sok kis szerepet szeretnék, hogy a szakmát megtanulhassam, kaptam is az ilyen feladatokat sorban, vagy tizenötöt másfél év alatt – emlékezik vissza a több mint hat évtizeddel ezelőtti eseményekre –, aztán rám osztották Benjamin Britten Albert Herringjét. Lényegében ez volt az első címszerepem, az első pillanatban fölfogtam, hogy ez egy remek lehetőség, ezzel be lehet mutatkozni a főváros közönségének. Ez volt a beköszöntő, utána sorra kaptam a tenor karakterszerepeket. Szerencsés voltam, mert rendkívüli zenei memóriával áldott meg a jóisten, irtózatos gyorsan tanultam, amit a színház ki is használt, ha váratlan beugrásokra volt szükség.”

Mintegy nyolcvan opera szerepeit énekelte pályája során, az egyik leggazdagabb repertoárral rendelkező karakterénekesnek tartják, aki még ma is azt vallja, hogy soha nincsen kis szerep, ő a legkisebb figurából is tud főszerepet csinálni.

„– Nem panaszkodhatom az életemre és a karrieremre sem, gyönyörű pályát futottam be – mondta egy korábbi interjúban, s vallja most is. – Akkor lehettem az Operaház tagja, amikor azt Aranykornak hívták. Nagyszerű volt együtt játszani olyan nagy énekesekkel, mint például László Margit, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet és Melis György. Hálás vagyok a sorsnak, mert kedvemnek valót csinálhattam. „


279 Búbánat 2020-01-28 13:00:44 [Válasz erre: 271 Búbánat 2019-11-26 23:20:12]

Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában

/Benjamin Britten - John Gay/

Erkel Színház, 1975


278 Búbánat 2020-01-23 23:18:05

Erdélyi Klaudia, a Dankó Rádió Az a szép című zenei műsorának összeállítója és műsorvezetője a mai adásban egyebek közt három olyan operettrészletet szerkesztett be, amelyekben Palcsó Sándor tenorja is felcsendül:

Szirmai Albert: Mágnás Miska

-  Rolla és Miska kettőse - "Te kis angyalédes, édes angyalnézz reámölelj puhán karoddal át, azt a cifra angyalát!” (Andor Éva és Palcsó Sándor)

- Marcsa és Miska kettőse: "Hoppsza Sári, hoppsza hó! Mindennap egy forduló! Ráadásnak három csók, csattanók, cuppanók!” (Zentay Anna és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1969. április 5., Kossuth Rádió 19.52 – 22.00

Jacques Offenbach: A sóhajok hídja – Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek…/Ó, te kis balga lélek…” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió 18.50 - 20.13


277 Búbánat 2020-01-21 23:15:52

Egy régi televíziós portré:

1972. november 7.  MTV 21.45 - 22.20  Egy este Palcsó Sándorral.

Közreműködik: Érsek Mária (zongoraművész, zenepedagógus), Házy Erzsébet (operaénekes), Gärtner András (ütőhangszeres művész), Maklári József (karnagy), Pál Tamás (karmester), Ruzsonyi Béla (nagybőgőművész) és Ütő Endre (operaénekes)


276 Búbánat 2020-01-19 13:54:46 [Válasz erre: 275 Búbánat 2020-01-19 13:54:09]

Rádió- és Televízióújság – 1990. Április 16-22. szám

Heródes nyugdíjban” – interjú Palcsó Sándorral

Palcsó Sándor derűje szinte magával sodor, pedig a művész már jó ideje otthagyta a színpadot és most nyugdíjasként él…

- Nyugdíjasként, de nem öregként!... – teszi hozzá azonnal a népszerű operaénekes, Heródes, Albert Herring, János vitéz oly karakteres alakítója.  – A feleségem halála után ismét megnősültem, van egy négyéves kislányunk. Az első házasságomból való nagyfiam jóvoltából pedig már unokám is született. Szeretek élni és szerencsém is van, mert úgy élek, ahogy mindig is szerettem volna.

- Ezek szerint nem hiányzik a színpad?

- Ezt nem mondtam, mert a deszkáktól elszakadni más sem igen tud, én sem tudok. De … Az a légkör, amelyben ma dolgoznak az énekesek, muzsikusok, nem nekem való. Sokat szerepelek ezzel szemben vidéken és a különböző fővárosi rendezvényeken. És most szerénytelen leszek: még mindig nagyon szeret a közönség, és még mindig sikerem van. Pedig de sokszor megfogadtam már, hogy nincs tovább, nem énekelek egy hangot sem. Mert egy dologtól tartok, attól, hogy valaki – legyen az akár csak egy néző – arra gondoljon: „Istenem, de eljárt felette az idő”. Ezt nem szeretném megélni.

- Gondolom, ez a veszély nem fenyegeti, hiszen – ahogy hallottam – naponta gyakorol…

- Meg sem próbálom elbliccelni, mert leánykám rám szól, hogy „tessék gyakorolni”. Végül is a színház nélkül jól megvagyok, énekelni változatlanul szeretek, és senki kedvéért nem vagyok hajlandó a morózus, szerencsétlen nyugdíjast alakítani. Egy témáról azonban nem szeretnék megfeledkezni, és ez a rádió. Imádok ide járni, imádok itt énekelni. Élvezem ezt a légkört és kedvelem az embereket, akikkel így összekerülök, akikkel együtt dolgozom. Itt itthon érzem magam, és valahol a szívem mélyén azt hiszem, a „rádió” is szeret engem.

/Nyárádi Éva/


275 Búbánat 2020-01-19 13:54:09

Operaházi portrék: Palcsó Sándor

Huszár Klára  összeállítása

Elhangzott: 1990. április 20., Bartók Rádió, 10.27 – 11.03


274 Búbánat 2019-12-27 20:22:46

Budapest, 1963. április 3. A Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett Róna Viktor táncművész és Palcsó Sándor operaénekes az Erkel-díjjal elismert Békés Andrással és a szintén Liszt Ferenc-díjjal jutalmazott Házy Erzsébettel beszélgetnek a 1963. évi művészeti díjak átadása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc termében. MTI Fotó: Keleti Éva
 

Róna Viktor (Budapest, 1936. augusztus 17. – Budapest, 1994. január 15.) Kossuth- (1965) és Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar táncművész, Érdemes (1972) és Kiváló művész (1976) koreográfus, balettigazgató. Palcsó Sándor (Pécs, 1929. november 8. –) Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar operaénekes (tenor), színész, Békés András (Debrecen, 1927. március 23. –) Kossuth- (1995) és Erkel Ferenc-díjas (1963) magyar rendező, érdemes (1970) és kiváló művész (1980), Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész.

Készítette: Keleti Éva
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-841747


273 Búbánat 2019-12-08 00:00:35 [Válasz erre: 272 Búbánat 2019-12-03 20:29:27]

„Hat kérdés Palcsó Sándorhoz”

/RTV Újság, 1986. október 13 – 19.) – Németh Ibolya

„Vívtam életemben sok nehéz csatát…” – énekli a francia király szerepében Palcsó Sándor.

- Csatázik még?

- Nem. 1980 óta vagyok a Magyar Állami Operaház nyugdíjas magánénekese. Most már megtehetem, hogy csak a kedvemre való szerepeket vállaljak.

- 74 operaszerep van a háta mögött. Maradt-e valamilyen hiányérzete?

- Nem. A szamárlétra – mert én hiszek benne – valamennyi fokát megjártam. A karakter szerepkör bőséges és színes játéklehetőséget biztosított számomra. Unalmas lehet állandóan hősszerelmest énekelni. Az én világom a játék, a bukfencezés, a komédia. Mindehhez szükséges a „mesterség” szeretete. A skatulyámba – ami tulajdonképpen egy óriási láda – belefért daljáték, klasszikus és modern szerep egyaránt. Szerepeim közül a Borisz Godunov esetlen bolondja állt hozzám legközelebb. De említhetném Mimét, Logét, Davidot, vagy az Albert Herring címszerepét, Szokolay Hamletjét, Ránki Tragédiájának Luciferjét.

- Említette, hogy ön a népszerűségét elsősorban a rádiónak köszönheti. Hogyan került kapcsolatba a mikrofonnal?

- Már öt éve az Operaház tagja voltam, de még nem léptem át a rádió küszöbét. Egyszer megbetegedett az egyik kolléga, s a helyére gyorsan be kellett ugrani valakinek. Akkor szólt Udvardy Tibor az illetékeseknek: „Miért nem hívjátok be a Palcsót, ő azonnal leénekli. Így kerültem be a Rádióba. Attól kezdve gyakori vendég voltam, sokszor foglalkoztattak. Csak azt sajnálom, hogy mindössze egyetlen önálló operafelvételem van, a Siegfriedből Mime halála. A többi mind népdal-, nóta- és operettfelvétel. Megtörtént, hogy levelet kaptam a Fővárosi Operettszínház címén. Sajnos még ma sem tudják a hallgatók közül, hogy igazából operaénekes vagyok. (Búbánat: Sebestyén András karmester A víg özvegy Zéta Mirko szerepének felvételére hívta be Palcsó Sándort a Rádióba, Udvardy Tibor - aki Danilót énekelte -  ajánlására, 1962-ben.)

- Ön a kortárs magyar zene egyik leggyakoribb megszólaltatója.

- Valóban sokszor énekeltem a mai szerzők műveit. Sokan nem szeretik, hiszen nem mindig hálás dolog egy-egy modern művet betanulni. Többe kerül a tanulás, mint amennyit profitálni lehet belőle. Én azonban szerencsés vagyok, több rádiós felvételemet átvette a Hanglemezgyár is.

- Úgy tudom, hogy több szerző egyenesen az ön számára írt új művet.

- Ilyen volt Dávid Gyula Lakjatok vígan! dalciklusa, Tardos Béla Négy zenekari dala Illyés-versekre, Botay Attila Nem én kiáltok József Attila-ciklusa, Balassa Sándor Kassáh requieme. Említhetném még Láng István és Ribári Antal műveit is. Balassa Az ajtón kívül című operájából először rádiófelvétel készült, s csak utána mutatta be az Operaház.

- Hogyan telnek nyugdíjas napjai?

- Sokat pihenek, jól érzem magam. Ha hívnak valahová énekelni – legyen az operaelőadás vagy koncert a hangversenydobogón -, szeretettel és örömmel teszek eleget a kérésnek. S remélem, azt sem kell elfelejtenem, hogy merre van a Bródy Sándor utca.


272 Búbánat 2019-12-03 20:29:27

LISTA Palcsó Sándor rádiós operett-, daljáték- és zenés játék felvételeiről

Kivételként, a lista elejére Offenbach operájának stúdiófelvételét tettem -  az időbeliség innen indul:

  • Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Hoffmann meséi  - opera  (1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00) - Erdélyi Miklós – Ágai Karola, Orosz Júlia, Déry Gabriella, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Radnay György, Bende Zsolt, Veress Gyula, Várhelyi Endre, Petri Miklós, Palcsó Sándor (Nathaniel), Nádas Tibor, Komlóssy Erzsébet, Domján Edit (próza), az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Zenei rendező: Járfás Tamás

 

  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
  • Dávid Gyula – Benedek András: Egy éj az Aranybogárban (1963. április 4., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.20) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Sándor Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó.
  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba (keresztmetszet, 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57) – Sebestyén András - Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kovács Péter, Palócz László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György. Gál Zsuzsa és Kardos György összekötőszövegét elmondja: Mészáros Ági
  • Lendvay Kamilló – Erdődy János: A három testőr (keresztmetszet, 1963. szeptember 29., Kossuth rádió, 13.00 – 13.48) – Breitner Tamás - Lády Zsuzsa, Lehoczky Éva, Petress Zsuzsa, Tarnay Éva, Bende Zsolt, Katona Lajos, Kishegyi Árpád, Kövesdy Károly, Maleczky Oszkár, Máhr Ottó, Palcsó Sándor, Palócz László, Sebestyén Sándor, Szalma Ferenc, Várhelyi Endre, a Földényi-kórus  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Rónay István
  • Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963. december 25., Kossuth Rádió 19.05 –22.00) – Lehel György – Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Ferenc, Ilosfalvy Róbert, Kozma Lajos, Melis György, Radnay György, Palcsó Sándor…, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.
  • Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly - Endrődi Sándor, Pásztor Árpád - Sassy Csaba: Rákóczi (1964. január 4., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00–Kerekes János - Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Andor Éva, Neményi Lili, Udvardy Tibor, Palócz László, Palcsó Sándor, Bende Zsolt,…az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
  • Iszaak Oszipovics Dunajevszkij – Innocent Vincze Ernő – Romhányi József: Szabad szél (keresztmetszet, 1964. április 2., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.45) – Sebestyén András – Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
  • Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe (1964. május 9., Kossuth Rádió, 20.22 – 22.00) – Tóth Péter – Andor Éva, László Margit, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, a Földényi-kórus és az MRT kamarazenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
  • Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33 ) – Sebestyén András – Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Carl Millöcker – Gáspár Margit – Kardos György – Blum Tamás: A koldusdiák (1964. augusztus 15., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00) – Kerekes János – Vámos Ágnes, Neményi Lili, Svéd Nóra, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Palócz László, Maleczky Oszkár, Pálffy Endre, Göndöcs József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Békés
  • Franz von Suppé – Innocent Vincze Ernő: A szép Galathea (1964. november 7., Kossuth Rádió 20.10 – 21.35) – Lehel György – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám
  • Vincze Ottó – Vidor Miklós: A szüzek városa (1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.05-22.00) – Vincze Ottó – Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor, Bilicsi Tivadar, Csajányi György, Csákányi László…, a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
  • Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám (1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.00) – Fischer Sándor – László Margit, Palcsó Sándor, Radnay György, az MRT kamarakórusa és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc.
  • Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg (1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00) – Sebestyén András – Németh Marika, Ágai Karola, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Solymosi Ottó.
  • Arthur Sullivan – Blum Tamás: Esküdtszéki tárgyalás (1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00) – Blum Tamás – László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor.
  • Hidas Frigyes – Kristóf Károly: Az Asszony és az Igazság (1965. augusztus 14, Kossuth Rádió, 21.10 – 21.42 ) – Hidas Frigyes – László Margit, Szirmay Márta, Palcsó Sándor, Palócz László, Várhelyi Endre, Domahidy László, Külkey László, az MRT kamarakórus és szimfonikus zenekara. Rendező: Ruitner Sándor
  • Farkas Ferenc – Baróti Géza – Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő (1965. augusztus 21.,  Petőfi Rádió 14.45-16.00) – Lehel György – László Margit, Kiss Manyi, Komlóssy Erzsébet, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, Csákányi László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor: A szép Heléna (1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Gombos Éva, Erdész Zsuzsa, Réti József, Maleczky Oszkár, Melis György, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Palócz László, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Horváth Ádám.
  • Szőnyi Erzsébet – Benedek András: Száz cifra köntös (1965. december 24., Kossuth Rádió,  20.30 – 22.00 ) – Kerekes János – Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Palcsó Sándor, Palócz László, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre
  • Szokolay Sándor – Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (1965) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Réti József, Domahidy László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Kishegyi Árpád, Rátonyi Róbert, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Székely András. Rendező: László Endre.
  • Lehár Ferenc- Gábor Andor: Luxemburg grófja (1966. február 26., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00) – Sebestyén András – Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert.
  • Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Hej, Madrid, Madrid – avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal  (1966. november 5., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00 ) – Vincze Ottó – Barlay Zsuzsa, László Margit, Szirmay Márta, Palcsó Sándor, Bódy József, Palócz László, Kishegyi Árpád, Várhelyi Endre, a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Franz von Suppé – Innocent Vincze Ernő: Pajkos diákok (1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39) – Breitner Tamás – Erdész Zsuzsa, Szirmay Márta, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Gyöngy Pál - Békeffy István – Szilágyi László: Kadétszerelem (részlet, Qualiton,1967) – Gyulai Gaál Ferenc - Szabó Rózsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Melis György, Palcsó Sándor, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Juhász István
  • Oscar Straus – Mérey Adolf – Fischer Sándor: Varázskeringő (1967. március 25., Kossuth Rádió 19.25 – 20.50) – Sebestyén András – László Margit, Petress Zsuzsa, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Kovács Péter, Külkey László, Várhelyi Endre, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám.
  • Leo Fall – Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour (1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00) – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Szirmay Márta, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre.
  • Tamássy Zdenkó – Mándy Iván – Dalos László: Női különítmény (1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 21.35 – 23.00) – Hidas Frigyes – Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, Bilicsi Tivadar, Buss Gyula, Katona Lajos, Palcsó Sándor…, a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
  • Johann Strauss – Ditrói Mór – Blum Tamás: A királyné csipkekendője (1967. november 4., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00) – Bródy Tamás – László Margit, Orosz Júlia, Bartha Alfonz, Göndöcs József, Korondy György, Kishegyi Árpád, Katona Lajos, Michels János, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám
  • Arthur Sullivan – Romhányi József: A mikádó (1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00) – Breitner Tamás – László Margit, Barlay Zsuzsa, Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet, Réti József, Kovács Péter, Palcsó Sándor, Palócz László, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Békés András.
  • Oscar Straus – Gábor Andor – Romhányi József: Legénybúcsú (1968.április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00) – Sebestyén András - Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: László Endre.
  • Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Hétfőtől szombatig (1968. június 15., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.10) – Vincze Ottó – Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Palócz László, Várhelyi Endre…, a Harmónia együttes, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre.
  • Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén András – Andor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor,  Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál
  • Robert Planquette – Romhányi József: Rip van Winkle (1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 – 22.00) – Breitner Tamás - Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Béres Erzsébet, Erdész Zsuzsa, Nagy Rita, Petress Zsuzsa, Gregor József,  Kishegyi Árpád, Melis György, Palócz László, Palcsó Sándor, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr., Szerkesztő: Bitó Pál
  • Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta (részletek, 1968. Kossuth Rádió) – Bródy Tamás - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara.
  • Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska (1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00) – Sebestyén András – Andor Éva, Zentay Anna, Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Várhelyi Endre, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Offenbach-est a Rádió 6-os stúdiójában (1969. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00) – Bródy Tamás – Ágai Karola, Házy Erzsébet, László Margit, Szőnyi Olga, Korondy György, Palcsó Sándor, Radnay György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Karl Michael Ziehrer – Romhányi József: Csavargók (1971. július 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.17) – Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Koltay Valéria, Szőkefalvi-Nagy Katalin, Korondy György, Palcsó Sándor, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bende Zsolt, Katona Lajos, Göndöcs József, Várhelyi Endre, Kovács Péter, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Bozó László.
  • Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston: Kedves rokonok (1972. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.55 – 21.15) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Barlay Zsuzsa, Ercse Margit, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT kamarakórusa és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Florimond Hervé – Semsei Jenő – Szabó Miklós: Lili (1972. december 25., Kossuth Rádió, 17.31 – 18.58) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Feleki Kamill, Csákányi László, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. – A Lili- keringő Bánfi Sándor szerzeménye.
  • Carl Millöcker – Theo Mackeben – Szenes Andor: Dubarry (részletek, 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23: „Operettest” – Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa, Kónya Sándor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Kerekes János – Bíró Lajos - Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (1973. augusztus 19. Kossuth Rádió, 19.35 - ) – Kerekes János - Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Ráday Imre, Baracsi Ferenc, Maros Gábor, a Harmónia Énekegyüttes, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Solymosi Ottó.
  • Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója (1973. október 29., Petőfi Rádió)- Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, Palcsó Sándor, Simándy József,  az MRT énekkara, a Magyar Állami Operaház zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál 
  1. Cigányszerelem – „Csókban van csak az ifjúság” (Horváth, Palcsó)
  2. A víg özvegy – Daniló belépője (Palcsó)
  3. A víg özvegy – Bevezetés és Vilja-dal (Németh, énekkar
  4. Luxemburg grófja – „Gyerünk, tubicám” (Petress, Palcsó)
  • Lehár Ferenc – Szenes Andor- Dalos László: Szép a világ (1974. május 1., Kossuth Rádió 14.29 – 15.00) – Bródy Tamás – Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
  • Carl Millöcker – Harmath Imre: A szegény Jonathán (részletek, 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18) – Bródy Tamás - Andor Éva, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Ránki György – Devecseri Gábor – Weöres Sándor: A furfangos csecsemő (1974. október 13., Petőfi rádió 9.20 – 10.00) - Oberfrank Géza – Galambos Erzsi, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Hadics László, Gregor József, Rozsos István, Begányi Ferenc…, az MRT énekkara és gyermekkórusa, kamarazenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Huszár Klára.
  • Horusitzky Zoltán – Romhányi József: Egyetlenegy éjszaka (1974. november 23,, Kossuth Rádió, 20.59 – 22.00) - Jancsovics Antal – László Margit, Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, Palócz László, Sólyom-Nagy Sándor, Szénássy István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Jacques Offenbach – Romhányi József: Piaci dámák (1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50) – Hidas Frigyes – Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Horváth Ádám
  • Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő (keresztmetszet, 1976. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28) – Bródy Tamás – Németh Marika, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Jacques  Offenbach – Romhányi József: A sóhajok hídja (1976. december 26. Kossuth Rádió 18.50 – 20.13) – Bródy Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Kishegyi Árpád, Antalffy Albert, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Radnai György, Rozsos István, a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Seregi László. 
  • Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács (keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04) – Sebestyén András - Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István az MRT énekkara és szimfonikus zenekara
  • Offenbach-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1977. január 31., Petőfi Rádió, 19.40-21.40) – Breitner Tamás - Barlay Zsuzsa, Házy Erzsébet, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Gregor József, B. Nagy János, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Énekkara, az MRT szimfonikus zenekara, a Magyar Állami Operaház Énekkara (A 66-os szám, Eljegyzés lámpafénynél, A férj kopogtat, A gerolsteini nagyhercegnő, A sóhajok hídja, A szép Heléna, Hoffmann meséi) 

          - A férj kopogtat (Palcsó)

          -  Négyes és kuplé (Lehoczky, Kincses, Palcsó, Gregor)

  • Suppé-est közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36) – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Mersei Miklós, Miller Lajos, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.  (Pikk dáma, A szép Galathea, Boccaccio, Könnyű lovasság)   - Boccaccio – a.) Nyitány, b.) Bevezető jelenet, kórusegyüttes (Mersei, Palcsó, énekkar)
  • Jacques  Offenbach – Fodor Ákos: Kékszakáll (1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00 ) -  Bródy Tamás – Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, Melis György, Szénássy Ernő, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40 – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara – Kulinyi Ernő: A bajadér - Marietta és Napoleon St. Cloche kettőse: „Jön-e velem nagysá’d shimmyt járni„ (Kalmár, Palcsó) – Gábor Andor: A csárdáskirálynő - Együttes: „Nincs szebb, mint a szerelem” (Pászthy, Korondy, Gáti, Palcsó); -  Együttes: „Hurrá! Hurrá” (Kalmár, Pászthy, Gulyás, Korondy, Palcsó)
  • Jacques Offenbach - Romhányi József: Párizsi élet (1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00.) – Breitner Tamás - Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Erkel Tibor. Rendező: Cserés Miklós dr. 
  • Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra (1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25) – Sebestyén András - Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Maros Gábor, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Jacques Offenbach – Romhányi József: Orfeusz az alvilágban (a Magyar Rádió hangversenyszerű előadásában a Csepeli Munkásotthonból, 1980. december 15., Petőfi Rádió, 19.46 –) – Lukács Ervin – Kalmár Magda, Mészöly Katalin, Csengery Adrienne, Zempléni Mária, Takács Tamara, Ötvös Csilla, Korondy György, Bándi János, Rozsos István, Palcsó Sándor, Bordás György, Mersei Miklós, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
  • Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini (1981. március 14., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35). -  Sebestyén András – Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László.
  • Jacques Offenbach – Huszár Klára: Szökött szerelmesek (1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, Michels János, Moldvay József, Orbán László, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Seregi László.
  • Lehár-est közvetítése az MN. Művelődési Házából (1981. augusztus 10., Kossuth Rádió 20.14 – 22.00) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, Palcsó Sándor, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál (A víg özvegy, A három grácia, A mosoly országa, Cigányszerelem, Pacsirta, Giuditta, Paganini, Luxemburg grófja) – az 1981. június 27-i koncert hangfelvétele.

    5.) – Martos Ferenc: Pacsirta
    a.) Bevezető kórus (énekkar)
    b.) Palikám, Palikám (Palcsó, énekkar)

    8.) – Gábor Andor: Luxemburg grófja
    a.) Basil belépője (Palcsó, Basky, Pere, Zimányi)
    b.) Angéla dala (Kalmár)
    c.) Polka táncos (Kalmár, Palcsó)
  • Kálmán Imre - Herczeg Géza – Dalos László: Josephine császárné (keresztmetszet, 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50) – Bródy Tamás - Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál. Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el.
  • Kálmán Imre – Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya (1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)  - Breitner Tamás – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Póka Balázs, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László.
  • Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő - Innocent Vincze Ernő: A szelistyei asszonyok (1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42) – Breitner Tamás – Mészöly Katalin, Sudlik Mária, Zempléni Mária, Divéky Zsuzsa, Miller Lajos, Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, Mersei Miklós, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Békés András

271 Búbánat 2019-11-26 23:20:12 [Válasz erre: 217 Búbánat 2018-06-24 16:39:06]

John Gay: Koldusopera

Házy Erzsébet; Palcsó Sándor

Erkel Színház, 1975. január 5.

Fényképész neve: Keleti Éva

Forrás: OSZMI


270 Búbánat 2019-11-21 09:33:00

Palcsó Sándor - fotó - 1980

Palcsó Sándor az Operaházi öltözőben

Fotó:  Szalay Zoltán

Dátum: 1980


269 Búbánat 2019-11-20 23:18:34

Erkel: Hunyadi László – Palcsó Sándor V. László szerepében (1967)

 

Kodály: Háry János – Palcsó Sándor Komlóssy Erzsébettel

Palcsó Sándor és Begányi Ferenc a  Borisz Godunovban


268 Búbánat 2019-11-18 13:15:51 [Válasz erre: 266 Búbánat 2019-11-11 10:58:04]

R. Strauss: Salome – Palcsó Sándor és Kasza Katalin (1972)

Palcsó Sándor interjúja az Érd FM 101.3-on.

Kiírtam ide a szöveget:

- Énnekem nagyon-nagyon sok kedvenc szerepem volt, mert nekem egy nagyon jó szerepköröm volt, miután  olyan hangstílusom volt, amivel mindent meg tudtam oldani, mert nagy magasságom is volt, jó mélységem is volt.   És hát az a helyzet, hogy annyira előrehaladt kottaolvasási állapotban voltam, mire az Operába kerültem,   mert akkor már a Honvéd Művészegyüttes férfikarát is megjártam, ahol rengeteg jó zenét tanultunk, ahol meg lehetett nagyon  jól a kottaolvasást és mindenfélét  ismerni. Ebből aztán az ember nagyszerűen táplálkozhatott és sok mindent megoldott. Így aztán, amikor eljött az a divat, hogy mai moderneket is játszott az Opera, akkor bejelentette a direktor, hogy 1958-tól minden évben bemutatunk egy modern operát.  Miután mindenki tudta rólam, hogy én akármilyen komplikált kottát leolvasok, így aztán nem volt gond, hogy a legnehezebb szerepet ki játssza benne. Az mindig én voltam. Ez egy borzasztó hálás dolog volt, mert az ember biztos lehetett abban, hogy hála Istennek, szükség van rá.  Így aztán hát én rengeteget dolgoztam, hála Istennek!  Na most, azért annak azért egy kis hátulütője is volt, mert kétszer is gondok voltak a szívemmel.  Azt ajánlotta a "tudós", hogy jobb lenne egy kicsit pihentetni a dolgokat, mert esetleg nagyobb baj lesz belőle. Így aztán akkor előbb elmentem nyugdíjba, mert nekünk azt megengedték, mert nehéz fizikai munkának van tekintve. És abbahagytam ezt a nagy melót, amit én rendszeresen csináltam, majdnem harminc évig. Olyan szerencsés körülményeink voltak nekünk, hogy például hogyha valaki a Hamletet eljátszhatta, akkor az olyan volt, mintha a Nemzetiben  játssza ezt, a Madáchban azt - mint színész. Mindig a legnagyobb színészek játszották ezeket a szerepeket.  Na most, ezek az Operában mind nekem jutottak. Ami hát azért volt természetes, mert én gond nélkül megtanultam őket.  Így aztán a legcsodálatosabb szerepekhez hozzájutottam: így játszottam el a Hamletet, eljátszottam a Lucifert, eljátszottam a Bűn és bűnhődés Vizsgálóbíróját, ami egy híres színészszerep volt. Nem beszélve arról, hogy az Erkel Színházban mentek a könnyebb darabok. És aztán a könnyebb darabokba belefért még a János vitéz,  A cigánybáró, A koldusdiák! Ezek mind komoly, klasszikus operettek voltak. És hát így nagyon-nagyon jó szerepkörhöz jutottam hozzá.

- Mit üzenne a fiatal generációnak, akik mondjuk operaénekesek szeretnének lenni.

- Nem szeretnék senkiről rosszat mondani, mert nem is ismerem a fiatal kollégákat, mert hiszen évtizedek óta nem vagyok a színházban.  Annyira mást játszik ma már az Operaház, és annyira másképp játsszák, amit én megvallok őszintén, nem akarok én ezzel senkit a világért megbántani, mert a szereplőket sem ismerem.    Olyan kifordított, elferdített, rossz felfogású darabrendezéseket csinálnak, mert modernet akarnak - de hát miért nem lehet azt megérteni, hogy az a modern zene, amit a mai zeneszerző ír, az nem azonos azzal a modernnel, amit Verdiék megírtak és ezek a mai fiatalok elferdítik. Hát ez két különböző dolog. Úgyhogy ezzel nem lehetne így visszaélni. Ettől aztán a mai operajátszás, sajnos, egészen más, mint a miénk volt. Mi a klasszikusat játszottuk…

- Nagyon boldog születésnapot kívánok! Milyen érzések töltik el így a 90. születésnapja alkalmából?

- Én úgy vagyok ezzel az ünnepléssel, hogy elég furcsa ember vagyok, mert én nem törődöm olyannal, hogy élet vagy halál. Én azzal törődöm, hogy rábízom a gondviselő Úristenre, miután úgyis Őnála van a nagykönyv.    s Ő tudja, hogy mikor akarja hazaszólítani az embereket a földről. Így aztán ezzel a dologgal nem törődöm. Meglehetősen boldog vagyok, hogy családom olyan, hogy nyugodt körülmények között élek, hát viszonylagos egészségben, mert vannak ugyan nyavalyáim, de azok a nyavalyák nem múlnak el, csak karba lehet őket tartani. És aztán nekem van két Ildikó: a nagy Ildikó és a kis Ildikó, és ők nagyon szigorúan karba tartanak engem.  Jó és nyugodt körülmények között élek. Szeret a családom, én is őket, így az élet természetesen könnyebb és egyszerűbben felfogható, mint más esetben. Nagyon kevés embert ismerek személyesen, mert hát a nyavalyáim meg a nehezebb mozgásom miatt én nem nagyon mászkálok, így aztán hetvenezer embert azért nem tudtam megismerni, amióta Érden lakunk. De hát, amúgy én nagyon jól elvagyok. Ha valaki jön hozzám, akkor én azzal elbeszélgetek, eszmét cserélek emberekkel. Nagyon kedvesen jött egy csomó ember az elmúlt hét végén, amikor a baráti kör felköszöntött, kellemesen megleptek engem, mert én nem tudtam róla. Így aztán hát nagyon kedves meglepetés volt, és nagyon jól is esett, meg is voltam hatódva. Hát egy boldog születésnaphoz ennyi elég, ha az ember örül és meghatódik!


Kacsóh: János Vitéz – Palcsó Sándor és Erdész Zsuzsa (1968)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.