vissza a cimoldalra
2022-11-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Opernglas, avagy operai távcső... (21621)
Társművészetek (2583)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63905)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Kimernya? (4687)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A díjakról általában (1179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3307)
Balett-, és Táncművészet (6150)
A nap képe (2349)
Pantheon (3193)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)
Momus-játék (6352)
Sass Sylvia (490)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Zenei események (1027)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (904)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

5169   smaragd 2022-07-23 09:49:47

                              

Magyar Rádió, VI-os stúdió – próbaszünet Kemény Egonnal:

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Erdődy János, Ruitner Sándor és mások

© Kemény Egon Archívuma

 

KEMÉNY EGON

KÉTSZERES ERKEL FERENC-DÍJAS ZENESZERZŐ

HALÁLÁNAK 53. ÉVFORDULÓJÁN

1969. július 23-án befejeződött egy emberi élet és lezárult Kemény Egon zeneszerzői karrierje.

Bécsben született, majd Kassán, Berlinen és Budapesten át vezetett az élete. Itt, a magyar fővárosban telepedett le 22 évesen, ekkor a szakma és a kritikusok már egyaránt arriváltnak tekintették. Két világháborúban és nehéz történelmi helyzetekben élt, mindig emberségesen, ahogy a szülői házban és baráti környezetükben látta, tanulta és lelkében maga is kötelességének érezte.

A megjelent nekrológokban a XX. századi nemes magyar könnyűzene mestereként említik, aki személyében ugyanazzal az eleganciával rendelkezett, mint ami zenéjét is jellemezte, végigkísérte.

Klasszikus műveltsége, kiváló és sokoldalú zenei tehetsége, nagy tudása, precíz munkastílusa és becsületes életvezetése munkássága során rendkívül sok zenei műfajban hozott sikert számára.

Említsük meg még finom, de mindig határozott viselkedését, odaadó zenei önzetlenségét zeneszerző kortársai műveinek hangszerelése tekintetében, aktív munkálkodását a zeneszerzők szakmai, érdekvédelmi szervezeteiben, Dr. Huszka Jenővel is, és később a Magyar Zeneművészek Szövetsége megalakulásában.

A Budapesti (1927-ben Fővárosi) Operettszínház igazgatója, rendezője – és Harmath Imre – a fentiek mellett azonnal felismerte megbízhatóságát és korrepetitornak majd 1928-tól állandó karmesternek szerződtette. "Közbeszólt" a nagy gazdasági világválság és "Kikelet ucca 3" című nagyoperettje bemutatóját követően (1929), Ábrahám Pál 1930-ban rögtön magával vitte Berlinbe. "Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt" – ez a mondat számos zenei témájú írásban megtalálható, mindenki tudta, így hat és fél éven keresztül nyílt titok volt zenei együttműködésük a világhírűvé vált berlini Ábrahám Pál-operettek nagyzenekari hangszerelésében, a filmváltozataik elkészítésében és a karnagyi feladatok ellátása mellett az u. n. titkári teendőkben.

1933 előtt és után Kemény Egon nevét már jól ismerték a budapesti zenés pódiumokon, a híres, magyar irodalmi jellegű kabarék szerzői és közönsége, az Operettszínház, a Fészek Művészklub, a New York kávéház törzsasztalai (1929-ben már beltag volt), a művészek és a közönség valamint 1934-től a későbbi Magyar Rádió is.

Kemény Egon a gershwini zene nagyzenekari meghonosítója Magyarországon, "Hullámzó Balaton" című, jazzparafrázis fantázia műfajú kompozíciója óriási visszhangot keltett, az Operaház zenekara adta elő. Több mint háromszáz, sikerrel bemutatott művének felsorolására most még nagy vonalakban sem vállalkozom, rádiótörténeti jelentőségű művészi érdemei – az első rádiódaljáték (1937), az első rádióoperett (1949) zeneszerzője, valamint további rádiós műfaji újdonságok – megtalálhatók a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT weboldalán (https://kemenyegon.hu/), a CD-k kísérőfüzeteiben és a Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) https://momus.hu/forum.php?forumcat=483 (2016-2022) számtalan eredeti dokumentumot is tartalmazó bejegyzéseiben.

Színpadi műveihez sorolhatjuk rádiódaljátékait és rádióoperettjeit, amelyekhez színpadi változatot is készített, továbbá a Budapesti (Fővárosi) Operettszínházban bemutatott, új operettstílust hozó nagyoperettjeit: „Kikelet ucca 3” (pesti operett,1929), „Fekete liliom” (romantikus nagyoperett 1946), „Valahol Délen” (színhelye Caracasban egy luxusszálloda volt, 1956)

Valamennyi művében sztárszereplők léptek fel, vagy fiatal művészek, akik később a magyar színpadok és az Állami Operaház csillagai lettek.

A Magyar Rádió Kemény Egon-felvételeit 2012 óta, megalakulásától a Dankó Rádió játssza, így tegnap, a műsorhét utolsó napján Tölgyi Krisztina és Szabó Tamás szerkesztők megemlékezését hallhattuk az „Az a szép” című műsorban. Ebben az évben sem felejtkezett meg az MTVA Kemény Egonról, akinek CD kiadványait is támogatta, és e tekintetben valóban méltó utóda a Magyar Rádió szellemiségének. A Dankó Rádió értékes Kemény Egon-emlékheteit és -emlékműsorait évről évre Nagy Ibolya, Erdélyi Claudia és Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető állította össze.

Kemény Egon zeneszerző műveinek zenetudományi feldolgozásához bizony komoly és széleskörű zenei felkészültség szükséges és szívből kívánom, hogy (az eddigi, XXI. századi, egyes szakirányú könyvekben megjelent elégtelenségek után) a jövőben most már így is legyen!

                             

                                                                       

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Richard Wagner: Az istenek alkonya

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Szabó Marcell (zongora), Onczay Zoltán (gordonka), Kanyó Dávid (fuvola), Kővári Eszter Sára (ének)
Az est házigazdája: Madarász Iván zeneszerző


Liszt: 104. Petrarca-szonett, S.161/5
Bartók: Három Csík megyei népdal, BB 45b
Dohnányi: Ruralia Hungarica, Op. 32/a, 32/d
Horváth Márton Levente: Sonata da chiesa
Madarász Iván: Három történet oboára
Bella Máté: A pillangó álma
Balogh Máté: Hét hangya
Madarász Iván: Fú a szél a nádasban

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Lajkó István (zongora)
"A fekete-fehér színei 2022"
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett, 104. Petrarca-szonett, 123. Petrarca-szonett
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Medtner: Szonáta-ballada, op. 27

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Réka (gordonka, viola da gamba)
Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál
C. Ph. E. Bach: A-dúr gordonkaverseny
J. Pfeiffer: A-dúr versenymű viola da gambára
A mai nap
született:
1797 • Gaetano Donizetti, zeneszerző († 1848)
elhunyt:
1643 • Claudio Monteverdi, zeneszerző (sz. 1567)
1924 • Giacomo Puccini, zeneszerző (sz. 1858)
1957 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző (sz. 1897)