Bejelentkezés Regisztráció

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)


5050 Búbánat 2022-02-11 11:44:09 [Válasz erre: 5049 smaragd 2022-02-11 11:33:13]

Persze, időnként azért benézek ide (is)...


5049 smaragd 2022-02-11 11:33:13 [Válasz erre: 5048 Búbánat 2022-02-11 10:53:14]

Egyébként pont a napokban gondoltam arra, hogy nincs már kivel megbeszélni itt a fórumon, azt amit észleltem, hogy egy-egy, néhány régen hallott felvétel mégiscsak fel-felbukkan. Ezért is örültem bejegyzésednek.


5048 Búbánat 2022-02-11 10:53:14 [Válasz erre: 5047 smaragd 2022-02-11 10:47:41]

:-)


5047 smaragd 2022-02-11 10:47:41 [Válasz erre: 5046 Búbánat 2022-02-11 10:43:51]

Résen vagyunk, itt váratlan dolgok, meglepetések jöhetnek :-).


5046 Búbánat 2022-02-11 10:43:51 [Válasz erre: 5045 smaragd 2022-02-11 10:42:35]

És még nincs vége a hétnek...


5045 smaragd 2022-02-11 10:42:35 [Válasz erre: 5044 Búbánat 2022-02-11 10:20:28]

Ezt örömmel látom! Az új "Túl az Óperencián" műsor részletei is szerepelnek válogatásodban (egyszerűsített modus-ra váltottál :-), de még így is elég sok időt és odafigyelést igénylő tevékenység!). 
Czikora László műsorában szerdán hangzott el:

Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

  • "Még nincsen senkim sem..." foxtrot táncszám Rátonyi Róbert, Gyenes Magda, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

5044 Búbánat 2022-02-11 10:20:28

A héten (mostanáig) a Dankó Rádióban elhangzott operettrészletek közül "szemezgetek":

Lehár Ferenc: Giuditta – „O signora, o signorina”  (Molnár András, km. Mersei Miklós)

Leo Fall: Sztambul rózsája – Ahmed dala (Réti József)

Franz von Suppé: Boccaccio – Fiametta dala (Osváth Júlia)

Huszka Jenő: Lili bárónő – „Egy férfi van a szívem közepébe’ „  (Házy Erzsébet)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Paulette és Tivadar vidám kettőse (Decsi Ágnes és Fülöp Attila)

Huszka Jenő: Gül baba – Bordal (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

Szirmai Albert: Táncos huszárok – Karmester-kettős (Németh Marika és Kövecses Béla)

Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok – „Száz gyöngy” (Kalmár Magda és B. Nagy János)

Kálmán Imre: Marica grófnő – „Ne szólj, kicsim, ne szólj” (Kincses Veronika és Gulyás Dénes)

Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek – Nyitány

Huszka Jenő: Bob herceg – „Holdvilágos bűvös éjen jártam messzi tájon” (Ilosfalvy Róbert)

Szirmai Albert: Alexandra – Alexandra belépője (Pászthy Júlia)

Huszka Jenő: Mária főhadnagy – „Én mától kezdve csak terólad álmodom” (Nagy Ibolya és Boncsér Gergely)

Lehár Ferenc: Pacsirta – „Este a ház előtt” (László Margit és Bende Zsolt)

Kemény Egon: Krisztina kisasszony - Dal a hódításról ("A hódításhoz nem kell hadsereg...") - Eugène de Beauharnais és Krisztina kettőse (Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa)

Huszka Jenő: Lili bárónő – „Mi kell a férfiaknak?” (Benedekffy Katalin)

Lehár Ferenc: Éva – „Dal a szélről” (Lehoczky Éva)


5043 Búbánat 2022-02-11 09:58:30 [Válasz erre: 5042 smaragd 2022-02-11 06:14:58]

Ebben én is bízom!!!


5042 smaragd 2022-02-11 06:14:58 [Válasz erre: 5041 Búbánat 2022-02-10 20:05:40]

Lehet, hogy félreértettél? Arra a többször leírt kívánalmunkra utaltam, hogy a Rádió Dalszínháza legkiválóbb, legnevezetesebb operett- és daljátékfelvételeit (vagy mindegyiket, ami még megmaradt) azaz a teljes darabokat, és nem csak a sokszor ismételt részleteket (szerencsére legalább ezek mennek) meghallgathassa a mai közönség. 
Bízom benne, hogy ennek is eljön az ideje!


5041 Búbánat 2022-02-10 20:05:40 [Válasz erre: 5039 smaragd 2022-02-10 16:53:11]

Én külön-külön mindegyik darab rádiófelvételéről szóltam, ill. azokat részleteztem itt a topicban. (Türelmes időráfordítással visszakereshetőek...) 


5040 Búbánat 2022-02-10 19:54:02 [Válasz erre: 5038 Búbánat 2022-02-10 14:19:48]

Kiegészítésként hozzáteszem: a listában feltüntetett címek a saját adatbázisomban teljes szereposztással, közreműködőkkel, a rádióban elhangzás (bemutató) pontos időpontjával szerepelnek. 


5039 smaragd 2022-02-10 16:53:11 [Válasz erre: 5038 Búbánat 2022-02-10 14:19:48]

Listádból is látszik, hogy valóságos "brigádmozgalom alakult" :-), más szóval sok szép mű, amiket a rádióhallgatók szívesen meghallgatnának teljes egészükben... Volt már erről itt szó? :-) :-) :-)

Lehel György Wikipédiaoldalára is feltehetné valaki a műlistát, emlékére! 


5038 Búbánat 2022-02-10 14:19:48 [Válasz erre: 5037 smaragd 2022-02-10 11:56:38]

Hogy teljesebb legyen a kép, ide írom mindazon rádióoperett, rádiódaljáték, operett, daljáték címeket, melyek rádiófelvételén Lehel György vezényel:

LEHEL GYÖRGY (Budapest, 1926. február 10. – Budapest, 1989. szeptember 25.)

  • Buday Dénes – Szilágyi László: Csárdás (részletek, 1956?)
  • Iszaak Oszipovics Dunajevszkij - Innocent-Vincze Ernő: Szabad szél (részletek, 1953)
  • Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (1949/1950; új felvétel -1963)  
  • Farkas Ferenc – Innocent Vincze Ernő: Vidróczki (1959)
  • Farkas Ferenc – Baróti Géza – Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő (1965)
  • Farkas Ferenc – Dékány András – Dalos László: Májusi fény (1950)
  • Fényes Szabolcs – Romhányi József: Ma utoljára (1951)
  • Fényes Szabolcs – Hárs László – Romhányi József: Nászajándék (1954).
  • Grabócz Miklós - Kótzián Katalin: Kincskeresők (1956)
  • Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné (1954)
  • Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: Talán a csillagok (1949)
  • Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: Szerencsés utazás (1950)  
  • Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955).
  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang  (1957)
  • Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959)
  • Kemény Egon - Békés István: Szabad szívek  (1960).
  • Lehár Ferenc – Gábor Andor: Cigányszerelem (részlet, 1950)
  • André Messager: Nászéjszaka (részletek, 1957)
  • Jacques Offenbach: Brabanti Genoveva (részletek, 1959) 
  • Pálos György szovjet zeneszerzők műveiből összeállította és részben szerezte – Békés István: A texasi örökség (1949.)
  • Polgár Tibor Szász Péter: A szelistyei asszonyok (1949)
  • Oscar Straus – Harsányi Zsolt: Búcsúkeringő (részletek, 1959) 
  • Johann Strauss – Szabó Miklós: Egy éj Velencében (keresztmetszet, 1960)
  • Johann Strauss – Fischer Sándor: A denevér (1963)
  • Johann Strauss - Fischer Sándor: A denevér (1968 - Hungaroton) .
  • Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából (1975. december 22.,  Petőfi Rádió, 19.46) 
  • Franz von Suppé – Innocent Vincze Ernő: A szép Galathea (1964)
  • Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács (részletek, 1957)
  • Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska (részletek, 1957
  • Tamássy Zdenkó: Csak a papa meg ne tudja (1950)
  • Maurice Yvain – Bertha István: Legyen az öné – francia operett- dal- és táncegyveleg (1958)
  • Visky András - Országh György: Majd a Kati (1961) 

5037 smaragd 2022-02-10 11:56:38

"Az a szép" Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Most hangzott el Lehel György karmester emlékére:

  • Dal a hódításról ("A hódításhoz nem kell hadsereg...") - Eugène de Beauharnais és Krisztina kettőse, Rátonyi Róbert és Petress Zsuzsa előadásában, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony (történelmi témájú rádióoperett, Magyar Rádió 1959)
                        ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●


                                             
Kemény Egon  Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjének 
felvétele a Magyar Rádió stúdiójában (1959)
Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa, Bitskey Tibor
(Forrás: Fortepan.hu Fotó: Szalay Zoltán)

Tölgyi Krisztina ismertette Lehel György pályakezdését és élete végéig tartó aktív zenei munkáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén. 
Ennek során megemlítette, ha jól emlékszem – Lehel György emlékirataiban használt terminológiájával – a dolgozóknak készült "operettgyár" és "brigádja" műveit. Kétségtelen, hogy a kor politikai-társadalmi hátterét tükrözik ezek a szavak, rádiós vonatkozásban pedig az a sikersorozat érthető alatta, amelyet Kemény Egon "Májusfa" (vezényelt: Majorossy Aladár) és a "Talán a csillagok" (vezényelt: Lehel György), az első két rádióoperett (1949) indított útjára. Ahány résztvevője volt a „Májusfa” létrejöttének, amit maga Kemény Egon is rádiós kísérletnek nevezett, annyiféle szép emlék maradt fent róla az alkotók és a szereplők életrajzi könyveiben, riportokban, műsorokban, a rádióújságban.
Tíz évvel később a "Krisztina kisasszony" már a Rádió Dalszínháza (itt jegyzem meg, hogy májusban lesz öt éve, hogy Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező elhalálozott), keretén belül született mű olyan szakmai és közönségsikert aratott, hogy színpadi változatát daljátékká alakítva (Kemény Egon – Kardos G. György – Erdődy János) a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be.


                                                      

                Lehel György                                                  Kemény Egon

Nem véletlenül eshetett Kemény Egon-műre a Lehel György-megemlékezés zenei felvétele, ugyanis több évtizedes rádiós kapcsolat fűzte egymáshoz a két művészt: szimfonikus, nagyzenekari művek és rádióoperettek, rádiódaljátékok hosszú sora!


5036 smaragd 2022-02-07 11:07:21 [Válasz erre: 5035 smaragd 2022-02-01 05:24:14]

Túl az Óperencián            reggelente: 5:00 - 5:55                            
Szerkesztő-műsorvezető:  Czikora László
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás
Társszerkesztő: G. Szabó Ágota

Eltelt, elszaladt az első műsorhét. A régi címmel, zenei szignál nélkül kezdődnek a programok. 
Tartalmas beszélgetésekkel és kellemes légkörben ismerhettük meg Kertesi Ingrid pályáját és tanári munkáját. Opera- és operettfelvételei egyaránt szerepeltek a válogatásban. Az adás első részét alkotják a vendég személye köré szerkesztett témák és rádiófelvételek. Két alkalommal is hangsúlyozta álláspontját Kertesi Ingrid, miszerint a komolyzene - könnyűzene besorolás helyett ő a jó zene és rossz zene megkülönböztetést tartja helyesnek. 
A műsor második részében operettek történetét és előadóik életét, szerepeit ismerteti Czikora László. 
A szerdai műsort Kemény Egon "Szerencsés utazás" című rádióoperettjének egyik részlete indította.

  • A műsor vendége ezen a héten: Kékkovács Mara, a Budapesti Operettszínház tagja.

Az adásokban többször felhangzik:
                          ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●


5035 smaragd 2022-02-01 05:24:14 [Válasz erre: 5025 smaragd 2022-01-31 07:03:06]

Tegnap a hajnali-kora reggeli meglepetésben nem írtam pontosan az új műsorvezető nevét, elnézést kérek, de talán érthető abban a helyzetben. Most javítom :-).

Túl az Óperencián
Ma reggel kellemes ébredést és jó szórakozást kívánt hallgatóinak CZIKORA LÁSZLÓ

A Dankó Rádió operettműsora érdekes vendégek izgalmas történeteivel, az operett-történelem kulisszatitkaival, valamint klasszikus és új operett slágerekkel.
Szerkesztő-műsorvezető: Czikora László

  • Jelenleg Kertesi Ingrid, a hét vendége, életpályája ismertetésében első ének-tanárnőjénél, zeneakadémiai felvételénél tartunk.

                        ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●


5034 smaragd 2022-01-31 16:12:17 [Válasz erre: 5033 Búbánat 2022-01-31 15:46:51]

Igen, nagyon kellemes az új adás. Itt a Dankó Rádióban hirtelen történnek a dolgok... legalábbis a hallgató szemszögéből.

Hogyne hiányozna nekem is Nagy Ibolya és a műsora! Tölgyi Krisztina nagyon gyakran játssza a felvételeit, ma is hallottunk egyet, és az ő műsorai is kiválóak. Nem tudom, hogy hol akadt el náluk a zenei lehetőség, és miért nincs módjuk változatosabb operett-kínálatot adni. Egy biztos, nem unatkoznak, több műsort szerkesztenek a Dankó Rádió részére.

Rám hagyatkozni csak bizonyos szempontokból lehet, a teljes műsort én sem fogom tudni bemutatni. Elszáll... nincs részletes rádióújság, műsorújság. Gyönyörű felvételeket kaptunk ma, azaz rég nem hallottakat. Természetesen a műsor elején Kertesi Ingrid operett-felvételeit.


5033 Búbánat 2022-01-31 15:46:51 [Válasz erre: 5025 smaragd 2022-01-31 07:03:06]

Ezek szerint véget értek a Nagy Ibolya szerkesztette és vezette régi adások hangfelvételeinek  ismétlése a rádióban. Sajnálom! Az új szerkesztésű, kora reggeli "Túl az Óperencián"- műsorokat továbbra sem fogom követni. Reád hagyatkozom - akárcsak a délelőtti, Az a szép c. adás-sorozat hallgatásánál. (Örvendetes, hogy ez utóbbihoz "nem nyúltak" hozzá, bár szívesebben vettem volna más vonatkozásban itt is a változást: több operettrészletet a műsorára tűzni - melyről korábban már "csevegtünk" itt...)


5032 smaragd 2022-01-31 15:20:08 [Válasz erre: 5031 Búbánat 2022-01-31 14:39:04]

Nagyon szívesen, Tölgyi Krisztinától indult a téma - legalább gondolatban bálozunk :-)!


5031 Búbánat 2022-01-31 14:39:04 [Válasz erre: 5030 smaragd 2022-01-31 14:36:20]

Bizony, farsang van. Köszönet a beírásodért.  Örültem, hogy példaképpen felhozhattam még Az egy éj Velencében; Luxemburg grófja; Babavásár rádiófelvételeit.


5030 smaragd 2022-01-31 14:36:20 [Válasz erre: 5029 Búbánat 2022-01-31 13:45:51]

Előzmény 5028 számú bejegyzésem is,

érdekes, mintha a "Komáromi farsang" nyitott volna utat 1957-ben a farsangi témáknak a Magyar Rádióban.


5029 Búbánat 2022-01-31 13:45:51 [Válasz erre: 5027 Búbánat 2022-01-31 12:01:22]

És még nem is említettem Nádor Mihály-Kulinyi Ernő Babavásár című operettjét, melynek rádiófelvételén Koltay Valéria énekli:

 „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” (Km. az MRT Énekkara)  

(A youtube-on nem találtam meg ezt a részletet, viszont Palcsó Sándor énekével az "Agglegények induló-dala", Koltay Valéria és Kishegyi Árpád előadásában egy vidám kettősük ott elérhető.)

„Bemutatjuk új operettfelvételünket”

Bemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.18

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Balassa Sándor
Szerkesztő: Bitó Pál
Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.

Szereposztás:
Gitta – Andor Éva
Maca – Koltay Valéria
Gigi - Kishegyi Árpád
Richard – Udvardy Tibor
Pepi - Palcsó Sándor


5028 smaragd 2022-01-31 13:10:42 [Válasz erre: 5027 Búbánat 2022-01-31 12:01:22]

Hozzáteszem még, hogy a zeneszerzők és műveik Kemény Egon és daljátéka előtt születtek, a "Komáromi farsang" 1957-es rádiófelvétele elsőként ebben a sorban. Teljes egészében rádiós prudukció azaz rádiódaljáték.


5027 Búbánat 2022-01-31 12:01:22 [Válasz erre: 5026 smaragd 2022-01-31 07:16:49]

Kemény Egon daljátéka („Komáromi farsang”) mellett az operettirodalomból ismerünk még néhány darabot, amelyek története a farsang időszaka alatt kezdődik és játszódik. Ezek közül most kettőt említek meg:

Ifj.Johann Strauss: Egy éj Velencében - Gondola-dal - Ilosfalvy Róbert

Caramello dala, II. felvonás  (Más verzióban ezt az urbinói herceg énekli.) Udvardy Tiborral és Szabó Miklóssal is megvan a Gondola-dal rádiófelvételen.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. július 16., Kossuth Rádió, 20.28 – 22.00
Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly

A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Annina – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Ciboletta – Zentay Anna (Gombos Katalin)
Barbara – Sándor Judit (Kállai Ilona)
Caramello – Ilosfalvy Róbert (Zenthe Ferenc)
Herceg – Udvardy Tibor (Horváth Tivadar)
Pappacoda – Kishegyi Árpád (Márkus László)
Delaqua szenátor – Maleczky Oszkár (Sinkovits Imre)
Enrico, Delaqua unokaöccse- próza

Valamint hercegek, szenátorok, gondolások, kereskedők, árusok...

Velence. XVIII. Században, farsang (karnevál) idején.

Udvardy Tiborral is megvan a dal rádiófelvételen:

  • Johann Strauss – Szabó Miklós: Egy éj Velencében (keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30) – Lehel György - Fábry Edit, Zentay Anna, Weszeley Mária, Szabó Miklós, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Rendező: Solymosi Ottó.

Urbino szerelmes természetű hercege elegáns fogadást rendez a szenátorok és feleségeik számára. A vénecske Delacqua szenátor is kapott meghívót, aki gyönyörűséges, fiatal feleségét, Barbarát nagyon félti a hercegtől. Ezért elküldi az ifjú asszonyt, hogy látogassa meg nénikéjét Muranóban, és azt tervezi, hogy helyette szakácsnőjét, Cibolettát viszi magával. Meghallja a tervet a herceg bizalmasa és borbélya, Caramello. Ő lép a gondolás helyébe, hogy Barbarát mégis elvigye a herceghez. Barbarának azonban más az elképzelése: ő szerelmesét, Enricót, férje unokaöccsét, a csinos tengerésztisztet szeretné felkeresni az álarcosbálon. Ezért barátnőjét, Anninát ülteti a gondolába.
A herceg palotájában várakozik Barbarára. Caramello meghozza az álarcos hölgyet, majd rádöbben, hogy saját szerelmesét hozta el a herceg szórakoztatására. Megpróbálja elvonszolni Anninát. Elmondja a hercegnek, hogy Delacqua „felesége” most a szakácsnő, s az fönntartja a látszatot. Caramello és barátja, Pappacoda – Ciboletta vőlegénye – (pincérnek öltözve) idegesen figyelik, hogyan flörtöl a herceg mennyasszonyaikkal, de sikerül nekik elhúzni az étkezést, mert tudják, hogy a herceget köti a hagyomány: éjfélkor részt kell vegyen a karneválon a Szent Márk téren.
A karnevál. A herceg jól halad Anninánál. Cibolettának sikerül megvigasztalnia Pappacodát, míg Caramello a nők hűtlenségét siratja. Delacqua Enricóval találja a feleségét, de az elhiteti vele, hogy egy ismeretlen gondolás rabolta el, s Enrico mentette ki annak karmaiból. A herceg, aki most jókedvében van, visszaadja Anninát a kétségbeesett Caramellónak, de megigérteti vele, hogy feleségül veszi és vigyáz rá. A karneváli jó hangulatban mindenki boldog.

 

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - Farsangi jelenet, René dala - Baksay Árpád

A felvétel a Qualiton Stúdióban készült, 1964-ben. 

Fordította: Gábor Andor

A librettót átdolgozta: Békeffi István és Kellér Dezső

Km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Breitner Tamás

Keresztmetszet.

Angele Didier, a párizsi Nagyopera énekesnője - Petress Zsuzsa
Fleury, a barátnője - Honthy Hanna
Juliette Vermont - Zentai Anna
Renée, Luxemburg grófja (Revail báró)  - Baksay Árpád
Bazil Bazilovics herceg - Feleki Kamill
Armand Brissard, festő - Rátonyi Róbert

Udvardy Tiborral is megvan ez a részlet rádiófelvételen.

  • Lehár Ferenc- Gábor Andor: Luxemburg grófja - 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00 - Sebestyén András – Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert.

Párizs. Montmartre. Az 1900-as évek eleje. Farsang van, karnevál, télbúcsúztató. Az utcákon vidám forgatag. René, a tehetséges, de szegény festőművész megtudja, hogy távoli nagybátyja meghalt, s egyenes ági örökös nem lévén, ráhagyott egy grófságot meg az ezzel járó „Luxemburg grófja” címet. Azonban öröme korai, kiderül ugyanis, hogy az örökség valójában csak címmel jár, a nagybácsi után annyi pénz sem maradt, hogy ő és a meghívott vidám társasága kitudná fizetni az ünnepség cechjét...”


5026 smaragd 2022-01-31 07:16:49 [Válasz erre: 5014 smaragd 2022-01-24 08:14:24]

Kemény Egon rádiófelvétele a magyar rádióban:
A farsangi időszakhoz kapcsolta Kemény Egon: "Komáromi farsang"című daljátékát Tölgyi Krisztina az alábbi részlettel január 26-án:

„Az a szép”    hétköznapokon 10-12 óra között
Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

  • Kraxelstumpf óbester szerenádja: "Egy-kettő,  egy-kettő..."  Bilicsi Tivadar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

                    ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●


5025 smaragd 2022-01-31 07:03:06 [Válasz erre: 5015 smaragd 2022-01-24 08:27:10]
  •  Kérésünk teljesült: operettműsor a magyar rádióban! 

Túl az Óperencián – a régi címmel, új szerkesztőkkel és hasonló műsorszerkezettel, mint ahogyan Nagy Ibolya műsora 2012. decemberében indult, kezdődött teljesen váratlanul az új program ma reggel a Dankó Rádióban:
Szerkesztő-műsorvezető: Szikora László
Zenei szerkesztő Szabó Tamás
Társszerekesztő: D. Szabó Ágnes

Ennek keretében az első fél órában a meghívott vendéggel beszélgetett Szikora László. 
A mai téma: Kertesi Ingrid csellós múltja, miként elhangzott, a Művésznő a hangszeres zenetanulás és az énektanulás egymást kiegészítő fontosságáról mesélt saját tanulmányain keresztül.
Forrás: https://www.facebook.com/hashtag/t%C3%BAlaz%C3%B3perenci%C3%A1n
                                              
Túl az Óperencián című műsorunkban ezen a héten Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő, Érdemes és Kiváló Művész lesz a vendégünk. 
Január 5-től - február 6-ig   ÉLŐ: https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Az új operett-programban a Magyar Rádió felvételeit hallottuk valamint Honthy Hannát feltehetően gramofonfelvételről. Az utolsó műsor-harmad egy rockopera-részlettel indult és ezt követte az "állandó rovat", az "Operett-történet" műsorszakasz.
A műsor szerkezete tiszta, áttekinthető – operettműsor.
Sok sikert kívánok a műsor valamennyi alkotójának és résztvevőjének!
*
"Az a szép" című mai műsorában Tölgyi Krisztina Jávor Pálra emlékezik.


5024 Búbánat 2022-01-26 21:29:31

Nemcsak külföldön, hanem idehaza is az operaénekesek (nők és férfiak) közül sokan, az „anyaintézményük”-béli fellépésük mellett szívesen kirándultak/kirándulnak az „operett mezejére” – anno nálunk a Magyar Rádió és/vagy a Hanglemezgyár rendszeres időközönként „kölcsönkérte”, igénybe vette és  foglalkoztatta őket az operett- és daljátékirodalom fontos, ismert darabjainak stúdiófelvételén, hogy énekhangjukkal, hírnevükkel  is, tovább népszerűsítsék a zenés színpadi műfajnak ezt az olykor háttérbe szoruló, mégis megkerülhetetlen és szép „elhajlását”; főleg a negyvenes és kilencvenes évek között, a Rádió- és a Hanglemezstúdió egymás után „gyártotta” és rögzítette hangszalagra ezeket a darabokat, amelyek hangfelvételén folyamatosan közreműködtek; öt/ tíz/tizenöt éves periódusokban újabb és újabb  operaénekesek neve tűnt fel a szereposztásokban, hiszen az Opera területéről is, a hívott művészek mindig örömmel vállalták az ilyen jellegű énekfelkéréseket (nemcsak anyagilag  jött jól, de egyúttal a hangjuk, az orgánumuk az utókor számára megörökítve lett, és egyébként is szívesen tették, hiszen egyfajta "missziót" is betölthettek és bizony „renomét” is jelenthetett nekik némely színvonalas, rangos operettszerep elvállalása, azokban is megmutatkozni).

Most e műfajban is „megmérettetett”, a stúdiófelvételeken a „bonviván” szerepekhez gyakorta keresett tenor művészeket említem, ahogy az elmúlt évtizedek során időben előre haladva érkeztek sorban a mikrofonok köré:

Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Korondy György, B. Nagy János, Fülöp Attila, Kelen Péter, Molnár András, Gulyás Dénes, később Berkes János, Kovács József, Leblanc Győző, Maros Gábor, Daróczi Tamás, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely...

A felsoroltak között ott van az egyik Kossuth-díjas operaénekesünk, az Operaház örökös tagja, Molnár András is, akit egyszer egy Máté passió-koncertünk utáni agapén megkérdeztem:  ő aki Wagner, Verdi, Puccini, Beethoven, Erkel és más szerzők dalműveiben, zenedrámáiban énekel(t), mégis hogyan és miért „vetemedik” arra, hogy az ilyen „könnyedebb” fajsúlyúnak tekintett darabokhoz is hozzáadja nevét? Ezzel nem aprózza-e el énekművészetét? Miképpen egyeztethető össze  a sokféle operai (drámákban éneklő) feladatával? Kissé meglepődve és talán értetlenül is, fogadta e kérdéseimet, de készségesen elmondta,  hogy számára mindig mekkora megtiszteltetést jelent Lehárt, J. Strausst, Kálmánt, Offenbachot, Huszkát, Suppét énekelni, és hogy ezek  bizony komoly feladatok, némely dala, áriája, kettőse, együttese van olyan „nehéz”, mint az operákban  – azoknál semmivel sem könnyebbek, hiszen az említett zeneszerzők is igényes, komoly énektechnikát megkövetelő partitúrákat írtak, és bennük a bonvivánoknak helyenként operai nívójú, nehézségű énekelnivalók vannak (nem beszélve a dalbetétek közötti dialógusokról...). Ezeket is mindenkor örömmel felvállalta ha ilyen kérés érkezett a számára – akár a Rádiótól vagy élőben egy-egy operettkoncertre, örömmel tett ezeknek eleget.   Molnár András szimpatikus válasza csak megerősített engem abban, hogy a "komoly" operaénekesek is mennyire komolyan veszik ha más műfajban - így az operettben is - a tudásuk legjavát kell adniuk, és ezt a közönség minden rétege jólesően elismeri.  

Adatbázisomból kigyűjtöttem néhányat azokból a rádiófelvételekből, melyeken Molnár András tenorja is hallható az operettekben:

  • Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30)  Oberfrank Géza vezényel – km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.

Részletek:
1. Carl Millöcker: Dubarry René dala (Molnár András)
2. Carl Zeller: A bányamester A grófnő belépője (Kincses Veronika) 
3. Lehár Ferenc - Martos Ferenc: Pacsirta Juliska belépője (Kincses Veronika)

4. Franz Suppé: BoccaccioOlasz kettős (Kincses Veronika, Molnár András) 

5. Jacques Offenbach:

a./ Fortunio dalaLauretta és Valentin kettőse (Kincses Veronika, Molnár András)

b/ A szép HelénaÁlom kettős (Kincses Veronika, Molnár András)

6. Johann Strauss: A cigánybáró

a/ Nyitány

b/ Barinkay belépője (Molnár András, km. az MRT Énekkara)

  • Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta (1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 –22.00) – Oberfrank Géza – Kalmár Magda, Zempléni Mária, Molnár András, Korcsmáros Péter, Póka Balázs, Mersei Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László.
  •  
  • Kálmán Imre – Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya (1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)  - Breitner Tamás – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Póka Balázs, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László.
  •  
  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 -22.30) – Sebestyén András – Kukely Júlia, Zempléni Mária, Hűvösvölgyi Ildikó, Molnár András, Rozsos István, Melis György, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál
  •  
  • Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem (1984. július 9., Petőfi Rádió, 20.35 – 22.15)  - Nagy Ferenc – Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Kukely Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Molnár András, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Mersei Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rendező: Békés András. Szerkesztő: Bitó Pál
  •  
  • Offenbach-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1984. november 12., - 3. Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.) - Breitner Tamás - Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Műsorvezető: Rapcsányi László
  •  
  • Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. október 28., - hangfelvétele: Petőfi Rádió, 1985. november 4., 21.05 – kb. 22.35 ) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, a MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara.
  •  
  • Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A bajadér (részletek, 1988. október 27., Petőfi Rádió, 19.05 – 19.45) – Sebestyén András – Kertesi Ingrid, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Molnár András, C. Tóth Pál,  a Magyar Állami Operaház Énekkara és az MRT Szimfonikus Zenekara. (Új felvétel; Huszka Jenő Aranyvirág c. operettjének részletei is.)
  •  
  • Carl Millöcker – Blum Tamás: A koldusdiák (1988. december 25., 16.35 – 18.15) - Pál Tamás - László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Rozsos István, Szüle Tamás, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Tímár Béla
  •  
  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor – Innocent-Vincze Ernő: Fortunio dala (1989. április 3., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.26.) - Breitner Tamás – Kincses Veronika, Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila – ének; Kállai Ferenc – próza, az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rendező: Bozó László

5023 Búbánat 2022-01-24 10:31:40 [Válasz erre: 5019 Búbánat 2022-01-24 09:56:57]

Archív - A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék

Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum

 „Víg özvegy“ - Operett három részben.

Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.

Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.

 A verseket fordította dr. Liszt Nándor.

A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.

Rendező dr. Németh Antal.

Személyek:

báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;

Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;

gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;

Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;

Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;

Vicomte Cascada — Hámory Imre;

Raoul de St. Brioche — Mally Győző;

 Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;

 Sylvanie, a felesége — Berky Lili;

Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;

Olga, a felesége — Haraszti Mici;

Prascoia — Gobbi Hilda;

Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;

Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;

Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István



5021 Búbánat 2022-01-24 10:18:27 [Válasz erre: 5020 Búbánat 2022-01-24 10:08:46]

Lehár conducts Lehár


5020 Búbánat 2022-01-24 10:08:46 [Válasz erre: 5019 Búbánat 2022-01-24 09:56:57]

Lehár Ferenc és Richard Tauber - angol nyelvű riport

Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből

TAUBER & LEHAR 1930’s


5019 Búbánat 2022-01-24 09:56:57 [Válasz erre: 5018 Búbánat 2022-01-24 09:55:01]

1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1014

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”

Rendező: Tihanyi Vilmos

Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka

Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné

Koreográfus: Horváth Margit

Karmester: Rubányi Vilmos

Km. a Budapesti Hangversenyzenekar

Karigazgató: Dötsch Zoltán

Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán

Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:

Glavari Hanna – Szilvássy Margit

Danilo – Udvardy Tibor

Valencienne – Kelly Anna

Camille de Rosillon – Hámory Imre

Viconte de Cascada – Szomolányi János

Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc

Zéta Mirko – Maleczky Oszkár

Nyegus – ijfj. Latabár Árpád

Időpontok:

július 21 – 31.

augusztus 1-31.

szeptember 1-14.


5018 Búbánat 2022-01-24 09:55:01 [Válasz erre: 5017 Búbánat 2022-01-24 09:52:59]

1943. MÁRCIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Garabonciás című új dalművét vezényli a Magyar Királyi Operaházban megtartott ősbemutatón.”

1943. február 20., ősbemutató – az egyperces, archív filmkockákon látni és énekel:

Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!

Rendező: Nádasdy Kálmán

Díszlettervező: Oláh Gusztáv 
társdíszlettervező: Fülöp Zoltán

Jelmeztervező: Márk Tivadar

Koreográfus: Nádasi Ferenc


5017 Búbánat 2022-01-24 09:52:59 [Válasz erre: 5016 Búbánat 2022-01-24 09:51:04]

1940. FEBRUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 834

Inzertszöveg:

„Lehár Ferenc jubileuma

A 70 éves világhírű magyar zeneszerző A víg özvegy nyitányát vezényelte jubiláris rádióhangversenyén.”


5016 Búbánat 2022-01-24 09:51:04 [Válasz erre: 4992 Búbánat 2022-01-12 19:25:54]

1935. JANUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 567

Inzertszöveg:

LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL

Riporter: „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?”

Lehár Ferenc: „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.”

Riporter: „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?”

Lehár Ferenc: „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.”


5015 smaragd 2022-01-24 08:27:10 [Válasz erre: 5009 smaragd 2022-01-17 17:48:50]

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 - 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 - 2020: Nagy Ibolya
Mától hétfőig ismétlésben hallható: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/08/05/tul-az-operencian-topolcsanyi-lauraval-es-csengeri-attilaval-32-het/
                  Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
              „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


5014 smaragd 2022-01-24 08:14:24 [Válasz erre: 4972 smaragd 2022-01-10 08:29:14]

Kemény Egon felvételei a magyar rádióban, elhangzott az elmúlt héten:

  • „Az a szép”    hétköznapokon 10-12 óra között

Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető műsora
Zenei szerkesztő: Szabó Tamás

Kemény Egon felvételei közül válogatva pénteken Szabó Tamás a "Szerencsés utazás" című rádióoperettből (1950) választott egy táncszámot és Tölgyi Krisztina újra felidézte Kemény Egon két rádióműfaj-alapító operettjét, az 1949-ben bemutatott "Májusfa"-'t és a "Talán a csillagok" címűt is, továbbá utalt a műfaj rádiós kezdetére. 
Elhangzott:
Kemény Egon – Raics István: "Május elsején láttalak meg én..." - foxtrot.
Gálcsiki János énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

                                 ● Dankó Rádió – a magyar zene rádiója ●
* A "Szerencsés utazás" történetét majd megírom, most csak annyit jegyzek meg, hogy Raics István verse feltehetően a "Májusfa" sikerére építve idézte fel a hallgatók emlékeiben a május elsejéhez kötődő népi hagyományokat is, ebben a vidám, nagyzenekari kísérettel előadott dalban.

  • Dankó Rádió             reggelente: 5:00 - 5:55 

Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 - 2020: Nagy Ibolya

Nagy Ibolya szerkesztésében Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulójára összeállított programját hallottuk, amely 2018. július 23-án, hétfőn kezdődött, majd szerdán és csütörtökön kínált válogatást a zeneszerző életművéből színpadi operett, szimfonikus könnyűzene és rádiódaljáték felvételeivel:

2018. július 23. hétfő 
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” Fővárosi Operettszínház, 1956 https://kemenyegon.hu/
- "Egy szót se szólj..." Dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György
- "Még nincsen senkim sem..." Foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
- "Valahol Délen..." Dal, Melis György
- "A vágyakozás" („Fekete az éj...”) Bolero, Mezey Mária
- "Ha az este leszáll..." Foxtrot, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás.

2018. július 25. szerda
KEMÉNY EGON: "Könnyűzene gordonkára, hegedűre, zongorára nagyzenekari kísérettel" – szvit 4 tételben (1955)
Az első tételt hallottuk.
A szvit rádiófelvételén Ramor Ervin, Tokaji András és Petri Endre játszott, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. 

2018. július 26. csütörtök A műsor ifj. Johann Strauss Anna-polkájával kezdődött, majd az alábbi részletek csendültek fel:
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 
Főszerepben:
Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc
Kerekes Máté – Simándy József
Amálka - Petress Zsuzsa
továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László
A Magyar Rádió  64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. 
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
- Kapocs dala (A verset Pálóczi Horváth Ádám költeményeiből kutatómunkája után Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus
- "Jó dolga van a diáknak..." (Jó dolga van a diáknak, tekintélye van), Földényi Férfikórus
- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” Gózon Gyula
- "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse, Petress Zsuzsa és Simándy József
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról "Csak finoman, mindig csak finoman..." Mezey Mária, Tompa Sándor 1454 számú bejegyzésem

                 Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
              „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

A "Hatvani diákjai" daljáték bemutatójának évfordulója volt tegnap:

  • 67 évvel ezelőtt mutatta be a "Hatvani diákjai" című daljátékot a Magyar Rádió, 1955. január 23., Kossuth adó, esti főműsor-időben

Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Fórumtársunk jóvoltából már megjelent itt az alábbi kritika. Most hozzáteszem, hogy akkor, annak idején Kemény Egon 1945 előtti műveiről nem volt lehetséges szót ejteni a rádióban. Művei közül kiemelem a négytételes "Magyar szvit"-jét (1936) mások mellett Rajter Lajos is vezényelte, a "Délibáb" című magyar dal-egyveleget (1936), továbbá a "Díszpalotás" zenekari átdolgozást nagy- és szalonzenekarra (1938), valamint a "Rákóczi induló" zenekari átdolgozást (1936). 
A "Májusfa", a "Talán a csillagok" és a "Szerencsés utazás" is bécsi operett volt, modern táncszámokkal. A "Hatvani diákjai" daljáték műfajban állított emléket Hatvani István professzor életének, diákjai körében játszódik a cselekmény.

ÚJ ZENEI SZEMLE, 1955. május, VI. évfolyam, 5. szám, 22. oldal
Tamássy Zdenkó:
KEMÉNY EGON: „HATVANI DIÁKJAI”

Emlékezünk még arra az időszakra, amikor a rádió nagy lendülettel kísérletezni kezdett a magyar operett megteremtése érdekében. Ekkortájt jelentek meg, szinte hétről hétre, az új rádió-operettek, és ezek zenéje elözönlötte a rádióműsorokat. Ilyen nagy mennyiségű „termelés“ során persze igen sok vitatható értékű zene is felszínre került. Mégis hasznosnak mondható ez az időszak, mert bebizonyította, hogy az operett-műfaj alkalmas arra, hogy a mai életet vigye zenés színpadra, és vannak olyan hagyományai, amelyekhez kapcsolódni lehet. Képet adott ez az „operett-kampány“ arról is, hogy kik azok a zeneszerzők, akikre ezen a területen számíthatunk. Ezek között jelentkezett Kemény Egon is, aki operettjeinek muzsikájával rövid idő alatt igen népszerű lett. Kemény azóta sok keringővel, dallal, tömegdallal, tánczenével és kisebb-nagyobb ciklikus művel gazdagította a szórakoztató zenei irodalmat, és eközben kialakította a maga jellegzetes stílusát. Ez a stílus a bécsi klasszikusok nyomán kialakult könnyű zenével tart közeli intonációs rokonságot. Talán éppen a dallamformálás és a harmonizálás problémamentes egyszerűsége tette Kemény zenéjét olyan népszerűvé a mai túlkomplikált melodikájú és túlzsúfolt harmonizálású könnyűzene-áradat közepette. Mindezek ellenére mégsem lehetett eddig Kemény muzsikáját minden szempontból teljesen kielégítőnek mondani, mivel az új magyar szórakoztatózenével szemben felállított jogos követelményeink egyik alapja, az intonáció magyarsága, szinte teljesen hiányzott belőle. Kemény zenéje kétségtelenül „bécsi levegőt“ árasztott. (Ezért még csak nem is lehetett elmarasztalni egy olyan zeneszerzőt, aki Bécsben született, és ott végezte zenei tanulmányait.) Mindamellett Kemény zenéjének megvolt a létjogosultsága és helye mai könnyűzenénkben. Annál nagyobb öröm volt számunkra legújabb művének – a „Hatvani diákjai“ című rádió-operettnek – bemutatója, mert megállapíthattuk, hogy Kemény jelentős lépést tett muzsikájában a magyar hangvétel felé. A darab Debrecenben játszódik a XVIII. században, diákok között. A zeneszerző hitelesen és erőteljesen tudta a kort és helyet megfesteni, zenéje valóban korabeli, kollégiumi levegőt áraszt. Különösen szerencsésnek mondható ebből a szempontból az első lírai duett („Édes lányka, szép Amálka“), a „Jó dolga van a diáknak“ kezdetű jelenet és Pálóczi Horváth Ádám dala („Még azt mondják“). Ezekben a számokban jelentkezik legerősebben Kemény muzsikájának új oldala. Mivel érte el a szerző stílusának ezt a jelentős gazdagodását? Amint azt már tőle megszoktuk: a legegyszerűbb eszközökkel. Ízlésesen alkalmazza a verbunkos ritmikáját, néhány jellegzetes népdal-dallamfordulatot, és mindezt egybeolvasztja régi stílusának legjobb elemeivel. Ennek eredményeként ismét a jól ismert és általánosan kedvelt Kemény-muzsikát hallhatjuk, amely azonban egyúttal őszinte magyarsággal is beszél, és így még közelebb tud férkőzni a zenekedvelő és a zenével most ismerkedő új közönség szívéhez.
Kemény ebben a művében zenei humorát is megcsillogtatja, amit elsősorban a „magyar“ és a „bécsi“ muzsika intonációs váltogatásával ér el. Szinte úgy tűnik, mintha új hangjában megerősödve, helyenkint saját régebbi stílusát persziflálná."
A „Hatvani diákjai“ bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további hasonlótörekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stílus-zavarában.
E helyt kell megemlékeznünk az előadókról, akik lelkesen vitték sikerre az új magyar művet. A darab énekes szereplői mellett ki kell emelnünk a Földényi-kórus produkcióját. Ez az igen jóhangú, rendkívül fegyelmezett együttes – amelynek az új magyar rádió-operettek népszerűsítése terén komoly érdemei vannak – ezúttal is színvonalasan szólaltatta meg az igényes kórusrészleteket. A kitűnő Rádiózenekar Lehel György vezénylete alatt a színes partitúra minden lehetőségét kiaknázta.

https://kemenyegon.hu/a-hatvani-diakjai-bemutatojanak-mai-evfordulojan - blog


5013 Búbánat 2022-01-20 12:03:40

-zéta- által belinkelt Vörös Szilviával készült interjúban (Kedvenc előadók-topik) olvasható a Művésznőnek ez a gondolatsora is:

"Hogy milyen az opera társadalmi elismertsége ma? Sok minden megváltozott az elmúlt ötven-hatvan évben. A múlt század közepén mindenki tudta, ki Simándy József, Házy Erzsébet vagy Komlóssy Erzsébet. Nem volt más, mint a rádió és a tévé, azon belül is kulturáltabb, értelmesebb adások – a rendszer minden hátulütőjének ellenére mondom ezt. Operákat, operetteket, magyar muzsikákat sugároztak. Ezért is olyan nagy hallgatottságú ma a Dankó Rádió, hiszen az a zenei légkör hozza vissza a mai nyugdíjasok fiatalságát. Más volt az emberek tempója is.

A világ is más lett, ma az a sztár, akire egyszerűen rásütik ezt a bélyeget vagy aki hülyét csinál magából. Nyilván az operaénekesek között is vannak hírességek, de az, hogy kinek a neve hangzik el legtöbbször, kit ismernek, az szinte kizárólag reklám, marketing és ügynökség kérdése.

Rengeteg a tehetség, kinyílt a világ. Akit a hatalmas gépezet nem visz a hátán, az nem kap figyelmet."

Amit Vörös Szilvia e témakörben megfogalmazott, az opera műfaján túli, ma még jobban jelen lévő,  ismert disszonánsjelenségekre is rímelhet...


5012 Búbánat 2022-01-17 23:03:08 [Válasz erre: 5011 Búbánat 2022-01-17 22:48:32]

Lehár Ferenc: Szép a világ - címadó dal - Szabó Miklós

 Georg dala: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, ha szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László)  - Rádiófelvétel: 1957

Megemlítem: a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételén Korondy György tolmácsolásában szólal meg a címadó dal ( a youtube-on nem találom).


5011 Búbánat 2022-01-17 22:48:32 [Válasz erre: 4966 Búbánat 2021-12-31 21:42:20]

Lehár Ferenc: Szép a világ - Ugye, gondolsz rám? - Korondy György

- Georg dala: „Ugye, gondolsz rám? Csupa vágy a szád! Így nem szerettem senkit még talán! Jöhet tél vagy nyár, olyan mindegy már, az én szívem egyre téged vár…” 

Lehár Ferenc: Szép a világ - Van egy édes bár - Andor Éva, Korondy György

Van egy édes bár…” - Elisabeth és Georg kettőse:

- Uram, a szívem lázong,
de maga milyen gyáva,
ne legyek árva, figyeljen!
Egy bárhoz van kedvem ma éjjel.

- Tudok egy helyet édes,
remekebb ennél nincsen,
ha oda eljön, tudom,
hogy boldog lesz!

- Van egy édes bár, van egy édes bár,
valamennyi páholyban szerelmes pár,
minekünk való, minek ott a szó,
hisz a száj az ott másra használható!

- …Van egy édes bár, van egy édes bár
hova titkon mindenki kettesben jár.
Van egy édes bár!...

Lehár Ferenc – Szenes Andor- Dalos László: Szép a világ

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. május 1., Kossuth Rádió, 14.29 – 15.00

A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.


5010 Búbánat 2022-01-17 22:30:05 [Válasz erre: 4966 Búbánat 2021-12-31 21:42:20]

Lehár Ferenc - Giuditta - Octavio belépője - Korondy György

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta

Octavio dala: „Élni, barátaim, élni jó!  - Ó signora, o signorina..." (Korondy György, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara). 

Vezényel: Bródy Tamás

részletek, 1968. Kossuth Rádió

A stúdiófelvételen részleteket énekel: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor.


5009 smaragd 2022-01-17 17:48:50 [Válasz erre: 4973 smaragd 2022-01-10 08:35:51]

Dankó Rádió             reggelente: 5:00 - 5:55 
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012 - 2020: Nagy Ibolya
Mától hétfőig ismétlésben hallható: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/07/23/tul-az-operencian-pohly-boglarka-es-jenei-gabor-30-het/

                  Operettek – slágerek – kulisszatitkok a Dankó Rádióban
              „Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


5008 Búbánat 2022-01-16 10:45:46 [Válasz erre: 5007 Búbánat 2022-01-16 10:35:03]

Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40 – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara

1.) - Harsányi Zsolt: Marica grófnő

- Bevezető zene;

- Marica belépője (Kukely, énekkar);

- „Mondd meg, hogy imádom” (Gulyás);

- „Szép város Kolozsvár” (Kukely, Gulyás)
 

2.) - Kulinyi Ernő: A bajadér

- Odette belépője (Pászthy, énekkar);

- „Ó, bajadérom” (Palcsó);

- „Egy kis bár” (Pászthy, Palcsó);

- Balettzene (énekkar);

- „Jön-e velem nagysád Shimmyt járni” (Kalmár, Palcsó)
 

3.) - Gábor Andor: Tatárjárás

- nyitány;

- „Hajrá, előre! (Kukely, énekkar)
 

4.) - Harsányi Zsolt: A cigányprímás

- „Régen néma már a húr” (Gáti);

- Stradivári-dal (Gáti)
 

5.) - Gábor Andor: A csárdáskirálynő

- Szilvia belépője (Kalmár, énekkar);

- „A lányok, a lányok…” (Gáti, Korondy, Gulyás, énekkar);

- „Nincs szebb, mint a szerelem” (Kalmár, Gáti, Palcsó);

- „Emlékszel még” (Kalmár, Korondy);

- „Hurrá…” (Kalmár, Pászthy, Gulyás, Korondy, Palcsó)


5007 Búbánat 2022-01-16 10:35:03

Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából  a Csepeli Munkásotthonból (1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25)  Sebestyén András - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara. 

1.) – Gábor Andor: A csárdáskirálynő
a.) Nyitány
b.) „Nincs szebb, mint a szerelem” – tercett (Kincses, Mersei, Rozsos)
c.) „Lányok, a lányok” – duett (Mersei, Rozsos, férfikar)
d.) „Álom, álom, édes álom” – duett (Kincses, Ilosfalvy)
e.) „Hurrá” (Kincses, László, Fülöp, Rozsos)

2.) – Kulinyi Ernő: A bajadér
a.) Odette belépője (László, énekkar)
b.) „Egy jó kis bár” (Zempléni, Rozsos)

3.) – Szenes Andor: Az ördöglovas
Ma önről álmodtam megint” (Ilosfalvy)

4.) – Szenes Andor- Szenes Iván: Montmartre-i ibolya
a.) Ninon és a gavallérok dala (Kalmár, férfikar)
b.) „Karambolina” (Kalmár, énekkar)

5.) – Gábor Andor: Tatárjárás
a.) Nyitány
b.) „Ó, boldog este” – duett (Kalmár, Sólyom-Nagy)
c.) „Hajrá, előre, a sík mezőre” (Zempléni, énekkar)

6.) – Harsányi Zsolt: A cigányprímás
Stradivari-dal (Sólyom-Nagy)

7.) – Martos Ferenc: Zsuzsi kisasszony
a.) „Légy az ici-pici párocskám(Kalmár)
b.) „Édesebb, szebb ott a nyár” (Sólyom-Nagy)

8.) – Harsányi Zsolt: Marica grófnő
a.) Marica belépője (Kalmár, énekkar)
b.) „Mondd meg, hogy imádom…” (Ilosfalvy)
c.) „Szép város Kolozsvár” – duett (Kalmár, Mersei)


5006 smaragd 2022-01-16 07:40:02 [Válasz erre: 4995 smaragd 2022-01-14 17:40:59]

                                                                                                                                                                                                                                      

Bartók Rádió Évfordulók 
Becze Szilvia szerkesztő műsora

2022. január 10.
140 évvel ezelőtt született Kálmán Imre

  • Díszelőadásokkal, nagysikerű műveinek felújításával köszöntötték világszerte az 50 éves Kálmán Imrét.

A Pesti Napló, amelynek egykor zenekritikusa volt, születésnapi interjút kért tőle, amelyben a következőket olvashatjuk: 

 „Abban látom életem legfőbb művészi eredményét, hogy én voltam az első zeneszerző, aki a magyar népies zenét, a magyar motívumokat a színház útján bevitte a világ köztudatába. Én voltam az első zeneszerző, aki a magyaros zenét a maga szépségéért és magyarosságáért kiépítettem, kiszélesítettem, szimfonikus alapokra helyeztem, drámai szituációk illusztrálására használtam fel. 

Előttem is volt magyar műzene, Brahms is, Liszt is bőségesen éltek a magyar melódiákkal, de ők egyszerűen átvettek a magyar népdalokat, a közismert magyar motívumokat és a maguk módján megharmonizálták és zenekarra orkesztrálták őket. Kacsóh Pongrác a maga ősi szépségében és naiv frissességében hagyta meg a magyar népdalt. 

Én, mindenekelőtt, sohasem dolgoztam magyar népdalokkal. Egyik első művem, a Heltai Jenő szövegére írt mozi-dal tartalmaz négy taktust, és a kottán, a refrén alatt fel is van tűntetve, hogy a refrén első négy taktusa azonos az „Elmentem én a vásárra” című népdal négy taktusával. 

Azóta minden, amit írtam, eredeti munkám. Magyaros motívum majdnem valamennyi, de mind tőlem való, kiépítve, kiszélesítve, szimfonikusan feldolgozva. Ez az én életem legnagyobb művészi eredménye”.

Felolvasta: Fikár László


5005 macskás 2022-01-15 17:14:19

5005


5004 Búbánat 2022-01-15 13:31:53 [Válasz erre: 5003 Búbánat 2022-01-15 13:22:23]

Az előző sorszámokon belinkelt dalok A cigányprímás operettből:

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás (részletek, Qualiton, 1965) – Breitner Tamás – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Kelen Tibor, Kishegyi Árpád, Radnay György, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara. Zenei rendező: Székely András

Kálmán Imre - Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás (keresztmetszet,1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30) - Vincze Ottó -  Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Az összekötőszöveget elmondja: Szemes Mari


5003 Búbánat 2022-01-15 13:22:23

A youtube-on nem találtam meg az alábbi dalok linkjét...

  • Vidám négyes: „ Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/ Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ Egy király, egy cigány…./ Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…”  (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó)
  •  
  • Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája, odahaza falunépe hogy várja…” (Koltay Valéria, km. az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara. Vezényel: Vincze Ottó)

5002 Búbánat 2022-01-15 13:17:38


5001 Búbánat 2022-01-15 13:17:22

A cigányprímás - Régi nóta, régi tánc - Radnay György

Rácz Pali dala, I. felv.: „Voltam egyszer én is délceg, voltam én is nyalka úr! Féltek tőlem mind a férjek, hogyha egyszer szólt a húr! / Régi nóta, régi tánc, régi kedvem, merre jársz? Régi lányok, régi vér, vén cigány, vén cigány, már itt a tél...”

A cigányprímás - Stradivari-dal - Radnay György

Rácz Pali dala, II. felv. – Stradivari-dal: „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony?... /A régi Stradivari egy árva szót sem szól...” 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.