vissza a cimoldalra
2022-11-30
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63911)
Opernglas, avagy operai távcső... (21623)
Társművészetek (2583)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3312)
Kimernya? (4691)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5405)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5230)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A díjakról általában (1179)
Balett-, és Táncművészet (6150)
A nap képe (2349)
Pantheon (3193)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)
Momus-játék (6352)
Sass Sylvia (490)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Zenei események (1027)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

2525   takatsa • előzmény2524 2022-02-19 20:43:23

Én nagyon szeretem a kutyás filmeket. Emlékszem gyerekkori nagy élményemre, Homoki István zseniális "Cimborák" és "Hegyen-völgyön" c. filmjeire, ahogyan megígézetten ültem a moziban, mert még ott is ritka volt az egész estét betöltő, ráadásul színes természet-kalandfilm. És szerettem a Kincsemet is, amely egy nagyon látványos, pergő, kosztümös film volt, ráadásul mindenféle nézőcsúcsot megdöntött a saját kategóriájában igencsak kiváló alkotás. Igaz, hogy Bergman a kedvencem, de vallom, hogy ilyen Kincsem féle film is kell. Ráadásul volt némi fanyar és önkritikus mondanivalója is: ha másra nem is, egy magyar lóra (no jó, angol telivérre) büszke lehetett egy egész ország, egész nemzet, függetlenül nemre, korra, vallásra, politikai beállítottságra. Nemzeti öntudatunknak kellett ez, volt egy lovunk, egy csaknem ember, akire büszkék lehettünk, és feledtette velünk minden keservünk. De jó lenne most is egy Kincsem. És kis hozzászólásom stílszerű befejezéseképen még annyit mondhatok, hogy hátrébb az agarakkal (kérem)..

2524   Amalgám 2022-02-19 19:58:57

Viszonylag ritkán foglalkozunk a Társművészetek rovatban filmművészeti kérdésekkel, de azt hiszem, hogy egy-egy jelentősnek ígérkező mozgóképalkotás néha megérdemli a figyelmet ennek a fórumnak az oldalain is, és mi sem mehetünk el említés nélkül a többek között az Origo Film készült Fátyolról, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kabalakutyájáról c. cikkéből ismertté vált azon örvendetes tény mellett, hogy film készült Fátyolról, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kabalakutyájáról. A műfaját tekintve talán inkább fotóriportnak tekinthető tudósítás (Fotók: Polyák Attila – Origo) képanyagából és képaláírásaiból egyebek mellett megállapíthatjuk, hogy a Fátyol – Erdőn innen, városon túl című alkotást az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás mutatja be nekünk (legalábbis ha sikerült helyesen átírnom AZ „EGY A TERMÉSZETTEL” VADÁSZATI ÉS TERMÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS BEMUTATJA A FÁTYOL ERDŐN INNEN VÁROSON TÚL CÍMŰ FILMET filmbeli főképcímben szereplő alakokat), továbbá hogy a rendezvény kabalaállatának szerepét „név szerint a Csővárberki Kennelből származó Fátyol töltötte be”, illetve hogy a róla készült alkotás „nagyszabású film”. A magam részéről rendkívüli módon bízok benne, hogy a hiánypótló jellegű mű elkészülte az illetékes döntéshozók részéről minden szükséges erkölcsi, szervezeti, főként pedig anyagi jellegű támogatást megkapott, hiszen a Herendi Gábor Kincsem c. filmjének 2017-es bemutatásával kijelölt hagyomány megköveteli, hogy igényes, magas művészi színvonalú filmalkotás örökítse meg a tavalyi vadászati világkiállítás nemes kabalafigurájának, Fátyolnak az életét is.

 

Itt azonban nem szabad megállnunk!

 

Nem szabad megfeledkeznünk ugyanis arról a tényről, hogy a tudósításból megállapítható módon Fátyol még mindössze 2, azaz kettő éves, így tehát bizonyára sok film- és kutyarajongó ki nem mondott vágyát váltom valóra, amikor követelem: az alkotók továbbra is kísérjék figyelemmel az illusztris jószág életpályáját, és abból készítsenek nagyszabású, a történelmi jelentőségű eb szerepének fontosságához igazodó finanszírozással bíró filmsorozatot is, amelyet a közmédia főműsoridőben mutasson be, és amelynek színvonala és költségvetése semmi esetre se tükrözzön valamiféle elvtelen kompromisszumot az olyan külső tényezőkkel, mint egy hosszan elhúzódó koronavírus-járvány, vagy az ahhoz kapcsolódó gazdasági válság.

 

Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a többi jelentős alkotóművészeti ág művelői is bontsák ki a Fátyol kabalakutya életének bemutatásában rejlő kulturális potenciált, és a témából mihamarabb készüljön musical is. Bizonyos vagyok benne, hogy ennek a műfajnak a szemünk előtt lezajló, örvendetes hazai izmosodása és szerzői, alkotói körének folyamatos bővülése hamarosan kitermeli majd azt az alkotói gárdát, amelyik gond nélkül képes megfelelni a feladat által támasztott színvonalbeli elvárásoknak, és amelynek tudása, hozzáértése és művészi arányérzéke megfelelően biztosítja majd a feladat fontosságával arányban álló költségvetési források hatékony, mértéktartó felhasználását is. Nagy izgalommal és várakozással nézek tehát a jövőbe, és remélem, hogy a magyar kultúra új fejlődési irányaiba kódolt szinergia egy jelentős filmalkotás mellett hamarosan egy valóban rendkívüli zenés színházi művel is megajándékoz majd minket valamelyik fontos magyarországi színház színpadán!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Lengyel Intézet

Paweł Piekarczyk (gitár)
"II. világháborús rapszódia"

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Nagy Bernadett (mezzoszoprán), Botos Veronika, Fülöp Levente (brácsa), Héja Benedek (zongora), Iván Gábor (harangjáték), Káplár Jánosné (gitár), Pápista Andrea (fuvola), Rőder Iván (gordonka) Szederkényiné Horváth Mária (hárfa), Tóthné Benkő Krisztina(hegedű), Varasdy-Kovács Mariann (oboa), Rostetter Mara (próza)
"Czigány-dalok"
Czigány Ildikó versei +1
Rostetter Szilveszter megzenésítésében

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szergej Krilov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
"Hangulatok Itáliából"
Cherubini: Médeia - nyitány
Paganini: I. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6
Mendelssohn: IV. (A-dúr; „Olasz”) szimfónia, op. 90
A mai nap
született:
1796 • Carl Loewe, zeneszerző († 1869)
1813 • Charles-Valentin Alkan, zeneszerző († 1888)
1945 • Radu Lupu, zongorista († 2022)
elhunyt:
1954 • Wilhelm Furtwängler, karmester (sz. 1886)
1957 • Beniamino Gigli, énekes (sz. 1890)
2016 • Lendvay Kamilló, zeneszerző (sz. 1928)
2019 • Mariss Jansons, karmester (sz. 1943)