Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban?


2985 lujza 2021-12-03 23:17:49 [Válasz erre: 2980 Edmond Dantes 2021-12-03 08:24:57]

Talán jobb lenne, ha előbb elolvasnád a cikket, és csak aztán reagálnál rá! Nincsenek kötelező modellek, a szerző egy általa jónak talált verziót írt csak le. Engem anno a Kádár rendszerben nem vettek azonnal fel az egyetemre, csak két évvel később kezdhettem tanulni. És az a két év, amíg dolgoztam, nagyon hasznos volt, rengeteg olyan tapasztalatot szereztem, amivel az azonnal bejutó, pelyhes állú társaim nem rendelkeztek még a diploma megszerzése után se. Dinyés arról írt, hogy az opera bonyolult műfaj, és a nézőtérről nem lehet igazán megismerni, hogyan kell közreműködni benne. Ilyen tapasztalatot lehetne pl. a kórusban szerezni, ami persze lehetne még az egyetem előtt is, mintha Mészöly Katalin és Kincses Veronika valahogy így kezdte volna. De ha egyetem után kerülne oda valaki, az se jelenti azt, hogy felborítaná egy 30 tagú kórus rendjét.

Változott a Mezzo szokása? Mikor én Mezzo néző voltam, még csak francia felírata volt az operáknak. Abban az időben jelentősen javult a francia tudásom, mivel kényszeresen olvastam azt is, ahelyett, hogy jobban figyeltem volna az előadásra.


2984 -zéta- 2021-12-03 22:39:13

Egy mondatot még a 'mindenki saját sorsának kovácsa' megjegyzéshez, amivel nagy vonalakban egyetértek. De létezik olyan, hogy vezetői felelősség, s egy tapasztalatlan fiatal még nem tudhatja, mivel tesz magának rosszat.

A műfaj iránt elkötelezett vezető nem a másnapi estére gondol, hanem a következő évtizedekre.

Kossuth-díjas tenorista személyesen mesélte nekem, hogy amikor az első igazi siker után megkérdezte tőle Mihály András, hogy milyen szerepeket képzelne magának, mindjárt első helyen Caniót említette, mire Mihály nyomban idegesen leállította, hogy felejtse el a kérdést. Egy mai vezető esetleg arra jutna, hogy lám, oda neki az oroszlánt, és kitűzné 5-6 előadásra. Öt év múlva már sehol sem lenne, míg az említett illető utána 30 évig főszerepek sorát énekelte.

Azt hiszem, Dinyés a fokozatosság elvét tartotta szem előtt, s azt, hogy egy művész előbb szokja meg a színpadot, s ha tehetséges, a kis szerepek után jöhetnek a nagyobbak szépen sorban.

Ahogy azt sem szült sosem igazi sikert, ha valaki a semmiből mindjárt vezetői pozícióba került. Solti György büszke volt arra, hogy végigjárta az operai ranglétrát, ahogy Kovács János, vagy Medveczky Ádám is, korrepetitorként kezdtek, évek után kaptak egy-egy repertoárelőadást, majd új betanulást immár vezénylő korrepetitorként, esetleg premier második szereposztását.

Mikó András segédrendezőként kezdett, miként Nádasdy Kálmán, csak jóval később emelkedtek vezetői pozíciókba...

(Van egy aranyos sztori egy kívülről érkezett operaházi igazgatóról, aki egy feladatelosztó értekezleten egyszerűen nem tudta a "külső kar" kifejezést, először valami testrészre gyanakodott. Persze, ez akkor egyáltalán nem volt vicces. És fél év múlva megbukott.)


2983 -zéta- 2021-12-03 22:08:01 [Válasz erre: 2982 takatsa 2021-12-03 09:33:59]

Amikor felsoroltam, nem volt szempontom, hogy csak operaházi kórusból magánénekessé váló művészeket említsek. Az oratóriumkórus éppúgy alkalmas rá, hogy sokoldalú hangadást kifejlődhessen, mert egyik nap a h-moll mise, másikon a Verdi-Requiem, harmadikon a Cantata profana van műsoron, meglehetősen eltérő feladat.

A Honvéd Együttes egy időben (sőt, még néhány éve is) rendszeresen közreműködött operákban is, s az 50-es években hölgyek is énekeltek, ott kezdte a pályáját Ágai Karola és László Margit is... A Honvédnál tegnap nem jutott eszembe még Réti József, Tréfás György sem

De sokan voltak operaházi kórustagok az említetteken kívül, csak akkor még nem ugrottak be, ezért írok egy új listát:

Begányi Ferenc, Déry Gabriella, Mészőly Katalin, Misura Zsuzsa, Moldován Stefánia, Simándy József, Sudlik Mária, Szőnyi Olga és csak az örökös tagok közül...


2982 takatsa 2021-12-03 09:33:59 [Válasz erre: 2979 lujza 2021-12-03 02:08:44]

Persze, egyetem most, régebben Zeneművészeti főiskola, a lényeg: felsőfokú képzés. A 2977-es bejegyzésben felsoroltak nem homogén csoport, ezek közül sokan nem kaptak felsőfokú képzést, hanem magántanároknál, vagy a konziban, középfokon sajátították el az éneklés alapjait (bár a középfokú képzés énekeseknél egészen más jellegű és tartalmú, mint a hangszereseknél, hiszen jobbára nem a 14-18 éves korosztályt érinti). Aztán a felsorolt művészek javarésze nem operaházi kórusból avanzsált szólistává, hanem pl. a Honvéd művészegyüttesből, más kórusokból. Ahány énekes, annyiféle emberi sors. Nyilván van lehetőség operakórusból szólistává előlépni, azt, hogy ez mennyire gyakori, vagy általános, a kórustagok, kórusvezetők tudják megmondani. Az is biztos, hogy a jelenlegi egyetemi finanszírozási rendszer miatt túlképzés folyik (a zongoristák tekintetében erre konkrét tapasztalatom van), gondolom, ez az énekeseket is érinti, így nagyszámú énekes végez, akiknek - elhelyezkedés szempontjából - szóba jön a kórus. Az már más kérdés, hogyan élik meg ezek az énekesek azt, hogy kórusban énekeljenek, hogyan bontják meg ezek a nagyobb számban, és reményeik szerint csak átmeneti időre érkező énekesek a kórus egységét, milyen konfliktust jelent az, hogy együtt énekelnek olyan tagok, akiknek egy profi kórusba kerülés életük nagy álma és álmaik beteljesedése volt, olyan énekesekkel, akiknek ez csak időleges, és sokszor terhes kötelezettség. Tehát van sok kérdés, sok buktató, ebben az egy konkrét kérdésben is, nem beszélve az operajátszás többi összetevőjéről (magánékesek, 10 tagú stabil tánckar, 30 tagú stabil kórus, 3 karmester, ügyintézők, stb.), amelyet a cikkíró felsorol. A felsorolás minden tételéhez oda kellene tenni az ehhez szükséges pénzösszeget, és akkor talán világosabban látná az ember az álom és a valóság közötti különbséget. Általános recept biztosan nincsen, minden városban a helyi lehetőségeket kell számba venni, és arra támaszkodni, megnyerni a helyi zenészek, helyi kórusok támogatását, együtt célokat kitűzni, együtt dolgozni, mindenkit bevonva, aki egy ilyen projektet elő tud mozdítani, és erre a bázisra támaszkodva, vendégművészek bevonásával kis költségvetésű, de változatos programokat létrehozni, hiszen a mai vizuális lehetőségek mellett egy félig szcenirozott előadás is nagyon élvezetes és népszerű, tömegeket megmozgató lehet. És ha egy üzlet beindul, mozgásba jön, akkor utána lehetőség nyílik a megfontolt fejlesztésre és továbblépésre.


2981 takatsa 2021-12-03 09:02:08 [Válasz erre: 2980 Edmond Dantes 2021-12-03 08:24:57]

Azon ritka alkalmak egyike, amikor teljes mértékben egyetértünk. :)


2980 Edmond Dantes 2021-12-03 08:24:57 [Válasz erre: 2979 lujza 2021-12-03 02:08:44]

Még nem olvastam el a cikket, de kapásból az a véleményem, hogy 1) mindenki a saját sorsának a kovácsa és hadd maradjon ez így, azaz ne állítsunk fel kötelező vagy egyedül üdvözítő(nek gondolt) modelleket 2) a szerző által javasolt vagy kívánatosnak szánt modell szerintem egyfajta átjáróházzá tenné a kórusokat, ahol ki-be járkálnak a leendő szólisták, amit morális és zenei szempontból is károsnak gondolok.

Az operák előadásának nyelvét illetően sokadszor lobogott fel itt (is) szenvedélyes vita. Én magyar nyelvű előadásokon nőttem fel és jó, ha felét-harmadát értettem az énekelt szövegnek ... és feltétlen híve lettem az eredeti nyelven énekelt, feliratozott előadásoknak. Leírhatatlan különbség, ha az eredeti nyelven (jó-rossz kiejtéssel) énekelt szöveg magyarul is olvasható. Nem kötelező az olvasás:  lehetőség. Rengeteg apróbb-nagyobb információt szereztem még a legismertebb operákról is azóta, hogy feliratoznak. Sőt,  hasznosnak tartom, amikor az adott művet az énekelt eredetivel azonos (!) nyelven feliratozzák mezzon, vagy MET-stream-ben angolul: beleolvasok.


2979 lujza 2021-12-03 02:08:44 [Válasz erre: 2978 takatsa 2021-12-02 23:31:50]

Nekem még szoknom kell az egyetem szót itt. Valaha a Zeneakadémiát nem hívták így. És abban se vagyok biztos, hogy valamennyi felsorolt énekes elvégezte. Sokféle úton lehetett valaki kiváló magánénekes, többen egész más pályáról csöppentek be ide, nem is egészen fiatalon, ami erősíti Dinyés teoriáját. Nekem tetszik az a mondata, hogy "Sok mindent tud az ember siettetni, de a biológiát nem." És még mielőtt a cikket elolvastam volna, én is ugyanarra gondoltam, hogy miért ajánlja kezdésnek a kórust. Szerintem igen nagy baj, hogy több ilyen korán felkapott, majd elkoptatott és félredobott énekes is van vagy volt.


2978 takatsa 2021-12-02 23:31:50 [Válasz erre: 2977 -zéta- 2021-12-02 23:17:48]

Köszönöm szépen az infót. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok egyetemet végzett énekművészünk az egyetemi évek után az operakórusban énekelt. MIndig tanul az ember.


2977 -zéta- 2021-12-02 23:17:48 [Válasz erre: 2976 takatsa 2021-12-02 22:54:40]

Nem, egy sor magánénekes a kórusból választódott ki.

Misura Zsuzsa, B. Nagy János, Hormai József, Perencz Béla, Begányi Ferenc, Fekete Veronika, Mészöly Katalin, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert, Gregor József, Palcsó Sándor, Komlóssy Erzsébet, Mester Viktória, csak kapásból, minden hangfaj megtalálható...

A profi énekes amúgy arról ismerszik meg, hogy tudja a vibrátóját kezelni...


2976 takatsa 2021-12-02 22:54:40 [Válasz erre: 2975 Tejberizs 2021-12-02 21:43:15]

Elnézést kérek mindenkitől, hogy újólag szajkózok ebben a topikban, csak elolvastam a harmadik részt, és nagyon érdekesnek tartottam azt a gondolatot, hogy az egyetemet végzett énekesek döntő többségének operakórusban kellene kezdeni a pályát. Én eddig úgy gondoltam, hogy a kórus szép és homogén hangzásához más technikával kell énekelni, és ezt a hangzást a szólisztikus, erős vibrátóval bíró hangok tönkretehetik. Nem járhat esetleg ilyen veszéllyel ez az elképzelés?


2975 Tejberizs 2021-12-02 21:43:15

A papageno.hu oldalon olvasható Dinyés Dánielnek "A vidéki operajátszásról" c. tanulmánya 3. része. A cikk végén jelzi, hamarosan következik az újabb folyatás.


2974 Pál Tamás 2021-11-30 12:52:39

Ami a pontos évszámokat illeti nem vagyok jó krónikás, de arra emlékszem, hogy a Magyar Rádióban – amely a kilencvenes évekig a magyar zene legkomolyabb mecénásának számított – számtalan kiváló magyar felvétel készült, merthogy egy belső rendelkezés tiltotta az idegen nyelvű rögzítést. Többek között eldirigálhattam egy Eladott Menyasszonyt pompázatos szereposztással, Kincses, Korondi, Gregor, Kalmár, Palcsó, de Gardelli mester is felvett magyarul operákat. A MÁO-ban nem volt tiltva az eredeti nyelv, de sokáig valahogy fel sem merült, hogy egy bemutató ne magyar nyelvű legyen. Ez persze nem azt jelentette, hogy a legjobbak ne tudták volna szerepeiket olaszul, vagy németül. Emlékszem egy Rigoletto előadásra – talán Gedda vendégszereplésekor – ,ahol Ágai Karola és Radnai György olyan olasz bosszúduettet énekelt, amilyet soha azóta nem hallottam. Szeged egyébként élen járt az eredeti nyevet illetően is. Valamikor a nyolcvanas évek elején volt az az Angyal Mária rendezte Tosca bemutatónk, ahol felváltva játszottuk hol olaszul, hol magyarul.


2973 joska141 2021-11-30 11:56:25 [Válasz erre: 2963 takatsa 2021-11-29 07:07:22]

Tisztelt Takatsa! Érdekes a Turandot előadásra vonatkozó emlékezése. Valóban voltak ilyenek az elmúlt évtizedekben. Én például voltam az Erkel Színházban olyan Tosca előadáson, ahol Scarpia olaszul, többi szereplő magyarul énekelt. Viszont a magyar Spoletta olaszul (!!!) énekelte a pár mondatát, mintegy megmutatva, hogy ő tudja. Volt az emlékezetes Turandot előadás, amikor a magyar Turandot, Marton Éva, a magyar Liut, Tokody Ilonát olaszul utasította rendre. Domingo Cavaradossiként az első szavakat magyarul énekelte. Operettszínházban egy Mosoly országa előadáson román (!!!) Szu Csong volt, aki a prózai szöveget magyarul, a dalokat románul énekelte. A bonyolult cselekményű Istenek alkonya egyik előadásán volt egy német Hagen, a több énekes magyar. Svéd Sándor az Erkel Színházban németül énekelte Telramundot és magyarul Sharplesst. És így tovább, és így tovább.

Az abszolút véletlenszerű példaként felsorolt előadásokon ilyen vagy olyan okból ízzott a levegő és ebben az éneklés nyelve volt a legkevésbé lényeges. A személyiség, bármilyen nyelven szólalt meg, sikert aratott akkor is és véleményem szerint sikert arat most is.

Persze Önnek teljes mértékben igaza van a mai trendek leírásával. De fogadja el, ha ma lenne nekünk egy mondjuk Kelen Péterhez hasonló Cavaradossink, nem igazán érdekelne, milyen nyelven énekel.


2972 -zéta- 2021-11-30 09:56:01 [Válasz erre: 2971 takatsa 2021-11-30 08:26:13]

Ha nem figyelsz oda, amit mondanak neked, csak szajkózod a saját gondolataid ötvenedszer, jobb is... 


2971 takatsa 2021-11-30 08:26:13 [Válasz erre: 2970 lujza 2021-11-30 01:30:55]

Egyre kevésbé értelek, pedig hidd el, hogy próbálkozom, de az én logikám valahogyan más. Azt írod, eszedbe sem jutna, hogy a MAO álljon vissza a magyar nyelvű éneklésre. És miért nem jutna az eszedbe, ha előtte éppen ezt dicséred? Gondolod, hogy ennyi különbség van a pesti és vidéki operalátogató között? Talán a szegedi más emberfajta? Én nem vagyok szegedi, de gondolom, egy szegedi operarajongó ugyanazt szeretné, mint a pesti: jó, és színvonalas előadásokat. Az tehát a kérdés, hogyan lehet jobb és színvonalasabb előadásokat létrehozni. Szerintem úgy, hogy be kell kapcsolódni a nemzetközi opera-keringésbe, ellesni azt, hogy máshol, a sikeresebbek hogyan csinálják és abból tanulni. Ez az általános világ-trend, nem kell nekünk, mindent újra feltalálni.  A magyar nyelvű éneklésre való visszatérés viszont ezzel a trenddel teljesen ellentétes, nem a nemzetközi élethez való kapcsolódás, hanem az elszigetelődés irányába mutat. A provincializmus irányába. És ezt a cikk írója le is írja fekete-fehéren azzal, hogy a vidéki ember nem a nagy nemzetközi nevekre fog bemenni a színházba, hanem arra, ha a helyi hentes Laci fia énekel, mert arra kiváncsi. Én emiatt a szemlélet miatt ragadtam meg a klaviatúrát, mert ezeket a gondolatokat, és ezt az irányt károsnak tartom. Persze tudom azt is, hogy abszolút semmit sem jelent az, hogy én mit tartok hasznosnak vagy károsnak, erről irkálni nekem időpocsékolás, és az írásomat elolvasni is teljesen fölösleges. A magam részéről ezt a témát be is fejezem.


2970 lujza 2021-11-30 01:30:55 [Válasz erre: 2963 takatsa 2021-11-29 07:07:22]

Bocs, de szerintem nem kéne túlzásokba esned, és  sarkítani minden mondatot! Eszembe se jutna, hogy a MÁO álljon vissza a magyar nyelvű éneklésre, de Szegeden miért ne tehetnék meg ezt, ha jónak látják? Ha az operának közönséget akarnak kinevelni, lehet, hogy célszerűbb lenne. Én nem hallottam az általad említett Turandotot, de annál inkább hallottam többször is magyarul Takács Paulával és Déry Gabriellával is, tudom is a szövegeiket. Szeretnék ma is ilyen Turandotokat hallgatni itthon, bánom is én, milyen nyelven, csak tudjon az énekes úgy énekelni, mint ők. És amit még emlegetsz, a cukorkától a csámcsogásig, kiegészítve az okostelefon böngészésével, azt inkább manapság "élveztem". De ha a nagyon kitágult világot emlegeted, akkor ezzel azt is mondod, hogy mi a csudának menjünk el itthon egy közepes előadásra, bármilyen nyelven énekelik is, amikor hozzájuthatunk a legnagyobb élő és holt művészekhez bármikor otthon is.


2969 -zéta- 2021-11-29 18:45:06 [Válasz erre: 2968 takatsa 2021-11-29 16:32:46]

Javaslom a Kedvenc előadók topikot hozzá...


2968 takatsa 2021-11-29 16:32:46 [Válasz erre: 2967 Búbánat 2021-11-29 13:56:28]

Köszi a linket. Jó a kínai felirat. :)) Istenem, Kálmándi milyen csodásan énekel. Emlékeztek arra a Boccanegrára, amit ő énekelt? Én akkor szerettem bele abba az operába. 


2967 Búbánat 2021-11-29 13:56:28 [Válasz erre: 2966 Klára 2021-11-29 13:34:17]

Annyit még hozzáfűznék: kivételek között említhetném akár Kálmándy Mihály operaénekesünket, aki Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda  nagy bariton szerepét olaszul énekelte – csodálatosan. Magyarul nem tanulta meg.

Teatrao Massimo Vincenzo Bellini di Catania – 2010. decembere

(A teljes operaelőadás felvétele a Dynamic kiadó gondozásában - 2013 - kapható volt, megvettem.)

Teljes operafelvételen


2966 Klára 2021-11-29 13:34:17 [Válasz erre: 2965 Gabor11 2021-11-29 12:21:29]

Ebben tökéletesen egyetértünk, ezért kellene minden operát az eredeti nyelven előadni,  nem pedig sok esetben erősen vitatható magyar szöveggel énekelni, és erre még bugyutácska indokokat kreálni!

Nem kezdek felsorolásba, mert óhatatlanul kimaradnának páran, és nem akarok senkit megsérteni, sem a rajongók haragját fejemre idézni. Sok magyar operaénekes és énekesnő áll szerződésben külföldi operaházakkal, és nagyon szép sikereket érnek el, öregbítve kis hazánk hírnevét. Erős a gyanúm, hogy valamennyien - vagy majdnem valamennyien - itthon tanultak, itthon léptek fel különböző szerepekben, tehát magyarul tanulták meg szerepüket, és át tudtak állni a számukra idegen nyelven való éneklésre.


2965 Gabor11 2021-11-29 12:21:29 [Válasz erre: 2964 Klára 2021-11-29 10:25:49]

Szerintem meg nem véletlen íródott az adott nyelvre, vokàlisokra a mű, az is a zenéhez tartozik, az adott szövegre jönnek ki a harmóniák, így lesz egész a zene, a szerző akarata. 

Nem azt mondtam, hogy lehetetlen áttanulni, csak jóval nehezebb, mert már az adott nyelven rögzült a gégememóriába.


2964 Klára 2021-11-29 10:25:49 [Válasz erre: 2959 Gabor11 2021-11-28 19:03:43]

"ha megtanulnak valamit egy adott nyelven, mondjuk magyarul, utána igen nehéz azt áttanulni".

Nem vagyok operaénekes, nem voltam és nyilván már nem is leszek! De szép számmal látok, hallok a világban énekeseket, akik ugyanazt a szerepet éneklik  édes anyanyelvükön, és  azonkívül a világ legtermészetesebb módján éneklik az opera eredeti nyelvén is! Mert ugye a nemzetközi karrierhez ez is szükséges, és érdekes módon nem berzenkednek ellene!  Ha egy másik operaházban, egy másik rendezésbe beállni a világ legtermészetesebb dolga, akkor talán a másik nyelven megtanulás is beleférhet a képbe!

Az, hogy magyar anyanyelvű énekesek által magyar nyelven előadott áriák nem érthetőek, külön történet. Ezen is el kellene gondolkozni, és talán tenni valamit!

 


2963 takatsa 2021-11-29 07:07:22 [Válasz erre: 2962 lujza 2021-11-29 00:59:06]

Ja, emlékszem olyan Turandot előadásra, amikor a szólisták olaszul énekeltek, a kórus pedig magyarul. Nekem ez nagyon nem tetszett, és örültem, hogy elmúltak azok az idők. És emlékszem a teltházakra, amikor az ember már előre azon izgult, hogy kik fognak ülni a környezetében, és hogy fognak előadás közben csevegni, vihorászni, zacskót zörgetni, csámcsogni. És emlékszem a sok-sok elképesztően alacsony színvonalú, bűnrossz bérletes előadásokra. Mert ez is hozzátartozott annak az időszaknak az operajátszásához, amit visszasírtok. És akor hogyan gondolod? Tartsák olaszul és tartsák magyarul is repertoáron ugyanazt a produkciót? És ha külföldről becsöppen egy-két énekes, akkor olaszul, egyébként pedig magyarul adják elő? Vagy ne is jöjjön többet külföldről énekes? Igen, most vannak problémák, lehet akár válságról is beszélni, és az arra illetékeseknek gondolkodniuk kell a megfelelő stratégiáról. Nyilván objektíven számba kell venni és fel kell tárni a válság okait. Az okok között vannak szubjektívek: pl. nem megfelelő emberek ülnek a nem megfelelő helyeken, de nagyobb részük objektív: 30 év alatt iszonyú sokat változott a világ, többet, mint előzőleg évszázadok alatt, és itt most nemcsak, és elsősorban nem a rendszerváltásra gondolok, hanem az általános globalizációra, az internetre, a media elképesztő átalakulására. Ma mindenkinek egészen más rálátása van a világra, 1000 tévécsatornát nézhet, elképesztő minőségben hozzájuthat a világ összes zenéjéhez, operájához, énekesek felvételéhez, kijuthat a környező országok előadásaira, vagy akár távolabbra is, és ezzel az új tudással és ismeretanyaggal tekint a saját környezetére. Ez egy alapvetően új helyzet, ehhez kell alkalmazkodni, ehhez kell felnőni és olyan értékeket felmutatni, amelyek versenyképessé, izgalmassá, fogyaszthatóvá "eladhatóvá" teszik a magyar operajátszást. Ez más országoknak sikerül, akár a komolyzene, akár a foci tekintetében. És ha nekik sikerül, akkor nekünk is sikerülhet. Nagyon nagy baj lenne, ha minden így maradna, ahogyan most van, de még nagyobb baj lenne, ha visszalépnénk és a mai problémákat régi receptekkel (pl. magyarul éneklés) akarnánk orvosolni. Ez a magyar operajátszás halálát jelentené, amely reményeim szerint sohasem következik be.


2962 lujza 2021-11-29 00:59:06 [Válasz erre: 2961 takatsa 2021-11-28 22:37:53]

Az volt az érzésem, nagyon rosszkedvű lehettél, amikor az előzményeket írtad, és sok mindenben nem is volt igazad. Gyerekkoromban jártunk operába, és akkor még mindent magyarul énekeltek. Sok ária szövegét még a mai napig is tudom, így nem is kell a feliratot néznem. És akkoriban azok az énekesek, akiket meghívtak külföldre, pl. Ilosfalvy, meg tudták tanulni olaszul is a szöveget. Egy fiatal énekestől miért ne várhatnánk el ugyanezt? Én már az unokáimra gondolok, és szívesebben vinném el őket egy magyarul énekelt Bájitalra, Pasqualéra, stb. Nem elég nekem azt megmagyarázni, hogy miért áriázik olyan hosszan az a néni vagy bácsi, még azt is meg kelljen, hogy ráadásul miért énekel idegen nyelven? És bizony felnőttek is vannak így ezzel!

Ezenkívül régen voltak jó operatársulatok vidéken, és nem mindenki vágyott külföldre, sőt Budapestre sem onnan. Elég mondjuk Gregort Szegedről vagy Tréfást Debrecenből említenem. És itt a példa, én nem hagynám a fiatalokat kiszolgáltatni annak a rablógazdálkodásnak, ami manapság a MÁO-ban dívik. És nem mindenki akar külföldön boldogulni. Viszont vannak, akik el is mennek innen, mikor fogjuk mondjuk Vörös Szilviát megint hallani? Sőt, Te csodálkoztál Láng Dorottyán. Ő időben elmenekült innen, mert boldogul nyugaton is.

Mindig is jó volt, ha jöttek vendégművészek, de erre nem lehet társulatot építeni. A focival példálóztál, nekem nevetséges, amikor mondjuk a Fradiban már csak mutatóban vannak magyar játékosok. Hát ezt akarjuk? Miért lennénk képtelenek kellő számú és minőségű, olyan magyar énekest kinevelni, aki szükség esetén még az anyanyelvén is képes egy szerepet elénekelni?


2961 takatsa 2021-11-28 22:37:53 [Válasz erre: 2960 -zéta- 2021-11-28 19:13:46]

Lehetséges, hogy egy "kellően minőségi művész" kis energiaráfordítással, játszva tudja hol magyarul, hol eredeti nyelven énekelni uganazt az operát, én nem vagyok operaénekes, így nem is lehet ebben kompetens véleményem. Vannak alapítványok, ilyen-olyan ösztöndíjak, amelyeknek célj a fiatal művészek segítése, ez biztosan nem elégséges, de ebben az irányban lehetne elmozdulni. Úgy gondolom, hogy egy fiatal művész kizsákmányolása egyáltalán nem a foglalkoztatása formáján múlik, hanem az emberi tisztességen. Egy közalkalmazottat is ki lehet zsigerelni, vagy idő előtt olyan szerepekkel megbízni (pl. Tosca, vagy bármi hasonló), amely tönkreteszi a hangját, ehhez nem kell szabadúszónak lennie. A közalkalmazotti státusz biztonságot ad, de az így biztosított akolmeleg el is kényelmesít, lehetséges, hogy egy bizonytalanabb státusz ambicionálóbb, a fiatalt folyamatos aktivitásra, versenyeken való indulásra, a repertoár bővítésére, szerepek megpályázására készteti, amely a fejlődését elősegíti. Ez ember és körülményfüggő is, mindenkire alkalmazható általános recept nincs.


2960 -zéta- 2021-11-28 19:13:46 [Válasz erre: 2956 takatsa 2021-11-28 17:39:01]

A társulatiság nem lánc, hanem védőburok. Már ahol van.

Egy kellően minőségi művész tud több nyelven is előadni, nem hozom a példákat, hogy ki hány nyelven énekelte a legfőbb szerepeit. Ez részletkérdés, s nem akadályozott senkit a nemzetközi karrierjében, hogy tudott anyanyelvén is főszerepet. Viszont ha kiszolgáltatott, s ezért elénekeltetnek vele olyan szólamot, amit nem kéne, az ennek következtében előálló hangromlás már igen...

"A fiataloknak nyújtott ésszerű és átgondolt támogatások" ajánlás szépen hangzik, de rém üres lózung. Nézzünk körül, hol látsz ésszerű és átgondolt támogatásokat a fiataloknak? Vagy netán a szabadúszást nevezed annak? Ahol az énekes köteles tökéletes szereptudással megjelenni az első próbán, hogy kivel hogyan, mikor (és mennyiért) gyakorolja be, az a személyes magánügye. Ez lenne az átgondolt támogatás?


2959 Gabor11 2021-11-28 19:03:43 [Válasz erre: 2958 takatsa 2021-11-28 18:05:45]

Teljesen egyetértek. Ráadásul ha megtanulnak valamit egy adott nyelven, mondjuk magyarul, utána igen nehéz azt áttanulni. Engem sem zavar a felirat és fejleszteni kellene a kiejtést is. 

Ahogy a kritikákban olvastam, sokaknál a magyar szöveget sem értették. 


2958 takatsa 2021-11-28 18:05:45 [Válasz erre: 2957 joska141 2021-11-28 17:57:39]

Kedves Jóska, köszönöm az értékes kiegészítést, amúgy nekem fogalmam sem volt arról, hogy honnan származik ez a "csöpp kis szád", teljesen tájékozatlan, hogy úgy mondjam analfabéta vagyok abban a "műfaj"-ban, de most már tudom ezt is, nem éltem hiába. :)


2957 joska141 2021-11-28 17:57:39 [Válasz erre: 2948 takatsa 2021-11-28 15:18:24]

Tisztelt Takatsa! Sajnos nincs annyi zenei ismeretem, hogy megalapozottan tudjak állást foglalni az operák eredeti vagy adott országbeli nyelven történő előadásához.

Azonban egy, Ön által leírt példát szeretnék néhány szóval kiegészíteni.

Ön írta:

„Hát nem elég a Bánk Bán meg a Hunyadi László, meg az Arany és az asszony? Énekelje minden nép a maga dalait, Aztán ha meguntuk ezt a néhány operát, akkor jöhet a Jaj cica eszem azt a, ilyesmiből van egy szekérderékra való, sohase fog elfogyni.”

Ön nálam jobban tudja, hogy a „Jaj cica eszem azt a” kezdetű zseniális Gábor Andor féle szöveg tulajdonképpen fordítása/átdolgozása, Leo Stein és Jenbach Béla „Ganz ohne Weiber geht die Chose nicht, / Ganz ohne Sonne blüht die Rose nicht…” szavakkal kezdődő számának.

Szóval igazából ez nem eredeti magyar dal.

Természetesen ez az Ön érvelését semmivel sem gyengíti.


2956 takatsa 2021-11-28 17:39:01 [Válasz erre: 2953 -zéta- 2021-11-28 17:03:54]

Kb leírtam, hogy mit nevezek globalizációnak. Ha ma egy fiatal énekes magyarul tanul meg operákat, az semmiben sem szolgálja a fejlődését és a továbblépés lehetőségeit. Egy tehetséges fiatal énekes nem fog Szegeden, társulati tag maradni, nem fogja odaláncolni magát évről-évre. De támogató vezetéssel azt el lehet érni, hogy a tehetséges, esetleg világsztárrá nőtt fiatal énekes szeretettel gondoljon vissza az induló helyére, és időről-időre visszatérjen oda. Úgy gondolom, hogy ez a reális cél. Tejberizzsel pedig egyetértek, pontosan azt soroltam fel, hogy mire lenne szükség egy vidéki társulatnál, mint amit ő. Abban egyetértek veled, hogy rendkívül rögös az út, és nagy az esély az elkallódásra, bárhol is kezd valaki. Erre kellenek az ösztöndíjak és a fiataloknak nyújtott ésszerű és átgondolt támogatások.


2955 ladislav kozlok 2021-11-28 17:19:29

Volt ido, amikor Olaszországban minden operát olaszul énekeltek, sot még a Ringet is. Ugyanúgy Németországban és Ausztriában csak németul.  Karajannak koszonhetjuk,  hogy eredeti nyelven szolalnak meg a dalmuvek. Ugyanis a maestro egy idoben volt a Scala és a STOP  zeneigazgatoja.

Például  Pozsonyban csak 1986-tol énekeltek idegen nyelven. Otthon sokat néztuk a  magyar TV-t, volt a TV Zenésszíháza, és egyáltalán nem zavart a magyar nyelv, elenkezoleg, mint kisfiu  megértettem mirol is van szo, Sajnos a Cseszlovák TV nem nagyon foglalkozott operával.   


2954 Tejberizs 2021-11-28 17:11:21

Üdvözletem!

Elolvastam Dinyés Dániel írásának első két részletét, kíváncsan várom a folytatást. És elolvastam Ókovács Szilveszer témába vágó levelét is.

Az operák előadási nyelve véleményem szerint is fontos, bár nem döntő jelentőségű szempont. Számomra a döntő a zenei környezet és vezetés: megfelelő zenekar, kórus, és mindenekfelett egy hozzáértő operakarmester. Ahhoz hogy bárhol élő operai közösség alakuljon ki, szerintem elengedhetelen hogy ezek mint alap meglegyenek. Főleg ebből a nézőpontból várom Dinyés Dániel írásának további részeit.


2953 -zéta- 2021-11-28 17:03:54 [Válasz erre: 2952 takatsa 2021-11-28 16:42:29]

Miből gondolod, hogy "biztosan tovább ártanának"? Miért vagy ebben ennyire magabiztos?

Miért nem szabad "egy fiatal, tehetséges énekest arról győzködni, hogy legyen egy vidéki társulat tagja, és jobbára ott énekeljen"?

Mert esetleg felnevelik a társulatban?

Vagy inkább menjen számlás szabadúszónak az Operaházba, mert más lehetősége úgysincs. És ha visszautasít egy neki nem való szerepet, mert esetleg tönkretenné a hangját (ismerünk ilyen példát százat), már szerződést is bontanak vele. Ezt nevezed globalizációnak?


2952 takatsa 2021-11-28 16:42:29 [Válasz erre: 2951 -zéta- 2021-11-28 16:30:02]

Tényleg nem tudom, hogy milyen stílust kifogásolsz. Megjelenik egy cikk, olyan gondolatokkal, amelyek biztosan tovább ártanának a magyar operajátszásnak, ha megvalósulnának. Mert a középszerre nem szabad törekedni, és azt nem szabad megvalósítani. És egy fiatal, tehetséges énekest nem szabad arról győzködni, hogy legyen egy vidéki társulat tagja, és jobbára ott énekeljen. Mert egy ilyen törekvéssel csak elriasztják az énekeseket. És ha valaki tisztességesen megtanul egy nehéz olasz operát magyarul, akkor mire megy azzal? Hol tudja előadni, hogyan tud továbblépni? És aztán megtanulja a második, és a harmadik főszerepet magyarul. Ez lenne a fejlődés, ez lenne az életbenmaradás kulcsa? Olyan ez, mint a foci. Hagyni kell, hogy az emberek jöjjenek-menjenek, sőt, nemcsak hagyni, hanem elősegíteni. Kell egy bázist teremteni, ahová szívesen elugrik egy-két magasan jegyzett énekes is, néhány előadásra. Van erre számos külföldi példa. És mindent az eredeti nyelven kell énekelni. Kékszakállút magyarul, Verdit olaszul, Csajkovszkíjt oroszul: ez az alap. A cikk írója azon az állásponton van, hogy az operajátszást kell a helyi közönség igényéhez, színvonalához idomítani (olvasatomban erre utal a hentes Laci féle rész). Bár ez a nézet elég gyakori a magyar színházi életben, én ezt nagyon problematikusnak, és veszélyesnek tartom. Lehet, hogy rögösebb az út, és hosszadalmasabb a folyamat, de hosszú távon biztosan eredményesebb a közönség igényét felemelni a produkció magas színvonalához. Ehhez nem kell más, csak türelem, kitartás, és jobbnál jobb előadás (és bízni kell a közönségben! ha jó a produkció, lesz közönség is.)


2951 -zéta- 2021-11-28 16:30:02 [Válasz erre: 2950 takatsa 2021-11-28 16:25:49]

Olvastam. A stílusod Hentes Laci, teszek fel neked a kedvenc felvételekbe egy hazai (nem magyar nyelvű) felvételt. Kit zavar a nyelv ilyen előadásban?


2950 takatsa 2021-11-28 16:25:49 [Válasz erre: 2949 -zéta- 2021-11-28 16:17:52]

Olvasd el a cikket, abban van a Hentes Laci, mint fő érv, hogy a szegediek őt akarják hallgatni. Erről a cikkről beszélünk, legalábbis én. Hóhér viszont nincsen a cikkben.


2949 -zéta- 2021-11-28 16:17:52 [Válasz erre: 2948 takatsa 2021-11-28 15:18:24]

Jól van. Ez aztán érvkészlet volt Hentes Laci! Vitatkozzon veled a hóhér. Alig van magyar operajátszás, nem tűnik fel?


2948 takatsa 2021-11-28 15:18:24

Ja, énekeljen csak magyarul, aztán maradjon is Szögeden, nem kell neki Grazba vagy Zürichbe, vagy még tovább szálldosni. Minek is az.  Meg ne is gyüjjön ide nekünk ilyen Netrebkóféle, aki nem tud még magyarul se. Mert az már hogyan nézné ki magát, hogy a magyar nyelvű operában ő olaszul kornyikál? Láttunk már ilyet régen, elég szörnyű is volt. De továbbmegyek. Minek kell itt ilyen olasz, meg orosz, meg tudoménmilyen operákat előadni? Hát nem elég a Bánk Bán meg a Hunyadi László, meg az Arany és az asszony? Énekelje minden nép a maga dalait, Aztán ha meguntuk ezt a néhány operát, akkor jöhet a Jaj cica eszem azt a, ilyesmiből van egy szekérderékra való, sohase fog elfogyni. 

Mindegy. Szerintem az nem érv, hogy egy énekes nem tud magyarul-olaszul-franciául-oroszul előadni normálisan egy operát. Tanulja meg. Ez ugyanúgy hozzátartozik a hivatásához, mint hogy énekelni tudjon. Igen, ez a globalizáció, ha egy fiatal énekes vinni akarja valamire az életben, akkor ezt kell tennie, és ebben a céljában a vezetésnek támogatnia kell, és nem ellene tenni, mint ahogyan azt a hivatkozott írás sugallja. Aztán röpdöshetnek az énekesek Szegedről Grazba, Zürichbe, Hamburgba, de persze ezekről a helyekről is Szegedre. Akkor lesz a világ szép és izgalmas. Kell saját zenekart fenntartani, kell saját énekkar, kell színpad, kell korrepetítor, 1 jó karmester, kell néhány stabil, helyi énekes, aki mindenesként énekli az epizódszerepeket, de a szólistákat hagyni kell röpdösni, nem szabad levágni a szárnyukat, és a vidéki baromfiudvarba kényszeríteni. Legyen pezsgés, legyen jövés-menés, keveredjen a helyi a pestivel, külföldivel, legyen a zene, az opera nemzetközi, nemzetek feletti, ahogyan mindig is az volt. Hentes Laci pedig énekeljen a kocsmában, a törzsközönsége előtt.


2947 ladislav kozlok 2021-11-28 14:46:30 [Válasz erre: 2945 -zéta- 2021-11-28 11:08:07]

Sokszor van ez így nálunk is.  A kozonség elhiszi, hogy olaszul  vagy franciául énekelnek, de  kulfoldi látogatok rohognek /foleg olaszok/ a  protagonisták  deklamácioján.  Ha egy magyar énekes magyarul énekel, engem nem zavar, magyarul jol lehet énekelni. 


2946 takatsa 2021-11-28 14:00:54 [Válasz erre: 2945 -zéta- 2021-11-28 11:08:07]

Oké, az utolsó két mondatomban van a lényeg, számomra hízelgő, hogy elolvastad. A kérdéseim nem üresek, a válaszok egy része ott rejlik a szövegben, a másik része pedig az azt olvasó fejében. Nekem nincsen semmi bajom a vidéki operajátszással, különösen a szegedivel, és jól tudom, hogy Szegedről a múltban is milyen nagyszerű énekesek indultak. Ugyanakkor a cikkben szereplő gondolatokat ártalmasnak tartom, mert ha megvalósulnának, akkor ezek nagyon rossz irányba vinnék a vidéki-, vagy Isten ments az egész magyar operajátszást. Hála Istennek, ezeknek a gondolatoknak, és megvalósulásuknak nincsen semmi realitása. A globlizáció csak egy lehetőség, beülhetsz a bécsi operába, hozzájuthatsz a legjobb felvételekhez, tapsolhatsz Netrebkónak, Kaufmannak, vagy degeszre eheted magadat hamburgerrel, és halálba röpítheted magad a legfinomabb drogokkal. A szabad akaratod most érvényesülhet, sokkal jobban, mint 30-50-100 éve, szinte paradicsomi állapot. Te is, én is, nemcsak részese, hanem része is vagyunk a kínálatnak.


2945 -zéta- 2021-11-28 11:08:07 [Válasz erre: 2944 takatsa 2021-11-27 23:55:51]

Csak üres kérdéseket teszel fel, nem indokolsz.

Az utolsó két mondatoddal egyetértek: A mai világban magas színvonalú operajátszásra van szükség, olyan műhelyekre, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben. Csak az tud hiteles lenni, csak az tud szólni a szűk környezetéhez, akinek mondanivalója van az egész világ számára.

Nekem azért szimpatikusak ezek az általad mereven elutasított gondolatok, mert látjuk, hogy az úgymond globalizáció (aminek az előnyeit elfelejtetted ecsetelni) hova vezet Budapesten.

Az évadban Szeged most a harmadik premierjét készíti elő december legelejére, míg a debreceni-miskolci-pécsi-győri kollégák együttesen a nullánál tartanak.

A magyar nyelvű játszás érdekes felvetés, de engem a Bohéméletben - magam is meglepődtem - egy pillanatig sem zavart az anyanyelvem. Nem mindegyik énekesünk áll készen a magyar nyelvű éneklésre, de az idegen nyelvűre sem, legfeljebb a közönség naívan elhiszi neki, hogy olaszul-németül-csehül-stb. énekel. 


2944 takatsa 2021-11-27 23:55:51 [Válasz erre: 2942 lujza 2021-11-27 01:09:16]

Persze, lehet vitatkozni, de hülyeségen nem érdemes vitatkozni. Ha az összes kiindulási tétel és alapfeltevés hamis, azon csak legyinteni lehet. Ha visszatérünk a magyar nyelvű előadásokra, ezzel belesüllyedünk az abszolút provincializmusba, elveszítjük a globalizáció minden előnyét, és mindazt a kapcsolódási pontot, amely összeköt minket a "való világgal". Hogy a felirat elvonja a figyelmet a zenéről, a történésről? Nézd meg a filmeket, csak itthon szinkronizálnak mindent, máshol megy a felirat, így sokkal nagyobb a merítés, bővebb a tartalom, és nem hinném, hogy ez a megértés rovására menne. NIncsen szükség sztárokra? MIcsoda ünnep az, ha fellép időnként egy-egy csodás hang Budapesten is. Mondjunk le az ünnepről? Maradjanak csak a hétköznapok? És akkor mihez lehet igazodni, mit lehet etalonnak tekinteni, mindegy, hogy ki énekel? Maradjon a középszer? A zene, az opera nem ismer határokat, és mi fallal akarjuk körülvenni magunkat? A magyar nyelv falával? Ezek káros fantazmagóriák. Nem ilyen fura gondolatokkal kell megtámogatni a vidéki operatársulatok létét vagy nemlétét. A mai világban magas színvonalú operajátszásra van szükség, olyan műhelyekre, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben. Csak az tud hiteles lenni, csak az tud szólni a szűk környezetéhez, akinek mondanivalója van az egész világ számára.


2943 Gabor11 2021-11-27 21:44:01 [Válasz erre: 2938 Tejberizs 2021-11-24 21:50:32]

Nincs már, csak egy szereposztás.


2942 lujza 2021-11-27 01:09:16

Ez ide illik leginkább, lehet vitatkozni vele:

https://papageno.hu/blogok/szegedi-nemzeti-szinhaz/2021/11/videki-operajatszasrol-ii-az-elmeleti-sik-folytatas/


2941 Búbánat 2021-11-24 22:11:51 [Válasz erre: 2940 Tejberizs 2021-11-24 22:08:24]

Szívesen. És meg köszönöm Mozart operájának közelgő szegedi bemutatójáról adott előzetest!


2940 Tejberizs 2021-11-24 22:08:24 [Válasz erre: 2939 Búbánat 2021-11-24 22:05:37]

Köszönöm az infót!


2939 Búbánat 2021-11-24 22:05:37 [Válasz erre: 2938 Tejberizs 2021-11-24 21:50:32]

Kolonits Klára december 4-én és 9-én az Erkel Színházban a Hoffmann meséi hármas női főszerepét énekli/alakítja - érthető, hogy Szegedet és a "Szöktetést" kihagyja! 


2938 Tejberizs 2021-11-24 21:50:32 [Válasz erre: 2932 Héterő 2021-11-23 11:45:03]

Köszönöm a javítást!

Más: A Színház honlapján olvasható a Szöktetés a szerájból produkció három decemberi előadásának tervezett szereposztása. Meglepődtem, hogy Kolonits Klára nem énekli Konstanzét. Ferenczy Orsolyáé mellett most Rendes Ágnes neve szerepel.


2937 -zéta- 2021-11-23 17:42:33 [Válasz erre: 2936 laszloferenc 2021-11-23 14:30:11]

Köszönöm, az tényleg üzleti...;-)


2936 laszloferenc 2021-11-23 14:30:11 [Válasz erre: 2934 -zéta- 2021-11-23 13:32:29]

Az az idézet Hollósi cikkében a Forbes Dinyés-interjújából való.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.