Kapcs. 812. és 797. sorszámok
Korábban
néhány ének-zenei részlet belinkelésével hívtam fel a figyelmet Lehár Ferenc
kevéssé ismert, ritkán hallható gyermekoperettjére:
A komponista A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték. A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben. Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.
A YouTube oldalán több
rendezésből látható jelenet:
Mindezt azért hozom újra elő, mert 2023 decemberében Felvidéken bemutatták a kis meseoperett átdolgozott változatát - a „leporolt” librettó alapján újszerű, magyarra fordított dalszöveg készült hozzá -, amit idén tavasszal az alkotók szándéka szerint ismét láthat majd a közönség ezzel a címmel: „Péter és Pál Lustaországban”.
Erről bővebben itt és itt is olvashatunk:
Szereplők
Simon Zoltán - Péter
Szondi Tamás -
Pál
Nagy Ibolya -
Jó Tündér, Rossz Tündér, Anya
Bozsó József -
Apa
Alkotók
Producer: Dráfi Mátyás - Kossuth-
és Jászai Mari-díjas, Érdemes művész.
Szerzők: Lehár Ferenc - Klemen
Terézia
Rendező: Bozsó József
Zenei szerkesztő és dalszövegek: Nagy Ibolya
Az Operettszínház csarnokában Lehár Ferenc kihelyezett portréképe alatt olvasható szöveg idézett sorában a számszaki adatot pontosítom:
„Pályafutása zenitjén a budapesti Operaház tíz év alatt négy művét tűzte műsorra.”
Ez nem négy, hanem helyesen: öt mű:
1925. március 3. Frasquita (Városi Színház)
1926. május 7. Paganini (Városi Színház)
1928. május 25. A cárevics (Városi Színház)
1930. december 20. A mosoly országa (Operaház)
1934. április 8. Giuditta (Operaház)
"Varganiki" fotója az Operett, mint színpadi műfaj topikjában:
De ha már itt tartok, megemlítek további hat művet, amiket ugyancsak az Operaház produkciójában, először láthatott a magyar közönség:
1898. május 2. Kukuska (opera) (Operaház)
1907. április 28. Tatjána (a Kukuska átdolgozása) (Operaház)
1910. december 20. Hercegkisasszony (Operaház)
1916. október 10. A csillagok bolondja (Népopera)
1943. február 20. Garabonciás diák (a Cigányszerelem átdolgozása) (Operaház)
1943. július 21. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad)
Lehár Ferenc halálát követő években is, az Operaház égisze alatt színre került művei - részben saját produkciók:
1959. augusztus 23. A víg özvegy (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),
1969. augusztus 2. A mosoly országa (Margitszigeti Szabadtéri Színpad),
1983. július 7. A mosoly országa (Az Óbudai Zichy Kastély udvara)
1999. szeptember 17. Cigányszerelem (Erkel Színház)
2014. február 22. A víg özvegy (balett verzió) (Erkel Színház)
Glyndebourne – 2024 – Lehár: A víg özvegy
LEHÁR
The Merry Widow
9 June – 28 July 2024
Szilveszter
este a világ több pontján Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét adták elő/mutatták be:
2023. december 31. Oper Köln
2023, december 31. Warsaw Philharmonic Concert Hall
2023. december 31. Opéra de Marseille
2023. december 31. Toronto Operetta Theatre
2023. december 31. Mainfranken Theater Würzburg
2023. december 31. Kulturstätte Globe, Coburg
2023. december 31. Pécsi Nemzeti Színház
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja
2023. december 31. Festspielhaus Weinzierl bei Krems, Austria
Kapcs. 834.sorszám
Holnap, koradélután a televízióban bemutatásra kerülő két film egyaránt Lehár Ferenc emléke előtt tiszteleg!
Az M5 csatornán láthatjuk mindegyiket, egymás után közvetlenül kerülnek adásba:
I.
2023.12.16.
szombat, 13.30 – 14.25 M5
„Az
operettkirály - Fejezetek egy komponista életéből” magyar dokumentumfilm, 2021 A dokumentumfilm bemutatja Lehár Ferenc életét, pályáját, sikereit. Számtalan helyszín és archív bejátszó hozza közelebb a nézőhöz a legendás zeneszerzőt. Rendezte:
Koltay Gábor
II. 2023. 12.16. szombat, 14.25 – 15.20 Lehár Ferenc: Tavasz – operettfilm A Zenés TV Színház produkciója (1982. június 25.) Librettó:
Rudolf Eger Fordította:
Semsei Jenő Versek: Dalos László (a rádiófelvétel számára készült fordítás – a darabot magyar színházban nem játszották.) Dramaturg:
Romhányi Ágnes Díszlet:
Langmár András Jelmez:
Tóth Barna Vezető
operatőr: Mestyán Tibor Zenei rendező: Fejes Cecília Rendező: Félix László Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Sebestyén András Szereposztás: Lorenz, zeneszerző – Leblanc Győző Ewald,
költő – Póka Balázs Hédi –
Szűcs Márta Antónia, Hédi barátnője – Zempléni Mária Az egyfelvonásos kis operett cselekményéről röviden: Két bérlőtárs, a varrólány Hédi és a zongorista Lorenz egy bécsi padlásszobán osztoznak, és ott élnek... egymás tárgyaival. Személyesen ugyanis még sohasem találkoztak, hiszen egyikük éjjel, másikuk nappal használja a picinyke garzont. Amikor a rejtélyes lakótársról ábrándozó fiú a lány szekrényének titkait kutatja barátja, Ewald társaságában, váratlan látogató érkezik. Az elbújó Lorenz helyett cimborája, Ewald nyit ajtót Antóniának, aki Hédiként mutatkozik be. A bimbózó érzelmek gyorsan összekuszálódnak a szerepcserék forgatagában...
A televíziós produkció mellett szólok az operett rádiófelvételéről is: Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (1922) A rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 – 18.40 - Egyben magyarországi bemutató volt! Az egyfelvonásos darab rádiófelvételén szereplő művészek: Bende Zsolt (Ewald, költő), Korondy György (Lorenz, muzsikus), Andor Éva (Hédi), Németh Marika (Antoinette). Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel:
Sebestyén András Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál A
zenei anyag az alábbi számokat tartalmazza: 2.
"Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár.." (Németh Marika, Bende Zsolt) már így beszél a lány: talán…” (Andor Éva, Korondy György) 1922-ben, amikor Lehár két operettje, a Frasquita és a Három grácia elindult „világhódító” útjára, egyfelvonásos kisoperettel is jelentkezett kora egyik legnépszerűbb szerzője, Lehár Ferenc. A kisoperettet egy bécsi kabaré mutatta be, Tavasz címen ("Frühling" – singspiel - 1922. január 20.,Bécs, Cabaret Hölle) - ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele. Úgyhogy az eredeti kisoperett rádiós bemutatója egyúttal magyarországi bemutató is volt! Az egyfelvonásos mű cselekménye Bécsben játszódik a 20-as évek divatos, bohém környezetében, zenéje igényes, a korabeli bécsi lapok vígoperához hasonlították. Az eredetileg kisegyüttesre komponált operettet Vincze Ottó hangszerelésében vették
hangszalagra. Megemlítem azt is: Lehár a bemutatót követően átdolgozta darabját, s az új – három felvonásossá bővített – változat először Berlinben került színre („Das Frühlingsmädel” 1928, Berlin, Neues Theater am Zoo), majd itthon, a Pesti Színház mutatta be Tavaszi álom címmel, 1932. szeptember 15-én. |
2023 Nobel Prize award ceremony - Stockholm
PHYSIOLOGY OR MEDICINE
16:34 Presentation of the 2023 Nobel Prize in
Physiology or Medicine to Professor Katalin
Karikó and Professor Drew Weissman after a presentation speech by Professor
Gunilla Karlsson Hedestam
16:41 Meine Lippen, sie küssen so heiss from Giuditta by Franz Lehár Libretto by Paul Knepler and Fritz Löhner-Beda
Az ünnepségen Lehár Ferenc zenéje csendült fel közvetlenül, miután Karikó Katalin és Drew Weissman professzorok átvették a díjat.
Az időskálán 39:56 – 49:55 perc között.(Magyar fordítás a Google gépi fordítóprogrammal
– a díjátadó beszéd eleje és vége)
Gunilla Karlsson Hedestam professzor, a Karolinska Institutet Nobel-közgyűlésének tagja , az Élettani és Orvostudományi Nobel Bizottság elnökének előadása, 2023. december 10.
Őfelsége, Királyi Fenség, Tisztelt Nobel-díjasok, Hölgyeim és Uraim!
Az idei díj nagymértékben Alfred Nobel akaratának szellemében: az emberiség
legnagyobb hasznához való hozzájárulás.
... Kedves Karikó és Weissman professzorok! A Karolinska Institutet Nobel-közgyűlése nevében megtiszteltetés számomra, és szívből gratulálok. Arra kérem Önt, hogy lépjen elő, és vegye át a Nobel-díjat Őfelsége, a király kezéből.
Az operettkirály – Lehár Ferencre emlékezünk
MTI- Kultúra.hu – 2023.10.24.
Hetvenöt éve, 1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem komponistája. 2020-ban az Operettkirály címmel jelent meg életrajza.
Lehár Ferenc 75 éve halt meg
Cultura – MTI/2023. október 24.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár”
1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, a magyar operett egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja.
„Lehár Ferenc óriási sikerei”
LASKAI OSVÁT ANTIKVÁRIUM
44. könyvárverés
2023. 10. 14. SZOMBAT 10:00 - 2023. 10. 14. SZOMBAT 16:00 16 NAP MÚLVA
KÉZIRATOK
250. TÉTEL: AUTOGRAM-GYŰJTEMÉNY ♦ „KÖSZÖS-ASZTAL – A BAROSS-KÁVÉHÁZ EMLÉKLAPJA 1918. JAN. 1-TŐL”
KIKIÁLTÁSI ÁR: | 1 500 000 HUF |
„Szinház utá sehol jobb a virstli … sörrel!”
A kávéház író- és művészvendégeinek aláírásai: Ady Endre, Babits Mihály, Bibó Lajos, Csathó Kálmán, Dohnányi Ernő, Gedő Lipót, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor, Kosáryné Réz Lola, Lehár Ferenc, Móricz Zsigmond, Muráti Lili, Pekár Gyula, Szabó Dezső, Tormay Cecile, Tömörkény István és sokan mások.
Kb. 50 aláírás a kávéház bélyegzőjével ellátott lapon.
A hátoldalon ceruzás feljegyzés: „A Józsi-főpincér autogramm gyüjteménye +1934. március 7-én. Felesége- leányától vettem 30,- Pengőért: 1939. december 18-án. Marczali Henrik főpincér”
Méret: 295×404 mm.
2023. október 7. 15.00-17.00
Zeneakadémia NAGYTEREM
MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE/1
Lehár Ferenc: A víg özvegy – Nyitány
Dubrovay
László: Szerelem,
szerelem
Kondor Ádám: A csalogány és a rózsa
Lehár Ferenc: Concertino hegedűre és zenekarra
Fekete Attila (ének), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét),
Kelemen Barnabás (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Rendező: Concerto Budapest
Ízelítőként, itt van két különlegesen szép stúdiófelvétel:
A víg özvegy nyitánya - Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Sándor János vezényli
/YouTube-ról/
Ebben tökéletesen igazad van, és az sem lenne baj, ha MN mellé "csatasorba" állnának és hozzá társulnának egyéb nyomtatott orgánumok és online oldalak - a Momuson túl.... ELVÉGRE LEHÁR MINDANNYIUNK KÖZÖS KINCSE!
Ha a MN annyira szívén viseli Lehár megbecsülését, akkor az inkább itthoni elismertsége témájában kéne "kis színeseket" írnia...
A világban - Ausztriában, Németországban is - számos közterület (utca, tér) viseli
Lehár nevét (beütöttem a Google-ba és felhoz sok ilyet); nem tudni, azoknál a
helyi önkormányzat vizsgálatot kezdeményezett-e valaha a Lehár-név (elnevezés) használata
miatt. A kisváros Wels - ha igaz - megtette az első ilyen lépést; a helyi városvezetés vitaindításáról kiadott júliusi
keletű beszámoló pedig az internet jóvoltából mindenki által hozzáférhetővé vált. A
hazai lap publicistája érdeklődését nyilván felkeltette a cikk mégiscsak egy
magyar származású, világhírű zeneszerző neve került frissen fel a világhálóra -
noha ezúttal „csak” utcanévből kifolyólag és a múltjából kiragadott bizonyos tényekre
fókuszálva is. S ha már nálunk Lehárról műveinek
játszása kapcsán – mert csak nagy ritkán mutatnak be tőle valamit - alig esik
szó, most legalább a cikk írója gondoskodott arról, a kis osztrák település
önkormányzatának utcanév felülvizsgálata kapcsán, a forrás egyfajta olvasatában,
itthon ismét forogjon a „magyar operettkirály” neve. Mégha ilyen
szövegkörnyezetben és indítékból egyáltalán. Úgyhogy legalább van egy napilap - a Magyar Nemzet - amely felfigyelt erre a kis "színes" (?) hírre és közel hozta hozzánk Wels városkát meg egy világhírű "hazánkfia" élettörténetének egy szakaszát, amelyből az utókor 2023-ban!? "kiderített" ismert tényeket, és "ítélkezni" próbál; jusson el ez a beszámoló a magyar olvasókhoz is, és véleményezzék.
Sajnos, idehaza Lehár művészete, munkássága
nincs a zenetörténeti jelentőségéhez képest kellőképpen megbecsülve, szemben pld. Kálmán Imréével, akinek a darabjait
folyamatosan játsszák nálunk az Operettszínházban (is). Lehár operettjei
gyakorlatilag mind operai színtű minőséget képviselnek, nem véletlenül a világ
nagy operaházainak színpadára is felkerülnek és gyakorlatilag Johann Strauss
után a legtöbbet játszott komponista a műfajában.
Érdekesség: Franz Welser-Möst hírneves osztrák karmester, művésznevét a Linz közeli Wels városa előtt tisztelegve 1985-ben vette fel, ahol született.
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera,
operett – és Lehár” – mondta el még a zeneszerző saját korában egyik bécsi méltatója, s ez a bonmot máig
tartja magát...
Egyébként a téma nem újkeletű, időnként vissza-visszatérő, a zeneszerző ismert dolgaira abból az időszakból a Lehár-életrajzokban is, a szerzők külön fejezetben bő teret szentelnek, amolyan "teoretikusan" kezelve, és minden "oldalról" más-más szegmensét kinagyítva. Ez a gondolkozásuk pedig sanda szándékokat is szolgál, nem ügyelve, hogy torzított tükörkép vetül rájuk...
/mno.hu - HETZMANN RÓBERT – 2023. 08.23./
„A szélsőbaloldali Antifa nyomására a felső-ausztriai Wels város vezetői megvizsgálták a közigazgatási területén található utcaneveket, és szakértők bevonásával listát készítettek azokról a névadókról, amelyek elsősorban a nemzetiszocialista rendszerrel való kapcsolatuk miatt történelmileg terheltnek számítanak.”
Vajon milyen sötét bűnöket követett el a nemzetiszocialista időszakban Lehár – akinek zsidó felesége és számos zsidó barátja volt, és maga a művészetnek szentelte életét –, hogy most a róla elnevezett utca átnevezése komolyan felmerülhetett?”
Bemutatták Az Operettkirályt, a komáromi születésű Lehár Ferenc életéről szóló dokumentumfilmet – Video
Forrás:
KTV
Az operettkirály - újabb
díszbemutató a Jókai moziban
Forrás: Komárom.hu – 2022.11.15.
Hétfő este mutatták be városunk
filmszínházában a Magyarock Dalszínház első saját készítésű dokumentumfilmjét, mely Lehár
Ferenc életét vitte vászonra. A
film rendezője Koltay Gábor volt. A díszbemutató közönségét városunk
polgármestere dr. Molnár Attila, Koltay Gábor rendező, valamint Derzsi György
főszereplő is köszöntötte. Dr. Molnár Attila felidézte, örömteli, hogy manapság
ennyi komáromi kötődésű film készül, hiszen a közelmúltban egy másik
Koltay-mozinak, a Czibor, a rongylábú című filmnek volt a premierje szintén a
Jókai moziban. A városvezető külön köszöntötte a film szakértőjét, Klemen
Teréziát, Pro Urbe - díjas, Katedra-díjas pedagógust, írót, újságírót, Farkas
Gábor rendőr dandártábornokot, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
vezetőjét, Turi Bálint alpolgármestert, Vajda Bence önkormányzati képviselőt, a
Pénzügyi, Városfejlesztési, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnökét,
Molnárné dr. Taár Izabellát, a Komáromi Járási Hivatal vezetőjét, a komáromi
civil szervezetek képviselőit, vezetőit, az érdeklődő közönséget.
Koltay Gábor rendező felidézte a
dokumentumfilm készítésének előzményeit és körülményeit, kiemelve, hogy a
komáromi Magyarock Dalszínházzal már évtizedes a szakmai kapcsolat. „A
Dalszínház vezetője Vizeli Csaba hívta fel a figyelmemet Derzsi György Lehár című zenés
előadására, melyben a világhírű
zeneszerző életének pillanatait és örökzöld melódiáit idézik fel. A dokumentfilmben megjelennek bizonyos
részletek az önálló estből. A nézőt Derzsi György vezeti végig Lehár életén,
eredeti helyszíneken, köztük az ausztriai Bad Ischlben vagy éppen Bécsben.
Bízom benne, hogy a későbbiekben a televízióban is látható lesz az ötven perces
Lehár-film és így a szélesebb közönség is megismerheti e csodálatos géniuszt!
„A koronavírus járvány 2020-ban sajnos
rányomta bélyegét a Lehár 150 Emlékév programjaira. Ezzel együtt is sikerült
méltóképp megemlékezni az egykori zeneszerző, operettkomponista, karmester
születésének másfél évszázados jubileumi évfordulójáról. A VMK Lehár 150
elnevezéssel indított online felületet, a YouTube-on és a Facebookon, de volt
Lehár-emlékkiállítás, koncert, könyv készült Lehár életéből, de megrendezésre
került a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny is.
Az operettkirály című dokumentumfilm az
operettkomponista, karmester teljes pályafutását felöleli. Kezdve a színházi
hegedűs évektől, az első zeneszerzői próbálkozásain át, a katona-karmesteri
posztig és persze azon is túl, a világsikerekig (Bécsi asszonyok, A víg özvegy,
Luxemburg grófja, Cigányszerelem.)
A közeljövőben Lehár-bemutatók országok-szerte - lista
ARGENTINA
BUENOS AIRES1
26 SEP - 3 OCT 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged
Teatro Colón | Teatro Colón | La Fenice | Istituto Italiano di Cultura | Buenos Aires, Argentina | Előadások (6)
AUSTRIA
BAD ISCHL
Augusztus 11-től: Szép a világ (Schön ist die Welt) - 4 előadás
BADEN BEI WIEN2
1 - 23 JUL 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Bühne Baden | Baden bei Wien, Austria | Előadások (9)
4 - 20 AUG 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Bühne Baden | Baden bei Wien, Austria | Előadások (3)
ERL1
31 DEC 2023 - 4 JAN 2024
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Tiroler Festspiele Erl | Erl, Austria | Előadások (2)
VIENNA1
2 MAR - 14 APR 2024
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Volksoper Wien | Vienna, Austria | Előadások (9)
ESTONIA
TALLINN2
1 SEP - 26 NOV 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Estonian National Opera | Tallinn, Estonia | Előadások (5)
10 NOV 2023 - 27 JAN 2024
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Estonian National Opera | Tallinn, Estonia | Előadások (4)
FRANCE
MARSEILLE2
29 DEC 2023 - 7 JAN 2024
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opéra de Saint-Étienne | Opéra de Marseille | Marseille, France | Előadások (5)
GERMANY
BREMEN1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Stadttheater Bremerhaven | Bremen, Germany | Előadások (1)
COLOGNE1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Oper Köln | Cologne, Germany | Előadások (12)
EISENACH1
28 - 29 JUL 2023
Schön ist die Welt (Beautiful is the World), LehárOperetta: Opera,
Nordharzer Städtebundtheater Halberstadt-Quedlinburg | Halberstadt, Germany +1 Több | Előadások (3)
HALFING1
2 JUL - 5 AUG 2023
Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta: Staged,
Immling Festival | Halfing, Germany | Előadások (7)
MUNICH1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Staatstheater am Gärtnerplatz | Munich, Germany | Előadások (3)
PFORZHEIM1
2 - 26 JUL 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Theater Pforzheim | Pforzheim, Germany | Előadások (7)
ULM1
29 JUN - 29 JUN 2023
Giuditta (Judith), LehárOperetta: Staged,
Ulm Theater | Ulm, Germany | Előadások (12)
WIESBADEN1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Hessisches Staatstheater Wiesbaden | Wiesbaden, Germany | Előadások (9)
WORMS1
13 - 16 JUL 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Pfalztheater Kaiserslautern | Kaiserslautern, Germany +1 Több | Előadások (12)
HUNGARY
BUDAPEST1
8 JUL 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: concert,
Margitsziget Theater | Budapest, Hungary | Előadások (1)
LATVIA
RIGA1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Latvian National Opera | Riga, Latvia | Előadások (3)
POLAND
BYDGOSZCZ1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opera Nova w Bydgoszczy | Bydgoszcz, Poland | Előadások (4)
RUSSIA
YOSHKAR-OLA1
12 - 13 AUG 2023
Der Graf von Luxemburg (The Count of Luxembourg), LehárOperetta: Staged,
Sapaev Mari State Opera and Ballet Theatre | Yoshkar-Ola, Russia | Előadások (2)
SWITZERLAND
ZURICH2
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Opernhaus Zürich | Zurich, Switzerland | Előadások (12)
29 JUN - 29 JUN 2023
Das Land des Lächelns (The Land of Smiles), LehárOperetta,
Opernhaus Zürich | Zurich, Switzerland | Előadások (5)
UNITED STATES
BLOOMINGTON1
29 JUN - 29 JUN 2023
Die lustige Witwe (The Merry Widow), LehárOperetta: Staged,
Jacobs School of Music (Indiana University) | Bloomington, United States | Előadások (2)
Egy ajánlat a Concerto Budapest őszi megrendezésű
zeneakadémiai hangversenyei közül:
„A zenés színpadnak három műfaja van: opera,
operett – és Lehár.” Így méltatták saját korában Bécsben Lehár
Ferencet, aki a magyar operett egyik legnépszerűbb szerzőjeként, a bécsi
operett megújítójaként olyan műveket adott a világnak, mint A víg özvegy, a
Cigányszerelem vagy a Luxemburg grófja. Lehár kimeríthetetlen fantáziával,
humorral, technikai igényességgel komponálta műveit, és nem utolsósorban
rendkívül termékeny zeneszerző is volt – összesen 31 operett fűződik a nevéhez.
Zenéjével a külvárosi lokálok közönségére éppúgy tudott hatni, mint az úri
bálok elit rétegeire.
Nem mindennapi tehetségéről
tanúskodik, hogy zeneszerzésmestereként már Dvořák is felfigyelt rá, Puccini
pedig állítólag annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha Lehár
operakomponistaként építette volna karrierjét, ő lett volna a legjelentősebb
ellenfele.
MAGYAR KINCSEK ÜNNEPE
2023.
október 7. szombat,
15:00
Zeneakadémia, Nagyterem
CONCERTO BUDAPEST hangversenye
LEHÁR: A víg özvegy -
nyitány
DUBROVAY LÁSZLÓ: Szerelem, szerelem - zenekari
dalciklus
KONDOR ÁDÁM: A csalogány és a rózsa - kettősversenymű fuvola és klarinétszólóval
LEHÁR: Concertino hegedűre és zenekarra
·
Fekete Attila ének, Kaczander Orsolya fuvola,
Klenyán Csaba klarinét, Kelemen Barnabás hegedű
Vezényel:
Keller András
„Ha olyan zenét írtam is,
ami eljut az emberekhez, nem csak a szórakoztatás volt a célom… Szerettem volna
meghódítani a szívüket és behatolni a lelkükbe”, írta
Lehár Ferenc. A víg özvegy, minden populáris vonzereje ellenére valójában
forradalmian lélektani kompozíció. Keletkezésének évében, 1905-ben, amikor
Richard Strauss Saloméjának főhőse egy pszichopata, és Schönberg a társadalom
szellemi széthullásának ábrázolására alkalmas új zenei nyelv megalkotásán
fáradozik, Lehár náluk szubtilisebb „analitikusnak” bizonyul: megfejti Bécs
titkát, az ellenállhatatlan táncdallamok rabjává váló városét, méghozzá olyan
hatásos zenével, hogy ahogy mondják, Strauss is, Schönberg is irigyen
csettintett hozzá. Az operett
dallamaiból bőven merítő nyitány – ami csak a 400. előadás alkalmából íródott!
– furcsa módon alig-alig hangzik el az operettszínházakban.
Szintén
ritkán hallható a mester virtuóz fiatalkori romantikus
Concertinója, amit 1888-ban, prágai hegedűtanulmányai idején komponált.
Versenymű, de
kettősverseny Kondor Ádám A csalogány és a rózsa című
háromtételes
kompozíciója fuvola és klarinétszólóval, címe a klasszikus iráni
szerelmi költészet visszatérő motívumára, a csalogány és a rózsa örök
szerelmére utal.
Sorozatunk
címére gondolva, kétszeresen is „magyar kincs” Dubrovay László Szerelem, szerelem című zenekari dalciklusa, amely
a 200 éve született Petőfi előtti
tiszteletteljes főhajtás. A címadó vers mellett a költő kevésbé ismert,
népdal hangvételű szerelmes verseiből válogatott a zeneszerző.
Részletek A víg özvegy, a Pacsirta, a Frasquita, a Kék mazur, a Cárevics, a Mosoly országa, és a Luxemburg grófja c. operettekből.
Forrás:
/”Az Orfeum tanyám...” – Songs from operettas/
Qualiton - SLPX 16609 (1978)
(YouTube – 22:13 perc)
I. A víg özvegy (Az időskálán: 0:00 – 4:16 perc)
A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1962. december 8., Kossuth Rádió, 18.55 - 21.27 - Sebestyén András vezényel - Házy Erzsébet , Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György
1. Danilo belépője: „A szerelmetes szép hazám…Az orfeum tanyám, ott nem zavar hazám …” (I. felv.) Az időskálán: 0:00 – 2:13 perc
2. A szerelmi kettős részlete „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress…” (III. felv.) Az időskálán: 2:14 – 2:56 perc
3. Az I. felvonás fináléjának részlete; keringő Az időskálán: 2:57 – 4:16 perc
II. Pacsirta (Az időskálán: 4:17 – 5:54 perc)
Rádióbemutató - Részletek, "Új Lehár felvételeink", 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 - 17.40 - Sebestyén András vezényel - Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT Szimfonikus Zenekara
4. „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalosmadár…”
III. Frasquita (Az időskálán: 5:55 – 8:17 perc)
Rádió új felvétele - Részletek, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió, 14.45 - 15.15 - Bródy Tamás vezényel - Orosz Júlia, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara
5. „Kicsikém, ne tétovázz, szűk utcában kicsi ház, oly régóta vár, hogy jössz-e már?...”
IV. A kék mazúr (Az időskálán: 8:18 – 9:53 perc)
Rádió új felvétele - Részletek, 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió, 14.45 - 15.15 - Bródy Tamás vezényel - Németh Marika, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Rátonyi Róbert, az MRT Szimfonikus Zenekara
6. „Fáj a szívem érted, dalom is oly bús,… úgy jönnél vissza már!... Jöjj, veled álmodok én!…kedves, jöjj, várlak már!”
V. A cárevics (Az időskálán: 9:54 – 13:00 perc)
Rádió új felvétele - Részletek, 1966. július 15., Petőfi Rádió, 18.00 - 19.00 - Bródy Tamás vezényel - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, az MRT Szimfonikus Zenekara
7. A cárevics dala - Volga-dal (részlet): „Nézz rám az égből, teremtő Atyám!...” Az időskálán: 9:54 – 11:36
8. A cárevics dala: „Jöjj már, a május úgyis messze száll …” Az időskálán: 11:37 – 13:00
VI. A mosoly országa (Az időskálán: 13:01 – 18:39 perc)
Rádió új felvétele - Keresztmetszet, 1957. március 11., Kossuth Rádió, 19.00 - 19.52 - Rubányi Vilmos vezényel - Osváth Júlia, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Melis György, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
9. Szu-Csong belépője: „Oly meghatott érzéssel nézek körül… Mosolygó nézés és jól nevelt arc, mögötte fájjon akármilyen harc…” (I. felv.) Az időskálán: 13:01 – 14:42
10. Szu-Csong dala /Barackfavirág-dal/: „Egy dús virágzó barackfa ágát állítom hölgyem ablakába a holdas május éjjelén...” (II. felv.) Az időskálán: 14:43 – 15:35
11. Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után” (II. felv.) Az időskálán: 15:36 – 18:39
VII. Luxemburg grófja (Az időskálán: 18:40 – 22:13 perc)
A Rádió Dalszínházának bemutatója - teljes felvétel: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00) - Sebestyén András vezényel - Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert
12. René belépője: "Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre…/Hej, lirilirilári, ez mind csak lárifári, mert fenn az ernyő, nincsen kas, nincs sosem ebben egy garas…” Az időskálán: 18:40 – 20:1
13. „Várj, várj, szép délibáb…” Az időskálán: 20:11 – 21:01
14. Az I. felvonás fináléja – farsangi jelenet Az időskálán: 21:02 – 22:13
Magyar Katolikus Rádió
2023. május 25-i "Dallamív" adás
Lehár Ferenc: A víg
özvegy – részletek
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
- Nyitány (Bécsi Szimfonikusokat a szerző, Lehár Ferenc
vezényli egy archív felvételen)
- Danilo belépője
(Nicolai Gedda)
- Az I. felvonás
fináléjából részlet (Együttes)
- Vilja-dal (Elisabeth
Schwarzkopf)
- Kolo-tánc (Kórus)
- Szerelmi kettős, III.
felv. (Elisabeth Schwarzkopf és Eberhard Wächter)
- Pavillon-kettős (Hanny
Steffek és Nicolai Gedda)
A fenti dalbetétekben hallható énekművészek mellett a Londoni Filharmónia Ének- és Zenekara működik közre, Lovro von Matacic vezényletével.
Az adás visszahallgatható: itt.
Lehár
Ferenc születésének mai évfordulóján,
rá emlékezve
Ronacher
Theater, Vienna, 1993 - Wiener Philharmoniker, Zubin Mehta
Szabó Miklós - „Ugye, gondolsz rám?” – Lehár Ferenc: Szép a világ
Szabó Miklós – „Szép a világ” – Lehár Ferenc: Szép a világ
Lehár Ferenc – Szenes Andor: Szép a világ (részletek, 1952. december 14., Kossuth Rádió 16.30) - Szabó Miklós, km. az Állami
Színházak Szimfonikus zenekara. Vezényel: Vincze Ottó
Lehár Ferenc – a magyar operettkirály
(kurier.plus)
„Lehár Ferenc a nyugat-európai
operett új irányának előfutára volt. Sikerült újjáélesztenie ezt a műfajt,
amely kezdeti aranykorszakának vége után halványulni kezdett. A huszadik
század első évtizede igazi operett-újjászületést hozott e pályafutása csúcsán
tündöklő magyar zeneszerző zsenialitásának. Lehár minden következő
operettel egyre magasabb szintre emelte a zenei látványt. Az egyre
csodálatosabb, kreatívabb és magasztosabb zenei formák, a még pazarabb hangszerelés
kíséretében a Lehár-operett sikert aratott a világ színpadain.”
Az operett műfajban a világon másodikként legtöbbet játszott komponista: Lehár Ferenc!
ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
Strauss II,J | 706 | 130 |
Lehár | 643 | 83 |
Offenbach | 299 | 63 |
– Forrás: 2021/2022 évad statisztikai adattáblázat elejéről („zenebaratmonika” fórumtársunk adatmegosztása: Operett, mint színpadi műfaj, ott lásd 5209-5211. sorszámok)
Ugyanezen lekérdezésből kitűnik
A világon másodikként legtöbbet játszott operettcím: Lehár Ferenctől A víg özvegy!
CÍM | ZENESZERZŐ | ELŐADÁSOK | PRODUKCIÓK |
Die Fledermaus | Strauss II,J | 469 | 95 |
The Merry Widow | Lehár | 381 | 58 |
The Count of Luxembourg | Lehár | 131 | 11 |
(
Lehár Ferenc: A víg özvegy
Egy hongkongi előadásból két video-bejátszást és a MET 2014. decemberi, új Víg özvegy-produkciójából néhány részletet linkelek be ide a YouTube-ról.
Lehár’s The Merry Widow – Act I Duet, „Look, Now’s Our Chance... A Highly Respectable Wife"
Lehár’s The Merry Widow – Act II Pavillion’s Duet & Romance, „Red as Rose of Maytime”
Valencienne – Megan Pachecano (soprano); Camille Rosillon – Piotr Buszewski (tenor)
Music Director & Conductor: Lio Kuokman. Producer & Director: Lo Kingman
Musica Viva Hong Kong, - Hong Kong City Hall, December 2019
The Merry Widow: Vilja Song, Act II – Renée Fleming (MET)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (1)
The Merry Widow: „Hello, Here’s a Soldier Bold” (Fleming, Gunn) – (2)
Renée Fleming (Hanna) and Nathan Gunn (Danilo) perform an excerpt of their Act II duet. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014-15 season, New York, MET
The Merry Widow: „Who Can Tell What the Hell Women Are”
The Merry Widow. Act II Finale
Renée Fleming, Kelli O’Hara, and ensemble perform an excerpt from the Act II finale of Lehar’s „The Merry Widow”. Production: Susan Stroman. Conductor: Sir Andrew Davis. 2014 -15 season.
The Merry Widow: Act III The Cancan
Host: Deborah Voigt
The Merry Widow: „We ’re the Ladies of the Chorus”
Kelli O’Hara and ensemble perform the Grisettes’ Song from Act III of Lehár’s „The Merry Widow”. Susan Stroman’s new production, conducted by Sir Andrew Davis, opens New Year’s Eve (New York, Metropolitan Opera House – december 29., 2014)
A Kecskeméti
Katona József Nemzeti Színház nyári - a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is majd látható - Luxemburg grófja bemutató-előadását
reklámozva az operett egy másik verssorát is idézi, ami megint nem pontosan az
eredeti dalszöveg, hanem „átírt”: „Jobbra ön, balra én, különös tünemény. Átmeneti, ez a lényeg, ideális
így az élet!”
A Gábor
Andor-féle szöveg ez:
„Jobbra ön, balra én, különös tünemény.
Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.”
Ez az a jelenet, ami Bazil herceg konspirációja: hogy a szertartáson az egymás számára
ismeretlen, inkognitóban lévő, házasulandó felek ne láthassák meg egymást – s
véletlenül se támadjon szerelem közöttük – spanyolfalat tetet a szoba közepére,
annak két oldalán állva mondják ki a boldogító igent. René az énekesnőnek (a
„grófnénak”) csak a kezét látja, amelyre egy kézcsókot követően ünnepélyesen
felhúzza a karikagyűrűjét, majd a házastársak külün-külön távoznak.
Érdemes meghallgatni a teljes duettet erről a
hanglemezfelvételről:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (keresztmetszet, Qualiton, 1964) – Breitner Tamás – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Honthy Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara.
1.
René: Ó, grófné, ha megengedi, szívemből gratulálok!
Angéla: Gróf úr, öntől viszont én már e percben válok!
René: E házasság boldog tehát, ez több mint bizonyos!
Angéla: Az új pár élete, kétlem, így lehet aranyos!
René: Így nincs viszály, így nincs harag! Ez aztán drága frigy!
Angela: A béke állandó marad, nincs veszedelem így!
Refrén
René: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!
Jobbra ön, balra én, különös tünemény.
Ideális ez az élet, együtt élni van ítélet.
Angéla: Balra én, jobbra ön, csupa kéj, csupa öröm!
Mert a válás hogyha gyors, tűrhető a sors.
2.
Angéla: Uram, bár ha nem ismerem, daliásnak ítélem.
René: Merci. Revánsul én roppant szépnek vélem!
Angéla: De remélem, hogy az ön haja egészen fekete!
René: No, és az ön haja szőke! Más milyen lehet-e?
Angela: De hogyha barna az se baj. Így vagy meg ugyanúgy.
René: Inkognitóban marad a haj, az arc is ugyanúgy.
Refrén:
Angéla: Ó, Luxemburg ura, ez a házasság fura!
Jobbra ön, balra én, különös tünemény... (stb.)
[...]
Azért mert 2023-at írunk és a mai rendezők már máshogy gondolkodnak, mint az akkoriak. Ahány rendező annyi elképzelés, ennyit a titka.
Érdekes zenekari
hangzásban (hangszerelés) – angol nyelvű előadás - szólal meg a Vilja-dal
Lehár Víg özvegyéből az Opera North 2018-as produkciójában. Máire Flavin „tündöklik” a palotaképben a tündérről énekelt "rege-dalban"...
Máire Flavin a közelmúltban Rossini Tell Vilmosának Mathilde-szerepében
bűvölt el a dublini Ír Nemzeti Operában... (az Operavision sugározta előadás felvételén)
A Luxemburg grófja Margitszigeti Szabadtéri Színház nyári előadását beharangozó és felvezető verssor-idézet (René belépőjéből) máris elborzaszt; egészen biztos nem Gábor Andor eredeti fordításának dalszövegéből való: „Csak non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom. A jelszó: élj a mának csak, nincs, ami ennek gátat szab…”
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház új produkcióját a március 24-i bemutatót követően a Szigeten láthatja majd egyszeri előadásban a közönség.
Érdemes meghallgatni Lehár Ferenc operettjének nagyszerű rádiófelvételéről René belépőjét Udvardy Tibor énekével, a jól ismert dalszöveggel:
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – René belépője – „Fenn az ernyő, nincsen kas...”- Udvardy Tibor
- Nyitókórus, farsangi jelenet és René belépője (Udvardy Tibor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00 – Vezényel: Sebestyén András. Km. Sándor Judit, Zentay Anna, Udvardy Tibor, Palcsó Sándor, Melis György, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: László Endre. A keretjátékot írta és elmondja: Rátonyi Róbert.
Dalszöveg:
Farsang van, itt a karnevál…/ Szép igazán,
barátaim ez a rajongás személyemért! Ilyen ünnepi perceket szívem át még
nem élt!
Hogy ősöm volt gróf Luxemburg, a nagy tivornyák hőse, ezt eddig én nem sejtettem, most tettem szert az észre.
A gazdag gróf, míg élt, henyélt, száz szolga leste parancsát, egy szép nap élte véget ért, rám testálta a rangját.
A végrendeletével így lettem gróf ma éjjel, oly megható e pillanat, hogy szívem majdnem megszakad!
(Refrén):
Hej, liri-liri-lári,
ez mind csak lárifári,
mert fenn az ernyő nincsen kas,
nincs sosem ebben egy garas.
A szép lányok csókolnak,
s az ördög él a holdnak,
a grófi rangom ámítás,
ó, semmi más!..”
Valakik már megint jobban tudják:
Marthaler örömtelen „Giuditta” Münchenben
/Operetta Research Center – Manuel Brug – 2021. december 20./
„Ezért döntött úgy a „Regiteam ”, hogy Lehár utolsó operettjét olyan „projektté” alakítja, amelyben az eredeti zene csak 50 százaléka maradt meg. A kotta ilyen átrendezése azért lehetséges, mert a szerzői jog nemrégiben lejárt.
Ez a tehetetlen 50 százalék, minden zseniális giccsével és egzotizmusával, forrón csókolózó ajkakkal és a szerelemtől megfulladt tengerrel most 'Regiteam'. Hogyan? A Hitler kedvenc zeneszerzőjénél politikailag kevésbé „sérült” kortársak „kiváló minőségű” zenéjének beillesztésével olyan emberek, mint Ullmann, Schönberg, Berg, Bartók, Sosztakovics, Eisler, Stravinsky, Korngold és Krenek.”
Lehár Ferenc utolsó, nagylélegzetű, operai nívójú és „szomorúvégű” Giudittáját – Christoph Marthaler botrányos (meg nem értett?) rendezésében - újra játssza a müncheni Bayerische Staatsoper: 2023. február 15-én, 18-án és 21-én.
Hogy miért nem az „Operett...” topikba teszem be ezt a bejegyzést? Kiderül az alábbi két cikket jegyző szerkesztő, dramaturg, műfordító, forgatókönyvíró Cseicsner Otília előzetes írásából illetve a Színház.Net oldalon megjelentetett korábbi kritikájából.
Előzetesen, ez a videomontázs a Giuditta új produkciója színpadra állításának kulisszái mögé enged bepillantást. Christophe Marthaler rendező és dramaturgja, Malte Ubenauf gondolatai a színpadra állítás koncepcióját fejtegetik, emellett Titus Engel karmester a felhasznált „idegen” zenei anyagról ad áttekintést: Viktor Ullmann vagy Arnold Schönberg műveivel a maga korának kontextusába helyezi Lehár eredeti kompozícióját. Ödön von Horváthtól prózai idézetek kerülnek be a zenék közé.
Giuditta – Christoph Marthaler Lehár Ferenc művet rendez a Bajor Operaházban!
/Szinhaz.online – 2021. december 11. – Cseicsner Otília/
Lehár Ferenc: Giuditta – Christoph Marthaler és Malte Ubenauf változatában - Trailer
CSEICSNER OTÍLIA: NYOMOKBAN LEHÁR
Lehár Ferenc: Giuditta – Bayerische Staatsoper
/SZÍNHÁZ.NET - 2022-01-18/
Ebből a kritikából idézek részleteket:
„A premier előtti operabeavató óta lehetett sejteni, hogy a Bajor Állami Operaház bemutatója csak nyomokban tartalmaz majd Lehárt: ha tudjuk, hogy Lehár nagyoperettjeiben maximum húsz szám van, és azt halljuk, hogy tizennégy zeneszerzőtől kölcsönzött betéteket illesztettek be, igazán örülhetünk, ha egyáltalán elhangoznak a jól ismert slágerek ebből a Magyarországon az 1934-es bemutató óta (!) nem játszott utolsó Lehár-műből.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a librettóba sikerült beilleszteni Ödön von Horváth Sladek, avagy a fekete véderő katonája című (magyarul még nem olvasható) művét is, amely a versailles-i békeszerződésbe bele nem nyugvó földalatti félkatonai mozgalmakról szól, erősödik a benyomás, hogy a müncheni intézmény új vezetője, Serge Dorny intendáns, nemcsak a májusra meghirdetett Ja, Mai! (Igen, május) fesztivál[1] keretében törekedik arra, hogy a kortárs zenés színházat összehozza más műfajokkal és művészeti formákkal, amilyen a prózai színház (Sprechtheater), a képzőművészet vagy a tánc.”
[...] „Marthaler ugyanis már a nyitány elé beilleszti Ödön von Horváthot: a harmincas évek letisztult vonalú, tágas és világos, ám rézgálic-zöldre meszelt art deco kultúrházába (látvány: Anna Viebrock) bemasírozó katonák a demokrácia csődjéről és a megoldást jelentő diktatúráról értekeznek (dramaturg: Malte Ubenauf és Katharina Ortmann).”
[...] „A jelenünkkel összecsengő politikai eszmefuttatás (demokrácia vs. diktatúra) után inti be a bemutatót vezénylő Titus Engel a nyitányt, és ez a gazdagon hangszerelt, áradó lehári muzsika azonnal kontrasztba kerül a prózai jelenettel, még akkor is, ha a katonák között ott találjuk Octaviót (Daniel Behle)”
[...] „Nem csoda, hogy a Giuditta leghíresebb számát (Meine Lippen sie küssen so heiß, No. 16) alig nyugtázza a közönség: Marthaler úgy vezeti fel, hogy előtte a katonatárs Antonio (Jochen Schmeckennecher) Az öngyilkosságról énekel, és közben a két narancssárga ruhás lány clownként vonaglik az előszínpadon.”
„Marthaler koncepciója nem elégszik meg az énekes számok beillesztésével, négy zenekari mű is bekerül az előadásba: Bartók, Stravinszkij, és Sosztakovics zenéi helyettesítik a felvonásközi zenéket (finaletto, intermezzo, polonéz, előjáték)..Mindez időnként olyan benyomást kelt, mint amikor különböző hangi rétegeket illesztünk egymás fölé, és a layer-ek (egy darabig) egymás alatt szólnak. Egy ponton meggyőződésem volt, hogy a zenekari árokban mást játszanak elöl, mint hátul – talán nem így történt, ám Titus Engel nagyon finoman keverte a számok arányait, és zeneileg sikerült összefésülni a Lehárt tágabb kontextusba helyezni kívánó montázst, vagy ha egy DJ-ktől kölcsönzött szóval nevezzük: mixet.[11]”
[...] „Marthaler rendezésében a földalatti mozgalomhoz csatlakozó férfi fél, hogy a kedvese elárulja őket, ezért a második felvonás tizedik percében a társaival közösen megölik őt. Ez a fordulat merőben szokatlan egy operettben. Sorra kimaradnak a szubrett-táncoskomikus pár számai is (No. 2., 9., 15.), az évekkel később játszódó fináléban pedig már Lehárnál sem szerepeltek (ami egyébként Marthalernél el sem hangzik). A szerelmi duettet (No. 7.) ugyan elénekelhetik – Avemo gazdag koloratúrája harmonikusan kapcsolódik Kohlhepp szólamához. Kár, hogy nekik ebből az operettből ennyi jutott.[6] A kimaradó operettslágerek helyett hangoznak el Eisler, Ullmann, Berg, Schönberg, Krenek, Korngold műveiből kölcsönzött dalok, operarészletek a Horváthtól kölcsönzött cselekményszálba illesztve[7].
A Láz című dalt Lehár az első világháborúban megsebesült öccse betegágya mellett írta, a dal lírai énje csak álmodni és felejteni akar, így a szituációt tekintve kicsit meglepő a makkegészéges katonát adó Kohlhepp előadásában, de zeneileg tökéletes és ez az előadás egyik zenei csúcspontja. A másik a megölt Anna és gyilkosa által előadott részlet, a Glück, das mir verblieb Korngold: „A halott város” c. operájából, mely egyébként az operaház repertoárján van Simon Stone-rendezésében (ezúttal nem használ üvegfalat a leporellószerűen hajtogatható díszletben)[8] és közvetlenül a premier előtt került műsorra, így sokaknak ismerős lehetett. A lehári duett (No. 15.) helyett hangzik el, és Anna holttestét a „A halál minket el nem választ” sorokra viszik ki. A Korngold-mű kontextusából lesz érthető az is, hogy a halott asszony miért szólal meg az adott szituációban, ily módon a dramaturgia nemcsak egy zenei betétet illeszt be, hanem annak egész kontextusát átemeli a Lehár-műbe, bízva abban, hogy a bérletes közönségben ez összecseng az előző héten látott másik operával. Avemo és Kohlhepp kiállja az összeméretést Elena Guseva és Klaus Florian Vogt alakításával is: ez az egyetlen szám a premieren egyébként, amelyet a közönség hangosan ünnepel."
[...] „Árulkodó jel volt, hogy a bemutató előtti hetekben Káli Gábor beteget jelentett, így a svájci Titus Engel vette át a karmesteri pálcát[16]. Ne felejtsük el, amire Orbán Eszter a Radnai Annamária Emlékkonferencián felhívta a figyelmet: az operában a húzás „joga” a prózai színházzal ellentétben a karmesteré (a rendezővel, dramaturggal egyeztetve), és az övé a főpróbahét is, így ott nagyon kicsi a rendező mozgástere.[17] Ha ebben az időszakban a pultban változás van, az a rendezői koncepciót is érintheti – vagy fordítva, a markáns rendezői koncepció indukálhatja a karmesteri visszalépést. Pandémiás időszakban persze bármi előfordulhat, a Bécsi Állami Operaház például a sikeres kontaktkutatás eredményeképpen törölte az újév előadásait január 5-éig, és pandémián kívül is: Káli Gábor nem olyan régen éppen Fischer Iván helyére ugrott be a Müpában.[18] Mindenesetre az előadás alapján nem találom meglepőnek a karmesterváltást.”
[...] „Serge Dorny a különböző művészeti területek összekapcsolását, kortársi szemléletet, a zenés színház jelenbe helyezését tűzte ki célul. Ugyan a Giudittában a színlap nem tüntet fel koreográfust, de a zenés színház elegyítése a prózai színházzal kétségtelenül megtörtént Christoph Marthaler rendezésében. Hogy miért éppen Lehárra esett a választás? Nem derül ki az előzetesen kiadott információs anyagokból sem, de talán inkább az intendáns koncepciójába illeszkedően esett erre a maga korában rendkívül sikeres, ám ma már alig játszott műre a választás, miszerint az évad első felének bemutatói a 20. század első felét mutassák be.”
[...] „Marthaler kísérlete kudarcot vallott: a müncheni premierközönség ezt hangosan fejezte ki. Tudnak disztingválni, az énekeseket hangos Bravi! éltette. Csak a rendező és csapatának tartogatják a nemtetszés-nyilvánítást. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a lábukkal verik a padlót és közben teli torokból ordítják, hogy Bú! Ha kényszerből nem negyedházzal megy a bemutató, orkánként söpri el a marthaleri teamet. Marthaler egyenes derékkal, megértő mosollyal, alkotótársaival összekapaszkodva hunyorog a fényben. Nem viselkedi ki: viseli a kudarcot. Az este legszínházibb pillanata ez.” [...]
Ritka, archív fényképek
Lehár Ferenc a Bécsi Filharmonikusokat dirigálja (1935)
Lehár
Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból
néhány:
Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (1) - Lehár Ferenc és felesége, Sophie Lehár, mellettük Kálmán Imre (Bécs, 1932)
Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (2) - „Lóránd Edith, a kiváló magyar hegedűművésznő mostanában a
bécsi Ronacher műsorán szerepel. Jellemző a sikerre, hogy premierje után Lehár
Ferenc és Kálmán Imre siettek elsőnek a színpadra a magyar művésznőnek gratulálni.” (1933)
Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (3) - Kálmán Imre gratulál Lehár Ferenc „vígoperájához”, a Giudittához (Bécs, 1934)
Lehár Ferenc és Kálmán Imre közös fotóiból (4) - Kálmán Imre, Richard Tauber, Lehár Ferenc – Németországban 1930 körül
Klemen Terézia és Margitay Zoltán szerzőtársak 2021-ben megjelent könyvéről
is szó esett a Szent István Rádió Mesterségem címere című portréműsorában,
melynek vendége a Komáromban élő lokálpatrióta, Klemen Terézia mesélt a város világhírű szülöttjéről: a zeneszerző-karmester életútjáról.
Felelős szerkesztő – műsorvezető: Farkas Erzsébet
(2022. január 9.)
Az adás visszahallgatható: itt (25 perc)
ÉVFORDULÓK – 75 éve hunyt el Lehár Ferenc
(Komárom, 1870. április 30. - Bad Ischl, 1948. október 24.)
Tegnap sugározta a Bartók Rádió, 2023. január 2., 19.00 -19.30
Ism. szerda, 11.30
A zeneszerző-karmesterre Becze Szilvia szerkesztő emlékezik.
Az archív hangbejátszásokban három kiváló énekes idézi fel Lehár Ferenccel kapcsolatos emlékeit: Udvardy Tibor operaénekes (1914 - 1981), Halász Gitta operaénekesnő (1889 - 1968) és Németh Marika operettszínésznő, primadonna (1925 - 1996). A zenei felvételek nagy részén Lehár Ferenc dirigálja saját műveit.
A műsorban felhangzó Lehár-operettek részletei:
- Éva – Nyitány (Km. a Bécsi Szimfonikus Zenekar, vezényel a szerző) – a felvétel 1942 januárjában készült
- A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv.: „Vágyom egy nő után” (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rubányi Vilmos) - keresztmetszet, 1957. március 14., Kossuth Rádió, 19.10 -
- A víg özvegy – Nyitány (Km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) – a felvétel 1940 májusában készült
- Giuditta – Ottavio dala (Richard Tauber, km. a Bécsi Filharmonikusok, vezényel a szerző) - a felvétel 1934 januárjában készült
- A víg özvegy – Vilja-dal, II. felv. (Németh Marika, km. az MRT Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Lehár-emlékest a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Magyar Rádió 6-os stúdiója - 1973. október 29., Kossuth Rádió, 19.40 – kb. 21.30
Becze Szilvia, rádiós szerkesztő: [Lehár Ferenc] „... Új utat nyitott a nyugat-európai operett történetében, sikerült új életet lehelnie az első aranykora után megfakulni látszó műfajba.” ... „Munkáit friss színpadi ötletek jellemzik, fantáziájával, technikai igényességével, humorával megújította a hagyományossá vált bécsi operett stílusát. Dallamos, fülbemászó melódiái ellenére addig szokatlan követelményeket támasztott a zenekkarral és az énekesekkel szemben...”.
Udvardy Tibor operaénekessel Czigány György beszélgetett 1975-ben:
„A könnyűmuzsika világhírű mesterével két felejthetetlen élményem van.
Mint a Garabonciás címszereplője, állandó összeköttetésbe kerültem vele, mert nem a teljesen kész darabbal érkezett meg hozzánk. A szó szoros értelemben házi őrizetbe kellett venni őt a Gellértben, hogy befejezze művét. Leírhatatlan nagy premier volt. Lehárra és személyes vezénylésére való tekintettel majdnem az összes európai ország direktben közvetítette az ősbemutatót, és úgy álltak a mikrofonok az operaszínpadon, mint kiadós eső után az erdőben a gombák.
A másik élményem: egy lemezfelvételt készítettem vele A mosoly országából, és amikor elénekeltem belőle a Szu-Csong belépőjét, letette a pálcát és ennyit mondott: ezt ő nem így képzelte el: ő ezt finomabb, törékenyebb kínai figurának szánta, de a felvétel drámaisága annyira meggyőzte, hogy ebben az esetben maradjunk ennél a megoldásnál. Olyan barátság fejlődött ki közöttünk, hogy később egyik dalát nekem dedikálta, ésTamás Ilonkával egyszer egy bécsi és egyszer egy berlini hangversenyre hívott meg közreműködőként, ahol ő vezényelt.”
Udvardy Tibor az operettről alkotott fontos gondolatait is megosztotta Czigány Györggyel:
Én az operettnek sok szépet köszönhetek és ma is szeretem. A mai formájában, idézőjelben játszva, mint persziflázst, elfogadni nem tudom. Pedig, ha elhatároznánk, operett nagyhatalom lehetnénk, mert szerzőink Lehár, Kálmán, Jacobi, Huszka, de a ma élőkkel is, olyan rangot biztosítanának, mint talán Bartók és Kodály a komoly zenében. De ameddig szégyelljük amire büszkék lehetnénk, és szakmai felkészültség nélkül...Tudni illik, nem elég jól mozogni és táncolni. Valódi bonvivánok és primadonnák nélkül operettet csinálni nem lehet, mert olyan primadonnára és bonvivánra van szükség, aki nem azért csinálja ezt a műfajt, mert tehetségéből többre nem telik, hanem azért, mert ide kötelezte el magát. Ezzel többet ártunk a műfajnak, de rajta keresztül a komolyzenének is, mert az ítéletében bizonytalan közönséget fölényes, nevelni akaró kritikákkal csak megzavarjuk. Ez a műfaj nem lebecsülendő, nehezebb, mint az opera. Mert az operában leírt kottafejeket valaki precízen leénekli, és a magas és a mély hangokat kivágja, a siker biztos, nagy baj már nem lehet, mert mindig alatta a mű. Az operettnél viszont hittel kell életre hívni, és szép hangon. Fel kell gyújtani a megírt egyszerű dallamokat, nem szentimentálisan, álpátosszal, hanem őszinte érzéssel, stílussal, és akkor sokaknak azt fogja nyújtani, mint a zenében már jártasaknak a „Kilencedik szimfónia”.
Halász Gitta operaénekesnő idézi fel a közös munkát Lehár Ferenccel, egy 1965-ös rádiófelvétel hangbejátszásán:
„Hadd említsek egy olyan hangversenyt, ami valóban ritka élmény volt, sőt azt hiszem, egyetlen alkalom is: Lehár vezényelte A víg özvegyet. E szép koncert emlékét néhány fénykép és Lehár sorai őrzik meg számomra. Itt van Lehár fényképének alján az ajánlás. Nekem igazi örömet szerzett Lehár elismerése. Azt írta: a kedves, bájos és kitűnő Víg özvegynek: Halász Gittának. Hálás szeretettel: Lehár Ferenc”
Németh Marika, operettprimadonna a bejátszott hangfelvételen Boros Attila szerkesztővel beszélget, akinek mikrofonja előtt először arra kérdésre válaszol, hogy vajon ki a kedves zeneszerzője? (A rádióműsor 1979-ben készült.)
„Talán legszívesebben Lehár Ferenctől énekelek, mert Lehár Ferenc jobban írt énekes hangra, mint Kálmán Imre. Kálmán Imre talán a zenei összhatás kedvéért, és az effektusok kedvéért - mert csodálatos effektus zenéket írt Kálmán Imre - ... fárasztó hangi problémákat [jelent]. Például, nem is megyek messzire: Cigányprímás című operettjének van egy duettje, ami egy duetten belül két oktáv. Tehát alsó C-től magas C-ig. Tehát énekes legyen a talpán, aki egy duettben ezt el tudja énekelni. Mondjuk, fáradtság nélkül. Lehár Ferenc viszont úgy írta a dalait, hogy operai – és mindjárt minősítést adnék az operettjeinek -, az egyik A mosoly országa, aminek énekeltem a főszerepét, Lizát, majdnem Puccini-szerűen, tehát ragyogóan lehet énekelni, anélkül, hogy az ember elfáradna.”
Az adás visszahallgatható: itt
Különlegesség!
Valse de l'Opérette La Veuve Joyeuse de Franz Lehar joué par l'Orchestre des enfants
Gyermekzenekar: Keringő Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből
(A Bernadette Jansen Iskola fennállásának 40. évfordulóját ünnepli.)
cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron (háttal), Udvardy Tibor, feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm
(A Darabanth árverésén elkelt)
Lehár: Szép a világ - dal - Celeng Mária - Gärtnerplatztheater Münich
Video: "Ich bin so verliebt" - (zongorára és kamarazenekarra hangszerelt változatban!)
A Győri Nemzeti Színház - „A jelen és a jövő színháza” mottó mentén szerveződött - 2022/2023-as évadában, amelyről a sajtó képviselői részletesen értesülhettek május 4-én délután a teátrum csillárszintjének elegáns kulisszái között, bemutatásra kerül Lehár Ferenc klasszikus nagyoperettje is:
2023. március 11-től lesz megtekinthető A víg özvegy Bakos-Kiss Gábor igazgató rendezésében, aki kétszer énekelte már benne pályafutás során Danilo Danilovič-ot. Lehár Ferenc művében ezúttal nem ő lép majd a deszkákra a gróf megtestesítőjeként, azonban szeretne „meghajolni a műfaj nagymesterei előtt, és olyan operettet idevarázsolni, amely látványában, vizualitásában azt hozza”, amely a műfaj színpadi lényege.
A címszerepet - Glavari Hannát - Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház énekművésze alakítja.
Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/16496/102/
Egy anekdota, amely azt bizonyítja, milyen jelentős hatással bírt A víg özvegy a kortársakra. Alma Mahler, a neves zeneszerző és karmester Gustav Mahler felesége így emlékezett vissza: „Egyszer megnéztük A víg özvegy című operettet, s az tetszett nekünk. Mahler meg én utána otthon táncoltunk, és emlékezetből felidéztük Lehár keringőjét. Mulatságos dolog történt. Az egyik dallamra nem tudtunk visszaemlékezni, bármennyire igyekeztünk is. Akkoriban viszont mindketten annyira a fellegekben jártunk, hogy nem tudtuk rávenni magunkat, hogy megvegyük a keringőt. Ezért mindketten bementünk a Doblinger zeneműboltba. Mahler beszélgetésbe elegyedett a főnökkel műveinek eladásáról, én pedig közben látszólag közönyösen lapozgattam A víg özvegy zongorakivonatait és egyvelegeit, míg rá nem bukkantam a keringőre és a keresett dallamra. Ekkor odaléptem Mahlerhez. Ő gyorsan elbúcsúzott, én meg az utcán elénekeltem neki a dallamot, nehogy megint elfelejtsem.”
Kapcs. 797. sorszám
Különlegesség:
Lehár Ferenc A víg özvegy bécsi ősbemutatóját (1905. december 30.) követő évben egy gyermekeknek szóló mesejátékot zenésített meg: Péter és Pál Bergengóciában (Peter und Paul reisen ins Schlaraffenland) – A szövegkönyvet és a verseket Robert Bodanzky és Fritz Grünbaum szerezték. A darab bemutatója 1906. december 1-jén volt a Theater an der Wienben. Alig több mint három hétre rá, már nálunk a Magyar Színházban is láthatta a közönség Lehárnak ezt az új, mese-daljátékát.
A magyarországi bemutatóról így ír a Budapesti Hírlap (1906. december 21.):
Gyermekeknek való, vidám, tanulságos darab került színre ma délután a Magyar Színházban. Az újdonság címe Petykó és Palkó. Két pajkos fiú a gonosz szellem csábítására abbahagyja a munkát és megy fölkeresni a mesebeli Eldorádót, ahol mindenki csak henyél és lakmározik. A jó szellem hiába könyörög, nem hallgatnak a szavára. Sok viszontagság után végre bejutnak Eldorádóba, de hamar megutálják a dologtalan életet és a jó szellem most már győzedelmeskedik a gonoszságon. Lehár Ferenc néhány egyszerű, könnyen pergő dalt írt ehhez az élő mesekönyvhöz, amely most nagy sikerrel járja be a német színpadokat. A színház szép kiállítással és eléggé gondos előadásban mutatta be az újdonságot. A kettős címszerepet Papír Sándor és Kővári Gyula játszotta kissé túlozva, de mindvégig ötletesen és általános derültséget keltve. Tállián Anna, Bezerédi Ödön és főképpen a kis Lakos Vilma alakítása is nagyon tetszett. A nézőtér nem telt meg egészen. Azok a gyermekek, akik ott voltak, kitartó tapssal hívták a kárpit elé a szereplőket s az Operaház apró ballerináinak ügyes táncát megismételtették.
A sok hatásos szám közül különösen Petykó és Palkó katona kettőse, a bölcsődal és Károlyka dala a hintalovon, melyet a kis Lakos Vilma ad elő, számíthat zajos tetszésre.
A Magyar színházban a délutáni előadásokat Petykó és Palkó bohókás mesejátéka biztosítja, előreláthatólag huzamosabb időre, mert Lehár Ferenc kedves, fülbemászó zenéje a felnőtteknek is élvezetet nyújt.
A youTube-on rátaláltam a mesejáték néhány részletére – az oldalon több rendezésből látható jelenet:
Rádió Világhíradó – 1933. december 31. – 1934. január 6.
A Színházi Élet melléklete a 2. számhoz
A Színházi Élet Mikrofonja: Hevesi Sándor
„Bécsben ma két operettszerző dominál: Strauss és Lehár. Egyik a múlt, amely nem múlt el, a másik a jelen, amely szintén nem fog elmúlni. Strauss először Bécsé volt, aztán a monarchiáé lett, később az egész világé. Lehár először Magyarországé volt, aztán a monarchiáé és a világé lett, most pedig Bécs saját magának akarja lefoglalni, mint Strauss igazi örökösét. Boldog ember, róla máris bizonyos, hogy a zenetörténetírók hajba fognak kapni miatta.”
Lehár Ferenc: Éva – „Zwannzinetta”_Springtime in Vienna 98, Bécsi Szimfonikusok_Vladimir Fedosejev
Lehár Ferenc: Éva_”Paris De Lujo Emporio”_Alfredo Kraus
Ének spanyolul, eredeti német szöveg: „Paris di Luxusstadt
Km. Orchestra and of Radio Espagna
Ének spanyolul, magyar fordításban: „Hadd beszéljen a szíved” (km. Orquesta de Cámara de Madrid, vezényel. Enrique Estela (1961)
Km. a New Philharmonia Orchestra, vezényel: Richard Bonynge (1967)
"- Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, e pompás, e mesebeli változást. Jöjj vélem, jöjj a királyi várba! Jöttöd meghódolt száz szolgád várja. Szőkém, kicsi Hamupipőcském, lásd, a fácska adott egy gyöngyfüzért, pompást! S itt áll most előtted a királyfi, csak nyújtsd ki a kezed, tiéd lehet!
/ - Hogyha csak egy perc a boldogság, és aztán mint álom él tovább, mint röpke tavasz elillant a vágy, elhervad végül, mint egy rózsaszál. És hogyha vak vágyam meggyötör, és hogyha megkínoz, összetör, hogy életemre csalárd fátylat szőj, azt mondom én, jöjj-jöjj! És hogyha örvénylő szavakba tör, azt mondom én, jöjj-jöjj! ... És aztán tiéd vagyok!..."
Lehár Ferenc - Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor - Semsei Jenő - Szabó Miklós: Éva
(Kevesen tudják, hogy eredetileg „Das Fabrikmädel” lett volna a darab címe.)
- Éva és Oktáv kettőse, valamint az Éva-keringőjelenet a II. felvonásból (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1975. június 23., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.30
Az Éva teljes rádiófelvétele: Lehoczky Éva, Németh Marika, Korondy György, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Sólyom-Nagy Sándor, Ambrus Mihály, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Cserés Miklós dr.
Lehár Ferenc: Éva – „Leichtsinnsarie” – Vera Svoboda-Macku
Karmester: Eduard Macku
Az operett tévéfelvételéből jelenet
Vera Svoboda-Macku, osztrák operetténekes (Linz, 1919.12.30. - Bécs, 2013. 04. 01.)
Férje: Eduard Macku, osztrák karmester, kórusmester és zeneszerző (Linz, 1901.06.30 – Bécs, 1999. 04.11.
Visszatekintés
Szép álom, szállj a szívemre – Gála Lehár Ferenc alkotásaiból _ összefoglaló
(YouTube) - Operettszínház
„Élje át újra a 2022. április 29-i és 30-i gála legszebb pillanatait összefoglalónkban!”
Rendező: Ionel Pantea
Videó: Weidinger Amelie
Remélhetőleg az MTV sugározni fogja a teljes gálakoncertet!
Lehár Ferenc pályája csúcsán komponálta ezt az operettet, amelyet élete legjobbjának tartott. Az operai igényességű darab a keleti témák iránti érdeklődés korabeli divatjának jegyében született. Egy bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelméről szól, amely a két világ áthidalhatatlan távolsága miatt van kudarcra ítélve. |
A Katolikus Rádió 2022. április 29-én 11:30-kor elhangzott „Dallamív” adásában Lehár Ferenc muzsikája szólalt meg!
„Összeállításunk a 152 évvel ezelőtt, 1870. április 30-án született Lehár Ferencre emlékezik”
Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila
A félórás adásba csupa olyan Lehár-zenéket válogatott be a szerkesztő, melyek a leghitelesebb hangzásban szólalnak meg: a szerző vezényletével és azokkal az énekesekkel, akik az idézett két operett bemutatóján is szerepeltek; a részletek akkor frissiben, máris lemezre kerültek:
A műsort felvezető „Báli szirének”-keringő-egyveleg után következett:
1. A mosoly országa (1929)
a) Tea-kettős, I. felv. „Mein Lieber Prinz..../Bei einem Tee en deux in selig süsser Näh” (Vera Schwarz és Richard Tauber, a Bécsi Állami Zenekart a szerző vezényli)
b) Szerelmi kettős („Szív-duett”), II. felv. „Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt?” (Vera Schwarz és Richard Tauber, a Bécsi Állami Zenekart a szerző vezényli)
2. Giuditta (1934)
a) Octavio dala, I. felv. „Freund, das Lebe ist lebenswert” (Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)
b) Giuditta és Octavio kettőse: „Schön wie die blaue Sommernacht” (Jarmila Novotna és Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)
c) Giuditta dala: „Meine Lippen sie küssen so heiss” (Jarmila Novotna, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)
d) Octavio dala, III. felv.: ”Du bist meine Sonne” (Richard Tauber, a Bécsi Filharmonikusokat a szerző vezényli)
A műsor végén a szerkesztő egy hírneves magyar énekművész Lehár-felvételét is bejátszotta:
3. A cárevics (1927)
Sonja dala, I. felv.: „Einer wird kommen, der wird mich begehren, einer wird kommen, dem soll ich gehören” (Réthy Eszter, a Bécsi Szimfonikus Zenekart a szerző vezényli – 1942)
Az adás visszahallgatható: itt
Az előbbi bejegyzésem folytatása:
Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer, április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!
Külön szólnom kell az Operettszínház Lehár-gálán közreműködő Énekkaráról, Zenekaráról, Balettkaráról és Táncegyütteséről, akik produkciójukkal a klasszikus operett nívójához méltó színvonalon járultak hozzá a grandiózus operettest sikeréhez, és nem utolsó sorban említem meg Pfeiffer Gyula főzeneigazgatót, aki a fellépett kiváló szólisták és a művészi együttesek parádés zenei irányításával tette igazán ünnepivé és rangossá a gálát, méltóan Lehár Ferenc szelleméhez! Felejthetetlenül.
Hihetetlen, hogy ugyanazon a napon előbb délután - a Lehár-est előtt – már nagyszerű Huszka-gálát tartottak a színházban, nagyrészt ugyanazokkal az előadókkal, és a karmesterrel, akiket megneveztem. Mindkét napon. Mivel a Huszka-gálakoncerten is jelen voltam, állíthatom, hogy professzionális szinten teljesített a Budapesti Operettszínház társulata a két nagy magyar komponista életműve előtt tisztelegvén. Minden elismerést megérdemelnek!
És most magáról a gáláról.
Nem egyszerűen csak egymást váltották a színpadon az énekesek, a már ismert számokat elénekelve; a rendezés szerint volt egyféle dramaturgia és idea a műsor mögött. Ionel Pentea rendező – ahogyan interjújában elmondta, többletet valósított meg: koncepciójában a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál voltunk egy fogadáson. Ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adta; mintha maga Lehár is jelen volna velünk. Vetítés is volt sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig a kulisszák mögül hangszórón át Földes Tamás idézte meg a zeneszerzőt. A rendező arra is törekedett, hogy minél teljesebben mutassa meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, például a Pacsirta, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendültek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzottak el, Pentea igyekezett köréjük egy kis történetet is rendezni.
Ezekután felsorolom az operett-betétdalokat, de nem elhangzásuk sorrendjében, mert úgy áttekinthetetlenné, rendszertelenné válna, ha a színpadi rendezői koncepció és a látvány mentén venném sorra elejétől a végéig, ki mit miből énekelt. Inkább a művek felől közelítem meg és ismertetem, mit hallottunk a kétrészes gálaesten.
Az énekszámok alatt a remek tánckar is folyamatosan közreműködött, amit itt külön nem említek meg.
I. Arany és ezüst – keringő (1902) (balettkar)
II. A cárevics (1927)
– Volga-dal, I. felv.: „Egyedül! Újra egyedül! Magam mint mindig! Az ifjúságom elrepült! A szív magánya vesz körül. Úgy fáj e bús, e zord magány, aranykalitka ez csupán! A Volga vizénél őrszem áll. Mint fészkét őrző sas madár. A pusztaságon éj és csend! Nincs holdsugár, se csillag fenn. Mozdulatlan néma táj. Kozáklegény szíve fáj. Mert a szív megérti ez mit jelent. Ha az ember elhagyott, így zokog, így eseng: Nézz rám az égből, teremtő Atyám! Úgy vágyom már én is egy szív után! Trónod körül annyi angyal virul! Kérek egyet az én páromul! ..” (Vadász Zsolt)
– Mása és Iván vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám, ha este várnál rám…” (Bojtos Luca és Laki Péter)
III. Luxemburg grófja (1909)
– Juliette és Armand Bissard „Bohém-kettőse”, I. felv.: „Egy kis szoba kell, hol szűk is a hely, de elférünk, hat jó emelet, a nap benevet, s mi nem félünk. Nem kérek mást, csak... /Gyerünk, tubicám, se kocsink se lovunk, én s a cicám, mi csak elkocogunk. Friss örömet csak a jó szív ád. Vesszen a pénz, de a csók mi vár…” (Bojtos Luca és Kerényi Miklós Máté)
IV. Cigányszerelem (1910)
– Ilona csárdása, I. felv.: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő...Volt, nincs, fene bánja...” .(Fischl Mónika)
– Józsi dala, II. felv.: „Vad cigánygyerek vagyok...Átok ül a szívemen.../Forr a vérem, kerget, egyre csábít…/Messze hív a nagyvilág, nincs hazám, sem párom…” (Dolhai Attila)
V. Pacsirta (1918)
– Margit /Juliska/ belépője, I. felv.: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…én is, énis szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel...” (Lukács Anita)
– Török Pál dala, I. felv.: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám. Vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán ……/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint! Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír! Palikám, kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...” (Laki Péter, énekkar)
– Borcsa és Pista kettőse: „Menjünk a faluba vissza, ott lesz jó! Házunk kicsike, de tiszta, mint a hó. Nem fog érni sose vád. Végre hazamehetünk. Jobb a falun a világ. Pap elébe léphetünk....” (Bojtos Luca és Laki Péter, énekkar)
VI. A három grácia (1923)
– Bouquet és Marietta Toutou „apacskettőse, III. felv – „Gigolette”.: „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér. Későre jár, az óra már, a gigolette kacéran prédájára vár.../Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény. Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány...” (Széles Flóra és Kerényi Miklós Máté)
VII. Paganini (1925)
– Archív filmbejátszás: Lehár Ferenc otthonában a zongoránál ül, beszél majd hangszerén kíséri Richard Tauber énekszólamát: „Gern hab’ ich die Frau’n geküsst” (Kulinyi Ernő magyar szövegével: „Volt, nem egy de száz babám”)
– Maria Anna Elisa dala: „Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált../Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz! Szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz!...” (Fischl Mónika)
VIII. Friderika (1928)
– A költő (Goethe) dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém! Tiéd az életem, légy a hű szerelmesem., add a szádat engedelmesen...” (Vadász Zsolt)
IX. A mosoly országa (1929)
– Kínai balettszvit - négy tételben, a „Sárga kabát”-szertartás jelenetéből (Balettkar)
– Liza belépője, I. felv.: „Egy nőnek mindig jól esik az ilyen szép fogadtatás…/Bók csinosítja a nőt, a siker teszi őt hevesen lobogóvá...” (Kiss Diána, énekkar)
– Szu-Csong dala, II. felv: „Vágyom egy nő után...” (Ninh Duc Hoang Long)
– Liza és Szu-Csong szerelmi kettőse, II. felv. (Szívkettős): „- Lótuszvirág ! Érted élek csupán!... /Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd? Hogyan fér beléd ennyi vágy és tűz? És ennyi láz? Ennyi édes gond? Hogyan zenghet száz mély melódiát egy szívdobbanás?…/- Hogy lehet a láz, mely megbabonáz ilyen édes vágy, ilyen lágy! Olyan ez a szerelem, mint egy édes költemény! Drágaságom, aranyos férjecském, imádlak én!" (Lukács Anita és Vadász Zsolt)
– Mi és Feri kettőse, II. felv.: „Ne félj, ne félj bolond szívem, úgyis tudod már, hogy egy nagyon csinos leány csakis terád vár. Világosan beszél a tény, a sok beszéd kár. Mert ahol van egy leány, meg egy legény, az egy pár....” (Bojtos Luca és Laki Péter)
X. Giuditta (1934)
– Octavio belépője, I. felv.: „Élni, barátaim, élni jó! .../Ó signora, ó signorina, forró szívem téged hív ma...” (Ninh Duc Hoang Long, énekkar)
– Giuditta dala, II. felv.: „Olykor csodálkozom a különös varázslaton, hogy ki hozzám közel kerül, az rögtön tűzre gerjed menthetetlenül!…/ Olyan forró ajkamról a csók, olyan fehérek e kis kacsók, olyan selymes és ívelt a pillám, pillantásom, mint a villám….” (Kiss Diána, énekkar)
XI. A víg özvegy (1905)
– Danilo belépője, I. felv.: „Szerelmetes szép hazám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám,
tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek! Lolo, Dodo, Jou-Jou, Clo-Clo, Margot, Frou-Frou. A hazaszeretetnél szerelmük többet ér!” (Dolhai Attila)
– Hanna belépője, I. felv.: „Uraim, elég!.../Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok...” (Kiss Diána, énekkar)
– Hanna Vilja-dala, II. felv.: „Ha győzi még a társaság, elmondanék egy balladát a tündérlányról, aki szép s Viljának hívja őt a nép. Ott élt a lidérc az erdők rejtekén, meglátta egy jámbor, egy ifjú legény.../ Vilja, óh Vilja, te szép és csodás, légy az enyém, soha el ne bocsáss!...” (Lukács Anita, énekkar)
– Camille de Rosillon áriája és a Pavillon-duett (Camille és Valencienne kettőse), II. felv.: „Májusban nyílnak a rózsák! Pompázva színesen. A szerelem virága bimbózik szívemen!.../ Nézd ! ez a kicsi pavillon, Az istenke küldte őt nekünk! Lásd, ez a kicsi pavillon lesz szerelmetes búvóhelyünk!...”) (Ninh Duc Hoang Long és Lukács Anita)
– Olga /Valencienne/ Grisette-dala, II. felv.: „Ritantouri, tantire” (Széles Flóra, énekkar)
– Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv.: „„Ajk az ajkon, úgy sóhajtom: jöjj, szeress!..(Másik dalszöveggel: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress!”) (Fischl Mónika és Dolhai Attila)
– Mars-szeptett, II. felv. - Asszonydal: „Asszonynéppel hogy kell bánni?../ Bár az asszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!....” (Előbb a férfi-, majd a nő szereplők, és mindnyájan együtt éneklik) – ez egyúttal a Lehár-gálaest fináléja.
Óriási közönségsiker – a gála-előadás végén álló ováció és vastaps - fogadta a produkciót és mindkét esten fellépett művészeket. Számomra ez nem is volt meglepetés, azonban egy nevet mindenképpen meg - és ki - kell emelnem a többi kitűnő művész közül: Ninh Duc Hoang Long! Már nem először van hozzá szerencsém: nagyszerű tenor, aki bonvivánként is meggyőző alakítást nyújt, immár magyar nyelven is! Korábban is elragadtatottan dicsértem kiváló alakítását Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettjének (Szu-Csong herceg) tenorfőszerepében. Ezen a gálán a Giuditta, A mosoly országa és A víg özvegy nagy hatású tenor áriáival tovább erősbítette „hírnevét”: az önálló darabrészletek eléneklésénél is tudja ragyogó képességeit kamatoztatni, képes a fényes, szépen csengő énekhangján magas hőfokú szenvedélyt ábrázolni, vagy akár édesbús érzelmeket kelteni. Hozzáteszem: magyar nyelven tisztán, érthetően deklamál (alig észrevehető kis akcentussal). Ninh Duc Hoang Long nagy nyeresége az operettműfajnak (is), a hazai operettjátszásnak már nemcsak egyik jövőbeli ígérete lehet.... A Magyar Állami Operaház is foglalkoztatja: egyelőre kis szerepeket kap a Dalszínházban, jelenleg Verdi Simon Boccanegra című operájában Az íjászok kapitánya szerepében láthatjuk a fiatal, tehetséges vietnámi származású énekművészt.
A bejelentett ígéret szerint minden évben várhatunk hasonló Lehár-gálákat a Budapesti Operettszínházban, de igazán annak örülnék, ha a következő évadokban újabb és újabb Lehár-művek kerülnének színpadra. Remélhetőleg, jövőre a már korábban jelzett Giuditta-bemutató tényleg megvalósul!
„GÁLAKONCERTTEL EMLÉKEZETT A VILÁGHÍRŰ KOMPONISTÁRA A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ”
„Lehár 152 – Komáromból a világhírig”
Nagyszabású gálával ünnepelte Lehár Ferenc születésének 152. évfordulóját a Budapesti Operettszínház. A Szép álom, szállj a szívemre című estet Ionel Pantea rendezte, melyen a közönség által jól ismert slágerek mellett a ritkán játszott dalok is felcsendültek. Kétszer, április 29-én és 30-án este került színre a gálakoncert – hatalmas közönségsikerrel!
Nem tudnám jobban szemléltetni - összefoglalni a látottakat, az élményt, mint ahogyan Lengyel Emese teszi a Magyar Nemzet online oldalán közzétett írásában (április 30.)
Lehár Ferenc 1870. április 30-án született Komáromban. Operai igényességgel megírt operettjei ma is megállják helyüket a világ zenés színpadain, több művéből készült film. A mosoly országa, A víg özvegy, a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem itthon jól ismert darabok.
A kétfelvonásos műsor ívét a Lehár-életmű adja, s az alkotók azzal a gondolattal játszanak el, hogy mi történne, ha a komponista 2022-ben szólna hozzánk.
A színpad egy fogadást idéz meg, ahol a házigazda maga a zeneszerző, aki Földes Tamás hangján szól a vendégekhez. Fényképen keresztül és egy korabeli filmfelvétel által ismerhetjük meg jobban, miközben műveiről, motivációjáról, valamint az opera és az operett műfajához fűződő viszonyáról szintén sok érdekes részletet tudhatunk meg. Az említett videón Richard Tauber osztrák tenorista, Lehár barátja énekel, miközben a szerző kíséri zongorán. Lehár számos dalt, operettet írt a tenornak, éppen ezért a Paganini, A cárevics, A mosoly országa vagy éppen a Giuditta című műveket szokás Tauber-operetteknek is nevezni.
Az első és a második felvonás első jelenetében a balettkar kap bemutatkozási lehetőséget, mely az Arany és ezüst keringőre, majd A mosoly országa kínai balettszvitjére készült koreográfia.
„Szüntelen kapom a vastapsot. A zenémmel tudom meghálálni a szeretetet” – mondja egyszer csak Lehár a vendégeknek, s kezdetét veszi a nagy ünnepség, amelyre az Operettszínház sztárjai hivatalosak: a primadonnák és szubrettek (Fischl Mónika, Kiss Diána, Lukács Anita, Bojtos Luca és Széles Flóra), valamint a bonviván és a tánckomikus szerepkörökben hódító művészek (Dolhai Attila, Ninh Duc Hoang Long, Vadász Zsolt, Kerényi Miklós Máté és Laki Péter). Sorra csendülnek fel a legnépszerűbb Lehár-dallamok, mint például Danilo és Hanna szívszorító, szerelmes duettje, az Ajk az ajkon (A víg özvegy). De a Paganini ritkán játszott és egyben az est címét adó Szép álom, szállj a szívemre című dal is felejthetetlen pillanatokat szerez.
A művészeknek is különleges alkalom e gála, hiszen a kánonból kikerült művekből énekelhetnek csodálatos részleteket, s e dalok egytől egyig különleges zenei csemegék.
Rögtön kitűnik, hogy Lehár folyamatosan kereste a megújulási lehetőséget, s kereste az operett műfajának a szerepét a zenés színházon belül. A Pacsirta című művében például a szerkezeti újításra tett kísérletet, hiszen a megszokott egy szubrett és egy primadonna felosztás helyett két egyenrangú primadonnát álmodott színpadra. Az esten Margit gyönyörű belépőjét Lukács Anita tolmácsolásában hallhatta a közönség.
Ionel Pantea rendezőként figyelt arra, hogy az andalító Lehár-melódiákon kívül a közönség átfogó képet kaphasson az 1948 októberében, Bad Ischlben elhunyt zeneszerző pályaképéről és az operettirodalomban betöltött pozíciójáról. Van mire emlékeznünk és büszkének lennünk, hiszen ahogy egyik méltatója írta – s ez elhangzik az előadásban is –,
A zenés színpadnak három műfaja van: opera, operett – és Lehár!
Eddig az idézet.
(Következő bejegyzésben folytatom)
Ionel Pantea: „A rendező nem úr, hanem szolga a színházban”
Papageno.hu - Papp Timea, 2022. április 26.
1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Az ő kivételes életművét ünnepelte a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsora, amelynek címét a komponista Paganini operettjének egyik népszerű dalából kölcsönözték. A Szép álom szállj szívemre bemutatója április 29-én volt a Nagymező utcában. Az est során a legismertebb slágerek mellett igazi csemegéket is hallhatott a közönség.
A gálát Ionel Pantea álmodta színpadra.
[...]
„– A román színházi világban hol az operett és Lehár helye?
– Bár van Bukarestben operettet és musicalt is játszó színház, de leginkább az operaházakban tűzik műsorra Lehár darabjait. És ez nem véletlen, már csak azért sem, mert Lehár tulajdonképpem mindig is operát akart írni. De ennek nem az az oka, hogy lenézte volna az operettet. Úgy érezte, az I. világháború hatalmas trauma volt mindenkinek, művészeknek, hétköznapi embereknek egyaránt, és alapjaiban megváltoztatta az életüket, a kapcsolataikat, az egzisztenciájukat, sőt tönkretette a világot. Ez minden alkotó- és előadó-művészeti műfajra rányomta a bélyegét. Ne menjünk messzire, nézzük csak a zenét: ekkor születik a dodekafónia, ami a káoszt próbálta megfogalmazni egy új nyelven. Ennek az új rendnek nem a könnyed operett volt a megfelelő műfaja. Lehár úgy érezte, az operett célja nem csak a mulattatás, a kacagtatás, hanem a közönség nevelése. Valami olyat akart a nézőknek adni, ami az előadás után el tudnak gondolkodni. Így született meg az a forradalmi dramaturgiai újítás, hogy az operettjei nem tiszta happy enddel érnek véget. Még A víg özvegyben sem igazán felszabadult a boldogság. Ekkor születtek az olyan művei, mint például A mosoly országa. Ezzel együtt pedig az énekeseknek hangilag nagyon komoly adottságokat, operai kvalitásokat igénylő szólamokat írt. Ha már A mosoly országa: Szu-Csong gyakorlatilag végig jelen van a színpadon. Egy tenor szerep, de nem olyan tenort kíván, mint egy operett bonvivánja. De elmondhatjuk A víg özvegy Danilójáról, és a nagy női primadonnaszerepekről is, amelyekben a szopránoknak egészen más magasságokkal és dallamvilággal kell megküzdeni, mint egy operettben. És mivel ezeket az énekeseket legtöbbször az operaházakban találták meg szerte a világon, Lehár darabjai a nagyvilágban általában az operaszínpadokat hódították meg.”
[...]
„– És hogyan kell rendezni egy gálát?
– Van egy olyan út, amit én egyáltalán nem szeretek, és ebben nincs is komoly rendezés. Ez az, amikor egymást váltják színpadon az énekesek, a már ismert számokat eléneklik, de semmiféle dramaturgia vagy idea nincs a műsor mögött. Én szeretnék valami többletet adni a közönségnek, ezért a Lehár-gála ívét Lehár Ferenc élete adja. Szeretném, ha úgy érezné a közönség, Lehár is jelen van velünk, ezért fogunk vetíteni a sok-sok válogatott fotóból, hangban pedig Földes Tamás által idézzük meg őt. Arra is törekszem, hogy minél teljesebben mutassuk meg azt a sokszínű életművet, amit Lehár ránk hagyott, ezért a legnépszerűbb slágerek mellett a ritkábban játszott, kevésbé ismert darabok, A cárevics, a Gigolette vagy a Friderika részletei is felcsendülnek. Mivel a dalok a kontextusból kivéve hangzanak el, igyekeztem köréjük egy kis történetet is rendezni.
– Ha jól értem, Lehár életét követjük végig kronologikusan. Az elhangzó darabrészletek ezt illusztrálják, vagy teljesen asszociatívan követik egymást?
– Annyit elárulok, hogy mindannyian, a színpadon fellépő művészek és a nézőtéren ülők is, Lehárnál leszünk egy fogadáson. Remélem, hogy kellemes vendégség lesz!”
[...]