vissza a cimoldalra
2021-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7568)
Kedvenc előadók (2872)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5121)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (651)
Richard Strauss (778)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5244)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4897)
Erkel Színház (10935)
Operett, mint színpadi műfaj (4935)
Zenei események (1024)
Eiffel Műhelyház (563)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

753   zenebaratmonika • előzmény752 2021-05-09 16:04:31

Valami olyasmit ígértek, hogy egy filmet készítenek életéről a 150. szülinapra, ami tavaly volt. Erről tudtok valamit?

A Kálmán Imre életéről készült egy film, de hogy Lehárról lenne-e életrajzi film nem rémlik.

"Ich über mich - Franz Léhar" (Portrait des Komponisten) - YouTube

Talán ez lenne az, gondolom.

752   Búbánat 2021-05-09 15:54:37

Szinetár Miklós: Lehár Ferenc, az operettkirály

2021. február 12., 10:05

Kevés olyan kerek életutat ismerünk a zeneszerzők között, mint Lehár Ferenc története. Erről a kerek életről megjelent egy nagyon teljes könyv Klemen Terézia és Margitay Zoltán együttműködéséből: Az operettkirály, Lehár Ferenc életútja, a Pro Museum Polgári Társulás kiadásában.

Megragadóan átfogó ez a könyv, szinte mindent megtudunk a különlegesen tehetséges zeneszerzőről. Szó van benne a családról, a komáromi születésről, a fiatalkorról, a prágai tanulóról és az indulásról, arról, ahogy elkezdi zenében kiteljesedő életét. Nem volt könnyű az indulás, nehéz volt a kezdet. Az is előfordult, hogy kinevették, de azután jött az első siker az Arany és ezüst keringő, majd a Bécsi nőkA drótostót – és elindult egy nagy karrier.

A világban ma legtöbbet játszott operett A víg özvegy. Ennek a jövedelméből már négyemeletes bérházat vett Bécsben Lehár Ferenc. A darab születésének körülményei bonyolultak, izgalmasak, várakozásokkal és félelmekkel telve, és diplomáciai bonyodalmaktól terhesek. De végül is világsiker lett! A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy még Afrikában a Viktória-tónál is előadták.

Szó van a könyvben a Cigányszerelemről, amely a leginkább magyar műve Lehárnak, aki bár bécsi zeneszerző volt, mindig is magyarnak vallotta magát. Megismerkedünk Lehár Ferenc és Kálmán Imre kapcsolatával, olvashatunk Lehár és Puccini barátságáról, és figyelemmel kísérhetjük sorsát az első világháború idején. Lehár a világháború után érte el sikereinek csúcsát, akkor már mindenütt ismerik. A Cárevics világsikert arat, és megszületik A mosoly országa, ez a már operai igényű remekmű. Ebben a darabban éneklik az egyik legnépszerűbb tenoráriát: „Vágyom egy nő után!” A dalt a nagy tenoristának, Richard Taubernek írta, akivel már korábban barátságot kötött. A Tauber-dal zenei fogalom lett. A könyvben megismerhetjük Lehár életét a világválság és a második világháború idején is. Az életművet „hattyúdala”, a Garabonciás fejezi be.

A kötetben találunk olyan ritka kincseket is, mint amilyen Lehár Ferenc írása az operett alkonyáról. A könyv nemcsak gazdag, hiszen Lehár összes művével megismerkedünk, hanem szép is. Gazdag képanyaggal rendelkezik, szépen szerkesztett, olvasmányos a szöveg, hasznos kiadvány. Napjainkban, amikor olyan nagy divat a feledés, méltó emléket állít egy különleges muzsikusnak.

(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Bátori Éva - szoprán
DALDÉLUTÁN

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

BEETHOVEN: István király, Athén romjai

19:30 : Budapest
MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Ránki Fülöp - zongora
vezényel: Kesselyák Gergely
BARTÓK: Két kép
BARTÓK: II. zongoraverseny
BARTÓK: Concerto

19:30 : Budapest
Zeneakadémia

Christian Tetzlaff - hegedű
Concerto Budapest
vezényel: Keller András
BARTÓK: I. hegedűverseny
LISZT: Két epizód Lenau Faustjából: Az éji menet, Mefisztó-keringő S 110
SUK: g-moll fantázia hegedűre és zenekarra, op. 24
BARTÓK: A csodálatos mandarin - szvit
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)