Bejelentkezés Regisztráció

Simándy József - az örök tenor


630 smaragd 2019-10-16 17:11:47 [Válasz erre: 628 smaragd 2019-10-13 17:39:54]

Helyesbítek: Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-ezredes úr.


629 Búbánat 2019-10-14 20:24:06

A napokban emlékeztünk Déry Gabriella opera-énekesnő születésének évfordulójára (Budafok, 1933. október 12. – Budapest, 2014.március 10.)  

Déry Gabriella és Simándy József

Erkel: Hunyadi LászlóSzilágyi Erzsébet szerepében Simándy Józseffel (Hunyadi László) (1967)

Déry Gabriella és Simándy József

Verdi: Otello - Desdemona szerepében Simándy Józseffel (Otello)


628 smaragd 2019-10-13 17:39:54 [Válasz erre: 618 smaragd 2019-08-08 17:53:47]

Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.

Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc - díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:

„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.”

Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.

Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.

Nemsokára kezdődik az ismétlés, mindenkinek szívből ajánlom.

Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:

Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”

Kemény Egon – Ignácz Rózsa  – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Történik Debrecenben, 1780-ban

www.kemenyegon.hu

A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként  kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:

  • Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
  • Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
  • Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor

Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”

  • Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
  • Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
  • Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.

627 Búbánat 2019-10-04 15:11:57

„Simándy” - riport

/RTV Újság, 1989. június 26. – július 2./

A cikk szerzője: Nyárádi Éva

Még ma is amorózó, a nők bálványa, karcsú, napsütött, és még ráncai is illenek hozzá. Találkozásunk percében vendéglátóm udvariasan tartózkodó. Amint aztán kiderül: azért, mert már elszokott attól, hogy érdeklődjenek utána. Ezt nem panaszképpen mondja – csak megállapítja. 71 évesen szüntetett meg jóformán minden kapcsolatot a pályájával. Már nem énekel, pedig hangja ma is kivételes. Nem is tanít, belefáradt.

- Holnap már hiába keresett volna, lemegyünk Györökre. akad munka a szőlőben…

- Jól tudom, hogy nem is nagyon hiányzik az Operaház?

- Ritkán látogatok oda. Akkor is csak a bemutatókra. A Mario és a varázslót megnéztem. Nagyszerű előadás volt. A bolygó hollandi már kevésbé tetszett. Gyönyörű volt az Erkelben a Rómeó és Júlia is. Mi azonban inkább színházba és koncertekre járunk a feleségemmel. Az Operaház? Reális ember vagyok. Életemnek azt a szakaszát már lezártam. 71 évesen búcsúztam el. Akkor, amikor még hasznomat vehették volna. Így legalább nem azt mondták: „szegény, miért nem hagyja már abba?”, hanem azzal váltunk el: „kár, még szükség lett volna rád”.

Miközben beszél, nyílik az ajtó és egy pöttöm emberke bújik be. Az unokám – mondja büszkén -, a kis Józsi. Simogatás, néhány kedves szó, s az emberke szófogadóan indul délutáni pihenőhelyére.

- Valahányszor ránézek, mindig eszembe jut: vajon ő szeretni fogja-e a zenét, a dalokat. Szerintem ez a mostanában divatba jött zene is hozzájárult ahhoz, hogy elfelejtettek az emberek nótázni. Valamikor a magyar emberre jellemző volt a szép dalok ismerete. Ha dolgozott és jól ment a munka, énekelt hozzá. Ma kimossa az ember gondolatait, érzéseit a mindenütt szóló egyenzene. Megtudja-e mondani, miért nem adnak a tévében két műsorszám között a szünetben néhány szép dalt? Hiszen annyi jó kórusunk, szólóénekesünk van. Most, ha ráérek odafigyelni a körülöttem lévő világra, megdöbbenve tapasztalom, hogy hovatovább elfelejtünk még magyarul beszélni is. Lépten-nyomon keverik hibásan ejtett és rossz helyen használt idegen szavakkal a szép magyar szót. Soha még ilyen mértékű nyelvromlást nem tapasztalhatott ez az ország. Vajon miért nem ügyelnek jobban az emberek azokra a gyökerekre – a nyelvre, a dalra -, amelyek e hazához kötik őket, amelyekkel bizonyíthatják, hogy a magyar föld szülöttei?

- Ma már közhely az, hogy művészeink dolga is lenne mindebben „segédkezni”…

- Lehet, hogy közhelynek tartja majd, amit mondok, de szerintem aki ma vállalja a művész rangját, annak mindebből a legszebbet, a legjobbat kell kiszűrnie és továbbítania azokhoz, akik meghallgatják. Hogy ne érezzék nagyképűségnek mindazt, amit most elmondtam, hozzá kell tennem: magam is csak azóta fogalmaztam meg így mindent, amióta kívülálló lettem. A hétköznapok sodrásában ki érne rá ezen gondolkodni? Most viszont el kell mondanom, hátha segíthetek vele másoknak is…


626 smaragd 2019-10-03 14:41:40 [Válasz erre: 623 smaragd 2019-09-16 11:25:15]

Simándy Józsefre emlékeztek Kistarcsán 

Megjelent a a Szilas Tv videofelvétele / YouTube 

https://www.youtube.com/watch?v=WKXLjuF16pU&list=PLIPBxAS99lNLUfcmr_4i0EVt1SwT_I5-a&index=2&t=0s


625 Búbánat 2019-10-02 10:59:50

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.

Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).

Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket

  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)

Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,

                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,

                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,

                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!

Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,

                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,

                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,

                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!

Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!

                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!

                                               Verjük által az labancot a másvilágra!

                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!

  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”

  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)

„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”

  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)

Előbb dialógus (próza)                     

Palkó:                                     Éduska! Te volnál?

Éduska:                                  Jujj!

Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.

Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.

Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…

Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.

Palkó                                      Segíthetnék?

Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.

Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…

Palkó:                                     No de…

Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!

Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.

Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…

Palkó:                                      Addig?

Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.

Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva

Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,

                                                Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:

                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,

                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,

                                               Vidám menyegzővel várlak téged…

                                               Refrén:

                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj

                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.

Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el

                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.

Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a

                                               Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,

                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)

„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  

Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


624 Búbánat 2019-09-25 22:02:31

Simándy – cikk a Magyar Rádió lapban. 1953Beszélgetés Az ifjú gárda tenoristájával

1953. július 30. - 1953. augusztus 6.


623 smaragd 2019-09-16 11:25:15 [Válasz erre: 622 smaragd 2019-09-13 17:11:28]

Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.

Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.


622 smaragd 2019-09-13 17:11:28 [Válasz erre: 621 Búbánat 2019-09-11 17:32:17]

Kistarcsai Kulturális Egyesület

Szeptember 15., vasárnap

17.00   A Simándy-szobor koszorúzása

Az ünnepi beszédet Simándi Péter tartja.

Közreműködik: Fleischer Bence,

Gulyásik Attila,

Jutasi-Varró Diána,

Kelemen Zoltán,

Váray-Major Zsófia.

Hangfelvételről Simándy József.

*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a  2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)


621 Búbánat 2019-09-11 17:32:17


620 Búbánat 2019-08-21 17:36:11

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma délelőtt szép részletek szólaltak meg a Csínom Palkó daljátékból:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

A Magyar Rádió új felvétele: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Km. Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi LiliSimándy József, Palócz László, Melis György, Radnay György, Szabó Ernő, Domahidy László. Az  MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Mikó András.

Ezt a részletet is meghallgattuk a daljátékból:

Éduska és Palkó kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Simándy József)

Dialógus (próza):

Palkó: Éduska! Te volnál?

Éduska: Apám régen kijött a házból. Őt keresem.

Palkó: Az istállóba ment. Te meg ne félj! Nem harapok!
Éduska: Tudom. Nem kutya…

Palkó: Nem. Csak darutollas pávakakas.

Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Mifelénk a legények sastollat hordanak a süvegüknél.

Palkó: Sastollat? Vadászok?

Éduska: Kurucharcosok! Bottyánnál. Esze Tamásnál.

Palkó: A kurucok fövegén sastoll a dísz?!

Éduska: Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…

Palkó: Majd szerzek én sastollat is!   Hanem honnan tudod te olyan jól, hogy mennyi toll díszíti a kurucok fövegét?

Éduska: Majd megtudja, ha megtudja.

Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled!

Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, egyszer…

Palkó: Addig?

Éduska: Addig... Jó éjszakát!

(ének):

Palkó:

 Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska:

Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el.
Csupa csodaszép messzi cél felé!

Palkó:

A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:

 Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

Palkó:

Az én vallomásom ne bántson meg téged,
Élj tovább is álmán szép tündérmeséknek,
A rózsák majd, ha újra nyári fényben érnek,
Vidám menyegzővel várlak téged…

Éduska:

Jójszakát, jójszakát! Leszáll a csillagos éj.

Szívem tereád olyan régen vár.

Palkó:

Jójszakát, jójszakát! Az álom ringasson el.

Csupa csodaszép messzi cél felé!

Éduska

A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt:

Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám!

 

Ismétlés: du. 6 és 7 óra között, a Dankó Rádióban és az internetes oldalon is (www.dankoradio.hu)


619 Búbánat 2019-08-13 10:33:18

Egy régi interjú

/Hétfői Hírek, 1978. október 9./

„Decemberben: Radames”

„Bánk bán tanár lett”

„Borról, dalról Simándyval”

Két éve találkoztunk utoljára balatongyöröki nyaralójában. A 60. születésnapján. Éppen szüretre készülődött és szomorúan tekingetett a zivatarokat hozó felhőkre. Féltette a jónak ígérkező termést. A napokban itt Pesten beszélgettünk, a Zeneművészeti Főiskolán Simándy József tanár úrral, az Operaház világhírű magánénekesével.

— Milyen az idei termés?
— Nem sok jót várok a hétvégi szürettől. Kevés napot hozott ez a nyár.

— A szőlő gondozása sok munkát ad?
— Magam metszem, kötözöm, permetezem. Egy kicsit sok volt a 419 négyszögöl, ezért az idén 200-at elajándékoztam. Munkám azért maradt bőven. De én élvezem.

— Kóstolgatja is a borát?
— Nem vagyok borivó. Pedig nem árt se az epémnek, se a szívemnek, se a hangomnak, csupán rossz tőle a közérzetem. De úgy vettem észre: vendégeim szeretik, ha saját boromat teszem eléjük az asztalra.

— Az idei nyarát is a Balaton mellett töltötte?
— Kevés időm maradt erre. Énekeltem Fertőrákoson és a szegedi szabadtéri játékokon. El is búcsúztam a nyári fellépésektől, Szegeden utoljára elénekeltem a Hunyadi Lászlót. Végleges az elhatározásom: nyáron semmilyen fellépést sem vállalok. Kell a víz, a nap, a szabadság, hogy fel tudjak töltődni.

— Öt éve vonult nyugdíjba: nem volt ez túl korai?
— Én csak az Operaháztól vonultam nyugdíjba,- az énekléstől nem. Hogy is tudtam volna ellenállni olyan felkéréseknek, mint a szegedi Bánk bán-ok, a fertőrákosi Aida és Trubadúr, a Psalmus Hungaricus, a IX. Szimfónia. Az Operaházban is fogok még énekelni.

— Milyen szerepekben hallhatjuk?
— December 3-án a Radamest, március 15-én pedig a Bánk bánt éneklem a tervek szerint. És elvállaltam, hogy májustól fellépek Otellóként Ferencsik János vezényletével.

— Ha egyszer elhatározza, hogy véglegesen visszavonul, melyik szerepével szeretne búcsúzni?
— Harminc tenorszerep van a repertoáromon. S ha választani lehet, a Bánk bánnal szeretnék elköszönni.

— A tanárság, úgy tudjuk, új „szerepe”...
— Egy hete vagyok tanár a Zeneművészeti Főiskola ének főtanszakán. Eddig is foglalkoztam ugyan tehetségekkel, de csak lelkesedésből, szeretetből. Az arra érdemesekkel. De hivatalosan csak most lettem „professzor”. S remélem, itt is be tudom majd váltani a hozzám fűzött reményeket.

/Sebes Erzsébet/


618 smaragd 2019-08-08 17:53:47

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT

Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt  arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.

A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.

A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:

A SZERZŐRŐL 

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.

1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.

Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.

HATVANI DIÁKJAI

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Magyar Rádió, 1955. Rádiódaljáték 2 részben. Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas daljátéka.

Hatvani István professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, Amálka –Petress Zsuzsa. További szereplők: Mezey MáriaSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltTompa SándorHorváth TivadarGózon GyulaCsákányi LászlóKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóDénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.

A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József  és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.

Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. –  az MTVA támogatásával, 2019.

Internetes lehetőség továbbá: www.kemenyegon.hu


617 Búbánat 2019-07-29 11:26:35 [Válasz erre: 609 Búbánat 2019-07-27 19:45:49]

 

Felavatták Simándy József szobrát Szegeden

Hegedűs Judit balettművész, Simándy József özvegye beszédet mond az operaénekes bronz mellszobrának avatásán Szegeden, a Dóm tér Nemzeti Pantheonjában 2019. július 26-án.

Kelemen Kristóf alkotását a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindításának 60. évfordulója alkalmából avatták fel.  – MTI/Rosta Tibor


616 Búbánat 2019-07-29 10:47:10 [Válasz erre: 613 smaragd 2019-07-29 06:48:56]

"Barátságon" van a hangsúly, természetesen!


615 Búbánat 2019-07-29 10:47:06 [Válasz erre: 613 smaragd 2019-07-29 06:48:56]

614 Búbánat 2019-07-29 10:47:02 [Válasz erre: 613 smaragd 2019-07-29 06:48:56]

613 smaragd 2019-07-29 06:48:56 [Válasz erre: 611 Búbánat 2019-07-28 18:00:52]

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”

Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.

A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.

Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…

Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).

Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:

Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’

1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.

Tegnap meghallgathattuk…

Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.

Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.

A legendás szóhasználatnál maradva:

a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


612 Búbánat 2019-07-28 22:18:46

Az Operaház Örökös Tagjai-sorozatban most megjelent Spangel Péter Életúton Berczelly Istvánnal című interjú-kötetében (OperaTrezor kiadó) az „interjúalany”-operaénekesünk külön fejezetet szentel Simándy József emlékének.

Idézek részleteket  „Az atyai jóbarát”  fejezetből:

„Pestre kerülésem után rövid idővel Simándy József a bizalmába fogadott, élete végéig nagyon mély, őszinte atyai barátság alakult ki közöttünk. Nagy művész, igaz magyar ember volt. Tiszteltem, becsültem, a példaképemnek tekintettem. Még konzervatóriumba jártam, amikor azon töprengtem, milyen az igazi operaénekes. Számomra ő volt az etalon. Nagyon sok olyan művész van. aki kitűnően érti a színészi mesterséget, de Jóska nem úgy fogta fel szerepeit, hogy, na, most ez a mesterségem. Ő át tudott alakulni úgy, hogy például az adott estén ő volt maga Otello, Radames vagy Don Carlos. Csodálatos szerepeket énekelt.

Egyik legnagyobb alakítása volt Florestan, nem is beszélve az utolérhetetlen Bánk bánról, Hunyadiról, vagy éppen Don Joséról.

Nagyon sokszor figyeltem őt, sosem volt túlmozgásos. Már akkor megfogta kisugárzásával a közönséget, amikor például a Lohengrinben megjelent a színpadon. Még meg sem szólalt, de már betöltötte a teret, mintegy mennyei lényként jelent meg. Egyénisége, karizmája lenyűgözte a közönséget. Nagyon sokat énekeltem vele Jagót. Mindig akkor éreztem magam a legjobb formában, amikor együtt léptünk fel. Jóska soha nem színészkedett. Ő átalakult.”

[…]

„Simándy utolsó nyilvános zenekari fellépése felejthetetlen marad számomra. A kilencvenes évek közepe táján lezajlott koncert szép keretbe is foglalhatja Jóskával közös életünket. A színhely a IX. kerületi Bakáts téri gyönyörű római katolikus templom. Itt adtuk elő Gounod Szent Cecília miséjét. A tenor szólam eléneklésére Jóskát kérték fel. Kora és súlyos betegsége miatt már régen nem énekelt. Ezt a felkérést viszont elvállalta. Hangja valamelyest megkopott, ereje is csökkent kissé, de olyan szívhez szólóan, gyönyörűen énekelt, hogy ezt az élményt örökké megőrzöm szívemben. Valószínűleg megérezte, hogy közeleg a vég. Ilyenkor szokott a nagy útra készülő, hitét megőrző és intenzíven megélő ember emlékezetében sok olyan gondolat feltörni, amely még jobban kinyitja a szívét, és lélekből énekel. Így sokszorosát nyújtja annak, amire pillanatnyi állapotában képes.”

/Színes fotón: Simándy József a Bakáts téri templomi koncerten. Forrás: Berczelly István magángyűjteménye./


611 Búbánat 2019-07-28 18:00:52

A délelőtti rádióműsor ismétlése kezdődik, most 18 órától 19 óráig tart:

„Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján”

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.

A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imre színművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” )

Az adásban felhangzó zenék:

Kemény Egon: Különös dallam  - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965

Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)

 A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.

Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:

- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”  (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Lolita bolerója  "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)

- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)

- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)

Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.

A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:

- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az  1937-ben komponált dal új felvétele a  "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el,  1955 júliusában.

- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….”  (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)1954 (lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)

Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk

- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József)
„- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
 

- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”

Az adás végére maradt:

Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.


610 smaragd 2019-07-28 17:06:23 [Válasz erre: 606 smaragd 2019-07-24 17:07:00]

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


609 Búbánat 2019-07-27 19:45:49 [Válasz erre: 608 Heiner Lajos 2019-07-27 15:18:33]

Szobrot kapott Simándy József Szegeden - fotók

A felújított Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitásának 60. évfordulóját ünnepeljük idén. 

Pénteken Simándy József mellszobrát avatták fel, aki egykor sokat énekelt a csillagtetős színházban. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban kapott helyet a világhírű operaénekes mellszobra. (Délmagyar.hu)

 

Simándy József szobrának avatása Szegeden


608 Heiner Lajos 2019-07-27 15:18:33

https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szobrot_kapott_simandy_jozsef_szegeden_-_fotok/2604145/ 


607 Búbánat 2019-07-24 18:46:28 [Válasz erre: 606 smaragd 2019-07-24 17:07:00]

Kemény Egon -  Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves

- „Az első szerelem dala" - kettős (Andor Éva, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

A dalkettőst megelőző dialógus prózában:

Mihály (Darvas Iván):
Kékszemű Julika...mégiscsak bátor nagylány vagy.

Julika (Örkényi Éva):
Igazán mondod? Akkor el is viszel a Nagyerdőbe sétálni? És nem küldesz bubával játszódni, ha jövök?

Mihály (Darvas Iván):
Ezután ne bubával játszódj.

Julika (Örkényi Éva):
Mi mással.

Mihály (Darvas Iván:)
Hát - velem.

Julika (Örkényi Éva)
Oktondi vagy...Mihály (nevet)

Énekkettős:
Julika (Andor Éva)
Téged ringassalak, 
téged altassalak
Aztán úgyis elküldesz

Mihály (Simándy József)
Ezután soha. És kérhetsz tőlem, amit akarsz.

Julika: Akármit?
Mihály: Ha kívánod csillagot is hozok az égről!

Mihály és Julika:
Kislány voltál, most már nagylány
Bizonyám, hosszú a szoknyám
Kicsi piros szádat megcsókolnám...
Ó, hogyne, ha hagynám.



-"Rózsa- kettős" (László Margit, Simándy József, km.,  az MRT Szimfonikus Zenekara. vezényel Bródy Tamás) -1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vitányi János hátrahagyott művének címe: "A rózsát hozó huszár"

A stúdiófelvételen  e dalkettőst dialógus (próza) előzi meg:

Darvas Iván (Fazekas Mihály): 
Kardnál szívesebben hordok kezemben egy szál virágot...

Domján Edit (Ámeli): 
Ó.....a rózsát hozó huszár?
 

Énekkettősben:

Mihály (Simándy József)
Messzi földről jött egy 
Jó magyar huszár
Távoli határból, hol madár se jár...

Ámeli (László Margit)
Vas-deres lován a
Franciák honába
Jött a messzi táj felől
A jó magyar huszár

Ámeli, Mihály (László Margit, Simándy József)
Szebb is lenne minden,
Jobb is lenne már,
Kürt helyett ha szólna
Énekes madár...


606 smaragd 2019-07-24 17:07:00 [Válasz erre: 605 smaragd 2019-06-19 05:43:25]

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


605 smaragd 2019-06-19 05:43:25 [Válasz erre: 604 smaragd 2019-06-07 17:29:25]

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       


604 smaragd 2019-06-07 17:29:25 [Válasz erre: 593 smaragd 2019-04-14 06:03:51]

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

 

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

 

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió


603 Búbánat 2019-06-02 11:08:50

Giuseppe Verdi. Aida

Margaret Tynes, Simándy József és Fodor János 


602 Búbánat 2019-06-02 11:07:00

Giuseppe Verdi: Don Carlos

Giulietta Simionato,  Warga Lívia, Simándy József


601 Búbánat 2019-06-02 11:04:55

Giuseppe Verdi: Simon Boccanegra

Simándy József (Gabriele Adorno) és Rigó Magda (Amelia),

Magyar Állami Operaház, 1950

 

 


600 smaragd 2019-06-01 19:07:49 [Válasz erre: 586 smaragd 2019-03-20 09:32:41]

 

PÁNCZÉL KLAUDIA

Ennek a bejegyzésnek előzménye az 598-as számú is. 

Pánczél Klaudia ez év februárján duettet  énekelt Medveczky Balázs színésszel, majd Nagy Ibolya kérdésére - rövid riportban -  elmondták, hogy KEMÉNY EGON: "Fekete liliom" című nagyoperettjének két dalában léptek fel először együtt és itt kedvelték meg az operett műfaját!

Még egy különlegesség - zongorán kísért: Kassai István.

Érdekesség, hogy az 1946-os Fővárosi Operettszínház-beli bemutató óta most került ismét színpadra a "Ma éjjel" és a "Bocsánatot kérek" című duett, amelyet a színpadon majd ezt követően a gramofonfelvételen is a főszereplő  Karády Katalin (Zia grófkisasszony) énekelt, Kemény Egon gramofonhangszerelésével. 

Ezen az estén is Simándy József volt az egyik főszereplő...

kemenyegon.hu   https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4&feature=youtu.be  14:26-tól majd 32:57-től tekinthető meg.


599 smaragd 2019-06-01 13:57:24 [Válasz erre: 598 Búbánat 2019-06-01 12:18:29]

:-)


598 Búbánat 2019-06-01 12:18:29 [Válasz erre: 524 Búbánat 2018-04-30 22:59:10]

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel

16:23 – 17:12 Rádióhangversenyek

A X. Szegedi Nemzetközi Simándy József énekverseny (2018) győzteseinek gálaestje

Pánczél Klaudia, Hajdú Zsuzsa és Ninh Duc Hoang Long énekel

Zongorán km: Csányi Valéria és Cseh Dalma


1. Antonio Vivaldi: Az olimpia - Lüszidasz áriája II. felv. (Pánczél, Csányi),

2. Giuseppe Verdi: Traviata – Violetta áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),

3. Lehár Ferenc: Paganini – Paganini dala (Long, Cseh),

4. Wolfgang Amadeus Mozart: A színlelt együgyű - Giacinta áriája (Pánczél, Csányi),

5. Giacomo Puccini: Turandot – Liu áriája I. felv. (Hajdú, Csányi),

6. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu Csong dala (Long, Cseh),

7. Gioacchino Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája (Pánczél, Csányi),

8. Richard Strauss: Cecília – dal (Hajdú, Csányi),

9. Lehár Ferenc: Giuditta – Octavio belépője (Long, Cseh),

10. Johann Strauss: A denevér – Orlovsky gróf kupléja (Pánczél, Csányi),

11. Lehár Ferenc: A víg özvegy – Hanna és Danilo kettőse (Hajdú, Long, Cseh)


(Magyar Rádió - Márványterem, április 23.)


597 Búbánat 2019-04-18 00:16:53

Simándy József  Muszorgszkij A szorocsinci vásár című operájában.

A bemutató 1949. december 25-én volt a Magyar Állami Operaházban. Az előadást Abonyi Tivadar rendezte. Díszlettervező Varga Mátyás, a koreográfus Vaszilij Vajnonen volt. 

A felvétel készítésének pontos időpontja ismeretlen.

MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-755128
Fájlnév: F__VL______12016.jpg


596 smaragd 2019-04-17 16:27:02 [Válasz erre: 595 Búbánat 2019-04-17 15:06:16]

 

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy JózsefFazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

 

Fazekas Mihály:

 

Mint mikor a Nap…

 

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.


595 Búbánat 2019-04-17 15:06:16 [Válasz erre: 249 Búbánat 2016-04-04 11:45:12]

Kapcs. 249. sorszám

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásom elé - legyen így együtt: 

1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre

 

2019-04-17 07:14:26

A messzetűnt kedves

A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...


Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Szombat, Kossuth.20.25.)

A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus

https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D

 

1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 

Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

Magyar Rádió, történelmi daljáték.

Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Bemutató:

archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018

RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28

 

 

249   Búbánat • előzmény248  • Válasz erre   2016-04-04 11:45:12
Az 1955-ös Hatvani diákjai című Kemény Egon-daljátékot tíz évre rá követte egy újabb Kemény Egon-daljáték a rádióban, amelynek felvételén ugyancsak Simándy József énekelte a tenor főszerepet: „A messzetünt kedves” – de itt a prózát nem ő mondta; a dialógusokban Darvas Iván szerepelt.


„1965. május 22-én mutatták be a Rádió Dalszínházának új felvételét: Kemény Egon A messzetünt kedves c. daljátékát. Zenéjét Kemény Egon, sok népszerű operett, keringő és sláger-dal szerzője komponálta. A darab szövegkönyvét Vitányi János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. Erdődy János azonban vállalta a még csak félkész mű folytatását, hiszen ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. Fazekas Mihály, a debreceni költő és botanikus kalandos élete és romantikus, ám szomorú szerelme alkalmas arra, hogy regényt vagy színdarabot írjanak belőle. Ifjú korában a debreceni református kollégiumot szűkre szabott, szigorú világnak érezte. Inkább a nagy tettek, a szabad mozgás és a messzi országok vonzották, ezért, mielőtt még befejezte volna a teológiai akadémiát, felcsapott huszárnak és nemsokára tiszt lett. Versei tanúskodnak arról, hogy már mint délceg főhadnagy szerelemre lobbant egy francia lány, Ameli iránt, ám a körülmények nem tették lehetővé hogy boldogok lehessenek. Csalódott a hadi-életben is és 14 évi katonai szolgálat után visszatért szülővárosába, hogy új életet kezdjen. A felvilágosodás egyik jelszava volt: „Műveljük kertjeinket”. Fazekas Mihály humanista szenvedéllyel fordult a természet felé, botanikával, költészettel, Debrecen város közügyeivel és Kalendárium szerkesztéssel foglalkozott. Megalkotta az első Magyar füvészkönyvet és megírta élete fő művét a magyar nép igazság-osztó mesehőséről: Ludas Matyiról. Nagy szerelmének, Amelinek emléke azonban a sírig elkísérte, a hagyomány szerint emiatt nem házasodott meg sohasem. 1828-ban, 62 éves korában magányosan halt meg.”


/Forrás: RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva/


Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

 


594 Búbánat 2019-04-14 15:48:43

Simándy József  Mascagni Parasztbecsület c. operájának rádiófelvételén

Forrás: Parlando.hu

 


593 smaragd 2019-04-14 06:03:51 [Válasz erre: 591 smaragd 2019-04-07 07:52:08]

 

Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.

A cikk szövege fórumainkon is tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.

kemenyegon.hu


592 Búbánat 2019-04-08 21:25:54

Simándy József

Forrás: tiszatajonline.hu.


591 smaragd 2019-04-07 07:52:08 [Válasz erre: 586 smaragd 2019-03-20 09:32:41]

 

Készül a "Hatvani diákjai"

 

címmel tudósított a cikk a hangfelvételről fényképekkel is megjelenítve a rádióstúdióból.

 

Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam! 

 

A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent. 

Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát! 

MTVA Archívum


590 Búbánat 2019-04-06 11:38:19

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  mai adásában hallott zenék közül kiemelem:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
 

Szövegét Victor Léon  A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.

Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor

Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
 

  • Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)

 „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”

  • Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:

Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)

Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….

Feri: 
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!

Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!

Feri:

Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!

Együtt: 

Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!

  • A III. felvonás fináléja

Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)

„- Már búcsúzom Tőled én…  Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/-  Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás…  - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /-  Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”

 

A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)


589 Búbánat 2019-03-21 09:34:55 [Válasz erre: 588 smaragd 2019-03-21 09:25:16]

Dalos László írói vénája igen sokszínű volt...

Simándi Péter  összeállításában és szerkesztésében megjelent könyv  (2005): Simándy József újra "megszólal."... (A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai)  

Ennek hátoldalán olvasható az alábbi AJÁNLÓ Dalos Lászlótól:

 

Még egyszer Simándyról

"Majd megsegít az Isten! Mi benne bízva bízunk..." - énekelte az Első rab tizenhét taktusát Schulder József, a Magyar Királyi Operaház Énekkara tenor kettő szólamának fiatal művésze, Beethoven születésnapján, 1944. december 15-én, a Fidelio első felvonásában. Úgy tudom, akkor először és utoljára, mert tíz nap múlva ostromlott várossá lett Budapest. Simándy csak 1954. március 6-án találkozott ismét a német mester remekművével. "Ez életem egyik legcsodálatosabb dátuma; először énekeltem el a Fidelio Florestanját..." - emlékezik Bánk bán elmondja című könyvében.

Megsegítette az Isten. Páratlanul szép hangot adott neki, és az ehhez a hanghoz társuló mesteri énekelni-tudást és mindenféle színészi tehetséget. Mellette állt az Isten: a társadalom mélységéből indult fiatalember nehogy összeroppanjon a szokatlan, új életforma okozta "légnyomásváltozás" súlya alatt.

Ösztönös zseni volt, s egyúttal bámulatosan fegyelmezett, jó tanuló, túl a fantasztikus teherbírású idegrendszeren, állóképességen, az elnyűhetetlen szorgalmon, amelyek mind az operaéneklési hivatáshoz szükségeltetnek. Csak így tudott a kétkezi munkás-sorból Lohengrinig, Bánk bánig, Otellóig eljutni.

Az Első rabtól a búcsúelőadásán, 1980. június 5-én elénekelt Otellóig több mint három és fél évtizeden át kísérhettem figyelemmel krónikásként, az ő művészi kibontakozását, gazdagodását, útját abba a magasságba, ahová kevés magyar operaénekes ért el. Simándy József páratlan alázattal hajtott fejet Verdi, Wagner, Erkel, Puccini, Kodály, és mind a többiek alkotói munkássága előtt, hogy minél nagyobb igazsággal szólaltassa meg őket az operaszínpadon, a hangversenyteremben.

Ezt az írást az Első rab szavaival kezdtem és most a Psalmus Hungaricus Zsoltárosának szavaival folytatom: "Istenem, Uram! Kérlek tégedet, / Fordítsad reám szent szemeidet..." - hiszen egyszerre jutnak eszembe, ha Simándy Józsefre gondolok; egyszerre hallom énekszavát és hallom beszédhangját is, amely szinte élően szólal meg e könyv írásaiban. Egyes motívumok természetesen ismétlődnek, de ez is csak árnyalja a nagy művészről őrzött képünket.

Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik Simándy Józsefet színpadon láthatták, és még inkább azoknak, akik sajnos soha nem találkozhattak vele. Mindannyiunk szerencséje, hogy sok hangzó anyag maradt utána: teljes operák lemezfelvételei, áriák, klasszikus dalok, rádiódaljátékok, operettrészletek. Bánk bánjáról és Otellójáról a Magyar Televízió operafilmet forgatott. Mindez hozzáférhető e kötet olyan mai és holnapi olvasóinknak is, akik színpadon már nem láthatták a kor legnagyobb magyar tenoristáját.
Négy évtizeden át sokat és sokfélét írtam róla: hírt, jegyzetet, interjút, riportot, kritikát, cikksorozatot, könyvet; végül - halotti búcsúztatót is. Köszönöm a sorsnak, hogy kortársa lehettem.

Dalos László 


588 smaragd 2019-03-21 09:25:16

 

A "Mosolyod"-dal rádiófelvételének bemutatója 1954-ben volt, a Rádiózenekart Polgár Tibor vezényelte.

Szerintem stílusában kicsit elnagyolt ez a cikk, ami nem jellemző Dalos Lászlóra...bár pontosan ugyanígy szerepel a Simándy-Dalos könyvben is.

Simándyra vall viszont, hogy ellenőrizte a feleség szeme színét, magam előtt látom ezt a jelenetet :-) más kérdés, hogy miért volt ő is jelen a felvételen, úgy rémlik, a Rádióban dolgozott.

Azt a fotót nem ismerem, ami a rádiófelvételen készült.

A két barát, Kemény Egon és Simándy József "Mosolyod"- fotója már korábban is megjelent, a képfelirat szerint TVfelvételhez készültek. 

A dal a Sárospataki Alkotóházban született, ahol a Kemény-Dalos szerzőpár, szintén barátok,  éppen tartózkodott.


587 Búbánat 2019-03-20 12:19:44 [Válasz erre: 586 smaragd 2019-03-20 09:32:41]

A Film Színház Muzsika 1972. január 15. keltezésű, 3. számában Dalos Lászlónak Simándyról írt cikksorozatának - „Háromszázezer  magas cé”  Simándy József — Lapok egy élet regényéből -  11., utolsó részében, a fotók között van ez is:

„Kemény Egonnal a Mosolyod című dalt korrepetálja” (a képen látni: Simándy énekel, a kezében kottát tart,   Kemény kottából zongorán játszik).

A cikksorozat első részében (1971-11-06 / 45. szám) pedig ez olvasható a cikk szerzőjétől: a Mosolyod című dal szövegírójától – a darab keletkezéséről:

Egy „Simándy-dal”

"Egy másik kép. A rádió hatos stúdiójában. Kemény Egon „Mosolyod” című dalának felvétele folyik.

A dal egyébként úgy született, hogy Kemény Egon egyszer ezt mondta a szövegírójának:

— Kellene írni egy Simándy- dalt...
Akkor már, 1953-ban, túl a Kossuth- díjon, a népszerűség csúcsain járt az énekes, természetesnek hatott hát, hogy Simándy-dalt akartak írni; olyant, amelyik a „testére”, vagyis a hangjára van szabva teljesen. Komponista és szövegíró megírta a dalt, az énekes a rádió zenekarával elpróbálta egyszer ^kétszer, majd a szünetben így szólt a szövegíró feleségéhez:

— Mutassa csak a szemét...
Váratlan volt a kérés. De készséggel teljesíttetett.
— Nem, nem magáról irta ezt a dalt a férje! A maga szeme nem kék.
A dalban ugyanis — egy vissza-visszatérő dalszöveg-közhelykészlet nemes tagjaként — a „kék szem” is előfordult.
Ezen aztán jót nevettek: énekes, szövegíró-feleség, zeneszerző és szövegíró. Bár az utóbbiban alkalmasint maradt némi lelkifurdalás. Nem a közhely miatt, nem! Azért inkább, mert ötévi házasság után sem tanulta meg hitvese szemének színét.
Holott róla írta a dalt."

Idemásolom Ardelao fórumtársunk korábban beírt bejegyzését (Kemény Egon-topic)  a dal szövegével:

621  Ardelao  2016 -12-17  06:31:51

Kemény Egon-Dalos László: Mosolyod – énekhangra, zongorakísérettel, kotta 

Kiadó neve: Zeneműkiadó Vállalat
Megjelenés éve: cop. 1961
Formai tárgyszó: sanzon

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárában: összes példány: 2, jelenleg hozzáférhető: 0, kölcsönözhető.

Dalos László: Mosolyod 

Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár.
Repül a szív, nem ér el,
szemednek tiszta kékje messze már.
Örökös vágy a lelkem,
bárhova mégy, oly hűséggel kísér.
Akár a fényt az árnyék,
követ a néma szenvedély.

Bolyongó, sose múló kikeleti fény
ragyog az égbolt sima tükörén:
arcodnak mása, mint kedvem odafestett!
Hallgatsz-e rám, te egyetlen, te legszebb?!
Mosolyod száll a szélben,
tündöklő tollú, hófehér madár,
Repül a szívem, érzem,
repül a szálló mosolyod után.

Gesztenyefáknak remegő lombján
színaranyban ég az alkonyat.
Mélytüzű rózsák illata hull rám,
idehallom drága hangodat.

Mosolyod száll a szélben … stb.


586 smaragd 2019-03-20 09:32:41 [Válasz erre: 584 smaragd 2019-03-07 12:09:44]

 

Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film

Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" (1955) és a "Komáromi farsang"(1957)  CD-k bemutatóján:

YT     https://youtu.be/FMRDsMg0nX4

Simándy Józsefné, a CD-bemutató díszvendége - elfogadva Kemény Anna Mária meghívását - a filmfelvételen a 23:06 időponttól szerepel és emlékei közül kiemelte Kemény Egon Simándy József operaénekesnek komponált dalát:

KEMÉNY EGON - Dalos László: "Mosolyod" (1953)

dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel

amelyet meglepetésként, a műsorba illesztve a közönség meghallgathatott. További információk a KEMÉNY EGON CD-kről: kemenyegon.hu


585 Búbánat 2019-03-07 22:03:03

Művész portré - Simándy József

Budapest, 1959. november 11.

Simándy József operaénekes gyermekeivel a zongoránál. (Simándi Péter és Simándi Judit)

MTI Fotó: Tormai Andor 
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-812125
Fájlnév: F__TI19591111003.jpg

Művész portré - Simándy József

Budapest, 1959. november 11.

Simándy József operaénekes a "Mint a hinta leng az inga" című mesekönyvet nézegeti gyermekeivel(Simándi Judit és Simándi Péter)

MTI Fotó: Tormai Andor 
Tulajdonos: MTI Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-812124
Fájlnév: F__TI19591111002.jpg

 


584 smaragd 2019-03-07 12:09:44 [Válasz erre: 573 smaragd 2019-03-04 19:05:42]

 

HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát

A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.

„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk  Hatvanit,  Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki  nagyon természetesen,  kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet:  felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez.  Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul  a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a  jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."

Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" -  hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.

„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a  város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.

A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem  leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.


583 Búbánat 2019-03-06 10:53:49

Budapest, 1961. december 14. Simándy József (René des Grieux, diák) és Házy Erzsébet (Manon Lescaut) Giacomo Puccini Manon Lescaut című operája próbáján.

Az operát 1961. december 22-én mutatja be Mikó András rendezésében a Magyar Állami Operaház.

MTI Fotó: Keleti Éva 
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-829138
Fájlnév: F__EV19611214005.jpg
 

Azonosító: MTI-FOTO-829142
Fájlnév: F__EV19611214016.jpg
 

Azonosító: MTI-FOTO-829137
Fájlnév: F__EV19611214001.jpg


582 Búbánat 2019-03-06 09:01:39 [Válasz erre: 581 smaragd 2019-03-06 05:26:12]

Simándyra (is)  persze egész évben (meg)emlékez(het)ünk.  "Jár neki" - is...


581 smaragd 2019-03-06 05:26:12 [Válasz erre: 580 Búbánat 2019-03-05 23:07:49]

 

Biztosan lesz alkalom, hogy kérdésedet megválaszolja.

Az emlékezéseket most Simándy József elhunyta alkalmából írtuk (az 572 számú bejegyzés címére utalok.)






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.