vissza a cimoldalra
2022-12-06
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5775)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63962)
Társművészetek (2585)
Opernglas, avagy operai távcső... (21628)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Balett-, és Táncművészet (6153)
Momus-játék (6361)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3324)
A díjakról általában (1180)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1599)
Birgit Nilsson (60)
Pantheon (3198)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3188)
Kimernya? (4696)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (141)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5405)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5230)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A nap képe (2349)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

59   Búbánat • előzmény36 2020-08-07 17:37:49

„Miért örül Radnay György?”

/Film Színház Muzsika -. 1970. július 11./

„A magyar szereplők és a kórus is olasz nyelven énekli szólamát. Ennek valószínűleg Radnay György örül a legjobban …” (Részlet az Esti Hírlap június 30-i számának Két Aida között című riportjából.)

Miért „valószínűleg”? És miért „a legjobban”?
A kérdések a Margitszigeten hangzanak el, kellemes délután: az Aidát próbálják. Verdi remekműve hosszú évek után újfent ebben az elragadó környezetben hangzik föl július 11-én és 18-án, majd augusztusban is kétszer.
Radnay György, az előadás Amonasrója, a 13. padsorban ül (nem babonás !), egyelőre háttal a színpadnak.

— Azért „örülök valószínűleg a legjobban” — feleli —, mert kisdiák korom óta szeretem az olasz nyelvet, ötödikes voltam, amikor elkezdtem, s azóta — folyton tanulok és beszélek olaszul. Szerepeim zömét tudom olaszul is; ha lehet, így énekelem.
— Csak olaszul énekel?
— Németül is. Burgenlandban, szintén szabadtéri előadáson, fölléptem a Koldusdiák Ollendorfjaként meg A cigánybáró Zsupánjaként. De minthogy elsősorban — verdiánus vagyok, az olaszt szeretem jobban. Tulajdonképpen a világ valamennyi nagy operaházában hagyomány, hogy a dalműveket eredeti nyelvükön adják elő, tehát azon, amelyen megírták őket: Verdit olaszul, Wagnert németül, Muszorgszkijt oroszul, Mozartot németül és olaszul.
— Nem nehezebb magyar énekesnek idegen nyelven énekelni?
— Ha csakugyan tud azon a nyelven, akkor nem. Hiszen az eredeti szöveg sokkal inkább hozzátartozik a muzsikához, mint a legjobb fordítás. Nekem az volt nehezebb, ha mondjuk a vendégszereplő olasz partnernek olasz szövegére magyarul kellett válaszolnom. Kétszeres koncentrációra volt szükség: értettem az ő szövegét s bár tudtam rá az olasz feleletet és minduntalan ott volt már a számon, magyarul kellett folytatnom. Ez természetesen az olasz vendéget is zavarta. Éppen az utóbbi tízegynéhány év megnövekedett vendégjárása hozta aztán magával, hogy az Operaházban, az Erkel Színházban már jónéhányszor énekeltem olaszul, például Rigolettót, Jagót.

(Egy kis közbevetés. Amikor Svéd Sándor a felszabadulás után először látogatott haza, volt az Operaházban egy Rigolettó-előadás; Svéd, Gyurkovics, Járay, Székely énekelte a négy főszerepet— olaszul! Akkor ez szinte revelációnak számított — egyrészt. Másrészt: tiltakozások hangzottak el, hogy magyar operaénekes, magyar színpadon, magyar közönség előtt...)

— Ma már más a helyzet — mondja Radnay György —, felnőtt egy új közönség. Aztán a rengeteg lemez, a magnetofon, a sok rádió- és televízióadás annyira megismertette, népszerűsítette, közelhozta a műveket — eredeti nyelvükön — a közönséghez, hogy azt hiszem, senki sem tiltakozik, ha akár Szegeden, akár a Szigeten a magyar énekesek is mondjuk olaszul énekelnek, nemcsak a vendégek.
— A szerepre térve: magyarul mikor énekelte Amonasrót?
— Magyarul még nem énekeltem. Tehát kétszeresen is premierem lesz ez az Aida.

... Amelyen a címszerepet Margaret Tynes énekli; Ludovic Spiess lesz Radames; ő most tavasszal ebben a szerepben mutatkozott be az Erkel Színház közönsége előtt. Maria Luisa Nave ölti magára Amneris kosztümjét; Őt két éve éppen a Szigeten ismertük meg, A végzet hatalmában.

Ramfis főpap — Bódy József. A fáraó — Begányi Ferenc. Forray Gábor tervezte a díszleteket; Mikó András rendezte, Komor Vilmos vezényli az új margitszigeti Aidát.

(déel) – Dalos László

36   Búbánat 2017-04-04 23:01:14
Radnay György „vallomása”

/Film Színház Muzsika, 1975. április 5./

„Két-három évvel ezelőtt a kávéboltban megszólított egy korombeli férfiú. Amikor a nevét mondta, rögtön rájöttem, hogy gyerekkoromból jól ismerem, régi barátom, hiszen az édesapja annak az újpesti gimnáziumnak az igazgatója volt, amelyben én diákoskodtam. Barátom elmondta, hogy valahányszor a tévé képernyőjén megjelentem, édesapja elkomorult és azt mondta: ’Amikor ezt a Radnay gyereket látom, mindig eszembe jut, hogy megbuktattuk az érettségin fizikából. Kár volt, sajnálom, hiszen tudhattuk volna, hogy színész vagy énekes lesz belőle.’
Én a bukást már rég elfelejtettem, de arra emlékszem, hogy gyerekkoromtól kezdve szereplési vágy fűtött.
Gimnázium után tisztviselőnek mentem, és közben énekelni is tanultam. De aztán katonaság, majd hadifogság következett. Hadifogoly társaimnak sokat énekeltem. Emlékszem az Asszony ingatagot baritonra, H-dúrból G-dúrba transzponáltam, és az első szakaszt négy nyelven: olaszul, magyarul, oroszul és német nyelven adtam elő.
Hazajöttem, majd László Géza énekmesteremnél egy év alatt elvégeztem tanulmányaimat a Nemzeti Zenedében, Nádasdy Kálmán és Pless László is tanáraim voltak. Nyáron már második díjat nyertem a genfi nemzetközi versenyen. Októberben pedig Tóth Aladár az Operához szerződtetett.
Azóta hetvennél több szerepet énekeltem. Boldog vagyok, hogy Tóth Aladár igazgatása idején nőttem operaénekessé. Óriási tudását ontotta magából.
Pályám eddigi csúcsa Verdi Falstaffja volt, figurájának emberszerető, derűs bölcsességét igen közel érzem magamhoz. Legelőször 1960-ban a rádióban énekeltem Gardellivel, de a következő operai felújításban már az Operában is megkaptam a szerepet. Az olasz operák világában érzem magamat legotthonosabban. A Wagner-figurák közül Hans Sachsot szeretem zeneileg is, emberileg is a legjobban. És persze Mozartot, de sajnos csak a Varázsfuvolában énekeltem.

Engem nem annyira a harsány vidámság vonz, inkább Arany János, Erkel, Verdi hangvétele, lelki alkata az eszményképem. A Rigolettót kétszáznál is többször énekeltem, de ma is minden előadás előtt a szerep legbensőbb érzelmi intenzitásával tanulmányozom át a szólam minden hangját. S kifejezésmódjában, minden alkalommal felfedezek a magam számára valami újdonságot. Ilyenkor úgy érzem, mintha ajándékot kaptam volna, gazdagabbá válok."

Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Nyári Edit (ének), Szalóczy Pál (előadóművész), Neumark Zoltán (zongora)
"Ki nyer ma? - Játék és muzsika 70 percben"

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Egy tea a Händel-házban: barokk fuvolaszonáták"
Sammartini: G-dúr szonáta
J. Stanley: D-dúr szonáta
Geminiani: D-dúr szonáta, Op. 1/10
J. Stanley: h-moll szonáta
Händel: G-dúr szonáta, Op. 1/5.

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
Schubert: Rosamunde, D. 797 – Nyitány
Schubert: 8. (h-moll) szimfónia, D. 759 („Befejezetlen”)
Schubert: 4. (c-moll) szimfónia, D. 417 („Tragikus”)
A mai nap
született:
1929 • Nikolaus Harnoncourt, karmester († 2016)
1933 • Henryk Górecki, zeneszerző († 2010)
elhunyt:
2003 • Hans Hotter, énekes (sz. 1909)
2007 • Szőllősy András, zeneszerző (sz. 1921)