Gabor Játékostársunk még Jessye Norman-t és Margaret Price-t is kibányászta az archívumból, ők is mindkét női szólamot énekelték Verdi Requiemjében...
6336
Kedves Játékostársak, íme az októberi végeredmény:
Gabor - 21 A számítógép ezúttal nagyon igazságos volt, Gabor Játékostársunk nyert, gratulálunk! |
Igen, Szegeden Bajtay Horváth Ágota játssza épp minap (okt. 21-én volt a bemutató), de Ő nem volt operaházi örökös tag, mint Cs. Bruckner Adalaida...
A tegnapi Csermlényi Viktort firtató kérdésre Gézakadocsa Játékostársunk érdekes válasszal rukkolt elő, idézem:
"Závodszky Zoltán (Igaz, csak hangfölvételről, mivel ez Berényi egyik olyan rendezése volt, ahol csak a két női főszereplő volt testben is a színpadon. Ment a Bárka Színházban, de Veszprémben is nem egyszer, stb. Z.Z. énekét játszották be megfelelő helyen."
Elfogadtam, tényleg, Berényi Gábor rendezésében 2006-ban Drága Gizám! címmel ment a Macskajáték, ahogy Játékostársunk is leírta... :-)
És ki alakította Szegeden Cs. Bruckner Adaleidát?
BAJTAY HORVÁTH ÁGOTA operaénekes
Majorné Játékostársunk hó végén kap fél pontot a tegnapi fél jó válaszért...
Őket a gugli kiszórta nekem is; hadd tegyek hozzá még egyet, akit lengyel kollégája mellett beküldtem és aki, ezek többségével ellentétben és ahogyan a kérdésben állt, igazán ismert volt: Frank Glazer...és itt is Frank Glazer.
De kapsz...:-)
Idézlek is:
"Több ilyen korú zongoraművészt említek:
1. Draga Matković (1907. november 4. – 2013. július 29.) horvát származású német klasszikus zongoraművész. Nyilvános zongoraelőadást tartott 100. születésnapján, 2007. november 4-én a bajorországi Bad Reiuchenhall melletti Bayerisch Gmainben. Játszotta (többek között) Joachim Raff szerzeményét, "Polka de la Reine"-jét, rögtönzött Hugo Reinhold-darabot, op. 28, valamint előadott Chopin-, Liszt- és Mendelssohn- darabokat. https://en.wikipedia.org/wiki/Draga_Matkovi%C4%87
2. Randolph Henning Hokanson, amerikai zongoraművész Bach, Mozart és Chopin darabjaiból adott koncertet a seattle-i Bayview Manor Albertson Hallban 2015. június 21-én, egy nappal 100. születésnapja előtt https://en.wikipedia.org/wiki/Randolph_Hokanson
3. Mieczysław Horszowski (1892. június 23. – 1993. május 22.) lengyel-amerikai zongoraművész. Utolsó hangversenyét 1991 októberébe tartotta Philadelphiában.
4. Mme Thai Thi Lien (Vietnám) https://www.youtube.com/watch?v=exlU6nmypQc&ab_channel=ianbui
5. Mayako Muroi (Japán) https://mainichi.jp/english/articles/20210713/p2a/00m/0na/025000c
6. Henry Shapiro, New Jersey-i zongorista 100 évesen a COVID-19-zárlat alatt heti rendszerességgel koncertezett a Facebook Live-on több ezer fős közönség előtt. https://bronx.news12.com/year-old-pianist-plays-weekly-concerts-on-facebook-live-for-thousands-of-viewers
7. Colette Maze francia zongoraművész ötéves kora óta zongorázik. 2021-ben, 107 évesen kiadott egy albumot Debussy felvételeivel, amivel a világ egyik legrégebbi zongoristája lett. https://www.youtube.com/watch?v=3Sdy0K-Q6o0&ab_channel=DWEuromaxx"
Búbánat bejegyzéséhez csatolom még Nagy Katalin kutakodását is:
"Cella Delavrancea (1887. december 15. – 1991. augusztus 9.) román zongoraművész, író és zongoratanár,Barbu Ștefănescu Delavrancea író legidősebb lánya, Henrieta Delavrancea-Gibory építész , Niculina Delavrancea és "Bebs" a Delav kör tagja. Ő volt az első román művész, aki 1987-ben a Román Athenaeumban századik évfordulója alkalmából rendezett gálakoncerten vett részt, amelyen tanítványával együtt játszott. és Dan Grigore barátja . https://en-m-wikipedia-org.translate.goog/wiki/Cella_Delavrancea?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc" |
A tanulság: zongorázni kell...:-)
Mieczysław Horszowski nevét is beírtam a válaszomban, de nem kaptam pontot!?
Kaptam még jó pár nevet a 100 évesen koncertező pianistákról, ha mindet leellenőriztem, beszámolok róluk....:-)
Nem hiszem, hogy érdemes ezen vitatkozni és hogy ez sokakat érdekel, de a hivatkozott wiki-szócikkben az is szerepel, hogy még a háború után többször föllépett New Yorkban, sőt Párizsban is, igaz, 1946 utánról nincs info. Az viszont benne van, hogy miután tanítani kezdett, alkalmanként utána is szerepelt még itt-ott, ami némileg ellentmond egy esetleges betegségnek, ezzel szemben a cikkben egyértelműen az van, hogy karrierjét származása és Ausztria Hitler általi bekebelezése akasztotta meg. Hogy mennyire volt világhírű mint tanár, arról én legalábbis semmit sem tudok, de itt sincs nyoma - szemben Rózsa Vera egész sor máig ismert sztár-növendékével. A másik hivatkozásban amúgy Roosevelttel 1936-ban és énekesként beszélgetett.
Szánthó Enid beteglapját nem ismerem, de angol nyelvű wiki-szócikkéből bizony világosan kiderül, hogy 1946-ban már nem énekelt, hanem énektanárként tevékenykedett, későbbi életpályájáról nem tudni azaz "karrierje fiatalon megtorpant". Itt pedig azt olvastam, hogy Roosevelt elnök magánkihallgatáson fogadta és harminc percen át beszélgetett vele.
Világért nem akarom senki esélyeit rontani, s a pontozás már meg is történt, ezért csak megjegyzem, hogy az írt két Mozart-zongoraversenynél csak az ajánlás címzettje és tanítványi mivolta igaz, de azoknál a "szerelmes" melléknév már nem. Az ajánlásnak sokkal prózaibb oka volt a tanítvány kiváló képességein túl. (A szerző szép pénzt kapott érte.) Amúgy Beethoven is az Op.7. után még két művét - Op.15. és Op.34. - uannak a szül. Keglevich grófnőnek -Babette - ajánlotta, de azokhoz nem kapcsolódik a kérdésbeli kritérium.
Egy nappal korábban is hasonló volt a helyzet: Szánthó Enid karrierje csak Bécsben (s nagyjából akkor Európa legnagyobb részén) akadt meg viszonylag fiatalon, de nem betegség, hanem származása és az Anschluß miatt.
A Babette háborúba megy c. Bardot-filmre is felhívtam a figyelmet vö. Társművészetek :-)
Ketten is felhívtátok a figyelmet, hogy Mozartnakis vannak "Babette-művei". Babette Ployer Mozart zongora- és zeneszerzés-tanítványa, akinek Mozart két zongoraversenyét is ajánlotta 1784-ben, ezek a zongoraverseny no. 14. és a zongoraverseny no. 17. Ezt is elfogadtam...
Szánthó Enidre a kérdésben szereplő információk szerintem szintén megállnak: Azucena, Bécs, énekoktatás prof. (USA)
Kedves Játékostársak,
kicsit elaludtam, de íme a szeptemberi végeredmény:
gezakadocsa - 21,5
Edmond Dantes - 20
Gabor - 20
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11
Pósa - 11
tibka1 - 10
vatatava - 8
Capriccio - 7
József Miklós - 7
-nos - 6
Apika - 4
CallasForever - 4
Heiner Lajos - 4
adamo - 3
LEEDA - 2
Fidelio - 1
judit anna - 1
A számítógépes sorsolás nyertese Gabor Játékostársunk, gratulálunk!
A teljesség kedvéért: korunk egyik -főleg kórus "vonalon"- igen ismert zeneszerzője, Eric Whitacre is írt operát Milton műve alapján "Paradise Lost: Shadows & Wings" címmel. Műfaji imeghatározása: opera electronica. Fogyasztható kortárs zene, YT-on meghallgatható, i t t.
Én is Brahmsot írtam, még részletesebben, kitérve a No.1. és No.2. címére, stb. is, s arra is, hogy még a 2. -A-dúr- zkri szerenád is Op.16. lett, holott azt csak 1860-ban írta, sőt utóbb revideálta is az 1875-ös kiadása előtt. Mindezt nemcsak az 1965-ös magyar zenei lexikon támasztja alá, hanem még pontosabban benne van az 1983-as magyar kiadású Brockhaus-Riemann-féle zenei lexikonban is (1.kötet 236.old.), sőt ott az Op.21.No.2. egyenesen 1853-as.
Az alábbi alternatív, de védhető választ küldtem be tegnap:
1) Dvorák op. 11 f-moll románca 1877-es keltezésű, az op. 21 B-dúr zg. triót 1875-ben írta ... de van forrás, ahol a románc már 1873-ban elkészült.
2. Brahms op. 11 D-dúr szerenádja 1857/58-ban keletkezett, az op. 21 alatti két sorozat zg. variáció viszont 1854-ben és 1857-ben, azaz már a később komponált sorozat is készen volt, amikor hozzáfogott a végül 1858-ban elkészült szerenádhoz.
Frissítés: az op. 11 Dvorák-románc az 1965-ös Zenei lexikon szerint is 1877-ben keletkezett, az op. 21 B-dúr trió pedig ott is 1875-ös keltezésű. (Dvorák-szócikk, I.kötet, 525.o.) U.ez a Brahmsokról u.ott 288-289. o.
Gézakadocsa Játékostársunk a hó végén fél pontot kap a mai találatközeli megoldásáért...
John Williams zeneszerzőt is elfogadtam természetesen (eredetileg előadóművészt terveztem a kérdésben, de így maradt)...
Röviden: vagy mindent vagy semmit ... ahogy a régi táncdalban énekeltèk.
... :-) © Markos-Nádas...
Én napokon belül "földön, vizen, levegőben, valamint sínek" között " folytatom - nem idehaza -, így a legnagyobb sajnálatomra, a szeptember sem a játék hónapja itt a számomra...
Kicsit megijedtem ettől a szívélyes ;-) köszöntéstől, aztán rákerestem és láttam, hogy ez valami szólásmondás valahonnan. Itt mindig tanul az ember és nem csak zenét ...
Köszöntök mindenkit a "földön, vizen, levegőben, valamint a sinek között", de meginkább itt a MOMUS-játékon frissen és kipihenten...:-)
Köszönöm! Ha fogok egyet valamikor, csapolt Orvalt iszok hozza.
Itt elolvashatod: https://nyito.mohosz.hu/index.php/mahor/81-cikkek/674-a-remenyhal
Tisztelt Szerkesztöseg!
Mivel - s ez valoban megtiszteltetes szamomra, nem holmi udvariaskodas - a Cafe Momus impresszumaban mint "allando kulsö munkatars" szerepelek, etikatlannak tartanam a nyeremenyt elfogadni/megtartani, kerem egy potsorsolas megtartasat.
Igy meg akad masoknak is esely, remeny.
A remeny hal meg utoljara.
Jut eszembe, milyen ize van a remenyhalnak?
Kedves Játékostársak,
a pénteki kérdésre a helyes válasz Martzy Johanna volt...
A júliusi végeremény pedig:
Edmond Dantes - 20
Gabor - 20
gezakadocsa - 18
Nagy Katalin - 15
Majorné - 11
-nos - 9
Pósa - 8
Heiner Lajos - 7
tibka1 - 7
vatatava - 5
Capriccio - 4
brumi - 3
CallasForever - 3
judit anna - 3
adamo - 2
Apika - 1
Fidelio - 1
József Miklós - 1
LEEDA - 1
A számítógépes sorsolás Heiner Lajosnak kedvezett...:-)))
Mindenkinek nagyon jó pihenést kívánok ezzel a gyönyörű Martzy Johanna-felvétellel. Találkozzunk szeptember 1-én, csütörtökön délben, ugyanitt...;-)
Haselbeck Olga, a Kékszakállú első Juditja 1911-1930 között összesen 115 Brünnhildét énekelt az Operaházban.
A félreértés onnan eredhetett, hogy valakinek a szerelme -főként a mai világban, de a jelek szerint már évszázadokkal ezelőtt is- lehet alkalmi szerelem is, nemcsak a tartós és nagy -akár csak egyoldalú- kapcsolatok és érzelmek. Máig vitáznak egyébként azon is, hogy igazából ki volt Júlia és Célia, de az biztos, hogy a megfejtésül szolgáló vers - Kit egy citerás lengyel leányról szerzett - Zsuzsannáról, tehát föltehetően egyikről sem szól (se nem Júlia se nem Célia, sem pedig ezek legelfogadottabb igaziai, vagyis nem a két Anna egyike), s már a címében is egyértelműen benne van a citera és az is, hogy a hölgy lengyel. Azt pedig, hogy valódi, bár tartamában meg nem határott szerelemről van szó, az magából a versből egyértelmű.
Mindezt közvetve azok az irodalomtörténeti elemzések is alátámasztják - Szerb Antaltól Nemeskürty Istvánig - amikből az derül ki, hogy bár Balassinál tényleg voltak nem konkrét, tényen alapuló szerelmes versek, de a legjobbak pont azok, amiknek volt tapasztalati alapja, s azt is leírják, hogy igen gyakran vigasztalta magát alkalmilag, sokszor a fő szerelmei igazi be nem teljesedése miatt, s ennek egyik eklatáns időszaka és helyszíne a halála előtt nemsokkal Lengyelországban töltött ideje, amikor az említett vers is született.
Az már a tudatos költő természetrajzához tartozhat csak, hogy ezt a verset beillesztette a Célia-versek sorába... Fórumonkhoz illően elég a sok lehetséges példa közül arra utalni, hogy a homoszexuális Csajkovszkij is tudott gyönyörű Rómeó és Júlia- vagy Anyegin-zenét írni.
Én most - bár sosem voltam az alkalmi szerelem propagátora - nem mentem lépre, de vigasztalásul leírhatom, hogy már többször magam is félreértettem egy-egy kérdést - ebben a hónapban már háromszor is sikerült kiizzadnom szerintem helyes választ, ami forma ill. az én értelmezésem szerint megfelelt a kérdésnek, de nem kaptam pontot.
Szabadjon megjegyeznem, hogy Balassi Bálint két nagy szerelme Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek) és Szárkándy Anna (Célia-versek) magyar volt. "Létező" lengyel szerelmet egyet sem tartanak számon, citerást sem, egyebet sem. Utólag, a válasz ismeretében visszakerestem: egyik-másik virágénekében jelenik meg citerán játszó "szerelmes lengyel lány" (Zsuzsanna), aki azonban nem a költő lengyel vagy bármilyen szerelme, hanem "csupán" némely virágénekének fiktív szereplője. Talán csak én értettem félre a kérdést.
Auguste Renoir két Tannhäuser-festménye:
Wolfram et Venus scene (III.felv.)
A másik festményt: "Vénusz megjelenése Tannhauser előtt" (I. felv.) nem tudom átmásolni, ide kattintva megnézhető.
Kedves Játékostársak, íme a júniusi végeredmény:
Gabor - 22 A számítógépes sorsolás nyertese Gézakadocsa Játékostársunk, gratulálok!
Már most jelzem, hogy augusztusban megtartjuk a szokásos nyári szünetet, de addig még van egy kerek hónap, így hajrá...:-) |
A Liszt művet kiadták magyar előadókkal Hungaroton korongon, ezért nem adtam választ a kérdésre. Feltételeztem, hogy itthon vették fel.
Hát onna' hogy (köcsög)dudál ;-)
Utolsó kérdés. Honnan lehet azt tudni, hogy ez a Halál?
Alsó sor, balról - vízszintes 25 % - nál. :-)
A Halál se látja Én sem találtam meg, de Bruegelnél a "bagpipe" több híres képén előfordul, jóval láthatóbban.
Parasztlakodalom (részlet)
Paraszttánc
Kiguvadt a szemem a nagy képolvasásban, de nem találtam meg a Halált. Zéta vagy valamelyik kedves fórumtárs megírja, hogy hol látható a festményen?
Elfogadtam a Carment is...
Kakukktojás 2: a Carment is rendezte (plusz vezényelte) Karajan Salzburgban (1985, Baltsa & Carreras) ...
Érdekesség: ugyanabban az évben, 1846-ban, az Éliás birminghami premierjén a vezénylő Mendelssohn ugyanazt csinálta, mint Wagner Drezdában a Kilencediknél, vagyis az irdatlan méretű kórust a zenekar mögé helyezte.