vissza a cimoldalra
2021-12-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (330)
Opernglas, avagy operai távcső... (21155)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8661)
Momus társalgó (6361)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7609)
Kedvenc előadók (2876)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5236)
Társművészetek (2505)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62755)
Milyen zenét hallgatsz most? (25098)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11816)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (2996)
Operett, mint színpadi műfaj (4982)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4944)
Momus-játék (6115)
Kimernya? (4358)
Callas (465)
Giuseppe Verdi (1412)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2975)
Gaetano Donizetti (995)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2308)
Melis György (274)
Franz Schmidt (4042)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1502)
Lisztről emelkedetten (1161)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (316)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

269   Búbánat • előzmény260 2021-10-26 19:11:10

Voltak "kevert" szereposztású előadások is Debussy operájából, Blum Tamás is vezényelte: 

pl. 1965. október 17.:
Blum Tamás – Palcsó Sándor, Faragó András, Ütő Endre, Szabó Anita, Házy Erzsébet, Hankiss Ilona, Galsay Ervin

260   Edmond Dantes • előzmény258 2021-10-25 09:29:24

Az "alap"szereposztásban Palcsó Sándor, Sándor Judit és Faragó András énekelte a főszerepeket, a 2. szereposztás hármasa (Kozma Lajos, Házy és Melis) csak párszor és eleinte lépett színpadra. Az előadás lelke, motorja valószínűleg Ferencsik volt.

258   joska141 • előzmény256 2021-10-25 01:54:49

Azt hiszem Melis György volt Golaud. Restellem, de a többi szereplőre már nem emlékszem, pedig azon az "ezer évvel ezelőtti" egyik előadáson ott voltam.

256   Klára • előzmény255 2021-10-24 14:19:53

Fogadd legőszintébb hálámat! Valamikor a MÁO-ban láttam, kb ezer éve. Cca 40 évente ássák elő, talán eszébe jut valakinek, és szinre kerül.

255   takatsa 2021-10-24 11:01:18

Innen lehet letölteni a Pelléas és Mélisande-ot, a szokásos módon, 1 hétig, magyar és mindenféle egyéb felirattal. Javasolt lejátszó: VLC.

És akkor bővebben:
"Ha Isten lennék,
szánnám az embert."

Ezt a mottót választottam, Debussy furcsa, fájdalmasan szép operájához.  Megvallom, ez az opera eddig kimaradt az életemből. Ami talán nem is csoda, hiszen Magyarországon ez egy elég mostohán kezelt mű, tudomásom szerint a 60-as években volt utoljára műsoron az Operaházban, azóta maximum egy-két alkalommal hangozhatott el itthon, koncertszerű előadásban. Aztán a 2020 tavaszára tervezett új színrevitelt a Covid meghiúsította, de talán 2022 tavaszán láthatjuk majd, és én éppen erre az előadásra készülve (Mélisande-ot az egyik kedvencem, Pasztircsák Polina alakítja) vettem elő ezt az operát.

Röviden annyit kell tudni erről az operáról, hogy ez Debussy egyetlen befejezett operája, bár Debussy szinte egész életében kísérletezett ezzel a műfajjal. Sikertelen fiatalkori próbálkozásai után Maeterlinck 1892-ben bemutatott szimbolista drámája hozta meg számára az ideális témát, és ez a dráma nemcsak alapját képezte Debussy operájának, hanem - kis húzásoktól eltekintve - teljes mértékig az eredeti szöveget használta. Wagner után 5 felvonásos, csaknem három órás nagyoperát írni ugyancsak merész vállalkozás volt, de Debussynak sikerült ez a produkció, és a Pelléas és Mélisande joggal tekinthető a wagneri Trisztán és Izolda francia párjának (vagy ellenpárjának) a francia opera barokkig visszanyúló hagyományaiból táplálkozó, egyedülálló alkotásának. Persze csak akkor, ha egyáltalán operának tekinthető ez a zene, a maga cselekmény-nélküliségével, álomszerű történéseivel. 1902-es bemutatójakor igencsak megdöbbentette az embereket és azóta is ambivalens a megítélése, de ha nem is a legnépszerűbb operák egyike, ma is játsszák világszerte.

Ha valaki először találkozik ezzel az operával (mint ahogyan én), mit sem sejtve, akkor alaposan fejbekólinthatja ez a zene, ami egyik oldaláról csodálatos, mindazzal a szépséggel, ami az impresszionista zenére jellemző, másrészt viszont időn- és cselekvésen túli, olyan, mintha az ember csak ülne egy tó partján és bámulna az alig fodrozódó vízre. Ez a zene nem unalmas, hanem unalmon túli, átölel, belédhatol, átfolyik rajtad, eltűnteti minden viszonyítási pontodat, megszűnik a fent és lent, vagy a múlt, jelen és jövő, és valami bizonytalan lebegésbe kerülsz, hallgatod a zenét és a duruzsoló szavakat, felolvasnak egy levelet, az időjárásról beszélnek, az árnyékokról, a napsugárról, sötét erdőről, barlangokról, a tengerről, kút mélyéről, nem történik semmi, vagy talán mégis? Valami sötét és lomha árnyék van ott a sarokban, a sötétben, ami lassan bekebelez mindent, és aztán a végeredmény: gyilkosság, két halott, szétesik minden, pedig a gyilkos is, az áldozatok is, mindenki, csupa jó, jóravaló, jót akaró ember. Minden pontosan olyan, akárcsak a mi kis életünkben. 

Szerencsés kézzel találtam egy olyan felvételt, amely nagyon közel hozhatja hozzánk ezt a mesterművet.  Bertrand De Billy vezényli a Bécsi szimfonikusokat, a főbb szerepeket  Natalie Dessay, Laurent Naouri, Stephane Degout, Philip Ens és Beate Ritter énekli ezen a 2010-es felvételen. Mindegyikük csodálatosan énekel, ez egy tökéletes előadás.  Ugorjatok fejest ebbe a fantasztikus zenébe, nem bánjátok meg!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Korcsolán Orsolya (hegedű), Bonnyai Apolka (zongora)
"Aranykor"
Goldmark: 1. (E-dúr) szvit, op. 11
Liszt: Szerelmi álmok
Goldmark: A-dúr románc, op. 51
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc – 9. Les cloches de Genève (A genfi harangok)
R. Goldmark: Négy hegedűdarab – 2. Plaintive Air
Liszt: Két hangversenyetűd – 1. Waldesrauschen (Erdőzsongás)
Korngold: Sok hűhó semmiért – szvit a kísérőzenéből hegedűre és zongorára, op. 11
A mai nap
született:
1899 • John Barbirolli, karmester († 1970)
1923 • Maria Callas (Maria Anna Cecilia Sofia Kalogeropulos), énekes († 1977)
1930 • Eck Imre, táncos, koreográfus († 1999)
elhunyt:
1774 • Johann Friedrich Agricola, zeneszerző (sz. 1720)
1931 • Vincent d'Indy, zeneszerző (sz. 1851)
1950 • Dinu Lipatti, zongorista (sz. 1917)
1990 • Aaron Copland, zeneszerző (sz. 1900)
2019 • Bónis Ferenc, zenetörténész (sz. 1932)