vissza a cimoldalra
2021-12-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (330)
Opernglas, avagy operai távcső... (21155)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8661)
Momus társalgó (6361)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7609)
Kedvenc előadók (2876)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5236)
Társművészetek (2505)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62755)
Milyen zenét hallgatsz most? (25098)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11816)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (2996)
Operett, mint színpadi műfaj (4982)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4944)
Momus-játék (6115)
Kimernya? (4358)
Callas (465)
Giuseppe Verdi (1412)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2975)
Gaetano Donizetti (995)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2308)
Melis György (274)
Franz Schmidt (4042)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1502)
Lisztről emelkedetten (1161)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (316)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

194   ladislav kozlok • előzmény193 2021-10-10 11:00:54

Elore megmondom, hogy jol választottál - az operafilmet már láttam, zseniális.

193   takatsa 2021-10-10 09:58:36

Úgy látom, hogy két fórumtársnak is tetszett a Weinberg opera, hurrá, már nem éltem hiába. :)
No, de lépjünk tovább, és kanyarodjunk kicsit vissza Richard Strausshoz. Innen tölthetitek le az Elektrát, két különböző előadásban, a szokás szerint magyar felirattal, használati utasítással.

A Mesternek az 1905-ben bemutatott Salome után sikerült egy még horrorisztikusabb operát létrehoznia, az Elektrát, amelynek a bemutatója 1909-ben volt. Ez a straussi életmű egyik leglenyűgözőbb alkotása, a XX. századi opera egyik alapműve. Sokáig agyaltam, hogy az opera melyik előadását válasszam, és a válogatásban a ti segítségeteket is kértem. Mivel itt videóról van szó, olyan felvételt kerestem, amely mind kép- mind hangminőségben megüti a ma elvárható mércét, ezért sajnos kiestek a régebbi legendás Strauss előadók felvételei. Így is maradt jó pár technikailag megfelelő színvonalú felvétel, csak aztán jött a bökkenő: olyan felvételt kellett keresnem, ahol a zenekar-karmester-rendezés-három főszereplő együttesen megfelel a kívánalmaknak. Ez pedig - egy ilyen mű esetében - szinte lehetetlen feladat. De "aki keres, az talál", és itt van az a két felvétel, amelyet szeretettel ajánlok a figyelmetekbe.

Különösen az elsőt: ez egy óriási előadás minden szempontból. Az 1981-es operafilmről van szó, amelyet Götz Friedrich rendezett, a Bécsi Filharmonikusok játszanak Karl Böhm vezényletével és a három főszereplő Leonie Rysanek (Elektra), Astrid Varnay (Klytämnestra) és Caterina Ligendza (Chrysothemis). Ez egy legendás és megismételhetetlen előadás, a régmúlt-közelmúlt óriási énekeseivel, akiket jó hang- és képminőségben csak ezen az egy felvételen élvezhetünk. Ez a felvétel egyben lezárása is egy aranykornak, hiszen a 86 éves Karl Böhmnek ez volt az utolsó dirigálása (nem is érte meg a film bemutatóját), és ez a felvétel a két nagyszerű művész, az akkor 55 éves Rysanek és 63 éves Varnay hattyúdalának is tekinthető. Maga a film is varázslatos, bátran ajánlom ezt a felvételt mind az operával ismerkedőknek, mind a sokat tapasztalt vén rókáknak, garantáltan nagy élményben lesz részük. Érdekességként még annyit tudnék elmondani, hogy Rysanek előzőleg számtalanszor szerepelt az Elektrában, de nem Elektraként, hanem Chrysothemis-ként, ez az egyetlen Elektra alakítása. Varnay pedig, az előző évzizedek legendás Elektrája, 63 évesen Klytämnestra zseniális megformálásával búcsúzott Strausstól. 

A másik felvétel - azt hiszem - több vitát fog kiváltani. Ez a 2010-es, sazburgi felvétel, a Bécsi Filharmonikusokat Daniele Gatti vezényli, a főbb szereplők: Irene Theorin (Elektra), Eva-Maria Westbroek (Chrysothemis), Waltraud Meier (Klytemnestra). Az biztos, hogy technikailag, mind az audio (6 csatornás DTS), mind a video minőségét tekintve, ez a felvétel nagyságrendekkel jobb, mint az 1981-es; 30 év alatt ennyit fejlődött a technika. Így kiváló minőségben élvezhetjük a Bécsi Filharmonikusok plasztikus és sokrétű játékát, Gatti nagyszerű vezényletével. Az Elektra szerepében ezen a felvételen debütáló Theorin - bár nem ideális Elektra-hang - átélésében, játékában teljesen meggyőző. És hát itt van Waltraud Meier, felejthetetlen Klytemnestra alakításával. Addig, amíg az 1981-es felvételen Varnay - bár zseniálisan - de egy elég egysíkú, groteszk, szinte Grimm mesébe illő gonosz boszorkát alakít, Walt Disney rajzfilmeket megszégyenítő sátáni kacajjal, Meier szerepformálása sokkal többrétűbb. Persze ő is gonosz, hiszen férj-gyilkos, de ugyanakkor áldozat is: a saját bűne áldozata. Egy olyan lény, akit a saját bűne dezintegrált, éjjel-nappal szenved miatta, amely bűn alól nincsen feloldozás, nincsen megbocsátás, nincsen enyhület.  Meier kiválóan bemutatja azt, hogy a bűn micsoda rombolást tud véghezvinni a bűn elkövetője személyiségében, olyan rombolást, amelyből már nincsen menekvés. Meier és Varnay felfogásbeli különbségét jól mutatja az a jelenet, amikor Klytemnestra értesül Oresztész haláláról.  Varnay percekig tartó sátáni kacajra fakad, Meier pedig ott áll elveszetten, torz és kiüresedett arccal, szemében a megkönnyebbüléssel keveredett gyásszal és iszonyattal. Tragikus sors az övé, akárcsak Elektra lányáé, akit a féktelen bosszúvágy tesz emberi ronccsá, a bosszú, amely már nem eszköz a kezében, hanem az egyetlen és végső cél: életének értelme. Bizony, ez egy szörnyű opera, még a Saloménél is szörnyűbb, éppen ezért hárul jelentős feladat Elektra húgára, Chrysothemisre, hogy ellenpólust képezve felmutasson valami halvány reménysugarat, hogy élnek még emberi lények is a földön, olyan nők, akik férjhez menni, gyermeket nevelni, megbékélni szeretnének. És ezen a ponton válik nagyon problematikussá a 2010-es felvétel. Mert amíg az 1981-es felvételen Caterina Ligendza igen szépen oldja meg ezt az egyáltalán nem könnyű feladatot, számunkra is elviselhetővé téve ezt az örjöngő operát, addig a 2010-es felvételen a fiatal Eva-Maria Westbroek teljes kudarcot vall. Westbroeket hangi adottságai sem teszik a szerep ideális megformálójává, de ezen segíthetett volna az, ha rutinosabb, vagy határozott rendezői instrukciókat kap, de mindez hiányzott, így tőle egy életerőtől duzzadó, meglehetősen agresszív drámai szoprán alakítást láthattunk, egy Elektra-2-t, aki a duettekben túlénekelte az amúgy lírai színeket is bemutató Theorint. Westbroek alakítása ennek az előadásnak a nagy vesztesége, mert különben egy csaknem tökéletes Elektra felvételt kaptunk volna, hiszen a mellékszereplők (pl. az Oresztészt alakító René Pape) is kiválóak voltak.  De ettől függetlenül, ez is egy nagyon jelentős felvétel, töltsétek-lássátok-hallgassátok, szerezzen nektek is annyi örömöt, amennyit nekem szerzett.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Korcsolán Orsolya (hegedű), Bonnyai Apolka (zongora)
"Aranykor"
Goldmark: 1. (E-dúr) szvit, op. 11
Liszt: Szerelmi álmok
Goldmark: A-dúr románc, op. 51
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc – 9. Les cloches de Genève (A genfi harangok)
R. Goldmark: Négy hegedűdarab – 2. Plaintive Air
Liszt: Két hangversenyetűd – 1. Waldesrauschen (Erdőzsongás)
Korngold: Sok hűhó semmiért – szvit a kísérőzenéből hegedűre és zongorára, op. 11
A mai nap
született:
1899 • John Barbirolli, karmester († 1970)
1923 • Maria Callas (Maria Anna Cecilia Sofia Kalogeropulos), énekes († 1977)
1930 • Eck Imre, táncos, koreográfus († 1999)
elhunyt:
1774 • Johann Friedrich Agricola, zeneszerző (sz. 1720)
1931 • Vincent d'Indy, zeneszerző (sz. 1851)
1950 • Dinu Lipatti, zongorista (sz. 1917)
1990 • Aaron Copland, zeneszerző (sz. 1900)
2019 • Bónis Ferenc, zenetörténész (sz. 1932)