2024.03.30. -  19:00 - 20:34  - Bartók Rádió

Louis Spohr: A Megváltó utolsó órái - passió-oratórium  Johann Friedrich Rochlitz szövegére  (1834-35)

Das Heilands Letzte Stunden

Szinte ismeretlen: Louis Spohr passió-oratóriuma „A Megváltó utolsó órái”. Az 1834-ben Bach "Szent Máté-passiója" újjáéledésének benyomása alatt készült, Spohr teljesen új nézőpontból meséli el a passió történetét.

Johanna Winkel (szoprán),

Maximilian Vogler, Florian Sievers (tenor),

Arttu Kataja (bariton),

Thomas E. Bauer (basszbariton),

Felix Rathgeber, Magnus Piontek (basszus),

Stuttgarti Kamarakórus,

Brémai Német Kamarafilharmónia,

Vezényel: Frieder Bernius

(Bréma, Die Glocke, Nagyterem, 2023. október 31.) 

Világpremierként mutatják be Perosi Krisztus oratóriumát a Szegedi Dómban, 2024. május 26-án a 2024-es Con Spirito Egyházzenei Fesztivál záróelőadásaként

Budavár díszpolgára lett Tardy László, a Mátyás-templom legendás karnagya

Magyar Kurír, hu -Kultúra -  2022. május 27., péntek | 19:30

"Díszpolgári címmel ismerte el Budavár Önkormányzata május 27-én a Liszt-díjas Tardy László, a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-)templom egykori kántor-karnagya több mint félévszázados munkáját, amellyel alázatosan és kiemelkedően magas színvonalon szolgálta az egyházzenei életet, a kerület lakóit, egyházközösségét, és hazánk turisták körében is egyik legnépszerűbb templomát."

"54 éven át vezette a Mátyás-templom ének- és zenekarát: nem túlzás tehát azt mondani, hogy az élete nagy részében a kerületi embereket és az ide látogatókat szolgálta. A Mátyás-templom ráadásul nem akármilyen munkahely. Az ide látogató egyszeri turistának is felejthetetlen az élmény, amit a Nagyboldogasszony-templom adhat – ehhez pedig hozzájárul az a különleges zene is, amiért több mint fél évszázadon át Tardy László felelt. Ráadásul egy olyan emberről van szó, akit akkor is élmény hallgatni, amikor mesél – mondataiból árad a szeretet” – olvasható a Budavári Önkormányzat Facebook-oldalán, ahol egy kisfilmet is közzétettek (amely a képre kattintva megtekinthető)":

Haydneum - Egyházzenei fesztivál - 2022. június 3. - 12.

2022. június 3. és 12. között rendezi meg első Egyházzenei Fesztiválját a Haydneum Budapesten az Egyetemi templomban, illetve a Belvárosi Szent Mihály-templomban.

Az Egyházzenei Fesztivál főként hazai előadókat vonultat fel: közreműködői között szerepelnek az intézmény rezidens együttesei (a Vashegyi György művészeti vezetése alatt működő Purcell Kórus és Orfeo Zenekar) mellett a Capella Savaria a világhírű Nicholas McGegan vezényletével, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Capella Du Mont (művészeti vezető: Gesztesi-Tóth László) a Németh Pál vezette Savaria Barokk Zenekarral, az Erdődy Kamarazenekar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Vegyeskara Rácz Márton vezényletével, az Aura Musicale, valamint külföldi meghívottként a Versailles-i Barokk Zenei Központ Gyermekkara (Les Pages du Centre de musique baroque de Versailles) Fabien Armengaud vezetésével. A kiváló együtteseket sokat ígérő szólistagárda egészíti ki: a fesztivál vendége lesz többek között Kalafszky Adriána, Thurnay Viola, Megyesi Zoltán, Borka Ákos, Eugénie Lefèbvre, Gwendoline Blondeel, Paulin Bündgen, Lőkösházi Mária és Kovács Ágnes.

Sapszon Ferenc a NEK zenei programjáról

„Énekeljetek zsoltárt, himnuszt, szent énekeket az Úrnak!” 

Magyar Kurír – 2021. október 3., vasárnap | 19:45

/Horogszegi-Lenhardt Erika/

(Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2021. október 3-i számában jelent meg.)

Részletek az interjúból: 

„Erdő Péter bíboros a Liszt- és Kossuth-díjas Sapszon Ferencet, a Magyar Örökség díjas Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítóját és művészeti vezetőjét kérte fel, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Liturgiai és Egyházzenei Albizottsága elnökeként állítsa össze a világesemény zenei programját. A kongresszus után arra kértük a karnagy-zeneszerzőt, értékelje a hét zenei történéseit.”

„– Az ilyen jellegű háttérmunkát a laikus sokszor nem is tudatosítja magában, csak arra kapja fel a fejét, hogy adott esetben micsoda zenei minőséggel találkozik. Ezek szerint nem egyszerűen „zenei rendezésről” volt szó, hanem sokkal-sokkal többről. Említette, hogy többek között komponálni is kellett.

– Sok művet kísérettel kellett ellátni vagy meghangszerelni, hogy minél méltóbban szólalhasson meg. Sokat segített ebben Werner Gábor. Werner Alajos atya közismert Mercedes-miséje így hangozhatott el először zenekari kísérettel. De új oltáriszentség-himnuszt is készítettünk. Vaughan Williams mindenszentek ünnepére készült csodálatos himnuszához magyar szöveget írtunk, majd zenekari kísérettel láttuk el. Kiss Zsuzsanna nagyszerű, új zenekari kíséretet komponált a Boldogasszony anyánk népénekhez. A kongresszus himnusza többféle feldolgozásban is megszólalt, az eredeti mellett Kovács Szilárd és Pejtsik Péter zenekari kíséretével is. Mindenből kottákat kellett készíteni, egyrészt a kórusok, zenekarok részére, másrészt a liturgikus kísérőfüzetek számára. Az énekek megismertetésére műsorsorozatot indítottunk, amelyet a Katolikus Rádió és a Mária Rádió sugárzott. Ugyanígy fölvettük a körmenet népénekeit is.”

„– Kik szólaltatták meg a kiválasztott műveket, és hogyan választották ki az előadókat? Sokan megemlítették, hogy igen magas zenei minőséggel találkozhattak a résztvevők az eseményeken.

– A kongresszus valamennyi programjához meg kellett keresnem a közreműködőket: kórusokat, szólistákat, orgonistákat, karnagyokat, zenekarokat. Szerettem volna, ha a nyitó- és a zárómisén összkar énekel. Mivel a nyitómise egyúttal a katolikus iskolák Veni Sanctéja, illetve elsőáldozási mise is volt, adta magát, hogy elsősorban gyerekkórusok énekeljenek. A jelentkező gyermekkarok vagy templomi szkólák, vagy katolikus iskolák kórusai voltak. Az énekes iskolákat a Szent Angéla képviselte. A kórusiskola vegyeskara mellett így egy közel hétszáz fős gyermekkórus énekelt, közreműködött a Weiner konzervatórium zenekara.

Arra gondoltam, a zárómisén énekeljenek azok a határon túli és anyaországi kórusok, amelyek éveken, sokszor évtizedeken keresztül alázatosan, névtelenül, sok-sok áldozatot hozva szolgálnak hétről hétre a liturgiában.

A felhívásra nyolcvankét kórus jelentkezett, így a zárómisén egy 2150 fős kórus énekelhetett. A velük való kapcsolattartásban óriási segítséget nyújtott Varga László atya. A zárómisén nagy örömünkre együtt muzsikálhattunk az Operaház ének- és zenekarával.

A szombati misén, a Kossuth téren a Váci Székesegyházi Kórusiskola Tanári Énekkara és Szent Cecília kórusa énekelt, a Honvédség Központi Fúvószenekara kísért Csizmadia Zsolt és Varga László vezényletével, majd a fáklyás körmenet után a Hősök terén, a záróáldás alkalmával az Egyetemi (Kisboldogasszony-) templom Don Bosco kórusa, a Magyar Honvédség Veszprém Légierő Zenekara és a Magyar Honvédség Székesfehérvár Helyőrségi Zenekara közreműködött.

Külön meg kell említenem a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola kórusait, elsősorban a régi növendékekkel kiegészített nagy vegyeskart. Ők biztosították a zenei szolgálat állandó minőségét. Közel száz különböző hosszúságú és nehézségű művet kellett megtanulniuk. A szombat délutáni misét leszámítva minden szentmisén szolgáltak, és ezen felül még egy latin gregorián laudest is énekeltek. Sokszor kora reggeltől késő estig szolgálatban voltak. Augusztus második felében minden nap reggel kilenctől délután négyig próbáltak. Le a kalappal előttük. A végére elfáradtak, de a fáradtság elmúlik, az élmény azonban megmarad, kegyelmi forrásaiból pedig élet, új erő fakad.”

„– Említette a próbákat. A járványhelyzet különösen közelről érintette az énekeseket, zenészeket, művészeket. Volt emiatt fennakadás az elkészület alatt? Egyáltalán, hogyan lehetett ennyi ember számára megfelelő alkalmakat teremteni arra, hogy ezt a rengeteg művet megtanulhassák és még be is gyakorolják a kórusok, zenekarok?

– A 2020-ról a következő évre halasztott kongresszusra való felkészülés nagy feladatot rótt a kórusokra és karnagyaikra, hiszen a járvány miatt nem lehetett próbákat tartani. Sokan vállalták, hogy online módon, szólamonként, hősies erőfeszítéssel tanítják meg a hatalmas anyagot. A művek kottáit egy tárhelyről lehetett letölteni. Különböző nehézségi szinteket állapítottunk meg, így minden kórus a lehetőségeihez mérten vehetett részt az éneklésben. Amikor enyhültek a járvány miatti korlátozások, komoly feladatot jelentett a próbák megszervezése a nagy létszámú kórusokkal. A zárómise nagy összkarát három részre osztottuk, és Gazdagréten tartottunk egy-egy bő négy órás próbát. Már ez a közös éneklés is örömünneppé varázsolta az együttlétünket. Ugyanitt próbáltunk a gyermekkórusokkal is.”

„– A kongresszus ideje alatt nem találkoztunk a zenei szolgálatot ellátók neveivel, de érdemes megemlíteni, hogy mindvégig igen neves művészek közreműködtek az eseményeken, még ha alázatosan a háttérben is maradtak.

– A kongresszus miséire olyan orgonistákat kértem fel, akik amellett, hogy nagyszerű művészek, állandó kapcsolatban vannak a liturgikus élettel. Így hallhattuk Sirák Péter, Kaposi Brúnó, Virágh András Gábor, Horváth Márton Levente, Hegyi Barnabás, Bednarik Anasztázia, Harmath Dénes és Lantos István orgonajátékát.

A karnagyok kiválasztásánál a szakmai kiválóság mellett a tanúságtevő élet is szempont volt. Az egyes műveket Blazsek Andrea, Semjénné Menus Gabriella, Sapszon Borbála, Szebellédi Valéria, Katona Tibor, Medveczky Ádám, Ménesi Gergely, Tardy László és Varga László vezényelték. A zárómise külön meglepetése volt, hogy Magyarországra érkezett Marco Frisina, a Vatikán világszerte kedvelt pap zeneszerzője. A Statio Orbis misén elhangzó három művét ő maga vezényelte. A darabok között szerepelt az a Szederkényi Károly atya által rendelt kórusmű is, amelynek szeptember 8-án volt az ősbemutatója.”

„– Melyek voltak a legnehezebb, és melyek a legfelemelőbb pillanatok, helyzetek?

– A zenei program felelőse az egyik legnagyobb küzdelmet az idővel vívja. Egy bevonulás három perctől akár tizenöt percig tarthat, a felajánlás lehet négy, de akár hét perc hosszú is. Szinte tervezhetetlen. Sokszor hirtelen kell dönteni, hiszen

a liturgia egy élő folyamat, szükség van az improvizációra. És mivel a zene szerves része a liturgiának, együtt kell hogy éljen, lélegezzen a liturgikus eseménnyel.

Így történt, hogy a zárómisén a felajánlásra eredetileg tervezett Kodály-művet hirtelen át kellett tennem az előkoncert művei közé, mert Frisina hét perces műve pont a felajánlásra készült. Majd – mivel a misét megelőző zenei ráhangoló hangverseny kicsit rövidnek tűnt – a mise végéről egy művet szintén ide kellett beillesztenem, vagy el kellett hagynom az áldoztatás végi taizéi Ubi caritast.

És ekkor megtapasztaltuk a „rendező” Szentlélek vezetését. Liszt művéből éppen abban a pillanatban hangzott fel a felkiáltás: „Tu es Petrus”, amikor a pápamobil megérkezett a Hősök terére;

a Szentatya pont akkor ért a felajánlás utáni könyörgéshez, amikor a Frisina-mű befejeződött. Ezt mi ilyen pontosan nem tudtuk volna kiszámítani!”

„– Visszatekintve, hogyan értékel? Sikerült megvalósítani, amit szeretett volna?

Az egész zenei anyaggal minden szereplőt szerettem volna többre inspirálni, és példát mutatni. Kipróbáltuk, milyen az, amikor a zsoltár nem orgonakísérettel hangzik el, hanem az őseredeti megszólaláshoz hűségesebben, húros hangszeren. Ezért például a Hungexpón egy kifejezetten erre az alkalomra Finnországból hozatott kantelével kísértük a zsoltárokat.”

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséje, amelyet Ferenc pápa celebrált, 11 óra 30 perckor kezdődött a Hősök terén.

A felvezető műsorban elhangzott Kodály Zoltán Budavári Te Deum című műve a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara előadásában, Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényletével. Szólót énekelt Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Megyesi Schwartz Lúcia, Boncsér Gergely és Palerdi András operaénekesek.

Ezután következett a kifejezetten erre az alkalomra 82 énekkarból szerveződött, mintegy 2.100 tagú kórus egyházzenei áhitata, Varga László, az Országos Magyar Cecília Egyesület (OMCE) központi igazgatója, a váci székesegyház karnagya és ifj. Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy vezetésével (az Opera énekkarának és zenekarának további közreműködésével).

Karnagyok: Sapszon Borbála, Szebellédi Valéria, Katona Tibor, Marco Frisina, Medveczky Ádám, Ménesi Gergely, ifj. Sapszon Ferenc, Varga László

Orgonisták: Harmath Dénes és Lantos István

Az elhangzott ének-zenék közül megemlítem:

Harmath Artúr: A 150. zsoltár – vegyeskarra, zenekarra és orgonára (vezényel: Ménesi Gergely)

Marco Frisina: Jesus Christ, You Are My Life – vegyeskarra, zenekarra és orgonára (vezényel: Marco Frisina)

Marco Frisina: Supplices te rogamus – vegyeskarra, zenekarra és orgonára (vezényel: Marco Frisina)

Marco Frisina: Anima Christi – vegyeskarra, zenekarra és orgonára (vezényel: Marco Frisina)

Ács Dávid László: Világ, borulj térdre Megváltód előtt! – vegyeskarra és orgonára (vezényel: Sapszon Borbála)

Kodály Zoltán: A 114. genfi zsoltár - vegyeskarra és orgonára (vezényel: ifj. Sapszon Ferenc)

Kodály Zoltán: Pange lingua – Tantum ergo - vegyeskarra és orgonára – vegyeskarra (vezényel: Tardy László)

Fábry Kornél: Örvendezve ünnepeljünk – vegyeskarra és zenekarra  (vezényel: ifj. Sapszon Ferenc)

Liszt Ferenc: Az Egyház alapítása – „Tu es Petrus” (A Krisztus oratóriumból) – vegyeskarra, zenekarra és orgonára (vezényel: Medveczky Ádám)

"Christus vincit! Christus regnat! Christus imperat!" – vegyeskarra és orgonára

Werner Alajos: Öt alleluja – I. – vegyeskarra

Horváth Márton Levente - O salutaris – vegyeskarra

Koudela Géza – Bangha Béla - Kovács Szilárd: Győzelemről énekeljen (Kongresszusi Himnusz) – vegyeskarra, zenekarra és orgonára

Heinrich Bone: Groβer Gott, wir loben dich – vegyeskarra és orgonára (vezényel: ifj. Sapszon Ferenc)

R. Vaughan Williams: Áldott az Úr – vegyeskarra és zenekarra (vezényel: Ménesi Gergely)

Marc-Antoine Charpentier: Te Deum („A trombita hangja harsog...”) – vegyeskarra, zenekarra és orgonára (vezényel: Varga László)

Bárdos Lajos: Istené az áldás – vegyeskarra, zenekarra és orgonára

S. Strohbach – Harmath, D.: Missa de Angelis – vegyeskarra, orgonára

A 2020 őszéről elhalasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szeptember 5. és 12. között rendezték meg Budapesten.

Elkezdődött a Con Spirito egyházzenei fesztivál

Con Spirito egyházzenei fesztivál pogramjai

Bartók Rádió, ma éjjel 22:35 - 23.55

- Ars Nova 

- a XX-XXI. század zenéje

Krzysztof Penderecki: Passió és Jézus Krisztus halála – Szent Lukács evangéliuma szerint (1963-66)

Vez.: Henryk Czyż

Km.: Stefania Woytowicz (szoprán),

Andrzej Hiolski (bariton)

Bernard Ładysz (basszus),

Rudolf Jürgen Bartsch (narrátor),

Tölzi Fiúkórus, Észak-Német Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

(Münster, Szent Pál Katedrális, 1966. március 30. - a mű ősbemutatójának hangfelvétele)

Szerk.-mv.: Bánkövi Gyula

Már 1,2 milliárd forintot szórt el a kormány vallási könnyűzenére

Van, aki a gitárját vetette meg az állammal, más autót kapott – sokan meglátták a nagy lehetőséget abban, hogy hittérítő buzgalmában a kormány százmilliókat szórt ki az egyházi könnyűzenére – írja a HVG. 

Részletek  i d e   kattintva.

2020.06.13  12:35 - 13:30  Bartók Rádió

Az angol egyházzene öt évszázada John Tavernertől John Tavenerig

A Magyar Rádió Énekkarának (karigazgató: Pad Zoltán) hangversenye

Vezényel: Paul Hillier

1.John Taverner: Le Roy Kyrie

 2.Robert Fayrfax : Magnificat Regale

3.Thomas Thallis : Salvator mundi

4.James MacMillan: Miserere

5.Thomas Morley: Nolo mortem peccatoris

6.John Tavener : Two Hymns to the Mother of God; A Hymn to the Mother of God , Hymn for the Dormition of the Mother of God

7.William Byrd: Prevent us O Lord

8.William Byrd: Sing joyfull unto God 3.28

(Mátyás templom 2019 04.30.) 

2020.06.12  19:35 - 20:45  Bartók Rádió

A Magyar Állami Hangversenyzenekar Joseph Haydn-műveket játszik

Vez.: Ferencsik János

Km.: Angelica May (gordonka)

 Kukely Júlia, Barlay Zsuzsa, Korondi György, Kováts Kolos (ének),

Budapesti Kórus (karig.: Margittay Sándor)

1. C-dúr gordonkaverseny (May),

2. Nelson mise (Kukely, Barlay, Korondi, Kováts, kórus)

 (Magyar Állami Operaház, 1981. január 19.) 

A témának jobb híján ennél megfelelőbb topicot  nem találtam az alábbi  "levél" ismertetéséhez:

Böjte Csaba testvérről, avagy a homília mint opera

ÓKOVÁCS SZILVESZTER2020.05.11. 09:56  Origo.hu

ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 137. LEVÉL

"Édes Néném,

nagyon sokat eszembe jut a mi megtört és lemondott Keresztény Évadunk. Fájnak dolgok: fáj, hogy az oltárképfestő Mathis, Hindemith szép és ritka nagy műve végül esélyt se kapott, Helen nővér operája, a Ments meg, Uram! a vészhelyzet első napján debütált volna. Minden keresztény operák non-plus-ultráját, a Parsifalt szinte el se kezdhettük próbálni, a Don Carlost egyáltalán nem. Szent II. János Pál 100. születésnapja is mindjárt itt van, de már biztosan csak virtuális ünneplésben lehet része, Az aranyműves boltja még jó darabig zárva tart. És a Keresztkantáták, Bach nagy basszus-szólókantátáinak mozgásszínházi előadása, középpontban Szent Péter alakjával szintén más időkre csúszik – háromrészesnek szánt Joyful! balettünk harmada tud majd elkészülni jövőre. Valami mégis megvigasztal, ami nem színház – de nagyon is keresztényi, sőt, ha úgy elemzem, operai dramaturgiát találni benne. Márpedig hatást gyakorolni: ez a kereszténység és az Opera közös pontja. Böjte Csabáról írok ma Önnek – az Opera történelmi leállásai oly rég voltak úgyis, várnak még egy hetet."

MTI2020.04.16. 10:04

Andrea Bocelli lett a YouTube új szupersztárja. Az olasz sztártenor húsvétvasárnapi koncertjét az üres milánói dómból két nap alatt több mint 35 millióan nézték meg.

„Április 12-én volt Andrea Bocelli húsvéti koncertje a milánói dómban, és a magányos koncert élő felvételéből készült anyag már több mint 35 millió elindításnál jár a YouTube-on. Ez a videómegosztó történetében rekordnézettségnek számít, ugyanis még soha ennyien nem néztek meg élő közvetítést (a későbbi lejátszásokkal együtt sem). 

A Music for Hope - Live from Duomo di Milano ('Zene a reményért - Élőben a milánói dómból') című közvetítést a csúcson egyidejűleg 2,8 millióan nézték, ami szintén rekordnak számít a YouTube-on. A 25 perces Bocelli-koncertet 24 óra alatt több mint 28 millióan indították el, és szerdára már meghaladta a 35 milliót az előadást megtekintők száma. A 61 éves vak énekest a történelmi katedrális orgonistája, Emanuele Vianelli kísérte a koncerten."

Andrea Bocelli: Music For Hope - Live From Duomo di Milano

youtube

24:56 perc

On Easter Sunday (April 12, 2020), by invitation of the City and of the Duomo cathedral of Milan, Italian global music icon Andrea Bocelli gave a solo performance representing a message of love, healing and hope to Italy and the world.

Track list:

- Panis Angelicus (from “Messe Solennelle” Op. 12, FWV 61) César Franck  

- Ave Maria, CG 89a (arr. from Johann Sebastian Bach, “Prelude” no. 1, BWV 846)  Charles-François Gounod  

- Sancta Maria (arr. from “Cavalleria Rusticana”, Intermezzo) Pietro Mascagni  

- Domine Deus (from “Petite Messe Solennelle”) Gioachino Antonio Rossini

- Amazing Grace John Newton 

Az ének-zenei áhítat alatt bevágott „élőképeket” látunk  az elnéptelenedett Milánó, Brescia, Velence, Párizs, London, New York közterületeiről.

222

EGYHÁZZENE – AZ ORGONISTAÉLET NEM CSALÁDBARÁT

2020. ÁPRILIS 13. HÉTFŐ 07:25, MNO.hu

„Csúszós jég”

/Jancsó Orsolya/

„Magyarország sikeres egyházzenészei közül kiemelkednek a Virágh-­nemzedékek. A mai napig nem zárult le a vita, hogy a tehetség örökletes-e, vagy csupán szorgalom kérdése. ­Polgár Judit és testvérei például egyforma nevelést kaptak, mégsem sakkoznak azonos színvonalon. Ranschburg Jenő pszichológus ezért gondolja úgy, hogy a zsenialitás genetika nélkül nem létezik, de ehhez feltétlen szükséges a gondos nevelés is. Czeizel Endre kutatásai azt mutatták, hogy legjobban a zenei tehetség örökölhető. A genetikus évekig tanulmányozta a „művészgéniuszokat”, és azt találta, hogy a zeneszerzők esetében egyértelműen öröklődik a tehetség, sőt a tehetség családi halmozódása is jellemző. Mozart családjában például az összes férfiből zenész lett, akárcsak Erkel Ferenc hét gyermeke. Ez a tehetségtípus a Virágh családban is rendre kicsi korban jelentkezett. Virágh András Liszt-díjas­ orgonaművész-karnagy és fia, Virágh András Gábor Junior Prima és Erkel Ferenc-díjas orgonaművész, zeneszerző is egészen kis korban kezdett el zenélni.”

– A családunk apai ágon többgenerációs orgonista-egyházzenész család. Én már az ötödik generáció vagyok, a fiam a hatodik – meséli Virágh András. – Édesapámtól, Virágh Endre orgonaművésztől tanultam, ő pedig az ő édesapjától. Én a nagyapámat nem ismerhettem, de már ő is belenőtt a kántortanítás világába, ugyanakkor ő a maga korában igen szerteágazó tudású polihisztor volt. Nemcsak tehetséges orgonista, aki Vasváron énekkart szervezett, de ő rajzolta a város címerét is, emellett festett, fúrt és faragott. Édesapám a zenei vonalat vitte tovább, ő már zeneakadémiát végzett.

"ZENE- KÖZELBEN"

Csiba Lajos és Juhász Előd műsora

Katolikus Rádió

Vendég: Farkas Mária karnagy

Házigazda: Juhász Előd

„Parádés zenei programokra készült vendégünk - a Nagyhét minden napjára érdekes, vonzó programokat kínáltak volna, ha nem jön közbe a vészhelyzet. Mégis eredeti formájában hangzik el a műsor, mert így legalább virtuálisan éljük át e napok drámai szépségét.”

Elhangzott: 2020.04.05. 17:04

Az adás felvétele 2020. március 5-én készült

https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=17&mev=2020&mho=04&mnap=05&mora=17&mperc=04

4:55 - 59:33

Az adásban egyebek közt szó esik Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Johann Sebastian Bach, Szőnyi Erzsébet, Wolfgang Amadeus Mozart, Francesco Suriano egyházzenéjéről, a szerzők és műveik zenetörténeti helyéről; a Liszt Ferenc Kórus alapítójáról, Dr. Bucsi László pap-karnagyról, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egykori zeneigazgatójáról.

A zenei bejátszások az alábbi művek részletei:

- Liszt: Missa Choralis (km. Liszt Ferenc Kórus)

- Bach: h-moll mise (km. Liszt Ferenc Kórus)

- Szőnyi Erzsébet: Missa Misericordiae – Requiem (km. Liszt Ferenc Kórus)

- Bach: Máté Passió (km. Molnár András - ének; Sirák Péter - orgona; Liszt Ferenc Kórus)

- Mozart: Koronázási mise (km. Liszt Ferenc Kórus)

- Mozart: c-moll mise (km. Kertesi Ingrid - ének)

- Tomás Luis de Victoria (Vittoria) : Popule Meus (km. Liszt Ferenc Kórus)

- Joannis de Deo Gasparini: Adoramus Te, Christe (km. Liszt Ferenc Kórus)

- Marco Antonio Ingegneri: O bone Jesu (km. Liszt Ferenc Kórus)

VIGILIA – 1969. Január

ZENEI JEGYZETEK (E g y h á z z e n e)

A Bucsi László vezette Liszt Ferenc Kórus szinte észrevétlenül érkezett fennállása húszesztendős évfordulójához. Nem a látványos sikerek, a nagy események jelzik a kórus útjának legnagyobb értékeit, legkiemelkedőbb eredményeit, hanem az a szívós és állhatatos munka, az a tudatosság, ahogyan az együttes jóformán az egész egyházzenét meghódította magának. Áldozatos, néha bizonyára küzdelmes húsz esztendő volt ez. Közben azonban olyan pirosbetűs ünnepnapok is voltak, mint Lajtha László Missa-jának megszólaltatása, Kodály miséjének előadása, s közben egyre biztosabbá, egyre együttzengőbbé vált az együttes, hovatovább egyik legjobb egyházi kórusunk. Jelképes volt az a gesztusuk is, ahogyan az évfordulót ünnepelve hatalmas vállalkozással Händel hatalmas kórusát, a Dettingeni Te Deumot szólaltatták meg. Nem mintha a zeneművészet csúcsaira vezetne ez a mű, de kétségtelen, hogy kórus legyen a talpán, amelyik az egymás után következő hatalmas kartételeket érzelmi törés nélkül bírja, s karnagy kell hozzá, hogy a mű lelkes ujjongása mindvégig töretlen erővel zengjen. Nos, ez a kivételesen szép előadás (Ütő Endre közreműködésével) is igazolta, milyen eggyé forrt, milyen tiszta intonációjú, biztos zeneiségű együttes a Liszt Ferenc Kórus, s milyen hivatott, kiváló vezetője akadt Bucsi László személyében. (Igazságtalanság volna nem említeni Gergely Ferencet, aki Händel d-moll orgonaversenyének tolmácsolásával szerzett érdemeket. A neve is eggyé forrott a kóruséval, melynek már sok-sok szép szereplését támasztotta alá hangszerének kíséretével.)

/Rónay László/

Bartók Rádió mai műsorán szerepel:

21:38 -23.55 

Antonio Caldara: Mária Magdolna a keresztre feszített Krisztus lábánál – oratórium

Szövegét Lodovico Forni írta

Vez.: Václav Luks

Km.: Collegium 1704

Mária Magdolna - Francesca Aspromonte (szoprán),
Márta - Silvia Frigato (szoprán),
Mennyei szeretet - Raffaele Pe (kontratenor),
Földi szeretet - Sonia Prina (kontraalt),
Krisztus - Václav Čížek (tenor),
Egy farizeus - Hugo Oliveira (basszus)

(Prága, Dvořák-terem, 2018. február 20.)

Az Alkantarai Szent Péter Templomban, vagy közismert nevén: a Pesti Ferences Templomban a hatvanas évek elejétől kezdve egészen a rendszerváltozásig (1989)  gazdag egyházi zenei élet - zenei kínálat  - volt jelen az egyházzenész-történész, pap-templomigazgató, Dr. Bucsi László (1931 – 1998) karnagy jóvoltából:  ebben meghatározó szerep jutott a templom Liszt Ferenc Kórusának és a nagyobb ünnepi alkalmakkor előadott darabokban őket kísérő Magyar Állami Hangversenyzenekar muzsikusainak,  akik mellé odakívánkozik a rendszeres orgonai szolgálatot ellátó  Margittay Sándor, Gergely Ferenc, Hajdók Judit és Sirák Péter orgonaművészek neve is. Az énekkar és a zenekar Bucsi László halála után együtt maradt és folytatták más helyeken, és máig működnek.

Az általuk évtizedeken keresztül előadott legnagyobb hatású, jelentősebb egyházzenei kompozíciókat említem:

Liszt Ferenc: Koronázási mise, Esztergomi mise  (Missa solemnis) , Missa brevis, Krisztus oratórium

Johan Sebastian Bach: Máté passio, János passió, H-moll mise, Karácsonyi oratórium, Magnificat, Bleib bei uns - kantáta

Händel: Messiás, Dettingeni Te Deum

Vivaldi: Glória

Mozart:  C-moll mise, C-dúr Koronázási mise, D-dúr Missa brevis, G-dúr mise, Lorettói litánia, Requiem

Beethoven: C-dúr mise

Haydn: Mariazell mise

Schubert: G-dúr mise

Kodály: Missa brevis (orgona- és zenekarral is)

Lajtha: Mise

Lisznyay: Missa Salesiana (zenekarral is)

Farkas: Szent András mise (zenekarral is)

Harmat: Szent Erzsébet mise

Palestrina: Missa Papae Marcelli

Monteverdi: F-dúr Missa brevis

Britten: Missa brevis

Sztravinszky: Mise

Az Operaház énekművészei, szólistái is, Bucsi László hívására  (halálát követően  Farkas Mária karnagy invitálására) rendszeresen jöttek-jönnek, és felléptek, énekeltek a kórussal, zenekarral ebben a templomban (de más helyszíneken is)  e nagylélegzetű  egyházzenei alkotásokban.

Elővettem jegyzeteimet és találomra írom ki a neveket:

László Margit, Andor Éva, Szecsődi Irén, Gábor Artemisz, Szőkefalvy-Nagy Katalin, Horváth Ágota, Takács Mária, Pászthy Júlia, Rohonyi Anikó, Tokody Ilona, Marton Éva,  Fekete Veronika, Verebics Ibolya, Dénes Zsuzsanna, Kertesi Ingrid, Ardó Mária, Börcsök Zita,  Szabóki Tünde, Szepessy Beáta, Kriszta Kinga, Andrejszky Judit

Barlay Zsuzsa, Tiszay Magda,  Budai Lívia, Divéky Zsuzsa,  Tihanyi Éva, Számadó Gabriella, Bokor Jutta,  Csordás Klára, Seregélly Katalin, Farkas Éva, Ulbrich Andrea, Németh Judit, Gémes Katalin, Wiedemann Bernadett, Takács Tamara, Meláth Andrea,  Várhelyi Éva, Megyesi Schwartz Lúcia, Heim Mercedesz, Nyilas Tünde, Bojta Zsuzsanna

Keönch Boldizsár, Marik Péter, Fülöp Attila, Korondi György, Hormai Horváth József, Molnár András, Mukk József, Keresztessy Péter

Antalffy Albert,  Bordás György, Dene József, Ütő Endre,  Gáti István, Andrejcsik István, Supala Kolos, Jánosi Péter, Bátor Tamás, Kuncz László, Tóth János,  Berczelly István, Korpás Ferenc, Vághelyi Gábor, Szvétek László, Schwimmer János, Cser Péter, Cser Krisztián

A Bartók Rádió hangversenyközvetítése felvételről, ma 19:35 – 20.21:

Con Spirito – Egyházzenei Fesztivál

A vatikáni Sixtus-kápolna Kórusának hangversenye

Vezényel: Massimo Palombella

Km.: Juan Paradell Sole – orgona

1. Rorate, caeli, desuper – gregorián introitus

2. Giovanni Pierluigi da Palestrina: Ad te levavi – offertórium

3. Orlandus Lassus: Magnificat a VIII. tónusban

4. Giovanni Pierluigi da Palestrina: Super flumina Babylonis-motetta,

5. Gregorio Allegri: Miserere,

6. Marcel Dupré: Keresztút – Jézus vigasztalja a siránkozóasszonyokat No.8. (ea.: Sole),

7. Felice Anerio: Christus factus est pro nobis obediens – graduale,

8. Giovanni Pierluigi da Palestrina:

a) Adoramus te, Christe – a "Második Motettás könyv" – ből,

b) Sicut cervus – motetta,

c) Tu es Petrus – motetta,

d) Agnus Dei a Missa Papae Marcelli-ből

(Debrecen – Szent Anna Székesegyház, 2016. május 10.)

 (Ism. március 9. szombat, 12.36)

Veni Domine - Karácsonyi koncert a Sixtus-kápolnában

(2018)

A Vatikáni Apostoli Könyvtárban található a világ legnagyobb egyházi zenei kéziratgyűjteménye, amelyhez egyedül a Sixtus-kápolna kórusának van hozzáférése. Ez a kórus, amely a világ legrégebb óta működő kórusa, évszázadok óta ad elő ezekből a különleges zeneművekből. 2018-ban a Sixtus-kápolna vezető karmestere, Massimo Palombella, Öszentsége tiszteletbeli prelátusa a Vatikáni Apostoli Könyvtár ritkán hallható többszólamú énekelt zeneműveit (motettáit) egy teljesen új formában vitte a hallgatóság elé, ügyelve arra, hogy a darabok liturgiai jelentése is világos maradjon. A koncertekről készült filmben több olyan ritkaság is felcsendül, mint Palestrina és Desprez kórusművei, amelyek kifejezetten a pápák által tartandó adventi és karácsonyi igehirdetéseire íródtak, ám eddig soha nem voltak hallhatóak élőben.

Nemzet: német
Stílus: koncert
Hossz: 60 perc
Magyar mozibemutató: 2018. december 6.

ÚTRAVALÓ: 70 éves a Liszt Ferenc kórus (2018.12.03.) – Interjú Farkas Mária karnaggyal

Televízió - Újbuda

Közzététel: 2018. dec. 4.

SIRÁKNÉ KEMÉNY KINGA (EGYHÁZZENE) DLA DOKTORI VÉDÉSE A disszertáció címe: Harmat Artúr élete és egyházzenei munkássága

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet és művelődéstörténeti besorolású doktori iskola

DLA doktori értekezés tézisei

[Bartók Béla, Basilides Mária, Hlatky Endre és Harmat Artúr zenélnek, 1935. szept. 27.] [Fénykép] / Az Est felv.

Musica Sacra 2018 - Gioachino Rossini: Petite Messe Solennelle

Nemzeti Emlékhely 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1. 

2018. augusztus 12. vasárnap, 21:00.

Közreműködők:

Sarah Tisba – szoprán

Chiara Tirotta – mezzoszoprán

Luciano Ganci – tenor

Filippo Polinelli – bariton

Egyesített kórusok:

Alba Regia Vegyeskar,

Primavera Kórus,

Vox Mirabilis Kamarakórus,

Ars Musica Vegyeskar,

Budapesti Lantos Kórus,

Vass Lajos Kórus (Budapest),

Várpalotai Bányász Kórus,

Veszprém Város Vegyeskara,

Magyar Rádió Énekkara,

Vikár Béla Vegyeskar (Kaposvár)

Alba Regia Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Janos Acs

Székesfehérvár kulturális életének egyik legnagyobb szabású eseménye, a Musica Sacra-hangverseny mára a 2015-ben újjászervezett Alba Regia Szimfonikus Zenekar gondosan ápolt hagyományainak részévé vált. Évről évre elsőrangú művészek közreműködésével csendülnek fel az egyházzene remekművei a koronázó Bazilika romjai fölé emelt hatalmas szabadtéri színpadon, különleges zenei, egyben spirituális élményt kínálva a hallgatóságnak. Az idei esztendőben kiváló olasz énekesek vendégfellépésével Giacchino Rossini csodálatos egyházzenei alkotása, a Petite messe solennelle (Kis ünnepi mise) hangzik el az egyesített kórusok és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában, az olasz operazene világhírű szakértője, Janos Acs vezényletével.

Az 1864-ben befejezett kompozíció műfajának különleges képviselője, mely címét eredeti, tizenkét énekesből, két zongorából és harmóniumból álló előadó-apparátusáról kapta. A nagy kórusra és zenekarra átdolgozott változat 1866/67-ben készült, bemutatója 1869-ben volt. A mise zenéjét egyfajta stile misto (kevert stílus) jellemzi: a kifejezetten operai hangvételű, a bel canto varázslatos dallamvilágát megszólaltató áriák mellett a reneszánsz és barokk zenéjét idéző tételek is helyet kaptak benne. A mű kéziratában a Rossinire olyannyira jellemző szarkasztikus humorú, ugyanakkor megrendítően személyes megjegyzéseket olvashatunk. A partitúra utolsó oldalán ez áll: „Istenem! Itt van ez a szegény kis mise. Vajon megszentelt zenét vagy elátkozott zenét írtam? Tudod jól, hogy vígoperák komponálására születtem! Egy kevés tudás, egy kis szív, ez minden. Légy áldott, és adj nekem helyet a Paradicsomban. – G. Rossini. – Passy 1863.”

szöveg: Szabó Balázs

XIX. MUSICA SACRA CIVITATIS

Budai Polgár, 2018. február 26.

A II. kerületben működő egyházi kórusok idei hangversenyét - Lukin Lászlóra emlékezve (Baja, 1926. január 30. – Budapest, 2004. augusztus 18.:  magyar zenepedagógus, karnagy, műfordító, előadóművész, zenei ismeretterjesztő) március 23-án, péntek este fél héttől rendezik meg a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. 

„A Musica Sacra Civitatis hangverseny sorozat 2000 óta minden évben összegyűjti a II. kerület templo­maiban működő kórusokat, lehetőséget adva arra, hogy megmutassák az egyházi zene szépségét a templom falain kívül, továbbá az énekesek így tudnak egymással találkozni – mondta a szervező a Magyar Hírlapnak.  Raduj Klára hangsúlyozta, a hangverseny értéke az élő hagyomány, amelyre a résztvevő kórusok mindig színvonalas műsorral készülnek, nem verseny ez, hanem kórusünnep. A különböző adottságú énekkarok egyforma elkötelezettséggel énekelnek, s érdeklődéssel figyelik egymás teljesítményét. Mindenki saját magához képest a legjobbat nyújtja – tette hozzá. A szervező szerint a Földreszállt Angyalok, a máriaremetei bazilika gyermekkórusa üde színfoltját jelentik az estnek megjelenésükkel és tisztán csengő énekükkel. A szervező elmondta, a hangversenyt minden évben az egyesített kórus éneke zárja, ennek vezénylésére vendégművészeket hívnak, olyan művészeket, akik hitükkel egyek a résztvevő kórusokkal. Az idén Hartyányi Judit karmester asszony lesz a vendégük, aki évek óta figyelemmel kíséri hangversenyüket. Pálúr János Liszt díjas orgonaművész, a Zeneművészeti Egyetem tanára, a Fasori Református Templom orgonistája pedig 2013 óta minden évben megajándékozza a hangversenyt improvizá­ciójával, az egyesített kórus énekének kíséretével.”

„A hangzó katedrálisokért”

Szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap – Mértékadó kulturális melléklet

2018. február 11.

Műhelybeszélgetés a Zeneakadémia egyházzene tanszékén

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem legpatinásabb épületében, a Liszt Ferenc Emlékmúzeumot és Kutatóközpontot is magában foglaló Régi Zeneakadémián találkoztunk az egyházzene tanszék egykori hallgatóival, akik ma már ifjú oktatóként erősítik intézményüket. Szoliva Gábriel OFM és Farkas Domonkos többek között a Dobszay László örökségét továbbvivő tudományos munkáról, a mind jobban feltáruló magyar gregoriánkincs európai rangjáról beszélt. Aktuális helyzetjelentésüket a hazai egyházzene-oktatás felvázolt történetével és világosan megfogalmazott célkitűzésekkel a tanszékvezető, Dobszay Ágnes foglalta keretbe.

Dobszay Ágnes: A Zeneakadémia egyik alapítója és első elnöke, Liszt Ferenc úgy gondolta, hogy a zeneművészet minden ága legyen itt képviselve. Szeretett volna egyházzenei képzést indítani, ezért az e téren egyik legnagyobb szaktekintélynek számító Franz Witthez fordult, aki azonban nem vállalta a magyarországi megbízást. 1891-től néhány éven át gregorián éneket és liturgikát tanítottak; önálló egyházzene tanszak végül csak 1926-ban létesült. Előbb két-, majd hároméves diszciplína volt liturgikával, gregoriánnal, népénekkel, zenetörténettel, karvezetéssel. Általában nem fő, hanem kiegészítő szakként végezték el a hallgatók. Akkoriban a nagyobb egyházi központokban, székesegyházakban, püspökségeken csak olyanok vállalhattak zenei vezetői állást, akiknek zeneakadémiai képesítésük volt. Ez az, ami ma is kívánatos lenne. A fokozatos kiépülés a második világháborúval tört meg. 1948 után már nem vehettek fel több hallgatót, 1950-től pedig megszüntették a tanszéket. A rendszerváltás előtti években vetették
fel egyházzenészek, élükön Dobszay Lászlóval, hogy jó volna legalább a zenetudomány egyik ágaként visszahozni az egyházzenét az akadémiai oktatásba. Közvetlenül a rendszerváltást követően, 1990 szeptemberében indult el a tanszék. Három alapvető célt tűztek ki. A gregoriánból, az egyház ősi zenei nyelvéből kiindulva erős elméleti-történeti képzés és kutatás; hatékony gyakorlati oktatás a katolikus mellett a protestáns egyházzene terén is, valamint a lehető legmagasabb művészi színvonal elérése a hallgatóknál – zeneakadémiai diplomával elismerve. Újdonságként a 2013–2014-es tanévben indult el az osztatlan egyházzene–ének-zenei tanárképzés.

E tanszék hogyan illeszkedik a Zeneakadémia profiljához? Hol és hogyan válik el a klasszikus zenei képzés az egyházitól?

Szoliva Gábriel: A tanszéken párhuzamosan fut a katolikus és a protestáns irányvonalú oktatás, és mindkettőn belül a zenei hagyományhoz igazodva zajlik a hangszeres, orgonista-, illetve karvezetőképzés. Ilyen értelemben tehát a felvett hallgatók specializációja már az első pillanattól elkezdődik. Egyetemi szintű művésznevelésről beszélünk, ugyanakkor az itt zajló oktatás túl is mutat ezen a körön. Hiszen mi nem pusztán koncertképes művészeket, hanem speciális követelményeknek megfelelő zenei szakembereket képzünk. Mi ez a specialitás? Mi az egyházzenészek elsődleges feladata? A liturgia szolgálata. Ez a legfontosabb: a szolgálat. Egy koncert, egy szerzői est és a liturgikus szolgálat között nagy a különbség. Jó esetben nem a zenei-művészi színvonal tekintetében, sőt célunk is, hogy abban ne különbözzék, az iránya azonban más. A liturgikus szolgálat ugyanis egyfajta alkalmazkodóképességet, valamint nagyfokú liturgikus, teológiai és egyházzene-történeti ismeretet feltételez. Az Egyház kétezer éves zenei nyelvének ismerete, méltó tolmácsolása és továbbörökítése a cél. Ahogy már szó volt róla, tanszékünkön az elméleti képzés mellett a liturgikus ének- és orgonairodalom gyakorlati elsajátítására különösen nagy hangsúlyt helyezünk.

Farkas Domonkos: A tanszék egyik öröksége a zenetudománnyal való szoros kapcsolat is. Az itt folyó tudományos munka szervesen kötődik ahhoz az iskolához, amelyet még Rajeczky Benjamin ciszterci szerzetes indított el – Kodály utódjaként az MTA Népzenekutató Csoport élén – Dobszay Lászlóval és Szendrei Jankával. A népzenekutatás során szerzett tapasztalataik birtokában egy akkor még feltáratlan terület, a középkori liturgia és a gregorián ének hazai forrásait kezdték rendszerszerűen feldolgozni. Hogy e föltárt középkori zenei emlékek ne csak olvashatóak, hanem hallhatóak is legyenek, Szendrei Janka és Dobszay László vezetésével megalakult a Schola Hungarica együttes, amely negyven év alatt több mint ötven hanglemezt készített, és számtalan koncertet adott itthon és külföldön. Ez az örökség minta és mérce az egyházzenei tanszék mai munkájához is, ahol a zenei gyakorlat, a tudományos munka és a liturgia szeretete egyaránt hangsúlyos.

A gregorián megközelítése, művelése és „formálása” terén kétféle szemlélet alakult ki itthon: az említett Dobszay–Szendrei-féle Schola Hungarica és a Béres György nevével fémjelzett Gregorián Társaság irányvonala „vetélkedik” egymással. Annak idején sokat cikkezett e témában az Új Ember is. Röviden hogyan foglalható össze e nézetkülönbség lényege?

Sz. G.: A zenei gyakorlatot és a kutatással kapcsolatos eredményeket egyaránt érinti ez a kérdés. Ahogy már elhangzott, Rajeczky, Szendrei és Dobszay tudományos tevékenységükkel a kodályi örökséget vitték tovább. A gregoriánt mint élő anyagot a forrásokig lemenve, onnan rekonstruálva próbáljuk megérteni. Persze emögött még sokkal korábbi zenei tapasztalat tükröződik, hiszen a gregorián korszak nagyobbik része a kottaírás előtti időre esik. Mi a magyarországi középkori liturgikus kódexek minél behatóbb tanulmányozását végezzük. E rendszerszerű megközelítésben pedig az egyes dallamok zenei-elméleti összefüggéseit vizsgáljuk. Megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy a korabeli szerző, illetve zenész hogyan állhatott ahhoz a zenéhez. És ebből adódik aztán az előadói gyakorlat. Ehhez nyújt segítséget a népzene és a magyar nép által megőrzött parlando éneklési stílus. Ezt a gregorián, a szövegszerű zene ősibb módon mindig is magában hordozta. A Béres György vezette Gregorián Társaság kevésbé a hazaira, sajátos elvek szerint inkább a régi nemzetközi anyagra fókuszál. Tanszékünk kutatói – az ugyancsak Rajeczky, Dobszay és Szendrei alapította MTA Zenetudományi Intézet régizene osztályával kar­öltve – egyedülálló, úttörő munkát végeznek a nemzeti középkori anyag feldolgozása terén.

Szó esett az eddigiek hangzó feldolgozásáról, a több mint félszáz darabot számláló lemezsorozatról. Több hiánypótló kötet jelent meg az elmúlt évtizedekben a vonatkozó magyar liturgikus zenei hagyományról. De hol tart most a magyar gregoriánkutatás? Mit ígérnek a nemzetközi kapcsolatok? Vannak még rejtett tartalékok, feltáratlan területek?

Sz. G.: Az itthon őrzött kódexeket jobbára már ismerjük, de teljes feldolgozásuk még nem történt meg, folyamatban van. Rendkívül izgalmas az, hogy napjainkban is előkerülnek újdonságnak számító források. Amikor ide jártam, és Dobszay tanár úr előadásait hallgattam, olvastam a könyveit, az volt az érzésem, hogy erről a rétről már minden virágot leszedtek. Kiderült, hogy ez nincs így. A külföldi nagy könyvtárak, gyűjtemények digitalizált anyagaihoz való hozzáféréshez ma már elég egy kattintás. 2012-ben internetes böngészés során sikerült azonosítanom egy hiánypótló magyar forrást Münchenben, 2015-ben pedig Zágrábban találtam fontos magyar zenetörténeti vonatkozású kódexet. Jelenleg a magyar gregoriánum egy speciális területével foglalkozom, a középkori Ma­gyar­­­országról fennmaradt himnuszdallamok teljes körű feldolgozására törekszem. A Münchenben őrzött Oláh Miklós-féle pszaltérium ehhez ad vezérfonalat, mert dallami szempontból, himnuszoldalról pontosan az az esztergomi rítus tükröződik benne, amelyről ilyen jellegű összefoglaló forrásunk eddig nem volt. Ennek segítségével pedig remélhetően valamennyi magyarországi himnuszdallam rendszerbe foglalható. Egy nagy kritikai összkiadás készül majd ebből. Lényegében ez a folyamatban lévő doktori munkám témája.

F. D.: Egy kicsit visszatérnék még a gregorián előadásmód fontosságára. A katolikus liturgia az újkorban a solesmes-i bencések gregorián reformja nyomán kezdte újra felfedezni és értékelni ősi zenei hagyományát. Ennek jelentőségét X. Piusz pápa is megértette, és az egész Egyházra kiterjesztette. Voltaképpen ez az oka, hogy a solesmes-i iskola öröksége a mai napig megkerülhetetlen. A magyarországi kutatás ehhez képest egy egészen új utat nyitott azzal, hogy a népzenekutatásból indult. Ebből a szemléletből olyan forradalmian új eredmények születtek, amelyek végül a nemzetközi gregoriánkutatás élvonalába helyezték Magyarországot. Ezzel párhuzamosan az előadásmód terén egy egészen új, Európában addig ismeretlen irányvonal is kialakult. Ennek alapvető sajátsága, hogy a gregoriánt mint tiszta zenét közelíti meg. A tudomány és az előadó-művészet mellett azonban egy harmadik dolgot, a liturgikus gyakorlatot is ki kell emelni. Dobszay, Szendrei és Rajeczky az amatőr templomi éneklés terén is forradalmian újat alkotott, amely megteremtette a lehetőséget a népnyelvű liturgikus éneklésre. Ennek lényege, hogy az eredeti liturgikus szövegeket olyan egyszerű, de hiteles gregorián dallamra helyezték rá, amely bárki által elénekelhető. Ezek a tételek ráadásul nemcsak az Éneklő Egyház vagy a Graduale Hungaricum papírjain porosodtak, hanem számtalan, templomi szkólában éneklő gyereket, fiatalt indítottak a liturgia és az Egyház szeretetére.

Annak ismeretében, amit jelenleg látunk, tudunk és hallunk, európai összehasonlításban milyen színvonalat, értéket képvisel a magyar gregorián kincs?

Sz. G.: A hosszú, több évtizedes liturgia- és zenetörténeti kutatás sum­má­za­taként nyugodt szívvel, a legnemesebb nemzeti öntudattal kimondhatjuk, hogy a középkori Magyarország liturgiája Európa bármelyik nagyobb egyházi központjának vonatkozó anyagával összevetve megállja a helyét. Egyéni jellegzetességekkel, tulajdonságokkal bír. Szerzők persze nincsenek feltüntetve a kódexekben. A konkrétan Magyarországon született tételek kiválogatása különösen izgalmas része a kutatásnak. Annak is van például magyar karaktere, hogy az egyes ünnepekhez milyen szövegeket és dallamokat választottak. Léteznek magyar dallamváltozatok, amelyek egészen apró zenei momentumokban mutatkoznak meg. Ha szétnézünk a jelenlegi Magyarország területén, középkori építészeti kultúránknak csak a töredékeit láthatjuk. A török időkben lerombolták a nagy katedrálisainkat: Székesfehérváron, Esztergomban, Egerben, Kalocsán… Az viszont döbbenetesen érdekes tapasztalatunk, hogy „hangzó katedrálisaink” az évtizedek óta zajló kutatásoknak köszönhetően helyreállíthatók. Vagyis bele tudunk hallgatni azon székesegyházaink liturgiájába, amelyek a fizikai valójukban már nem léteznek. Ez egyszerre képvisel esztétikai, művészi, zenei, teológiai és vallási értéket.

F. D.: Nemcsak a középkori zenénk volt európai színvonalú, a jelenkori egyházzenei életünk is érdemes a nemzetközi figyelemre. Az az egyszerű anyanyelvű gregorián ének, amely a II. vatikáni zsinat után terjedésnek indult hazánkban, egyedülálló választ adott egy nagyon lényeges kérdésre: mit énekeljen az Egyház az anyanyelvű liturgiában úgy, hogy a liturgia tartalma és a liturgikus ének se vesszen el? A már említett egyszerű, ugyanakkor hiteles gregorián dallamok, s rajtuk keresztül az eredeti liturgikus szövegek alkalmasnak bizonyultak a közösségi éneklésre, és be is épültek a magyar egyházzenei életbe. Elég csak arra gondolni, hogy ma már nagyon sok helyen tudnák folytatni, ha elkezdeném énekelni, hogy Ízleljétek és lássátok… És ennek mindenfelé visszhangja van.

Ehhez kapcsolódva: a tanszék mire törekszik e téren, illetve a külföldi társintézmények mennyire figyelnek, rezonálnak az itt történtekre?

F. D.: Az említett magyar egyházzenei gyakorlat, amely az egyszerű gregorián éneken alapul, komoly nemzetközi partnerekre talált. Brit és amerikai egyházzenei központok is érdeklődéssel fordultak a hazai megoldások felé, amelyeket Dobszay László több ízben és számos nemzetközi fórumon is bemutatott. Ennek egyik eredménye az lett, hogy létrejött egy olyan kiadvány (The Graduale Parvum), amely tulajdonképpen az Éneklő Egyház gregorián anyagának latin és angol nyelvű változatát tartalmazza.
Sz. G.: Tudományos szempontból Dob­szay László elvei sok neves kutatóéval találkoztak, és kialakult egyfajta dialógus. Az ő több évtizedes munkájának is az eredménye a Cantus Planus címen futó, kétévenkénti nemzetközi konferencia, ahol a kutatók a világ valamely szép, inspiráló pontján találkozva megvitatják tudományos eredményeiket. Elindult továbbá az egyházzenei emlékek adatbázis-alapú internetes feldolgozása, amely egyben kölcsönös elérési lehetőséget biztosít. Így nemcsak a forrásokhoz, hanem a már feldolgozott anyaghoz is bárki hozzáférhet.

A magyar zenei képzés magas színvonala világszerte elismert. Mi lehet az egyházzenei tanszék igazi vonzereje? Mivel biztatnák az érdeklődőket, a leendő hallgatókat?

D. Á.: Az egyik, hogy tudományos központként is működünk, így a hallgatók bekapcsolódhatnak az ilyen irányú munkákba. A másik fontos cél, hogy az egyházi életben és szolgálatban napi szinten részt vevő kántorok, tanárok, kórusvezetők magas szintű repertoárismerettel rendelkezzenek a gregorián, az orgona-, illetve a kórusirodalom terén, és képesek legyenek a legkülönbözőbb korosztályok, zenei csoportok oktatására, összefogására. Ismét utalnék arra, hogy itt nemcsak katolikus, hanem protestáns zenei képzés is folyik. A harmadik, ami talán kapós lehet a munkaerőpiacon, a Zeneakadémia művészi színvonalához igazodó osztatlan tanárképzés. A hallgatók egyidejűleg olyan ének-zene és egyházzenei diplomát szerezhetnek, amellyel bármilyen iskolatípusban el tudnak helyezkedni: hatéves kortól a gimnázium végéig taníthatnak gyerekeket, fiatalokat. Ugyanazt fogják tudni, mint egy „civil” énektanár, emellett a szakirányuknak megfelelően egyházi intézményben, templomban oktathatnak, vezethetik az énekkart, részt vehetnek a liturgiában. Az egyházi iskolákban pedig a középkori magyar hagyományokhoz visszatérve – működő külföldi példaként említve a regensburgi Domspatzen, a bécsi Sänger­knaben, a drezdai Kreuzchor együttesét, vagy épp az ugyancsak nagy múltú angol kórusokat, kórusiskolákat – kinevelhetik a jövő zene-, liturgia- és egyházszerető generációit. Remélhetően a gyerekek, a fiatalok tovább-
viszik és éltetik majd e nagy ideát.

A Bartók Rádió élőben közvetíti a ma esti koncertet

19.35 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

A Cantemus Kórus, a Cantemus Vegyeskar, a Pro Musica Leánykar és a Cantemus Gyermekkar hangversenye

Vezényel: Szabó Dénes és Szabó Soma

Km.:

Szemere Zita (szoprán),

Balogh Eszter (alt),

Megyesi Zoltán (tenor),

Blazsó Domonkos (basszus),

Matuz István (fuvola), Onczay Csaba (gordonka), Baranyay László (zongora) és

a Budafoki Dohnányi Zenekar

1. Mozart: Vesperae solennes de confessore, K. 339.,

2. Gyöngyösi Levente: In Te, Domine speravi, 

3. John Rutter:

a) Mass of the children,

b) Hymn to the Creator of Light

(Ism. február 10., 13.30)

Bartók Rádió, ma este:

19.00-19.30 Kodály 135
X/5. rész - Kodály egyházzenéje

Dalos Annával és Tardy Lászlóval beszélget Déri Balázs.

Szerkesztő: Katona Márta

(Ism. szombat, 9.30)