vissza a cimoldalra
2021-09-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7573)
Kedvenc felvételek (162)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62717)
Társművészetek (2467)
Kedvenc előadók (2872)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5121)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11811)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Wagner (2635)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4900)
Zenei témájú könyvek (104)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5245)
Pantheon (2954)
Eiffel Műhelyház (565)
Franz Schmidt (4015)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2283)
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? (548)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (894)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (651)
Richard Strauss (778)
Erkel Színház (10935)
Operett, mint színpadi műfaj (4935)
Zenei események (1024)
Kimernya? (4284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

62623   Klára • előzmény62621 2021-06-03 13:17:11

"Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét."

Erre  azért befizetnék! Mert vagy vezényel, és akkor nem megy fel az erkélyre, vagy felmegy, jegyezi e fülét - de akkor ki a fene dirigál?

Profi énekesek finom kritikával énekesbarát és nem énekesbarát kategóriába sorolják a karmestereket, nyilvá nem véletlenül!

62621   Corvette • előzmény62620 2021-06-03 10:04:15

Én nem mentségeket keresek, hanem lehetséges magyarázatokat. Az akusztikai anomáliákkal jó, ha tisztában vagytok,ti. nagyon nem mindegy, hogy az előadás során milyen hangzásélményt kaptok. 

Én 1998-óta nem járok operába. Egyszerűen nem érdekel a téma. Ebben az évben volt szerencsém Kocsárral két hetet intenzíven próbálni a Figaro házasságát, és akkor nekem nem volt kifogásom vele kapcsolatban. Hogy most milyen? Nem tudom. Meg kellene hallgatni, de nincs hozzá kedvem.

Annyit kiegészítésként még hozzátennék, hogy egy "valamire való karmester" nem a segédeit küldi hátra majd az erkélyre, hanem ő maga megy el oda és hegyezi a fülét.

Én drukkolok nektek, hogy egyszer majd a momus hangját is meghallja az oepraház vezetése. Persze elöbb szólni kellene nekik, hogy van egy ilyen  influenszer internetes zenei napilap. 

62620   lujza • előzmény62618 2021-06-03 00:12:25

"Az előadás a közönségről szól" - írta bölcsen Momo. Talán nem kéne sokat filozofálni, mentséget keresni. Valamirevaló karmesternek van asszisztense, akit hátraküld az utolsó sorba, majd fel az erkély tetejére, hogy ellenőrizze a hangzást. A hangerő igenis beállítható, feltéve, hogy profik, akik zenélnek.

62618   Corvette • előzmény62614 2021-06-02 21:34:19

Az Erkel színházterme szimfónikus zenéhez ideális, operához viszont nem. Operát nem is volna szabad ott játszani. A MüPa nagyterme a multifunkcionális igényekhez lett kialakítva, ergo sok mindenre jó, de úgy igazán semmire nem kiváló. Szimfónikus zenét inkább a Zeneakadémia nagytermében érdemes hallgatni, ott is az emeleti részen, mert a földszinti ülések akusztikai szempontból egy-két kivételtől eltekintve nem jók. Viszont szép a terem. Az is valami. A MüPa nagyterme kamarazenére nagyon jó, ilyenkor a részletek nagyon szépen hallhatók, viszont szimfónikus zenénél 100Hz alatt van egy vágás, és ha a zenekar ezt kompenzálni akarja, akkor növelnie kell a basszus szólam erejét, minek következtében elnyomódnak a magas frekvenciák. A MüPa akkor jó, ha üres. Teltháznál tompa, folytott a hangzása.

Nem érdekes, hogy mi volt régen? Dehogynem! A histórikus mozgalomnak köszönhető ma pontosan tudjuk, hogy 100-200 évvel ezelőtt mekkora létszámmal és hangerőn szólalhattak meg a szimfónikus művek és operák. Lényegesen kevesebben voltak akkoriban a pódiumon vagy az árkokban, mint manapság. Napjaink hatalmas koncerttermei nagy méretű zenekarokat és nagy hangra képes hangszeres szólistákat kívánnak. Az énekesek ennek a felhangosodásnak fizikailag egyre kevésbé képesek megfelelni, de ez igaz a fafúvós szólam szólistáira is. 

Egy zeneakar (véleményem szerint) soha nem lehet hangos. Egy jól megépített erősítőn ha emelem a jelszintet, akkor csak a hangnyomást növelem meg, de a torzítást nem. Torzíthat-e egy zenekar? Igen. Ha ordenáré módon, forszírozottan szólalnak meg benne a hangszerek. Minden hangszernek van egy optimális hangereje, de ezt bármikor át lehet lépni. A visszatartó erő ilyenkor a kulturált hangszerkezelés, amelyet hosszú évek kitartó munkájával lehet csak elérni, és tapasztalatom szerint azok, akikbe alaposan beleverték, hogy meddig kínálhatják meg a hangszereiket, nem is lépik át ezt a határt. Egy jó zenekar esetén nem kell tartani attól, hogy a rézfúvós sor, hirtelen ötlettől vezérelve, váratlanul lemossa a többieket a színpadról. Még akkor sem, ha ezt kifejezetten kéri a karmester. A jó ízlés egy időn túl akaratlanul leszabályoz.

Akkor most kinek a sara, ha mégis soknak tűnik olykor a zenekari hangerő az énekesek hangerejéhez képest? A zenekaré, amelynek folyton változtatnia kell a fellépés helyszíneit és emiatt állandóan borul az amúgy is kényes és borzasztó nehezen kialakítható balance? Az énekeseké, akiknél biológiailag kódolt a hangerő nagysága? A zeneszerzőé, aki netán elrontotta a hangszerelést? Az akusztikáé, mert nem alkalmas a helyszín az adott zenei műfaj előadására? A közönségé, mert teleüli a termet és ezzel agyoncsillapítja a hangzást? A karmesteré, mert túl sok embert alkalmaz a feladatra? A zeneigazgatóé, mert rosszul állítja össze a zenekart és gyenge hangi adottságú énekeseket szerződtet le adott produkcióra? Az igazgatóé, mert rossz ízlésű karmestert alkalmaz, aki nem tud a közönség fülével és a terem akusztikai anomáliáit figyelembe véve gondolkodni? Horribile dictu a közönségé, amelynek esetleg nem sok köze van a darabhoz és úgy gondolja, hogy minden, ami a beszédhangerőnél kicsit is hangosabb, már csakis indokolatlanul hangos lehet?

62614   Momo 2021-06-02 14:11:55

Persze, hogy lehet hangos a zenekar.

Csak a harsona szólam önmagában képes lefújni bárkit a színpadról énekkarostól, szólistástól. Nemhogy egy egész zenekar.  

Ami az Erkel akusztikáját illeti. Nem Bayreuth és nem a MüPa:

1. Az Erkel színházterme – az elcseszett tervezésnek köszönhetően – nagyon rossz akusztikájú volt eredetileg (Kevés volt a hangerő, viszont zavaróan visszhangos volt, még tele nézőtérrel is.) Ezt javították fel utólag „trükkök százait” alkalmazva. (Hangvető a színpadnyílás körül, visszhang elnyelő bordázat a nézőtér falain, bársonyszékek a nézőtéren, az erkély mennyezetének beszűkítése.) Jó munkát végeztek. Megnőtt a hangerő, jelentősen csökkent a visszhang, de mindent nem tudtak megoldani:

2. Nem egységes a hangerő eloszlása az Erkelben. Az énekesek hanga a színpadtól távolodva (teljesen természetesen) egyre halkabb. Ugyanakkor a zenekari árok fölötti hangvető a zenekar hangját a nézőtér hátsó harmadába veri vissza. Vagyis a zenekar hátrébb erősebben szól, mint az énekesek.
A karmester beállít egy arányt ahhoz képest, amit a zenekari árok szélén hall, és ez a földszint hátsó részén már nem igaz.

Tudom, hogy ez mindent nem magyaráz meg , mert valóban hajlamosak bömböltetni a karmesterek a zenekart.

Ami a hangerőt illeti általában: Az előadás a közönségről szól. Nem érdekes, hogy mit tudtak a hangszerek Mozart korában, és nem érdekes mekkora hangja volt az énekeseknek 60-80-100 évvel ezelőtt. Most kell olyan arányokat beállítani, amelyben minden megfelelően hallatszik.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1884 • A budapesti Operaház megnyitása
1984 • A felújított, 100 éves budapesti Operaház megnyitása
elhunyt:
1921 • Engelbert Humperdinck, zeneszerző (sz. 1854)