vissza a cimoldalra
2020-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11564)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (5173)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4188)
Média, zene, ízlés (116)
Zenetörténet (301)
Pantheon (2774)
Kimernya? (3853)
Momus-játék (5950)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4986)
És te mit láttál a youtube-on? (424)
Miklósa Erika (1265)
Franz Schmidt (3722)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2094)
Eiffel Műhelyház (496)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4894)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1459)
Simándy József - az örök tenor (670)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

284   Edmond Dantes • előzmény283 2020-10-09 09:04:45

Néhány kiegészítés Bartók Béla emigrációjának -a Magyar Nemzet szerint-  politikailag korrekt történetéhez:

Átlépték a határt

Nem emigrált, csak a háború miatt Amerikában rekedt - nyilatkoztatta ki Bartók Béla halálának minapi évfordulóján a Magyar Nemzet című kurzusorgánum. Pedig a kételyeivel egész életében vívódó zeneszerző nyolcvan éve, a ma ismét fojtogató morális légszomj miatt döntött 'önkéntes meneküléséről'.

Részletek Murányi Gábor cikkéből: "Ha valaki itt marad, holott elmehetne, ezzel hallgatólag beleegyezik mindabba, ami itt történik." 1939 júniusában fogalmazott így Bartók Béla tanítványának, asszisztensének, Veress Sándornak címzett levelében ...  "Az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek...Magyarországon sajnos a művelt keresztény emberek majdnem kizárólag a náci rendszernek hódolnak. Igazán szégyellem, hogy ebből az osztályból származom ... Tulajdonképpen az lenne a kötelességem, hogy kivándoroljak, ameddig még lehet." (Bartók levelének részlete 1938 áprilisában bázeli hívének-mecénásának, Annie Widmann-Müllernek.) ... A berlini fajvédelmi hivatal már 1934-ben bizonyítékot követelt (Bartók) keresztény származásáról ... Négy évvel később, Ausztria 1938. márciusi bekebelezése, az Anschluss után az osztrák szerzői jogvédő társulás új tulajdonosa, a német állam követelte a tagok árjaságának igazolását...Mindeközben idehaza mind többször kérdőjelezték meg a két zeneszerző (Bartók és Kodály - ED) magyarságát ... "Ha lehetséges, még visszavonultabban élek, nincs kedvem emberekkel összejönni." (Bartók levelének részlete 1939 őszén Annie Widmann-Müllernek.) ... Zenetörténeti elemzések szerint az 1939 augusztusában befejezett s 1940-ben Bázelben bemutatott Divertimentóban a zeneszerző a "fojtogató félelem közérzületének" adott hangot ... (Édesanyja - ED) "Bartók Béláné 1939 decemberében .. elhunyt, a mérleg nyelve a távozás felé billent ... az 59 éves komponista sorra zárta le hazai ügyeit."

(Forrás: HVG, 2020. október 8.)

Ez is lehet tehát Bartók emigrációjának politikailag valóban korrekt története...

283   Búbánat 2020-09-26 20:10:37

Bartók Béla emigrációjának politikailag korrekt története

2020. SZEPTEMBER 26. SZOMBAT 10:15 2020. 09. 26. 10:39 MNO.HU

"ÜNNEPRONTÓ GONDOLATOK A ZENESZERZŐ HALÁLÁNAK 75. ÉVFORDULÓJÁN"

/Boros Attila/

Bartók Béla 1881-ben Nagyszentmiklóson – most Románia – született. Iskoláit Nagyszőlősön – most Ukrajna –,Nagyváradon – most Románia – és Pozsonyban – most Szlovákia – végezte. (Szép trianoni körkép.) Meghalt New Yorkban 1945-ben.

Miért New Yorkban? Erre a kérdésre akár az átlagpolgár, akár a zenét tanuló egyetemista ugyanazt válaszolja: mert emigráns volt. A politikailag korrektebb „haladó” értelmiségi pedig azt is tudni véli, hogy Bartók a Horthy-fasizmus elől kényszerült menekülni. Ez persze nem igaz, de jól van kitalálva, és azóta is működik. A manapság oly sokat emlegetett hamis hír klasszikus esete, ami évtizedekre meghatározta a közgondolkodást. Érdemes tágabb történelmi összefüggésben láttatni a tényeket és eseményeket.

[…]

És most nézzük meg közelebbről az „emigráns” Bartókot amerikai levelei tükrében, melyeket itthon élő Béla fiának írt. Néhányból idézek. Forrásom ifj. Bartók Béla Apám életének krónikája című műve (Zeneműkiadó, 1981).

Az „emigráló” Bartók házaspár tehát 1940. október 10-én utazott el. Pár héttel később, már 1940. november 4-én Bartók útlevél-hosszabbítási kérelmet nyújt be a New York-i magyar főkonzulátuson. Aznap kelt levelében többek közt ezt is közli fiával. 1941. február 12.: „Annyira búsulunk, hogy egyelőre még nem utazhatunk haza, bár az előkészületeket pl. olasz vízumszerzést megindítottuk már.” 1941. február 19.: „…elég komor gondolatokkal vagyunk tele. Hogyan lesz a jövő? Mikor gondolhatunk visszamenetelre…?” 1941. március 19.: „A koncertkilátások a jövő szezonra egyelőre szánalmasak.” 1941. június 20.: „A hangversenyélet annyira bizonytalan, hogy 1942 után haza kéne utaznunk akármiféle is a helyzet odaát.” 1941. szeptember 5.: „Az általános helyzet nem nagyon vigasztaló, nagyon is tartok attól, hogy jövő nyáron – és kitudja még meddig – nem lehet visszautazni.” Amerika közben belépett a háborúba. A magyar külképviseletek alkalmazottait hazarendelik. Az utolsó szalmaszál : 1941. december 15-én Bartók azonos szövegű levelet ír a washingtoni magyar követnek és a New York-i főkonzulnak: „Hogy én itt már eddig sem éreztem magamat jól, azt szóbeli közléseimből tudja. A megváltozott körülmények még nehezebbé tennék helyzetemet. Ezért ha csak mód van rá, haza kellene utaznom. Az utolsó lehetőség az volna, hogy a konzuli tisztviselőkkel együtt térnénk haza. Attól tartok, hogyha kitudja hány esztendeig kellene itt maradnunk, az számunkra katasztrofális lehetne.” Ez a terv, mint tudjuk, nem valósult meg. A zeneszerző 1945. szeptember 26-án egy New-York-i kórházban meghalt.

Zárszóként ifj. Bartók Béla szavait idézem: Az az állandóan terjesztett legenda, mely szerint apám 1940-ben emigrált, nem felel meg a valóságnak. Hiszen akkor úgy tervezte, hogy csak egy évre utazik ki, mindenét itthon hagyta, és egyre ritkuló amerikai leveleiben állandóan kitért hazatérési szándékára, illetve annak nehézségeire.

Ez tehát Bartók „emigrációjának” politikailag valóban korrekt története.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző († 2020)
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)