Mindenki csak találgat. Én is.
Tegyük fel hogy a NER-ben vagyunk. Ókovács gyakorlottan mozog a terepen, és folyamatosan próbálja előre (na jó: abba az irányba amit ő előrének gondol) vinni az operajátszás ügyét. Amikor elveszt egy csatát, akkor is jó kultúrpolitikusként élére áll a dolognak. Kicsit konkrétabban két teória
1) Egyre több NER-közeli produkció találja meg az egyébként valóban folyamatosan meg-nem-töltött Erkel Színházat. Puskás, Erzsébet, és ki tudja mi lesz még. //Egyébként egy kultúrtörténeti érdekesség: régen sem csak opera szólt a falak között, pont pár napja hallottam hogy pl. 1989-ben Zoltán Erika koncertshow volt az Erkelben!!//
Ez - logikusan nézve - nem feltétlenül lenne baj, de el tudom képzelni, hogy e - nem kevés állami pénzt amúgyis felemésztő produkciók gazdái lassan az Erkel-re mint úgyis adott, finanszírozott játszóhelyre tekintenek, így nem kívánják/tudják a valós bérleti díjat, feltételeket (legalább egy évaddal előre tervezetten lekötés stb.) vállalni. Viszont megfelelő hátszelük miatt az operaház főigazgatója nem mondhat nekik nemet - inkább felajánlja hát az egész épületet, amit az operaház amúgy sem nagyon tud teljes évben kihasználni, "megtölteni".
2) Korábbi tervekben sokszor elhangzott, hogy Ókovács az Operaház után az Erkel (teljes) felújítását szeretné elérni. Ez valószínűleg - a végeláthatatlan, sok-sok10milliárdot felemésztő Andrássy-palota és Eiffel-műhelyház után, nem függetlenül az egyre veszélyesebbé váló világgazdasági és magyar költségvetési körülményektől sem, már nem talál a pénzügyminisztériumot is legyőző kultúrpolitikai támogatásra, így bizonyos szempontból racionális döntés lehet a felújításra részben érett épület "elengedése" - szenvedjen vele más, a tömeget tényleg vonzó előadásokra az opera akár "visszabérelheti".
2B) az "elengedés" csak blöff, amivel érzékeltetni akarja hogy az államnak nincs más választása mint a felújítás. Ennek ellentmond hogy nem a felújítás szükségességét állítja az elengedési-érvelés középpontjába.
Megjegyzem, a dolog "szépsége" - amire már mások is felhívták a figyelmet - hogy pár hónap, pár év alatt teljes ellentmondások születnek. Ilyen az is, hogy az Eiffel az eredeti elképzelésekben még egyértelműen, fő céljaként próbacentrumként szerepelt. Az "előremenekülés" jegyében úgy tűnik sikerül(t) elérni hogy teljes értékű játszóhelyként jelenjen meg a kultúrpolitika színpadán /bocs a képzavarért/ - innen nézve tényleg minek "még egy harmadik" opera-játszóhely?
Szomorú, tragikomikus, izgalmas történet. Egy év múlva talán okosabbak leszünk.
Ha jól olvasok, takatsa barátunk inkább elszaladna Rost Andrea nevétől, mint bevonzódna. Én ugyanígy, ha meglátnám Miklósa Erika nevét. Még szerencse, hogy olyan messze lakom, hogy ez a veszély nem fenyeget.
Ja pontosan ez jutott nekem is eszembe, hogy jó vannak még ennél drágábbak, pl. Volksoper, de már ez is csak alig drágább. Mondjuk a külföldi inkább beül egy angol nyelven feliratozott musical előadásra, esetleg operettre, tehát ilyen szempontból előnye van a Fővárosi Operettszínháznak és a Madách Színháznak. Ha opera előadás, hát max. ha érdekli maga az épület, akkor ül be. Olcsón beülhet helyette a szintén nagyhírű Zeneakadémiára is egy koncert erejéig. A másik probléma, hogy hiányoznak a vonzó nevek, akik miatt érdemes lenne beülni az Operaházba, tehát e tekintetben a budapesti opera hátrányban van. Pozitív kivételt talán Miklósa Erika jelent, ő lehet egy húzó név, vagy Rost Andrea.
Köszönöm, valóban alaposan mellélőttem.
Is-is, a Forint/€ árfolyamát (ma kb. 355 Ft/€) és a fszt.-i és páholy árakat együtt becsülte felül. Napi árlista MÁO honlapján március 14-étől követhető, itt: https://www.opera.hu/hu/musor/
Lehet, hogy felülbecsültem a várható árakat? Abból indultam ki, hogy 16500 Ft a III. emelet, akkor a zsöllye min. 45 ezer. Ezek után tényleg kíváncsi lettem. Hol tanulmányozhatom az árakat?
Vagy én számolok rosszul vagy ön bennfentes pénzügyi információval rendelkezik :-) kérem ossza meg velem bizalmasan, hol vásárolható euro úgy 100-120 Forintos árfolyamon?! Máris indulok oda annyi zsével, amennyit gyorsan össze tudok szedni. (150-200 euro jelenleg kb. 55.000-70.000 Ft-ot kóstál bolti áron, annyit azért csak nem kérnek az Andrássy úton egy, de talán még két jegyért sem. Egyebekben egyetértek.)
A jegyárakon elgondolkodtam. Az igaz, hogy jó 10 éve azt számolgattam, hogy az olaszországi árakhoz képest kb. annyiért ültem a zsöllyében, mint a mi kis vidéki színházunkban (Brescia Teatro Grande). Mára viszont az operaóriások (Scala, Fenice, San Carlo, a palermói Massimo) kivételével a jegyárak abszolút értékben is magasabbak lesznek az Operaházban, mint pl. Bolognában vagy Genovában (amiről nem mondanám, hogy a végeken van az operaéletben). Úgy olvastam az elemzésekben, hogy Budapest nem a sokat költő, presztizsturizmus fellegvára. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy az egyszeri turista (aki a saját országában sem jár hetente operába) hirtelen indíttatást érez arra, hogy 150-200 euróért beüljön egy előadásra, csakhogy kipróbálja milyen is az, ill. milyen belülről ez a szép kis épület. Arra nem alapoznék, hogy Ybl Miklós lesz olyan vonzerő, mint Charles Garnier.
Javaslom elolvasni a főig. Erkelről is szóló index-interjúját, 11247 itt. Eiffel pedig -mint már írni bátorkodtam- semmilyen tekintetben nem csereszabatos az Erkellel.
Picit vitatkozok, az operaházban lesz közönség, csak jó része nem magyar, külföldi turistáknak ez nem ár. Magyarként a jelenlegi bérletes rendszer, ha maradna, akkor azért, legalábbis délelőtti előadásokra, megfizethető maradna (így bérletben délelőttre 3500-ért is lehetett venni jegyet földszintre). Illetve ha az Eiffelt sikerül kellően népszerűvé tenni, abban is lehet potenciál, de megjegyzendő, hogy klasszikus nagyoperák játszására nem tűbik alkalmasnak (barokk, modern balett, modern, kisebb zenekari létszámot igénylő operákra tökéletes, esetleg prózát is alkalmazó műveknél lehet előny a kisebb tér).
Egyelőre nem tudjuk még az Erkel pontos sorsát, nem tudjuk, megmarad-e a jelenlegi bérletrendszer (vagy helyette/mellette lesz-e olyan lehetőség, hogy kedvezményesen tudjon a belföldi közönség jegyet venni, stb.). Pálcát törni ráér mindenki akkor, ha legalább már a jövő évi évadot meghirdetik, a mostani nézőszámokon látszik, hogy az Erkel kihasználatlan.
(Persze az alacsony nézőszámnak a külső tényezőkön (Covid) kívül vannak olyan okai, amiket kiküszöbölhettek volna. Eleve túl sok előadást hirdettek, amiből egy halommal visszamondtak, ráadásul a jegyvisszaváltás sem olyan gördülékeny, mint pl. a Müpánál. A választott darabokkal is volt probléma, kevés slágerdarab, sok viszonylag ismeretlen. Még mindig nem oldották meg, hogy online lehessen SZép kártyával jegyet vásárolni (ismét jó példa ezzel szemben a Müpa...). Szóval az azért megjegyezhető, hogy tehettek volna többet a magasabb átlagnézőszámért)
Na oda biztos nem ülök, mert tériszonyom van.
Különben ilyen árakkal közönséget vonzani az operába halott ügy szerintem, szóval, ha az Erkel Színház kevesebb, mint feleakkora árakkal is üres, akkor halott ügy az operajátszás sorsa Budapesten. Vidéken meg szinte nincs is előadás, leszámítva Szegedet, ahol ha jól rémlik 3 premier van évente, de Miskolcon már csak 1 és más városokban is. Most Debrecen az passz....
Ókovács Szilveszter közleménye az index.hu-nak mindössze négy (!) hónappal ezelőtt itt:
"A Magyar Állami Operaháznak nincs tudomása olyan fejleményről, de tervről, sőt ötletről sem, amely az Erkel Színházat szervezetileg különválasztaná az Operától. Megjegyezzük, hogy ez infrastrukturálisan rendkívül komplikált is, mert az Erkel Színház valójában csak egy nagy méretű játszóhely: sem megfelelő próbatermekkel, raktárakkal, műhelyekkel (gyártási háttérrel), művészeti! együttesekkel, hangszerparkkal, saját repertoárral, adminisztrációval, de még az utóbbihoz szükséges fizikai lehetőséggel sem rendelkezik. Mint operaház (kisbetűvel, tehát mint intézménytípus) az Erkel Színház nem működhet az Andrássy úti (és most már Kőbányai úti) komplexumok és azok humánerőforrása, valamint folyamatos keresztfinanszírozása nélkül. Szakmailag tehát annyi a tömör reakció, hogy a Magyar Állami Operaház két nagyszínházának szétválasztása két működő operaházra rövid távon kivitelezhetetlen feladat volna. Mivel az Erkel leválasztása nincs jelenleg napirenden,ezért minden egyéb csak találgatás." (Vastagítás tőlem - ED)
Pár napja ugyanott (ld. még MÁO-topik 62848): Index kérdésére -Az a terv továbbra is, hogy (az Erkel - ED) alacsonyabb árfekvésű, népszerűbb operákat játsszon?-: "Nem, és erről tájékoztattam feletteseimet..."..."ez a fajta embertömeg fogyott el, illetve annyira karcsúsodott, hogy már nem kell neki az Erkel Színház éjjel-nappal operára."..."...hosszabb távon azt szeretném javasolni az illetékeseknek, hogy újítsák fel az Erkelt, megvannak rá a terveink, makettjeink, és működtessék akár újra Városi Színház név alatt befogadóintézményként, amelynek kis menedzsmentje van alapműszakkal, alapvető technikával – ez Nyugaton bevált szisztéma –, és aki ki akarja venni, az bérli bele a többit, és szedi a hasznot." Mottó: "kifordítom-befordítom, mégis Erkel bunda a bunda". (Puccini Köpönyege után szabadon.)
16.500,- Ft alatt csak a III. emeletre...
Érdemes lenne visszalapozni azokra az időkre, amikor a Ház fura ura és a fenntartók valamint a szűkebb és szélesebb holdudvar tombolva ünnepelte a megújult Erkel Színház megnyitását és fényes jövőjét, olcsó(bb) helyárait. Természetesen élénk kommunistázás közepette, miszerint "azok" lerombolták volna szemünk fényét, drága kincsünket. Érdekelne a Ház rejtőzködő, olykor meg-megszólaló művészeinek véleménye. Most is hozsannáznak? Szavuk nincsen ahhoz, hogy kihúzzák alóluk (is!) "az ország legnagyobb színházépületét"? Vagy abban reménykednek, hogy musical-előadásokban, netán popkoncerteken vagy kívánsághangversenyeken fognak ott közreműködni? A kőbányai kocsiszínbe várják az Erkelből kiszoruló opera- és balettlátogató közönséget vagy a 10.000-20.000+ Ft-os Operaházba, amiről épp e percekben is lelkendezik a köztévében a mindentudó főépítész és csapata? "Ez lesz a vilag legszebb operaháza, még a nápolyi San Carlonál is szebb!" Lehetséges .. de nem nekünk.
Szomorú ez, hogy nem lesz, de hát teljesen üresek az előadások néhány sláger darab kivételével. Egy búcsú Cigánybárón még gondolkodom, de megvárom az akciót rá. Nos, ha ennyiért nem mennek az emberek és ott az akció, akkor az operaházba még kevésbé fizetik meg a horror árakat. Maradt még az Eifell, de az meg irtó rossz helyen van...
Én még 2019-ben láttam az előadást, az akkori énekesek közül Palerdi András nekem tetszett, Létay-Kiss semmi extra, de emlékeim szerint nem volt rossz, a tenor Marcello Giordani azóta eltávozott közülünk (László Boldizsár énekel most). emlékeim szerint Balczó Péter is jó volt.
A rendezés nekem kifejezetten tetszett. Klasszikus hatású, a díszlet látványos, a rendezői üzenetek nem ütnek el a darab alapvető mondanivalójától, a jelmezek, ugyan a történet korszakán változtatnak, de látványosak. A kocsmai jelenet szimbolikája érdekes, a "kitoloncolás" jelenet kellően erőteljes és hideg. Talán valami béna kivetítés nem tetszett, meg az, ahogy szegény Giordani anno alig tudott nagy nehezen az ágyba befeküdni.
Számomra egy második megnézést megér - ami úgy néz ki, számomra is búcsú lesz az Erkeltől.
Csak sikerült kinyírni a Házat.Csak vállalhatatlan gondolataim vannak mellébeszélésről,ordító kreténségről,alkalmatlanságról,politikusok seggébe bújásáról,velük való takarózásról.Béke a poraira,nekem olyan.mintha egy meghatározó szerelem ment volna el.
Kedves forumtársaim, lenne egy kérdésem. Érdemese megnézni a pesti Manont? Olvastam, hogy már az Erkelben nem fognak operát játszani, elszeretnék búcsúzni ettol, nekem nagyon kedves, színháztol.
Hát nem ezeket nevezném "nagy musicalnak", az nálam nem ez a színvonal.
Cabaret, Chicago, West Side Story, Dream Girls, Webber darabok, Greese, Csókolj meg Katám,.... az már más kategória.
Ha az operettszínház több operettet játszana annak sokan örülnék, én különösképp Ábrahám darabokat (Hawaii rózsája, 3:1 a szerelem javára és persze a Bál a Savoyban és Viktória, sőt a Mese a Grand Hotelben is érdekes lenne). Jacobi Leányvásárját vagy Zeller Madarászát várnám vagy akár Huszka Güll Babáját, Leo Fall Sztambull rózsáját, vagy Benatzky-Stolz Fehér lóját... meg Gyöngy Pál Kadetszerelem is jöhet. A Cigánybáró pedig hamarosan még utoljára megnézhető az Erkel Színházban.
Az Erkel Színház már kezdi "odaszoktatni" a musicalekre vágyó "tömegeket" - ha később, egyszer akár Városi Színház néven, ismét "befogadó színházzá" válna.
Ókovács Szilveszter: "Akár így, akár úgy, egy átépített Erkelben/Városiban sok musical fog menni, ez ma a papírforma. Ott vannak Rosta Mária produkciói, Szente Vajk darabjai, Szikora Robi is beszállt a musicalírásba, emellett vidéki színházakban, de budapesti teátrumokban is születnek olyan produkciók, amelyek hatalmasat robbannának ekkora helyen: itt játszani egyszer, nagyot, miközben háromszoros a nézőtér, meg fogja érni." (Lásd Index-interjú a főigazgatóval)
Sőt, arról is hallottam "pletykákat", hogy idővel a Budapesti Operettszínház tisztán operetteket játszó színházzá alakulna át.
Majd lehet tartani a covid távolságot, minden negyedik székre ül 1 ember....
Hát erre nem sokan lesznek kiváncsiak, max a nagyon vallásos emberek.
Az Erkel Színház státuszát át kellene tekinteni vagy -strukturálni, újraépíteni. Ehelyett a házat akarják ismét quasi újraépíteni. Aztán újranyitják és addigra elfogyhat a maradék közönség. Und so weiter...És azt már nem lehet a járványra fogni. Addig is állami százmilliókkal és vattázott közönséggel kitömött musicalekkel töltik ki a sokasodó opera- és balettmentes napokat.
Erre és ilyenekre kell az Erkel Színház. Tragédia.
|
A Szent Erzsébet musical (Lezsák Sándor-Szikora Róbert: Ég tartja a Földet– Erzsébet, a szerelem szentje) teljes, kettős szereposztása egy bevezető cikk után megtekinthető a Magyar Fórum netes oldalán. |
Az Ég tartja a Földet – Igazi sztárparádénak ígérkezik a készülő Szent Erzsébet-musical
Magyar Kurír - KULTÚRA – 2022. január 11., kedd | 17:02 - Pallós Tamás
Jóformán a teljes alkotógárda, a közreműködő színészek többsége megjelent január 10-én a fővárosi Damjanich utcában, a D50 Rendezvényközpontban, ahová sajtónyilvános olvasópróbát hirdettek. A sokszereplős, összművészeti igényű program célja az volt, hogy a szervezők bemutassák, hol tartanak Szikora Róbert, Zsuffa Tünde és Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet című musicaljének előkészületei.
A darab leendő kulisszái mögé tekintő hangolódás bevezetéseként a rendező, Cseke Péter osztotta meg gondolatait a sajtó munkatársaival és a széles körben népszerű műfaj iránt érdeklődőkkel. Amikor tavaly márciusban felhívta Lezsák Sándor, hogy elvállalná-e egy Árpád-házi Szent Erzsébet életét feldolgozó musical színpadra állítását, jóllehet mindent alaposan átgondoló típus, igazgatóként felelős döntéseket hozó, régi színházi ember, ezúttal azonnal igent mondott a felkérésre. Annak ellenére, hogy nem volt még szövegkönyv, dalok sem, csak zenei ötletek, alapok, dalkezdemények, amelyeket évekkel korában Szikora Róbert vázlatolt.
Elolvasta Zsuffa Tünde történelmi regényét, majd az alkotók csapatához csatlakozva egy hat hónapon át tartó „kölcsönös tiszteleten, szereteten alapuló, egymást építő kritikával serkentő, harmóniában és jókedvvel megélt” közös munka vette kezdetét. Ennek eredménye a tizennyolc színészt, nyolc gyerekszereplőt, nyolc énekesből álló ensemble-t, harminc táncost, kaszkadőröket, artistákat, összesen mintegy hetven főt felvonultató darab, amelynek – kettős szereposztású – ősbemutatójára április 8-án és 9-én, az Erkel Színházban kerül sor.
A musical negyvenhét jelenetét kiszolgáló látványos, korhű díszletet Szendrényi Éva, a pazar kivitelű jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A zenei alap hangszerelője Kiss Gábor, a világítástervező Madarász Zsolt, a koreográfiát Benkő Dávid és Morvai Veronika készíti.
A címszerepre két nagyszerű orgánumú, beszédtechnikai modorosságok nélkül, szépen artikuláló, rendkívül muzikális, „éterien” éneklő fiatal művészt választottak: Györfi Annát és Békefi Viktóriát. Minden szempontból ideális Erzsébetek.
A sajtóeseményen részletek hangzottak el a műből: rövid jelenetek és persze néhány dal ízelítőként. A musical cselekménye „kerettel”, Erzsébet szenttéavatási szertartásával indul; az őt méltató prózai monológot – IX. Gergely pápa szerepében – Varga Miklós tolmácsolta. A szülők, II. András és Gertrúd királyné vitáját – amely a gyermek Erzsébet elengedéséről, Türingiába küldéséről szól – Szekeres Adrien és Horányi László „hangjátéka” idézte.
Ez a párbeszéd készíti elő az aggódó anya, Gertrúd érzelmes búcsúját, Szekeres énekszólóját, amelyhez végül a király is csatlakozik. Zsófia őrgrófné, Erzsébet anyósa szigorú, zord karakter. Kemény, feszes, zúzós dalát (Gyűlölöm Erzsébetet) Vasvári Mónika hitelesítette
Erzsébet és Lajos kölcsönös vallomását, a musical „szerelmi kettősét” (Szívemből énekelek) Györfi Anna és Vastag Tamás szólaltatta meg. A következő prózai részletben Walter lovag (Buch Tibor) és II. András (Dóczi Péter) az Aranybulláról, a pénzszóró magyar urakról, a keresztes hadjáratról és az Európát is fenyegető iszlám veszélyről dialogizált. Erzsébet és fivére, Béla – gyermekkorukra emlékező – duettjét, a musical címadó számát (Az Ég tartja a Földet) Békefi Viktória és Dánielfy Gergő énekelte először a média képviselői, ha tetszik, közönség előtt.
A darab végén az ifjan özvegyen maradt, elűzött Erzsébet az ispotályban megálmodja közelgő halálát. Gyermekei sorsát, jövőjét addigi örök védelmezőjére, Walterre bízza. Az alkotók által Dolhai Attila lelkére szabott ima, a lovag Erzsébettől való búcsúja (Menj, csak pár lépés a Menny!) olyan „zenei jutalomjáték”, amely minden bizonnyal a musical egyik nagy slágere lesz. Merthogy a sajtó munkatársainak szánt előzetes legfőbb hozadéka talán éppen az volt, hogy a kétkedőket meggyőzze: egy olyan nemzetközi mércével is mérhető, egyszerre felemelő és izgalmas alkotás születik, amely – ha továbbra is minden jól megy – valóban sikeres lehet.
A producer, Pataki András is ezt a reményt erősítette. Az áprilisi premiereket követően a musicalnek május elején is lesz még két előadása az Erkel Színházban, majd vidéki turnéra viszik a darabot. Nyáron többek között Szent Erzsébet szülőhelyén, Sárospatakon és a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban is bemutatják.
Már készül a német fordítása is, 2023-ban nemcsak a határon túlra, Felvidékre, Erdélybe és Délvidékre szeretnék elvinni a leghíresebb magyar szentről szóló musicalt, hanem Ausztriába és Németországba is.
A musical kiemelt médiatámogatója a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió és Televízió.
Pont olyan, mint ő és az origo.
Nagyinterjú Gulyás Dénessel az origo.hu optikájával itt.
Számított rá? Én nem. Ő már kasszától távozott, a Kossuth-díjjal kifizetve.
Az aláírók között megint nincs ott Gulyás Dénes (Pécsi Nemzeti Színház)-
NYILATKOZAT (a Facebookról átemelve)
Kedves Magyar Állami Operaházzal szerződésben lévő énekes szólisták,
a tudomásunkra hoztátok többen, hogy 2 napja kaptatok egy levelet az Operaház vezetőségétől, amelyben állítólag szerepel egy olyan mondat, amely azt a kijelentést teszi, hogy többek közt a mi "panaszaink" hatására készült számotokra egy újabb felkérő.
Ettől a kijelentéstől a leghatározottabban elhatárolódunk!
Aki kicsit is követte nyilatkozatainkat, az tudhatja, hogy sohasem az előadásszám ellen emeltünk szót, hanem az irreálisan magas premier szám ellen, amelyeknek a próba időszakai teszik lehetetlenné a veletek való együtt dolgozást, nem az előadásaik.
Arra utalni ezzel a mondattal, hogy meghallották "panaszainkat" és egyeztetve velünk hozták a jövő évadról ezeket a döntéseket, ami miatt több énekesnek kevesebb pénze és előadása lesz, az minden valóságalapot nélkülöző hangulatkeltés és minket célzó hitelrontás. Nevetséges már csak azért is, mert december óta nem tudtuk elérni semmilyen fórumon, hogy a főigazgató úr leüljön velünk érdemben tárgyalni, mint az a sajtóban is jól követhető volt.
Állítólag január 27-én találkozni fogunk a vezetőséggel és tárgyalni a kikérők rendszeréről, a lehetőségekről és a vidéki operajátszás jövőjéről. Legalább is mi így megyünk oda. Ezt nevezte el az igazgató úr OperaFórum4-nek. Számunkra értelmezhetetlen, hogy egy január 27-i megbeszélés állítólagos hatásai már egy január 21-i levélben tényként megjelennek.
A másik két indoka a levélnek, a covid helyzet és az Erkel színház körül található érthetetlen anomáliák épp elég indokot kell, hogy szolgáltassanak.
Hogy Ókovács Szilveszter igazgató úr kultura.hu interjújában található mondatát idézzük: "Rajtunk más ne keresse a saját felelősségét!"
Maradunk örök híveitek,
Cser Ádám
Dinyés Dániel
Silló István
Somogyi Tóth Dániel
Hol van IVA ,aki a fórumon olyan sokat harcolt az Erkel bezárásakor,, ?
Edmond Dantes elképzelni sem meri, mi történne, ha ő írna ilyesmit. Minimum megköveznék. Talán még ő is saját magát. Pedig az Erkel mai konstellációjában valóban kolonc. A kicsinyítése után is -az igényekhez mérten- túlméretes. Teszem hozzá: sajnos, de ez a helyzet. Elképzelni is rémes, mit kezdene a ma világa a szintén irtózatos méretű Népszínházzal. Városképileg és színháztörténetileg fájdalmas a hiánya, de megtölthetetlen és alig hasznosítható lenne, csak ez már sosem derül ki. Történelem.
Igen, bent van a DigiTárban, hiányos szereposztással. Ezt belinkeltem 11208 sz. hozzászólásomban, és felvetettem, hogy ki lehetne egészíteni.
Ld. 11215 ... :-) sakk-matt??
Az egyik fórumtársunk (aki amúgy "bennfentes" az Operában) írta le tavaly ezeket a mondatokat itt a fórumon - az ő mondatait idézte most Edmond Dantes.
Ezt a förmedvényt én is olvastam valahol, akkor is elszörnyedtem rajta, de nem ugrik be, hogy hol.
Egyetlen apró megjegyzés: évekig, sőt étvizedekig volt bérletünk az Operába, Erkelbe, és a bérletes előadások mellett is gyakran jártunk mindkét helyre. Nem minden este volt zsúfolásig tele a nézőtér, de nem voltk üresen tátongó széksorok! Mai napig visszasírom, visszasírjuk a színházi buszokat, amik minden este ott álltak az Erkel előtt, és türelmesen megvárták, míg az előadásnak vége lett, és a nézők kijöttek az épületből.
Honnan van ez az idézet?
Bennfentes idézet: "1.Az Erkel egy kezelhetetlen, hodály méretű csődtömeg. Hatalmas nézőtérrel, lehetetlen kiszolgáló terekkel. Eredetileg több mint 3000, jelenleg is több mint 2000 fős nézőtérrel, (amibe most csak 1800 szék van berakva. Azaz nem a tér lett kisebb, csak kevesebb benne a szék.) Önálló színházként mindig életképtelen volt. Le kellene bontani, és építeni helyette egy praktikus színházépületet. (Ha kell egyáltalán még egy színház.) 2. Az elmúlt 70 évben úgy oldották meg az Erkel fenntartását, hogy integrálták az Opera szervezetébe. Ez stabilan működött. De az, hogy az Erkelt integrálták az Opera szervezetébe, nem azt jelenti, hogy minden gondja megoldódott, és automatikusan tele lett a nézőtere. Csak a fenntartása van így megoldva. Valóban nem muszáj ennek így lennie. Lehet befogadó színház. Az Operának nem minden produkciója tölt meg 1800 széket."
Kiskegyed örüljön továbbra is a csodálatosan vezetett színház csodálatos vezetésének, földi operarajongók problémáival ne törődjön! Örüljön fizetésének és egyéb juttatásainak! Hogy az előre meghirdetett, interneten és nyomtatásban közzétett programoknak a fele se igaz, nem számít. Állítólag a jelenlegi vezetés adta vissza az Erkelt az operának, amit a csúf kommenisták elvettek tőlük. Most ő árusítja ki. Az Úr adta, az Úr elveszi, áldott legyen az Ő neve! Maga szerint biztos. Kérdezzük meg róla az énekeseket is!
Drágák a jegyek, ezt tudta?
A pozsonyi vendégjáték bent van a Digitárban.
Valamit benéztem, helyesbítenem kell: ma nem Az ezred lányára kapható még ezernél több jegy az Erkelbe, hanem a Manon Lescaut-ra. Ezrednél Ezernél több jegy Az ezred lányára jövő szombatra kapható. Holnapra valamivel kevesebb.
Sőt, az Operaházban vasárnap délelőttönként is voltak előadások!
Kedves Cilike, az eléggé köztudott, hogy nemsokára végre sikerül újra megnyitni a hőn szeretett Operaházunkat is. De én, mint őskövület még pontosan emlékszem, hogy régebben heti hat napon át mindkét színház folyamatosan tudott játszani.
Mindenütt azt írják "110 év után újra az Opera műsorán Az ezred lánya". Ez nem egészen korrekt, 2005 október 8-án szerepelt a mű az Operaházban, a pozsonyi produkció vendégeskedett itt. Részletek (ezekkel ki lehetne egészíteni az OperaDigiTár hiányos adatait). Ugyanez a produkció Miskolcon is szerepelt akkortájt.
Kinyit az Operaház, ezt tudta?
