Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények
A szállítás december elejére várható, mert ebay-ról szereztem be, úgy egy picit olcsóbb. Lehet, hogy nemcsak vélemény lesz. :)
Sir Adrian Boult? Remek ajánlólevél! Mindenesetre érdekelne a véleményed, ha megtisztelsz vele!
A Gerontius álma gyönyörű zene! Évtizedekkel ezelőtt a rádiót hallgatva találkoztam először ezzel a csodálatos oratóriummal: egy élő, moszkvai koncert-előadás hangfelvétele volt műsoron, és egyből, teljesen rabul ejtett a darab fennkölt szépsége, a zenei szövetben rejlő elbűvölő harmóniák magasztossága, meg a színes hangszerelés is.
Edward Elgar: Gerontius álma – oratórium
Előadók: Felicity Palmer, Arthur Davies, Norman Bailey – ének, Oleg Jancsenko – orgona, a Londoni Szimfonikusok Énekkara és a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jevgenyij Szvetlanov.
Hozzáteszem, Elgar nem oratóriumnak, hanem drámai költeménynek nevezte művét. Cselekménye tulajdonképpen nincs, Gerontius egy vergődő, kereső lélek, aki a halállal viaskodva találja meg az utat a megtisztulás felé. Az 1900-ban bemutatott Gerontius álma hozta meg az általános angliai elismerést a zeneszerző számára. A mű a következő években már Németország több városában is előadásra került, s az egyikről Richard Strauss írt igen elismerő kritikát.
Azt az említett hangversenyt - aminek felvétele új Melódia-bakelitlemezen jelent meg anno - a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium nagytermében tartották 1983. április 21-én. Akkoriban az általam még nem vagy kevéssé ismert, romantikus oratóriumkülönlegességekre is „vadásztam” a rádió műsoraiból, így sikerült audio kazettákra felvennem ezt a koncert-előadást, máig szívesen hallgatom vissza. (Igaz, azóta már CD-n is kijött ez a felvétel, de a YouTube-on is hozzáférhető a zene.) Sajnos, tegnap a Müpába nem jutottam el, mert a kezdés időpontjában még nem tartózkodtam Pesten, késve beesni valahova meg nem szeretek... Viszont a Bartók Rádió élő, hangverseny-közvetítése végét már meghallgathattam.
(A koncert visszahallgatására lehetőség van a Bartók Rádió ill. a MédiaKlikk oldalán.)
Két koncert-előadást tartottak a Bakáts téri templomban: 1999. június 23.- 26. Az előzetes híradásokban ez a két tenor szólista volt megnevezve Elgar oratóriumának előadói között: Daróczy Tamás és Kiss. B. Atilla. Ezek szerint akkor Timothy Bentch lett a "nevető" harmadik...
A Szent Pálban Andrew Davis vezényelte produkcióról készült DVD-ről hallgattam meg, de különösebb rezonanciát azóta sem keltett. :O(
Nem tudom, hogy a Gerontius álmát hol hallottad először, nekem ez a tegnap esti volt az első találkozás a művel, és ez egy elképesztően szuggesztív, fantasztikus előadás volt. El sem tudom képzelni, hogy ezt jobban elő lehetne adni. Mindenesetre teszek egy kísérletet, és megrendeltem ezt a legendás felvételt. Majd beszámolok az élményről. :)
Én biztosan nem hallottam soha élőben, csak azt tudom, hogy a Bakáts téren előadták. (A zeneakadémiai hangversenyről Virány Gábort kellene megkérdezni. Tudom, tudom!)
Sőt, ez a lelkes kritika ingyen van: https://www.youtube.com/watch?v=Xihnr8w9s2A
(Ráadásul talán még Hurwitz úr tarka macskája is megtiszteli jelenlétével a nézőket.)
1. Láng Dorottya talán 3 évvel ezelőtt remek dalestet adott a MüPá-ban a Wagner-napok keretében.
2. Hogy mennyire más tetszik az egyes zenebarátoknak, arra az említett mű + szerénységem a legjobb példa. Egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni, valahogy egybefolyik az egész, miközben vannak hatásos csúcspontjai. Ugyanígy vagyok Elgar kb. félórás Falstaff c. szimfonikus költeményével, amelyet évtizedekkel ezelőtt, elsőéves egyetemistaként hallottam. Egyébként emlékezetes koncert volt az Erkelben, a BBC szimf. zkrt.-t Charles Mackerras vezényelte. Alig vártam, hogy vége legyen. A szünetben viszont találkoztunk családunk egy kedves öreg barátjával, aki elragadtatással szólt a számára is mindaddig ismeretlen műről. Én jólnevelt ifjúként inkább hallgattam. Jóval később ismét próbálkoztam a darabbal- újabb teljes kudarc. Ráadásul egyik első DVD-mként éppen az itt szóban forgó Gerontiust vettem meg - nem tetszett, persze elismerve a kiváló előadók teljesítményét. Bevallom, a lemezt jóval inkább az épület bemutatása miatt vásároltam meg a MüPa hőskorában. Ugyanakkor vannak olyan művei ennek az ángliusnak, amelyeket kifejezetten kedvelek: Gondolok az Enigma-variációkra, a 2 befejezett szimfóniára, a Cockaigne nyitányra, a csellóversenyre vagy a Tengeri képek c. dalciklusra.
Akinek van 49$-ja és szereti a Gerontiust, olvassa el a folytatást:
https://www.classicstoday.com/review/review-10229/
Nekem objektív okok miatt "csak" a Múpa Home közvetítése jutott.Számomra ismeretlen, új darab volt, elsősorban a kíváncsiság vezérelt. Nagy élmény volt, minden tekintetben! Profán megjegyzés, de valóban jelen volt a Jóisten: kifogástalan minőségű közvetítést láthattunk. . Ami engem különösen megfogott, az az átszellemült átélés, ami a kocertteremben nem mindig tapasztalható, de a TV közvetítés jóvoltából igen. Nem csak az énekesek, de a karmester arca, arckifejezése is megragadó volt.
Úgy rémlik ( de nem biztos), mintha a 2000-es évek elején a Zeneakadémián láttam volna a darabot. A lemezről szóló kritikád itt olvasható.
Odaátról érdemes Londonra figyelni, ott gyakran adják...;-)
Köszi szépen. Akkor, ha jól számolom, a következő előadás 2043-ban várható. bár ezt már feltehetően odaátról fogom élvezni. :)
Ha jól rémlik, 1999-ben a Bakáts téren...
Alan Tongue vezényelt, Lukin Márta, Timothy Bentch, Rácz István énekelt...
Elgar: Gerontius álma, maga a csoda. Vajon mikor adhatták ezt elő Magyarországon? Én legalábbis sohasem hallottam (persze ez nem sokat jelent). Most viszont láttam-hallottam, és nem is akármilyen előadásban. Káprázatos volt, ahogyan ez a Magyar Rádiózenekar és Énekkar zenélt, persze ehhez kellett egy egészen kiváló karmester, Markus Stenz. Ritka az olyan karmester, aki nagyzenekart és kórust egyként kiválóan dirigál, de Markus Stenz éppen ez a kategória. Aztán itt van a tenor Andrew Staples, Úristen, ilyen tenorok is vannak? Utoljára így oratóriumot énekelni Rétit hallottam. Tökéletes volt, a hangja, a dallamformálása, az átélése, minden. És még egy óriási meglepetés: Láng Dorottya, egy tökéletes mezzo, magassággal és mélységgel, pianóval és fortéval, igen szép vibrátóval, tehát mindennel, ami annyira hiányzik manapság magyar színpadon. És énekel a világban mindenhol, csak a MAO-ban nem. Ki érti ezt? És Elgar szépséges, felkavaró zenéje, élete fő műve, amelyről saját maga is ezt írta a partitúra végére: "...olyan volt az életem, mint a köd, mint a pára, de ez, amit láttam, amit megtudtam, ha valami, ez érdemes arra, hogy emléketekben megőrizzétek."
Történnek az emberrel csodák, velem ma este az történt. Tegnap azt írtam, hogy a Müpában a szakralitás megvalósítása nehéz. Micsoda botor gondolat, hiszen Isten mindenütt jelen van. Ezt persze mindig tudtam, de ma este meg is tapasztaltam.
Isten tartsa meg a jó szokását! :)
Amúgy Kiss B. Atilla operaénekes mint az Operettszínház főigazgatója, ebbéli minőségében egyelőre nem ambicionál saját énekfellépéseket.
Köszönjük. Így már egészen más. :)
Szereplőváltozás Szeged: Fodor Beatrix - Gál Erika - László Boldizsár -Kiss András
Szeged: Rost Andrea - Gál Erika - Kiss B. Attila - Kiss András
Erkel: Kolonits Klára - Shöck Atala - Pataki Adorján - Bretz Gábor
A MÜPA honlapjáról:
"Tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy 2021. november 1-től a Müpa épületébe belépni és ott tartózkodni kizárólag orrot és szájat egyaránt eltakaró maszkban lehet. A Müpa látogatásával kapcsolatos aktuális információkról, és a védettségi igazolvánnyal látogatható interaktív programokról házirendünkben olvashatnak részletesen.
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!"
Holnap lesz a Szegedi Nemzeti Színházban Verdi Requiem, borítékolom, jó lesz. Csaknem telt ház, a kakasülőn van még néhány szabad hely.
Holnap lesz az Erkelben Requiem, borítékolom, hogy jobb lesz, mint ami a Müpában volt. Csaknem telt ház, még van néhány hely.
Persze, köszönöm, elírtam a betűket.
Ici-pici pontosítás: Lucia Valentini Terrani
Csak a pontosítás kedvéért.
Két Verdi Requiem-előadás volt, két szereposztás és egy-egy magyar tenor szólista fellépő a Scala és Abbado együttesével:
Erkel Színház, 1981. június 16.
Shirley Verrett, Jelena Obrazcova, Kelen Péter, Nicolai Ghiaurov, a Milánói Scala ének- és zenekara, vez.: Claudio Abbadó
Erkel Színház, 1981. június 15.
Shirley Verrett, Lucia Valentini Ferrari, Gulyás Dénes, Paul Plishka - ének, a Milánói Scala Ének-, és Zenekara, vez.: Claudio Abbado
A hölgyek kotta nélkül, Urak partitúrával.
Hölgyek még köztünk˛ az urak sajnos˛ már nem.
De finom stílusa van. Úgy is válaszolok: követi a harapós ló.
Plusz Karajan & Scala együttesei. A koncertet Toscanini halálának 10. évfordulója alkalmából rendezték Milánóban. A basszusszólót Pesten is Gjaurov énekelte '81-ben.
G.Verdi, Messa da Requiem, Price,Cossotto, Pavarotti, Gjaurov, 1967
Mindent meg lehet csinálni, csak akarat és persze pénz kérdése. De mint gyakorló háziasszony pontosan tudom, hogy amire akarja az ember, arra van pénz!
Ezek szerint követ: kösz, nem muszáj. Annyiszor és azt írom, Madame Bovary Glavari, ahányszor és amit szükségesnek tartok és megengedett. Értve vagyok ugye? Ti. még láttam tegnapi, szerencsére kibannolt (gyengébbek kedvéért: kitörölt) bejegyzését a Pantheon (!) rovatban. Már jelezte egyszer: sokall, mármint engem. Van egy tuti tippem: ha meglátja a nickemet és zavarja/sokallja, ugorgyon át rajta(m). Hóó-rukk ;-) PS Jó tanács: valótlan, ellenséges beírásoknak nem/sem muszáj okvetlenül hinni..
Nagyjából ugyanazt mondjuk, nemde? Ld. "Talán jó lenne..." stb. itt lejjebb.
Ez kicsinyhitűség. :) Nem maradunk le semmiről és senkiről. Csak meg kell teremteni a feltételeket és meg kell fizetni. Gardelli sem volt akárki, világszerte elismert karmester volt. Ha az Opera valóban előre akar lépni, és a világ - vagy lehalább Európa - egyik vezető opera-fellegvárává akar válni, akkor itt kell elkezdeni: jó szemmel megtalálni, kiválasztani, megfelelő körülményeket teremteni és megfizetni egy elismert és a világ krémjéhez tartozó karmestert. Ez az alapja a fejlődésnek. Amit Permben meg lehetett csinálni, azt Budapesten nem lehet?
Már annyiszor írta, hogy többször nem kell már írnia. Főleg, mert nem is igaz. Az időnek nincs semmi megszépíteni valója, ha Gardelliről és Patanéról van szó.
Sokszor írtam már: az idő (szinte) mindent és mindenkit megszépít. "Bezzeg régen, bezzeg azok a régiek!" Gardelli anno fényt hozott a Failoni, Klemperer nélkül maradt magyar operai éjszakába estékbe a 60-as évek elején, benne (később Patanéban is) sokan remélték az új Tango és Failoni eljövetelét. Gardelli és Patané vezénylései, ittlétei elegendők voltak ahhoz, hogy néhány olasz opera- (és koncert)produkcióval maradandó nyomot hagyjanak az emlékezetben. Egyetlen koncert nem mérhető össze az ő tartósabb itteni jelenlétükkel. Talán jó lenne egy, a felsoroltakéhoz hasonló állandóbb kapcsolat kiépítése (magyarul: valamilyen szerződtetés-féleség) egy nívós olasz karmesterrel. Sagripantiról talán már "lemaradtunk" (?), mivel mint látom, elsőrangú házakban vezényel. Montanaróval lehetne pl. próbálkozni, megérné ...
Persze, arra gondolok, de nemcsak arra, hanem Gardellire is, aki magyar énekesekkel valósított meg a mostaninál sokkal jobb Requiemeket. Itt van pl. egy Gardelli-féle Requiem, nem is kellett keresgélni, és ez csak egy a több közül, amit a Mester itthon dirigált. Hallgassatok bele a Lacrimosa tételbe, és akkor hallhatjátok, hogyan kell hittel, együtt énekelni. Hol van ettől a két nappal ezelőtti koncert?
Ha a Scalas-Erkeles-Abbados Requiemre gondolsz, akkor minden, NFZ és Énekkar iránti tiszteletem mellett meg kell jegyeznem, hogy a Scala együtteseihez, pláne egy echte olasz darabban, nem hasonlíthatjuk a magyar kollégákat, nem is beszélve a szólistákról: három világklasszis énekelt és egy hozzájuk felnőni képes Kelen Péter.
A Müpa-val nekem általánosságban az a problémám, hogy sokszor túl hangos a zene. Élőben ugye nincs mit tenni, a közvetítést le lehet halkítani, de ez megváltoztatja az egész összhangot.
Persze, jó volt a karmester, meg a zenekar, meg a kórus, de azért nem egetrengetően, de jobban voltak, mint az elmúlt évek Verdi Requiemjei. (De azért emlékezünk még Abbadora is, és ha nem megyünk ilyen nagyon messzire az időben, akkor Gardelli felejthetetlen Requiemjeire.) A szólistákkal viszont - szerintem - komoly gond volt. Közülük - természetesen - Kolonits kiemelkedett, bár hallottam már őt is jobban énekelni, viszont Szántó Andrea egyértelmű csalódás, Fekete próbált kevésbé ordítani, mint ahogyan szokott, időnként sikerült is neki, Cser Krisztián hangja pedig nagyon-nagyon kevés volt. Hogy a szakralitás mennyire volt jelen ebben az előadásban, azzal lehet vitatkozni, bár a Müpában ennek a megvalósítása nehéz. Jut eszembe, én felvettem ezt, ha valaki nem látta, és esetleg érdekli, akkor keresen privátban és küldöm neki a letöltési linket.
Én is itthon néztem - hallgattam. Remek előadás volt, nagyon jó karmester, összefogott zenekar és kórus. Nekem az énekesek is tetszettek.
Élőben a helyszínen ugyanazt tapasztaltam. Sagripanti karmester szintén világszínvonal. Nem átlagos előadás volt.
Kedves Joska, megnéztem és meghallgattam, otthon. A zenekar és foleg a korus - világszínvonal. A tenor - túl sok, basszus - túl kevés, alt - átlagszínvonal, de a SZOPRÁN - fantasztikus, Kolonits Klárika angyali hangja bizony megríkatott enegem.
Volt valaki személyesen a tegnapi Müpa-Requiem hangversenyen vagy látta a közvetítést? Érdekel, hogy kinek mi volt a véleménye a koncertről, az énekesekről? Előre is köszönöm.
Én is tudom ajánlani a jobboldalt szereplő koncertet. A csütörtöki egész jó volt, a fiatal zongoristanő remekül bírta szusszal ezt a nehéz darabot, és Madaras Gergely beugrása a megbetegedett Kitajenko helyett nem okozott csalódást. A péntekin kívül még szombat délután is előadják, akit érdekel, meg tudja hallgatni.
Kefves Beatrcice, Nagyon sajnálom, hogy ilyen harmadrangú szereposztást fogtál ki Prágában. Burešová már nem olyan mint régen és Richard Samek énekeljen inkáb Vašek szerepét/Eladott menyasszony/ Igen jo herceg Pavel Černoch és Peter Berger/szlovák/. A herceg szerepére nem lírai, hanem spinto tenor igényeltetik.
Csak megerősíthetem amiket írtál az ifjúság szemszögéből is. Az alsós kislányok is nagyon élvezték ezt a Ruszalka előadást. Tényleg előadhatnák egy kis idő múlva még.
Malina János is nagyon egyetértett Veled:
https://revizoronline.com/hu/cikk/9243/handel-partenope-mupa/
Aha. Jó lenne, ha nem 7 évente kerülne elő Magyarországon. (Ez az előadás egyébként tavalyra volt tervezve, de közbeszólt a vírus.)
Megtaláltam a saját korábbi recenziómat a prágai előadásról: Dana Burešovát hallottam a címszerepben, aki 20 évvel korábban Heiner fórumtársnak jobban tetszett, és 2016-ban is.
A tegnapi Müpa-beli előadás igazi csapatmunka volt, úgy tűnt, mindenki mindent bevetett.
Én még szívesen megnézném máskor is, de kérdés, mekkora közönségigény lenne rá.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nem volt tele, de azért voltak benne jócskán.