Bejelentkezés Regisztráció

A komolyzene jelene és jövője Magyarországon


Téma ismertetése: Erkel, Zak, zeneoktatás, amatőr mozgalmak, kultúrpolitika, zene és közélet etc

2299 Edmond Dantes 2019-03-14 13:26:00 [Válasz erre: 2295 Hangyász 2019-03-14 11:53:34]

Inkább azt mondanám, nem lehetett vele annyit keresni. Az iskolázottság fogalma pedig nagyot változott. Az ún. komolyzene vagy annak egy részének ismerete sajnos lejjebb csúszott a ranglétrán. Lehet ezt nem-szeretni, de ez van. Én nem fogyasztok és szinte sosem fogyasztottam "popszemetet" de -sajnos?- még nívós pop-rockot sem. Márpedig igenis van olyan. Mindent az utókor dönt el. A mai klasszikusok egy része és a közönségük sem tud(hat)ta a maga korában, kiből-miből válik klasszikus és ki lesz "popszemét" = ki tűnik el a süllyesztőben.


2298 Edmond Dantes 2019-03-14 13:17:53 [Válasz erre: 2296 Hangyász 2019-03-14 11:56:14]

Na ja, ki sarkaltat ma már cipőt? ;-)


2297 Hangyász 2019-03-14 11:57:40 [Válasz erre: 2293 Edmond Dantes 2019-03-14 08:51:24]

A Gurre-dalok vagy a Megdicsőült éj egyes részei egész jól fütyülhetők.


2296 Hangyász 2019-03-14 11:56:14 [Válasz erre: 2291 Edmond Dantes 2019-03-13 22:06:00]

Jelentem, én Itáliában még nem láttam suszterinast. Ősszel a pármai Verdi fesztiválon egy csütörtöki napon (Macbeth) 70+ közönséggel telt meg a Teatro Regio, majd a szombati Attilára némileg fiatalodott a közönség.   


2295 Hangyász 2019-03-14 11:53:34 [Válasz erre: 2289 Edmond Dantes 2019-03-12 10:03:20]

A cselédromantika nem gyakorolt olyan butító hatást a maga célközönségére, mint a popszemét. Továbbá az iskolázottabb emberek tisztában voltak az egylapos kották valós értékével, amellyel szemben állt mondjuk Wagner és Brahms. A korabeli sajtó pedig nem hitette el az olvasóival, hogy a magas zeneművészet fogyasztói sznob pszichopaták, de minimum maradi, meggyökeresedett vénemberek. 


2294 Hangyász 2019-03-14 11:47:42 [Válasz erre: 2290 macskás 2019-03-13 07:24:19]

Ezt szépen leképezték a korabeli színházak. Az úri közönség a páholyokban ült, a polgárság a földszinten, népség/katonaság a kakasülőn. 


2293 Edmond Dantes 2019-03-14 08:51:24 [Válasz erre: 2292 macskás 2019-03-13 22:12:22]

Kétséges, hogy a suszterinasoknak volt-e rádió- vagy gramofonkészülékük, de ha volt, akkor annál inkább fütyülhették volna a rádióban, gramofonlemezen hallgatott Schoenberg- stb. melódiákat...de nem fütyülték azokat. Legalábbis én nem hallottam ;-) és szerencsére ezek a készülékek nem voltak hordozhatók = nem sétáltak vele a vonat alá :-(


2292 macskás 2019-03-13 22:12:22 [Válasz erre: 2291 Edmond Dantes 2019-03-13 22:06:00]

Schönberg idejében már volt rádió és gramofonlemez.


2291 Edmond Dantes 2019-03-13 22:06:00 [Válasz erre: 2290 macskás 2019-03-13 07:24:19]

Igen, csak nem nálunk létezett, inkább a taljánoknál. Ahogy egy okos embertől olvastam régebben, ott quasi pertu viszonyban voltak-vannak az operával. Megjegyzem, mindenféle zenével azért ott sincsenek pertuban, Schoenberget az olasz suszterinasok sem fütyülik.. Mifelénk pedig az operát sem.


2290 macskás 2019-03-13 07:24:19 [Válasz erre: 2289 Edmond Dantes 2019-03-12 10:03:20]

Dédszüleink előtt is volt élet, mobiltelefon viszont nem.

Akkoriban létezett a suszterinas-effektus, kérem szépen.

 


2289 Edmond Dantes 2019-03-12 10:03:20 [Válasz erre: 2288 Hangyász 2019-03-12 09:53:04]

Én már elég öreg és megértőbb vagyok. Minden kor fiatalsága "popszemetet" fogyasztott, csak minden korban más számított "popszemétnek". Nagyszüleink, dédszüleink túlnyomó -úgy 99%-os- többsége sem Izolda szerelmi halálát vagy a tegnapi combos rejtvényföladványt (Schoenberget) dúdolta az utcán, fiatalon pláne nem és még kevésbé hallgatta mp3 vagy más lejátszón, okostelón :-) hanem Türk Berta és Vidor Ferike cselédnótáit, Weygand Tibor slágereit, jobb (?) esetben 1-1 új operettnótát. Más kérdés, hogy 80-100 évvel ezelőtt még nem jöttek nekünk az utcán és nem gázolta el őket a vonat olyan okból mint a fiatalembert.


2288 Hangyász 2019-03-12 09:53:04 [Válasz erre: 2286 eccerű 2019-03-11 09:10:04]

A szerencsétlen srác a korszellem áldozata. Ez sajnos aligha engedi meg, hogy a popszemetet falók belássák: Kedvencük öl, butít és nyomorba dönt.


2287 gézamalac 2019-03-11 22:21:35 [Válasz erre: 2286 eccerű 2019-03-11 09:10:04]

A lényeg szerintem még hátrébb keresendő: nyomkodta a telefonját .


2286 eccerű 2019-03-11 09:10:04 [Válasz erre: 2285 Hangyász 2019-03-10 17:55:11]

Szerintem ez stílszerűen szólva vakvágány, ne menj ebbe bele. A halálát nem az okozta, hogy mit hallgatott, hanem az, hogy hogyan. A közlekedéshez  fény-, és hanghatások is társulnak, amelyeket érzékelnie kell tudnia minden résztvevőnek. Teljesen lényegtelen, hogy mi miatt nem hallod meg adott esetben a dudálást, mentőautó szirénáját, tolatóradarod pittyegését, vagy egyebet, ha Varázsfuvola fináléját hallgatod hangosan, a külvilágot kizárva, az ugyanúgy veszélyes, mintha tuc-tuc dübörögne.


2285 Hangyász 2019-03-10 17:55:11

Ide a rozsdás bökőt, hogy nem Mozart vagy Bach okozta ennek a szerencsétlennek a végzetét:

http://www.borsonline.hu/aktualis/zenehallgatas-kozben-gazolta-halalra-a-vonat-szabolcsot/170683

A következtetések levonását a t. fórumozókra bízom.


2284 Hangyász 2019-01-14 10:11:38 [Válasz erre: 2283 Búbánat 2019-01-12 15:07:25]

No, majd ebből is valamiféle parkinsoni bizottság kerekedik ki, amely rengeteg ülésezés után létrehoz egy újabb bizottságot, és így tovább. L. még a klasszikus viccet, amikor egy fiatalember be akar ugrani a Lánchídról a Dunába. Arra jön egy öregember, a folytatás közismert.


2283 Búbánat 2019-01-12 15:07:25

Vashegyi György: A magyar zeneművészet nem véletlenül világhírű

MÁGÓ KÁROLY - 2019.01.12. 09:32  Origo.hu

„Egy éve nevezték ki a Magyar Művészeti Akadémia elnökének Vashegyi Györgyöt, aki alapjaiban változtatná meg például a gyerekek oktatását a zenei területen. Azt is mondja, a művészek, elsősorban a zenészek a tehetség, a hagyomány ereje és a rendelkezésre álló pénz ellenére sem elég hatékonyak. Vashegyi az akadémia elnöki posztja mellett továbbra is vezeti az általa alapított zenekarokat, és néhány hét múlva egy rádióműsora is elindul. A régizene egyik legelismertebb hazai karmestere azt mondja, ezzel is tanítani akar.”

„- Ami azt illeti, engem abszolút nem „neveltek” zenésznek: nincs hivatásos zenész a családomban, s noha mindkét nagyapám amatőrként magas színvonalon hegedült, felmenőim mind egészen mással foglalkoztak. Igaz, fantasztikus általános iskolába járhattam: a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola csodálatos hely volt. Ott saját bőrömön tapasztalhattam annak előnyeit, amiért most, MMA-elnökként az utolsó töltényig szeretnék harcolni: ez pedig a művészeti nevelés, szebben és pontosabban mondva, a művészettel történő nevelés. Jelenleg Magyarországon nagyon rosszul állunk ezen a területen, pedig minden modern tudományos kutatás egyértelműen igazolja, hogy 18 éves korig a művészeti nevelésnek domináns szerepet kell játszania! Ezt mondja az up to date tudomány, ugyanazt, amit egyébként az ókori görögök is mondtak – ez volt Kodály Zoltán filozófiájának a lényege: ő nem zenészt akart nevelni egész Magyarországból (ahogyan azt sokan most is félreértik), hanem zene által kiteljesedett, így minden területen sokkal többre képes, egészséges lelkű magyarokat. Tavaly októberben megfogalmazott elnöki programom első pontja volt, hogy ezzel valamit sürgősen kezdenünk kell. Éppen most folyik a Nemzeti Alaptanterv vitája: a jelenlegi tervezet, amelyet sokan, sok munkával és sok pénzből elkészítettek, sajnos teljesen alkalmatlan a művészeti nevelésre – jelen formájában valószínűleg javíthatatlanul alkalmatlan. Éppen ezért ajánlottuk és ajánljuk fel miniszter úrnak e téren a Magyar Művészeti Akadémia segítségét: a művészettel nevelés kérdésében (annak elméletében és gyakorlatában egyaránt) akadémikusaink közül sokan az egész világon egyedülálló tudással rendelkeznek.”

„Először is szögezzük le: rendszeres gyakorlás nélkül hangszeres téren biztosan nincs folyamatos fejlődés. A magyar zenei képzésben ugyanakkor jelen van egy erős versenyszemlélet, amely sokszor hasznos, de nem mindig jó: néhány tanár úgy akar sikert elérni, hogy az általa tanított növendékek
versenyeket nyernek, és kész. Ha jól emlékszem, Dárdai Pál nyilatkozta nemrég a magyar fociutánpótlásról, hogy amíg egy utánpótlásedzőnek csak az a célja, hogy megnyerje a gyerekekkel a helyi bajnokságot, addig nem lesz itt előrelépés. Ő azt mondja, az lenne az elsődleges feladat, hogy sok tehetséges gyereket a következő szintre küldjenek tovább. Valahol így van ez a zenei képzésben is (még ha ez a hasonlat természetesen sántít is): először is tisztáznunk kell, mi az adott zenei képzés alapvető funkciója. Hol és hogyan nevelünk leendő hivatásos zenészeket, akiknek majd az egész világ legjobbjaival kell (legalább) egyenrangúnak lenniük? És sokkal szélesebb körben, hol és hogyan nevelünk zene (és egyéb művészetek) által kiteljesedett, ezáltal minden területen sokkal többre képes, egészséges lelkű állampolgárokat? Ez utóbbiak zenei és művészeti oktatását biztosan nem
lehet heti egy órába belegyömöszölni: mégis mi az, amit hetente egy órában eredményesen lehetne tanítani? A válasz nem túl bonyolult: nincs ilyen tárgy. Ráadásul a művészetet a többi tárgytól nem elszigetelni kéne (mint egy veszélyes fertőzést), hanem megmutatni, hogy milyen hihetetlenül erős köze van minden máshoz: a történelemhez, az irodalomhoz, a nyelvekhez, de még a matematikához és fizikához is. Tisztában vagyok vele, hogy a közoktatás ügye körül sok-sok nagy tekintélyű szakmai kör és lobbi létezik, amelyek mind mondják a magukét – s ezekkel szemben a művészettel nevelés ügye a múltban sokszor vereséget szenvedett, de az a helyzet, hogy ez így egyszerűen már nem mehet tovább. Véleményem szerint az, hogy sokáig bizony nagyon rosszul csináltunk dolgokat, egyáltalán nem indok arra, hogy most – amikor lehetőségünk lenne újragondolni őket – ne változtassunk rajtuk, mégpedig gyökeresen.

Kodálynak alighanem lenne egy-két (szerintem találó) szava ahhoz, ami itt és most folyik, hadd idézzem tehát most őt, több mint 50 évvel ezelőttről: „Az egész tantervben még mindig túlsúlyban van az értelmi fejlesztés az érzelmi rovására. Számológépeket nevelünk, akiket fölöslegessé tesz az elektronikus számológép. Szűkkeblű embereket, akik semmi nagy és szép iránt nem tudnak lelkesedni. A technika és természettudomány egyoldalú, utilitarisztikus művelése az érzelmi élet és a művészi érzék sorvadásához vezethet.”

„Az európai zenetörténetnek van egy különlegessége – s nem minden más zenekultúrában van ez így –; létezik benne a lejegyzés, azaz a notáció lehetősége, s ez olyan, mint egy tervrajz. Valószínűleg a Kheopsz-piramist vagy a budapesti Parlamentet sem lehetne tervrajz nélkül felépíteni: egyrészt
hamar összedőlnének, másrészt a lépcsőház nem oda vezetne, ahová kell. Így van ez a zenében is: de a zenei notáció, az csak a tervrajz, nem az épület maga – fontos, hogy ezt jól lássuk.

A ma élő magyar zeneszerzők közül Gyöngyösi Levente áll hozzám a legközelebb, nagyon sok művét bemutathattam, nagyszerű zeneszerző. Amikor együtt dolgozunk az aktuális darabján (ilyenkor Levente zongorázik, én vezényelek, egy vagy több énekes énekel), néha azt mondom: „Kedves Levente, írtál itt egy crescendót (azaz egy felhangosodást) a 42. ütemben, de azt nekem jól esne már a 41. ütemben elkezdeni. Szabad?” És akkor Levente erre két dolgot mondhat. Vagy azt, hogy: „Nagyon jó ötlet, köszönöm, írjuk át!” – és akkor megváltozik a műnek egy kis részlete, mindez szerzői jóváhagyással! A másik lehetőség, hogy azt mondja, „Nem, ne haragudj, ezt most nem akarom, mert ennél a résznél én ezt és ezt szeretném...” A lényeg, hogy így olyan információt kaphatok meg az élő zeneszerzőtől, amelyet egy halott komponistától sajnos soha már. Petrovics Emil életműve ezért már régizene: hiába tanította sok kollégánkat a Zeneakadémián, van tőle rengeteg lemez és interjú, közvetlenül már nem tudunk tőle megkérdezni bizonyos, fontos dolgokat. Az európai zenei lejegyzés nem tökéletes: az alapinformáció megadása mellett nagyon szuggesztív, erősen sugall dolgokat. Ha az ember meg akarja érteni azt a darabot, amelyet előad, akkor bizony kutatnia kell. De kutatni érdemes, mert amit megértettünk, azt már sokkal jobban csináljuk.”


2282 Hangyász 2018-08-15 13:10:49 [Válasz erre: 2280 Edmond Dantes 2018-08-09 14:12:02]

Belenéztem az itt belinkelt videókba. Ha neked ez tetszene - nem lennék meglepődve.


2281 macskás 2018-08-09 20:46:33 [Válasz erre: 2279 Edmond Dantes 2018-08-09 14:10:28]

Jajj!

Sajnos, nagyon elfoglalt vagyok:(


2280 Edmond Dantes 2018-08-09 14:12:02 [Válasz erre: 2278 Hangyász 2018-08-06 12:07:56]

A "pont" frappans, trendi es fancy. A tobbi nem annyira es nem is biztos, hogy ugy van. Latni kellene.


2279 Edmond Dantes 2018-08-09 14:10:28 [Válasz erre: 2277 macskás 2018-07-20 15:28:38]

Le teccett maradni MAO/61000-rol. Eeejnye-beeejnye miaumiaumiau ;-)


2278 Hangyász 2018-08-06 12:07:56

Kovács Jánosnak teljesen igaza van. Pont. A "RockGiovanni" közreműködői pedig szégyelljék magukat.


2277 macskás 2018-07-20 15:28:38

2277


2276 B.Cs 2018-03-03 13:05:27

"A jelen sokkal tartozik a múltnak, s ha ezt a tartozást ki nem egyenlíti, a jövőtől sem követelhet." (Jókai Anna) Ez a végtelenül bölcs gondolat annak kapcsán jutott eszembe, amelyet egy másik fórumon már megemlítettem.  

http://www.parlando.hu/2018/2018-1/2018_evi_szuletesnaposok.htm

 


2275 sztalin 2017-11-12 12:35:00

Vajon Halász Judit tényleg elénekli a 4 utolsó éneket (Strauss)? Vagy ő egy másik Halász Judit? A Dohnányi Zenekarról bármit el tudok képzelni...

Zeneakadémia

2018-04-22 19:30:00

Zombola: II. szimfónia
Schumann: I. szimfónia
Strauss: Négy utolsó ének
 
Halász Judit – ének 
 
Vezényel: Guido Mancusi

 

© Budafoki Dohnányi Zenekar

2274 musicus2 2017-11-04 23:42:14 [Válasz erre: 2273 musicus2 2017-11-04 23:39:22]

Sőt basso-profondo kontraalt is van... mindenki ismerte és szerette a kedves Nyitnike nénit a Kossuthon. 


2273 musicus2 2017-11-04 23:39:22 [Válasz erre: 2271 macskás 2017-09-22 19:47:25]

Sőt, alt kontratenor is van...


2272 IVA 2017-09-23 03:28:35 [Válasz erre: 2271 macskás 2017-09-22 19:47:25]
A Székely fonó 2016. október elsejei felújítása óta úgy gondolom, Ulbrich Andrea ilyen.

2271 macskás 2017-09-22 19:47:25
Van olyan, vagy mondjuk úgy, hogy mezzo-kontratenor?

2270 Hangyász 2017-08-12 10:49:36
http://valasz.hu/kultura/tul-lehet-e-elni-egy-klasszikus-zenei-koncertet-125047 Csontos Szigfrid módosított története némileg aktualizálva. Mivel igazolják a túlélést? Aki az ülepén vagy állva mindvégig kibírja úgy, hogy nincs eldugaszolva a füle, az már túlélőnek tekintendő? Van-e orvos, aki megállapítja az esetleges elhalálozást, és mit kezdenek a holtakkal?

2269 Edmond Dantes 2017-06-08 08:09:15
Interjú a Magyar Narancs június 1-jei számában Hamar Zsolttal (a nyomtatott kiadásban) „Ez egyfajta gyászév lesz” Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar új zeneigazgatója Sokat dolgoztak együtt a korán elhunyt Kocsis Zoltánnal, őrizni akarja az örökséget, de tovább kell lépni.

2268 Búbánat 2017-06-02 23:05:52
[url] http://www.mediaklikk.hu/2017/06/02/kristof-reka-lett-a-virtuozok-2017-gyoztese-gratulalunk/; Kristóf Réka [/url] lett a „Virtuózók” 2017-es évadának győztese Kristóf Réka egy éven át havi bruttó egymillió forintot kap és felléphet a New York-i Carnegie Hallban az Armel Operafesztivál felajánlásaként. A kicsik korcsoportjában Abouzahra Amira, a tiniknél Kis Radu, míg a nagyok között Kristóf Réka jutott a Virtuózok fináléjába. A három versenyző két-két darabbal állt a közönség elé, egy klasszikus és egy crossover művel. A finálét a Duna televízió és a Duna Wolrd csatorna élőben sugározta. A nézők sms-ben vagy egy applikációval szavazhattak kedvencükre, Kristóf Réka a beérkezett szavazatok több mint 40 százalékával nyerte meg a Virtuózok harmadik szériájának fődíját. A másik két korcsoportnyertes egy éven át havi bruttó 500-500 ezer forintot nyert zenei tanulmányaira. Ezen túl Abouzahra Amira fellépési lehetőséget nyert a Berlini Filharmonikusok koncerttermében, Kis Radu pedig a londoni Covent Gardenben léphet színpadra. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap különdíját Simic Aleksander; a Liszt Ferenc Kamarazenekar különdíját Magyary Timót, Simic Aleksander és Abouzahra Amira kapta. Molnár Levente Liszt-díjas operaénekes Kristóf Rékának, Beéri Benjáminnak, Ioni Eduárdnak és Kis Radunak ajánlott fel különdíjat. A péntek esti finálét a klasszikus zenei tehetségkutató első szériájában feltűnt Boros Misi zongorajátéka nyitotta, majd a Virtuózok idei két új zsűritagja, Várdai István csellóművész és Balázs János zongoraművész is színpadra lépett. - MTI - [2017.06.02.]

2267 Heiner Lajos 2017-06-02 20:51:21 [Válasz erre: 2265 Edmond Dantes 2017-06-02 17:42:16]
Lesz majd államilag dotalt Meszarszek-cimbalom is, telen-nyaron gazfutessel.

2266 Csiki Gábor 2017-06-02 18:36:49
Bocsánat, hogy szét-offoltam ezt a topikot a hülye kérdésemmel, de csak mist vettem észre, hogy a Társalgóban már elkezdődött ebben a témában egy beszélgetés. Hagyjuk is ezt itt abba.

2265 Edmond Dantes 2017-06-02 17:42:16
Tökmindegy, hogy darabja 76 vagy 300 millió. Egy (1) db. valós = piaci rendelés sem érkezett rá. A szóban forgó 10 db-ot az "illetékes" minisztérium rendelte meg, természetesen közpénzből és sózza rá 7 itthoni és 2 külföldi intézményre + a tizediket még nem árulták el, hogy hová. Azaz kifejlesztés: közpénzből, "értékesítés" (így = idézőjelben) közpénzből, minden egyéb (pl. világkiállításra szállítás stb.) közpénzből. Ld. Momus társalgó/6011 = MNB már visszakérte a fejlesztésre adott pénzt, szerződésszegés címén. És ez még remélhetőleg nem a vége a történetnek. Mindenki eldöntheti, hogy ezt a dolgot felhánytorgatni "nem illik" vagy elkövetni "nem illik".

2264 Csiki Gábor 2017-06-02 15:03:19 [Válasz erre: 2263 tiberio 2017-06-02 14:51:11]
Na, megnéztem, tényleg becsaptak a címmel: a kifejlesztésére költöttek ennyit. Ha tényleg 76 az ára, akkor az bizonyára rendben van, mert arról tényleg nem Bogányi tehet, hogy nekem - akinek még egy Csajkovszkij-pianinim sincsen - a csúcs-Faziolihoz mért 10 milliós különbség is soknak tűnik.

2263 tiberio 2017-06-02 14:51:11 [Válasz erre: 2262 Csiki Gábor 2017-06-02 14:42:11]
Nem tudom. Lehet, hogy a fejlesztése volt annyi... Ez csak tipp.

2262 Csiki Gábor 2017-06-02 14:42:11 [Válasz erre: 2261 tiberio 2017-06-02 14:35:57]
"Orbán is imádta a 300 milliós magyar csodazongorát". Akkor tehát nem szabad mindennek bedőlnöm, amit az Indexen olvasok?

2261 tiberio 2017-06-02 14:35:57 [Válasz erre: 2260 Csiki Gábor 2017-06-02 13:37:12]
2015-ben az EMMI 10 db-ot rendelt belőle 760 millió Ft-ért, azaz darabja 76 millió. Ezt egy másik cikkben olvastam.

2260 Csiki Gábor 2017-06-02 13:37:12
Bocsánat, hogy eltérek az éppen aktuális tárgytól, de egyszerűen nen találtam arra alkalmasabb topikot, hogy a [url]http://index.hu/gazdasag/2017/06/01/mnb_csodazongora_visszakert_tamogatas/;tegnapi újsághírrel[/url] kapcsolatban feltegyek egy óvatos kérdést - bízva abban, hogy egy nálam értőbb személy meg is válaszolja azt. Utánanéztem a neten, hogy a legnagyobb kés legdrágább Fazioli koncertzongora (F308-as) ajánlott kiskereskedelmi ára 248.000 dollár, vagyis úgy 65 millió forint. A Bogányi-zongoráé 300 millió a cikk szerint. Ekkora különbség hallható vajon a két hangszer között, és ha igen, akkor erre valóban van kereslet a világ hangszerpiacán? Nem gúnyolódom, tényleg érdekel, mert sem a magyar hangszert, sem az olasz prémium-márkát még nem hallottam, mindenesetre ez utóbbi sokak szerint a legjobb zongorákat gyártja a földjerekségen. Herbie Hancocknak pl. évek óta megfelel.

2259 Edmond Dantes 2017-04-13 19:36:02
Beszélgetés Hamar Zsolttal és Herboly Domonkossal itt: http://inforadio.hu/kultura/2017/04/10/igy_folytatodik_a_filharmonikusok_munkaja_kocsis_zoltan_halala_utan/ Interjú Hamar Zsolttal itt: http://nepszava.hu/cikk/1126311-hamar-zsolt-kocsis-a-mesterem-mentorom-peldakepem-volt/

2258 Edmond Dantes 2017-04-05 09:42:11 [Válasz erre: 2247 joska141 2017-03-29 07:50:30]
Még egy, ezt megelőző cikk ugyanonnan: http://nepszava.hu/cikk/1124575-eotvos-helyett-hamar

2257 kétked 2017-04-02 19:35:10 [Válasz erre: 2256 kétked 2017-04-02 19:34:37]
időben.

2256 kétked 2017-04-02 19:34:37 [Válasz erre: 2255 társalgó 2017-04-02 11:21:22]
Igen, igazad van, KG nagyot hibázott, amikor azt hitte, hogy lehetséges nem fidesznyik kádert kinevezni egy ilyen posztra és ezt nem látta be.

2255 társalgó 2017-04-02 11:21:22 [Válasz erre: 2251 Momo 2017-03-31 10:34:34]
Nagyon korrekt interjú. Köszönet a megosztásért! Fáy Miklós arányérzékét, és a téma iránti elkötelezettségét dicséri a realitáshoz ragaszkodó megjelenítés. Kár, hogy Kovács Géza korábbi megszólalásaiban nem tudott a bulvárújságírók balhé keltésének ellenállni, és nagyon is megérthető csalódottságának időnként eléggé furcsán hangot adni.Az különösen szép, hogy Kocsis Zoltánt heroizálás helyett a maga valóságában, a mindannyiunkhoz közel álló, mégis mindenkinél magányosabb zseniként festi le.

2254 Sipi 2017-04-01 18:29:37 [Válasz erre: 2252 Momo 2017-03-31 10:37:06]
Nekem is tetszett.

2253 -zéta- 2017-03-31 14:52:39 [Válasz erre: 2252 Momo 2017-03-31 10:37:06]
Egyetértek...

2252 Momo 2017-03-31 10:37:06 [Válasz erre: 2251 Momo 2017-03-31 10:34:34]
(Nekem messze ez az interjú tetszik legjobban az ez ügyben megjelent írások közül.)

2251 Momo 2017-03-31 10:34:34
[url]http://faymiklos.hu/2017/03/29/kovacsgeza;A kapirgáló tyúk és az égő csipkebokor[/url] - Fáy Miklós interjúja Kovács Gézával "...neki egy-egy próbája volt elképesztő. Ezt aztán lehet, hogy a muzsikusok néha unták. Ott ültek a próbateremben, a vonó ott volt a húron, és akkor Zoli elkezdte az összefüggéseket megvilágítani, hogy Ravel ebben a pillanatban akarva vagy akaratlanul Wagnert idézi, akit egyébként nem szeretett. És akkor belebonyolódott valami nem is zene- hanem szellemtörténeti előadásba, amelyet a Columbia Egyetemtől a Zeneakadémiáig mindenütt ittak volna az emberek, vagy egy jobb világban a televízió nézői, mint annak idején Bernsteint. A muzsikus meg ott ült, és arra várt, hogy egy-kettő-három-négy legyen." (faymiklos.hu)

2250 Edmond Dantes 2017-03-29 14:37:20 [Válasz erre: 2249 Heiner Lajos 2017-03-29 11:11:22]
Ugyanaz, ami Brogni kardinális családi állapota, ha nőül ve(he)tte volna Rachelt.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.