vissza a cimoldalra
2022-10-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5700)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63749)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7723)
Opernglas, avagy operai távcső... (21499)
Milyen zenét hallgatsz most? (25127)
Kedvenc felvételek (699)
Kedvenc előadók (2933)
Társművészetek (2575)
Momus társalgó (6406)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2407)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Digitális kerekasztal (128)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Házy Erzsébet művészete és pályája (5396)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5221)
Erkel Színház (11301)
Operett, mint színpadi műfaj (5229)
Kedvenc magyar operaelőadók (1248)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3272)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3178)
A nap képe (2338)
Ilosfalvy Róbert (1004)
Pantheon (3145)
Jonas Kaufmann (2527)
Bánk bán (3031)
Kolonits Klára (1224)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (482)
A Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról... (715)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1567)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

2670   Edmond Dantes • előzmény2667 2021-10-01 10:35:05

Kedves Tejberizs! Megtisztel és/de egyben sajnálom is, ha beírásomból csupán ez az egy mondat ragadta meg, ezt emeli ki. Ezek szerint hiába írtam előtte hosszabban mindazt, amit írtam ... kár. Kérdésére max. annyit tudnék válaszolni, hogy hátradőlés helyett előre hajolva kell hallgatni Wagnert, előzetesen egy jó kávéval fölszerelkezve kövesse mindenki Cherubino fórumtárs javaslatát: mindenki csinálja azt és úgy, amit, ahogyan akar(ja). Én meg javaslom a könyvet elolvasni :-)

2667   Tejberizs • előzmény2666 2021-09-30 23:17:17

Kedves Edmond Dantes! Köszönöm reagálását! Van egy kérdésem az abban szereplő egyik mondattal kapcsolatban, ami – ha jól értettem – a saját véleménye, és nem csak Gottfried Wagner véleményét idézi abban. A mondat: „Innentől fogva nézetem szerint (is) önámítás hátradőlni a karosszékben vagy az operaházi zsöllyében azzal, hogy "engem csak Wagner zenéje érdekel, semmi más, amit csinált, mondott és/vagy amit a család művel(t) csinál azóta, a zenéje pedig zseniális,pont".” Már máshol is találkoztam ehhez hasonló véleménnyel, de arról semelyik esetben nem esett szó, hogy ha hátradőlni önámítás, akkor mit kellene csinálni helyette. Ön szerint mi a helyes, a megfelelő hozzáállás a wagneri operához?

2666   Edmond Dantes • előzmény2661 2021-09-30 11:03:52

Kedves Tejberizs! Köszönöm figyelmét, figyelmességét. Hangnemváltástól és ütemszámtól függetlenül szakszerű, érthető elemzés és a saját "hangneme" is méltó a portálhoz és a fórumhoz :-)  ... azonban mint szinte minden művészet, a zene sem vegytiszta produkció, olykor egy virágcsendélet is hordoz mögöttes tartalmat. Nem bonyolódnék esztétikai fejtegetésekbe, főleg, mert nem szakmám. Szűkítve a kört az operára, annyit így is ki merek jelenteni, hogy -ha egyáltalán- legkésőbb a barokk óta a klasszikus opera (is) a korának mindig megfelelő, azaz gyakran megfelelni nem akaró politikai-ideológiai tartalmat hordozott, amit az általuk generált politikai, erkölcsi, ideológiai botrányok követtek, a Cositól kezdve a forradalmat indító Portici némán át számos bel canto darabig és Verdiig, amit a sok akkori cenzúrázás, (be)tiltás is igazol. Ezt a politikai-ideológiai tartalmat fokozta Wagner illetve művei a végletekig és máig (örök időkig?) tartó hatással. Ellent kell mondanom egyik fórumtársunk ama véleményének, miszerint Wagner operái csupán az akkoriban született nemzeti operák közé tartoznak, nem többek, nem kevesebbek, legfeljebb jobbak, időtállóbbak, és szélesebb körben  maradtak repertoáron, mint teszem azt a Halka, Az eladott menyasszony, az Ivan Szuszanyin és társaik zöme. Nem. Wagner -szerintem és sokak szerint, leginkább pedig őszerinte!- nem csupán német "nemzeti" operá(ka)t akart írni, azt egyébként már megtette őelőtte pl. C.M. Weber. Ő olyan összművészeti alkotásokat akart létrehozni, amikben zene, irodalom, filozófia, világnézet, politika és ki tudja, mi még,  azonos súllyal, horderővel jelenik meg. Sőt, a zene talán "csak" kifejezi, mintegy "aláfesti" költeményeit, irodalmi, filozófiai, világnézeti munkáit és munkásságát. A zenén keresztül akarta meghódítani a világmindenséget, maga alá gyűrni minden mást, ami és aki nem ő vagy nem őróla szól. Ha jól értettem, ezt fejti ki a dédunoka a vitatott könyvben, fejezetről fejezetre  ld. a fejezetcímeket 2625 itt. Innentől fogva nézetem szerint (is) önámítás hátradőlni a karosszékben vagy az operaházi zsöllyében azzal, hogy "engem csak Wagner zenéje érdekel, semmi más, amit csinált, mondott és/vagy amit a család művel(t) csinál azóta, a zenéje pedig zseniális,pont". Maradva fenti egyszerű példánál: egy virágcsendélet valóban lehet értéksemleges és mindegy, hogy alkotója milyen nézeteket vall(ott) emberi fajról, nőkről (vagy férfiakról), zsidóságról, bármiről. Wagner életműve azonban, ebben biztosan mindenki egyetért, jóval bonyolultabb, mint egy virágcsendélet, de mennyire! Szívesen írnám, hogy ő maga tiltakozna leghangosabban, ha élne, hogy egyetemes(nek hitt) életművét, filozófiáját, a világról alkotott olyan-amilyen nézeteit csupán zenéje élvezetére redukálják, de nem írom. Részben nem tudom bizonyítani, részben, a könyvet olvasva kiderül, milyen rugalmasan tudta változtatni nézeteit személyes sorsának jobbítása érdekében, gerinctelenül az aktuális helyzethez alkalmazkodva. Hogyan lett -hogy egyetlen példát emeljek ki- lelkes majd üldözött republikánus forradalmárból hithű és talpnyaló royalista, amikor legkevésbé erkölcsi, annál inkább anyagi-életviteli érdekei és céljai úgy kívánták. Mondhatjuk, úgyszólván megelőzte korát és a modern kor jellegzetes politikus-típusának előképe volt ő, talán inkább, mint bárki más az ő szintjén. Még egyszer írom: fenti gondolatok nem saját szüleményeim, hanem a szerző dokumentált gondolatai, én legfeljebb csak fölvezettem, 1-2 példával, "betoldással" egészítettem ki azokat. Természetesen mindenkinek jogában áll ezek után is emelt fővel leszögezni: "én csakis a zenéjére vagyok kiváncsi, semmi és senki másra". De a tények attól még tények maradnak és velünk maradnak.

2661   Tejberizs • előzmény2653 2021-09-28 22:01:45

Üdvözletem!

Érdeklődéssel olvastam az alábbi eszmecserét. Az Edmond Dantes fórumtárs által idézett, Gottfried Wagnernek a Mesterdalnokok C-dúrjáról szóló gondolatai okán ragadtam billentyűzetet. Előrebocsátom, nem vagyok a téma szakértője semmilyen értelemben, csak a saját megfigyeléseimre támaszkodva írom, amit írok. Véleményem szerint a Mesterdalnokok III. felvonása fináléjának C-dúrja nem önmagában álló zenei elem, ami akkor „csak úgy” megjelenik, hogy egyszerűen csak „ragyogjon”. Hanem következménye és ki- ill. beteljesedése egy korábbi, nagyon jelentős eseménynek: Hans Sachsnak a Wahn-monológ vége felé történő elhatározásának. A „Nun aber kam Johannistag!” mondat utolsó szótagjánál szólaltatja meg a C-dúr akkordot a teljes zenekar, és ez a hangnem ezután a monológ végéig, Walther megjelenéséig megmarad. Tudomásom szerint ez az első alkalom a műben – természetesen az I. fv. Előjátékától eltekintve – amikor a C-dúr hangnemnek jelentős zenedramaturgiai szerepe van. Wagner nagyon gondosan, a maximális hatásra törekedve készíti elő ezt a C-dúrt: az előtte levő oldalon 3 hangnemváltás van, a kulcsmondat előtt poco rallentando utasítás, a mondat közben Sehr breit tempómódosítás és két rövid szünet is, a dinamika piano - molto crescendo - forte módon változik két ütem alatt a „tag” szótag C-dúrjáig. (A zenének ez a „kivilágosodása” talán még Haydn „Es werde licht!”-jéhez is mérhető.) Wagnert ismerve az nem lehet sem véletlen, sem hatásvadász zenei bűvészkedés, hogy ilyen alapossággal dolgozta ki ezt a részt. Hanem inkább minél jobban az eszünkbe-fülünkbe akarja vésni ezt a pillanatot, a hangzással együtt, hogy „közünk legyen hozzá” és majd később, a Finale során emlékezzünk rá. A C-dúrnak ez a Wahn-monológbeli „beállása” nyilván nem csak a nappal eljövetelének, a világosságnak a régről ismert zenei toposza, hanem egy nagyon jelentős, talán a mű legjelentősebb elhatározásának a jelképe is: Sachs „megvilágosodásáé”, amikor rádöbben, mit kell tennie, és elhatározza, hogy meg is teszi azt, bármilyen nehéz is legyen számára a lemondás. Nekem meggyőződésem, hogy a Finale C-dúr hangzása erre az eseményre utal vissza, mert itt teljesedik be az ottani elhatározás.

2653   Edmond Dantes • előzmény2643 2021-09-28 15:04:10

Kedves Cherubino!

Az ön és csakis az ön kedvéért (vagy a te kedvedért? - majd kialakul) idézek a könyv vonatkozó fejezetéből: Zsidóüldözés C-dúrban: A nürnbergi mesterdalnokok. "A Mesterdalnokok hírhedt befejezésében a közösség megidézésének zenei-világnézeti eszközeként alkalmazza Wagner a ragyogó C-dúrt. 'Tiszteljétek német mestereiteket!', énekelteti Wagner Hans Sachsszal. Hogy aztán mi a német művészet, és mi nem az, ki a német mester,  és ki nem az, ki tartozik a német népi közösséghez, és ki nem - azt Sachs alakjában Richard Wagner a  Mesterdalnokokban az önmaga és a németek nevében egyszer s mindenkorra tisztázni akarta." Idézet vége. Ezután a szerző Sachs szózatát idézi, majd valamivel lejjebb, idézem: "Ettől fogva a Mesterdalnokok a német nacionalista mámor számára perfekt stimuláló zenének bizonyult, II. Vilmos császári birodalmától Adolf Hitler náci államáig. Ez utóbbi 'örök időkre a birodalmi pártnapok ünnepi játékának' nyilvánította az operát." És zárásul még egy idézet: "...minden német opera legnémetebbje... a mi németségünk reinkarnációja ... a felrázó tömegkórus 'Szent nap, Most serkenj, kegyes nép' kézzelfogható szimbóluma a német nép újraébredésének ... Köddé foszlott a Szent Római Birodalom, nekünk megmaradt a szent német művészet." E záró idézetet G. Wagner is csupán idézi ... bizonyos dr. Joseph Goebbelstől, aki 1933 nyarán, az opera élő rádióközvetítésének szünetében mondotta e magasztos szavakat.

Hangsúlyoznám, általánosságban: 1) szeretem Wagner operáit, köztük a Mesterdalnokokat 2) engem fölösleges támadni, én csupán elolvastam egy könyvet, és fejezetcímek felsorolásával kiegészítve, röviden igyekeztem összefoglalni a lényegét, nem pedig "recenziót" írtam, mint azt egyik fórumtársunk állította. 3) Nem vagyok Gottfried Wagner itteni helytartója vagy képviselője. Akinek ő (ő!) és az ő könyve nem tetszik, hozzá forduljon, őt támadja!

2643   Cherubino 2021-09-28 10:45:22

Kedves E. Dantes!

Mélységesen történetietlen a  "Heil Sachs!"-t Heil Hitlernek érteni. Sachs a maga érdemeiért kivívott tekintéllyel rendelkezik a nürnbergi mesterek körében. "Kultuszához" semmi köze semmiféle politikai manipulációnak.

Ha megnézzük a záró szózatot, az a német nyelvet ( és nem birodalmat, még kevésbé a fajt) élteti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
13:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Erkel Ferenc: Bánk bán

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

MOZART: Figaro házassága (Szcenírozott koncert zongorával)
PályaStart Mesterkurzus Zárókoncert
Almaviva gróf: Antóni Norbert/Cser Ágoston
Figaro: Borbély Lehel Tihamér/Kereszturi Gergely
Bartolo: Czinke László/Havalda Balázs
Barbarina: Csörgeő Luca/Pusztai Hajnalka/Janovics Gréta
Susanna: Faragó Dóra/Dros Enikő
Almaviva grófné: Farkas-Varga Anna
Basilio: Leszkó Balázs
Cherubino: Ortan Vivienne
Zongorán közreműködik: Harazdy Miklós, Thiago Bertoldi
Rendező: Béres Attila

18:00 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Szappanos Tibor, Haja Zsolt
Ruskó Rózsa (fuvola), Schunk Franciska (hárfa)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Fúvószenekara (karnagy: Makovecz Pál)
Vezényel: Antal Mátyás
Mozart: Szöktetés a szerájból, K. 384 - nyitány
Mozart: C-dúr versenymű fuvolára, hárfára és zenekarra, K. 299
Mahler: Das klagende Lied (A panaszos dal). „Mese kórusra, szólistákra és zenekarra” - a háromtételes eredeti változat magyarországi bemutatója
- I. Erdei mese
- II. A vándormuzsikus
- III. Lakodalom

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Népzene Tanszék 15"
Magyarpéterlaki táncdallamok
Rostás Áron (cimbalom), Nagy Zsolt (brácsa), Bálint Domonkos (nagybőgő)
Szentesi dallamok Váczi József repertoárjából
Horváth Marcell (tekerő), Félegyházi Miklós (duda), Tulipán Zsombor (klarinét)
Karácsonyi énekek és boricák Hétfaluból
Nádasdy Fanni (ének), Várai Áron (ének), Csenki-Túri Luca (hegedű), Csenki Zalán (koboz)
Diákdalok 18. század végi sárospataki melodiáriumokból
Hegedűs István, Horváth Bálint, Csörsz Rumen István, Félegyházi Miklós, Gubinecz Ákos, Gárgyán Zoltán (ének)
Kolovođa – Dráva menti horvát tamburazene Vujicsics Tihamér gyűjtéséből
A Vujicsics Együttes tagjai, valamint a tanszék jelenlegi és egykori hangszeres és énekes hallgatói, tanárai
Malo kolo – kolófüzér Vujicsics Tihamér, Bartók Béla és saját gyűjtésű motívumok felhasználásával
A tanszék jelenlegi és egykori tambura, harmonika és fúvós szakos hallgatói, tanárai
Kalino oro és Čarlama – makedón és szerb táncdallamok
A Vujicsics Együttes tagjai, valamint a tanszék jelenlegi és egykori tambura, harmonika és fúvós szakirányos hallgatói, tanárai
Szünet
Válogatás Bartók Béla és Kodály Zoltán Ipoly menti gyűjtéseiből
Avas Bendegúz, Tóth Zsombor (duda)
Moldvától Bácskáig
Berta Alexandra (citera, ének), Csenki Zalán (koboz), Horváth Bálint (basszprímtambura)
Szentes környéki dallamok Szenyéri Dániel repertoárjából
Buglyó Petra (ének), Tulipán Zsombor (klarinét), Horváth Marcell (tekerő), Félegyházi Miklós (duda)
Messzi tájak hangjai – népdalok Bartók Béla törökországi (1936) és algériai (1913) gyűjtéséből
Boros-Guessous Majda Mária (ének), Szlama László (furulya, koboz), Boros Gerzson Dávid (davul, darabuka), Saïd Tichiti (guembri), Smuk Tamás (darabuka)
Magyarszováti keserves és csárdás
Buglyó Petra (ének), Tulipán Zsombor (furulya)
Magyar tánc és összerázás Magyarszovátról
Gombai Tamás, Nyitrai Tamás, Takács Borbála (hegedű), Árendás Péter, Szilágyi Szabolcs (kontra), Bálint Domonkos (nagybőgő), Nyitrai Marianna, Zolnai Sára (ének)

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre (zongora)
Beethoven: c-moll „Pathétique”-szonáta, op. 13
Beethoven: f-moll “Appassionata” szonáta, op. 57
Bach-Busoni: d-moll chaconne
Chopin: Esz-dúr keringő, op. 18
Wagner-Liszt: 2 átirat a Tannhäuser c. operából
– Wolfram románca az Esthajnal csillaghoz
– A vendégek bevonulása

20:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: Tosca
A mai nap
született:
1908 • Bartha Dénes, zenetörténész († 1993)
elhunyt:
1920 • Max Bruch, zeneszerző, karmester (sz. 1838)
2016 • Sir Neville Marriner (sz. 1924)