vissza a cimoldalra
2022-08-08
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (684)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63550)
Haladjunk tovább... (237)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5582)
Társművészetek (2550)
Opernglas, avagy operai távcső... (21470)
Momus társalgó (6396)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7675)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11890)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3258)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Operett, mint színpadi műfaj (5192)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)
Kolonits Klára (1223)
Pantheon (3113)
Edita Gruberova (3172)
A nap képe (2319)
Rost Andrea (2113)
Kimernya? (4574)
Momus-játék (6308)
Wagner (2701)
Jonas Kaufmann (2526)
Bende Zsolt (178)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

2661   Tejberizs • előzmény2653 2021-09-28 22:01:45

Üdvözletem!

Érdeklődéssel olvastam az alábbi eszmecserét. Az Edmond Dantes fórumtárs által idézett, Gottfried Wagnernek a Mesterdalnokok C-dúrjáról szóló gondolatai okán ragadtam billentyűzetet. Előrebocsátom, nem vagyok a téma szakértője semmilyen értelemben, csak a saját megfigyeléseimre támaszkodva írom, amit írok. Véleményem szerint a Mesterdalnokok III. felvonása fináléjának C-dúrja nem önmagában álló zenei elem, ami akkor „csak úgy” megjelenik, hogy egyszerűen csak „ragyogjon”. Hanem következménye és ki- ill. beteljesedése egy korábbi, nagyon jelentős eseménynek: Hans Sachsnak a Wahn-monológ vége felé történő elhatározásának. A „Nun aber kam Johannistag!” mondat utolsó szótagjánál szólaltatja meg a C-dúr akkordot a teljes zenekar, és ez a hangnem ezután a monológ végéig, Walther megjelenéséig megmarad. Tudomásom szerint ez az első alkalom a műben – természetesen az I. fv. Előjátékától eltekintve – amikor a C-dúr hangnemnek jelentős zenedramaturgiai szerepe van. Wagner nagyon gondosan, a maximális hatásra törekedve készíti elő ezt a C-dúrt: az előtte levő oldalon 3 hangnemváltás van, a kulcsmondat előtt poco rallentando utasítás, a mondat közben Sehr breit tempómódosítás és két rövid szünet is, a dinamika piano - molto crescendo - forte módon változik két ütem alatt a „tag” szótag C-dúrjáig. (A zenének ez a „kivilágosodása” talán még Haydn „Es werde licht!”-jéhez is mérhető.) Wagnert ismerve az nem lehet sem véletlen, sem hatásvadász zenei bűvészkedés, hogy ilyen alapossággal dolgozta ki ezt a részt. Hanem inkább minél jobban az eszünkbe-fülünkbe akarja vésni ezt a pillanatot, a hangzással együtt, hogy „közünk legyen hozzá” és majd később, a Finale során emlékezzünk rá. A C-dúrnak ez a Wahn-monológbeli „beállása” nyilván nem csak a nappal eljövetelének, a világosságnak a régről ismert zenei toposza, hanem egy nagyon jelentős, talán a mű legjelentősebb elhatározásának a jelképe is: Sachs „megvilágosodásáé”, amikor rádöbben, mit kell tennie, és elhatározza, hogy meg is teszi azt, bármilyen nehéz is legyen számára a lemondás. Nekem meggyőződésem, hogy a Finale C-dúr hangzása erre az eseményre utal vissza, mert itt teljesedik be az ottani elhatározás.

2653   Edmond Dantes • előzmény2643 2021-09-28 15:04:10

Kedves Cherubino!

Az ön és csakis az ön kedvéért (vagy a te kedvedért? - majd kialakul) idézek a könyv vonatkozó fejezetéből: Zsidóüldözés C-dúrban: A nürnbergi mesterdalnokok. "A Mesterdalnokok hírhedt befejezésében a közösség megidézésének zenei-világnézeti eszközeként alkalmazza Wagner a ragyogó C-dúrt. 'Tiszteljétek német mestereiteket!', énekelteti Wagner Hans Sachsszal. Hogy aztán mi a német művészet, és mi nem az, ki a német mester,  és ki nem az, ki tartozik a német népi közösséghez, és ki nem - azt Sachs alakjában Richard Wagner a  Mesterdalnokokban az önmaga és a németek nevében egyszer s mindenkorra tisztázni akarta." Idézet vége. Ezután a szerző Sachs szózatát idézi, majd valamivel lejjebb, idézem: "Ettől fogva a Mesterdalnokok a német nacionalista mámor számára perfekt stimuláló zenének bizonyult, II. Vilmos császári birodalmától Adolf Hitler náci államáig. Ez utóbbi 'örök időkre a birodalmi pártnapok ünnepi játékának' nyilvánította az operát." És zárásul még egy idézet: "...minden német opera legnémetebbje... a mi németségünk reinkarnációja ... a felrázó tömegkórus 'Szent nap, Most serkenj, kegyes nép' kézzelfogható szimbóluma a német nép újraébredésének ... Köddé foszlott a Szent Római Birodalom, nekünk megmaradt a szent német művészet." E záró idézetet G. Wagner is csupán idézi ... bizonyos dr. Joseph Goebbelstől, aki 1933 nyarán, az opera élő rádióközvetítésének szünetében mondotta e magasztos szavakat.

Hangsúlyoznám, általánosságban: 1) szeretem Wagner operáit, köztük a Mesterdalnokokat 2) engem fölösleges támadni, én csupán elolvastam egy könyvet, és fejezetcímek felsorolásával kiegészítve, röviden igyekeztem összefoglalni a lényegét, nem pedig "recenziót" írtam, mint azt egyik fórumtársunk állította. 3) Nem vagyok Gottfried Wagner itteni helytartója vagy képviselője. Akinek ő (ő!) és az ő könyve nem tetszik, hozzá forduljon, őt támadja!

2643   Cherubino 2021-09-28 10:45:22

Kedves E. Dantes!

Mélységesen történetietlen a  "Heil Sachs!"-t Heil Hitlernek érteni. Sachs a maga érdemeiért kivívott tekintéllyel rendelkezik a nürnbergi mesterek körében. "Kultuszához" semmi köze semmiféle politikai manipulációnak.

Ha megnézzük a záró szózatot, az a német nyelvet ( és nem birodalmat, még kevésbé a fajt) élteti.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1940 • Gregor József, énekes († 2006)
1953 • Bándi János, énekművész