Született szubrett, reflektorok nélkül – Szendy Szilvi operetténekesnő a Gyere, mesélj! műsorban
„Egyszerre énekel, táncol, flörtöl, bajt kever, majd
mosolyogva el is simítja – mindezt úgy, hogy egy pillanatra sem esik ki a
ritmusból. Leggyakrabban ilyen a színpadon Béres Ildikó vendége, Szendy Szilvi
operetténekesnő. De mi történik akkor, amikor elhallgat a zenekar, lemegy a
fény, és csak az a nő marad, aki mindezt életben tartja? – a Gyere, mesélj!
műsorban erről is kérdezzük.”
(57:06
perc)
Erdély
TV – YouTube – 2026. február 8.
A műsorban „meglepetésvendégek” vallanak – bejátszott interjúrészletekben
– Szendy Szilviről: Béres Attila,
rendező-igazgató; Lőcsei Jenő,
táncművész-koreográfus; Peller Károly,
operetténekes-táncoskomikus
Hoztam egy részletet a tegnapi Csillagok találkozása gálából. Egy igazán különleges élmény volt és újra bebizonyosodott hogy a cirkusz és az operett nagyon jól megfér egymás mellett. Erre a legjobb példa a Kislány Vigyázz melyet Sándor Péter és Kiss Zoltán adtak elő, hozzájuk pedig csatlakozott Ifj Donnert Antal és Donnert Emilia egy bravúros lovas számmal.
Ma a Fővárosi Nagycirkusz Csillagok találkozása néven ad gálát a Budapesti Operettszínházzal karöltve. Részletek hangoznak el a Cirkuszhercegnő, Csárdáskirálynő, Jekyll és Hyde, Carmen, Monte Cristo Grófja valamint a Notre Damei Toronyőr darabokból, illetve a Nemzetközi Cirkuszfesztivál fellépőinek produkcióiból.
/ARD KLASSIK/
A Berlini Állami Operaházból: Újévi koncert 2025
Élő felvétel időpontja: 2025. december 31-én, 17 órától
Vida Miknevičiūtė, szoprán:
Thomas Blondelle, tenor:
Christian Thielemann, karmester:
Staatskapelle Berlin
A Berlini Állami Operaház az Unter den Linden csarnokban hagyományosan újévi koncertjén búcsúztatja az óévet és köszönti az újat. Idén az estét Lehár Ferenc „ezüstkorszakát”.
A népszerű Víg özvegy című operett mellett az 1920-as és az 1930-as évek elejéről származó művek is elhangzanak, amelyekben Lehár az opera művészetét kutatta. A zeneszerző a „Giudittát” „zenei vígjátékként” jellemezte. A „Friederike” és a „Paganini” című darabokban pedig a kultúrtörténet olyan kiemelkedő alakjai szerepelnek majd, mint az „Ördög hegedűse”, Niccolò Paganini és a „Költők fejedelme”, Johann Wolfgang von Goethe.
Program:
Die lustige Witwe:
Ouvertüre 09:30
Giuditta: Nr. 4
Freunde, das Leben ist lebenswert 12:58
Giuditta: Nr. 5 Wohin
will es mich treiben 16:00
Giuditta: Nr. 9 Zwei,
die sich lieben, vergessen die Welt 18:00
Giuditta: Nr. 9a
Intermezzo 22:00
Giuditta: Nr. 16 Meine
Lippen, die küssen so heiß 27:30
Giuditta: Nr. 18
Schönste der Frauen 31:30
Giuditta: Nr. 8 Schön
wie die blaue Sommernacht 35:30
Giuditta: Nr. 17a
Vorspiel 43:00
Friederike: Vorspiel
und Nr.1 43:40
Friederike: Nr. 3
Kleine Blumen, kleine Blätter 45:45
Friederike: Nr. 13 O
mein Mädchen, mein Mädchen 48:25
Friederike: Nr. 16
Zwischenspiel 51:10
Friederike: Nr. 14b
Warum hast du mich wachgeküsst? 55:00
Paganini: Nr. 1
Vorspiel mit Violinsolo 1:00:00
Paganini: Nr. 3 Schönes
Italien 1:02:20
Paganini: Nr. 5 So ein
Mann ist eine Sünde wert 1:04:30
Paganini: Nr. 9 Gern
hab ich die Frau’n geküsst 1:07:45
Paganini: Nr. 13 Liebe,
du Himmel auf Erden 1:10:15
Paganini: Nr. 12
Niemand liebt dich so wie ich 1:15:15
Paganini: Nr. 10 Deinen
süßen Rosenmund 1:19:00
Ráadás: Die lustige Witwe – „Lippen schweigen”
/1:24:06/
Die Faschingsfee: "Liebe, ich sehn’ mich nach dir" (Alexandra Maria) - YouTube
Kapcs. 6900 - Az előbbiekhez:
A farsangi tündér című operettből itthon - a rádió hőskorában - egy élő zenei adásban játszotta a stúdió-zenekar az „Ábránd”-ot. (zenekari részlet) - anno a rádió szerkesztőségi lapja ezt írta:
Kálmán Imrének Faschingsfee című operettje, melyet a mi rádióműsorunkban A farsang tündére (vagy: A farsangi tündér) címmel szokták megnevezni, eredeti magyar alakjában a Zsuzsi kisasszony nevet viselte. Zsuzsika, a postáskisasszony magyar figura volt, a darab egy kis magyar faluban játszódott; a világsiker vágya idegen, nemzetközi mesét teremtett a magyaros zenéhez és a kedves, nekünk való postáskisasszony átváltozott farsangi tündérré. Az idősebb emberek azonban ma is a Zsuzsi kisasszony eredeti szövegét dúdolják hozzá, mikor a rádióban hallják.
Az alábbi két kép közül a bal oldalin balról a 2. férfi Ábrahám Pál, a jobb oldali képen középen pedig Lehár Ferenc látható, balór a 2. férfi pedig a világhírű tenor, Richard Tauber 1933-ban, a Radio Wien júliusi száma tette közzé a két fotót.
Ez érdekes, mert a Zsuzsi kisasszonynak („Die Faschinsfee”) óriási sikere volt Bécsben, rengeteg előadást élt meg. Ezek szerint Budapesten nem szerették. Én csak a "Légy az icipici párocskám" c. dalt ismerem belőle, ez persze azért jó dal.
Kálmán Imre nem írt operettet Karneváltündér címmel; rossz fordítás lehet, vélhetően A farsang tündére című operettjéről van szó („Die Faschinsfee”). Librettistái: Alfred Maria Willner és Rudolf Österreicher. Az operett bemutatója: 1917. szeptember 21., Bécs, Johann Strauss-Theater. Magyarországi bemutató: 1919. október 21., Budapest, Király Színház
Tudni kell azt is, hogy Magyarországon 1915-ben, a Vígszínházban (ős)bemutatott Zsuzsi kisasszony külföldön a darab 1917-ben elkészült
átdolgozott változata, „A farsang tündére”
vált ismertté: az eredeti szövegkönyvet elhagyva, a zenei anyag megtartása
mellett Alfred Maria Willner és Rudolf Österreicher új librettót készített. E
változatot New Yorkban „Miss Springtime
címmel játszották, a főszerepet Petráss Sári alakította nagy sikerrel.
Az új verzió hazai bemutatása eredetileg nem szerepelt a tervekben. Beöthy László azonban, hogy borsot törjön a Városi Színház orra alá két sztárja, Kosáry Emmi és Király Ernő átcsábításáért, új Kálmán-darabbal kívánta kárpótolni törzsközönségét. Kálmán – új darab helyett – „A farsang tündéré”-t küldte, az új verzió színre került – és megbukott (1919. október 21., Budapest, Király Színház).
Tehát a Zsuzsi kisasszony az eredeti mű – ami szintén több átdolgozást ért meg az idők folyamán, néhány részlete magyar nyelven – Martos Ferenc (szöveg) és Bródy Miksa (versek) a Rádió Dalszínháza égisze alatt, Innocent Vincze Ernő átdolgozásában vált ismertté: „Hajnalcsillag fenn az égen, várlak rózsám, olyan régen /Jaj, Zsuzsikám, jaj, Zsuzsikám” (Dinnye és Péterfi kettőse, I.felv.); „De gyönyörű, de sugárzó álom volt ma.../Jaj, Zsuzsikám” (Zsuzsi belépője, I. felv.); „Sétál a korzón a szende kisleány /Légy az icipici párocskám” (Zsuzsi és Falsetti kettőse, II. felv.); „Ripityom, de nagy a kedvem ma” (Dinnye és Zsuzsi kettőse, III. felv.)
Operetten-Boulevard am 01. Februar : Operettige Luftschlangen | Oper | BR-KLASSIK | Bayerischer Rundfunk
T: Nyitány a "Római karnevál" című műhöz
K: Johann Strauss
I: Bécsi Johann Strauss Kamarazenekar, vez. Willi Boskovsky
T: "Ma uralkodik a karnevál" a "Római karnevál" című műből
K: Johann Strauss
I: Peter Anders, WDR Rádiókórus és Kölni Rádiózenekar, vez. Franz Marszalek
T: "Gyere, gyere, karneváltündér" a "Karneváltündér" című műből
K: Emmerich Kálmán
I: Deon van der Walt; Müncheni Rádiózenekar, vez. Bruno Weil
T: "Kedves Mennyei Atyám, ne haragudj!" a "Karneváltündér" című műből
K: Emmerich Kálmán
I: Eva-Christine Reimer, Müncheni Rádiózenekar. Karmester: Bruno Weil
; "Gern hab' ich die Frau'n geküsst" a "Paganini" című műből;
Zeneszerző: Franz Lehár
; Karmester: Richard Tauber, Berlini Német Művészek Színházának Zenekara
; "Schönes Italien" innen: "Paganini" ;
Zeneszerző: Franz Lehár
; Vezényel: Richard Tauber, a Berlini Német Művészek Színházának Zenekara, Vezényel
: Ernst Hauke; "Karneval! Ja, Du allerschönste Zeit" innen: "Der Graf von Luxemburg";
Zeneszerző: Franz Lehár
; Vezényel: Rudolf Schock, Berlini Szimfonikus Zenekar, Vezényel: Frank Fox
; "Bist Du mir treu" innen: "Ball im Savoy" ;
Zeneszerző: Paul Abraham
; Vezényel: Herbert Ernst Groh, Gitta Alpar, Odeon Artists' Orchestra, Vezényel: Paul Abraham
; "In meinen weißen Armen" innen: "Ball im Savoy"
; Zeneszerző: Paul Abraham
; Vezényel: Diana Damrau, Müncheni Rádiózenekar, Vezényel: Ernst Theis
; "Warum bin ich verliebt in dich" innen: "Ball im Savoy";
Zeneszerző: Paul Abraham
I: Rosy Barsoni és Oscar Dénés, Odeon Artists' Orchestra, vez. Paul Abraham
T: "Yo soy Maria" a következőből: "Maria de Buenos Aires"
K: Astor Piazzolla
I: Fatma Said, Heinrich Köbbelring, Philip Krause, Quinteto Angel
T: "My Friend Bunbury"
K: Gerd Natschinski
I: Fritz Hille, a berlini Metropol Színház zenekara
T: "Március és palotas" a következőből: "Ahol a pacsirta dalol"
K: Franz Lehár
I: Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, vez. Michail Jurowski
https://tickets.vibus.de/00100300000000/shop/vstdetails.aspx?VstKey=10030000000219006
Trailer: Märchen im Grand-Hotel – Oper Dortmund
Ibos Éva írása a tiszatajonline.hu oldalon a Szegedi Nemzeti Színház Én és a kisöcsém produkciójáról.
Méltóságteljes évzárás és tempós évkezdés a Hírös Agórában
(2026. január7.) - Komlós József
Idén ismét egy tartalmas, szórakoztató és színes műsorral köszöntötte az újesztendőt a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar. A teltházas közönség előtt bemutatott műsorban ezúttal Zavaros Eszter operaénekesnő-műsorvezető és Bretz Gábor operaénekes voltak a meghívott vendégfellépők.
Emlékszem még azokra az időkre
– nem is volt az olyan régen – mikor finanszírozási gondok okán még a megszűnés
sötét árnya is fenyegette a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart; és azokra is,
mikor még lemezeket is tudtak készíteni és tudtak kiadni. Mint ahogy azokra is,
mikor még csak úgy harminc taggal állt fel az idén már hatvanadik
születésnapját ünneplő együttes – s most, 2026. január elsején igazán jó volt látni
a vendégzenészekkel kiegészített hatvan fős, erőtől duzzadó, komoly együttest.
Az előző öt évben
megvalósított ügyvezető igazgatói koncepció és fejlesztési szándék további
szakmai fejlődéseket hozott a zenekar számára, mely szervesen belenőtt mára
városunk zenei életébe: hiszen fellépéseik a Hírös Agórában és a nyári
fesztiválokon éppúgy teltházakat vonzanak, mint immáron évek óta futó Barokk
Bérlet sorozatuk.
A mára már társasági eseménnyé
vált újévi hangversenyükön sem volt ez másképpen: teli színházterem és nagy
érdeklődés kísérte műsorukat – mely idén sem nélkülözte a meglepetéseket. S itt
álljunk is meg egy pillanatra és emeljük ki, hogy Hollókői Huba karmester és a
Kecskeméti Szimfonikus Zenekar most sem ment a tutira, és nem elégedett meg
azzal, hogy a jól – vagy unalomig – ismert és játszott darabokkal szórakoztassa
közönségét, hanem új, izgalmas színeket is hozott az esztendő legelső
fellépésére.
Az első felhangzó mű mindjárt
tempót is adott az egész estének: a hetvenes évei derekán járó kortárs mexikói
zeneszerző, Arturo Márquez legismertebb szimfonikus darabja. A Danzón No. 2 –
vagyis a II. tánc – igazán vérpezsdítő, karakteres, latin-amerikai hangulatú
kompozíció, mely forró ritmusaival a nyarat idézte meg a januári télben. Aztán
Kálmán Imre Marica grófnő operettjének nyitánya hozott vissza bennünket az
újévi hangulatba – és rögtön utána a műsort vezető Zavaros Eszter énekelte el
Marica belépőjét.
Zavaros Eszter rutinos tévés
műsorvezető, aki közvetlenül kedves stílusával az újévi fellépésén is hamar
felszabadult hangulatot tudott teremteni – és a Magyar Állami Operaház
szopránjaként sem kevésbé varázsolta el a közönséget. Érzékeny, de erős, biztos
és tiszta hangján egyfajta műfaji drámai ellenpontként Puccinitől Musetta
áriáját is előadta. Mert az est egészében végig mindkét minőségében jelen
maradt a duettekben is, mikor Mozarttól Don Giovanni és Zerlina, valamint
Papageno és Papagena kettősét is elénekelte az est másik szólistájával, Bretz
Gáborral.
Közben az is kiderült, hogy
Bretz Gábor kecskeméti kötődéssel is bír, sőt édesanyja a Kodály Iskola első
induló osztályában tanult. A világhírű basszbariton szólóprodukcióiban Lehár
Ferenctől Daniló belépőjét, majd Mozarttól Figaro slágerként kedvelt áriáját
énekelte az első felvonás végéről; aztán pedig Nicolaitól Falstaff áriáját és
Puccini nem kevésbé ikonikus Kabát-áriáját – minden pillanatában hozva a
szerepek túlcsorduló férfias erejét és egyben igazolva magas nemzetközi
presztízsét.
A zenekari darabokról szólva a
nyitó számhoz hasonló meglepetésként hatott Széchenyi István unokaöccse, „a
magyar Strauss” – azaz a tavaly kétszáz éve született országgyűlési képviselő,
főrend, diplomata és zeneszerző, Széchenyi Imre Leopoldinen polkája is. De
persze a tartalmas műsorból mellettük nem maradhattak ki a sikerdarabok sem:
Brahms V. és VI. Magyar tánca, Suppé Könnyűlovasság nyitánya, Csajkovszkijtól a
Hattyúk tava gyönyörű keringője, valamint természetesen a Kék Duna keringő és a
publikumot tapsoltató Radetzky-induló Johann Strauss-tól.
Összességében egy igazán szép, nagyon változatos, az ünnepi alkalomhoz méltó műsort láthattunk Hollókői Huba karmester és a kiválóan teljesítő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, valamint az est két sztárszólistája, Zavaros Eszter és Bretz Gábor közreműködésével – melyet a publikum megérdemelten ünnepelt közben is ovációval, majd a végén visszahívásokkal és a ráadások után álló vastapssal.
2. Krasznai-Krausz dal viszont picit hasonlít Kálmán Imre stílusára.3. dal Ábrahám és Kálmán zenei stíllusának ötvözete. 4. dal Csárdás szintén Kálmán stílusát idézi. 4. dal az tényleg Ábrahámos, ami azért vicces, mert ez 1927-es (Ein frau von format operett), és Ábrahám első operettje 1928-as. Persze ők már az 1910-es évek közepétől ismerték egymást, mivel együtt végeztek a Zeneakadémián 1916/17-ben.
Itt van egy kritika is a János vitéz debreceni bemutató-előadásáról:
/dehir
– 2026. január 29./
Természetesen linkelem Ábrahám Mon ami c. keringőjét, ami szerintem egyáltalán nem hasonlít Krasznai-Krausz dalaihoz, szerintem zeneileg sokkal magasabb értéket képvisel: Mese a Grand hotelben (jazz-operett): Mon ami.
Németországban (Annabert-Buchholz) 2025. decemberjében műsorra tűzték Krasznai-Krausz Mihály Sárga liliom c. operettjét, aminek librettóját Bíró Lajos szövegkönyve alapján írta Zágon István és Herczeg Géza. Úgy nézem, hogy viszonylag gyér érdeklődés mellett megy az előadás, de viszont kivácsi voltam zenéjére, másrészt, hogy igaz-e, hogy Krausz zenei stílusa nagyon közel áll zeneakadémiai osztálytársához Ábrahám Pálhoz. Krasznay másik, 2025-ben Németországban felújított operettje a "Ein frau von format" azért tartalmazott 3 egész dallamos számot. A Sárga liliomból viszont eddig semmi zenei anyagot nem találtam, de a 30-as években ment a Fővárosi Operettszínházban, méghozzá Honthy Hanna főszerepével, és kb. 30 előadást meg is élt, ami azért nem rossz.
Ha már említed Kemény Egont, találtam egy cikket:
Kacsóh Pongrác: János vitéz - bemutató, 2026. január 16. - Debrecen
Csokonai Nemzeti Színház
- Csokonai Teátrum
Rendező: Fejes Szabolcs
A János vitéz kettőzött szerepeinek januári beosztása: ITT
Szellemesség, tempó, szív: Paul Abraham „Mese a Grand Hotelben” című operettjének premierje Dortmundban.
„A célom az, hogy ma este egy igazi energiahullám áradjon a színpadról a közönségre” – mondja Jörn-Felix Alt rendező és koreográfus. A „Mesék a Grand Hotelben” című darabbal a tökéletes katalizátorra lelt Dortmundban .
A „Mese a Grand Hotelben” nem része annak a népszerű trilógiának, amellyel Abraham 1930-tól kezdve felrázta a válság sújtotta Berlin szórakoztatóiparát. Ott először a Lipcsében bemutatott „Viktória és huszárja” árasztotta egzotikus báját oroszországi, japán és magyar helyszínekkel.
Egy évvel később a dolgok még fantasztikusabbá váltak: Az 1931-es lipcsei próbabemutató után „Hawaii virága” a klisés Déli-tenger és Párizs világába repítette a berlini közönséget. A „Savoyi bál” premierjét a berlini Großes Schauspielhausban 1932-ben már beárnyékolta a felemelkedőben lévő náci diktatúra, amely Ábrahámot nemcsak divatos Fasanenstraße-i villájának elhagyására kényszerítette 1933 tavaszán, hanem a dzsesszoperettek királyaként és időtlen slágerek alkotójaként betöltött pozíciójára is.
A zsidó zeneszerző, Ábrahám számos kollégájával osztozott a sorsban: emigrált, kezdetben biztonságban érezve magát Budapesten, majd 1934-ben Bécsben bemutatta a "Mese a Grand Hotelben" című darabot, 1936-ban pedig Budapesten a "Roxy és csodacsapata" című futballoperettet – ez volt utolsó sikere, amelyet Párizson keresztül az Egyesült Államokba menekülve nem tudott megismételni. A "Mese a Grand Hotelben" a második világháború után feledésbe merült. Csak Barrie Kosky fedezte fel újra Ábrahám műveit, és mutatta be azokat a berlini Komische Operben, amely az elmúlt években számos produkciónak adott lendületet, köztük a 2018-as mainzi német színpadi premiernek, valamint a hannoveri, meiningeni, drezdai, cottbusi, duisburgi, hofi és würzburgi produkcióknak.
Jó körülmények egy élénk estéhez
Paul Abraham operettje minden hozzávalót kínál egy pezsgő estéhez: egy szeszélyes, szellemes és érzelmes történetet a Francia Riviéra elbűvölő hátterében, a keringőktől az 1930-as évek legújabb divatos táncaiig terjedő elsőrangú zenével kísérve. Az Abraham-szakértők, Henning Hagedorn és Matthias Grimminger (a Dortmundi Filharmonikusok szóló basszusklarinétosa) által készített zenei feldolgozás az eredeti mű érzékeny és stilisztikailag figyelmes interpretációját ígéri. Semmi sem lesz vontatott; minden tökéletesen hangszerelt lesz egy elektrizáló előadáshoz, amely tele van „szellemiséggel, energiával és rengeteg szívvel”.
Milyen mesét akart elmesélni Paul Abraham és legjobb dalszövegírói, Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda a bécsi közönségnek 1934-ben? Először is, minden szereplőnek szembe kell néznie a rideg valósággal: A spanyol Izabella infánsnő és kísérete száműzetésben él – akárcsak sok német menekült a náci korszakban –, de egy előkelő szállodában a filmművészeti fővárosban, Cannes-ban. Teljesen tönkrementek, mint kiderül; ez a felismerés csak fokozatosan dől el.
Sam Makintosh amerikai filmproducer gyakorlatilag csődbe ment. Egyszerűen hiányzik egy lebilincselő történet egy új filmhez. Lányának, Marylou-nak zseniális ötlete támad: Cannes gazdag társasága eljátszhatná a saját sorsát egy új filmben. Ez az ötlet nem igazán tetszik a régi arisztokráciának. De aztán pénzügyi gondok, szerelem és egyéb bonyodalmak merülnek fel. Végül mindenki boldog, ugye?
Ebben az operettben az emigráns Ábrahám olyan motívumokkal játszik, amelyek felkeltik a kíváncsiságot és a vágyakozást: egy kifinomult szálloda, egy arisztokrata társadalom, a film és az amerikai jet set varázsa, és végső soron az elit és az alsó osztályok közötti szerelem ősi témája. Ehhez jön még két olyan szint ügyes használata, amelyek a darabban ismételten metszik egymást: az autentikus élet és annak ábrázolása (és elidegenedése?) az akkoriban modern film médiumában. A Dortmundi Filharmonikusokat vezénylő Koji Ishizaka, a debütáló Jörn-Felix Alt rendező, a dortmundi énekesek és a nyolctagú táncegyüttes számára ez egy gyors tempójú kihívás.
Információ: Paul Abraham „Mese a Grand Hotelben” című darabjának premierje január 24-én lesz. További előadások február 1-jén, 18-án és 27-én; március 6-án és 20-án; április 11-én, 16-án és 19-én; május 1-jén, 10-én, 17-én, 29-én és 31-én; valamint június 27-én. Jegyek online vagy telefonon kaphatók a (0231) 50 27 222 számon.
Ábrahám Pál 1934-es Mese a Grand Hotelben. c. jazzoperettje előző szezonban 4 színházban is ment, és a jelenlegi 2025/26-os szezonban Erfurt mellett Dortmundban is bemutatják. Ezzel ez lett a Bál a Savoyban után legnépszerűbb Ábrahám darab külföldön, megelőzve a Magyarországon is kedvelt Viktória (és huszárja)t és a világhírnévre is szert tett Hawaii rózsáját is.
A Bajadér különben jó lenne, ám fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban hogy a jelenlegi szubrett-tánckomikus felhozatal képes lenne e az olyan koreográfiákat elsajátítani amiket annak idején Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté és a többiek kisujjból kiráztak. Ezen kívül nem ártana ha lenne több bonviván ugyanis Dolhai Attila szinte biztos hogy nem vállalná Radjami szerepét, rajta kívül pedig csak Balczó Pétert tudnám erre a szerepre elképzelni.
Kálmán Bajadérja különben megy ebben a szezonban (pontosabban nemrég fejezték be) jelenleg Drezdában Ábrahám Bál a Savoybanjával és Lehár Víg özvegyével, ill. Strauss Denevérjével együtt, bár előbbire kevésbé fogynak a jegyek, pár előadást töröltek is.
Azért van benne kb. ezen a dalon kivül kb. 3 sláger, meg még 2 egész jó dal.
Teljesen szubjektív kinek melyik a kedvenc darabja, illetve melyiket helyezi a másik elé. Ahogyan az is, kinek Kálmán, kinek Lehár, kinek Ábrahám, kinek Kemény Egon (?) a "mindent visz" primer. Őket - bennünket - nem befolyásolják azok a magyar és/vagy a világ statisztikái sem, amelyek lehet, hogy régen is csak manipulált vagy manikűrözött adatokra épült, manapság pedig a vitatott mesterséges intelligencia program generál...
Viszont a színházban annak a legjobb a rendezése. Ne értsd félre én azt írtam hogy a színházban azt jobban szeretik mint a Csárdáskirálynőt de ez azért van, mert a Csárdás rendezése katasztrófa. Ha jobb lenne a rendezés akkor azt is jobban szeretnék
Èn mèg Jankovits Józseffel làttam a darabot a 90-es èvek elejèn. Akkor is jó kiàllìtàsban jàtszottàk, de zeneileg meg sem közelìti a Csàrdàskiràlynőt, de mèg a Marica grófnőt sem. Lehet szeretni ès/vagy zàszlóshajónak (ki)nevezni a Cirkuszhercegnőt, de attól mèg nem lesz a legjobb Kàlmàn-opusz, ès csak az alkotók bűne hibàja, ha a Csàrdàskiràlynőt nem "öltöztetik" mèltó, megfelelő "köntösbe" ... hanem olyan gagyi brettlit csinàlnak belőle, amiről itt lejjebb nàlamnàl hozzàèrtőbb fórumtàrsak enyhèn szólva sem ìrtak valami elragadtatottan, ellenkezőleg. A hiba tehàt a szìnhàz "kèszülèkèben" van. Ki kell javìtani. Sosem kèső.
Nincs is benne tùl sok egyèb slàger, mint Mister X belèpője. Meg sem közelìti a Csàrdàskiràlynőt, de a Marica grófnőt sem. Amùgy ugye milyen èrdekes? Màr règen felfigyeltem rà, hogy a hàrom fő Kàlmàn-opuszban 1-1 kiràlynő-hercegnő-grófnő a cìmszereplő. Nem tùl vàltozatos, de jópofa.
Győri Nemzeti Színházban - Áprilisban:
Marica
grófnő /bemutató/
Rendező: Mészáros Tibor
Főszerepekben: Zavaros Eszter és Bakos-Kiss Gábor
Részletekkel később szolgál az intézmény.
Én az egyik főpróbán láttam, illetve a tévében is megnéztem, mert egyszer már leadták, és tényleg jobb, mint a Csárdáskirálynő, még ha túl sok dal nincs is benne (én kb.8 vagy 9-et számoltam), és folyamatosan ismételgetik a darabban lévő néhány slágert, főként Mr. X belépőjét, amit vagy 5-ször is lehet benne hallani.
Ha zászlóshajót kellene mondani a színházban az operettek közül, akkor inkább a Cirkuszhercegnő mondanám, azt nagyon szereti a közönség, a múlt hét folyamán kétszer is voltam, mindkét alkalommal nagy sikere volt. Musicalek közül pedig a Jekyll és Hyde és a nem rég bemutatott Notre Damei Toronyőr, mindkettő teltházas szokott lenni.
Mohácsi János Csárdáskirálynője bő 30 éve nagyot "szólt" Kaposváron, meg azon túl is. Persze Molnár Piroska és Kulka János nívójú színészeket hiába is kérne számon az ember az Operettszínházon, pedig még én is láttam ott egy Básti Lajost (My Fair Lady), egy Bessenyei Ferencet (Hegedűs a háztetőn, ha speciel nekem nem is tetszett a játéka) vagy egy Latinovitsot (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, amit sajnos nem láttam), hadd ne soroljam tovább. Érzésem szerint Mohácsi szinte mindig túlrendez, túl hosszúra, túl sokra. A Novarás drámai finálét azonban mindenképpen érdemes megnézni: egy birodalom elporladását vizionálja 1916-ra datálva fenyegetőn ... hogy aztán huszonvalahány év múlva majd a zászlóshajó gazdájának birodalma süllyedjen el. És igen, az intelem, a vízió ma is aktuális, érvényes.
Vicc inkább az a "produkció", amiből részleteket látni volt szerencsétlenségem. A Csárdáskirálynő a (magyar) operett vitathatatlan zászlóshajója, következésképpen a műfaj nevét -sajnos egyre kevésbé jogosan- viselő teátrumnak is a zászlóshajója kell(ene), hogy legyen. Szégyen, ha nem az, ha olyan, mint ez a ripihalom.
https://www.jegy.hu/program/luxemburg-grofja-185670?q=luxemburg+gr%c3%b3fja.&sgtype=pfprogram
Az Operettszínházat említettem: csak A mosoly országa van jelen Lehártól.
Ez a végigjátszom egy szerző (aki Kálmán Imre, ill. mostanában Eisemann Mihály) összes darabját, ez tényleg uncsi, közben mást jó szerzőket és operett darabokat meg kiiktatnak, feledés homályába taszítanak, ez csak egy magyar divat. Érdemes lenne összehasonlítani, hogy Németországban és Ausztriában hány operettszerzőtől játszanak hány darabot, hát óriási lenne a különbség. Ott elővesznek teljesen elfeledett szerzőket és darabokat, mint nemrég Ábrahám Pál egykori zeneakadémiai társának Krasznai-Krausz Mihálynak, az Ein frau von format c. 1927-as operettjét. (Három ismert szerző is abszolvált a zeneakadémián 1916-17-ben, a harmadik a Ábrahám, és Krausz mellett Kósa György operaszerző volt). Mostanában pedig NDK-s operetteket is felújít a Komische Oper Berlin.
Kettő Lehár van műsoron, igaz gondolom nem sokra értékeled Szente Vajk által rendezett,a József Attila Színház által játszott Luxemburg grófját, amit még nem láttam, így nincs véleményem se róla. Persze érdekelne, hátha látta valaki.
Az 1968-as komplett rádiófelvétel-keresztmetszet az, amit még "elviselek": Házy Erzsébet, Korondy György, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Palócz László, Honthy Hanna, Feleki Kamill... az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás. Minimális dialógussal. A jól ismert versekkel. LP-n és CD-n is kiadták.
Igen ez a túlémelygős, szirupus zene nem teszi kedvencemé a Csárdáskirálynőt, se a Mágnás Miskát. Persze Kálmán nem csak ilyen dalokat írt, emiatt persze vannak dalok, amiket kedvelek tőle. Másrészt megfigyeltem, hogy a Csárdáskirálynő zenéje németül jobban tetszik, mint magyarul, de aztán rájöttem, hogy ez emiatt van, hogy itthon már annyira giccsesen, és elcsépelten, sokszor már a mulatós műfajának stílusában adják elő a dalokat. Talán a kivételt a Budavári Palotakoncert jelenti, ahol szerencsére nem vették át ezt a lakodalmas, falunapos stílust.
Búbánat: "Nem is a "régimódi" színpadra állítással van a baj: hanem a kusza dramaturgiával, a bő lére eresztett, hosszas és felesleges dialógusokkal, erőltetett, humorosnak szánt betoldásokkal, a librettó (szöveg és versek) részbeni átírásával."
Nem is a "régimódi" színpadra állítással van a baj: hanem a kusza dramaturgiával, a bő lére eresztett, hosszas és felesleges dialógusokkal, erőltetett, humorosnak szánt betoldásokkal, a librettó (szöveg és versek) részbeni átírásával. Egyébként Kálmán Imre zenéje nekem amúgy sem a kedvencek kedvence, helyenként túl émelygős meg mert annyira és annyiszor erőltetik "játszatását", hogy a hallgatónak elcsépeltnek, unalmasnak hatnak e szóban forgó Csárdáskirálynő zeneszámai - dallamai. Sokkal jobban szeretem Kálmántól a Marica grófnőt vagy a Cirkuszhercegnőt.
Ja és a Csárdáskirálynőt kivitték a Mosoly országával együtt Münchenbe (németül ment persze), ott is jó negaítv kritikát kapott, nagyon régimódi feldolgozásnak találták.
Hát ez nagyon nem a zászlóshajója, remélem ezt csak viccnek szántad. Sokkal minőségibb darabok mennek ott az Operettek közül, elég csak a Mária Főhadnagyra vagy a Cirkuszhercegnőre gondolni.
Ez a Csárdáskirálynő rém unalom, egyszer láttam ezt a rendezést ugyanezekkel a szereplőkkel - elég volt látni. A televíziófelvétel az előadás második ismétlése volt 2024 óta. Nem is próbálkoztam bele-/újra nézni...
Tegnap a Trón c. musicalt láttam az Erkel Színházban be, de apu nézte a Csárdáskirálynőt egy darabig, de azt mondta egy idő után kiment róla, mert ugyanazokat a dalokat ismételgették vagy 5-ször és már unta.
Ezt már nem először játszotta a tévé, tényleg egy szenvedés végignézni,( de egyszer végignéztem félig aludva) akkora blődség, és dög unalom, ócska ponénok, nevetni se lehetett rajta.... persze a számokat meg már rongyosra hallgatva ismerjük, valahogy azóta se volt kedvem újra nézni.....
Ùgy 21 40-22,15 között belenèztem valamibe, amit àllìtólag Csàrdàskiràlynő cìmen jàtszanak. Ezalatt volt egy fèl Egy a szìvem... ès egy fèl Az asszony összetör.. a többi .. nem, sajnos nem "nèma csend", ahogy a Hamletben mondjàk, hanem idètlen bohóckodàs, mucsaközeli brettli. (Mucsàn jobb mehet.) Ki ès mikor követte el? Ez lenne az Operettszìnhàz ès az operett zàszlóshajója? Muhaha! Csak hàjpolja az, akit azèrt fizetnek.
Ezeknek a felvételeknek is örülni fog, Damrau Kaufmann duett a Denevérből:
