Szeretnék ajánlani nektek egy programot a nyárra. A Nagyerdei Szabadtéri színpadon lesz egy operettgála parádés szereposztással, Augusztus 14-én 20.30-as kezdéssel
Persze, musical-előadásokra nem igen járok, de majd "letesztelem" magam is a nevezett énekes-előadót, mire képes operettben.
Őt én eddig musicalekben láttam, nagyon szép hangja van, viszont operettekben is játszik szubrett szerepeket :)
Pacskó Dorkáról még nem hallottam...
Az idei Budavári Palotakoncert fellépői: Oszvald Marika, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Pacskó Dorka, Haja Zsolt, Laki Péter, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly, Tassonyi Balázs
Operett koncert az Óbudai Társaskörben
2026. július 5., 19:00 - 21:00
A III. Operett Mesterfokon Énekkurzus zárókoncertje operasztárokkal
Óbudai
Társaskör, 1036 Budapest, Kiskorona utca 7.
Harmadik
alkalommal ad helyet az Óbudai Társaskör a Csonka Zsuzsanna és Decsi Ágnes
vezetésével megrendezett operett mesterkurzusnak.
Ezen az esten neves művészek előadásában hallhatjuk a zeneirodalom legszebb
operett dallamait. A koncert egyben az III. Operett Mesterfokon énekkurzus
növendékeinek záróhangversenye is.
Szólisták: Csonka Zsuzsanna, Decsi Ágnes, Hunyadi Donatella, Kertesi Ingrid, Boncsér Gergely, Kálmándy Mihály valamint a III. Operett Mesterfokon Énekkurzus növendékei
A Dáma Díva Művészeti Társaság támogatásával
Belépőjegy:
3.500Ft
A montmartre-i ibolya volt az utolsó a Kálmán Imre-operettek közül, amelyből magyar nyelvű teljes rádiófelvétel készült a nyolcvanas években. A darab főszerepeit operaénekeseink énekelték: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Palcsó Sandor, Rozsos István, Póka Balázs, Begányi Ferenc. Breitner Tamás vezényelte az MRT Énekkarát és Szimfónikus Zenekarát. (1983)
Mivel a cikkben MÀO, Operettszìnhàz ès pròzai szìnhàzak is szerepelnek, kivètelesen mindhàrom topikban elhelyeznèm az ìràst. Èrdemes elolvasni, kit mi èrdekel...
Idén is lesz Budavári Palotakoncert. Erről Oszvald Marika beszélt pár órával ezelőtt az Origónak adott interjúban, mondván "gőzerővel készülnek" a nyári eseményre.
Ez a te véleményed. Az enyém meg más. Ettől szép a demokrácia :-) Nem mellesleg operettet, musicalt lassan már minden sarkon játszanak, operát meg nem. De ez mindig is így volt az elmúlt 100-150 évben. És ha valamire, hát pont az operettre lehet mondani, hogy pár slágerdarabra van tényleges közönségigény, amiket akár az Operaház vagy az Erkel is játszhat, ahogy játszott, játszik is. Johann Strausst, Offenbachot, Lehárt, urambocsà' esetleg valamelyik Suppèt. A Jànos vitèzről meg a Hàrom a kislàny szirupokròl nem is szòlva. A többieknek pedig, bocsànat, ha kifelejtettem valakit, mifelènk kottatàrban van a helye, nyugàllomànyban.
Igazadt van, ezért ajánlottam, hogy jazz-operetteket játszanak, arra fiatalok is inkább bemennének. Annak idéjén azok voltak a legmodernebb operettek.
Operákra még kisebb az érdeklődés, mint az operettre, leszámítva a néhány slágerdarabot.
Az Erkel Színház helyett talán inkább a Kiss-B. Atilla kezei közt tapinthatóan és nyögvenyelősen vergődő Operettszínházat kellett volna einstandolni, átjátszani a SzenteCseke-párnak. Zárt már be a Király Színház is, az Operettszínhàz is fennállásuk alatt. Ezúttal nem is zárnák be: lehetne musicalszínház, némi operettel, amit a fenntartó (állam vagy önkormányzat) előírna az üzemeltetőknek. A ma közönségének elégséges arányban, amire akár az itt lejjebb javasolt "népszavazás" ütné rá a pecsétet. Az Erkel pedig ismét operákat játszó, és/de vegyes profilú színház lenne, ahogy az volt 110+ évig, ha többféleképpen is.
Ez egyébként egy nagyon jó ötlet csak egy bökkenőt érzek. Pl a Cigánybárónál is azt tapasztaltam hogy inkább az idősek nézik a darabot mint a fiatalok. Egész egyszerűen vannak olyan operettek amik nem tudják megszólítani a fiatalabb generációt márpedig ez lenne a cél és attól félek a Montmartrei Ibolya is ebbe a hibába fog beleesni, mert az sem kifejezetten olyan amin egy fiatalabb nézők szórakozni tudna. Az idősebb generáció nyílván ismeri, ők biztosan szívesen nézik majd meg, de ha már mindenképpen Kálmán akkor érdemesebb lett volna a Chicagói hercegnőt színapdra vinni, ami minden korosztálynak egyformán szórakoztató lehet. Azt úgyis sokan szerették mikor anno ment a színházban és biztos vagyok benne hogy most is érdekelné az embereket. Mindezt úgy írom hogy még én is a fiatalabb generációhoz tartozom és látom hogy mi az ami érdekli a korombelieket. A Cirkuszhercegnőt például sokan szeretik, sok fiatal nézőt be tudott csábítani. Hasonlóan a Mária Főhadnagy is, az is sikeresnek mondható.
Ezért is örültem, hogy a Pécsi Nemzeti Színház, sőt a szombathelyi társulat is feltette Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára c. 12 éve sehol se játszott operettjét, (2014 Székesfehérvár) ráadásul ez egy modern jazz-operett, ami félig meddig egy korai klasszikus musicalnek is megfelel, remek pörgős és humoros dalok vannak benne. (Egyébként Auszriában, Németországba, sőt Svájban is játszották azóta a darabot, de persze nem láttam. Ráadásul a Komische Oper Berlin és a Volskoper Wien. ) Roxy und ihr Wunderteam – Fußball, Jazz und Operette | Volksoper Wien A 3:1 a szerelem javára jazz-operett német címe Roxy és a csodadapata. EXTRACT | ROXY UND IHR WUNDERTEAM ‘Glückliche Reise’ Abraham - Komische Oper Berlin
Ad absurdum: az Operettszínház hallgassa már meg végre saját közönségét, kérdezze meg tőlük, mely darabokat cseréljék le, és mikre? Csakhogy ez sem lenne az "igazi": a csekély számú valódi operettbarát véleményét tekintve - köztük a fiatalok többségének talán fogalma sincs az operettirodalom jelentös képviselőiről, művekről. Így válaszadásnál "megállhat a tudományuk", ami lecsupaszítva nekik pár magyar szerzöt, pár operettet jelent. Köszönhetően a jelenlegi vezetők, de az elődök egyoldalú, ugyanazt a pár operettet bemutató, évről évre cserélő-forgató politikájának, egy szűk címlistából merítve. Egy helyben toporgás van, ebből kiút nehéz, lehetséges főigazgató- váltás sem fog tudni hipp-hopp csodát tenni. Át kell "nevelni" a közönséget, évente négy-öt klasszikus operett (magyar és nemzetközi) kerüljön bemutatásra, amelyeket évtizedes hianyosságok - ezekkel kezdeni lecserélni a jelenlegi operett-repertoárt, s folytatni hasonló tempóval azt követő évadokon át, hogy a mindenkori közönséghez eljussanak olyan kincsek is, amelyeket hosszú éveken át tőlük tàvol tartottak. Ezàltal lehetne újabb híveket is szerezni a műfajnak, és rádöbbenteni őket, milyen sźéles, tág ez az univerzum, s milyen sekélyes ismeretük volt eddig, egy szűk körben mozgás miatt. Persze tudom, sok tényezőtől függ egy valódi megújulás, de szembe kell nézni a jelen kiabrándító műsorpolitikájának elhibázott voltával. Mihamarabb cselekedni, változtatni kell(ene) nálunk az operett világa terén is! Bemutatni, hogy létezik francia operett, brit operett, bécsi operett, német operett, van Lehár Ferenc és a magyar operett nem csak Kálmán Imrébőĺ áll, mert előtte, mellette és utána is kiváló szerzők remek darabjainak tapsolhatott a korabeli publikum, és e művek javarészt a radió, hanglemez, később a televízíó révén tömegekhez jut(hat)ott el. Tehát itt is nagy a felelőssége az irányításnak, hogy a hagyományt megőrizve és megtartva, frissítse a repertoárt a régi nagy sikerekkel, melyek a mai közönség számára egyúttal az újdonság erejével is hatni tudn(án)ak.
Igen, viszont többen vannak akik operettekben is játszanak: Sándor Péter, Széles Flóra, Tassonyi Balázs, Kiss Zoltán Magocs Ottó csak pár példa
Ja még le lehetne venni vagy 4-5 további darabot is nyugodtan, de hát annyi újat meg nem lehet feltenni.
Ez a több hónapos turné nem az operettről szól: olvasom, hogy musicalt visznek európai körútra.
Hát igen, egy teljes repertoár csere célszerű lenne. Remélem ha lesz új igazgató akkor ezt ő meg is fogja tenni.
Ezzel a jelenlegi repertoárral lehetetlen fennamradnia a színháznak, rádásul egy csomót levettek, kettő új van (ebből egyik egy zsákbamacska, vagy sötét lónak is nevezhetjük, mert teljesen ismeretlen). Ha megnézzük pl. a Drezda-i operettszínházat ismert, világszerte játszott vagy legalább német nyelvterületen népszerű operetteket és musicaleket tesz fel. Másrész ezekből a musicalekből egyedül a "Hegedűs a háztetőn" világsiker, persze a "Mosoly országa" operett is az, de ezek meg már sok éve futnak, új nézőket nem igen vonzanak, talán a Cigánybáró a kivétel, mert az nemrég került műsorra, még én se láttam, és tervezem megnézni (ponotsabban kétszer láttam az Erkel Színházban).
Ma kitették a szeptember októberi műsort és megdöbbentő hogy Szeptemberben 8 db Mohácson kívül semmi sem lesz a színházban. Októberben legalább lesz egy egy Csárdás meg Cigánybáró blokk, illetve egy hétvége Szépség és a szörnyeteg és egy hétvége Carmen de ez se az amit elvárható lenne. Kiss B Attila a tegnapi sajtótájékoztatón azt mondta ellenben hogy a színház nem fogja megérezni az októbertől márciusig tartó turnét, de ezek alapján nem úgy tűnik
Most úgy néz ki, hogy a három kiemelt NER-társulat közül MÁO meghirdette a maga plágiumgyanús nevű ("Keleti éj") évadját, a Kárpátalja Géniusza semmit nem hirdetett a Nemzetiben, maximum igét, az Operett pedig sokat gyomlál/t és keveset ültet/ett. Eddig. Folyt. köv.
Már régen mondom, a Budapesti Operettszínházat át kellene (lehetne) nevezni Kálmán Imrére... Ha Kiss-B-Atillán múlna, már megtette-megtehette volna; aki úgy látszik céllá tűzte, ki hogy a magyar zeneszerző életművét évi folytatásokban a "színházában" bemutassa. Ez rendben is van, csak az a baj, hogy a nagy igyekezetben elfeledkezik, a Kálmánnál jelentősebb operettszerzőkről, azok méltán sikeres darabjainak bemutatásától: Lehár Ferenc 31 operettjének java; Huszka Jenő életműve nem csak a Mária főhadnagyból áll, ahogy nagyon hiányoznak Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Nádor Mihály, Fényes Szabolcs vagy Farkas Ferenc nevezetes operettjei/daljátékai is a repertoárból. És ezek csak a hazai szerzők, akiket negligál a főigazgató. Hol vannak a világsikerű Offenbach, Planquette, Hervé, Lecocq, Sullivan, Jones, Zeller, Millöcker, Fall, Oscar Straus, Ziehrer, Schubert-Berté stb. klasszikussá vált művei, amelyek között rengeteg nagyszerű, értékes, szórakoztató "termék" akad s érdemes lenne elővenni, leporolni, hiszen hajdanán ezek javát sikerrel játszották nálunk is?!
Ezeket a darabokat vették le: János Vitéz, Orfeum Mágusa, Hamupipőke, Dankó Pista(ezt be akarták mutatni a színházban is de jött a kormányváltás), Szegény Dzsoni és Árnika(ezt sajnálom, aranyos darab volt)Anna Frank és Képfaragó, Rozsdalovag mindkét része. Vagyis ki lehet jeleneteni hogy a Bozsik darabok többségét levették, egyedül a Hegedűs a Háztetőn (bár szerintem hamarosan ez is sorra kerül)illetve a Cigánybáró(ez meg ugye friss még)maradt meg.
Szégyen tényleg, hogy évi 2 premier. És megint egy Kálmán Imre operett (Montmartei ibolya), bár ebben azért van pár sláger. A musicalről semmit se tudok.
Haha ez jó :D
"Mindig itt leszünk..."
Az Operettszínház új bemutatói a 2026/27-es évadra:
Számítottam rá, hogy előbb jutsz ehhez az információhoz, mint én....Köszönöm.
Jövő héten hétfőn lesz az évadbejelentő. Nyílvános lesz idén, lehet már regisztrálni a törzsvásárlói kártyával rendelkezőknek
Ajánlanám, térjünk vissza itt a topicon az operett műfajához...
Én sem hallottam a Wozzecket, pedig talán a pandémia alatt egyszer nekifogtam, ha jól emlékszem, egy stream-előadásnak, de szövegértés nélkül értelmetlennek tartottam, abbahagytam. A Pelléasnál kicsit pontosítanék: a két vh. között mindösszesen ötször adták elő 1925 végén, ez elég szerény mennyiség, de érthető. Másfelől Ferencsik párszor elvezényelte az 1963-as felújítást. Az Operaház'100 emlékkönyv is megemlékezik erről a felújításról. Hogy utána elment volna, nem tudom. Amire emlékszem, az az, hogy az ő 70. születésnapja tiszteletére -akkor is visszatért valahányadszor- 1977-ben felújították a Figarót, azon a premieren magam is ott voltam. Bevallom, be is írtam róla, hogy -nem tudván a majdani Fischeresről- az Eiffelben letudtam megnéztem a kamarazenekaros Pelléast. Pasztircsák Polina, Kovács Istvàn és Haja Zsolt szép énekéért valamennyire megérte.
Még eddig a következő évad ismertetése (sem) nem történt meg. Úgy látszik, kivár az Operettszínház a bejelentésekkel...
A Wozzecket élő előadásban sohasem hallottam, egyszer legalább Bécsben elmegyek rá. A Pelléast letudtam Fischer Iván produkciójával. Megnéztem, mennyit ment ez a 2 darab a M. Kir. ViperaOperaházban. A Pelléas a 2 háború között elég sokáig ment, majd Ferencsik verekedte ki a 60-as évek elején; amikor fel akarta újíttatni, nem teljesítették a kívánságát, erre otthagyta a dicső intézményt, akár Szent Pál az oláhokat. Hervadhatatlan érdeme, hogy a Parsifalt élete végén kiverekedte. Szintén ő harcolhatta ki a Wozzeck bemutatóját, ugyancsak a 60-as években. A Wozzeck 90-es évekbeli felújításának híre elkerült, akkoriban ui. nagyon keveset jártam koncertre, operába még kevésbé (a borzalmas Parsifal és a legalja Don Pasquale hatására). Az Ókovács Szilveszter Rozsdaövezet Eiffel Műhelyház miniatürizált produkcióját pedig tudatosan ÉN kerültem el. A mai világban szerintem nem akad olyan operaigazgató, aki Mo.-on műsorra tűzné ezeket a darabokat, mert ugyebár a villanyszámlát is ki kell fizetni.
Nahàt, erre a "Tùl a ràcson"-nòtàra nem nevesìtenèk senkit, mert azt a szerkesztők (egyelőre?) teljes joggal bannolnàk :-)
Budavári Palotakoncert ismét elmarad?
Huszka Güll babája már mindjárt jobban tetszik. Főként erre a csodás áriára gondolok még az Ott túl a rácson mellett. Huszka Jenő - Gül baba - Leila belépője
Miklósa Erika ennél komolyabb operetteket szokott énekelni pl. Bajadér.
A "Cintányéros cudar világ..." csak egy poén volt, most kerestem egy másik operettből is az esetleg még várható fejlemények sajátos következményeire utaló/rímelő idézetet:
Készült egy teljes rádiófelvétel a Gül babából, amelyben Rost Andrea Leila
szólamát énekelte Gábor diák (Daróczy Tamás; a prózában Alföldi Róbert)
szerelmeseként Huszka Jenő híres daljátékában - amit 1991-ben második alkalommal
vett fel és mutatott be a Rádió Dalszínháza (az első felvétel 1963-ból ismert,
Németh Marika és Ilosfalvy Róbert kettősével).
"Az utolsó kívánságom halljátok meg emberek!
Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!
A haláltól én nem félek, a bakóval szembenézek!
De azt megkövetelem, megkövetelem:
Hogy utolsó kívánságom amint mondom, úgy legyen!
Refrén:
Ott túl a rácson egy másik világ van, amelynek érzem
bűvös illatát!
Ott túl a rácson virulnak a rózsák, melyeknek kelyhe édes
mézet ád!
Ott túl a rácson van a menyország, minőt nem látott
senki még soha!
Ott túl a rácson tündérek élnek, oda kívánok menni én,
oda!
Rabbilincsem levegyétek, adjatok rám díszruhát..." stb.
A "Cintányéros cudar világ..."-duettet nem hallgatnád szívesebben Kovács Ákossal és Miklósa Erikával? Még jobban szólna Nagy Feróval és Tóth Gabival, nem? Utóbbi úgyis felpanaszolta komoly anyagi gondjait.
Nagy Ervin is játszott már operettben(Csárdáskirálynő, Marica Grófnő)de főleg prózai darabokban játszott.
Jajj ne, inkább ne énekeljék, sose szerettem azt a dalt.
Azért még kapható bőven jegy a kecskemétiekre. Nézd, vannak "kötelező olvasmányok", operára fordítva: operaigazgatók rémálmai = kötelező őket időnként előadni, van-e rá valós és jelentős igény vagy sem. Ilyen a Wozzeck is vagy pl. a Pelléas és Mélisande, másik kedvenc példám. Egy nagy újító (dodekafónia) egyfelől és egy más műfajokban (zongora, zenekar) nagyot alkotó szerző másfelől. Az istenadta meg az Istennek sem akar bemenni ezekre, egy szűköcske rajongói kört leszámítva. Letudják, kész.
Nagy Ervin mellé a most kormánybiztossá kinevezett Rost Andrea is rávetheti pillantásait az Operettszínház belső ügyeire - annál is inkább, mert N.E.-nel ellentétben "érti" is az operettet, énekelt operettet, az ugyancsak Kossuth-díjas főigazgatóval, Kiss -B. Atillával operaénekesi múltjuk összeköti őket. Meglátjuk, hova jut el - fordul-e dűlőre egyáltalán valami (újabb) vizsgálat. Azt követően pedig közösen dalra fakadhatnak és énekelhetik akár a Mágnás Miska örökbecsű dalát? "Cintányéros cudar világ..."
Erre jön be az istenadta, nem a Wozzeckre.
Talàn elkerülte a figyelmedet ès Bùbànat fòrumtàrs figyelmèt 7004 sz. bejegyzèsem. Annak fènyèben aligha lehet meglepő a belső vizsgàlat elrendelèse. Egy (vagy több) balhèt màr elsikàlt, elsimìtott az akkor regnàlò hatòsàg. Az ùj seprő remèlhetőleg majd ... majd nem fordìtja el a fejèt. Jobb kèsőn, mint soha.
"Nagy Ervin, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium államtitkára reagált az Operettszínház dolgozóinak a kérésére, és azonnali vizsgálatot rendelt el az intézményben. "
Kapcs. 6979.
sorszámhoz
Íme, elrettentő példa – ami alatt a feltételezett minősíthetetlen zenei megvalósítást értem -, amivel érveltem, s amire értettem, miért nem érdekel engem ez a Lili bárónő produkció idén nyáron a Városmajori Szabadtéri Színpadon – ami a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 2025-ben már ott bemutatott operett pesti „felhozatala” lesz.
Áthangszerelt, redukált hangszeres együttesre alapozott és zenei kíséretnek alig nevezhető, a partitúrát meghamisító, minősíthetetlen átdolgozás ez!
Nálam, egy klasszikus operettnél elsősorban zenei megvalósítása az énekkel együtt, mikéntje fontos és elsődleges, a zenei szövet hiteles hangzása szólaljon meg, úgy ahogyan egy nagylélegzetű darab esetében dukál és hiteles. A rádióban, lemezen sok kitűnő felvétele van a Lili bárónőnek! Ez a kecskeméti színjátszás lehet érdekes, fogyasztóbarát, de a zenei körítése megalkuvó, forráshiányos, így számomra - sajnos - érdektelen marad.
De be kell látnom, Magyarországon kevés vidéki színház gazdálkodhat kibővített igazi szimfonikus zenekari hangzást biztosító saját együttessel. Ezért is, mindig hiányérzetem van, amikor arról olvasok, hogy operettbemutatóra készülnek mondjuk Kecskeméten, Székesfehérvárott, Veszprémben, Egerben stb., aztán koprodukciók és vendégjátszás keretében viszik tovább; ahol a színpadi zenés produkciókhoz nem tudnak kiállítani gazdag, színes, az eredeti partitúrához ragaszkodó nagyzenekaros kíséretet. Hiába jó a színész, énekes és prózában is jeleskedik, ha énekszólamához nem párosul, nem szólal meg a zenekari árokban a zeneszerző által ihletett, megkomponálta "valóságos" zene. Mert különben csak egy zagyva, zanzásított, cincogó csörömpölésnek tűnő hangzás jut fel a színpadra és át a hallgatóság fülébe. Így a kényszerítő körülmények miatt sem nem nevezhető igazi operettnek, amit feltálalnak ilyen helyeken a közönségnek.
itt van egy csapnivaló zenei kísérettel előadott részlet (teaser) a kecskeméti színház Lili bárónő előadásából - illusztrálva az előzetes negatív meglátásomat a kivitelezésről:
Városmajori Szabadtéri
Színpad
KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka
Huszka Jenő - Martos Ferenc: LILI BÁRÓNŐ
2026. június 28. vasárnap 19:00
Tervezett szereposztás:
Lili
bárónő: Vajda Boróka
Illésházy László gróf: Koltai-Nagy
Balázs
Malomszegi báró: Sipos
Imre
Illésházy Agatha grófnő: Magyar
Éva
Illésházy Krisztina grófnő: Csapó
Virág
Frédi: Járai Máté
Clarisse művésznő: Szabó
Dorottya
Becsei, tiszttartó: Fazakas
Géza
Minden szerepben: Hegedűs
Zoltán
Közreműködik
a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekara.
Átdolgozta:
Gádor Béla és Darvas Szilárd
További átdolgozás: Ari-Nagy Barbara
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Jelmez- és díszlettervező: Erős Hanna
Koreográfus: Bodor Johanna
Zenei vezető: Iván Sára
Karmester: Iván Sára, Drucker Péter
Koreográfusasszisztens: Raj Martin
Zenei munkatárs: Csiszer Máté, Lestákné Valasek Szilvia, Madarász Éva
Súgó: Arató Andrea
Ügyelő: Csitári Tamás
Rendezőasszisztens: Konyári Tamás
Rendező: Béres Attila
Martos Ferenc örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette. www.hofra.hu Huszka Jenő zeneszerző és Darvas Szilárd átdolgozó jogutódait a HARTAI Zenei Ügynökség képviseli. Gádor Béla jogutódját az UMPA Ügynökség képviseli.
A lap megkereste az Operettszínházat, amelynek sajtóosztálya azt közölte: „A felülvizsgálatról szóló hivatalos tájékoztatás egyelőre nem érkezett meg a Budapesti Operettszínházhoz. A Budapesti Operettszínház vezetése, ahogyan eddig is, a jövőben is minden felülvizsgálat során teljeskörűen együttműködik a fenntartóval”.
