Bejelentkezés Regisztráció

Operett, mint színpadi műfaj


5912 Búbánat 2024-03-25 18:45:10

szombaton

Mészáros Árpád Zsolt a Facebookon jelentette be, hogy 23 év után otthagyja az Operettszínházat.



5911 Búbánat 2024-03-24 22:32:36

Tegnap éjjel (23.10 -től) az M5 csatorna sugározta a Müpából a 2018-as V4 Operett-gála felvételét:

(Megjegyzem, a produkció hangfelvételét a Bartók Rádió korábban már sugározta.)

Az operettirodalom emblematikus műveivel és a közép-európai térség négy kiváló énekesével búcsúztatták a visegrádi együttműködés 2017/2018-as magyar elnökségét a V4 Operettgálán.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - 2018. 06.30.

Az operett-gála közreműködői:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Peter Valentovič

Rost Andrea, szoprán

Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán

Richard Samek, tenor

Clemens Unterreiner, bariton

Műsorvezető:  Bősze Ádám

Műsor:

I. rész

1.  Dvořák: g-moll szláv tánc, op. 46, No. 8

2.  Lehár: Giuditta – Octavio dala: „Szép itt az élet és oly vidám” (Richard Samek)

3. Kálmán: Csárdáskirálynő - Szilvia belépője: "Hajhó,hajhó...Messze délen zordon hegyek ölén..."  (Rost Andrea)

4. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Hej, cigány” (Clemens Unterreiner)

5. J. Strauss: A denevér

- Quadrille

- Orlovszky áriája (Katarzyna Kuncio)

6. Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős: „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress”(Rost Andrea, Clemens Unterreiner)

7. Lehár: A mosoly országa – Szu-Csong dala„Vágyom egy nő után” (Richard Samek) 

II. rész

1. Moyzes: Garammenti táncok, op. 43 - IV. tétel

2. Kálmán: Marica grófnő – Taszilo dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Richard Samek)

3. Lehár: A víg özvegy

- Vilja-dal (Rost Andrea)

- Danilo belépője – „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám” (Clemens Unterreiner)

4. Moniuszko: Halka - Mazurka

5. J. Strauss: A cigánybáró - Czipra jóslata (Katarzyna Kuncio)

6. Lehár: Giuditta - Giuditta belépője (Rost Andrea)

Ráadás:

Kálmán: Marica grófnő – „Szép város Kolozsvár” (Rost Andrea, Katarzyna Kuncio, Richard Samek, Clemens Unterreiner)

(A dalok eredeti nyelven - német szöveggel - hangoztak el. Egyes versek refrénjét a közreműködő énekesek magyar nyelven is elénekelték.)


5910 varganiki 2024-03-24 21:12:26
Tegnap tartották a Színházak Éjszakáját. Ez alkalomból a Budapesti Operettszínház, erre az alkalomra készített gálaműsort, Bori Tamás rendezésében. A La Mancha Lovagja díszletei között zajló kötetlen operett és musical dalokból álló gálaműsor egyik érdekessége az volt, hogy itt debütáltak a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói, akik az áprilisban bemutatásra kerülő Carmennek a főszereplői lesznek. 
A dalok előadásuk sorrendjében:
1. Hej Rózsám(Csárdáskirálynő) - Kiss Diána
2. Szép Város Kolozsvár(Marica Grófnő) - Széles Flóra, Dénes Viktor
3. Gyere Velem Bácskába(Orfeum Mágusa) - Laki Péter
4. Emlékszel Még(Csárdáskirálynő) - Kiss Diána, Dolhai Attila
5. A Bugaci Határon(Mária Főhadnagy) - Nagy Alma Virág, Dénes Viktor
6. Jurátus Induló(Mária Főhadnagy) - Laki Péter
7. Ördögi Tánc(Jekyll és Hyde) - Füredi Nikolett, Nádasi Veronika, Dolhai Attila
8. Én Vagyok Don Quijote(La Mancha Lovagja) - Nagy Lóránt, Németh Attila, Kocsis Dénes, Laki Péter
9. Oly Könnyű(Nine) - Szomor György
10. Nincs Más Út Csak Az Isten Útja(István a Király) - Kocsis Dénes, Nemes Tibor, Dolhai Attila
11. Egy Élet Több Halál(Monte Cristo Grófja) - Füredi Nikolett, Széles Flóra
12. Miért Fáj(Monte Cristo Grófja) - Kocsis Dénes, Szomor György
13. Álom dal(La Mancha Lovagja) - Nagy Lóránt, Németh Attila
14. Akivé Váltam(Carmen) - Kocsis Dénes, Nemes Tibor, Tassonyi Balázs
15. Viva(Carmen) - Lipics Franciska, Nádasi Veronika
16. Retteg(Carmen) - Dolhai Attila
17. Por Cica(Orfeum Mágusa) - Bojtos Luca, Széles Flóra
18. Hej Cigány(Marica Grófnő) - Dolhai Attila, Kocsis Dénes, Laki Péter
19. Ringó Vállú Csengeri Violám(Marica Grófnő) - Bojtos Luca, Széles Flóra, Kelemen Fanni, Dénes Viktor, Laki Péter, Tassonyi Balázs
20. Jaj Mamám(az összes szólista)
A gálán a zenekari árok fedett volt, ugyanis nem volt nagy zenekaros kíséret. Felvételeket ha valakit érdekel tudok mutatni, ugyanis lehetett videókat készíteni :)

5909 Búbánat 2024-03-16 12:08:48

Március 15-én, 10:30-kor a Múzeumkertben az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója alkalmából rendezett Díszünnepség műsorát a Budapesti Operettszínház adta.

Km. a Színház énekszólistái (Kiss Diána, Süle Dalma, Dolhai Attila, Erdős Attila, Ninh Duc Hoang Long, Pete Ádám), az Énekkara és Tánckara, valamint hangfelvételről a Zenekara (karmester: Pfeiffer Gyula), továbbá Kiss-Balbinat Ádám (hegedűn)

Az Operettszínház művészei mellé felsorakoztak és a műsorban felléptek a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős növendékei is (vers, ének, tánc)

A produkció rendezője és szereplője is volt: Homonnay Zsolt, az Operettszínház művésze.

A műsorösszeállításban előadásra került:

- Erkel Ferenc - Kölcsey Ferenc: Himnusz

- Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – Palotás (Tánckar)

- Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba„Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál...” (Dolhai Attila)

- ifj. Johann Strauss – (dalszöveg fordítása: Fischer Sándor): A cigánybáró – Toborzó és csárdás: „Csapj kezembe szép öcsém, búcsút mondj a lánynak...” (Erdős Attila)

- Petőfi Sándor: Nemzeti Dal (ea.: a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős növendékei)

- Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy„Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért...” (Ninh Duc Hoang Long)

- Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János – Toborzó: „jó lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, hej, élet, be gyöngyélet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!...” (Pete Ádám és Erdős Attila) 

- Vincze Zsigmond - Kulinyi Ernő: Hamburgi menyasszony – „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!” (Süle Dalma és Kiss Diána, valamint az összes szereplő)

- Hubay Jenő: Kossuth-nóta„Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje...” (az összes fellépő)


5908 Búbánat 2024-03-16 11:09:48

Az Operettszínház Facebook oldaláról:

 Március 15., nemzeti ünnepünk alkalmából Csák János kulturális és innovációs miniszter, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár kitüntetéseket adott át a Pesti Vigadóban.

 Kiemelkedő színészi tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjat kapott Janza Kata, a Budapesti Operettszínház színművésze.

 Táncművészet terén kiemelkedő alkotói, előadói, tudományos és pedagógiai tevékenysége elismeréseként Harangozó Gyula-díjban részesült Simon István, a Budapesti Operettszínház balettművésze.

 A Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatát kapta Blénesi Zsolt balettművész, színházunk balettkari tagja.

 Továbbá a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült:

 Berzsenyi Krisztina jelmez- és díszlettervező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetének oktatója, számos nagy sikerű előadásunk kitűnő díszleteinek tervezője, valamint

 Pejtsik Péter zeneszerző, karmester, előadóművész, az After Crying zenekar alapító tagja, Az Orfeum mágusa című új magyar operett ősbemutatónk zeneszerzője, aki a kitüntetést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől a Parlament kupolacsarnokában vette át


5907 Búbánat 2024-03-03 20:37:34
Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Fidelio.hu - Kondor Kata - 2024.02.29. 09:15

A hosszú cikkből pár bekezdést ide kiírtam: 

"Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt – ami nem is csoda, hiszen anyai nagyanyja a két világháború között Magyarországról vándorolt ki, és a művész visszaemlékezései szerint sokat mesélt neki azokról az élményeiről, amelyek a budapesti és a bécsi színházakhoz fűződtek. Ahogyan a néhány hónappal ezelőtti, müncheni Denevér-produkciójában, a neves színházi alkotó ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést, amely nemhogy a könnyedebb műfajban, de bármilyen színházi előadásban ritka kincsnek számít.

Egy már nem fiatal, de még mindig vonzó nő pongyolában leül a zongorához, ujjai végigfutnak a billentyűkön, megszólal egy régi keringő, és megelevenednek az emlékek: egyszer egy fényes bálban mindenki őutána epekedett, ám akadt valaki, aki különösen kedves volt a szívének… Így kezdődik a Zürichi Operaház előadása, a zene pedig nem sokkal később önálló életre kel. Ahogy egy interjúban a rendező, Barrie Kosky elmondta, véletlenül bukkant egy felvételre, amelyen Lehár A víg özvegy témáira készült variációkat játssza zongorán, így azt gondolta, megidézi a zeneszerző alakját a nyitójelenetben. Ebből következően az emlékezés lett koncepciójának fő motívuma, amely keretbe foglalta az estet."

"Panaszunk persze nem lehet, hiszen az előadás elképesztően szórakoztató, a jelenetek feszesen peregnek, a poénok a helyükön vannak, a jelmezek a cselekmény előrehaladtával egyre színesebbek és díszesebbek lesznek, és az előadás olyan ritka igényességgel, jó ízléssel, illetve a megfelelő érzékkel, precízen kimért mennyiségű, szélsőségesebb elemmel valósul meg, amire ebben a műfajban igen ritkán van példa. Bár néhány női ruhás férfi azért megjelenik a grisette-jelenetben, hogy így is világossá váljon, a társadalom széles körben elfogadott szabályai ebben a világban nem érvényesek (ezzel együtt vicces adalék, hogy a nézőtéren pont az én soromban ült egy biológiai jegyei alapján férfinak tűnő illető, aki olyan feltűnő színű női estélyi ruhát viselt, hogy eleinte arra gyanakodtam, a produkció beépített embere)."

"Az összetett lélektani folyamat magával ragadó megjelenítéséhez a rendezőnek két egészen rendkívüli színészi adottságokkal rendelkező művész állt rendelkezésére, saját bevallása szerint a kedvenc énekesei. Marlis Petersen akár filmszínészként is megállná a helyét, olyan finom, mégis sokatmondó arcjátékra képes, amely a Zürichi Operaház kis terében remekül érvényesült. A kiváló szoprán egyetlen szempillantásba, hangba vagy szóba is rengeteg érzést, kifejezést tud sűríteni, azt pedig mondani sem szükséges, hogy a prózai szövegmondása is mentes minden mesterkéltségtől. Hannája bölcs, érett asszony, aki a nehézségek ellenére sem vált érzéketlenné. Partneréről, Michael Volléról még felsorolni is nehéz lenne, hányféle figura emlékezetes megformálása, illetve zenei stílus megszólaltatása fűződik nevéhez. Mégsem mondható kaméleontermészetű előadónak, erős személyiségén szűri át a karaktereket, és mély lélekábrázoló képességével, valamint páratlanul hatásos színpadi jelenlétével teszi őket élővé. Ennyire humoros szerepben még sosem találkoztam vele korábban, külön élmény volt látni, hogyan tudta a más művekben is megjelenő öniróniáját a nevettetés szolgálatába állítani."

"Az előadás zenei megvalósításáért a mindössze huszonnyolc esztendős Patrick Hahn felelt. Nem tudom, hányan emlékeznek még arra, amikor a Magyar Állami Operaház 2015-ös évadát megnyitó Szabadság OperaGálán néhány más ifjú művésszel együtt egy tizenkilenc éves karmester is színpadra lépett, és egyetlen Rigoletto-kvartett elegendő volt ahhoz, hogy kiderüljön, kivételes tehetséggel állunk szemben. A művész azóta továbbhaladt ígéretesen induló pályáján, Németország legfiatalabb főzeneigazgatójaként, mindössze huszonnégy évesen nevezték ki a Wuppertali Operába, most pedig a világ egyik legjelentősebb zenés színházában bizonyíthatott. Az operett műfaja összetett feladatot jelent egy karmester számára, amelyben a technikai jellegű elvárások dominálnak: bonyolult színpadi történések során kell sok szereplőt összefogni. Erre most nem lehetett panasz:

a fiatal dirigens biztos kézzel, feszesen tartotta a muzsikát, a nagyjelenetek kirobbanóan szóltak, közben pedig arra is képes volt, hogy a szólisták egyéni szólamformálási megoldásait is kövesse."

"Sokszor láthatjuk, hogy egy nagyon jó és egy sikerületlen előadás között nem is olyan óriási jelentőségű dolgokban mutatkozik különbség: nem a pénz, a formanyelv vagy a radikálisan új gondolatok tesznek egy produkciót élményszerűvé. Ellenben rengeteg múlik az alkotók és az előadók hozzáállásán, elhivatottságán. Barrie Kosky csupán egyetlen, rendkívüli tettet hajtott végre: komolyan vette A víg özvegyet, annak műfaji sajátosságait és központi problematikáját. Ezáltal pedig megmutatta, hogy a szórakoztatás nem egyenlő az igénytelenséggel, és hogy a hosszú évek alatt elcsépelt darabok is szólnak valamiről. Művészi szempontból ez is olyan fontos mondanivaló, mint mindaz az emberi tartalom, amivel a főszereplők kacifántos egymásra találása során szembesülhettünk."


5906 Búbánat 2024-03-01 21:12:00
Our favourite Gilbert and Sullivan Festival moments  (YouTube)

You can't come to us this year, so we will come to you! Our favourite Gilbert and Sullivan Festival moments are all available on https://www.gsopera.tv.

We are delighted to share with you these highlights from our favourite shows:

The Gondoliers, Utopia Limited, The Yeomen of the Guard, Iolanthe, The Mikado (In Japanese!), Ruddigore, Princess Ida and Pirates of Penzance.

All these fabulous productions and more are available to stream at https://www.gsopera.tv

 Lásd még itt:

Sir Arthur Sullivan: A mikádó (The Mikado) - 5248.,5247. sorszámok

Sir Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (Trial by Jury) - 5242. sorszám,

Sir Arthur Sullivan: A cornwalli kalózok [avagy a becsület rabja]  (The Pirates of Penzance, or the Slave of Duty) - 5233. sorszám

Sir Arthur Sullivan: A gondolások [avagy Barataria királya] (The Gondoliers, or The King of Barataria) - 5232. sorszám

Sir Arthur Sullivan: Patience, avagy Bunthorne menyasszonya (Patience, or Bunthorne’s Bride) - 5230. sorszám

Sir Arthur Sullivan: Iolanthe - 5228- sorszám


5905 zenebaratmoncsi 2024-03-01 12:56:47
A br-klassic német komolyzenei rádió is megemlékezik Kálmán Imre Marica grófnő c. operettje 100. szülinapjáról három dal erejéig. Ebből kettőt a kiváló magyar szoprán, Barabás Sári énekel.
Ezt követően a Lehár Ferenc Víg özvegyből, majd az Jacque Offenbach Banditákból, majd egy Eduard Künekke operettből, legvégül Ábrahám Pál 3:1 a szerelem javára (Roxy) c. jazzoperettből játszanak részleteket, aminek 2024. március 1-én lesz a permierje egy kis bajor városban, Oberammergau-ban.

"BR-KLASSIK-Operetten-Boulevard jetzt auf Facebook "Wir lieben Operette"Ein Blick auf Operetten-Termine 2024 - siehe auch unter "Veranstaltungstipps"
2024. feburár 5-i adás:
100 JAHRE "GRÄFIN MARIZA" VON EMMERICH KÁLMÁNS URAUFFÜHRUNG AM 28.02.1924
"DIE LUSTIGE WITWE" VON FRANZ LEHÁR AN DER OPER ZÜRICH (SEIT 11.02.)
"DIE BANDITEN" VON JACQUES OFFENBACH AN DER OPER FRANKFURT (SEIT 28.01.)
"DER TENOR DER HERZOGIN" VON EDUARD KÜNNEKE IM THEATER CHEMNITZ (SEIT 01.02.)
"ROXY UND IHR WUNDERTEAM" VON PAUL ABRÁHÁM IM AMMERGAUER HAUS OBERAMMERGAU (AB 01.03.)

Itt meghallgatható a műsor:

Operetten-Boulevard am 25. Februar: Heißer noch als Gulaschsaft | Oper | BR-KLASSIK | Bayerischer Rundfunk

Mit Stefan Frey

Musikliste 25.02.:
T: "Komm mit nach Varasdin“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmán
I: Sari Barabas, Harry Friedauer, Münchner Rundfunkorchester; Ltg.: Werner Schmidt-Boelcke

T: "Höre ich Zigeunergeigen“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmá"n
I: Sari Barabas, RIAS-Kammerchor; Berliner Symphoniker; Ltg.: Frank Fox

T: "Grüß mir mein Wien“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmán
I: Hubert Marischka, Orchester

T: "Hab in Paris mich noch nicht ganz so akklimatisiert“ - aus: Die lustige Witwe
K: Franz Lehár
I: Marlis Petersen; Philharmonia Zürich, Ltg.: Patrick Hahn

T: "I’m going to Maxim’s“ - aus: The Merrry Widow
K: Franz Lehár
I: Jeanette MacDonald, Maurice Chevalier, MGM-Orchestra, Ltg.: Herbert Stothard

T: "Ja, das Studium der Weiber“ - aus: Die lustige Witwe
K: Franz Lehár
I: Michael Volle und Ensemble; Philharmonia Zürich, Ltg.: Patrick Hahn

T: Chor der Carabinieri - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Chor der Oper Frankfurt, Frankfurter Opern- und Museumsorchester; Karsten Januschke

T: "Zittern sollt ihr alle jetzt“ / Finale II - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Chor der Oper Frankfurt, Frankfurter Opern- und Museumsorchester; Ltg.: Karsten Januschke

T: "Bitte nur nicht gleich den Mut verlieren“ - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Gustav Gründgens, Orchester der Städtischen Oper Berlin, Ltg.: Hans Sommer

T: "Warum bin ich nur in Dich so rettungslos verliebt" - aus: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Jakob Ewert, Paula Meisinger, Robert-Schumann-Philharmonie; Ltg.: Jakob Brenner

T: „Ach, wie ist es so gemütlich“ / Quintett - aus: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Paula Meisinger, Akiho Tsujii, Daniel Pastewski, Jakob Ewert, Thomas Kiechle, Robert-Schumann-Philharmonie; Ltg.: Jakob Brenner

T: "Mädel, du hast Feuer" - aus: Roxy und ihr Wunderteam (magyarul: Nem járok én zakóban)
K: Paul Abraham
I: Andrew Collis, WDR-Chor, WDR-Rundfunkorchester Köln; Ltg: Stefan Blunier

T: "Eine kleine Handarbeit" - aus: Roxy und ihr Wunderteam (magyarul: Beleszerettem magába)
K: Paul Abraham
I: Pe Werner, WDR-Rundfunkorchester Köln; Ltg.: Martin Kerschbaum

T: Ouvertüre – zu: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Orchester des Hamburger Rundfunks, Ltg.: Wilhelm Stephan


5904 Búbánat 2024-02-29 16:31:00 [Válasz erre: 5901 varganiki 2024-02-29 13:40:49]

A Temesvári Hirlap, 1926. március 28-i számában találtam rá az X úr és Y kisasszony előadás-címre.

 „A lugosi műkedvelő- és koncertszezon” (Lugos, március 27.)

Ebből a cikkből idézem:

„Lugos, e muzikálisan szokatlanul kulturált kis város, magasra fejlett zenei élete a félévnél is hosszabb ideig tartott hallgatás és stagnálás után, a szó igazi értelmében eseményszerűleg és a szenzáció erejével hatott a közelmúltban:  egymás után számos országos  jelentőségű sikert aratott igazfalvi komponista-papnak, Nemes Elemérnek ez a jótékony beavatkozása a Lugosi Magyar Dal és Zeneegylet elnémult hallgatásába, amelyet pár heti kemény, komoly és megfeszített munka után, a zajos és sokáig visszhangzó  nagy siker tapsaivá változtatott át.

Nemes Elemér két szerzeményével vonult fel a lugosi színpadon:

X úr és Y kisasszony című, kilenc képből álló, vonzó, változatos zenés revükomédiájával és a Fáraó lánya című egyfelvonásos pantomimjével.

A két darabban, amelyeket a Lugosi Dalárda, valamint a pantomimben a Dalegylettel kapcsolatos zenekar tagjai vittek színpadra, 63 színpadi szereplőt mozgatott a szerző. A revükomédia invenciókban gazdag, változatos, vonzó és mindenekfelett szórakoztató színpadi műnek bizonyult, melynek vezérszerepében Gyenge Gyula (X úr), Hajós Ilma (Y kisasszony), Szombati Szabó Istvánné (Szép Heléna), Ábrahám Géza dr. (Styx Jankó), kis drámai szerepében Marri Ibolyka, Wallandt Tivadar (Escamillo), Klein Béla (Csura Máté harangozó), első rangú énekszámaival Szidonné Kardos Angela (a hangversenyénekesnő jelenetében), továbbá Scherezáde arab táncosnő jelenetében pompás táncaival, a skót görlök elragadóan kedves jelenetében s a négy mulatságos néger figura ötletes játékában közreműködők az elsőrangú és fővárosi színpadot is megbíró revüt a legmagasabb műkedvelői színvonalat messzire felülmúló alakításaikkal, példátlanul nagy sikerre vezették. [Búbánat: A beszámoló a pantomim előadás ismertetésével és szereplőinek felsorolásával folytatódik, ezt itt kihagyom.]

A két darab három teljesen zsúfolt, pótszékes színházat vonzott. Olyan példátlan siker, amilyenre Lugoson más évek hosszú sora óta nem volt eset.

A két előadás zenei részét Witter József dr. dirigálta, aki egyenesen ezért utazott le Brassóból; a dirigensi polcot a harmadik előadásnál Nemes, a szerző foglalta el, akit úgy a közönség, mint az előadógárda, minden előadás után lelkes ovációkban részesített.”

Nemes Elemér (Budapest, 1880. november 1. – Lugos, 1949. március 10.) református lelkész, magyar zeneszerző, zene- és színikritikus.

Életútja

Tanulmányait szülővárosában, a református gimnáziumban és a teológián végezte, majd a Zeneakadémián Koessler János növendékeként zeneszerzői oklevelet szerzett. Segédlelkész Szóládon és Mocsoládon, esperesi titkár Újpesten, majd lelkipásztor a bánsági Igazfalván (1910-35). Lugoson esperessé választják, ahol az OMP bánsági alelnökeként tevékenykedik.

Hosszú időn át a Magyar Dalosszövetség bírálóbizottsági tagja, a kerületi és országos versenyek jegyzőkönyveinek szerkesztője, a karnagyi tanfolyamok zenetörténeti, esztétikai, formatani és hangszerelési előadója (1927-34).

Politikai, teológiai, népegészségügyi, zene- és színikritikai írásait számos lap és folyóirat közölte, főképp a Krassó-Szörényi Lapok, Magyar Dal, Magyar Nép, Magyar Kisebbség. Megzenésítette Arany János, Gyulai Pál több versét, írt zenekari, kamarazenekari és színpadi műveket, mint a Tetemrehívás, ill. operetteket, mint Az X úr és Y kisasszony, Hollywoodban találkozunkA fáraó leánya (1926-27). Történelmi dalokból, népballadákból a Magyar Nép Könyvtára számára daloskönyvet állított össze (1927), zenedrámát szerzett Mikes Kelemenről (1928). Országos zeneirodalmi pályázatokon több műve I. díjat nyert.


5903 zenebaratmoncsi 2024-02-29 14:41:07
  • Glück ist ein schöner Traum (Manja)
  • Grüß mir die süßen, die reizenden Frauen im schönen Wien (Tassilo)
  • Höre ich Zigeunergeigen (Mariza)
  • Sonnenschein hüllt dich ein – O schöne Kinderzeit (Lisa, Tassilo)
  • Komm mit nach Varasdin (Mariza – Zsupán bzw. Lisa – Zsupán)
  • Komm, Zigány, komm, Zigány, spiel mir was vor (Tassilo)
  • Ich möchte träumen von dir, mein Pucikám (Lisa – Zsupán)
  • Einmal möcht' ich wieder tanzen (Mariza – Tassilo)
  • Junger Mann ein Mädel liebt – Behüt dich Gott komm gut nach Haus (Lisa – Zsupán)
  • Geigen schallen, Lichter blitzen (alle)
  • Sag ja, mein Lieb, sag ja (Mariza – Tassilo)
  • Hab mich einmal toll verliebt (Tassilo)
  • Braunes Mädel von der Puszta (Mariza, Populescu, Zsupán)
  • Wer hat euch erdacht, ihr süßen Frau'n (Tassilo)
  • Schwesterlein, Schwesterlein (Lisa – Tassilo)

Ezek a német nyelvű wikipedia által említett dalok a Marica grófnőből



5902 zenebaratmoncsi 2024-02-29 14:35:51 [Válasz erre: 5899 varganiki 2024-02-29 12:13:11]
Érdekes, hogy ilyen kevés dal van a Marica grófnőben. 11-et írtál.
Ha esetleg tudjátok az összes dalt, ami a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben van, mellékelhetnétek.
Ill. még jelezve az utólag betett további dalokra, ill. amiket kivágtak, ha voltak ilyenek.

5901 varganiki 2024-02-29 13:40:49 [Válasz erre: 5900 Búbánat 2024-02-29 13:38:15]
Végülis igen :D tényleg nem tudom honnan szerezték ezt a dalt, korábban sehol máshol nem hallottam csak itt. Kár hogy a Shimmy helyett ezzel rukkoltak elő.

5900 Búbánat 2024-02-29 13:38:15 [Válasz erre: 5899 varganiki 2024-02-29 12:13:11]
Csak poénkodom
Az X elé tegyük oda a "Mr.", az Y-t helyettesítsük a "Zsuzsi" szóval, máris két Kálmán Imre-darab juthat az eszünkbe:
A cirkuszhercegnő
Zsuzsi kisasszony

5899 varganiki 2024-02-29 12:13:11
Tegnap volt a Marica Grófnő 100 éves évfordulójának jubileumi előadása az Operettszínházban. Őszintén megmondva kissé csalódott vagyok, a koncepciót tekintve, ugyanis mindössze abbol állt az előadás, hogy az egyes jeleneteket mindig mások játszották. A dalok így hangoztak.
Mond meg, hogy imádom a pesti nőket - Dolhai Attila
Marica belépője - Fischl Mónika
Kishúgom légy vidám - Bojtos Luca, Dolhai Attila
Szép Város Kolozsvár - Fischl Mónika, Lévai Enikő, Lukács Anita, Dénes Viktor, Erdős Attila, Laki Péter
Hej cigány - Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Homonnay Zsolt
Te légy az álmom: Széles Flóra, Erdős Attila
Szent Habakukk - Lévai Enikő, Vadász Zsolt
Ne szólj kicsim - Lukács Anita, Homonnay Zsolt
X úr Y kisasszony(hogy ezt a dalt honnan szedték azt nem tudom) - Bojtos Luca, Laki Péter
Ringó vállú csengeri violám - Fischl Mónika, Lévai Enikő, Lukács Anita, Laki Péter, Erdős Attila, Dénes Viktor, Faragó András, Kiss Zoltán, Langer Soma

A három szereposztás szinte kivétel nélkül jelen volt, Szendy Szilvi kivételéve aki betegsége miatt nem lehetett jelen és akiről az igazgató úr véletlenül elfeledkezett. Bejátszottak egy rövid üzenetet Kálmán Yvonnetól és Kiss B Attila felsorolta azoknak a nevét, akik játszottak a korábbi rendezésekben.


5898 Búbánat 2024-02-29 10:30:30 [Válasz erre: 5897 zenebaratmoncsi 2024-02-28 23:11:48]
Én akkor szerettem bele az "ÉVÁ"-ba, amikor a Rádió Dalszínháza 1964-es keresztmetszet-felvételéről Házy Erzsébet szopránján először hallottam felcsendülni ezt a dalt: "[...] Hogyha csak egy percig volnál szép, s aztán köddé omolnál szét, nyíló tavaszként tova szállanál, ha elhervadnál, mint egy rózsaszál!..." (Magyar fordítás: Gábor Andor)  Aztán 1975-ben már új, teljes operettfelvétel készült Lehár remekéből, a címszerepet Lehoczky Éva énekelte, ugyancsak elragadóan! 

5897 zenebaratmoncsi 2024-02-28 23:11:48 [Válasz erre: 5896 Búbánat 2024-02-28 21:30:52]
Ez Interoperett gála. Jó lenne, ha valaki feltöltené ezeket a youtube-ra. Ha jól tudom nem jogdíjasok, így elvileg nem lenne akadálya.
Nem mellesleg Diana Damrau is éneklki új operett lemezén ezt az áriát. 
Eva: "Wär es auch nichts als ein Traum vom Glück" (Eva) (youtube.com)

5896 Búbánat 2024-02-28 21:30:52
Vitray Tamás negyedik felesége - Invest Éva - állítólag operaénekes volt. Erről forrást nem találtam, az mindenesetre visszakereshető, hogy Zeneakadémiát végzett személy. Az énekesszakmát mára abbahagyta. A bulvár, Ripost cikke persze inkább a televíziós személyiség magánéletére fókuszál. Viszont az alábbi linket az internetes portál betette: így énekli Lehár Ferenc Éva című operettjének híres szoprán-belépőjét - akkori nevén - Kovács Éva:

Lehár Ferenc: Éva - „Hogyha csak egy percig volnál szép...” - Kovács Éva és a Lehár-zenekar

(Pesti Vigadó, InterOperett, újévi koncert, 1998) 

"A YouTube máig őriz három, fellépéséről készült felvételt, ahol látható, vagyis hallható, milyen tehetséges operaénekes volt egykor. Éva egyébként manapság férjével dolgozik együtt, ő a gyártásvezetője Vitray Csak ülök… Csakazértis! című YouTube-műsorának."

https://story.hu/napi-friss/2024/02/22/vitray-tamas-felesege-negyedik-hazassag/


5895 eszbe 2024-02-28 13:23:40
Nagyszerű muzsikus, mindent tud az operettről. Ellentétben a másik kettővel.

5894 Edmond Dantes 2024-02-28 07:49:39

"Méltatlan: Maklári Lászlótól 40 év után vált meg az Operettszínház – Úgy érzi, nem ilyen bánásmódot érdemelt volna

Maklári László több mint negyven évig dolgozott a Budapesti Operettszínházban, ahol nemcsak karmester, de főzeneigazgató is volt. December végén azonban a jelenlegi vezetés minden előadását elvette tőle, így már nem dirigál a teátrumban. A 73 éves, Artisjus-díjas magyar karmester, érdemes és kiváló művésznek még fáj az elválás, különösen, hogy az a felesége elvesztése után néhány hónappal történt." Forrás: blikk


5892 zenebaratmoncsi 2024-02-28 00:10:04 [Válasz erre: 5891 Búbánat 2024-02-27 14:51:52]
Éppen most jöttem haza az Ezeregy éjszaka musicalről a Pesti Magyar Színházból, remek volt, nagyon látványos, két sláger is volt benne, majd a musical fórumon írok róla. Követte a darab Ábrahám Pál elvét, vagyis a zene illeszkedett a történethez. Keleties hangzású, törökös, arabos volt kicsit időnként rappel, máskor poppal keverve.
Geszti Péter most is profi munkát végzett a dalszövegek terén, akár a Pál utcai fiúknál. A zenét Monori András írta. A Seherezádé történetére épült a Tasnádi István librettója. 
Valójában azért a világmusical zenéje eléggé közepes, de azért mivel nagyon a szinpadi kivietel rendkívűl látványos és jól lett összevágva a liberettó, egy nézést szerintem megéredemel az előadás. 
https://www.youtube.com/watch?v=nPLPisHdgT0&list=OLAK5uy_lYoXT_mb9xRLEEtYaKZzhu9oo5Gz6sRzI&index=15

5891 Búbánat 2024-02-27 14:51:52 [Válasz erre: 5889 zenebaratmoncsi 2024-02-26 19:23:13]
Előző kérdésedre: lásd például Huszka Jenővel készült riportokat itt, vagy a Lehár topikban is olvashatsz számos, a zeneszerzővel készített interjút, visszaemlékezést életútjáról, a pályáról, tervekről. (Igyekszem inkább  a linkjét betenni, nem a teljes szöveget bemásolni -  ha megvan a forrása hozzá, persze figyelemmel arra, hogy nem minden felhasználó tud online ilyenekhez hozzáférni...) 

5890 zenebaratmoncsi 2024-02-26 19:34:32
Az alábbi riport Ábrahám Pállal készült. Nem tudom, hogy Búbánat tett-e már föl ilyen interjút valamelyik operettszerzővel. Mindenesetre érdekes meghallgatni, hogy mi is vezérelte őket műveik megírásakor.

Marek Weber - Ich küsse Ihre Hand, Madame - Tango (youtube.com) 
Max Raabe,Ich küsse ihre Hand Madame (youtube.com)
Nektek, hogy tetszik ez a német sláger? Mindenesetre Ábrahám Pál nem sokra értékelte, de legalább arra inspirálta, hogy ő is operettet írjon, hisz ilyet ő is tudott írni....
Jonas Kauffmann is felvette a dalt műsorába. Ich küsse ihre Hand, Madame (Main Title) (youtube.com) 
Composer: Ralph Erwin Lyricist: Fritz Rotter
Megjegyzésem: Ábrahám Pál a mai Vajdaság területén született, a Duna-parti Apatinban. Itt a lakosság túlnyomó többsége sváb volt, ő magyarnak vallotta magát (izraelita vallás), de így jól megtanult németül, viszont erős apatini akcentusa volt.

5889 zenebaratmoncsi 2024-02-26 19:23:13

Prágai Magyar Hírlap 1934. március 4.

 Egy magyar komponista csodálatos világkarrierje

„Minden megváltozhatik zenében, csak egy valami marad meg, s ez a melódia  —mondja Ábrahám Pál, a fiatal magyar zeneszerző, akinek operettjeit ez idő szerint mintegy ezer színházban játszák

Budapest, február végén. (A P. M. H. kiküldött tudósítójától.)

Talán hat esztendeje annak, hogy az egyik budapesti operett színházban egy Zenebona című darabot adtak elő,  melynek színlapján a zeneszerző helyén ez állott: Zenéjét ősszeállította részben szerezte: Ábrahám Pál.

Új név volt. Alig figyelt fel rá valaki. Legfeljebb az tűnt fel kicsit az embereknek, hogy egy beteges külsejű, hosszúkás arcú fiatalember fehér kesztyűben dirigálja a zenekart. Ez a fehérkesztytűs karmester is Ábrahám Pál volt.

Meg is dicsérték a lapokban a temperamentumos karmestert, de hamar népszerűsödő zenére nem igen pazaroltak dicsérő jelzőket. Sem a kritikusok, sem a közönöség. Legföljebb annyit, hogy egész ügyes fiú ez az Ábrahám Pál. Jól összeválogatta az amerikai s az angol slágereket. Az ember önkénytelemül dúdolja, amint kilép a színházból.

És dúdolta. Mindenfelé dúdolták. Például ezt a dalt: Kicsike vigyázzon- egyszer nagymama lesz, nagymama lesz . . S ekkor csak a bennfentesek tudták, hogy. Ábrahám Pál feltalálta a zenei ,,ellen-plágiumot". Úgy csempészte be a saját szerzeményeit a pesti közönség fülébe, hogy — amerikai slágereknek nevezte. 

— Hiába, ezek a pestiek mégsem tudnak olyan dolgokat csinálni, mint ezek az angolok — sóhajtották a pesti smokkok s elégedetten foxtrot-oztak a Zenebona zenéjére.

 Hogyan lelt Ábrahám Pálból — operett-komponista

 Amikor ezekről a dolgokról beszélgetek Ábrahám Pállal a pesti Fészek-klub egyik sarkában, mély bőrfotölyökbe sűllyedve, ekkor már a mosolyos visszaemlékezés elégtétele ül a mégjobban meghosszabbodott arcon.

— Igen, — emlékezik- vissza azzal a különös csodálkozással, amivel az ember a saját dolgait szokta utólag értetlenül analizálni — olyankor jutott eszembe, hogy én operettet fogok írni, amikor a legtávolabb voltam tőle. Gondok és bajok letörtek egészen s beledobtam magam a semmibe; A komoly kompozíciókkal is felhagytam, nem kellett senkinek, nem fizettek érte. Egyszer egy zenemű-kereskedésben a gramofon egy táncdarabot játszott. Triviális melódia volt. Emlékszem: „Icih küsse Ihre Hand Madame!" Nem hallgathattam el valami lekicsinylő megjegyzést. A kereskedő csodálkozva nézett rám:

— Ez schmachtfeeni? (sínylődő tündér) Ez? 600 000 darab lemez fogyott el belőle! A legnagyobb üzlet évek óta!

- Fejbevágott ez a közlés. Ilyen semmiségekkel lehet ezreket keresni, s én nélkülözök? Ez semmi. Ezt én is meg tudom csinálni. Meg is mondtam.  A kereskedő a vállát vonta.  Látom magam előtt ajkbiggyesztő fintorát. S hazamenet leültem a zongorához, kezdtem komponálni. Rövidesen jött a Zenebona, aztán „Az utolsó verebélyi lány”, sikerek, a Viktória, a Haway rózsája és a Ball im Savoy . . . Ez az én karrierem . . .

Mosolygott. Fáradt, megviselt arca azonban elárulja. hogy ezt az utat — bármennyire is meteorszerűen rövid karrier volt — lázas munka, sok harc kísérte.

 A muzsikus — a tőzsdén

 Szóba került, hogy kezdetben —- mint hallhattam — nem is volt muzsikus. Sőt ellenkezőleg. Tőzsdés. Tönkre is ment a tőzsdén.

— Ez igaz, — adta meg készségesen a felvilágosítást — amikor a zeneakadémiai, tanulmányaimat elvégeztem, nem tudtam megélni. Mi az, hogy nem tudtam megélni, egy vasam sem volt. Az inflációs hullám akkor öntötte el Budapestet. Mint mindenki, aki nem értett a tőzsdéhez, én is tőzsdézni kezdtem. Gyorsan vagyont szereztem, s még gyorsabban elvesztettem a vagyonomat. Még többet. — Így hát először voltam muzsikus, s aztán tőzsdés. S miután ott súlyos tandíjat fizettem, akkor újra visszakerültem a muzsikához. Mert tessék tudomásul venni, hogy éh 14 zeneakadémiai tanári oklevél felett rendelkezem. Már 7 éves koromban felfedezték állítólagos tehetségemet: Apatinban laktam szüleimnél, amikor Schiffer Adolf, a Zeneakadémia gordonka-tanára lejött Apatinba, s többek közt a mi vendégünk is volt. Véletlenül meghallotta, hogy én a zongora mellett ültem, s az ablak alatt elhaladó tűzoltózenekart „kapásból" kísérni kezdtem. Tehetségesnek tartott, megvizsgált, megállapította,- hogy abszolút hallásom van; felvitt Pestre, Weiner Frigyes keze alá kerültem s — külön engedéllyel — már 13 éves koromban- a zeneszerzési szak növendéke lehettem.17 éves koromban már a budapesti; filharmonikusok játszák egy szerzeményemet. Persze csakis kormoly zenét írtam.

Úgy érzi, hogy az operett-komponálással már hűtlen lett végleg a ,.komoly" zenéhez?

— Én — megvallom — szeretek bizonyos koncessziókat tenni a komoly zenének. Például megfigyelheti. hogy például a Bál á Savoyban operettem nyitányába belecsempésztem valamit-, amit — legalábbis én— többnek érzek, mint a sablonos operettzene. Persze én is „futok" a siker után, s ha „kalkulálom", úgy 70 százalékba a közönség kedvére komponálok, és csak 30 százalékot a magam kedvére.

 Vallomás a melódia örökkévalósága mellett

 Mi az alkotásainak vezérlő motívuma?

Igen komoly arcot mutatott ennél a kérdésnél. Elgondolkozott:

— Minden halad a korral. A ritmus, a hangszerelés, a harmónia, A zenében is éppúgy változnak a kifejezési stílusok, mint az építészéiben, a festészetben a költészetben. Minden változik a zenében is. Csak egy marad meg: a melódia! Voltak átmeneti idők, amikor azt hitték, lehet helyettesíteni. Aki megfeledkezett róla, az belebukott. Semmi sem olyan fontos, mint a melódia. Ha az megvan, a többi csak technika és rutin . . . Ez az én vezérlő motívumom.

— Min dolgozik most a Mester?

— Most készült el az az operettem, amelyet „Nagyhercegnő és szobapincér" címen Grünwald és Beda Írtak Savoir vígjátékából. Zenés vígjáték, amelynek vezető női szerepe Marlene Dietrich egyéniségére íródott Budapesten valószínűleg a Vígszínházban kerül bemutatóra. (Megjegyzésem: Mese a Grand Hotelben c. került bemutatásra először 1934-ben Bécsben, majd 1936-ban Szegeden, Budapesten.)

  A z új sláger: I opera, IL operett, III revü

 — Ez már kész. A következő, amin máris dolgozom, ugyancsak Grünwald és Beda librettója. Címe: Djanaih. Ez a művem abból a szempontból érdemel némi figyelmet, mért egészen új műfajjal kísérletezem. Neve még nincsen a műfajnak. Az első felvonás, amely Indo-kínában játszódik, Operaszerű lesz. A második felvonás Párisban játszódik s a nagy-operett stílusában készül. A harmadik felvonás ugyancsak Párisban, a Moulin Rouge-ban, látványos revü lesz, s zeneileg — jazz-operett.

— Rendkívül izgató és érdekes feladat elé állít, ez az operett. Nem zeneszerzői rafinériából állítom össze ilyen széles skálában ezt a darabot, hanem amikor megkaptam a szövegkönyvet, elolvasás közben alakult ki bennem ennek szükségszerűsége.  Nem tudom ugyanis elképzelni, hogy a zene mást adjon, mint amit a szöveg diktál. Vannak ugyan olyan operettek is, ahol például kínai milliőben modern jazz-melódiák hangzanak. Ezt elviselhetetlennek s művészietlennek tartom

— Még csak arra sincsen szükségem, hogy ehhez az operetthez tanulmányozzam a hindú zenét. Amikor elvégeztem a Zeneakadémiát, disszertációként 600 oldalas tanulmányt írtam a kínai s a hindu zenéről. Hónapokon át a legnagyobb érdeklődéssel tanulmányoztam a legrégibb zenei emlékeket, az évezredes ötfokú skálát, a negyedhangos skálát, s át s át tanulmányoztam ezt az egész ősrégi zeneirodalmat. Ezért szerzett különösképpen örömet, hogy most ennél az operettnél alkalmam lesz hasznosítanom azt, ámít ekkor tanultam. 

A komponista a zongora mellett 

S még aznap este. Ábrahám Pál Tárnok utcai lakásának zongora-szobájában a zongora mellé ült a zseniális, fiatal muzsikus, s eljátszotta a készülő' Djanaih című operett egyik nagy áriáját. Az első felvonás tenorszólója lesz. Sejtelmes, izgatóan érdekes keleti muzsika, olyan nagyvonalú felépítésben. mint egy Puccini-opera áriája. A komponista kissé rekedtes hangon, mégis közelről énintő kifejező erővel énekelte a főtémát.

Ezt a melódiát, amelyet elsők között volt- szerencsém hallani, néhány hónap múlva bizonyára az egész világon dúdolni fogják.

Nemsokára elindul a világsiker útjára.

 Amikor Ábrahám Pál befejezte az előadást, egy pillanatig csend támadt szobában. Még a levegőben zengett az utolsó akkord különös harmóniája. Igen hangulatos csend volt

A csened a komponista szép fiatal felesége szakította meg. Mosolyogva, kedvesen fordult a férje felé- — Úgy látszik, mégis nagyon sikerült ez a dal…

Ábrahám Pál mosolyogva fordul felém s a felesége felé mutatva, nem minden büszkeség nélkül mondja:

— Íme a legszigorúbb kritikusom! S hálásan nézett az asszonyára.

 Sándor Dezső.


5888 zenebaratmoncsi 2024-02-26 19:14:36 [Válasz erre: 5887 varganiki 2024-02-26 18:50:09]
Nemrég megméztem az Csárdáskirálynő 1971-es film verzióját. Magyar osztrák koprodukcióban készült, és a mozi tv adta le, Psota Irén volt a Sylvia édesanyja. Annál jobb előadás úgy sem lesz ez.
A János vitéz mostani operettszínházi verzióját még a Covid alatt leadták a youtube-n, persze gyerekkoromban sokszor láttam az Erkel Színházban.

5887 varganiki 2024-02-26 18:50:09
Múlthét pénteken, vagyis Február 23-án tévé felvétel készült, a Csárdáskirálynőből az Operettszínházban, amit Március 9-én fog leadni az M5. A már korábban felvett János Vitézt pedig Március 16-án késő este láthatjuk majd :)

5886 Búbánat 2024-02-25 12:00:17 [Válasz erre: 5884 Búbánat 2024-02-24 14:32:18]
Ebben az interjúban (a papageno.hu cikke mindössze három hónappal ezelőtt jelent meg) Széles Flóra még úgy tűnik, megelégedetten szól az Operettszínházbéli munkáiról, elért sikereiről, díjairól, közelgő új szerepéről.  2019-ben a legígéretesebb tehetségként megkapta a Marsallbot díjat, 2020-ban a Bársony Rózsi-emlékgyűrűt, a Magyar Operett Napján tavaly az évad musicalszínészeként ismerték el. Mindezek ismeretében számomra meglepő, hogy – bizonyára megfontolt döntéseként –  kilép az Operettszínház társulatából és „szabadúszóként” folytatja színi tevékenységét.

Egyébként a neten vagy a lapokban nem találtam Széles Flórától friss interjút, vagy „hivatalos” nyilatkozatot, amely szólna a váltásról, annak okáról,  ezzel megerősítené a terjengő – a belső körökből kiszivárogtatott – szóban forgó hírt.


5885 varganiki 2024-02-24 17:07:35 [Válasz erre: 5884 Búbánat 2024-02-24 14:32:18]
Igen, én is sajnálnám ha Flóra nem játszana többet, nagyon tehetséges musical és operettszerepekben is :)

5884 Búbánat 2024-02-24 14:32:18 [Válasz erre: 5883 varganiki 2024-02-24 12:11:15]
Széles Flóra igen tehetséges művész -  az operettszerepekben, amikben láttam, ez a benyomásom alakult ki Róla, megkedveltem, sajnáltam volna, ha többé nem lép fel az Operettszínházban.  Mint vendégek, más művészek is jönnek oda szerepelni, vissza is,  ha hívják őket és megegyeznek a feltételekben. Nyilvánvalón így van ezzel Kerényi Miklós Máté is.

5883 varganiki 2024-02-24 12:11:15 [Válasz erre: 5880 Búbánat 2024-02-21 12:58:56]
Máté és Flóra nem véglegesen távoznak a színházból. Mindketten fognak még ott játszani, de már nem mint társulati tagok, hanem szabadúszóként.

5880 Búbánat 2024-02-21 12:58:56 [Válasz erre: 5879 Edmond Dantes 2024-02-20 14:18:39]
Ugyancsak a Blikk szellőztette meg a hírt:  Széles Flóra színésznő-szubrett és a korábbi főzeneigazgató-karmester, Makláry László távozási szándékát az Operettszínházból.


5879 Edmond Dantes 2024-02-20 14:18:39 [Válasz erre: 5878 Búbánat 2024-02-19 01:03:33]

"Ő ugyan időt kért, hogy megszólaljon, ám néhány, a neve elhallgatását kérő kollégája beszélt arról, mi állhat Máté felmondásának hátterében.

 Valószínűleg elege lett abból a rossz hangulatból, ami az elmúlt időszakban a színházban uralkodik. Sokan szomorú arccal, gyomorgörccsel érkeznek dolgozni. Szétesőben van a társulat, sorra állnak fel azok a kollégák, akikkel Máté is folyamatosan együtt dolgozott az évek hosszú során át. Nagyon sajnáljuk, hogy elmegy, de megértjük a döntését – fogalmazott egy művész." Forrás: Blikk


5878 Búbánat 2024-02-19 01:03:33
Távozik Kerényi Miklós Máté az Operettszínházból az évad végén.
Forrás: Origo.hu

5877 Búbánat 2024-02-16 14:46:31 [Válasz erre: 5837 varganiki 2024-02-08 09:17:07]

Cintányéros cudar világ, avagy házhoz megy az Operett!

/Origo.hu - 2024. február 09. 14:40/

 Javában zajlik a Budapesti Operettszínház Cintányéros cudar világ, avagy házhoz megy az Operett! című nagyszabású programsorozata. A teátrum népszerű művészei 2024 januárjától június végéig tartó országjárásuk során számos hazai térségbe elviszik az Operettszínház minőségi, látványos és maradandó élményt nyújtó operett és musical összeállításait. 

„A Budapesti Operettszínház társulatának tagjai Jászfényszaru Adács, Akasztó, Bicske, Budakeszi, Csót, Csurgó, Dány, Dombóvár, Fehérgyarmat, Fertőd, Gellénháza, Hajdúbagos, Hajdúszovát, Jánoshida, Jászfényszaru, Kemenesmagasi, Kimle, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Komló, Magyarbánhegyes, Martonvásár, Mátraderecske, Mindszent, Mórahalom, Nádudvar, Nagydobsza, Noszlop, Nyírcsászári, Orosháza, Orosztorony, Palotás, Perenye, Sárrétudvari, Simontornya, Som, Szendrő, Tardos, Tiszakarád és Zalalövő nézőit is megörvendeztetik előadásukkal.


5876 zenebaratmoncsi 2024-02-14 00:13:00
Hát elég érdekes, hogy a "Hawaii rózsája" jazz-operett Van egy díványbabám c. dala német mellett olaszul és franciául is megjelent, magyarul viszont még egyetlen felvételt sem találtam a dalból. Talán elveszett? Vagy nem is készült?
La Poupée du Diván - Chanté par Monty ,de l'Empire (Ich hab ein Diwanpüppchen) Paul Abraham 1930 - YouTube

5875 varganiki 2024-02-12 19:42:07 [Válasz erre: 5874 zenebaratmoncsi 2024-02-12 17:49:53]
Igen, áprilisban ő is fellép :)
Persze nem, de amíg nem lesz állandó helye újra, addig ez is több a semminél

5874 zenebaratmoncsi 2024-02-12 17:49:53 [Válasz erre: 5873 varganiki 2024-02-12 16:48:29]
A Kőbányai Művelődési Ház musical + gálájára biztos meghívják. De ez csak amatőrködés, ebből nem lehet megélni.

5873 varganiki 2024-02-12 16:48:29 [Válasz erre: 5872 zenebaratmoncsi 2024-02-12 13:09:41]
Hát ezt én is szeretném tudni, hogy innen hogyan tovább de ez a jövő zenéje lesz, egy ideig játszani biztosan nem fog ez már látszik. Fellépései lesznek ettől függetlebül szerencsére :)

5872 zenebaratmoncsi 2024-02-12 13:09:41 [Válasz erre: 5871 varganiki 2024-02-12 10:49:24]
Hát akkor, ha sem ez a színház, sem a Madách, még mi marad neki?


5870 varganiki 2024-02-12 10:46:59 [Válasz erre: 5866 Héterő 2024-02-11 13:38:20]
Jó bocsánat, megszoktam hogy így írom

5869 zenebaratmoncsi 2024-02-11 23:56:11 [Válasz erre: 5868 zenebaratmoncsi 2024-02-11 22:47:50]
Nem a Dalban bocsi, hanem a Csináljuk a fesztivált műsorban énekelt remekül Sándor Peti.

5868 zenebaratmoncsi 2024-02-11 22:47:50 [Válasz erre: 5864 varganiki 2024-02-11 08:40:47]
Az az igazság, hogy nekem se sikerült elcsípnem élőben még Sándor Petit, viszont a Dalban már kétszer is énekelt, és tényleg remek előadást nyújtott.

5867 Búbánat 2024-02-11 14:58:22 [Válasz erre: 5856 varganiki 2024-02-10 14:29:51]
Én is kissé "hidegnek", visszafogottnak érzékeltem a máskor igen lelkes közönség reakcióját...a tapsok hőfoka azért megvolt, csak "kevés", az álló ovációk pedig "nem kötelezőek", a közönségréteg beidegződése olykor elmaradhat, amikor az újdonság ereje már nem hat annyira... - két éve, a gála bemutatója idején valóban felforrósodott a levegő, megtapasztaltuk a sikert! Egyébként most is nívós volt a műsor és pénteken az előadók kitettek magukért. Huszka zenéje amúgy is közel áll a szívemhez, az énekművészek meg adottak. 
A Sándor Péter-témához nem szólok hozzá, nem ismerem őt meg kellően a helyzetét, de a közönség tapsainak erősségéből kiérződött az iránta meglévő - "együttérző" - szimpátia. Amúgy ő inkább a musicalek világában otthonos... azokat meg általában "kerülöm".

5866 Héterő 2024-02-11 13:38:20 [Válasz erre: 5865 varganiki 2024-02-11 12:11:26]
Kedves Nikolett! Javaslom a YouTube-címeidnél a helyben megszokott helyesírást.
Végülis Magyarországon vagyunk. Hacsak nem vagy USA-girl...
Vértől Pirosló Ősi Kard  HELYETT 
Vértől pirosló, ősi kard

5865 varganiki 2024-02-11 12:11:26
https://youtu.be/ZkkuSDX-Yk8?si=Yp36vStMT5SC4XWJ
A pénteki gálából, egy részlet, Fischl Mónika fantasztikus éneklése❤️


5864 varganiki 2024-02-11 08:40:47 [Válasz erre: 5863 zenebaratmoncsi 2024-02-11 00:18:47]
Hát az akkor nagyon rossz lenne. Peti se nagyon szeretne(volt már de visszajött) és hát mi nézők sem szeretnénk úgymond elveszíteni. De majd meglátjuk mi lesz. Kíváncsi leszek a mai Huszka Gálára, remélem jobb volt mint péntek este, az nagy csalódás volt.

5863 zenebaratmoncsi 2024-02-11 00:18:47 [Válasz erre: 5862 varganiki 2024-02-10 22:44:46]
Kimegy külföldre...ja pl. Németországba, Ausztriába... ott rengeteg színház van és öreg színészek.

5862 varganiki 2024-02-10 22:44:46 [Válasz erre: 5861 zenebaratmoncsi 2024-02-10 22:10:05]
Nem, a Madáchban semmiképp nem, onnan nem túl szépen jött el anno ezt tudom. Fogalmam sincs hová mehetne ha az operettbe nem veszik vissza. De az bizonyos hogy nagyon sokan elpártolnak majd a színháztól ha ő már nem lesz

5861 zenebaratmoncsi 2024-02-10 22:10:05 [Válasz erre: 5860 varganiki 2024-02-10 19:33:27]
Akkor átmegy más színházhoz? Ott még a Madách Színház. A többi színház viszont visszaesés lenne karrierje szempontjából. Pl. játszik musicalt a József Attila Színház, Turay Ida Színház is többek között.

5860 varganiki 2024-02-10 19:33:27 [Válasz erre: 5858 zenebaratmoncsi 2024-02-10 16:12:06]
Sajnos nem tudjuk. Annyi biztos hogy március-áprilisban nem lesz. Hogy sikerül e megegyeznie a színházzal az kérdéses, de nagy veszteség lenne a színháznak, több szempontból is. Ritka tehetséges ember és tény hogy Dolhai Attila mellett rá vesznek jegyeket a legtöbben, ezt bizonyítja az is, hogy ilyen sokan kiállnak mellette.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.