Intermezzo – 40 éves a Nemzeti Énekkar
Miklósa Erika beszélget Somos Csabával, a Nemzeti Énekkra karigazgatójával
(13 perc)
Nemzeti Énekkar 40 – jubileumi koncert
Pesti Vigadó - Díszterem
A 2026. március 10-i jubileumi hangverseny felvételét április 8-án este tekinthettük meg az M5 Tv műsorán (21.45 – 23.30)
Az adás visszanézhető: ITT
(YouTube)
A koncert műsora:
- Felix MENDELSSOHN: Hör’ mein Bitten, WoO 15 (Kriszta Kinga, Énekkar)
***
- Johannes BRAHMS: Schicksalslied (A Sors dala), op. 54 (Énekkar)
- Felix MENDELSSOHN: 2. (B-dúr, „Dicsőítő ének” - „Lobgesang”), szimfónia, op. 52 (Km. énekszólísták, énekkar):
Kriszta Kinga szoprán
Horti Lilla szoprán
Brickner Szabolcs tenor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
Az est házigazdája: Somogyi Erika
105 perc)
(Magyar felirattal)
"40 éves Magyarország egyik legjelentősebb hivatásos kórusa, a Nemzeti Énekkar, amelyet 1986-ban Pászti Miklós alapított, s amelynek művészi munkáját 2016 óta Somos Csaba irányítja.
Az ünnepi koncert Brahms–Mendelssohn-műsorán ritkán hallható remekművek szólalnak meg, amelyekben a kórus fontos szerepet játszik. Az est fényét emeli a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködése, a szólisták Kriszta Kinga, Horti Lilla és Brickner Szabolcs személyében a hazai énekes társadalom kiemelkedő képviselői."
Az M5 csatorna sugározza ma éjjel (21.45 - 0.00)
oratórium
(2018. május 20., Müpa)
Közreműködők:
Szemere Zita
Schöck Atala
Megyesi Zoltán
Cser Krisztián
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Fellépő kórusok:
A hangversenyen Händel oratóriumának egy Magyarországon eddig soha nem hallott verziója hangzik el, amely átmenetet képez az évszázados, monumentális előadó-gárdát igénylő tradíció és a hetvenes évektől alkalmazott autentikus előadásmód között. A Sir Eugène Goossens nevéhez fűződő hangszerelés mai fogalmaink szerint még mindig nagy szimfonikus zenekart és kórust igényel. A hangverseny az Énekel az ország évtizedes hagyományát folytatja, a magyar kórusokhoz ezúttal külföldi énekesek is csatlakoznak.
A rendezvény a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megbízásából a 2017-2018-as magyar V4-elnökség keretében valósult meg.”
Rendező: Interkultur Hungaria, Müpa
Pótlólag ismertetem a tegnap (vasárnap) este az M5 csatornán sugárzott „Székely fonó” Kodály-daljátékról a Mediaklikk.hu oldalon előzetesen írt tájékoztató információkat:
Minden hónap utolsó vasárnapján felújított operafilmekkel várja nézőit a közmédia kulturális csatornája. A sorozat március 29-én 21:30-tól a Székely fonó című alkotással folytatódik: a klasszikus magyar zenés film digitálisan felújított változatban érkezik a képernyőre.
Az opera műfajának legkiemelkedőbb klasszikusaiból álló zenei és színpadi remekművek, kép- és hangminőségben felújított filmes feldolgozásával várja nézőit a Felújított operák című, minden hónap utolsó vasárnapján látható sorozatában az M5 kulturális csatorna. Az MTVA Film Iroda és a Nemzeti Archívum munkatársainak jóvoltából – a korábbinál jobb minőségben – március 29-én este Székely fonó című előadást láthatják.
A 21:30-tól látható, 1992-es feldolgozás Kodály Zoltán egyik legismertebb daljátékának hangulatát idézi meg. A történet középpontjában egy fiatal asszony áll, akit szerelme kényszerű távozása után bánat gyötör, ám a közösség – a székely falu lakói – nem hagyják magára. A fonóban összegyűlő asszonyok és lányok énekkel, tánccal próbálják felvidítani, és ahol zene szól, ott hamarosan a legények is megjelennek.
A közösségi együttlétet, a népi hagyományokat és az emberi kapcsolatokat finoman megrajzoló, Horváth Ádám rendezésében készült alkotást most digitálisan felújított változatban láthatják az M5 nézői. A restaurálás során az eredeti, BETA kazettán rögzített többkamerás, 78 perces, 294 snittből álló színházi felvételt digitalizálták, majd zajszűréssel, élesítéssel és finom színkorrekcióval javították az egyes snittek képi világát, hogy ellensúlyozzák az akkori technika fakóbb tónusait. A szakemberek a hordozóhibákból adódó képhibákat – például a lejátszás közben feltűnő vízszintes vonalakat – manuálisan korrigálták, mivel az ilyen típusú felvételekhez nem állnak rendelkezésre automatizált javítóeszközök.
A gondos utómunka eredményeként a Székely fonó megújult képminőségben, az eredeti előadás hangulatát megőrizve látható, így a nézők a magyar zenés színjátszás egy különleges darabját fedezhetik fel újra az M5 műsorán.
A felújított felvétel, a Kolozsvári
Állami Magyar Opera 1991–es előadásában, melyet a Magyar Televízió 1992
szeptemberében rögzített televíziós operaként.
Szereplők:
Háziasszony - Georgescu Mária
Kérő - Hercz
Péter
Fiatal lány – Marton Melinda
Legény –
Kiss B. Atilla
Szomszédasszony - Berecz Zselyke
Nagyorrú bolha (Ördög) - Bancsov Károly
Két bohóc –
Jakab Melinda, Simon Katalin
Km. a Kolozsvári
Állami Magyar Opera Énekkara (karigazgató:
Laskay Adrienne) és Zenekara
Vezényel:
Hary Béla
Koreográfia: Juhász Anikó
Jelmez-és díszlettervező: Witlinger Margit
Rendező:
Demény Attila
Televízióra
rendezte (operafilm): Horváth Ádám
(1992)
Kapcs. 1821. sorszám
Április 11-én az M5 csatornán lesz látható, a március 26-án az MVM Dome-ban bemutatott Dankó Pista. 21.00-tól egészen éjfélig fog tartani, ezért vélhetően egy vágott változat kerül képernyőre.
Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel ismét (21.00
– 22.25)
Sir
Arthur Sullivan: A mikádó
Nagyoperett
A Zenés
TV Színház bemutatója: 1974. június 15, TV1,
21:15
Rendező:
Seregi László
Szövegkönyv: William Schwenck Gilbert
Fordította: Romhányi József
Dramaturg: Ruitner
Sándor
Koreográfus: Novák Ferenc
Vezető operatőr: Molnár Miklós
Zenei rendező: Fejes Cecília
Díszlet: Wegenast
Róbert
Jelmez: Wieber
Mariann
Közreműködik:
A Magyar
Néphadsereg Művészegyüttesének Tánckara
Az MRT
Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Breitner Tamás
Szereposztás:
A mikádó (a császár) – Suka Sándor (ének és
próza)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekmondónak álcázva –
Farkas Bálint (énekhang: Rozsos István)
Ko-Ko, Titipu legelső hóhéra – Kibédi Ervin (ének
és próza)
Pooh-Bah, Titipu főminisztere – Csorba István (énekhang: Orbán László)
Pish-Tush, titipui előkelőség – Bodrogi Gyula (ének
és próza)
Kathisa, idősödő hölgy, Nanki-Poo titkos
imádója – Bakó Márta (ének és próza)
Ko-Ko
gyámleányai:
Yum-Yum, akire Ko-Ko szemet vetett – Szerencsi
Éva (énekhang: Ötvös Csilla)
Pitti-Sing – Domonkos Zsuzsa (ének és próza)
Peep-Bo – Bujdosó Mária (ének és próza)
Megjegyzem, Sullivan operettjének teljes
ének-zenei felvételét a Rádió Dalszínháza hat évvel korábban, 1968-ban, más
művészekkel és Békés András rendezésében már bemutatta, ugyancsak Breitner
Tamás volt a karmester. A rádiófelvételen Kovács Péter, Réti József, Várhelyi
Endre, Palcsó Sándor, Palócz László, Komlóssy Erzsébet, László Margit, Barlay
Zsuzsa és Déry Gabriella énekelte a fenti szerepeket.
2026. március 22-én (vasárnap) 21:30-tól ismét látható felvételről az M5 műsorán Mozart Don Giovanni című operája Erwin Schrott-tal a címszerepben.
Rendező: Gianfranco de
Bosio
Látványtervező: Naná
Cecchi
Koreográfus: Andrea
P. Merlo
Szereplők: Erwin Schrott (Don Giovanni), Pasztircsák
Polina (Donna Anna), Tarjányi
Tamás (Don Ottavio), Gábor
Géza (Kormányzó), Fodor
Gabriella (Donna Elvira), Sebestyén Miklós (Leporello), Bakonyi
Marcell (Masetto), Keszei
Bori (Zerlina)
Közreműködik a Magyar Állami Operaház
Zenekara és Énekkara, vezényel: Kesselyák Gergely.
A felvétel 2016. december 21-én készült
az Erkel Színházban.
Kapcs. 1710. sorszám
Ma éjjel, 21.30-tól közvetíti ismét az M5 csatorna a Budapesti Operettszínház Szép álom szállj a szívemre című, Lehár Ferenc emlékére rendezett gálaműsorát (2022).
Az M5-ön éppen látható Operettszínházi közvetítésnek (Mária főhadnagy c. Huszka-operett) a nemzeti ünnepünk mellett más aktualitása is van: a szereposztás és alkotók között találunk frissen kitüntetett állami díjas művészeket!
Farkasházy Antónia – Fischl
Mónika (Kossuth-díj)
Baron Simonich – Szolnoki Tibor (Érdemes Művész)
A rendező – Homonnay Zsolt (Érdemes Művész)
2026. március 14.
Ma éjjel (21.00 - 23.55) az M5 csatornán ismét láthatjuk
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy
A szereposztásból:
Lebstück Mária főhadnagy - Lévai Enikő
Jancsó Bálint - Laki
Péter
Farkasházy Antónia - Fischl Mónika
Draskóczy Ádám - Dolhai
Attila
Angyal Panni - Bojtos
Luca
Czwikli Tóbiás - Erdős
Attila
Rendező: Homonnay Zsolt
Vezényel: Pfeiffer Gyula
Km. a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Berzsenyi
Krisztina
Koreográfus: Krizsán Dániel
(Bemutató éve: 2025, a felvétel a 2025. március 16-ai előadáson készült.)
Ma este 21:30-tól
látható felvételről Gaetano Donizetti Stuart Mária című operája az M5 műsorán.
A főbb szerepekben Sáfár Orsolya (Stuart Mária), Balga
Gabriella (Erzsébet), Heiter Melinda (Anna Kennedy), Juraj Hollý (Leicester), Balázs
Norbert (William Cecil) és Kovács István (George Talbot)
látható, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Rajna Martin vezényli.
Rendező: Szabó Máté
A felvétel 2025. május
16-án készült az Operaházban.
Csak arra gondoltam, érdemes lenne Kolonits Klárát is mint Stuart Máriát televíziós felvételen megörökíteni az egyik operaelőadáson. Szerintem kevés az esély rá - de ne legyen igazam...
Gondolod, hogy még egyszer felveszik? Mindenesetre aki netán nem látta volna őt ebben a szerepben, feltétlenül ajánlom, hogy a következő évadban nézze meg!
További kiegészítések:
Az OperaVision élő közvetítésében 2025. május 16-án 18
órától látható volt a Stuart Mária, a címszerepben Sáfár Orsolyával; az Operaház
produkcióját 2025. november 16-án 12 óráig elérhetővé tette. Ezt a felvételt sugározza most vasárnap
az M5 csatorna.
Az OperaDigitar nem tünteti fel, hogy a Stuart Maria 2025. május 10-i bemutató-előadását (Kolonits Klára a címszerepben) május 8-án nyilvános főpróba előzte meg, Sáfár Orsolya címszereplésével. (Erről az előadásról beszámoltam és kommentet is fűztem a Mi újság a Magyar Állami Operaházban? topikban a 66986., 66990. és 66991. sorszámok alatt. Persze ott voltam a Kolonits Klára egyik tüneményes előadásán is; reménykedjünk, talán a következő évadban újra színpadra kerülő Donizetti-operát akkor már Vele veszi fel ismét a Televízió.)
Apró kiigazítás: nem a premiert mondta le Kolonits Klára, hanem az utána következő két előadást. Ennek utána lehet nézni az Opera DigiTárban is: https://digitar.opera.hu/alkotas/stuart-maria/9777/
Az M5 csatornán
láthatjuk ma éjjel (21.00 – 22.50)
Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya
Julius
Brammer és Alfred Grünwald szövegét fordította és átdolgozta Szenes Andor nyomán
Szenes Iván.
A Zenés TV Színház az operett televíziós
változatát 1988-ban készítette el Maár
Gyula rendezésében.
Szereposztás:
Violetta, virágáruslány – Kocsis Judit (énekhangja: Kárpáti Magda)
Ninon, színésznő – Kovács Adél (énekhangja: Zempléni
Mária)
Raoul, festő – Lippai László (énekhangja: Laczó András)
Florimond, zeneszerző – Hirtling István (énekhangja: Gerdesits Ferenc)
Henry, költő – Laklóth Aladár (énekhangja: Korcsmáros Péter)
Spaghetti, végrehajtó – Szilágyi Tibor (énekhangja: Kovács Péter)
Hadügyminiszter – Iglódy István (énekhangja: Palcsó Sándor)
Színigazgató – Csákányi László
Madam Durand – Törőcsik Mari
Margot – Kádár
Flóra
Tiszt – Izsóf
Vilmos
Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara
Vezényel:
Selmeczi György
Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília
Koreográfus: Krámer
György
Díszlettervező: Kézdy
György
Jelmeztervező: Schaffer
Judit
Vezető operatőr: Márk
Iván
Készítette az MTV a
MAFILM műtermeiben.
A párizsi Montmartre egyik bérházában él együtt
a három nagyreményű ifjú művész: Raoul, a festő, Henri, a költő és Florimond, a
zeneszerző. A három bohém nagy szegénységben él, nem tudják fizetni a lakbért
és nincs mit enniük. Raoult elhagyja szerelme és modellje, Ninon. Az iszákos
Durand asszony lánya, Violetta, az utcai énekes saját keresetéből vesz a három
fiúnak ennivalót. Közösen dalolják a művészek örök himnuszát: „Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a
reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak
harcolj szüntelen a jobb holnapért.”
2026. február 21-én 21.00-tól ismét Ábrahám Pál Bál a Savoyban c. operettjének soproni előadását sugározza az M5 televízió.
Az M5
csatornán láthatjuk vasárnap éjjel (2026.
február 22., 21.30 – 23.15)
Mozart: Szöktetés a
szerájból
operafilm
A Zenés TV Színház felvétele (bemutatója 1977. március 12.)
(109 perc)
Magyar szöveg: Hevesi
Sándor
Próza: Baranyi Ferenc
Szereplők:
Szelim basa: Kállai
Ferenc (színész, próza)
Konstanza: Pászthy
Júlia
Belmonte: Gulyás
Dénes
Blonde: Kalmár
Magda
Pedrillo: Rozsos
István
Osmin: Gregor
József
a Magyar Állami
Operaház Énekkara (karigazgató:
Nagy Ferenc)
a Magyar Állami
Operaház Zenekara
Vezényel: Fischer Iván
Díszlet: Nagy Sándor
Jelmez: Báti Alice
Dramaturg: Bánki László
Vezető operatőr: Szalay András
Zenei rendező: Beck László
Rendező: Szinetár
Miklós
Az Opera honlapjáról:
2026. február 15-én
(vasárnap) 21:30-tól látható ismét, felvételről Kolonits Klára Bel Canto Reloaded című estje az M5 műsorán.
Az ún. szép éneklés az esztétizáló
dallamvezetés és a zenei formák feltétlen tisztelete, valamint a mesterségbeli
tudás maximális kihasználásának művészete. Kétszáz évvel későbbről
visszatekintve e sajátos, jól körülhatárolható italo-francia stílusra, a nagy
olasz triász (Bellini, Donizetti, Rossini) mellett Meyerbeer, Auber és néhány
ma már még kevésbé ismert szerző különös fogékonysággal nyúlt az énekhangokhoz,
és e művekbe – azonos című lemeze nyomán – a stílus iránt mélyen elkötelezett,
kiváló szopránénekes, Kolonits Klára nyújt betekintést.
Közreműködik Alexandru Agache, Brickner Szabolcs és Kovács István, a Magyar Állami Operaház
Zenekarát Dinyés Dániel vezényli.
A felvétel 2016. október 16-án készült az Erkel Színházban.
Köszi az információt, tényleg nagyon csinos volt, hasonlított picit Bársony Rózsira. Sajnos élete fiatalon ért véget, akár Ágay Iréné illetve Kun Magdáé, akikkel szintén dolgozott Ábrahám Pál, előbbi a Mese a grand hotelben c. jazzoperett ill. a Lila akácok c. film, utóbbi pedig a Mai lányok c. film főszerepét alakította.
Meg kell emlìteni a bal oldali kèpen közèpen àllò, tragikus sorsù szőke szèpsèget, Zilahy Irènt, akit Budapest első bombàzàsakor, 1944. àprilis 3-àn temetett maga alà a villa, amiben fèrjèvel, Benedek Làszlò orvosprofesszorral lakott.
A két régi kép szerintem nem hozható összefüggésbe a televízióban sugárzott zenés színpadi produkciókkal. (1933-ban nálunk még nem volt tévé) Akkor már inkább a Lehár Ferenc topikjába tehetnéd be a fotót.
Az alábbi két kép közül a bal oldalin balról a 2. férfi Ábrahám Pál, a jobb oldali képen középen pedig Lehár Ferenc látható, balór a 2. férfi pedig a világhírű tenor, Richard Tauber 1933-ban, a Radio Wien júliusi száma tette közzé a két fotót.
Ma 21 órától ismét leadja a televízió (M5 csatorna) a Csárdáskirálynő 2024-es Operettszínházi előadásának felvételét. Rendező: Vidnyánszy Attila. A főbb szerepekben: Fischl Mónika, Vadász Zsolt, Széles Flóra, Dénes Viktor
Az M5 csatornán láthatjuk ismét ma éjjel (21.30 –
0.30)
Johann Strauss: A denevér - az operett televíziós változata
Zenés TV Színház bemutatója: 1988
(174 perc)
Fordította: Romhányi József, Fischer Sándor
Dramaturg: Bánki László
Koreográfia: Pethő László, Molnár Ernő
Díszlet: Mátay Lívia, Forray Gábor
Jelmez: Szekulesz Judit
Vezető operatőr: Ráday Mihály
Zenei rendező: Erkel Tibor
Szereposztás:
Eisenstein - Csurja Tamás
Rosalinda – Kukely Júlia
Adél – Csonka
Zsuzsa
Alfréd: B.
Nagy János
Dr. Falke – Gáti István
Ida – Orosz
Helga
Frank, fogházigazgató - Haumann Péter
Orlovsky herceg – Hamari Júlia
Iván – Antal
Imre
Frosch, börtönőr – Koltai Róbert
Dr. Blind – Mikó István
Postás – Pálfi Zoltán
Pincér – Kerekes József
Közreműködnek:
Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató:
Szalay Miklós)
Magyar Televízió Tánckara
Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Fischer Ádám
Rendező: Szinetár Miklós
Kapcs.
1393. sorszám
Az
M5 csatornán ismét megtekinthető az operett színházi felvétele, ma 21.30 órától.
ifj.
Johann Strauss: Egy éj Velencében
A felvétel a Soproni
Petőfi Színház előadásán készült, 2018
decemberében.
A
főbb szerepeket Domoszlai Sándor, Vadász
Zsolt, Sipos Marianna, Szolnoki Tibor, Teremi Trixi, Major Zsolt és Ács Tamás
formálja meg.
Vezényel:
Tassonyi Zsolt
Az Opera.hu oldaláról
2026. január 4-én (vasárnap) 21:00-órától látható felvételről Giacomo Puccini Turandot című operája az M5 műsorán.
A főbb szerepekben Sümegi Eszter (Turandot), László Boldizsár (Kalaf), Kriszta Kinga (Liù), Fried Péter (Timur), Gulyás Dénes (Altoum), Palerdi András (Mandarin), Erdős Attila (Ping), Szappanos Tibor (Pang) és Pál Botond (Pong) látható, az OPERA együtteseit Halász Péter vezényli.
Az M5 csatornán
láthatjuk ma ismét (20.55 – 22.35):
Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital – a vígopera
televíziós változata
Zenés TV Színház
bemutatója: 1988
(96 perc)
Magyar szöveg:
Blum Tamás
Dramaturg:
Romhányi Ágnes
Zenei rendező:
Vajda János
Jelmeztervező: Kónya András
Díszlettervező: Selmeczy Anikó
Vezető operatőr: Scheibner Károly
Szereplők:
Adina - Bátori Éva
Nemorino - Gulyás Dénes
Belcore - Miller Lajos
Dulcamara doktor
- Sólyom-Nagy Sándor
Giannetta - Pánczél Éva
Közreműködik:
a Miskolci Új Zenei Műhely és a
Magyar Állami Operaház énekkara (karigazgató: Katona Anikó).
Vezényel: Selmeczi György
Rendező: Fehér György
Az
M5 csatornán láthatjuk ismét: ma 21.40 – 23.35
Jacobi Victor– Martos Ferenc- Bródy
Miksa: Sybill – a
nagyoperett televíziós változata
Zenés Tv Színház bemutatója: 1981.
október 3.
Rendező: Seregi László
Dramaturg: Ruitner
Sándor
Zenei rendező: Fejes
Cecília
Vezető operatőr: Molnár
Miklós
Díszlettervező: Langmár
András
Jelmeztervező: Wieber
Marianne
Közreműködik az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és
Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pázmány Tibor
Szereplők:
Sybill – Pitti Katalin
Petrov, hadnagy – Leblanc
Győző
Nagyherceg – Bende Zsolt
Nagyhercegnő: Zsadon Andrea
Charlotte – Kovács Zsuzsa
Poire – Maros Gábor
Kormányzó: Haumann Péter
Borcsakov – Hadics László
Tanárnő: Halász Aranka
A cári Oroszországban játszódó történetben Sybill a
francia primadonna és Petrov testőrhadnagy szerelemre gyulladnak egymás iránt.
Egy vidéki város kormányzójának estélyén látja viszont egymást a szerelmespár:
az ezredétől megszökött Petrov és a gyönyörű asszony. A szökött tiszt
letartóztatását elkerülendő, szerepcserékre és félreértésekre kerül sor, mígnem
minden elrendeződni látszik a szerelmesek között.
Az
OPERA honlapjáról:
2025.
december 14-én, vasárnap 21:35-től látható felvételről Marius Petipa
– Mirzoyan Albert / Ludwig Minkus A bajadér című balettje az M5 műsorán. (21:35 -
00:05)
Marius Petipa koreográfiája a legendás Indiába kalauzolja a nézőt, ahol a templomi táncosnő és a nemes harcos szerelmének története bontakozik ki. A baletthagyományból csaknem egy évszázada kiveszett zárójelenetet rekonstruálva mutatta be Marius Petipa koreográfus és Ludwig Minkus zeneszerző egyik legsikeresebb közös alkotását, A bajadért 2025 nyarán a Magyar Nemzeti Balett.
Mirzoyan Albert, a
társulat balettmestere koreográfusi bemutatkozásaként az eredeti librettó
nyomán készítette el a klasszikus balettirodalom egyik látványos gyöngyszemének
befejezését Rózsa István díszleteivel és Rományi Nóra jelmezeivel.
A címszerepben Melnyik Tatyjana, a további főbb szerepekben Kiyota Motomi, Wakabayashi Yuki, Rónai András, Kovtun Maxim és Scrivener Louis látható.
Közreműködik a Magyar Nemzeti Balett és Balettintézet,
a Magyar Állami Operaház Zenekarát Hámori Máté vezényli.
A felvétel 2025. június 25-én készült az Operaházban.
Az M5 csatornán láthatjuk ma 21.00 és 22.35 óra között:
Schubert
- Berté: Három a kislány
A daljáték TV-filmen
Zenés TV színház bemutatója
MTV
1, 1987. május 31., 20.10 – 21.40
Szövegét Alfred
Maria Willner és Heinz Reichert írta.
Harsányi
Zsolt fordítása
Rendező:
Seregi László
Dramaturg: Ruitner
Sándor
Zenei rendező: Fejes
Cecília
Díszlettervező: Langmár
András
Jelmeztervező:
Wieber Marianna
Vezető operatőr: Kocsis
Sándor
Közreműködik: a
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel:
Sándor János
Szereposztás:
Tschöll Keresztély, üvegfestő
– Melis
György
Tschöllné – Medgyesi Mária
Médi – Csonka Ibolya (énekhang: Csonka Zsuzsa)
Hédi – Palásthy Bea (énekhang: Kertesi Ingrid)
Édi – Földesi Judit (énekhang: Bokor Jutta)
Franz Schubert, zeneszerző – Bándi János
Schober, a költő – Gárday Gábor
Grisi: Tiboldi Mária
Vogl, operaénekes – Katona János (énekhang: Gerdesits Ferenc)
Schwind, festő – Csere László (énekhang: Mersei Miklós)
Gumpelwieser, rajzoló – Szüle Tamás
Dán nagykövet – Pataky Jenő
További közreműködők:
Arányi
Adrienn, Farkasinszky Edit, Böröndi Tamás, Forgács Gábor,
Harkányi Endre, Korcsmáros Péter, Kokas László, Kovács Pál, Szolnoki Tibor,
Varga Tibor
(89 perc)
Az M5 csatornán láthatjuk ma 21.30 órától:
Verdi: Falstaff - az opera televíziós
változata
Zenés TV Színház - 100. - bemutatója: 1985. szeptember
Szöveg: Arrigo Boito után fordította Lányi Viktor és Oberfrank Géza
Szereposztás:
Melis György - Sir John Falstaff
Sólyom-Nagy Sándor –
Ford
Tokody Ilona - Alice Ford
Komlóssy Erzsébet - Mrs. Quickly
Takács Tamara - Meg Page
Götz Anna /énekhangja: Pászthy Júlia/
- Annuska
Baráth Attila /énekhangja: Bándi János/
- Fenton
Karizs Béla - Doktor Cajus
Palcsó Sándor - Bardolf
Gregor József - Pistol
Magyar Rádió és Televízió Énekkara
Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Sapszon
Ferenc) és
Gyermekkórusa
Magyar Állami Operaház Zenekara
Karmester: Giuseppe Patané
Díszlettervező: Mátay Lívia
Jelmeztervező: Wieber Marianna
Vezető-operatőr: Káplár Ferenc
Dramaturg: Bánki László
Rendező: Vámos László
A felvétel 1984-ben készült a Magyar Televízióban.
(124 perc)
A Megasztár után odakapcsoltam, hát ennél már nehezebb lett volna csúnyább Marica grófnőt találni, teljesen ragyás volt az arca, hát teljesen kiábrándító.
Az M5 csatornán láthatjuk ma 21.00 és
0.30 óra között:
Kálmán Imre: Marica grófnő
Operett három felvonásban, két részben,
magyar nyelven
A felvétel a Szegedi Nemzeti Színház előadásán készült
(2025)
Julius Brammer és Alfred Grünwald
librettója nyomán fordította Harsányi Zsolt, Eörsi István. Koltai M. Gábor és
Zsigó Anna szövegváltozatával
Közreműködők:
a Szegedi Szimfonikus Zenekar,
valamint a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara.
Bemutató
időpontja: 2025. március 28. Szegedi
Nemzeti Színház
Rendező: Koltai M. Gábor
Díszlettervező: Vereckei Rita
Jelmeztervező: Kristina Ignjatovic
Zenei vezető: Pál Tamás
Koreográfus: Vári Bertalan
A
szereposztásból:
Marica grófnő: Kónya Krisztina
Tasziló gróf: Ódor Botond
Liza: Fekete Patrícia
Zsupán Kálmán: Polák Ferenc
Idős Bozsena hercegnő: Vajda Júlia
Manja, cigánylány: Máthé Beáta
Hamarosan, ma 12.35 órától sugározza az M5 csatorna
Gábor diák
Magyar történelmi zenés
film, színes (1955)
Rendezte: Kalmár László
Írta: Babay József
Huszka Jenő Gül baba című operettjének
zenéjét átdolgozta Vincze Ottó
Időtartam:95 perc
Házy Erzsébet nem
szerepel a filmben, viszont énekel: ő a Veronikát megszemélyesítő Andaházy
Margit énekhangja.
Közreműködik: a Forrai Kórus és a Magyar Rádió
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László
A főbb szereplők:
Zenthe Ferenc (Gábor diák) - énekhangja:
Kenéz Ernő
Sinkovits Imre (Suki Balázs, „Mujkó”) - énekhangja:
Melis György
Krencsey Mariann (Leila, Gül Baba lánya) - énekhangja:
Gyurkovics Mária
Andaházy Margit (Veronika, Lagos görög
lány ) - énekhangja:
Házy Erzsébet
Kőmíves Sándor (Gül Baba, a rózsák atyja) - énekhangja:
Littasy György
Tompa Sándor (Zülfikár, főeunuch)
Greguss Zoltán (Kucsuk Ali budai pasa) - énekhangja:
Losonczy György
Bárdy György (Ali embere)
Mády Szabó Gábor (Budai bíró)
A budai várat a törökök tartják megszállás alatt. A nagyhatalmú Ali pasa Gül
baba lányát, a szép Leilát akarja feleségnek a háremébe. Addig is elzárva
őrizteti, és csak a csodálatos rózsakertben sétálhat a lány. Ide menekül
üldözői elől Gábor diák és barátja, Balázs. Gábor és Leila azonnal egymásba szeretnek,
de Ali elfogatja a két magyart, hogy kivégeztesse őket. Úgy tűnik, hiába fog
össze a budai polgárság és hiába pusztítja el szeretett rózsáit Gül baba…
Az opera.hu
oldaláról:
2025. november 16-án
(vasárnap) 21:30-tól ismét látható az OPERA első saját készítésű operafilmje az
M5 műsorán.
Az
operát a szerző halálának 100. évfordulóján, 2015-ben Káel Csaba vitte színre
(díszlettervező: Szendrényi
Éva, jelmeztervező: Németh
Anikó, koreográfus: Venekei
Marianna), a nagyszabású, látványos rendezés azóta New Yorktól Tel-Avivig
nagy sikert aratott. Az előadást a közelmúltban a dalszínház saját apparátussal
rögzítette: a film hangsávját jelentő lemezfelvétel az Eiffel Műhelyház Fricsay
stúdiójában készült, a műtermi filmfelvételek a Bánffy teremben zajlottak az
OPERA saját stábjának részvételével (rendező: Dobronay László).
(2021), 160 perc
Szereplők: Szemerédy Károly (Salamon), Palerdi
András (Főpap), Sümegi
Eszter (Szulamit), László
Boldizsár (Asszád), Rezsnyák
Róbert (Baal-Hanan), Gál
Erika (Sába királynője), Töreky Katalin (Astaroth)
Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor),
valamint a Magyar
Nemzeti Balett (szólót táncol: Carulla Leon Jessica és Diachkov
Dmitry).
Vezényel: Kocsár Balázs
Erkel Ferenc 1810. november 7-én –
215 esztendővel ezelőtt – született.
Az évforduló jegyében ma éjjel (21.35 – 23.15) az M5 csatornán
ismét láthatjuk ezt az operafilmet:
Erkel Ferenc: István király – az opera televíziós változata
A Zenés TV Színház bemutatója: 1993. augusztus 20.
(96 perc)
Szövegét Dobsa Lajos drámája nyomán Várady Antal írta.
A darabot átdolgozta Németh Amadé,
Dalos László és Ruitner Sándor
Vezényel: Kovács László
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Ének- és Zenekara, a
Honvéd Művészegyüttes Férfikara (karigazgatók: Strausz Kálmán és Tóth András),
a Szent István Király Énekkar (karigazgató:
Garáné Varga Ágnes)
Zenei rendező: Fejes Cecília
Dramaturg: Ruitner Sándor
Koreográfus: Diószegi László
Díszlettervező: Langmár András
Jelmeztervező: Kemenes Fanni
Operatőr: Novák Emil
Rendező: Koltay Gábor
Szereposztás:
István király – Csendes László (énekhangja:
Martin János)
Gizella királyné– Császár Angéla (énekhangja:
Takács Tamara)
Imre herceg – Őze Áron (énekhangja:
Daróczi Tamás)
Crescimira, Imre jegyese – Varga
Klára (énekhangja: Szendrényi Katalin)
Vazul, István unokatestvére –
Czikeli László (énekhangja: Egri Sándor)
Péter, későbbi magyar király –
Dörner György (énekhangja: Póka Balázs)
Asztrik apát – Gurbán János
Barang sámán – Szüle Tamás
Sebős, magyar úr – Mukk József
Jóva, magyar asszony – Németh Judit
Valamint: Deák Bill Gyula, Makrai Pál, Nagy Feró, Téri
Sándor, Varga Miklós
Verdi:
Requiem - oratórium
Ma éjjel, 21.35 – 23.10 az M5 csatornán
láthatjuk:
Leah Crocetto, Vörös Szilvia, Antonio Poli és Bretz Gábor
tolmácsolják,
közreműködik a Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad
Zoltán) és a Magyar Rádió Szimfonikus
Zenekara,
vezényelt: Riccardo Frizza.
A felvétel a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében
készült 2025. március 22-én.
Az M5 csatornán
láthatjuk ma 21.35 és 23.30 óra között a vígopera digitálisan felújított televíziós
változatát:
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – tévéváltozat
Fischer Ádám vezényletével Szinetár
Miklós úgy rendezte meg, hogy a hangot és a képet egyidőben vették fel,
tehát eltérve az operafilmek esetében is szokásos "play back"
technikától.
1977. március 12., 20.40 Zenés Tv Színház
bemutatója
Fordította:
Harsányi Zsolt és Blum Tamás
Díszlet: Drégely László
Jelmez: Wieber Mariannr
Dramaturg: Bánki László
Vezető-operatőr: Kaplár Ferenc
Zenei rendező: Beck László
Szereplők:
Figaro, a borbély - Melis György
Gróf Almaviva - Berkes János
Rosina - Ötvös Csilla
Basilio - Gregor József
Jegyző - Ferencz László
Fiorillo - Kibédi Ervin
Bartolo, orvos - Marczis Demeter
Őrtiszt - Miklósy György
Berta - Barlay Zsuzsa
Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
Időtartam: 110 perc
Az Esti Hírlap március 16-i számában írta F.L., részlet: "...A Televízió stúdiójában Szinetár Miklós a díszletek közé ültette a frakkos zenekart és a civil közönséget, a hagyományos kosztümökben fellépő énekesek közvetlenül nekik, sőt, velük játszottak. Ez az önmagában pusztán formai ötlet megváltoztatta az előadás sugárzási irányát, s a képernyő előtt magányosságát tápláló néző hirtelen úgy érezte, őt is bevonták a játékba. Különben, látszatra minden úgy folyt, mint évtizedek óta az Operában. Melis ugyanazt a közvetlen derűt árasztva, ragyogóan énekelt; Rossini szólamai meglódították a népszerűség felé a szép hangú, muzikális, behízelgő olaszossággal éneklő Berkes Jánost, s a még nem kiforrott, de sokat ígérő Ötvös Csillát; Gregor a legaranyosabb Basilióként csillogtatta orgánumát. Barlay Zsuzsa egyetlen áriájától is megfosztott szerepében jó színész, Kibédi (az egykori zeneakadémista) és Miklóssy György legalábbis ügyes énekes volt... A tér és a szobák díszlete, bútorzata ugyanolyan korhű benyomást keltett, mint a színpadokon. Vég nélkül lehetne sorolni, hogy Szinetár mit vett át a hagyományos, s mit a modern színpadtól, mit a filmtechnikától, s mit a televíziós gyakorlatból. De nála sem lehet megmagyarázni, hogyan lett e sok átvételből valami teljesen, gyökeresen más, mint amit a forrásokban találunk. Fischer Ádám, akit - fivérével együtt - Európa számos városában többet hallanak, s ezért jobban ismernek, mint itthon: ideális partnere volt Szinetárnak. Friss és életteli muzsikálást nyújtott, éles ritmusokkal és szép dallamrajzokkal érvényesítette a Rossini-muzsikát, együtt élt, komédiázott az énekesekkel. Beck László zenei rendező mindent elkövetett, hogy egyensúlyt és a játékkal, kameramozgással egyező hangzást teremtsen. Talán őrá hárult a legnehezebb és az adott körülmények között leghálátlanabb feladat, s mert megoldotta, ezentúl már soha többé nem lehet a képtávolságoktól független plébekkezést büntetlenül elkövetni... Ez a tévéelőadás ilyen egyedi Szinetár- Fischer kompozíció. Rossini darabját újabb mérföldkőnek állította operakultúránk alakulása elé. Néhány fásult rutinú operarajongót - zavart."
A Zalai Hírlap március 16-i számában írta Hári Sándor, részlet:
"A Zenés Tv Színház előadása a feltűnősködő keretért. Rossini Sevillai
borbély című vígoperáját Szinetár Miklós rendező egy keresett, de teljesen
céltalan ötlettel, színház a színházban elv alapján vitte képernyőre. Azaz a
lefényképezett játéktér egyik sarkába, a díszletek mellé néhány nézőt ültetett,
a másik oldalra elhelyezte a zenekart, s a maradék színen mozogtak a szereplők.
Ezt a hármast néha együtt, de többnyire külön-külön fényképezte. Ez így
történt, hogy a kamera időnként a szereplők arcáról átváltott a nézőközönségre,
s annak egyes egyedeire, akik a rendezői instrukciónak megfelelően rettenetesen
igyekeztek természetesen viselkedni: Az igyekezet csak úgy sütött róluk! Ha
kellett tapsoltak, ha kellett esernyőt húztak, nevettek, nagyokat kacagtak,
szóval borzasztóan élvezték az előadást. Szó, ami szó, határozottan irigyeltük
őket. Minduntalan ki-kizökkentve azt kérdeztük, éspedig joggal: - Hát most
nekik csinálta Szinetár Miklós ezt a tévéjátékot, vagy nekünk?..."
A Film Színház Muzsika 1977/ 12. számában Albert István írta: "A SZEVILLAI BORBÉLY titokban, konspiratív módon készült. Már a műhelymunkákról jó előre és céltudatosan - diplomáciai kifejezéssel élve - sok mindent kiszivárogtattak. Tudtuk, hogy a rendező Szinetár Miklós a commedia dell 'arte szellemében eleveníti meg a históriát, hogy nem alkalmaznak utószinkront, vagyis a játékot-hangot élőben egyidőben (?) rögzítik szalagra stb., stb. Félreértések elkerülése végett: nem kárhoztatjuk a bőséges előzetest, annál kevésbé, mert lényegében véve nem csalódtunk, jól mulattunk. Szinetár ugyan nem tálalt elénk kapitális ötleteket, de nagy rutinnal, biztos érzékkel, találékonyan, könnyed lendülettel mixelt meglevő készletéből - Rossini remeke alapján, Drégely László szellemes díszletei között - csaknem kétórás szórakozást A zenekar szemünk előtt muzsikált, ügyesen megjátszatta a rögtönzést, hogy a karmester, a korrepetitor és az első sorban beültetett nézők s résztvevői a komédiának. Egyik ügyes fogás a másikat kergette, némelyik túl is szaladt a célvonalon (például sok volt a szappanhabból, s a szilveszteri hangulatú, pezsgős állókép sem vált a finálé előnyére). Mindazonáltal a produkció hathatós érv volt amellett, hogy az untig reklamált humor-derű-vidámság ügyében mindig bizalommal lehet az igazi, időtálló értékekhez folyamodni. Ezúttal persze olyan jeles egyéniségek álltak a Rossini-muzsika szolgálatában, mint az elementáris humorú Melis György és Gregor József, s a feladatához fokról fokra felnővő Ötvös Csilla és Berkes János, valamint Marczis Demeter és Barlay Zsuzsa. Fischer Ádám vezényelte az operazenekart, árnyaltan, feszes ritmusban szólaltatva meg a szikrázó partitúrát. Örülnek most a felmérők, kódolók, statisztika-készítők, s az írás szavaival: piros az ő orcájuk. És okkal, hiszen biztosak lehetnek benne: megint magasra szöktek honunkban szombaton este a különböző indexek. Ami A sevillai borbélyt illeti - régióként a tetszési index...”
Ma éjjel az M5 csatorna műsorán szerepel (21:00 - 22:45)
Leo Fall: Madame Pompadour - színes, magyar
operettfilm
Zenés TV Színház bemutatója: 1985
(96 perc)
Az eredeti librettó szerzői: Rudolph Schanzer és Ernst Welisch
Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt
Forgatókönyvíró és dramaturg: Ruitner Sándor
Vezető operatőr: Bornyi Gyula
Koreográfus: Richter Károly
Jelmeztervező: Szekulesz Judit
Díszlettervező: Langmár András
Zenei szerkesztő: Fejes Cecília
Rendező: Seregi
László
A főszerepekben:
Madame Pompadour – Tiboldi Mária
René – Farkas Bálint (énekhangja: Molnár András)
Calicot – Maros Gábor
Belotte – Oszvald Marika
XV. Lajos – Rátonyi Róbert
Maurepas, rendőrminiszter – Gelley Kornél
Madeleine – Mayer Aranka
Paulard – Mucsi Sándor
A zenei felvételen közreműködik a Csepeli Munkásotthon Művészegyüttese, az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Fővárosi Kamarazenekar. Vezényel: Makláry László
A Madame Pompadour egy vérbeli párizsi évődés, a híres
királyi szerető cinkos részvételével, aki hirtelen szeszélyében otthagyja az
udvari bált és komornája, Belotte kíséretében a Múzsák Istállója nevű lebujba,
a bohémek és forradalmárok törzshelyére távozik. Szemet vet a fiatal Renére,
aki valójában a csalfa vidéki D`Estrades gróf, a Madame addig ismeretlen
sógora; a cserfes Belotte választása pedig az udvar ellen élcelődő Calicot
népköltőre esik. A rendőrminiszter követi Pompadourt, akit azonban nem lehet
olyan könnyen tőrbe csalni. A költőből hamarosan udvari tollforgató, Renéből
pedig Pompadour saját testőrgárdájának tagja lesz, de a bonyodalmak még nem
érnek véget...
Ma
éjjel 21:35 -től látható felvételről Antonin
Dvořák Ruszalka című operája az M5 műsorán.
Rendező: Szikora János
Díszlettervező:
Szendrényi Éva
Jelmeztervező:
Zoób Kati
Koreográfus:
Rafai-Vetési Adrienn
Videotervező:
Czeglédi Zsombor
Szereplők:
Brassói-Jőrös
Andrea (Ruszalka)
Nyári
Zoltán (Herceg)
Rálik
Szilvia (Idegen
hercegnő)
Szemerédy
Károly (Víziember)
Gál
Erika (Jezsibaba)
Fülep
Máté (Erdőőr)
Erdős
Attila (Vadász)
Topolánszky
Laura (Kukta)
Kapi
Zsuzsanna, Fürjes Anna
Csenge, Megyesi
Schwartz Lúcia (Nimfák)
Közreműködik
a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor)
Vezényel: Halász Péter
A
felvétel 2024. február 7-én készült az Operaházban.
Az Opera honlapjáról
Ma éjjel 21:30-tól látható
felvételről Mozart Szöktetés
a szerájból című daljátéka az M5 műsorán.
Vecsei
H. Miklós produkciójának
frissességét (dramaturg: Németh
Nikolett, jelmeztervező: Vecsei Kinga
Réta, koreográfus: Vetési
Adrienn), az operai hagyományokat olykor fricskázó előadásmódot a Kiégő Izzók vetítőcsapata és Varró Dániel új fordítása is garantálja.
Wunderlich József (Szelim basa), Miklósa Erika (Konstanze), Rácz Rita (Blonde), Balczó Péter (Belmonte), Szerekován János (Pedrillo) és Gábor Géza (Ozmin) látható, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor), Halász Péter vezényli.
Ma éjjel
21.30-tól látható felvételről Giuseppe Verdi Macbeth című
operája az M5 műsorán.
(150 perc)
Rendező: Matthew Wild
Díszlettervező:
Sebastian Hannak
Jelmeztervező:
Heide Kastler
Világítástervező:
Bányai Tamás
Videótervező:
Czeglédi Zsombor
Szereposztás:
Macbeth -
Kálmándy Mihály
Lady Macbeth -
Rálik Szilvia
Banquo -
Cser Krisztián
Udvarhölgy -
Megyesi Schwartz Lúcia
Macduff -
Brickner Szabolcs
Malcolm -
Bartos Barna
Az
OPERA együtteseit Rajna
Martin vezényli.
A
felvétel 2025. március 7-én készült az Operaházban.
Megnéztem, nagyon tetszett.
Az M5 csatornán láthatjuk ma 21.00
és 22.40 óra között:
Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár
az operett televíziós változata
Zenés TV Színház bemutatója: 1985. február
Forgatókönyv: Ruitner Sándor, Zsurzs
Éva
Rendező: Zsurzs Éva
Operatőrök: Kalbert Erzsébet, Berek
Oszkár
Szereplők:
Harrison szenátor - Szabó Ottó
Lucy, a leánya - Kovács Adél (énekhangja: Kalmár Magda)
Tom Miggles - Bubik István (énekhangja: Gulyás Dénes)
Gróf Rottenberg - Garas Dezső
Fritz, a gróf fia - Szerednyei Béla
Bessy - Hűvösvölgyi Ildikó
Kocsmáros- Zenthe Ferenc
Sam - Szilágyi István
Jefferson- Csere László
Beczaláról csupa pozitívumot tudnék sorolni...
Beczala kapcsán több cikk is példálózik Jan Kiepurával mint
annak lehetséges utódjával. Például itt:
„Jan Kiepura után egy újabb ’sziléziai fiú’,
aki énekes és színészi tehetségével könnyedén meghódítja a későbbi
operaszínpadokat."
Itt meg a sajtóból összeszedett, Beczala énekművészetét
méltató sorok.
Érdekesség: Kiepura ugyanabban az évben halt meg, amikor
Beczala született: 1966. Beczala
Kiepura „született folytatása”...
Hogy tetszett a lengyel tenor? Ő lenne Jan Kiepura utódja? Jó erős hangja volt.
· Franz Lehár: "Freunde, das Leben ist lebenswert" a Giudittából /Piotr Beczala/ (ráadás)
· Johann Strauss II: Wiener Blut, keringő, op. 354 (ráadás)
2025. szeptember 24. 21.45-től M5-ön Bécsi Filharmonikusok nyárészakai koncertje
Teljes program
- >> A Bécsi Filharmonikusok a június 10-i grazi iskolatámadás miatt mélyen
- megdöbbentek, ezért a zenekar megváltoztatja programját.
- Johann Sebastian Bach „Air” című művével kezdenek. Ezt egyperces csend követi. <<Jacques Offenbach: „Komm’ mit uns und sing’ und tanze”, tündérkórus a „Die Rheinnixen” című operábólGeorges Bizet: Farandole a L`Arlésienne-ből, 2. szvit
- Georges Bizet: Előjáték a Carmen című opera 3. felvonásához
- Georges Bizet: „La fleur que tu m'avais jetée”, Don José áriája a Carmen című operából („Virágária”)
- Peter Iljitsch Tschaikowsky: Virágok keringője a „Diótörő” című balettből, op. 71
- Edvard Grieg: Reggeli hangulat a Peer Gynt-szvitből, 1. sz., op. 46
- Antonín Dvořák: Szláv tánc, 1. sz., C-dúrban, op. 46/1
- Pietro Mascagni: Intermezzo a „Cavalleria rusticana” című operából
- Giacomo Puccini: „Nessun Dorma”, Kalaf herceg áriája a „Turandot” című operából
- Camille Saint-Saens: Danse Bacchanale a „Samson et Dalila” című operából, op. 47
- Hector Berlioz: Magyar induló a Faust-operából, op. 24
- Otto Nicolai: Ouvertüre „A windsori nőszemélyek” című operához
- Emmerich Kálmán: „Wenn es Abend wird” („Grüß mir mein Wien”), Tassilo dala a »Mariza grófnő« című operettből
