vissza a cimoldalra
2022-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2403)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5618)
Opernglas, avagy operai távcső... (21476)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63566)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7708)
Társművészetek (2569)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
film és zene (213)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5210)
Edita Gruberova (3174)
Pantheon (3121)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (902)
Ilosfalvy Róbert (1003)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (318)
Verdi-felvételek (634)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (115)
Miklósa Erika (1273)
Rost Andrea (2126)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Főhajtás – A nagy Richter János-könyv
- zéta -, 2022-06-27 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

A nagy Richter János-könyv Christopher Fifield: Richter János
fordította: Fejérvári Boldizsár
ISBN 978-615-01-0864-3
Győri Filharmonikus Zenekar, 2022
778 oldal

Lexikonvastagságú kötet egy karmesterről, aki bár magyar születésű volt, a munkássága legnagyobb részét Bécs-München-Bayreuth-London négyszögben fejtette ki. Ha egy évvel ezelőtt valaki megkérdi, ki lehet e könyv hőse, a XX. század második felének gyermekeként egyből Solti Györgyre asszociálok. De nem, Solti csak az Előszót írta, ami már önmagáért beszél. A könyv Richter Jánosról szól, aki épp Solti születése évében, 1912-ben vezényelte az utolsó nyilvános operaelőadását.

A kötetet jegyző Christopher Fifield elképesztő munkát végzett, ahogy a fennmaradt jegyzetekből, kortársak naplóiból és levelezéseiből, újsághíradások százaiból rekonstruálta a győri születésű Richter pályáját. Nagy segítség volt e munkában, hogy Richter grafomán lehetett, mert hatalmas munkát hagyott maga után, az ún. Vezénylési füzetet, melyben minden fellépést gondosan vezetett. (A könyv Függelékében ezt is olvashatjuk.) Ennek kapcsán nemcsak a dirigens páratlan karrierjéről maradt fenn biztos információ, hanem a kor hangversenyrendezési szokásairól is, ami jelentősen eltért mondjuk, Bécsben és Manchesterben. A füzetekben pedig gondos statisztikát vezet, így láthatjuk, hogy míg a századik vezényléséig cirka hét év alatt jutott el, a kétszázadikhoz már csak további másfél esztendő kellett, onnantól az évente száz körül mozgott az előadásainak száma. Tudhatjuk, mely opera volt az abszolút kedvenc (a Lohengrin, 198-szor dirigálta), melyiket vezényelte ritkán, s mit mutatott be Ő Budapesten (a Rienzit).

Ha végigolvassuk a sokszor száz oldalt, megerősíthetjük, hogy a sikeres karrierhez elsősorban végtelen szorgalom vezet. Nem mintha Richter nem lett volna tehetséges, de a kötet egyértelműen bizonyítja, hogy a sikerhez a szívós kitartás legalább olyan fontos (volt), mint az alaptehetség. Egy karmester, aki nemcsak vezényelt, de zongorán, kürtön, hegedűn s brácsán egyaránt vállalt nyilvános fellépést. Ezt, azt hiszem, azóta sem szárnyalta túl senki sem.

Önérzetnek sem volt híján Richter, amit remekül bizonyít, hogy még Wagnerrel is képes volt komoly konfliktust vállalni, akit „Frau Meisterin”, azaz Cosima feltüzelt az energikus bécsi dirigenssel szemben. Richter beleállt a vitába és hosszútávon jól jött ki belőle, bár Cosimával már sosem lett ideális a viszonya. Richter formátumát igazolja, hogy a kínos levélváltás után egy évvel már Bayreuthban vezényelte az első Ringet. Persze utána hosszú szünet következett (mert Cosima sem volt kispályás), csak Wagner halála után tért vissza tartósan a szentélybe.

A könyvben mindenki benne van, aki Richter szövevényes pályáját bármilyen formában keresztezte Berlioztól, Bülowtól, Brahmstól, Brucknertől, Dvořaktól, Liszttől, Wagnertől kezdve egészen Bartókig, Dohnányiig, Elgarig, Mahlerig, R. Straussig.

A könyv legizgalmasabb részei a Richterre vonatkozó személyes visszaemlékezések ezen nagyoktól, illetve Richter róluk írt sorai. Kicsit azt érezzük, hogy arról a magas piedesztálról, melyre az eltelt idő emelte őket, visszakerültek ember mivoltukba, gyarlóan, kedvesen, olykor vitathatóan ismerjük őket újra meg nagyságukban, de hibáikkal együtt.

Richter az első nyilvános koncertjét szülővárosában, Győrben vezényelte, s világszerte ismert művészként is rendszeresen megfordult odahaza. Nem véletlenül nevezték el a győri koncerttermet róla, s így nem meglepő, hogy ezt a felettébb illusztris kiadványt a Győri Filharmonikus Zenekar adta ki. Egyfajta főhajtás, nemes gesztus visszanyúlni a kezdetekhez. A kötet minden igényt kielégít, gondos szerkesztésű, Fejérvári Boldizsár igényes fordításában foghatjuk kezünkbe.

Szívből ajánlom!

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

A klasszikus ének új generációja: tanítványok, tehetségek, jelen és jövő csillagai
Prof. Laki Krisztina ének mesterkurzusának záró koncertje
Műsoron áriák és dalok klasszikus remekművekből.
Kísér Mezei Pál zongoraművész.

20:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

"Tenorissimo" - ünnepi operagála Fabio Sartorival és magyar énekesnőkkel
18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ, Zsinagóga

"Zempléni Fesztivál"
A XIV. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál kórusai

19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Keller Quartet:
Keller András, Környei Zsófia, Homoky Gábor, Fenyő László
Haydn: d-moll „Quinten” vonósnégyes Op. 76 No. 2
Dvořák: F -dúr „Amerikai” vonósnégyes Op. 96 No. 12
Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 5

20:00 : Sárospatak
A Művelődés Háza és Könyvtára

Keszei Bori, Fodor Beatrix, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Pokorny Lia (próza)
Budafoki Dohnányi Zenekar kamaraegyüttese: Lajhó Barbara, Nagy Szilvia, Nádasdi Szilvia (hegedű), Kusz Viktória (brácsa), Szabó Anna (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
Női sors Európában - asszonyok az operákban
Gounod: Júlia cavatina (Rómeó és Júlia)
Mozart: Barbarina ária (Figaro házassága)
Mozart: Grófné és Susanna duett (Figaro házassága)
Rossini: Isabella áriája (Olasz nő Algírban)
Puccini: Lauretta ária (Gianni Schicchi)
Puccini: Mimi ária (Bohémélet)
Bizet: Carmen ária (Carmen)
Offenbach: Barkarola (Hoffmann meséi)
Kacsóh: Iluska dala (János vitéz)
Erkel: Melinda Tiszapart-ária (Bánk bán)
Bernstein: Ludwig ária (Candide)
Lehár: Vilja dal (A Víg özvegy)
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)