vissza a cimoldalra
2022-01-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5269)
Kedvenc előadók (2897)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62847)
Társművészetek (2517)
Opernglas, avagy operai távcső... (21195)
Kedvenc felvételek (451)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Digitális kerekasztal (12)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3033)
Momus-játék (6155)
Lehár Ferenc (792)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5024)
Média, zene, ízlés (130)
Erkel Színház (11232)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5309)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1507)
Richard Strauss (780)
Franz Schmidt (4073)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2327)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3007)
Gaetano Donizetti (997)
musical (218)
Plácido Domingo (946)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Karikó Teréz emlékezete
Heiner Lajos, 2021-11-17 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Karikó Teréz emlékezete Lassan fél évszázada, hogy először láttam színházban operaelőadást, Szegeden.
Természetes, hogy már csak emlékfoszlányaim vannak a produkcióról. Ám valami ma is kristálytisztán itt van előttem: a címszerepet éneklő gyönyörű megjelenésű és hangú szoprán. És újra átélem azt a kis közjátékot, amikor a III. felvonásbeli áriája közben majd' hanyatt esett egy műsziklában. Egyetlen gikszer nélkül énekelt tovább, közben kitapogatta, mi van mögötte, majd ráült, mintha az lett volna a rendezői utasítás. Ő volt Karikó Teréz.

A következő mintegy két évtizedben szinte valamennyi szegedi operaelőadást megnéztem. Havi százforintos zsebpénzemből a III. emelet valamelyik hátsó sorába vettem jegyet, hat forintért (ne feledjük, ez még a háromhatvanas kenyér időszaka volt), a kedves jegyszedő nénik aztán leengedtek az első sorba. De ott már 12 kemény forintba került egy jegy, és nem voltam Krőzus.

Ezek az évek a szegedi operajátszás utolsó aranykorát jelentették.

Volt egy Társulat, élén Vaszy Viktorral, majd Pál Tamással.

Egy-egy főszerepet nemhogy kettőzve - hármas, négyes szereposztásban lehetett kiállítani.
Találomra felütöm Papp János kiváló munkáját: Négy és fél évtized szegedi operaelőadásai az adatok és számok tükrében (1946-1990). 1981, Tosca-bemutató. Négy címszereplővel, három-három Cavaradossival, illetve Scarpiával.

Jutott idő és energia kortárs darabok bemutatására - vagy épp romantikus opera magyarországi első előadására.
Verdi-darabról van szó, az első szériában magyar nyelven játszották, mint Johanna, három évvel később lett Giovanna d' Arco.

Az egyik próbán a rendező, Horváth Zoli őrjöngött: „Terikém, ne úgy ülj le, mint aki napozni készül!”
Tény, Karikó nem tartozott a Callas - Várady Júlia - Netrebko típusú intellektuális szopránok sorába.
Ő rendkívüli szépség volt, egy olyan színű szopránnal, amit száz közül is azonnal fel lehetett ismerni.

A pesti Zeneakadémiát követően a Római Santa Cecilián tökélesítette tudását. Vaszy Viktor szerződtette Szegedre az 1960/61-es évad kezdtével - s egész karrierje a Tisza-parti városhoz kötötte.
Eljutott, persze hogy eljutott a Magyar Állami Operaházba, s a New York-i ENSZ-palotában éppúgy fellépett, mint Guatelamában vagy Mexikóban.
Aki életrajzi adatokra kíváncsi, annak Gyémánt Csilla, Kovács Ágnes és Pacsika Emília kitűnő munkáját ajánlom (Karikó Teréz, a szegedi operajátszás csillaga).

De még inkább ajánlom a Youtube-on fellelhető számos zenei részletet, zömük persze csak hanganyag, technikai hiányosságokkal - ám még így is átüt Karikó hangjának hihetetlen ereje, s, nem győzöm elégszer hangsúlyozni, egészen kivételes színe.

Persze egyik sem tudja visszaadni a színpad varázsát.

Az a legendás 1973-as Falstaff. Vaszy pálcája alatt Gregor, Gyimesi, Réti Csaba, Juhász és Sinkó, meg a hölgyek - Karikó, Berdál Vali, Gortva Irén és Lengyel Ildikó.

Húsz évnek kellett eltelnie, hogy a szegedihez hasonló Falstaff-élményben legyen részem Salzburgban Soltival.

A Figaro házassága Grófnéja, Pál Tamás szegedi bemutatkozása, az az előadás, amiről Ferencsik csak annyit mondott: Jobb, mint az enyém.

Meg Carlos-Erzsébet, Tosca és Abigél, majd karakterszerepek sora.

Abgangja nemes volt. Utoljára Bertaként hallottam, a fiatal Szilágyi Erzsébet Rosinája mellett.
Csupán néhány héttel volt fiatalabb, mint édesanyám. Életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt, amikor felajánlotta a tegeződést.

Talán megfigyelték, hogy néhány napja onnan fentről az angyalok éneke sokkal szebben szól.
Felismerni egy rendkívüli, valóban angyali voce énekét...

legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tommaso Benciolini (fuvola), Filipp Kopacsevszkij (zongora)
Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Yunsung Chang
Mozart: D-dúr fuvolaverseny, K. 314
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Dvořák: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Mondok Yvette (szoprán), Oláh Vilmos (hegedű), Lajkó István (zongora)
Medtner: Sonate-Vocalise mit einem Motto ‘Geweihter Platz’ von Goethe, op. 41/1
Medtner: Sonata-Ballada, op. 27
Medtner: 2. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 44
A mai nap
született:
1705 • Farinelli (Carlo Broschi), énekes († 1782)
1937 • Baranyi Ferenc, költő, műfordító, operai író
1951 • Szenthelyi Miklós, hegedűs
elhunyt:
1883 • Friedrich von Flotow, zeneszerző (sz. 1812)
1960 • Edwin Fischer, zongorista (sz. 1886)
2007 • Palánkay Klára, énekes (sz. 1924)